2025. január 17., péntek

Falmászás

Jonatán úr híres almász,
Szabadidejében falmász.
Famászáshoz kieg-sportág,
Tüdőt jól edz, ha az orr tág.

Almafamász munka közben,
S elkábul az almagőzben,
Ezért aztán munka után
Üldögél egy kicsit bután.

Ámde nem sokáig kába,
Falra mászni viszi lába,
S amíg mások almát falnak,
Nekiront a mászófalnak.

Falrésekben vér a telér,
Sok sebbel sebesen felér,
S almaként hull visszaúton…
Jó, hogy nem ül alant Newton!

„Falra mászok, a falmászásától, költő úr! Ha almát ennék, ropogna a fogam alatt, ha borsót, azt meg a falra hánynám! Fejjel a falnak! NEM ENG.!” /Okádó Mikádó, az Átellenes Falmászóvers Alapítvány (ÁFA) ajtófélfamentes főcenzora/

„Frady Endre "Falmászás" című verse egy humoros és szatirikus alkotás, amely a mindennapi tevékenységek és a sport világát ötvözi. A vers főszereplője, Jonatán úr, egy híres almász, aki szabadidejében falmászással foglalkozik. A vers játékosan mutatja be, hogyan válik a famászás és a falmászás egymást kiegészítő tevékenységekké, miközben Jonatán úr a munka és a szabadidő közötti egyensúlyt keresi. A költemény tele van szellemes szófordulatokkal és rímekkel, amelyek könnyed és szórakoztató olvasmánnyá teszik. A humor forrása gyakran a váratlan helyzetekből és a szójátékokból fakad, mint például az "almagőzben elkábul" vagy a "jó, hogy nem ül alant Newton" sorokban. Ezek a sorok nemcsak mosolyt csalnak az olvasó arcára, hanem egyben ironikusan reflektálnak a gravitáció törvényeire és a mindennapi élet abszurditásaira. Összességében Frady Endre verse egy könnyed, mégis elgondolkodtató alkotás, amely a humor és a szatíra eszközeivel mutatja be a sport és a mindennapi élet összefonódását. A vers olvasása közben az ember nemcsak nevet, hanem el is gondolkodik a hétköznapi tevékenységek és a sport közötti párhuzamokon.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre legújabb agymenése a "Falmászás" című költemény, amely az almaillatú abszurd humor és a rímtechnikai katasztrófa tökéletes házassága. Már a nyitósorban megcsap minket Jonatán úr szürreális létezése, aki egyszerre almász és falmász – az olvasó csak reménykedhet, hogy legalább a szóviccek nem fognak a fejére hullani a magasból. A vers sodrásában gyorsan kiderül, hogy itt minden a légből kapott metaforák és kényszerített rímpárok kaotikus tornamutatványa. Az "almagőz" fogalma önmagában szimbolikus mélységeket kíván sugalmazni, de valójában csak a nyelvi zagyvaságok levegőtlen csarnokába vezet minket. Az pedig, hogy Newton neve egy fizikai slapstick-jelenet margóján tűnik fel, egyértelmű bizonyíték arra, hogy Frady ismét megpróbálta "magasba emelni" a humorát, csak hogy az saját súlyától összeomoljon. A költemény technikai kivitelezése is éppoly kaotikus, mint Jonatán úr falmászó karrierje. A rímek erőltetettek, a ritmus dadog, a szójátékok pedig inkább öncélúan fárasztóak, mintsem szórakoztatóak. Összességében a "Falmászás" egyetlen reménye, hogy Frady Endre hívei felismerik benne a költői bravúrnak álcázott tréfát, és nevetés helyett inkább kíméletesen leteszik a verseskötetet. Ajánlom: azoknak, akik szeretnek kínosan mosolyogni az intellektuális szabadesések során.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ha Jonatán falmász,
És te mellé fölmész,
Ritkán maradsz fél-mísz!
Majrés leszel tuti,
Mint egy sokkolt tetű,
S lehullsz, mint egy tata.
Bőgsz, mint Newton, kit te
Törtél éppen ketté,
S fájsz majd, mint kit köt tű!
Úgyhogy Hello Kitty
Inkább változz kúttá!”
/Gémes Gedeonné Artézi Aranka, kútfúrónő és falmászóka díler/

