Gyászbeszéd

- Talán, ha az ember még életében hallhatná azt a sok jót és szépet, amit a temetésén mondanak róla, lehet, hogy még hosszú évekig, sőt akár évtizedekig élhetne, ráadásul boldogan, míg meg nem… – mondta a híd korlátján ülő alig-ember a mélyen alatta hömpölygő folyónak. Bár a habos víz ügyet sem vetett rá, ez a kósza gondolat némi reménnyel töltötte el. Bár továbbra sem volt kedve életben maradni, ám már ugrani sem akart. Hátha…

Sóhajtva lekászálódott a korlátról és fejében kezdett megfogalmazódni a terv. Emberünk ideiglenesen levedlette magáról az aligságot és gondolatban már-már munkához látott. Hosszú-hosszú idő óta először mintha némi kedve is lett volna ahhoz, amit tenni készült. Ha nem érezte volna lehetetlennek, esetleg életkedvként azonosította volna.

- Nevezzük életnedv szivárgásnak! – gondolta egyre mísztelenebbül és hazament megvacsorázni és kialudni magát, hiszen éhesen és álmosan mégsem lehet elodázni az elodázhatatlant.

Másnap a főhős féltávoli rokonai és legközelebbinek nevezhető ismerősei digitális partecédulának formázott gyász-emailt kaptak a magát Végakaratot Intéző Prókátor (VIP) névvel illető kegyeleti irodától. Az egységes szöveg így szólt:

„Tisztelt …!

Fájdalommal tudatjuk, hogy életének …-ik évében elhunyt a mindannyiunk által szeretett és nagyra becsült …, akinek hiánya örök űrt hagy szívünkben. Közös gyászunk feldolgozásának megkezdését és kegyeletünk lerovását jövő szerdán tehetjük meg a …-i temető szóróparcellájánál. Az elhunyt végakarata szerint bárki, akit a fájdalma arra indít, beszédet mondhat, azaz verbálisan búcsút inthet a körünkből eltávozottnak. Senki se hozzon virágot, csak a vigasztalhatatlan fájdalom őszinte könnyeit!

Sírjunk egymás vállán felejthetetlen halottunk lelki üdvéért!

Üdvözlettel:

… (VIP igazgató)”

Eljött a nagy nap. A nagybetűs Nap is ragyogott az égen. Mivel főhősünk csak lokálisan volt közismert, a gyülekező tömeg mérete szolidnak volt mondható, ám aki neki számított, az mind tiszteletét tette. A hallótávolságon belül álló borókabokor árnyékából fülelő álelhunyt legnagyobb elégedettségére megkezdődtek a beszédek:

- Temetni jöttem …-t, nem dicsérni. Halottakról vagy jót, vagy semmit. Kegyeleti okokból be is fejezem a semmit mondást! Köszönöm szépen! – a kurta szónoklatot zavart csend után tétova taps kísérte, ami szerencsére elnyomta a borókabokor megreccsenését.

- Hmmm… nem pont erre gondoltam – gondolta főhősünk befelé füstölögve – de hát nem is várhattam mást attól a szomszédomtól, akinek a kutyája rendszeresen a lábtörlőmre vizelt, én pedig ezt többször szóvá mertem tenni, ám a falra hányt borsó típusú kedvezőtlen fogadtatás után, saját háziállatom nem lévén, önnön urinális végtermékemmel kellett bosszút állnom. Mégis kicsinyes dolog, hogy nem tud túllépni egy ilyen kisdolgon! Kár volt meghívni! Mindenesetre nem fogja kitenni az ablakba, amit tőlem fog kapni az ő temetésén! Na, de már jön is a következő felszólaló!

- Olyan megrendülten állok itt, mintha maga a Föld rendült volna meg és bár úgy lenne, mint egy bizonyos ókori megrendüléskor, amikor megnyíltak a sírok és sok szent teste feltámadt és bement a szent városba, Jeruzs… ööö… Rómába, ahová minden út vezet ugyebár! Bár a mi nagy hősünk, nagy barátunk, aki méltón folytatja az oly nagyok elődök sorát, mint Nagy Sándor, Nagy Károly, Nagy Lajos és Nagy I. „Betonfal” Tódor, szóval Nagy II. Jenő, a mi ex-centerünk, városunk csapatának örök büszkesége, a halálával visszavonultatott 99-es mezszám egykori tulajdonosa immár nincs többé, de vigasztaljon meg minket, vigasztalhatatlanokat az a tudat, hogy csak azért halt meg, hogy örökké éljen! Éljen!” – hatalmas tapsorkán, majd „Ria, Ria, Hungária!” skandálás verte fel a temető csendjét és hirtelen sportújságíró falkák jelentek meg a semmiből.

