A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alma. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. február 18., péntek

Kerti munkák

Kaszáljál le sok kinti fűt,
S bádogviskót simán kifűt!
Sarló kell hozzá, nem fűrész,
Hogy begyűljön eme fű rész.

Öntsél széjjel barna rozsdát,
De előtte bőven mosd át,
S nő a talaj vastartalma,
S egészséges lesz az alma!

Csússzon ki belőled trágya,
Klassz mikrobák melegágya,
S oly jó lesz a talaj, ihaj,
Fű-fa nő, mint tengeri haj!

Szántsál, víg legyen az eke,
Mint Old Donald farmer Mac-e!
Ne henteregj lustán pléden,
S kerted lesz a modern Éden!

I-Á-I-Á-ÓÓÓ!!!

„Felsőfokú kertészeti tanfolyam versben...” /M. András, a költő legállandóbb és legmezőgazdaságibb kommentelője/

„Jaj, M. gazda úr, a cím láttán én is lelkesen belekezdtem a versbe, de ilyen eszeveszett sebességű sírban forgás közepette már képtelenség kiolvasni a betűket! A közelemben forgó holt költők szerint szerencsémre!” /Bálint gazda (1919-2020)/

„Ez a vers lehetne akár a Fűnyíró Fidelitas Kommandó indulója. A tudás nulla, a sarló is megvan, szóval az irány jó. Szerintük. Bár nagyon sajnálatos a Költő művét ilyenre pazarolni. Erre gondolt a Költő?” /Dr. Ház Juniorkonyha-díjas kételkedő/

„Ház doktor, nem tudta, hogy a Költő sose gondol semmire, nehogy az úgynevezett gondolatai eltereljék a figyelmet arról, hogy egy teljesen értelmetlen valamit akar írni, amit ő valamiért versnek nevez? Maga pedig ne politizáljon, mert meglátogatjuk egy hamvasz… ööö… szavazó urnával! Mindenesetre mindkettőjüknek NEM ENG.!!!” /Radikálisch Rezső, a Kommandante Fidelitas Castro (KFC) világuradalmi kör giccsgyomláló főkertésze/

„A költő a tavasz közeledtével – melynek jöttét egy mobiltelefon csengőhangja és a kerti madárcsicsergés összekeverésével tippelte meg helytelenül – ki akar vonulni a természetbe, de tősgyökeres aszfaltkölyökből lett panelproletár lévén fogalma sincs, hogy az hol van és milyennek kéne lennie. Ám ő nem jön zavarba, hanem hiányos olvasmányélményei alapján bátran megmondja a nyomokban frankót tartalmazó tutit, melyet a természetellenes természetességgel alkalmazott rímösszecsengések avatnak klasszikus giccsé. A szabadtéri füvezés közbeni rozsdalocsolás és az anglicizmus annyira illik bele a bukolikus költészetbe, mint a mókusfenő fánk a trágyalevesbe. Az Édenkert teljesen testidegen megjelenése a költő hagymázas múltba révedésének elvonási tünete. Feleim, meneküljön, ki merre lát! I-Á-I-Á-ÓÓÓ!!!” /Hátraarc Humbugné Hübelebalázsy Hottentotta, a Rettenetesen Elborult Tébolylírák Exkluzív Kiadója (RETEK) abnormalitási szaktanácsadója/

„A rozsdás vastartalmú almafa liget az iránytűk megbolygatása által magához tereli az eltévedt tájfutókat, akik nagy éhségükben vasas almát esznek, miáltal még egészségesebbek lesznek. Ergo nincs egészségesebb egy megtévelyedett rozsdás tájfutónál. Talán csak egy mintamakk.” /Vakegér-Vasoxid Vendel, a Világtalanságuk Ellenére Tájban Rohangáló Elszánt Cinegemadárfüttykergetők Egyesülete (VETRECE) címerpajzsmirigy szakértője/

„Old MacDonald had a farm,
Young MacDonald had a harm,
Despite his dad’s advanced age,
He don’t receive heritage.
I-Á-I-Á-ÓÓÓ!!!”
/Dough Donkey, Don Keyhote kerti szamara/

„Ímé, mi itt Édentől keletre nyilván nem szűkölködünk polihisztorokban. Költőnk jelesül sok egyéb elvitathatatlan jártassága mellett a kertkultúra szergejbubkája is. Ért hozzá és segít. Összehord fűt-fát, mindent belead, savaz-borsoz-trágyáz, nyelveken szól, bőven méri a komposzt! A rotációs kapának használt elődök által előkészített talajban e trágya ugar agyak irigységének tárgya. Egészségünkre!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„F. úr szavát pórnép issza!
Hogy volt?! Hogy volt?! Vissza! Vissza!”
/Hujhujhajrá Heuréka, kiskerti vízóraleolvasótáborverőlegényanya/

