A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kopasz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kopasz. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. január 5., szerda

Ártó árok

Utcán mélyül széles árok,
Ássák szorgos proletárok.
Közműcég épp csövet fektet,
Merdzsó huppan s kap defektet.

Kopasz sofőr, Tuctuc Elek
Üvölt: „Mért nincsenek jelek?!
Hívom jó haveri köröm,
S lábatokat kettétöröm!!!”

Munkáskézben lendül lapát,
S Tuctuc Elek olyat kap át-
-lépve tánc- és illemhatárt,
Ami egészségre hat: Árt.

„Védencem nevében felháborítónak tartom, hogy a szabatos közlekedésbiztonsági jelzőrendszer hiányának vonatkozásában tett illedelmes keresztényi megjegyzésének hatására a magukról megfeledkezett munkások nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozva tömegesen inzultálták! A közmunkásosztály önbíráskodási terrorja nem más, mint a proletárdiktatúra előszele! Ez veszélyes! Kérem a tisztelt bíróságot védencem teljeskörű kártalanítása mellett a vétkesek lehető legszigorúbb megbüntetésére! Teljes vagyonelkobzást és életfogytiglani fegyházbüntetést javaslok!” /Dr. Pofazacskó Pörölc, zugügyvéd és alumínium közlekedési tábla díler/

„Rendőrnő úr, ez a kopasz aranykereszt fukszos tajtparaszt mobilozás közben nem vette észre a harmincas táblát, majdnem levitte a fejünket, ahogy kilencvennel belerongyolt a munkagödörbe, oszt’ még ő ugatott! Utána meg arccal nekiesett a lapátomnak. Ötször!” /Bucka Béla, manuális talajmobilizálási anyagmozgató/

„Ha kicsit mélyebb az az árok, akkor lesz hely Tuctuc Eleknek és a kis tragacsának. Ezért nem kell árokásó munkásokkal kikezdeni!” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Kis tragacs, te M, mint majom, kis tragacs?! Megugatod a mélynyomós metál-mahagóni Merdzsómat?! Amúgy nem én kezdtem ki a lumpenprolikkal, hanem ők velem, de szétütöttem a lapátjaikat az arcommal! Jó keresztényként előbb az egyik arcommal ütöttem, aztán odatettem a másikat is! Te viszont olyan keresztes háborút kapsz hamarosan, hogy visszasírod még a szent inkvizíciót! Eretnek majom!” /Tuctuc Elek, használtautó kereskedő és kegytárgy díler/

„Meglengetett lapos lapát
Felkente a gépre apát.
Azért nem vett kaszát-kapát,
Meggyóntatta őt az Apát.
/Tuctuc Tivadarka, Tuctuc Elek elsőáldozó kisfia/

„Piros lett a paradicsom, nem sárga,
Mercédeszem előre megy, nem hátra!”
/a Tuctuc család konyhai falvédőjének szövege/

„Mikor útsebet a köz műt,
Akkor építenek közműt.”
/Dr. Szike Szerénke, betanított aszfaltsebész és OKJ’s képzett poetry slambuc operátor/

„Casco-ba, ha befektet,
Vidáman kap defektet!”
/Kötvényessy Kenéz, autóbiztosítási ügynök és reklámszövegirtó/

„Irritálja Pest sok gödre?!
Költözzön ki Ön is Gödre!”
/Lokálpatrióta Lajos, a Részben Önfinanszírozó Gödi Fészekrakó Alapítvány (RÖGFA) marketing igazgatója/

 „A költő a társadalom úgynevezett igazságérzetének álcája alatt kiengedi a gyanútlanul olvasó tömegek fegyelmezett kultúrember álarcának ketrecében megbúvó, önbíráskodásra vágyó vadállatot, majd kárörvendő röhögéssel veti a gyeplőt a széttépés elől menekülő hintalovak közé. Mindezt olyan szenvtelenül tökéletes rímtechnológiával, hogy az egész egy lappangva mérgező szépirodalmi műszaki leírásnak hat: Art!” /Dilettáns Dudorné Hozzáértő Hovatovábbka, a Szépséget Élből Kiirtó Realizmus Entellektüel Költőinek Egykedvűen Didaktikus Társasága (SZÉKREKEDT) hajtómotorja és szellőző rendszergazdája/

