Ártó árok

Utcán mélyül széles árok,

Ássák szorgos proletárok.

Közműcég épp csövet fektet,

Merdzsó huppan s kap defektet.

Kopasz sofőr, Tuctuc Elek

Üvölt: „Mért nincsenek jelek?!

Hívom jó haveri köröm,

S lábatokat kettétöröm!!!”

Munkáskézben lendül lapát,

S Tuctuc Elek olyat kap át-

-lépve tánc- és illemhatárt,

Ami egészségre hat: Árt.

„Védencem nevében felháborítónak tartom, hogy a szabatos közlekedésbiztonsági jelzőrendszer hiányának vonatkozásában tett illedelmes keresztényi megjegyzésének hatására a magukról megfeledkezett munkások nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozva tömegesen inzultálták! A közmunkásosztály önbíráskodási terrorja nem más, mint a proletárdiktatúra előszele! Ez veszélyes! Kérem a tisztelt bíróságot védencem teljeskörű kártalanítása mellett a vétkesek lehető legszigorúbb megbüntetésére! Teljes vagyonelkobzást és életfogytiglani fegyházbüntetést javaslok!” /Dr. Pofazacskó Pörölc, zugügyvéd és alumínium közlekedési tábla díler/

„Rendőrnő úr, ez a kopasz aranykereszt fukszos tajtparaszt mobilozás közben nem vette észre a harmincas táblát, majdnem levitte a fejünket, ahogy kilencvennel belerongyolt a munkagödörbe, oszt’ még ő ugatott! Utána meg arccal nekiesett a lapátomnak. Ötször!” /Bucka Béla, manuális talajmobilizálási anyagmozgató/

„Ha kicsit mélyebb az az árok, akkor lesz hely Tuctuc Eleknek és a kis tragacsának. Ezért nem kell árokásó munkásokkal kikezdeni!” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Kis tragacs, te M, mint majom, kis tragacs?! Megugatod a mélynyomós metál-mahagóni Merdzsómat?! Amúgy nem én kezdtem ki a lumpenprolikkal, hanem ők velem, de szétütöttem a lapátjaikat az arcommal! Jó keresztényként előbb az egyik arcommal ütöttem, aztán odatettem a másikat is! Te viszont olyan keresztes háborút kapsz hamarosan, hogy visszasírod még a szent inkvizíciót! Eretnek majom!” /Tuctuc Elek, használtautó kereskedő és kegytárgy díler/

„Meglengetett lapos lapát

Felkente a gépre apát.

Azért nem vett kaszát-kapát,

Meggyóntatta őt az Apát.

/Tuctuc Tivadarka, Tuctuc Elek elsőáldozó kisfia/

„Piros lett a paradicsom, nem sárga,

Mercédeszem előre megy, nem hátra!”

/a Tuctuc család konyhai falvédőjének szövege/

„Mikor útsebet a köz műt,

Akkor építenek közműt.”

/Dr. Szike Szerénke, betanított aszfaltsebész és OKJ’s képzett poetry slambuc operátor/

„Casco-ba, ha befektet,

Vidáman kap defektet!”

/Kötvényessy Kenéz, autóbiztosítási ügynök és reklámszövegirtó/

„Irritálja Pest sok gödre?!

Költözzön ki Ön is Gödre!”

/Lokálpatrióta Lajos, a Részben Önfinanszírozó Gödi Fészekrakó Alapítvány (RÖGFA) marketing igazgatója/

 „A költő a társadalom úgynevezett igazságérzetének álcája alatt kiengedi a gyanútlanul olvasó tömegek fegyelmezett kultúrember álarcának ketrecében megbúvó, önbíráskodásra vágyó vadállatot, majd kárörvendő röhögéssel veti a gyeplőt a széttépés elől menekülő hintalovak közé. Mindezt olyan szenvtelenül tökéletes rímtechnológiával, hogy az egész egy lappangva mérgező szépirodalmi műszaki leírásnak hat: Art!” /Dilettáns Dudorné Hozzáértő Hovatovábbka, a Szépséget Élből Kiirtó Realizmus Entellektüel Költőinek Egykedvűen Didaktikus Társasága (SZÉKREKEDT) hajtómotorja és szellőző rendszergazdája/

„Nemzetünknek sok az árka,

Választóvizekkel tele.

Kéne egy új Noé bárka,

Partok közt átjárni vele.”

/Lánglelkű Longobárd, az Ige Hirdetők Archaikus Jótetteinek Csodáit Ugyanolyan Hatékony Alázattal Jelenítők (IHAJCSUHAJ) prófétai szócsöve/

„Mi ez a…, mi ez a… ?! Lassan elfogynak a vers színvonalához képest dicséretnek ható gyalázkodó kifejezések! Ez is olyan borzalmas, mintha a spanyol inkvizíció pokoli eszköztárának legsötétebb bugyrából húzták volna elő! Nincs olyan sziklaszilárd jellem, aki egyetlen versszak felolvasása után ne vallaná be akár a legszörnyűbb eretnekséget is! Ehhez a faragatlan betűokádathoz képest egy szeneslapáttal történő pofán vágás egy cukormázas motivációs tréning gyerekeknek! Toroljátok meg proletárok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor a zebrán százötvennel nekem jött egy páncélozott Merdzsó. A sofőr a szélvédőn történő kirepülés közben nekidörzsölődött az orrszőrömnek és a súrlódási hőtől kigyulladva már a földet érés előtt szénné égett. A robbanástól nem csak a vadonatúj kocsi semmisült meg, hanem a száz mérföldre lévő autószalon is, ahonnan elhozták. A tűzoltó tüsszentésem nyomát egy mély árok jelzi.” /Chuck Norris/