Ha a Kárpát-medence a modern Édenkert, akkor Édentől keletre az új Szovjetunió található! Na, szépek a kilátások! Horizontot Ural ural! Боже мой!, avagy ahogy Alekszandr Petrovics, a nagy barguzini költő mondta anno:
          Русская собака ugat!
          Hátra arc, irány a Nyugat!
Sajnos újra igaz a mondás: Fölösleges meglátogatnod a Szovjetuniót, a Szovjetunió úgyis meglátogat téged!” /Letargikus Leóné Ajvé Aranka, a Balsorsot Előrevetítő Buzgómócsing Entellektüelek Betegesen Eltévelyedett Egylete (BEBEBEE) kétely három-negyedelője/

„Székrekedős vágyálom:
Kertem magam trágyálom
S szellő fut át belemen!”
/Kólikátlan Kelemen/

„Miért?! Miért?!?! MIÉRT?!?!?! Miért él Frady Endre?! Miért élek én?! Miért ír ő?! Miért olvasom én?! Miért lélegzik ő az én irodalmi kertemben?! Miért fuldoklom én az ő tehetségtelenségének a trágyabűzében?! Miért nem lett Frady Endre egy vastag bakancstalp alatt átsurranni akaró svábbogár és miért nem lettem én e bakancsban lévő láb tulajdonosa?! MIÉRT?! Ahogy anyám szavalta kiskoromban a sorozatos miértjeimtől kiakadva:
          Felsorakozott miértek
          Tűréshatárból kiértek!
- Miért?! - kérdeztem én, mire akkora maflást kaptam, hogy a falról visszapattanva alig győztem odatartani a másik orcámat is! Na, így lettem kritikussá! DE MIÉRT?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én az almát nem egyenként eszem, hanem az öreg MacDonald farmján gyökerestől kiharapok egy almafát, a számban lerágcsálom az almákat, majd a fát visszahányom a talajba. A fia egyszer jó ebédhez szóló nótaként elkezdte énekelni, hogy I-Á-I-Á-ÓÓÓ!!!, de ránéztem, és úgy a torkán akadt a dallamvilág, hogy annyit se tudott mondani, hogy Mac! Nekem kellett őt torkon köpnöm, hogy lecsússzon a nóta!” /Chuck Norris/

2021. szeptember 30., csütörtök

Statikus ül...

Statikus ül s nézi gépén,
Hogy hajlong a hatásábra,
S szól ő: Hű, ez olyan szép, én
Rögvest ettől kapok lábra!

Boldog, mint egy réti keszeg,
S szinusszal reng szíve húrja.
Vígan sóhajt, fejet leszeg
S agyát munkájába fúrja.

Ebédje egy kiló Newton
Által fejjel levett alma,
S eredményhez vivő úton
Egyre nő a számok halma...

Pár év s kész a szerkezete,
S neve nincs bár hídfő falán,
Csak Fújj ETO! s Hajrá Zete!,
Mégis remél: Megáll talán…

„Ne remélje, tudja! Mi maga, mérnök vagy jósnő?! Számokkal dolgozik vagy porosz hók… hókuszpók… horoszkóppal, he?! Még jó, hogy lefújtam a hídfőfalat olajfestékkel, hogy megvédjem a felületet a portól! Hajrá Zete!” /Tőzeg Táltos, a Zalai Egyesületek Nevében Elszúrt Betonfelületeket Olajfestékező Népnemzeti Alapítvány (ZENEBONA) vezérszurkolója/

„Hej, amikor lábra kap a réti keszeg... A pályaorientációs napon költőnk ilyetén szólamára a kisiskolások tízezrei tesznek majd fogadalmat, hogy egyszer majd statisztikusok, őőő statiszták lesznek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Pályaorientációs nap és a mi tízezreink?! Humán bácsi, az űrhajók navigációját nem a NASA felnőttjei végzik?!?!” /egy kisiskolás/

„Sírban forogva nehéz megszólalni, úgyhogy inkább nem mondok semmit. Mivel a hitel alma, így továbbra is hiteles maradok, ha egyúttal csöndben is. Vagy talán pont azért? ETO? ETO? Что это?” /néhai Sir Isaac Newton, almafejelő ánglius fizikus és matematikus (1643-1727)/

„Да это что! Очень что!” /néhai Sir Winston Leonard Spencer Churchill (1874-1965) ánglius miniszterelnök oroszórán/

„Ítéletet utókor oszt:
Sir-ök mért makognak oroszt?!
Mért nem szólnak ángliusul?
Korunk most emiatt búsul!”
/Utókor Ubul, az Angol-Orosz Rendezvényeken Törőzúzó Akciócsoport (AORTA) véleményes versvezére/

„Statikus ül cellájába’,
Bilincsben van keze-lába:
Szerkezete betemetett
Korábban víg tetemeket.”
/Koszinusz Kösztöny (1972-2053), az alig közepes erősségű földrengéstől atomjaira hulló Paks-2 erőmű OKJ-s képzett főstatikusa/