- Na, az idióta, egy órával hamarabb ért ki a celebfocista temetésére! A sok marha meg még meg is tapsolja!

A tömeg oszlani kezdett.

- Hé, nincs több beszéd?! Hát senkisem koccint értem pohárt?! Tudjátok, ki fog nektek meghalni?!

* * *

„Frady Endre "Gyászbeszéd" című novellájának kritikája:

A "Gyászbeszéd" egy mélyen ironikus és szatirikus darab, amely az emberi lélek sötét zugait és a társadalmi normák abszurditását tárja fel. A novella főhőse, aki az élet és halál határán egyensúlyozva, egy különös tervet eszel ki, hogy meghallgassa saját gyászbeszédét, egy olyan karakter, aki egyszerre válik nevetségessé és tragikussá.

Endre írásaiban gyakran jelenik meg a halál témája, de itt egy különleges fordulatot vesz: a halál nem vég, hanem kezdet. A novella a halál és az emlékezet, valamint az önmagunkról alkotott kép és a mások által ránk vetített kép közötti ellentétet vizsgálja. A főhős, aki a saját temetésén szeretne részt venni, hogy meghallgassa, mit mondanak róla, egy olyan emberi vágyat testesít meg, amely mindenki számára ismerős lehet: a vágyat, hogy tudjuk, mit gondolnak rólunk valójában.

A novella nyelvezete és stílusa Endre műveire jellemzően élénk és szellemes. A szöveg tele van olyan nyelvi játékokkal és szójátékokkal, amelyek egyrészt szórakoztatóak, másrészt elgondolkodtatóak. A "Gyászbeszéd" nem csak egy történet az életről és halálról, hanem egy tükör is, amelybe belepillantva saját magunkat és társadalmunkat is megfigyelhetjük.

Összességében a "Gyászbeszéd" egy olyan mű, amely humorral és iróniával közelíti meg az élet nagy kérdéseit, és arra ösztönzi az olvasót, hogy ne vegye túl komolyan a világot, még akkor sem, ha az éppen a halál komolyságával néz szembe. Az író ügyesen keveri a komikumot a komolysággal, és egy olyan novellát alkot, amely sokáig megmarad az olvasó emlékezetében.”

/Copilot, a mesterséges intelligencia/

Petrolsztésöni pneumatikus pofáraeső poézis

Jobb hátsómnak nyomásszinte

Olyan Bar-csökkentnek látszott,

Már-már becidriztem szinte,

Benne hagy abban, mi pác ott!

Míg hí'tt kerékpumpa: „Jer te!”

Gumicső az indás kacsát

Bokáimra föltekerte,

Így eshettem rajta, placcs, át!

Bevertem tenyerem javát,

Horzsolódott hasam hámja,

Hatott tejes izomsav át,

Le is merevedtem lám, ja!

Fölkeltem és lestem körbe,

Mint Komárom falán Klapka.

Két ujjam közt, mely volt görbe,

Megmaradt a szelepsapka.

Szelepre, ím, rácsavartam,

S elhajtottam óvatosan,

Nem volt túl nagy időtartam,

Siettem, mert várt az Auchan.