„Nemzetünknek sok az árka,
Választóvizekkel tele.
Kéne egy új Noé bárka,
Partok közt átjárni vele.”
/Lánglelkű Longobárd, az Ige Hirdetők Archaikus Jótetteinek Csodáit Ugyanolyan Hatékony Alázattal Jelenítők (IHAJCSUHAJ) prófétai szócsöve/

„Mi ez a…, mi ez a… ?! Lassan elfogynak a vers színvonalához képest dicséretnek ható gyalázkodó kifejezések! Ez is olyan borzalmas, mintha a spanyol inkvizíció pokoli eszköztárának legsötétebb bugyrából húzták volna elő! Nincs olyan sziklaszilárd jellem, aki egyetlen versszak felolvasása után ne vallaná be akár a legszörnyűbb eretnekséget is! Ehhez a faragatlan betűokádathoz képest egy szeneslapáttal történő pofán vágás egy cukormázas motivációs tréning gyerekeknek! Toroljátok meg proletárok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor a zebrán százötvennel nekem jött egy páncélozott Merdzsó. A sofőr a szélvédőn történő kirepülés közben nekidörzsölődött az orrszőrömnek és a súrlódási hőtől kigyulladva már a földet érés előtt szénné égett. A robbanástól nem csak a vadonatúj kocsi semmisült meg, hanem a száz mérföldre lévő autószalon is, ahonnan elhozták. A tűzoltó tüsszentésem nyomát egy mély árok jelzi.” /Chuck Norris/

2018. augusztus 30., csütörtök

Őszi levelek

Itt van az ősz, itt van újra,
S hull az erdő levele.
Szél átkapcsol default „FÚJ”-ra,
S lombra mutat: „Le vele!”

Szállnak kerti bőgésneszek:
„Ma még almám nevelem,
Ám holnap már kopasz leszek,
Szél rázza le levelem!”

Térdig ér a levélszemét,
Itt az ősz, nincs kímélet!
Na, majd írok neki szemét
Vakosító email-et!

„Csóri költőkém, az internet elterjedésével már nem évszak specifikus, hogy térdig gázolunk a szpemekben. Az egész napos monitorozás viszont tényleg károsítja a szemet. Ennek kárpótlására keresek én annyit, amennyit te sosem fogsz, te lúzer júzer!” /Tüszkös Tahormány, IT-s rendszergazda és domain díler/

„What is domain,
Mit tudom én?!”
/Frady Endre, a kommunikációs világsztráda leállósávjában a forgalommal szemben bandukoló, a XX. századból itt felejtett költőgigász/

„Tetszik, hogy a költő a harmadik-negyedik sorba belecsempészte mindannyiunk szeretett sportágát, a labdarúgást! Amikor ugyanis a játékvezető egy fault után fúj, akkor kialakul a vita, hogy Ez fault?! Nem fault! De fault! Abcúg bíró, le vele! Hajrá Frady!” /Vak II. Béla, labdarúgó játékvezető és király/

„Mindannyiunk szeretett sportága?! Még mit nem?! Szét kéne zavarni a sok ingyenélő focistát, úgyis munkaerőhiány van az országban! Irtsanak parlagfüvet vagy mosogassanak minimálbérre bejelentve a Balatonon! Bár lehet, hogy nem bírnák a kemény munkát, mert még a terhestorna válogatott erőnléte is jobb az övékénél! Talán pingponglabdaszedőnek még elmehetnének…” /özv. Tenyeres Talpasné Fonák Fikónia, nyugdíjas tömbházmester és szenior asztaliteniszező/

„Jaj, Fikónia, már megint trollkodsz?! Még itt a túlvilágon is ég a nem létező bőr a nem létező arcomról, miközben a féregrágta porhüvelyem forog a síromban!” /néhai Tenyeres Talpas, egykori cirkuszi erőemelő és pankrátor/

„Az első sor színtiszta plágium, amelyért kártérítést követelek! A pénzt pedig fordítsák arra, hogy a segesvári fiatalkori tetememet kihantolják és az időskori barguzini mellé helyezzék! Frady Endre közelében sosem lelnék örök nyugalomra!” /néhai Petőfi (Petrovics) Sándor, egykori magyar-orosz költő/