„Statikus ül hosszú méla lesben,
Ő tervezte, tudjon honnan lőni.
Deszka reccsen és ő földre es’ benn,
S vadkan röhög: Höhö-höhö-hő, ni!”
/Agancsos Atanáz, a fiatal szarvasok versíró versenyének harmadik helyezettje/

„Statikus ül hegyi koson,
És a sziklaszirten oson,
Hol kilátót statikázna,
Ám a kosa nagyon ráz: Naaaaaa…!
/ismeretlen szemtanú verses vallomása Dr. Jeti Jenő statikus halálos balesetéről/

„Statikus sül, fincsi kaja!
Jókedv oka nem csak ál ok,
Telt hasas buli lesz ma, ja!
Jóllakunk mi kannibálok!”
/Fak’n’Al Shodóbuggy, törzsi főszakács/

„Azt hiszem, ideje megszakítanom az évi rendes szabadságomat, mert a nemzetközi havária helyzet fokozódik!” /St. Attika, az ülő statikusok és a szomorú fűzfapoéták betanított védőszentje/

„A mű a határait feszegető művész, a művészt feszegető határ és a feszegetést művelő valódi vész határmezsgyéje, amely deres bár, de törve nem. A mindenbírás látszatának netovábbja és hovatovább kétségbeesett valódisága fölött érzett miabánat úgy hatja át a verset, mint két egymást metsző csonka gúla. A mondanivaló hiperbolikusan közelíti a közérthetőség aszimptótáját, de soha nem éri el, ahogy sziklagörgető Sziszifusz sem a hegyoromra felhúzott fuszeklit. A költő bele akart harapni a mindenségbe, de csak a fű mellé sikerült, így szerencsére nem kell őrizgetnünk az emlékét. Egyelőre.” /Fujj Etóné Hajrá Zetélia, a Sokadvirágzásukat Átélő Poétákat Körülvevő Óriási Rímkavalkád (SÁPKÓR) c. világirodalmi melléktermék recenzora/

„Ha Frady Endre a nemzet hivatkozási alapja, akkor sürgősséggel jelentem, hogy süllyedünk!!!” /Talajvízi Tömölcz, a Terepszint Alá Kerülő Osztatlan Nyirokcsomópont (TAKONY) szintfelmérő szakreferense/

„Mi ez a szánalmasan kivagyi önsajnálat, ez a mindentudó semmitmondásba mártott szellemi fogyaték?! Azt hiszem, nem vagyok egyedül, sőt inkább bő hétmilliárdan vagyunk, akik szerint a túlnépesedett Földünkön nincs hely ennyi Frady Endre számára! Ez az egy Frady Endre pont eggyel több annál, mint amennyire szükség van, úgyhogy szakadjon rá egy felrobbanó atomerőmű összeomló hídjáról lezuhanó vadászles! Ne lássam anyámat szivárványszínű szférán zenélni, ha Frady Endre bamba arcát célkeresztben látva nem nyomom meg azonnal az ÖSSZTŰZ gombot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban statikus szerettem volna lenni, de felnőve olyan dinamikus lettem, hogy hozzám képest a fény is egy zebrán átkísérendő vak öreg néne őzikemintás járókerettel.” /Chuck Norris/

2018. augusztus 30., csütörtök

Őszi levelek

Itt van az ősz, itt van újra,
S hull az erdő levele.
Szél átkapcsol default „FÚJ”-ra,
S lombra mutat: „Le vele!”

Szállnak kerti bőgésneszek:
„Ma még almám nevelem,
Ám holnap már kopasz leszek,
Szél rázza le levelem!”

Térdig ér a levélszemét,
Itt az ősz, nincs kímélet!
Na, majd írok neki szemét
Vakosító email-et!

„Csóri költőkém, az internet elterjedésével már nem évszak specifikus, hogy térdig gázolunk a szpemekben. Az egész napos monitorozás viszont tényleg károsítja a szemet. Ennek kárpótlására keresek én annyit, amennyit te sosem fogsz, te lúzer júzer!” /Tüszkös Tahormány, IT-s rendszergazda és domain díler/

„What is domain,
Mit tudom én?!”
/Frady Endre, a kommunikációs világsztráda leállósávjában a forgalommal szemben bandukoló, a XX. századból itt felejtett költőgigász/

„Tetszik, hogy a költő a harmadik-negyedik sorba belecsempészte mindannyiunk szeretett sportágát, a labdarúgást! Amikor ugyanis a játékvezető egy fault után fúj, akkor kialakul a vita, hogy Ez fault?! Nem fault! De fault! Abcúg bíró, le vele! Hajrá Frady!” /Vak II. Béla, labdarúgó játékvezető és király/