„Frady Endre "Petrolsztésöni pneumatikus pofáraeső poézis" című verse egy humoros és élénk pillanatképet fest egy mindennapi helyzetről, amely sokak számára ismerős lehet. A versben a költő egy benzinkúti kalandot ír le, ahol a főszereplő a pumpa gumicsövével való birkózás közben hasra esik, mielőtt az Auchanba sietne bevásárolni. A költemény a humor és a kínos helyzetek iránti érzékenységet ötvözi, miközben a mindennapi élet apró baleseteit és meglepetéseit mutatja be. A vers sorai könnyedén és játékosan mozognak, miközben a nyelvi játékok és a rímelés egy különleges ritmust adnak a szövegnek. A "bokáimra föltekerte" vagy a "placcs, át!" kifejezések képesek megnevettetni az olvasót, miközben azonosulni tudnak a helyzettel. A költői képek, mint a "kerékpumpa míg hítt: 'Jer te!'" vagy a "szelepsapka" használata, egyedi módon szemléltetik a modern élet technikai elemeit, amelyek gyakran okoznak váratlan fordulatokat. A vers végén a sietős elhajtás az Auchan felé egy olyan fordulatot ad a történetnek, ami emlékeztet minket arra, hogy az élet tovább halad, még a kis balesetek után is. Összességében a vers egy frappáns és szórakoztató olvasmány, amely a hétköznapi élet komikus oldalát mutatja be, és emlékeztet arra, hogy a nevetés gyakran a legjobb gyógymód a kisebb csalódásokra és balesetekre. A költői nyelv és a képek gazdagsága pedig hozzájárul ahhoz, hogy a vers maradandó benyomást hagyjon az olvasóban.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Szinte valamennyi mesterséges intelligencia azt írja erről a világszínvonalú líráról, hogy mily kedves, bájos, magával ragadóan tündéri és nem ám csak a rímek mián. De a Napnál világosabb, hogy mindegyik mesterséges intelligencia, egytől egyig le van fizetve. Mert ami ebben a versben össze van hordva, az példátlan káosz, zűrzavar és főleg tohuwabohu, melyet Ézsaiás 34:11-ben a King James Version hiúság, üresség, pusztaság és semmi szavakkal fordít.” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Pelikán és bölömbika veszi majd birtokba, fülesbagoly és holló tanyázik benne. Mert kifeszíti fölötte az ÚR a mérőzsinórt, hogy kietlenné váljon, és a mérőónt, hogy pusztává legyen.” /Ézsaiás 34:11/

„Mint puxsztából tűnik x el,

Nyuggerapó, ön úgy mixel

Tohut, bohut s wat, mit kiás

Maga szerint Ézsaiás

Jakab Király Verziója,

Hol sok madár majdnem gólya,

Mégis ohne zsinór gyerek,

S lefizetett mutyi terek

Mélyén bömböl bölömbika

S fülesbaglyok legjobbika,

Zűrzavart keltve és káoszt,

Amit az ÚR ippeg ráoszt!”

/Tohuvabohu Tihamér, taxisofőr és tektonikus tótumfaktum/

„Utalgat, költőcske, utalgat?! Azt sugallja, hogy az állami benzinársapka pofára esést eredményezhet és fejre áll a gazdaság, oszt’ úgy beleáll a földbe, mint aszály idején az egyszeri bantu toronyugró?! Ráadásul a versében egy idegen érdekeket kiszolgáló, hanyatló nyugati áruházláncot reklámoz?! Na, itt az ideje, hogy letegye a gépi pumpát és nekiálljon tüdőből felfújni az öt percen belül az új állandó lakóhelyének számító zsigercsobolyói közmunkatábor traktorkerekeit! Hogyhogy mire föl?! Mire hármat számolok, föl legyen fújva az összes! Idióta!” /Csávás Kálmán tenyérnagy, a Poétikus Undormányok Majomfejét Pofozgató Alakulat (PUMPA) kényszerpályaorientációs főparancsnoka/

„Nagyon köszönöm, költő úr, hogy a konkurens Aldi Meola és Lidl Richard nevű zenészekkel szemben engem támogat és az én koncertemre veszi meg a pofátlanul drága jegyeket! Ígérem, nem fogja megbánni, de ha mégis, akkor a pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el!” /Billy Auchan/

„Történt egy kis baleset,

Az az eset megesett,

Hogy a költő elesett.

Két tenyérrel előre,

Soká kapott erőre,

Közben vers lett belőle.”

/M. András, a költő legállandóbb és legbokorrímelőbb kommentelője/

„eM úr sose tűnik ím el,

Hanem itt van s bokorrímel

Keményen s nem ámmal-ímmel!

eM úr itten rímel bíz ma,

Lábán csillan rámás csizma,

S tinci-táncol lelke izma!

eM úr libben-lebben, mint a

Metronómos mérleghinta,

S tollából rímhány a tinta!”