„Lineárisan monoton csökkenő (tart a nullába) a minősége a versnek, hála istennek, hogy nem hosszabb... Ha csak egy versszakos lenne, jönne a Nobel díj, de így: "Le vele".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Úgy fáj, au!, gusztustalan
A lét augusztustalan!”
/Csasztuska Szilveszter, a Nyarat Eldaloló Költői Klub (NYEKK) alanyi témafelelőse és betanított csősz/

„F. Endre és Cs. Szilveszter gyanúsított budapesti fűzfapoéták, maguk mindketten megvalósították az ősz elleni uszítás tényállását! Magukat saját kezűleg és lábúlag fogom kezelésbe venni! Ebből ideológiai ütleg lesz, akárki meglássa!” /Csávás Kálmán nagyonnagy, az Őr Század (ŐSZ) vas- és acélökle/

„Jaj, segítség! Ez az emailben jött elcitromsárgult levél hófehér betűkkel kiégette a retinámat! Bosszú!!! Csávás úr, azonnal adja ki az ’ÖL!’ parancsot!” /az ősz/

„A szezonális giccspályázatok első számú gáncsnoka lesújt. Pár rutin húzással magabiztosan jut el a klasszikus klisétől a posztmodernig, lendületesen söpri a verslábakat, új szóalakok és jelentések születnek, csak a rím a sent.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ismét egy polgárpuffasztóan fazonális gyöngyszem a humán dumán edződött tömegek felhergelésére! Vérpermetező vitalitás! Már-már majdnem megközelíti a nagy Lavórnyik Löftöny hírhedett ötsorosát:
  Elszelel a nyár,
  Simán az ősz nyer,
  Kopaszul a nyír,
  Rözsmölyög a nyűr,
  S hull a toro nyőr…
Ki más képes erre, mint Frady Endre?! Szerencsére csak ő! Na, vegyük-vigyük azt a kötetet, nincs itt semmi látnivaló!” /özv. Lavórnyik Löftönyné Dézsavű Debella, az Irodalom Visszarág c. művészeti és kártevőirtási folyóirat főszerkesztője/

„Beperelem ezt a szennylapot, mert kis kezdőbetűkkel írta a nevemet! Ezt nem tűröm, én nem vagyok nemecsek ernő!” /Toro Nyőr, tériszonyos torreádor/

„Mi ez a fertőző nihilizmus, ez a tömegoszlató tehetségtelenség?! Ki mer elkövetni ilyen őszbe beleőszítő koravénséget?! Ne lássam anyámat rúdugrani, ha nem nyitom ki pörös számat! Nem engem kellene kitiltani a közpénztévéből, hanem Frady Endrét a világegyetemről! A nyál kössön meg a szájában!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban akkor kezdődik az ősz, amikor lefejelem a fákról a lombot.” /Chuck Norris/

2015. január 11., vasárnap

Ha...

… Noé a bárkaépítő
Vett volna el tar arát,
Rímben szólhatott vón itt ő:
Anyjuk, nézd, az Ararát!

„Ilyen cirkusz kinek kéne
(Bumsztiré és tarara!),
Rím kedvéért öreg néne
Nejnek, aki tar ara?!”-

- Ideglődik Noé gyomra –
„Még hogy kopasz hárpia?!
Erre a riadalomra
Lecsusszan most pár pia!”

Közös ős szólt: „Bort még kérek!”
S neje töltött édeset.
Így lettünk mind szesztestvérek,
Egységünk bár szétesett…

Hősünk jól bekadarkázott!
Mi lett volna, ha… ha… ha…
Kimenet bár lőn vón száz ott,
Ez az egy lett, bruhaha!

„Még szép, hogy arra a gondolatra, hogy egy bugyuta rím kedvéért évszázadokon keresztül egy kopasz öregasszony legyen a feleségem, bekattant a gyomoridegem és egészségügyi okokból az alkoholhoz fordultam! Remélem, hogy Hám, Sém, és Jáfet fiaim ennek ellenére józan életűek maradnak. És ha mégsem? Hát akkor... utánam az özönszesz!” /Bárkássy Noé/

„Valakinek valami baja van a tarkopasz nőkkel?! Nehogy letépjem a skalpjukat és megetessem velük tízóraira! Puhány civilek! Hánynom kell tőlük!” /G. I. Jane/

„Tyű, mekkora szerencse, hogy még hajadon koromban beszereztem azt a dús ébenfekete lósörény parókát, így a férjem sosem tudta meg, hogy már az óvodában is golyófej volt a jelem.” /Bárkássy Noéné Kopár Matild/

„Sosem bocsájtom meg a lóhajú nővéremnek, hogy elhappolta előlem azt a jóképű vízpartiarcot, én meg családostól spenótzöldre puffadhattam az özönvízben!” /Lúzer Lajosné Kopár Lujza/

„... hukk... az akló... alkoholizmus nem porb... plobb... probléma... hukk... mert mi nem vagyunk akol... alkol... alkoholisták... hukk... csak Noé örökösei, aki nem volt akló... alkló... nagyivó... hukk... csak szerette a bort! Mi se iszunk sokat, csak misebort, és abból is... hukk... csak annyit, amennyit mekk... hukk... megkíván a szervezetünk... hukk... „ /Jim Beam, szeszcsempész és televíziós evangelista/

„ A kritika írásával egy időben muszáj néznem a Rising Star c. óborzalmat, ahol a zsűri stylist-ja szemmel láthatólag egy öncélú magamutogatásból kigyógyulni képtelen szellemi környezetszennyezés. Vajon miért mondom ezt ennek a versnek az elolvasása után? Mert Frady Endre nem csak egy ószövetségi hőst tapos meg és ugrál a romjain, hanem  a fent említett stylist mintájára mindannyiunk agyát rugdossa péppé és köp ránk vissza a csoffadt szőrtüszőktől bűzhödt hóna alatt. Anyám szerint egy kopasz nő is lehet jó anya, de ő sosem a lényeglátásáról volt híres. Hánynom kell, pedig alig ittam... de ennyit önvédelemből muszáj volt... hukk!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor az Úr kérésére az özönvizet visszarúgtam a talajba, már sejtettem, hogy az öreg bárkás fószer örömében a pohárhoz fog  nyúlni. Lehet, hogy tudat alatt érezte, hogy a lóhajú felesége valójában golyófejű?” /Chuck Norris/

2013. január 17., csütörtök

Haikuk


HAJ IQ
(kútfő haiku)

Kopasz haj IQ-t
Sugalló képzete mint
Bölcs tavalyi kút


HA IKU…
(magyaros haiku)

Ha Iku, Iku
az hajnalpírláskor is,
ős-kukur Iku


HINTALÓHALÁLHAIKU
(végszomorkodó haiku)

Hátra-előre…
Keményfajajreccs… Pőre
Lóváz nyűtt bőre…


STATIKU SHAIKU
(mély haiku)

Metróállomás:
Földméhben növekedő
Betonház. Mi más?


2012. augusztus 30., csütörtök

Katonaság


(kétsoros-füzér a bevonulásom 28. évfordulójára)

Első nap a laktanyában (1984 augusztus 30. csütörtök)
Ha bevonul valaki,
Kiképzés jön, alaki.

Borotválkoz’ a baka,
Hogy ne legyen Csubaka.

Szeretvén a sereget
Ultrás vizet mereget.

Épít, eszköz a lapát,
S kerül néhány alap át.

Nyáron villan a kasza,
Aratni van szakasza.

Kopasz tápos, ha kajál,
Nem néz oda a Köjál.

Katona nem tiszteleg,
Szájából, ha tészta lóg.

Főtiszteket* tiszteli
S boldog, hasa hisz’ teli.

(S nem mondja a *tábornok:
Szólítsatok Tibornak!)

Eltávra, ha hazamén,
Ugrál, mint egy laza mén.

Iszogat bár alkoholt**,
Vád, hogy kártyán csal, koholt.

(**Sört mér jó Sturcz Antiné;
Tulajnő, a kantiné.)

Fürdik öt-hat hetente
S szaglón fekszik le, tente.

Leszerel s a vonatút
Minden, csak nem csodarút!