„Mindannyiunk szeretett sportága?! Még mit nem?! Szét kéne zavarni a sok ingyenélő focistát, úgyis munkaerőhiány van az országban! Irtsanak parlagfüvet vagy mosogassanak minimálbérre bejelentve a Balatonon! Bár lehet, hogy nem bírnák a kemény munkát, mert még a terhestorna válogatott erőnléte is jobb az övékénél! Talán pingponglabdaszedőnek még elmehetnének…” /özv. Tenyeres Talpasné Fonák Fikónia, nyugdíjas tömbházmester és szenior asztaliteniszező/

„Jaj, Fikónia, már megint trollkodsz?! Még itt a túlvilágon is ég a nem létező bőr a nem létező arcomról, miközben a féregrágta porhüvelyem forog a síromban!” /néhai Tenyeres Talpas, egykori cirkuszi erőemelő és pankrátor/

„Az első sor színtiszta plágium, amelyért kártérítést követelek! A pénzt pedig fordítsák arra, hogy a segesvári fiatalkori tetememet kihantolják és az időskori barguzini mellé helyezzék! Frady Endre közelében sosem lelnék örök nyugalomra!” /néhai Petőfi (Petrovics) Sándor, egykori magyar-orosz költő/

„Lineárisan monoton csökkenő (tart a nullába) a minősége a versnek, hála istennek, hogy nem hosszabb... Ha csak egy versszakos lenne, jönne a Nobel díj, de így: "Le vele".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Úgy fáj, au!, gusztustalan
A lét augusztustalan!”
/Csasztuska Szilveszter, a Nyarat Eldaloló Költői Klub (NYEKK) alanyi témafelelőse és betanított csősz/

„F. Endre és Cs. Szilveszter gyanúsított budapesti fűzfapoéták, maguk mindketten megvalósították az ősz elleni uszítás tényállását! Magukat saját kezűleg és lábúlag fogom kezelésbe venni! Ebből ideológiai ütleg lesz, akárki meglássa!” /Csávás Kálmán nagyonnagy, az Őr Század (ŐSZ) vas- és acélökle/

„Jaj, segítség! Ez az emailben jött elcitromsárgult levél hófehér betűkkel kiégette a retinámat! Bosszú!!! Csávás úr, azonnal adja ki az ’ÖL!’ parancsot!” /az ősz/

„A szezonális giccspályázatok első számú gáncsnoka lesújt. Pár rutin húzással magabiztosan jut el a klasszikus klisétől a posztmodernig, lendületesen söpri a verslábakat, új szóalakok és jelentések születnek, csak a rím a sent.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ismét egy polgárpuffasztóan fazonális gyöngyszem a humán dumán edződött tömegek felhergelésére! Vérpermetező vitalitás! Már-már majdnem megközelíti a nagy Lavórnyik Löftöny hírhedett ötsorosát:
  Elszelel a nyár,
  Simán az ősz nyer,
  Kopaszul a nyír,
  Rözsmölyög a nyűr,
  S hull a toro nyőr…
Ki más képes erre, mint Frady Endre?! Szerencsére csak ő! Na, vegyük-vigyük azt a kötetet, nincs itt semmi látnivaló!” /özv. Lavórnyik Löftönyné Dézsavű Debella, az Irodalom Visszarág c. művészeti és kártevőirtási folyóirat főszerkesztője/

„Beperelem ezt a szennylapot, mert kis kezdőbetűkkel írta a nevemet! Ezt nem tűröm, én nem vagyok nemecsek ernő!” /Toro Nyőr, tériszonyos torreádor/

„Mi ez a fertőző nihilizmus, ez a tömegoszlató tehetségtelenség?! Ki mer elkövetni ilyen őszbe beleőszítő koravénséget?! Ne lássam anyámat rúdugrani, ha nem nyitom ki pörös számat! Nem engem kellene kitiltani a közpénztévéből, hanem Frady Endrét a világegyetemről! A nyál kössön meg a szájában!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban akkor kezdődik az ősz, amikor lefejelem a fákról a lombot.” /Chuck Norris/

2018. július 31., kedd

A hód inge

Hód szól: „Kéne nékem hód ing!
Le is töltök egyet!” Loading...
„Lassú! Szakadozik a net,
Lődd ki okostelód, Anett!

E sáv nem elég, hogy heten
Egyszerre legyünk a neten!”
A nett Anett s öt hód kölök
Vadul visít: „Netért ölök!”

„Minden száj’t itt e mancs etet,
Függesszétek fel a chat-et!”
Csúnyán néz a nej s öt ifi:
„Nekünk itt és most kell wifi!”

Gépe lefagy, gyomra kordul,
Legyint s házból kimegy zordul
Megnézni, fán alma ring-e…
S azóta sincs neki inge.

