A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajánlás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajánlás. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. december 6., kedd

Téli tébolyszonett

Hull a hó és hózik,
Lefagynak a nózik.
Vadász bácsi lőzik,
Megpusztul sok őzik.

December most télik,
Dé-ben hűlik Dé lik,
Nagy hidegtől zsugor,
Szorul finn és ugor.

Össze-vissza fagyik
Fahangya és fagyík,
Nem olvadnak fagyik.

Befagynak a fizuk,
Üresek a fazék,
Micimackó fázik.

ajánlás:
Herceg, aki hercig,
Rezeg ezer Hertzig,
Jéggé sose tömbik,
Dalzik, mint bölömbik.

„Az ezt megelőző diktatúra idején is úgy írtam a dalszövegeimet, hogy a sorok között lehessen olvasni a lényeget. Arra azonban még én sem számítottam, hogy ez az önmagát tehetséges utódomnak tekintő Frady Endre ennyi mindent talál a Hull a hó és hózik, illetve a Micimackó fázik sorok között. Lehetséges, hogy mélyebb vagyok, mint hittem? Most őszintén meglepődtem, hogy Frady Endre szerint ezt gondoltam mint költő. Ha én rózsa volnék, most megböködném ezt a pernahajdert!” /Bródy János, nyugdíjas dalnok és lokálisan világhírű igric/

„A hozzánk hasonló jóléti társadalmakban élő emberek életében az elakadás egyik fő oka az, hogy vonakodunk elhagyni a komfortzónánkat. Mint Micimackó a mézes csuprot. Az előttünk álló télen, úgy tűnik, több honfitársunknak is abban a szerencsében lesz része, hogy ez az akadály elhárul, végre boldogan kiléphetnek a komfortzónájukból. Nem, nem a Hercegnek. Pech!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Társadalomban a jólét
Elakad s a fagy a hólét
Megdermeszti jéggé, hóvá?
Micimackó mézért hová
Csuporodjon? Rágjon tejet
Komfortzónapörkölt helyett?
Humán úr, a szegény Herceg
Falábában szóhad perceg?
Éhhaláltól bár a gyom ment,
Mégis NEM ENG.! eme komment!”
/Nemá Némó, a Humán Ötleteléseket Hatósági Önkénnyel Határozatilag Örökre Hatástalanító Öntörvényszék (HÖHÖHÖHÖ) mélytengeri malaclopótökfőzelékügyi tilttűrtámogatási szakbarbárja/

„Ha és amennyiben a decemberi nagy lehűlést számszerűsítjük, teszem azt a hőmérséklet +10°C-ról -20°C-ra csökken, akkor a December felirat elején álló acél anyagú D betű mérete a közepében lévő lyukkal egyetemben mindössze (10°C-(-20°C))x1,2x0,00001x100=0,036%-ot csökken. Ilyen elenyésző méretű likzsugorodás esetén szinte már-már lehetetlen egy finn és egy ugor közös beszorulása ugyanabba a D likba. Vagyis kijelenthetjük, hogy a költő úr fogalmatlanabb, mint egy betanított közéheztetési helyettes szakállamtitkár, vagy egy mutáns géngörcs. Ahogy a dakota közmondás tartja: Fogalmatlan prókátornak híg a leve, amíg be nem fagy.” /Dr. Tempora Mutant úr, az időbeli hőváltozás és a hőbeli időváltozás interdiszciplináris tanara/

„Frady Endre a magasból rávetette magát az utcán fagyottan heverő témára, de elvétve a célt, mellé zuhant és ő maga is lefagyott. Na, ilyen állapotban diktálta a verset. L a s s a n   m o n d t a ,   h o g y   e l   n e   ü s s e m .” /Miss Take, OKJ-a képzett lassú- és gépírónő/

„Szél beszél, agy lefagy, kommen no komment.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas lefogyasztó lefagyasztó/

„Továris Ház, komment nyista?!
Mi lett maga, kommenista?!
Agya lefagy, nem beszél,
Csak mer fú kis szembe szél?!”
/Dömper Dönci, dérrel-dúrral dörmögő duhajnyik/

„Úgy látszik, most jönnek sorban a szonettek. Már a ❄❄❄ is szonett formában hull...” /M. András, a költő legállandóbb és legszonettfelismerőbb kommentelője/