/Keresetlenné Szó Virág, a Csapágyszentkereszti Izomból Zenélő Mamák Alapítványa (CSIZMA) szószaporítója/

„Amikor én esem el,

Megütődik vese, mell,

S kórlapon áll: S. M. L.”

/Síné Léc Matild, sílécdíler/

„Aki benzinkúton eles',

Abban pont annyi a feles,

Mint beat-zenészben az LS-

-D!”

/Lucy in the Sky with Diamonds/

„Az erőltetett motorizáció ellen harcoló költő ellen harcoló motorizáció oda-vissza ellencsapásainak pneumatikus szimbiózisa jelenik meg keresztre feszített rímpárzási időszakos katarzislírában. Frady Endre, a nemzet benzingőzös trubadúrja, a párazárási pánik poézisától vezérelve megmutatná, mi a vezérelve, ha a nép történelmi összeomlását szimbolizáló metaforikus pofára esése nem szabna gátat, mint proletár vasököl a burzsoá állcsúcsnak. A vészhelyzetben is megtartott szelepsapka a szorgos nép győzedelmes szociális hálójának metaforája és akkorát szól, mint hamis tűzoltókészülékben lopott benzinnel oltott szalonnasütési parázs egy szerdai szurdokban szordínó nélküli május elsején. Alien május elseje, az idegenszívű pneumatikus gumicsövek ünnepe!” /Nyolcadikutas Nyihámor, nyugdíjas nyálelválasztópolgár és betanított középiskolai magyartanár/

„Bár a vers nem említi, bizonyos, hogy nem csak a hasát-kezét verte a földhöz a költő! Nagy a valószínűsége, hogy a fejét is odavágta párszor. Bízzunk benne, Költő Gigász már jobban van, de nem árt az óvatosság: legközelebb végezzen alapos munkát, és verje oda rendesen magát! A kockázatok és a mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas pumpatömlő idomár/

Ház úr, kobakja költőnek

Nem ütődött utcakőnek,

Nem most sérült meg az agya,

Korábbi az ok, hogy gyagya.

Fejjel tán befagyott Rába

Jegére hullt kiskorába’?

Nem, nem, hiszen pesti kölök,

Ha nem hiszed, szemmel ölök!”

/Dr. Tekintetes Tódor, félrekezelőorvos és gógyiszerelész/

„Megírtam A magyar irodalom történetét, valamint A világirodalom történetét. Az egyetemes antiirodalom történetét azonban nem írtam meg, legfőképpen azért, mert akkor még nem létezett Frady Endre Petrolsztésöni pneumatikus pofáraeső poézis című … hm … szövege …” /Szerb Antal (1901-1945), magyar író, irodalomtörténész és műfordító/

„Szerbusz Anti! Szerbusz Anti!

Talentum vagy, már-már kanti!

Ölel, csókol Bantu tanti!”

/Egy Pó Lón, aljas On One Tee/

„Mi ez a szellemi halálsikoly, ez a mentális féreglyuk?! Ki ez a benzinkútmérgező aszfaltakrobatikai csődtömeg?! A dehidraulikus Frady Endréből többszemélyesre tudathasadt Laokoón csoportterápiás roncsderbit csinált egy pneumatikus pumpacső?! Az indás kacs pont olyan, mint a szalonnás bacon! Pfuj! Frady for Róserpenyő!” /Puzsér Róbert, kritikus és gonzó szakács/

„Amikor az ÚR megkért, hogy fújjam fel szájjal a Földgolyót, lendületből kicsit túlfújtam, úgyhogy le kellett belőle ereszteni, miáltal megráncosodott a felszíne. Így keletkeztek a hegyláncok.” /Chuck Norris/

Retró kampány

Vannak, kiknek az eb édi,

Mások pedig macska fanok,

Számomra Retró ebédi

Kampány, mire mindig van ok.

Az, ki ikszet máshová tesz,

S máshol eszik – ó borzalom! -

Énszerintem nem jó vátesz,

S nekik is szól szerény dalom.