„Csak a hódikének szomorú az ének, nincsen ingecskéje máig se szegénynek... Szerintem a hóding egyébként egy szó, mint a mackónadrág. Amúgy szuperzöld!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hú! Végre valami jó alkotás. Elképzelem, ahogy száz év múlva érettségi tétel az elemzése: Társadalmi változások bemutatása a hanyatló 21. századból a "hód család" analógiájának részletes kifejtésével... Segítő kezdő mondat: A költő itt görbe tükröt mutatott a túl szelfizett világnak, így kiáltva fel, hogy legyen már elég.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Hogy mehettem hozzá egy ilyen élhetetlen alakhoz, akinek se inge, se szélessávú internete nincsen?! És én ennek szültem öt örömtelen kölköt, akik kénytelenek biteket koldulni!” /Hódné Anett, családanya/

„Majd adok én a vásott hód kölköknek biteket koldulni! Lecsapok rájuk gátrágás közben és kiiszom a vérüket” /Bitman/

„Védd a gátat, egyél hódot!” /Római-parti óriásplakát 2020-ból/

„Gratulálok, költő úr, hogy biológiából ennyire felkészült és tudja, hogy a hódvadászok csaliként elsősorban almát használnak, azaz a hód tényleg szereti az almát, és bár a fára felmászni nem tud érte, de simán elrágja a törzset és a ledőlt almafát már könnyedén lelegeli.” /Dr. Magvas Menyhért, biológus és hódprém díler/

Úgy kell a nyavalyás hódnak, hogy ing nélkül maradt! Miért számítógéppel akarta előállítani ahelyett, hogy nálam rendelte volna meg?! Afelé megyünk, hogy a gépek kiszorítják a szakembert?! Éhen fogunk halni?! Le a modern technológiával! Vissza a kőkorba!” /Gyűszű Gyula, úriszabó és gépromboló/

„Tisztelt költő úr! Köszönjük szépen az ingyen reklámot!” /Hód-Ing Bau Kft/

„Hódolat illeti a költőt, hogy összehozta a természetes állatvilágot a telekommunikáció ipari forradalmával és önfeledten nekünk ajándékozta a gyúelegyet! A családfő egyéni igénye és a család közigénye olyan ütközőpont, melyeken társadalmak hullhatnak atomjaira, ha az okos nem enged, a szamár pedig kellően szenvedélyes. Frady Endre már-már XXIII. századot idéző költeménye kendőzetlenül hirdeti a hódkirály meztelenségét. De ne bánkódjunk, hanem együnk almát a fáról, mert egyrészt egészséges, másrészt másra úgysincs pénzünk!” /Éhkopp Koppányné Szomorú Szamária, középiskolai magyartanár és piaci almafényező/

„Persze, hogy nincs pénze, mert elherdálja krétára meg fénymásolópapírra! Ezeknek a folyton nyavalygó pedagógusoknak a világ összes béremelése sem lenne elég, mert írószerekre és szakkönyvekre költik! Nehogy már stadionok helyett oktatásra pazaroljunk! Ne tanuljanak a gyerekek, hanem focizzanak! Abból lesz a nemzeti büszkeség!” /Vízfej Vidor, oktatáscsökkentési és gyerekéheztetési szakállamtitkár/

„Mi ez a tömegpusztító szellemi bűncselekmény?! Mi ez a bulváriszapos szócséplés?! Anyám, fordíts háttal ennek az irodalmi kútmérgezésnek, kötözz le a székhez és kösd be a szememet, hogy még a monitorommal érintkező légteret se láthassam! Szerintem a hód ing – loading rímpárnál már nincs lejjebb, bár anyám szerint, aki véletlenül tovább olvasta, optimista vagyok! Te jó ég, mi mindenre lehet még képes ez a szellemi Mariana-árok?! Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egyszer az erdőben aludtam, egy hódcsalád elkezdett rágni, de belém tört a foguk. Megsajnáltam őket és fűrészporrá haraptam nekik pár mamutfenyőt, hogy ne haljanak éhen.” /Chuck Norris/

2015. június 8., hétfő

Fatime (június 5)

Fatimétlen dal

Mondjátok meg Fatimének,
Nem róla szól ma az ének,
Hanem a Vilmosról, ki Tell,
S kemény, mint a kamathitel!

Ó, Fatime, ne sírj, ne ríj,
Nem talál el a számszeríj!
Hogyha nem vonz be a lőtér,
Akkor a nyíl másik őt ér.

Ez a másik ő egy alma,
Róla is szól eme dal ma,
S alatta álló kis Vilmost
Se találja el a nyíl most.

Tellnek jár az emlékérem!
Fatime, holnap, ígérem,
Bár van tán, ki Ráhelt várja,
Te leszel a versem sztárja.