„Elolvadok, amint hullok,
Örömre így nincs, csak null ok.”
/❄❄❄/

„Hó fehér, mint szovjet molokó,
Erről vígan szonettolok, ó!
eM úrházra kívül fali ❄❄❄
Tapad, ő meg kurjant: Halihó”
/F. Endre, a róla elnevezett blog legegyetlenebb és legkegyetlenebb költője/

„Le lehet szállni a nevemről! Még egy emlegetés és ütök! Van egy fejsúlyos békepipám és nem félek lesújtani vele! A békepipát egyébként akkor szereztem, amikor a vadászati világkiállításra menet helikopterről kilőttem egy liberálbolsevik törzsfőnök alól a lovát, úgyhogy coki!” /Halihó Hömönye, vad ász és vadászgörény imitátor/

„Megtébolyult szonett,
Nem bírja a telett.
Rettenetes nagy hidegdől,
Meg a széltől sok fa kidől.
Jő egy medve, most nem nyalka,
Brummogása igen halka.
Migráncsok a vadászt lőzik,
Éhesek, megnyúzzák, főzik.
A fagyit verjék a falba,
Oda való, nem jó nyalva.
Egy jégvirág feksz’ meghalva,
Megdermedett Fradyfalva.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtébolylírázóbb kommentelője/

„Nyuggerapó bőszen, vadul,
Fékevesztve elszabadul,
S mint kit feldob veres lőre,
Rémrímelget nyakra-főre,
S keményen, mint Igor s Kolja
Fradyfalvát letarolja,
Beszántja és sóval hinti,
S zenét aláfest egy szinti,
Mit Morricone Ennio
Vert, míg falt, mert jót enni jó.
Tarhonyát túrt Tiborc T-boy,
S tilinkózik téli téboly.”
/Tompatekintetű Tölöncz, a taktapölöskei tébolyda teremőre/

„Én telente tudatosan hibernálom magam és az ügynököm jó pénzért ijesztgeti velem a jégoroszlántól rettegni vágyó gazdag japán turistákat. Szeretem a telet, mert ilyenkor dől a lé!” /Leó jégrém/

„Ártatlan gyermekkoromban, naiv kisfiúként – bár a jelem az oviban már akkor is a verbális Molotov koktél volt – drága jó anyám sugallatára még hittem abban, hogy amiben rímek vannak, az vers; aki verset ír, az költő; aki költő, az egy széplelkű jó ember, akit mindenki tisztel és szeret. Ahogy cseperedtem, néhány árokban hempergő, lóversenyfüggő, alkoholista poéta kicsit megremegtette ugyan a magam elé képzelt költőideál szobrot, de az mégis egy égnek meredő szobor maradt, ám Frady Endre egyetlen határozott berobbanásával ledöntötte, széttaposta és azóta is vadul vigyorogva vitustáncol a romokon! Kéretik az első versszak végét átírni ilyenre:
          Lőzik harci ladik,
          Megpusztulnak Fradyk!
Na, ugye, mennyivel jobb lenne így mindenkinek?! Frady Endre meg fagyjon oda egy éhes jegesmedvékkel körbevett étkezőasztalhoz!” /Puzsér Róbert, téli álmából felzavart kritikus/

„Szeretek abszolút nulla fokban, -273°C-on edzeni, mert akkor nem kell felvennem az izzadásgátló fejpántomat.” /Chuck Norris/

2022. november 24., csütörtök

Hómofisz szonett

Nem kell nagyon korán kelni,
S otthonról sietned el, ni!
Nyugisan vár tejeskávé,
Nem izzaszt meg a BéKáVé.

Lazán heversz géped mellett,
Ma reggel fésű se kellett.
Pizsamásan megy a robot,
S neten nézhetsz négyes bobot.

Ablakon át bámulsz ki tán,
Asztalodnál müzlit ehetsz,
S teát kényelmesen iszol.

Élvezkedsz e dolce vitá-n,
Úgyhogy nagyon remek e hecc.
Aki magyar, hómofiszol!

ajánlás:
Herceg, hogyha otthon vagyol,
S nincs rend, inkább nagyon nagy ól,
S félsz, hogy mások megszólnának…
Sputum diem! - Köpj a mának!

