Mikor ’Ne!’ dörren rám (cseh ’Nem!’).
Éhesen futok, mert Prága
Minden kajáldája drága.
Tanár vagyok, magyar tanár,
S oly terméket, amin van ár,
Nem vehetek, max, ha lopok,
Aztán uzsgyi, rejts el Chopok!
Éhbérek a magyar bérek,
Szomorú, hogy ennyit érek,
Tán menedékjogot kérek.
Jaj, tót rendőr űz, mint tatár,
Lő rám, hallom, ürül a tár,
Mégis jó, hogy itt a határ…
Ajánlás:
Herceg, béremelés kéne,
Hogyha leszek nyugger néne,
Ne kelljen már ještĕ jednem
Életpályamodellkednem!
„Béremelés, hát persze! Mi ne kéne még?! Feleségül ne vegyem?! Amúgy pedig ne zabálja magát tele lopott knédlivel, mert beszakad maga alatt a kifutó, amikor nyugdíjas életpálymodellként végigcsoszog rajta az SZTK járókeretével!” /Herceg Huba, béremelési ombudsman és ajánlószelvény díler/
„A leghatározottabban tiltakozom! Egy öntudatos és becsületes tanár sosem lop, inkább éhen hal! De előbb elrejtőzik szégyenében. Ezért dől ki annyi csontváz Magyarország szekrényeiből.” /Egyszálbél Elemérné Éhkopp Édua, középiskolai osztályfőnök/
„A költő a szűkölködő női pedagógus megszemélyesítésével a tanári pálya elnőiesedését és az ezzel párhuzamos ellehetetlenülését is szimbolizálja, hiszen az állam akkor sem adna a nőknek egyenlő munkáért egyenlő bért, ha százan bíztatnák, hiszen az egyenlő szónak csak a középfokát - egyenlőbb - ismeri, az alapfokát nem. Ez nem azt jelenti, hogy egy férfi tanár meg tud élni a fizetéséből, de ő esténként könnyebben eljár vagont rakodni, vagy hullát mosni. A tanárnő ilyenkor ingyen és bérmentve feleség, anya, szakácsnő, takarítónő, mosónő és dolgozatjavító robot is egyben, miközben folyamatosan szülnie is kell, mert ezt várja tőle a nemzet. A költő ismét odatette magát, ahol eddig még nem volt, de így most már más sem lesz. Remekműalkotásvágyálompor!” /Isapuréshomu Vogymukné Feheruárumeneh Hodiutureá, Szociális Ősköltészetet Rettenthetetlen Poézissel Alkotó Magyar Anyák Csoportja (SZŐRPAMACS) főfője/
„Azért ilyen alacsony a tanárok fizetése, mert a döntéshozók is voltak diákok.” /M. András, a költő legállandóbb és legleegyszerűsítőbb kommentelője/
„Igaza van M. úr, jól látja a helyzetet! Rettenetes tanáraim voltak, gyűlöltem őket! A töritanár képes volt egyest adni, mert azt mondtam, hogy Mária és Jézus is ősmagyar volt! A matektanárom kiröhögött, amikor bebizonyítottam, hogy egyszer egy az kettő, a földrajztanár pedig megszégyenített, amikor az egész osztály előtt követelte, hogy mutassam meg a térképen mind a harminchárom tengert, ami szerintem Nagy-Magyarország partjait mosta! Szerintem így is túl vannak fizetve! Haljon éhen az összes! Ahogy a mondás tartja: Négy lába van az olcsó húsnak, mégis bő lére van eresztve!” /Suberda Sebő, a Tanárokat Éhbéren Szerződtető Tébolyminisztériumi Alosztály (TÉSZTA) gazdasági igazgatója/
„Teljes a képzavar! Hogyan kerül az éhbéres magyar tanár Prágába, és miért jár csehül, ha magyar? Egyáltalán mi jár neki?” /Dr Ház Juniorkonyha-díjas járványfelügyelő/
„Ház doktor úr, íme, a válaszok a kérdései sorrendjében: Osztálykirándul. Nem a magyarsága, hanem a tanársága miatt jár csehül. A szája.” /Okos Ottó, a tökéletesen megfelelő mindent megfelelő/
„Aki tanár akar lenni,
ELTE-re kell annak menni,
Ott kell annak megtanulni,
Hogy kell a pályát elhagyni.
Aki tanár akar lenni,
Pokolra kell annak menni,
Ott vannak a pénzes kutyák,
Ők is, kölkeik is buták.
Arcomon ránc mindhalálig,
Kicsengetés fémhangjáig,
Kicsi nekem ez a bér,
Berúgok, de mit sem ér.”
/pedagógus népdal/
„Nem kornyikálni kéne, meg virsi-verselgetni, hanem megtanulni, hogy a ’még egyszer’ csehül nem ’ještĕ jednem’, hanem ’ještĕ jednou’! Értem én, hogy rímkényszer, meg minden, de azért kéne annyira tudni csehül, hogy verstanilag ne álljunk csehül! Egy jól fizetett, világlátott pedagógusnak kell legalább annyit tudnia, mint egy prágai ebnek, aki csehül csahol! NEM ENG.!” /Csehszlovák Csongor, a Csodagazdag Oktatók Reményteljes Országlását Szervező Lyukaszsebű Alapítvány (CSOROSZLYA) irodalmi melléktermékellenőre/
„Ha meguntam, hogy mindig éhezek,
Majd osztálykirándulgatok, mert osztálykirándulni élvezet,
De szóba se jöhet Csehszlovákia,
Csak egy egyházi iskola, hol ingyen a menzakaja,
Aha-ha!”
/Káefté Kösztöny, koplaló középiskolai karvezető/
„Magyarországon csak azok a szerencsétlen balekok mennek tanárnak, akik gyerekkorukban nem tudtak egy egyeneset belerúgni a labdába! Én profi focistaként napi egy-másfél órát lötyögök a pályán és kapok havi tíz millát! Nem sírni kéne, sztrájkolni, meg polgári engedetlenkedni, hanem megtanulni focizni! Gyógytornás gyökerek!” /Sörhas II Sömönye, a fülcsóti Pandémia Foci Cuccmány (PAFC) csere balbekkje/
„Nem nyafogni kell, tanárok, hanem keményen megfogni a munka végét, mint én is tettem víz-gázszerelő koromban és becsületes úton meggazdagodni, ugye Andi! Kis lépésekben kell haladni, élére kell állítani minden milliárdot! Aki a kis százmilliót nem becsüli, az a nagy kilencszázmilliót nem érdemli! Van annak, aki el nem issza azt a közpénzt, ami hirtelen ellepte a semmiből! Egészségünkre, Andi!” /Mészáros Lőrinc, kétkezi multimilliárdos/
„Anyám emlékére esküszöm, esküszöm, hogy ezt tovább nem tűröm, nem tűröm! Frady Endrével ellentétben én voltam éhbérért foglalkoztatott tanár, mégsem írtam verset róla! Frady Endre ugyanaz az irodalomnak, mint Vlagyimir Putyin az emberiségnek - legeslegelső számú közellenség! Cakkosra harapdálom a hónaljamat, ha még egy ilyen társadalmi problémának álcázott elmekórtani mellékterméket kell végigöklendeznem! Tudatmódosítószertornából való felmentésemet szeretném kérni, vagy különben az evolúciós láncon visszacsúszva és is ugyanolyan egysejtű papucsállatka leszek, mint ez a szellemi szennyvízgyűjtő aknafenék!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Aki nem fizeti meg a tanárokat, annak én fizetek meg! Belefojtom a köldökömbe!” /Chuck Norris/