„Brühühü, pont a névnapomon maradtam ki ebből a versből! Csak üres ígéreteket kapok! Az ígéret persze szép szó, de a достопримечательности még szebb! Ha a következő versből kimaradok, esküszöm, hogy Tell Vilmos számszeríja elé vetem magam!” /Fiumei Fatime, akinek június 5-én van a névnapja/

„Na, költő úr, mivel én nem vagyok közszereplő, úgyhogy nagyon gyorsan hagyjon ki ebből a klapanciájából, mert pikk-pakk olyan DNS mintát vetetek magától, hogy arról koldul! Ne merje még egyszer megzavarni a svájci tanulmányaimat!” /O. Ráhel, egy magát megnevezni nem kívánó, saját lábán álló magyar diák/

„Tell Vilmos nem is tud lőni! Csak egy hurka, akinek jó a sajtója! Nyilván a gazdag svájci rokonai fizetik le az újságírókat, hogy sztárolják és a dopping ellenőröket, hogy sose vegyenek tőle vizeletet! Szerintem a mintájában biztos megtalálnák az én illegálisan lemásolt íjász oktató kazettámat!” /Robin Hood/

„Dugulj el, te csóró angol, mert rád gyújtom a gagyi erdődet, ahol a részeg haverjaiddal kiraboljátok a becsületes svájci turistákat!” /Tell Vilmos/

„Az én apukám tényleg lelőtte a fejemről az almát. Tizedszerre. Engem közben kilencszer ki kellett cserélni.” /ifj. Tell X. Vilmos/

„Tök unalmas ország! Csak pénz és lila tehenek! Émelyítő jólét! Sehol egy lyuk a szociális hálón és a zöld hegyek között utazva néha órákig nem lát az ember stadiont! Nem sok jót jósolok ennek a halódó nyugati bagázsnak!” /Gríz Jenő, pénzmosó és oligarcha/

„Mi ez a szószátyár semmitmondás, ez a henye degeneráció?! Ha anyám gyerekkoromban ilyeneket olvasott volna fel nekem, egyből magam alá fejlődtem volna, és most egy nyálas bájgúnár lennék 30-as IQ-val, aki abból élne, hogy az ostoba vízfejére minden önjelölt célzózseni rápakolhatná a kilövendő almáját. Ebbe persze hamar belehalnék, ami miatt megkapnám a Darwin díjat és a temetésemre is csak a saját anyám jönne el, de ő se maradna sokáig. Mínusz nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Igazad van Robi, ez esetben én se mennék el a temetésedre, pedig szeretek ilyen eseményekre járni, mert arra emlékeztetnek, hogy rajtam kívül mindenki más halandó. Hát igen, az életetek nehéz és a végén a többségeteknek lerúgom a fejét.” /Chuck Norris/

Fatimés dal

Szorgos méhen csillog mézing,
S Grace-t dúdolgat, mi Amazing.
Míg gyűjt, akáclevél alól
Víg mosollyal „züm-züm” dalol.

Fatime a méhkirálynő,
Kiben mézbortól nagy máj nő,
Meghallja e vidám nótát,
S rögvest küld darázst, egy lót át:

- Kérdezd meg, hogy mi e dallam,
S hozd ide, hogy én is hallam!
- „Halljam” az helyesen, fenség…
- Tyű, micsoda szemtelenség!!!

Hóhérnak Fatime jelez.
Munkát gyorsan végez el ez,
S véres már a nyaki ingrész…
Nem hatott az Amazing Grace.

„Hááát... azt hiszem, mégis jobban szerettem volna ebből is kimaradni! Nincs itt valami másik költő, akivel beszélhetnék? Hóhér, tegye a dolgát!” /Fiumei Fatime, akinek június 5-én volt a névnapja/

„Szegény unokám hiába vándorolt ki Londonba, és hiába angolosította a nevét, a honi irodalmi métely még évszázadok múltán is a sárba próbálja tiporni a fő művét! Hja kérem, a zsigeri irigység!” /Újtonna János, a Rákóczi szabadságharc harci indulóinak méltatlanul elhallgatott szerzője/

„Ne aggódj nagyapa, az én Amazing Grace dalomat még mindig énekelni fogják, amikor Frady Endre apró agya már rég formaldehidben fog úszkálni az orvostudományi egyetem mutáns tanszékén! De azért én megbocsájtok neki, bár ezen a szerencsétlenen ez az elképesztő kegyelem sem segít!” /John Newton, az Amazing Grace vallási dal szövegírója/

„Tisztelt tömegek! Önök ne törődjenek azzal, hogy kretén költők mit írnak a névrokonaikról, csak lopják el... ööö... illetve gyűjtsék be a mozdítható fémtárgyakat és hozzák be nekünk! Mi nem foglalkozunk az ősi FCSM, ELMÜ, BKV, MÁV és egyéb feliratokkal! Készpénzzel fizetünk!” /Melléktermék És Hulladék egyesülés azaz MÉH/

„Még jó, hogy ez az óborzalom nem bennem fogant!” /egy magát megnevezni nem kívánó anyaméh/