„Mi ez a gyomorforgató slejm kultúra, ez a néven nevezhetetlen hurut offenzíva?! Köpni-nyelni nem tudok, mert minden nedvem elapad ekkora gusztustalanság láttán! Anyám ne tudja többé a bárányfelhőkbe fújni az orrát, ha én még egy Frady verset elolvasok!” /Puzsér Róbert kritikus turhológus álruhájában D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Mi ez a még a minősíthetetlen versnél is alpáribb pökhendi panelproli paranoiás paródia róla, aki annyira hiteles vagyok, hogy még én magam sem tudom saját magamat hamisítani?! Vigyázzon DéGyé NER-társ, mert olyat mondok, hogy magam is megbánom, hogy nem mondtam még olyanabbat! Hómofiszol és unatkozik?! Vásároljon mosómedvét, majd pedig Pepin bácsi többi munkavédelmi tanácsát is megfogadva törje magát ripityára! Ne lássam anyámat a mennyei kórusban hómofiszolmizálni, ha megfellebbezhetetlen igazságom és vitathatatlan szellemi fölényem birtokában nem nyerem meg banálisan brutális blitzkrieggel ezt a kulturmeinkampfot! Önkényes mérvadóként mondom, hogy térjen ki az utamból vagy tömörített ágyazatként hallgasson el mindörökre!” /Puzsér Róbert, az igazi/

„Köpjek a mának?! Annak semmi értelme! Talán köpjek a mára, nem?! Akkor viszont nem rímelek! Költő úr, ajánlom, hogy írja át az ajánlást, mert különben teszek egy visszautasíthatatlan ajánlatot Igornak és Szergejnek, a két kétajtós szekrénnyi érvrendszerű barátomnak, akik ön nem viszik sehová, hanem helyben hagyják, oszt’ ajánlják magukat!” /Herceg Hugó, hómofiszer/

„Négyes bob, udvari költő úr, négyes bob?! A focivébé idején?! Hol él maga, a Holdon?! Nem tudja, hogy ilyenkor még mi négyes bobosok is hómofiszból nézzük a meccseket?! Amúgy melyikünknek szól az ajánlás?! Ennek az előttem szóló nyálgépnek, vagy nekem, a brit koronahercegnek?! Jól fontolja meg a választ, udvari költő úr, mert leüttetem a vízfejét!” /Bob, brit operettherceg/

„Négyes, Bob?! Csak négyes, Bob?! Miért csak négyes, Bob?! Miért nem ötös, Bob?! Most megint fejeztethetem le a legújabb udvari magántanárodat, Bob! Még szerencse, hogy tömegével özönlenek hozzánk az éhező magyar pedagógusok, így van kiből válogatni! Anglia jobban teljesít!” /a maximalista brit anyakirálynő/

„Hómofiszban munka lenni hatékonyabb! Amikor sok ember együtt lenni munkán, az nem lenni hatékony, mert lenni sok duma! Dóma nem lenni duma, dóma lenni balsój robot, közös szibériai ofiszban lenni csak málenkij robot! Hómofisz harasó, Szibéria nye harasó!” /Tyimofej Tarakanovics Turhanyev, szibériai szibarita szobrász/

„Frady Endre ezzel a szonettel végleg bevonult az irodalom halhatatlanjai közé. Már meg, mér? Vessük csak össze, rögvest bevilágosodik a tények veleje. Mit ír Frady? Nem kell nagyon… Tehát a vers elején az van, hogy Nem. József Attila is így kezd sokszor. Pl. Nem! Nem! Soha, Nem tud úgy szeretni, Nem tudunk élni, Nem emel föl. Aztán meg Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Mégaztánobbul: özv. Zwillinger Adolfné ügetőidomár és költő: Nemulass lesz maholnap, a derbin! Azért negatívum is van. A 2. sorban az a szerencsétlen, magányos „ni!” Mi a szó jelentése? Főnév, melléknév, múltidő, felszólító mód, véletlenül odaírt betűk? Azonkívül a „…kávé” és a „…KáVé” rímekben(?) a kisbetű, nagybetű összenemhozhatósága itt hiba.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtöbbnemkezdetűversettudóbb kommentelője/