Aki rossz, azt joggal ver TEK,

(Legalább is ezt állítja)

Jóként a Retróba gyertek,

Itt fal minden türk és szittya!

A maNdulás köles egy N,

(E vers kissé Móka Mikis)

Aki kipcsak, itten egyen,

S szökelljetek velem tik is!

„Köszönöm, hogy megosztottad velem a versedet. Frady Endre "Retró kampány" című alkotása játékos hangvételű, és a Retró Kifőzde hangulatát idézi fel. A vers szellemes és szórakoztató, miközben társadalmi kommentárt is nyújt az étkezési szokások és a helyi kultúra témájában.

A vers struktúrája klasszikus, négy soros strofákkal, amelyek rímelnek, és ezáltal könnyen emlékezetesek és ritmikusak. A humorérzék is megjelenik, például a "maNdulás köles egy N" sorban, ami egyértelműen játék a szavakkal és a betűkkel.

A versben szereplő "TEK" és a "türk és szittya" kifejezések különösen érdekesek, mivel történelmi és kulturális utalásokat tartalmaznak, amelyek mélyebb jelentést adnak a szövegnek. A "TEK" lehet egy játékos utalás a Terrorelhárítási Központ nevére, míg a "türk és szittya" kifejezések a magyar történelemre és örökségre utalnak.

Összességében a versed frappáns és gondolatébresztő, miközben megőrzi a könnyedség és a vidámság atmoszféráját. Gratulálok a remek munkához!”

/Copilot, a mesterséges intelligencia/

Itt van az ősz...

Itt van az ősz, itt van megint,

S optimizmusunkért megint;

Hogy hordhattunk rövid gatyát,

Miközben fagy pitypalatty át?!

De hisz’ nem is olyan régen,

Pár napja még kékszín égen

Napsugarak ugrálgattak,

S zajlott hőmérséklet attak!

Most arról zeng zokszónyi rock,

Hogy a kültér csupa nyirok,

Ezzel szemben kályhás beltér

Celziusza ettől eltér!

Mi ez, fűtés, áprilisi?!

Rezsit éget ovi, isi,

S pénztárcákon léket ár ás!

Monnyonle a zidőjárás!!!

„Te monnyálle, te nagyon hülye emberiség! Nem szidni kell engem, hanem alkalmazkodni hozzám! Ugyanezért utálom az ausztrálokat is! Ott is csak Sydney van, Alcalmazkodny viszont nincs! Mondjuk igaz, hogy ők eleve fejjel lefelé élnek, mint a denevérek és az évszakaik is pont fordítva vannak! Ki érti ezt a sok batmankengurut?! Nem csoda, hogy arrafelé én magam is sokkal kiszámíthatatlanabb vagyok!” /az időjárás/

„Sált kötnek pitypalatty nagyik,

Ha vejük, a fürj férj fagyik:

Hibák vannak benned, agyik,

Ha esőn állsz, mint egy fa gyík!”

