(kétsoros-füzér a bevonulásom 28. évfordulójára)
Első nap a laktanyában (1984 augusztus 30. csütörtök) |
Kiképzés jön, alaki.
Borotválkoz’ a baka,
Hogy ne legyen Csubaka.
Szeretvén a sereget
Ultrás vizet mereget.
Épít, eszköz a lapát,
S kerül néhány alap át.
Nyáron villan a kasza,
Aratni van szakasza.
Kopasz tápos, ha kajál,
Nem néz oda a Köjál.
Katona nem tiszteleg,
Szájából, ha tészta lóg.
Főtiszteket* tiszteli
S boldog, hasa hisz’ teli.
(S nem mondja a *tábornok:
Szólítsatok Tibornak!)
Eltávra, ha hazamén,
Ugrál, mint egy laza mén.
Iszogat bár alkoholt**,
Vád, hogy kártyán csal, koholt.
(**Sört mér jó Sturcz Antiné;
Tulajnő, a kantiné.)
Fürdik öt-hat hetente
S szaglón fekszik le, tente.
Leszerel s a vonatút
Minden, csak nem csodarút!