„Nyuggerapó úr, kétségtelenül igaza van, hiszen mi, a lovagok, akik azt mondjuk, Ni!, nagy N betűvel kezdjük, míg ez a szerencsétlen, lovaggá se ütődött igric, kis n betűvel írja, hogy ni! Mit tegyünk egy ilyen méreten aluli idiótával?! Dobjuk vissza a megemésztetlen maradékát a diliház halastavába? Na, jó, életben hagyjuk, de csak akkor, ha hómofiszolás közepette tervez nekünk egy új rekettyést!” /a lovagok, akik azt mondják, Ni!/

Nemulass lesz maholnap a derbin,
Igáslóval indul Drabál Ervin!
Ha rá fogadsz, ám e gagyi ló vét,
Elveszted az összes rátett lóvét.
Balsorsod a hippodromon tesz be,
S bánatodat fojtod olcsó szeszbe.
Végzeted lesz Drabál Ervin lova
S hazamennél, de már nincsen hova.”
/özv. Zwillinger Adolfné Zugehör Aranka, ügetőidomár és költő/

„Jaj, Arankám, bárcsak rád hallgattam volna inkább, nem pedig arra a nyomorult, csak hómofiszban gyakorló Drabál Ervinre, aki az igáslovára még az igát is rátette, mert azt hitte, hogy az így szokott futni! Meg tudsz bocsájtani, hogy az elzálogosított lakásunk árát is feltettem rá?! Csak azért merem kérdeni, mert bár leég a pofámról a bőr, de állítólag ez jelentősen lecsökkenti a purgatóriumban történő lángnyelves lélektisztításom idejét!” /néhai Zwillinger Adolf, betanított matematikai statiszta/

„De jó annak, aki otthonról dolgozhat! Még jobb annak, aki csak a pénzt kapja... Mindenesetre nagyon vidám lehet az otthoni munka, ha ilyen lelkes szonettet lehet írni róla.” /M. András, a költő legállandóbb és legnemhómifiszolóbb kommentelője/

„eM úr, hóm-wörk nem túl vidám,
Mert ha pölö pásztor vagyok,
Szőnyeget nem legel gidám,
Éhen hal s a gondok nagyok!
Hómofisz a betörőnek
Uncsi, nincs zrí, nuku baki.
Bár rá rendőrök nem lőnek,
Saját magát rabolja ki.
Tábornok, ki hómofiszol,
Beleőrül, veszti eszét,
Neje bár konyhából kiszól,
Tűzhelyt mégis lő szerteszét.
Hómofiszni nem akarok,
Henyéért a magány nagy ár!
Mozduljanak lábak, karok,
Berohanok, vár már a gyár!”
/Sztahanov Sztupidó, piréz származású rímgyári futószalagos élmunkás/

„Petrarca - Frady - PosztCovid mashup. Ez nem vers, ez egy kordokumentum, egy életérzés, még a 2022 február 24 előtti boldog pandémikus békeidőkből. Putyin azóta csatlakozott a szerzőpároshoz, azóta fenti a nosztalgikus retró változat , az új modell tematikája pedig a bundabugyi-csirkefarhát-atomvillanás trichotómia köré szerveződik. Ne menjenek sehová, műsorunkat hamarosan folytatjuk!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mashup és trichotómia?! Humán úr, kilóg a lóláb és a bölcsészkar?! Atombomba üt el delet, s megvillan a végrendelet?! Ez az atomfelhős Putyin arc lesz a végső?! Előre a lebombázott úton?! Home office without home and office?! Mortem diem! - Halj a mának?! Aki magyar, mindent vissza?! Mindenkimonnyonle?! He?!” /Hatalmitébolyossy Herkules, hezitációs haláltánc hérosz/

„A kezdetben páros rímekkel csordogáló mű a hármas hangzatoknál ABC - ABC rímszerkezetté fajul, amivel a költő szimbolizálja a békésnek indulni látszó hómofisz embermentesen társtalan antiszocializációja okozta mentális megtébolyodást. A József Attila által hörögve vett Levegőt! slendriánul kiguglizó hómofiszoló által tévesen idézett ’Jöjj el, szabadosság! Te szülj nekem rendetlenséget!’ jajkiáltás lecsengése után a lassan magához térő költő az ajánlásban megjelenő herceg hatására magára vonatkoztatja a dresszkódot és visszatér a megnyugtatónak szánt páros rímekhez, de csak azért, hogy a védvonalát gyanútlanul leengedő emberiséget megbotránkoztatva polgárpukkasztóan hibás latinsággal beleköpjön a botrányszagú feketelevesbe! Ha legalább egy verset el szeretne olvasni a hómofisz unalmában, akkor okvetlenül ez legyen az!” /Alfabetika Aladárné Ábécé Árnika, az Anyám De Autodidakta Cuccokat Támogatunk Alapítványilag! (ADACTA) főhogyishívjákja és mellékalakformálója/