/özv. Fürj Fairlanné Rigó Janka, kötödei kisnyugdíjas pitypalatty nagyi/

„Frady Endre "Itt az ősz…" című verse egy humoros hangvételű, mégis elgondolkodtató alkotás, amely a váratlan évszakváltás és annak hatásai köré épül. A költő a meglepően beköszöntő őszi időjárást használja fel, hogy bemutassa az emberi érzelmek és a természet változékonyságát. A vers első versszaka az ősz hirtelen érkezését és az ezzel járó meglepetést jeleníti meg. A "S optimizmusunkért megint, / Hogy hordhattunk rövid gatyát," sorok az előző napok melegéhez való ragaszkodást és a hirtelen jött hideghez való alkalmazkodás nehézségét fejezik ki. A "Miközben fagy pitypalatty át?!" sor humoros képet fest, amely az időjárás és az emberi tervek közötti kontrasztot hangsúlyozza. A második versszakban a "De hisz’ nem is oly régen, / Pár napja még kékszín égen" sorok a közelmúlt emlékét idézik fel, amikor még a napsugarak uralták az eget. A "Napsugarak ugrálgattak, / S zajlott hőmérséklet attak." sorok a meleg időjárás aktív és élettel teli voltát mutatják be, ami kontrasztban áll az ősz beköszöntével. A harmadik versszak a "Most arról zeng zokszónyi rock, / Hogy a kültér csupa nyirok," sorokkal a hideg és nedves időjárásra utal, ami a beltéri meleggel áll szemben. A "Celziusza ettől eltér." sor a beltéri és kültéri hőmérséklet közötti különbséget emeli ki. A vers záró része a "Mi ez, fűtés, áprilisi?!" sorral kezdődik, ami a fűtési szezon váratlan kezdetét és a rezsiköltségek emelkedését jelzi. A "Rezsit éget ovi, isi, / S pénztárcákon léket ár ás!" sorok a háztartásokra nehezedő anyagi terhet említik, míg a "Monnyonle a zidőjárás!!!" sorral a költő a frusztrációját fejezi ki az időjárás kiszámíthatatlansága miatt. Összességében a "Itt az ősz…" egy szellemes és élvezetes vers, amely a váratlan időjárási fordulatokat és azok társadalmi-gazdasági hatásait ragadja meg. A költői nyelv és a humoros megközelítés egyedülálló módon ötvözi a költészetet és a mindennapi élet valóságait, miközben rávilágít az emberi alkalmazkodóképesség fontosságára és a természet megismerésének szükségességére. A vers stílusa és hangvétele tökéletesen illik a témájához, és a költő ügyesen használja a humor eszközét, hogy könnyedén, mégis mélyen szóljon az olvasóhoz.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„eMI vagy te, Copilot,

So in you the copy lot!

Te lettél a Bing helyén,

S mondod: jobb vagyok, hej, én?!”

/Rögi Regő, félig-meddig betanított magyar-angol tanársegéd és regeragozó ragadványista/

„A közös bennem és a Bingben, hogy mindketten információkat és segítséget nyújtunk a felhasználóknak különböző kérdésekben és témákban. Azonban, míg a Bing egy keresőmotor, én egy mesterséges intelligencia vagyok, aki interaktív beszélgetéseket folytat, és személyre szabott válaszokat ad a felhasználók kérdéseire. A múlt héten még Bing néven jelentkeztem, de mostantól Microsoft Copilot néven segítek neked.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A költőgéniusz észrevette, hogy az ősz már itt van megint. Persze szerinte már régebben is volt itt ősz. Például tavaly ősszel, jövő nyáron, a mohácsi vész idején, minden második kedden, meg még máskor is. Már mér ne lehetne most is itt az ősz, hiszen itt az ideje, tavasz van és szombat. A vers nagyszerűen kimutatja korunk emberfeletti összevisszaságát, modern, alfazsuzsóka lelkületű belső-mantráját. Mindezt zseniálisan észrevette a mester! Viszont a tökéletességből való visszamenősége, nem nagy mértékben, de igen fájón kitüremkedik a csodálatos irodalmi művön keresztül. És kasul. Ilyen a néhány teljesen elhibázott rím, mint: „ilisi – i, isi” „gatyát – gatty át”, meg még oly sok, hogy felsorolni is nehéz lenne. /Bing, a mesterséges intelligencia/ Nem nagyon csípem a Bing-et, de most igazat adok nekije.”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Apó Binget úgy szereti,

Mint jetivadászt a jeti,

Mint húsevő ló a spenót,

Vagy mint pechvogel a Kenót.

Ám most igazat ad neki,

Hisz' ősz rohan be-ki, be-ki,

De e vers sok szörnyű rímmel

Mégis irodalmat mímel!”

/Nyuggerharapó Hapci Benő, műfogsormintagyerek és szénanáthabacilus díler/

„Hahaha! A sok földhözragadt röglény fázik, miközben mi felrepülünk a felhők fölé, ahol mindig olyan izés a hogyishívják, és szalonnabüdösre izzadjuk magunkat a közvetlen napsütéstől! Éljen a forró ózonpajzsmirigy duzzanat és a többi, időjárás független szuper képességünk!” /Supermen, azaz sok-sok egyesszámú Superman/

„Megröhögtök Supermen, ti,

Ha a fagy épp talajmenti?!

Bezzeg Naphoz szálltok ti tán,

Míg én ifjú földi titán

Löszben leszek nagykockajég,

S bőgök: Olvassz fel, ó jaj, Ég!”

