Ősz van, úgyhogy le vele!
Fák ilyenkor csupaszak,
Egyetem meg csupa szak.
Aggódnak az ELTÉ-sek:
„Nagy a dugó, elkések!
Bedugult sok kerület,
Áldozat a derű lett!”
Mogorvák az emberek,
Ami zöld, az nem berek,
Hanem náthás keszkenő,
S szüreten a szeszke nő.
Ősszel a nép beszeszel,
Csendet szeszek nesze szel,
S kómás a fél BME…
Vajh’ kifordul mélyem-e?
Bélbajra MÁV vonatán
Jön szabolcsi jonatán!
Bio, úgyhogy nyűves! Én
Az őszt rúgnám művesén!
„Kikérem magamnak, nekem nincs művesém! Én az esőzéseket segédeszköz nélkül vizelem magam alá!” /az ősz/
„Kőttő úr, a bijó ómafán az óma nem nyűves, hanem kukacos, de attó meg nem kő félni, mer asztat csak a vegaturánok vagy hogyishíjjákok nem eszik, de azok osztán olyan nyeszlettek, hogy efújja őket a legbakfittyebb őszi szellet is! A gyisznó belibe is van kukac, de az se veszélyes, ha elég házi ómapálinkával béleli ki magát az emberfia!” /Böllér Béla, szatmárszügyi almatermesztő gazda/
„Hol él maga, költő úr?! Délelőtti előadáson sosem vagyunk ott, úgyhogy mire mi bemegyünk, már alig van forgalom. Amúgy meg nem is olyan rossz dolog másnaposan pár kört aludni a pótló buszon.” /Szütyő Szilárd, az ELTE bölcsészkarának harmadéves hallgatója/
„Igaza van, költő kolléga, a műegyetemi bulikon tényleg minden út kómába vezet! /Műfű Medárd, a Műegyetem építőkarának negyedéves hallgatója/
„Az érzékeny lelkű és gyomrú költő bensőjében fájón fúj utat magának az elmúlás és az önemésztés szilaj szele. A lét italba fojtott feszültségének naiv dekadenciája mételyezi és katalizálja a jövő és jelen értelmiségének nemzettudathasadását. A páratlanul primitív páros rímek őserejű kataklizmája okozza a vers pszeudo reményteli hovatovábbjának kiúttalanságba hajszolt netovábbosodását. Szabadosság, egyensúlyvágy, szesztestvériség! Давай пить!” /Álmos Elődné Ondkondtashubatöhötöm Butélia, a Borissza Jelcin Kéttannyelvű Borászati Szakközépiskola magyartanára és betanított szőlőtaposó/
„Az ősz kétségtelenül a lombhullás, az ivás, az iskolakezdés, az ivás, a nátha, az ivás, a szőlőszüret, az ivás, az almaszedés, az ivás és Budapesten a nonstop útfelbontások és ivászatok időszaka. A vers láttán úgy tűnik, hogy a költő nem enyhe kadarkamámorban, hanem súlyos szeszszivornya utáni macskajaj közepette írta, vagy inkább csak diktálta. Sürgős kétoldali agy- és gyomormosás javasolt! Nem lesz olcsó!” /Dr. Toxin Teofil, a rózsadombi Zsebrezsozsó Magánklinika főorvosa/
„Ha egy átlagos képességű csimpánzot leültetnének a számítógép elé, hogy vaktában ütögesse a betűket, valószínűleg kevésbé irritáló valamit állítana elő, mint ez a munkaköri kényszeremből elolvasott alpári biomassza, ez az idegzsibbasztó líragáz! Anyámat csak azzal a védőszemüvegével engedtem a vers közelébe, azaz a mindenálló válaszfallal elkülönített szomszédos helyiségbe, amivel a napfogyatkozást nézte. Frady Endre meg persze eközben táncol az általa keltett romokon és örvend. Közutálatnak!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Texasban legyen ősz, mondtam és ősz lett. És láttam, hogy az ősz jó, így elválasztottam az őszt a nyártól és a téltől. Nyolcadik nap.” /Chuck Norris/