„Mindenütt jó, de legjobb otthon ofiszolni.” /a Magyar Országos Hómofisz Alapítvány (MOHA) jelmondata/

„Az egész világ az enyém, én mindenütt otthon vagyok, úgyhogy bárhol tudok hómofiszolni.” /Chuck Norris/

2022. március 2., szerda

Északi osztálykiránduló szonett

Szomszéd knédlijét épp csenem,
Mikor ’Ne!’ dörren rám (cseh ’Nem!’).
Éhesen futok, mert Prága
Minden kajáldája drága.

Tanár vagyok, magyar tanár,
S oly terméket, amin van ár,
Nem vehetek, max, ha lopok,
Aztán uzsgyi, rejts el Chopok!

Éhbérek a magyar bérek,
Szomorú, hogy ennyit érek,
Tán menedékjogot kérek.

Jaj, tót rendőr űz, mint tatár,
Lő rám, hallom, ürül a tár,
Mégis jó, hogy itt a határ…

 Ajánlás:
Herceg, béremelés kéne,
Hogyha leszek nyugger néne,
Ne kelljen már ještĕ jednem
Életpályamodellkednem!

„Béremelés, hát persze! Mi ne kéne még?! Feleségül ne vegyem?! Amúgy pedig ne zabálja magát tele lopott knédlivel, mert beszakad maga alatt a kifutó, amikor nyugdíjas életpálymodellként végigcsoszog rajta az SZTK járókeretével!” /Herceg Huba, béremelési ombudsman és ajánlószelvény díler/

„A leghatározottabban tiltakozom! Egy öntudatos és becsületes tanár sosem lop, inkább éhen hal! De előbb elrejtőzik szégyenében. Ezért dől ki annyi csontváz Magyarország szekrényeiből.” /Egyszálbél Elemérné Éhkopp Édua, középiskolai osztályfőnök/

„A költő a szűkölködő női pedagógus megszemélyesítésével a tanári pálya elnőiesedését és az ezzel párhuzamos ellehetetlenülését is szimbolizálja, hiszen az állam akkor sem adna a nőknek egyenlő munkáért egyenlő bért, ha százan bíztatnák, hiszen az egyenlő szónak csak a középfokát - egyenlőbb - ismeri, az alapfokát nem. Ez nem azt jelenti, hogy egy férfi tanár meg tud élni a fizetéséből, de ő esténként könnyebben eljár vagont rakodni, vagy hullát mosni. A tanárnő ilyenkor ingyen és bérmentve feleség, anya, szakácsnő, takarítónő, mosónő és dolgozatjavító robot is egyben, miközben folyamatosan szülnie is kell, mert ezt várja tőle a nemzet. A költő ismét odatette magát, ahol eddig még nem volt, de így most már más sem lesz. Remekműalkotásvágyálompor!” /Isapuréshomu Vogymukné Feheruárumeneh Hodiutureá, Szociális Ősköltészetet Rettenthetetlen Poézissel Alkotó Magyar Anyák Csoportja (SZŐRPAMACS) főfője/

„Azért ilyen alacsony a tanárok fizetése, mert a döntéshozók is voltak diákok.” /M. András, a költő legállandóbb és legleegyszerűsítőbb kommentelője/

„Igaza van M. úr, jól látja a helyzetet! Rettenetes tanáraim voltak, gyűlöltem őket! A töritanár képes volt egyest adni, mert azt mondtam, hogy Mária és Jézus is ősmagyar volt! A matektanárom kiröhögött, amikor bebizonyítottam, hogy egyszer egy az kettő, a földrajztanár pedig megszégyenített, amikor az egész osztály előtt követelte, hogy mutassam meg a térképen mind a harminchárom tengert, ami szerintem Nagy-Magyarország partjait mosta! Szerintem így is túl vannak fizetve! Haljon éhen az összes! Ahogy a mondás tartja: Négy lába van az olcsó húsnak, mégis bő lére van eresztve!” /Suberda Sebő, a Tanárokat Éhbéren Szerződtető Tébolyminisztériumi Alosztály (TÉSZTA) gazdasági igazgatója/