„Bármilyen késő is van, fel kell hívnom anyámat a hírrel, hogy megtaláltam életem legrosszabb versét! Komolyan mondom, hogy ilyen univerzális hányadékkal még nem találkoztam! Ha nem olvasom, el se hiszem, hogy ilyen mélyre is lehet süllyedni! Ehhez képest a Marihuána árok egy börzsönyi magasles! Vajon ezen a negatív csúcsot jelentő mélyponton vonuljak vissza?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az Amazing Grace az egyetlen dal, aminek a hallgatása közben még nem vertem agyon senkit a szemgolyómmal. A meghatottság okozta könny lágyít, így csak nyolcvan napon túl gyógyuló sérülésekről tudok beszámolni.” /Chuck Norris/

2012. augusztus 27., hétfő

Apa - fiú kirándulás

(egyházikónk apa- fiú vándortáborának félhivatalos felelgetős menetdala)

(1.rész: Az alma nem esik messze a fájától)

Alma és a fája
Apa-fiú kirándul!
  Apa-fiú kirándul!
A bokájuk nem rándul
  A bokájuk nem rándul
Ki, így tovább mennek ők,
  Ki, így tovább mennek ők,
Míg otthon főznek a nők.
  Míg otthon főznek a nők.

Alma ring az almafán,
  Alma ring az almafán,
Hopp, leesik, kiskomám!
  Hopp, leesik, kiskomám!
Lepottyan ő, de persze,
  Lepottyan ő, de persze
A fájától nem messze.
  A fájától nem messze.

Arról szól e kis dal ma,
  Arról szól e kis dal ma,
Ha megnő a törp-alma,
  Ha megnő a törp-alma,
Apja nyomdokába lép,
  Apja nyomdokába lép,
Mivel ő a példakép.
  Mivel ő a példakép.

(2.rész: Miből lesz a cserebogár?)

Cserebogár
Példaképem, mondd el már,
  Példaképem, mondd el már,
Miből lesz cserebogár?
  Miből lesz cserebogár?
Nyerik, vagy a fán terem?
  Nyerik, vagy a fán terem?
Apa, meséld el nekem!
  Apa, meséld el nekem!

Pajor nő és a csimasz,
  Pajor nő és a csimasz,
És, hogy ne legyen pimasz,
  És, hogy ne legyen pimasz,
Neveli a hős szülő,
  Neveli a hős szülő,
Aki ettől őszülő.
  Aki ettől őszülő.

Köszi szépen, apuci!
  Köszi szépen, apuci!
Jaj, kiürült a poci!
  Jaj, kiürült a poci!
Almát együnk, ha maradt,
  Almát együnk, ha maradt,
És ne cserebogarat!
  És ne cserebogarat!

(3.rész: Lovagregény)

Hős lovag
Megyünk mi, sok hős legény,
  Megyünk mi, sok hős legény,
Életünk lovagregény.
  Életünk lovagregény.
Kár, hogy itt csak fű-fa nő,
  Kár, hogy itt csak fű-fa nő,
S nincs védendő hercegnő!
  S nincs védendő hercegnő!

Ha kergetné farkas őt,
  Ha kergetné farkas őt,
Megmentenénk hamar, sőt
  Megmentenénk hamar, sőt
Neki adnánk a kajánk,
  Neki adnánk a kajánk,
Akkor is, ha pacal-fánk.
  Akkor is, ha pacal-fánk.

Lovagiasak vagyunk,
  Lovagiasak vagyunk,
Szívünk jó és vág agyunk,
  Szívünk jó és vág agyunk,
Mindegyikünk tök szerény,
  Mindegyikünk tök szerény,
Mi fő lovagi erény!
  Mi fő lovagi erény!

(4.rész: Kicsi a bors, de erős)

Kicsi a bors, de erős
Kicsi a bors, de erős,
  Kicsi a bors, de erős,
Ha megedzi őt egy ős,
  Ha megedzi őt egy ős,
Ki a fiát tanítja,
  Ki a fiát tanítja,
Arra, mi a parittya.
  Arra, mi a parittya.

Parittyával Dávid át
  Parittyával Dávid át
Hajította Góliát
  Hajította Góliát
Fejéig a kövecset,
  Fejéig a kövecset,
A böhöm meg elesett.
  A böhöm meg elesett.

Nem a túrós derelye,
  Nem a túrós derelye,
Hanem Isten ereje
  Hanem Isten ereje
Ad kis borsnak sok erőt,
  Ad kis borsnak sok erőt,
Ha az szépen kéri Őt.
  Ha az szépen kéri Őt.

(5.rész: 3B: Barátság – Bátorság – Bizalom)

Emígy szólott Jonatán:
  Emígy szólott Jonatán:
Nem a béke vonatán
  Nem a béke vonatán
Ülünk, dúl a háború,
  Ülünk, dúl a háború,
S még az Ég is beború’
  S még az Ég is beború’!

Bátorságom hizlalom,
  Bátorságom hizlalom,
Barátság kell s bizalom,
  Barátság kell s bizalom,
Hogy leverjük az ellent,
  Hogy leverjük az ellent,
Ki ijedten beszellent,
  Ki ijedten beszellent.