„Falra vagy fára másszak ettől a verstől? És mi lett volna a fizikával, ha Newton kókuszpálma alatt ült volna?” /M. András, a költő legállandóbb és legfizikálisabb kommentelője/

„Nagyon bonyolizált hókusz-
-pókusz kiszámolni kókusz-
-pálma alatt ülő iszák-
-oskodó Newton, az Isaac,
Fátumát, ha alma helyett
Kemény kókusz ért vón’ fejet.”
/Dr. Almafássy Ádámné Kókusz Pálma, gyümölcshullástartományfőnökségi antiatomfizikus/

„Fizikának nem árt,
Hogy Tudomány s nem Art,
Bár a tudós művész,
Vétke vész, nem mű vész.”
/Sir Isaac Newton (1643-1727), brit tudós/

„Hű, de jó! Hű, de szép! Hű De zső! Mert tudom ám, Költő úr, hogy a látszat ellenére Dezsőről szól a verse, aki nem lépett még félre Almával, tehát hű. Ezért kell nagyon vigyázni az Alma nevű titkárnőkkel. Mert Ádám és Éva óta tudjuk, hogy almafára mászni nagyon jó dolog, almabort erjeszteni stikában a börtöncellában is elmegy még, de az almafáról almát enni, az már nagyon nem kóser. Nem mintha a Jóisten kukacoskodni akart volna, hiszen abban a bizonyos almában -- ami legnagyobb géniuszaink szerint nem is alma volt -- nem volt kukac, hanem valami más ártalmas dolog volt benne, például mikrochipben a Tibeti halottaskönyv, a Buddha összes, Mohamed eszemcseréje Belzebúbbal, valamint a Kőszívű ember fiainak moore* nyelvű fordítása. Mert az eszemcsere nagyon jó dolog, ha annak, akivel eszemet cserélek, annak több esze van, mint nekem. De Belzebúbbal eszemet cserélni? Halál reám, ha ezt hagynám! Na de kérem, kérem, most, amikor megették a mikrochipet, az átprogramozta az agyukat, és elkezdtek egymással veszekedni egy kicsit. Aztán meg nagyon. Aztán meg agyon vágta az egyik gyerekük a másikat, mert ezt látták a szüleiktől is, hogy agyon vagdossák egymást. Aztán ettek még több almát, és már nem is tudtak meglenni alma nélkül, olyan függővé váltak tőle, mint cirmos cica a pamutgombolyagtól, vagy mint a Költő úr a versírástól és Stefi bácsi a Frady Endre versek kommentelésétől. Így aztán Ádám és Éva után már mindenki csak mindenkit agyonvágott, ha olyan kedve támadt. Aztán boldogtalanul éltek, amíg meg nem haltak. Ami persze úgy történt, ahogy a Költő úr is megírta. Élemedett korában Ádám, akinek már a csontritkulására való tekintettel megtiltotta az orvosa az almafáról való leesést, meglátta az utolsó almát a fa legtetején, és mindenáron be akart lőni magának egy utolsó almabor-koktélt intravénásan, tehát felmászott érte, Éva meg alulról szurkolt neki. Na de az almafa legfelső ágának, amibe Ádám kapaszkodott, esze ágában sem volt erősnek lenni, letörött, és a túlsúlyos Ádám "almaként hullt visszaúton", pontosan rá Évára nagy erővel. Annak ellenére, hogy Newton még nem fedezte fel a gyorsulás és az erő közötti összefüggést, a nehézségi erő mégis hatott. Hát ki érti ezt? Így lett Ádám s Éva halott. Ha az almafa legfelső ága erősebb lett volna, az én mesém is tovább tartott volna. Aki nem hiszi járjon utána! Hát ezért eszem én csak kevés almát, és ezért vágok agyon kevés embert. Tegnap is talán, ha kettőt vágtam agyon, ami a mai világban igazán irigylésre méltó eredmény. Ahogy kedves távoli rokonom, Fittipaldi Limoncello is szokta volt mondani: "Kevés almát eszem, ezért van még eszem. Ne az agyad lágyuljon, hanem a szíved!" Legyen tehát mindenki Dezső, sőt a Dezsők között is a legdezsőbb! Egyébként meg szerencséje, Költő úr, hogy öreganyjának szólított. Vagy nem???” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője, aki már majdnem mindent tud az életről, a világmindenségről meg a mindenről**/
* a moore a Burkina Fasoban legtöbbek által beszélt törzsi nyelv
** lásd Galaxis útikalauz stopposoknak