„Teljes a képzavar! Hogyan kerül az éhbéres magyar tanár Prágába, és miért jár csehül, ha magyar? Egyáltalán mi jár neki?” /Dr Ház Juniorkonyha-díjas járványfelügyelő/

„Ház doktor úr, íme, a válaszok a kérdései sorrendjében: Osztálykirándul. Nem a magyarsága, hanem a tanársága miatt jár csehül. A szája.” /Okos Ottó, a tökéletesen megfelelő mindent megfelelő/

„Aki tanár akar lenni,
ELTE-re kell annak menni,
Ott kell annak megtanulni, 
Hogy kell a pályát elhagyni.
 Aki tanár akar lenni,
Pokolra kell annak menni,
Ott vannak a pénzes kutyák, 
Ők is, kölkeik is buták.
 Arcomon ránc mindhalálig,
Kicsengetés fémhangjáig,
Kicsi nekem ez a bér,
Berúgok, de mit sem ér.”
/pedagógus népdal/

„Nem kornyikálni kéne, meg virsi-verselgetni, hanem megtanulni, hogy a ’még egyszer’ csehül nem ’ještĕ jednem’, hanem ’ještĕ jednou’! Értem én, hogy rímkényszer, meg minden, de azért kéne annyira tudni csehül, hogy verstanilag ne álljunk csehül! Egy jól fizetett, világlátott pedagógusnak kell legalább annyit tudnia, mint egy prágai ebnek, aki csehül csahol! NEM ENG.!” /Csehszlovák Csongor, a Csodagazdag Oktatók Reményteljes Országlását Szervező Lyukaszsebű Alapítvány (CSOROSZLYA) irodalmi melléktermékellenőre/

„Ha meguntam, hogy mindig éhezek,
Majd osztálykirándulgatok, mert osztálykirándulni élvezet,
De szóba se jöhet Csehszlovákia,
Csak egy egyházi iskola, hol ingyen a menzakaja,
Aha-ha!”
/Káefté Kösztöny, koplaló középiskolai karvezető/

„Magyarországon csak azok a szerencsétlen balekok mennek tanárnak, akik gyerekkorukban nem tudtak egy egyeneset belerúgni a labdába! Én profi focistaként napi egy-másfél órát lötyögök a pályán és kapok havi tíz millát! Nem sírni kéne, sztrájkolni, meg polgári engedetlenkedni, hanem megtanulni focizni! Gyógytornás gyökerek!” /Sörhas II Sömönye, a fülcsóti Pandémia Foci Cuccmány (PAFC) csere balbekkje/

„Nem nyafogni kell, tanárok, hanem keményen megfogni a munka végét, mint én is tettem víz-gázszerelő koromban és becsületes úton meggazdagodni, ugye Andi! Kis lépésekben kell haladni, élére kell állítani minden milliárdot! Aki a kis százmilliót nem becsüli, az a nagy kilencszázmilliót nem érdemli! Van annak, aki el nem issza azt a közpénzt, ami hirtelen ellepte a semmiből! Egészségünkre, Andi!” /Mészáros Lőrinc, kétkezi multimilliárdos/

„Anyám emlékére esküszöm, esküszöm, hogy ezt tovább nem tűröm, nem tűröm! Frady Endrével ellentétben én voltam éhbérért foglalkoztatott tanár, mégsem írtam verset róla! Frady Endre ugyanaz az irodalomnak, mint Vlagyimir Putyin az emberiségnek - legeslegelső számú közellenség! Cakkosra harapdálom a hónaljamat, ha még egy ilyen társadalmi problémának álcázott elmekórtani mellékterméket kell végigöklendeznem! Tudatmódosítószertornából való felmentésemet szeretném kérni, vagy különben az evolúciós láncon visszacsúszva és is ugyanolyan egysejtű papucsállatka leszek, mint ez a szellemi szennyvízgyűjtő aknafenék!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki nem fizeti meg a tanárokat, annak én fizetek meg! Belefojtom a köldökömbe!” /Chuck Norris/