Jonatán és szolgája
  Jonatán és szolgája
Apa - fia módjára
  Apa - fia módjára
Együtt kiált: Na, gyaur,
  Együtt kiált: Na, gyaur,
Meglásd, milyen nagy a Úr!
  Meglásd, milyen nagy a Úr!

(5. rész: Kő' egy csapat)

Építeni várfalat,
  Építeni várfalat,
Ahhoz kő' egy jó csapat,
  Ahhoz kő' egy jó csapat,
S kő' hozzá nagy csapat kő
  S kő' hozzá nagy csapat kő
Is és fal nő, hö-hö-hő!
  Is és fal nő, hö-hö-hő!

Csapat, ha jó haveri,
  Csapat, ha jó haveri,
Ellenséget leveri.
  Ellenséget leveri.
Fő az egység épp ezér',
  Fő az egység épp ezér',
S vígan néz a fővezér!
  S vígan néz a fővezér!

Nagyon kő egy jó csapat,
  Nagyon kő egy jó csapat,
Ellent, ami szétcsapat,
  Ellent, ami szétcsapat,
Minden tagot bátorít,
  Minden tagot bátorít,
S pontra felteszi az I-t!
  S pontra felteszi az I-t!

2012. augusztus 16., csütörtök

Svájci kartell

Nyilalló lábú almakartell ügynök
(Tell Vilmos kisfiának felvétele)

„Almát venni nem akar, Tell?” –
- kérdi svájci almakartell –
„Sok fajta van cégünk fáin
S fia fejin lenne fájin
Idared vagy jonatán tán.”
„Kartell, távozz tőlem sántán!” –
- szól Tell s lábra lövi nyilát…

Ily íjhőst manapság ki lát?!

2012. augusztus 14., kedd

Alma

A sértett Költő almával bombázza a lóhajatlanított múzsát...

Almában a kukac oka
Az talán, hogy igen sok a
Cukor meg a C-vitamin.
Ez egy oly tényállás, amin
Éhes ember nem nyit vitát,
Hanem inkább szájat kitát,
S bár kukac már iszkol elő,
Fogsorával almát szel ő.
Kukac ekkor gyorsan kihal,
Mint roston sült folyami hal,
Sivatagba fulladt cápa,
Berki alatt eltört kápa,
Vagy egy szendvicsbe szelt rozmár…
„Hé Frady, ne szórakozz már!
Ez megint csak zagyva irály!
Itt az idő, most *retirálj!” –
- bőg a Múzsa. Költőnk sóhajt
S Múzsafejről letép lóhajt,
S almát rúg rá, mint egy Beckham:
„Így jár, aki beszól nekem!”

*vonulj vissza!

2012. július 12., csütörtök

Kukac Károly


A lefejelés utáni pillanat (Frady Endre felvétele)

Almában él Kukac Károly,
Falatozik és ma már oly
Hatalmas lett a lakása,
Mint egy kanál almakása.

Tágas beltér nem egy rablak,
Héjat kirág, kész az ablak,
Amelyen át azért tekint,
Megnézze, rigó van-e kint?

Van, de Károly meg sem ijed.
Lefejeli: „Ez a tied!”
S fájó madár kis fa alól
Hallja, Kukac Károly dalol:

„Lefejelem, földig repül!
I love this game! It’s my apple!”

2011. szeptember 5., hétfő

Almát eszek

Mostan almát eszek,
S számból rágás neszek
Törnének épp elő,
Ám Tell Vilmos lelő!

Jaj Vilikém, Tellem,
Te retardált szellem!
Vérem spriccel szerte,
Nyilazgatsz itt mer’ te!

2010. november 26., péntek

Mit egyen a baba?

(gyerekdalaim az Alma Együttes "Mit egyen a baba?" c. CD-jén)


MAMA REGGEL...

Mama reggel tehenet fejt,
Most meg éppen borsót,
Tejecskével pocakom telt,
Kiittam a korsót.

Jelenleg a borsót rágom,
S közben fütyörészek,
Mint a rigó fenn az ágon,
S csupa dal a fészek.

Sok fióka sok csőrt kitát,
Csapnak jó nagy zajt ott,
Hernyót falnak s finom csigát,
Én meg közben sajtot.


ÁKOS VITÉZ

Ne vágj ilyen borús arcot,
Vívjuk meg az ebédharcot!
Legyél most egy szilárd jellem,
S rohamozz a leves ellen!

Sült krumpli had legyőzendő,
Zsírral támad, itt egy kendő!
Új ellenfél, rántott csibe,
Harapd gyorsan sok kicsibe!

Jól van, fiam, újabb parancs:
Foglyul ejtendő e narancs!
Végezetül, Ákos vitéz,
Hogy jóllakjál, mákos pitézz!