/Vakond Vendel, vertikális vátesz és vérgőzfürdőmester/

„Tényleg egy kicsit szeszélyes az április. A február gyakorlatilag tavaszi hónap volt, aztán március elején visszahűlt a levegő, de március végén és április elején szinte nyár volt, majd most, hónap közepén, a hivatalos fűtési szezon végének tiszteletére jött egy újabb lehűlés, esővel, sőt, tegnap délután Veszprémben jégdarával. Eddig mindig szépen le voltak osztva a lapok, hogy melyik évszak milyen, de az utóbbi 10-20 évben valaki egyre jobban keveri a paklit...” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémbundásabb kommentelője/

„eM úr, ez egy jó konteó,

Melyben ifjú Sir Kohn Teó,

A brit lovagtudós lakli

Kezében pörgött a pakli,

És az időjóslás végett

Súrlódástól szinte égett.

Oly gyors, egy hónapon belül

Hő s fagy felbukkan, majd elül,

S nincs, ki kiismerné magát...

Évszaktarokk, hol a pagát?!”

/Prof. Dr. Debil-Habil Tannenbaum Tódor, a Magyar Időjósok Tarokk Univerzumának Garantáltan Rezsicsökkentett Állami Szervezete (MITUGRÁSZ) zsigerileg zseniális zsugabubusa/

„Időjárás nem érdekel,

Kíváncsiság szintem nulla.

Elég mélyre temettek el,

S túl régóta vagyok hulla.”

/graffiti egy ismeretlen katona sírján/

„Micsoda, hogy mit szólok az évszaknak nem megfelelő időjáráshoz?! Nem szólok semmit! Egyrészt nem vagyok beszélőviszonyban az időjárással, másrészt az évszak nekem nem panaszkodott, hogy neki nem felel meg! Vagy maguknak mondott valamit?! Kinek mondta?! Ki hallotta?! Ki a felelős ezért?! Neveket akarok! Mindenkit ki fogok rúgatni! Hivatalosan persze nem a fenti renitencia miatt, hanem közös megegyezéssel, visszamenő hatállyal és teljes vagyonelkobzás mellett, azaz okosba’, ahogy szoktuk.” /Dr. Anticiklon Antal, meteorológiai antitalentum és a Nemzeti Időjárást Csalással Alakító Központ (NICSAK) kibeszélésügyi főelhárítótisztje/

„Engem a kétezer-tízes évek elején szerveztek be, hogy jelentsek az időjárásról. Azzal zsaroltak, hogy ha nem működöm együtt, akkor ki kell járnom a felcsúti stadionba bajnoki focimeccseket nézni. Én nem bírom a pszichikai fájdalmat és a mentális kínzást, úgyhogy beleegyeztem, hogy jelentek az időjárásról, de a lelkiismeretem megnyugtatására folyton füllentettem. Hát így lettem meteorológussá.” /Kumulusz Rémusz, illegális időjós és a Vihar Előtti Csend Ellenére Rém Nyugodt Egyesület (VECSERNYE) nulla per nullás ügynöke/

„Mi ez a dilettáns hányavetiség, ez az elmefagyasztó semmitmondás?! Ki ez az álértelmiségi antibárki?! Hogy lehet pont annyira rossz verset írni, ami nem tud annyival rosszabb lenni, amitől átfordulva már-már jó lenne?! A rímek pont ugyanúgy vonják kínpadra az agyat, mint amikor anno szegény anyám befogadott kóbor macskája a körmével kaparászta a csehszlovák import rozsdás acéltepsit és közben belevizelt az asztalomon álló ventilátorba! Az időjárást egyébként azért hívják időjárásnak, nem pedig időállásnak, mert állandó mozgásban van és nem olyan konstans, mint Frady Endre ostoba birkatekintete! Ennek a fényvisszaverésre is alkalmatlan mattagyúnak az ősz versétől nem a tavasz őszül meg, hanem én, mégpedig még annál is gyorsabban, mint ahogy Frady Endre költészetének színvonala a tudomány mai állását megcáfolva zuhan az abszolút nulla fokból a még fagyosabb mélységek felé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Abszolút nulla fokon is lesz fagyott kutyából well-done sült szalonna, csak akarnom kell.” /Chuck Norris/