„Stefi bácsi jelze, búb
Van a fején Belzebúb
Eszemcsereberéje
Mián s fejbe veré jeeee!
Almát Stefi nagyon rág,
Szája közben vagyon tág,
Oszt’ kukacot agyon vág,
S épült vazsi zagyon Ság.
Hiszipiszi almaként
Tartalmaz e dal ma ként?
Fasoban van Burkina,
Elsőségre gyúr Kína,
S Newton fölött e fán ok
Nélkül ülnek Stefánok!”
/Fittipaldi Limoncelloné Dezsőffy Alma, helyhiány miatt kiutalt hárshegyi beutalt/

A
B
C
Ú
G
V
E
R
T
I
K
A
L
I
T
Á
S
! V I V Á T H O R I Z O N T A L I T Á S ! ! !”
/Alacsonyan Fekvő Rendőrök Irracionális Körének Alapköve (AFRIKA)/

„Falmászok fel csokiér’, csokiér’,
Ám eközben koki ér, koki ér,
Ha rám esik csokika, csokika,
Fájik ez a kokika, kokika!

Magas szikla kürtője, kürtője,
Világgá csak kürtölje, kürtölje,
Hogy mászva én fel falon, fel falon,
Juticsokit felfalom, felfalom!

Jonatán bá’, csókolom, csókolom,
Zsákomban bár sok ólom, sok ólom,
Blőd nézőket sokkolom, sokkolom
Azzal, mennyit haladtam, haladtam,
S csokicsúcs van alattam, alattam!

Amikor fent csokizom, csokizom,
Agyamban nő sok izom, sok izom,
Ettől leszek eszes, ép, eszes, ép,
Azaz szimplán meseszép, meseszép.”

/Izom Igor, a Gyönyörű Gyurgyalag SE csokifüggő falmászója/

„Ööö… szeretnék elhatárolódni! Mindentől és mindenkitől! Szabad esnem?” /Jonatán Jenő, a Falmászó Almászó (FA) kupa ide utolsó öt helyezettje/

„Mi ez a penetráns szörnyűségnek még közkegyelmi jóindulattal sem nevezhető előre megfontolt agysejtirtás?! Frady Endre már megint akkora irodalmi borzalmat büdösített maga köré, hogy a Holdról is látszik! Ennek az elmeroggyant almafamászóbogárnak nem a szánalmas versikéin kéne hasgörcsölnie, hanem átmászva a Kínai Nagy Falon menedékjogot kérnie, majd felmásznia a Shanghai Tower falán és ott lazán elengednie magát! Egy 632 méterről szabadon ráeső kótyagos versalmakukac gravitációs erőhatására egy gyanútlan Newton megoszolhat akár tíz négyzetméteren is, azaz lehet belőle egytized Pascal! Frady for Gravity! Hulljon a férgese!” /Puzsér Róbert, kritikus tömegvonzási és oszlatási mérvadó/

„Nem kihívás mászni falat,
Nekem az túl könnyű falat.
Ahol mindenki más fél, ott
Én átugrom a fal felett.
Nem áll utamba oly falu,
Amelyik vasbeton falú,
S joggal lesz a falu félő,
Ha ex-fal csak fali filé.”
/Chuck Norris, a mindenféle verselés koronázatlan királya (is)/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése