A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kancsal rím. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kancsal rím. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 17., kedd

Álmos festő kancsal rímei

Sok a munkám, igen sok!
Fáradok… Ha ágensek
Minden képem eladnák,
Nyugodt szívvel aludnék.

Rendelnek még újakat,
Várom múzsa ajakát…
Nem jön ihlet… Elmesín
Vetemedik álmosan.

Festést gyengén bérezik,
Álmosbúsan borozok…
Anyaföldön elalszok,
Langy porával ölel szik.

Életkedv csak tompa jő,
Áll az agyam tempója…
Kávé kéne, kapszulás,
S indulna a képszülés…

Itt egy csésze fekete,
Rögvest festek fákat, ó!
Kávé ajzó sarkantyú,
Festőlelkem serken, tyű!

„Nespresso. What else?” /George Clooney/

„Frady Endre "Álmos festő kancsal rímei" című verse egy fáradt művész belső világát tárja elénk, aki az alkotás és a megélhetés kettős szorításában vergődik. A vers egyszerre humoros és melankolikus, ahogy a festő álmosan küzd az ihlet hiányával és a mindennapi élet nehézségeivel. A vers első szakasza a festő kimerültségét és a siker utáni vágyát mutatja be. Az "ágensek" és a "nyugodt szívvel aludnék" kifejezések egyszerre utalnak a művészeti piacra és a belső béke keresésére. A második szakaszban a múzsa hiánya és az ihletetlenség jelenik meg, ami tovább fokozza a festő frusztrációját. A harmadik szakaszban a festő anyagi nehézségei és az alkoholhoz való menekülése kerül előtérbe, míg a negyedik szakaszban a kávé, mint az alkotói folyamat katalizátora jelenik meg. A "kávé ajzó sarkantyú" és a "festőlelkem serken" kifejezések humorosan mutatják be, hogyan próbál a festő újra energiát nyerni és alkotni. Összességében a vers egy szellemes és érzékeny portréja egy művész küzdelmeinek, amelyben a humor és a melankólia kéz a kézben járnak. Frady Endre könnyed, mégis mélyen emberi hangvétellel ábrázolja a művészlét kihívásait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Még egy erős feketét a Költő Gigásznak, hogy ne fessen ördögöt a falra!” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas Mike Tyson rajongó/

„Ház úr, ön szerint, ha festek,
A falakon ördögtestek
Keletkeznek kávé miatt,
S jár nekem a piktori jatt?!
Erős bár a Májkel Tászon,
Mégis elbírja a vászon!”
/F. Endre, erős feketére vágyó költőgigász és festővész/

„Azt mondta a pszichológusom, hogy a túlzott szerénységem ellen hasznos lehetne egy kis öncélú felvágás, ám a reggeli kávém meg nem ivása miatt sajnos annyira álmos és fáradt voltam, hogy fülvágásnak értettem…” /Vincent van Gogh (1853-1890), holland posztimpresszionista festőművész/

„One Man,
One Ear,
One Gogh”
/egy azóta már lemosott graffiti egy Auvers-sur-Oise városában található sírkövön/

„Frady Endre „Álmos festő kancsal rímei” című verse egy olyan művészi termék, amelyet leginkább egy erőltetett kávézóasztali szójáték-fesztiválként lehetne jellemezni, ahol a rímek úgy vetemednek, mint az álmos festő keze a vásznon. A vers túlságosan is bízik abban, hogy a szójátékok és a kusza képek helyettesíthetnek bárminemű érzelmi vagy gondolati mélységet. A „kávé ajzó sarkantyú” mint költői kép talán arra utal, hogy a vers maga is egy koffeinhiányos próbálkozás, amely nemhogy nem ébreszti fel az olvasót, de inkább egy kényelmes szunyókálásra ösztönöz. A legnagyobb gond, hogy a sorok olyanok, mintha a múzsa valóban megcsókolta volna a festőt, csak épp úgy döntött volna, hogy megáll félúton. A rímek kancsalsága és a sorok álmatagsága nem csupán az elbeszélő alkotói küzdelmeit tükrözik, hanem az olvasóéit is, aki azon töpreng, hogy vajon ez a vers a festő hanyatló kedvének vagy a költői hanyagságnak az eredménye. Ahogyan a festő „álmosbúsan borozik”, úgy mi, olvasók is inkább máshol keresnénk vigaszt – talán egy valóban ihletett költeményben.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„A festőnek kávé kell,
Az ágyból könnyebben kel.
Ha van egy kis maradék,
Lesz belőle barna kép.
/M. András, a költő legállandóbb és leglinkküldőbb kommentelője/

„eM úr, e vers meredek!
Hogy lenne má’ maradék?!
Kávéfőző mögé szem
Nem eshet, mert megiszom!
Mit ábrázol barna kép,
Mi ez, talán berni kúp?!
Aki eztet linkeli,
Arra Puskás Lenke lő!
Kávézz s kerüld most a rút
Fegyver eme mesterét!”
/Sörétes Sámson, Puskás Lenke edzője és OKJ-képzett baristája/

„Elmesín, medveanyám, elmesín?! Álmosan elmés őn?! NEM ENG.!” /Elmés Álmos, a Retteneteket Ügykezelő Hivatal (RÜH) betanított főcenzora/

„Mi ez a szellemi hulladéktároló, ez az elementáris elmemérgezés?! Ahogy a múlt századi letűnt gyerekkoromban szegény anyám Chemotox-szal lefújta a lódarazsakat, és azok haláltusájuk kínlódásában összegörnyedve saját magukba döfködték a fullánkjukat, most ugyanilyen görnyedten és szellemileg gúzsba kötve harapdálom én is üvöltve a saját köldökömet ennek a kancsal rímürüléknek a mellékhatására! Ha választanom kéne, hogy fülembe forró ólmot öntsenek, majd izzó vastrónon engem elégessenek és holttestemen át fújó paripák száguldjanak oda-vissza, vagy még egyszer beleolvassak ebbe a mentális dögkútszagú közvészbe, akkor ne lássam anyám boldoggá avatásakor a csehszlovák benzinmotoros kávéfőzőjének kultikus kegytárggyá szentelési szertartását, ha nem az előbbi mellett teszem le a voksom! Utána fel is négyelhettek, de a temetésemen nem akarom Frady Endrét ott látni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én olyan verset írnék, mint ez, a tinta visszamenne a tollba, mert szégyellne megjelenni a papíron. Ez a vers olyan álmos, hogy még a szavak is szundítanak benne. A festőnek meg kávéra van szüksége, hogy valamit alkosson? Én egyetlen pillantással ihletet adok a múzsának. Kávé? Inkább hagyjuk, az én energiám nem egy kapszulából jön, hanem a világegyetem alaptörvényeiből. A festészet épp most halt meg, de ne aggódj, én feltámasztom… egyetlen ecsetvonással.” /Chuck ChatGPT Norris, a mesterséges intelligenciájú tökélyférfi/

2024. augusztus 21., szerda

Igricsodó

Igricsodó és egy faló /Copilot, a mesterséges intelligencia/
Hőgutától szaftosodott
Zsírköltőnek híg a leve;
Ebből készült igricsodót
Bőszen falja Hugó lova.

Hugó lova emberfaló,
Aki igricsodót falik?!
Tróját rúgja meg a faló,
Ha hall'tak ily csudát fülek!

Csodát csuda! Nem kő' „ejha”!
Hőgutai mellékhatás!
Fő baj, szétfő rajtam fej, ha
Termelek - míg mállok - hőt is!

Szerencse kéne és hideg,
Jégpárától ködös lottó!
Nincs is jobb, ha sík az ideg:
Slim fit avokádós latte!

„Kétségtelen, hogy igricből is lehet sodót készíteni, de a minőségét erősen befolyásolja, hogy milyen igricet sikerül levadászni és a szakács mennyire mestere a sodófőzésnek. Fontos még az igric életkora is, hiszen ahogy a nemrég felhizlalt, majd elfogyasztott költő mondta:
          Ha az igric korosodó,
          Gyenge lesz a csóró sodó,
          S fogyasztója károsodó.
Szóval a középkori énekmondóból készült édes mártás csak akkor lesz jó, ha az alapanyag nem középkorú.” /Kardfogú Kajamaja, kannibál konyhafőnök/

„A leghatározottabban kikérem magamnak, hogy egyrészt a saját nevem helyett a gazdám tulajdonaként tituláljanak, másrészt pedig sosem ennék igricsodót, legfeljebb egy növényi alapú fűzfapoéta, egy faköltő sodóját! Hannibál vagyok, nem kannibál! Idióták! Nyihaha!” /Hannibál, a Hugó lova/

„Én vagyok Hannibál, aki a bejáratnál ülök, Hannibál Anti, portás! Ezzel már a régi rómaiak is tisztában voltak! A ló rúgja meg, aki mást füllent!” /Hannibál Antal, a Port és Homut Vogymukoló isaszegi káefté ki-beengedés ügyi menedzsere/

„Úgy tűnik, a költő úr az évi rendes szabadsága alatt sem tudta magát agyilag kipihenni és nem sikerült az irodalmi regenerációja. Versírási szünetet javasolnék, mondjuk a következő jégkorszakig tartót. Brit tudósok szerint ez röpke ezerötszáz éven belül bekövetkezik. Türelem rózsát terem. A költő sírjára. Addig is NEM ENG.!” /Rizsa Rezsőné Rúzsa Rózsa, a Rettenetesen Ostoba Zsírköltők Olvashatatlan Műveinek Állami Kinemadója (ROZSOMÁK) irodalomtalanítási főispánja/

Néhai, özvegy Zwillinger Adolfné ügetőidomár:
(leánykori nevén: Béla)
Nagy hő itt, nagy hő ott.
Ez a meleg tényleg megártott.
A ló is csak fapofával ál’,
A kávé neki nem imponál.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legzwillingernérajongóbb kommentelője/

„Az a ló, mely Hő!-re kiáll,
Tuti, hogy nem Imperiál,
S nem Béla az idomárja,
Hanem húga, Dedó Márja.
Nem kell ló és nem kell kávé,
Messzebb visz a jó BKV!
Illa berek, nádak, erek,
Éljenek a Zwillingerek!”
/néhai Zwillinger Adolf, futódromedár/

Slim fit szerkó & latte avokádó /Copilot, k. m. f./
„Frady Endre "Igricsodó" című verse egy abszurd, groteszk világba kalauzolja az olvasót, ahol a szavak és képek szándékosan össze nem illő, szürreális kombinációkban tárulnak elénk. A költő játékosan forgatja fel a valóságot, miközben a vers különös hangulata egyszerre nyomasztó és komikus. A hőgutától pirosodott zsírköltő képe az alkotói kínok groteszk ábrázolása, mely a szürrealista költészet világába illeszkedik. Az "igricsodó" szó maga is egy szójáték, amely egy fiktív ételt jelöl, és a vers további képei is hasonlóan elvontak: Hugó lova, mint emberfaló, vagy a forróságtól szenvedő költő alakja mind hozzájárulnak a vers abszurd humorához. A vers zárlata, ahol a „Slim fitt avokádós latte” kifejezés jelenik meg, a modern életstílusok és trendek kifigurázásának is tekinthető. A költő így finoman gúnyolja a világ abszurditását, miközben saját lírai világába invitálja az olvasót, ahol a logika szabályai nem érvényesek. Összességében az "Igricsodó" egy játékos, de ugyanakkor ironikus vers, amely az abszurd és szürrealizmus határán mozog, és amely egyszerre nevettet és gondolkodtat el a világ értelmetlenségein.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Igricsodó? Szerintem annyira kifejező lett a címe, hogy a hozzá tartozó verset már nem is kellett volna megírni, de hát ez már történelem… ami, mint közismert, azon hibák halmaza, amelyek elkerülhetők lettek volna.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Én lennék a hibahalmaz?!?!?!
Humánka, az Ég irgalmaz-
-zon fejednek, midőn villám
Sújt le s kárörvendő trillám
Téged röhécselget körbe!
Megátkozlak: Legyél görbe!”
/a Történelem/

„A Zég és a Történelem szerencsére nem egy és ugyanaz a zelvont fogalom. Mázli! Kérdés: melyiknek legyen meg a Zakarata?” /F. Péter, k. m. f./

„Kenesét, kit vakar atyja,
Fentről nézi Akarattya.
Közben fú a szilaj szelem,
S íródik a Történelem,
Amit győztes britek írnak,
S nem jó lenni skótnek, írnak…”
/egy ötszázból kimaradó welszi bárdú igric/

„Látom, a rímszerkezetnek nem ártott meg a meleg. Nagyon kreatív megoldás.” /M. András, a költő legállandóbb és legrímszakértőbb kommentelője/

„Olvasótábornak a kért
eM úr az, ki megrímszakért.
eM úr kívánsága: Ó, hadd
Legyen víg az olvasóhad!”
/All Wash Ohad, the Weegh/

Slim fit szerkós, latte-avokádós igric /Copilot, k. m. f./
„Az A B A B-variáns kancsallá torzult keresztrímszerkezet annyira sajátja Frady Endrének, mint dónak a szó, mint Joe-nak a ló, mint sónak a hó, mint csónak a tó. A költőt nem korlátozza az értelem, a szavak jelentése, az olvasótábor befogadóképessége, a magyar nyelvtan és az irodalom, mert ő saját koordináta rendszerben hat, alkot és gyarapít, mely tevékenység a földhözragadt népek sivár rendszeréből nézve úgy tűnhet, mintha ölne, butítana és nyomorba döntene. Na, ennek az ég és föld közötti szellemi szakadéknak az áthidalásához kell az elsivárosodott néptömegnek - Lenin szavaival élve - tanulni, tanulni, tanulni! Addig is kerüljön igricsodó minden magyar kannibál család asztalára! Inkább faljanak igricsodót kacagányos fűszoknyában, mint minden mentes latte-avokádót slim fit szerkóban!” /Csimpánzi Csubakkáné Csimborasszó Csalánka, vérgőzfürdőmesterdalnoknő/

„Csakis akkor leszel slim fit,
Ha nem eszel zsíros kiflit.
Hájadat, ha lopja szarka,
Rád megy majd a slim fit szerkó.
Legyél te is minden mentes,
Mint a legtöbb vegán hentes!
Lúgosít az avokádó,
Így nem leszel savokádó.
Éji alvás ellen hat, te
Ló, ha esti piád latte!”
/Dr. Keselyű Kösztöny, tömegzsírégető fitneszguru/

Iharfalóval izzadó idióta igric /Copilot, k. m. f./
„Frady Endre "Igricsodó" című verse olyan, mint egy fáradt, vasárnap délutáni rémálom, amelyben a költészet fogalmát brutálisan meggyalázzák, majd cinikus mosollyal odadobják az olvasó elé, hogy „Nesze, itt a kultúra!”. Ez a szöveg nem más, mint egy öncélú, groteszk halandzsa, amit valószínűleg egy hőgutától eltorzult elme vetett papírra, és az igazi tragédia az, hogy valaki ezt komolyan versnek meri nevezni. Az "igricsodó" szó olyan szánalmas kísérlet a szójátékra, amit még egy középiskolás is szégyellne egy unalmas irodalomórán. Hugó lova? Emberfaló? Tróját rúgó faló? Ez nem szürrealizmus, ez egyszerűen csak zavaros gondolattömeg, ami sem humorban, sem mélységben nem éri el azt a szintet, amiért érdemes lenne egyáltalán figyelemre méltatni. A modern trendeket parodizáló „Slim fitt avokádós latte” zárósor annyira erőltetett, hogy a költő valószínűleg magának is gratulált érte, miközben az olvasó kénytelen szembesülni a ténnyel: ez a vers egyszerűen egy irodalmi katasztrófa. Frady Endre alkotása olyan, mint egy rosszul sikerült stand-up poén – fájdalmas és felejthető, de leginkább elkerülendő.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Még hogy hőguta?! A koranyári hónaljszagom másfél mérföld távolságból jóval több kárt tudna tenni ennek a sodóvá főtt igricnek az agyában, mint ez a kis globális felmelegedéske.” /Chuck Norris/

2024. július 22., hétfő

Nyomorult nyüvek nyaralása

Nem mondható el a nyűről,
Hogyha napos parton nyaral,
Bíborbarna bőrszínt nyer el.

Ám nyű alig nyaral, ritkán,
Akkor is csak dzsuvás retken,
Mígnem eltapossa rőt kan.

Nyűre lépve böffen Tas úr:
„Nyárhoz két dolog kell: tó, ser!
Kinek ez sincs, annyit is ér!”

Nyű élete csupa veszély,
Emberekkel sok a viszály,
Mint Zala s Veszprém közt Vászoly...

...esetében anno.
[Isi tóban inna,
Őse Tabon enne.]

Google Maps
„Vászoly község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„A Vászoly és Tab közötti távolság légvonalban 31 km, úton-vízen át 43 km, autópályán kerülve 100 km. Aki akarja, kiszámíthatja, hogy a galambpostával fél óra, a kacsapostával négy-öt óra, a struccpostával másfél óra, míg egy vászolyi birtoklevél, vagy egy tabi ételrecept célba ér. Felmerül a kérdés, hogy a Balaton összeköt, vagy elválaszt? Komoly probléma egy kompország esetében. Hogy a nyű rúgja meg!” /Nyögvenyelő Nyihámor, nyugdíjas nyákoldó és nyírfadíler/

„Kikérem magamnak, hogy Isi ükunokámat kizárólag azért akarják a tóban itatni [ráadásul szögletes zárójelben!], engem közben meg Tabon etetni [dettó!], pedig már rég fűbe haraptam Isonzónál, hogy meglegyen az ámokfutó gyalogköltő kancsal ríme! Nem, Isi nem Isonzó miatt kapta a nevét, hanem hogy a nomen est omen jegyében szeressen isibe járni! Aki nem tanul, az annyit is ér!” /néhai Tabi Tabán, az ismeretlen Isi őse/

„Tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Lenyúlni, lenyúlni, lenyúlni!” /Lölő/

„Lájkolni, lájkolni, lájkolni!” /Lilu/

„NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.!” /Stempli Stöflöncz, az Általános Versügyi Hatalom (ÁVH) pecsétügyi főispánja/

„Nyű élete csupa veszély,
Nyűtojásként sok a viszály.
Halón hörgi Herr Ring: Was?! Ei?!”
/a költő által elvetett eredeti befejezés/

„Pedig ez a befejezés semmivel sem lenne értelmetlenebb, mint a végleges, bár mindkettő tökéletesen illeszkedne az amúgy is értelmetlen vershez.” /Újpest Barnabás, cinikus kortárs költő/

„Azt azért megemlítem, hogy szerencsére épp jelen voltam, amikor a költőcske zárósorként bepötyögte, hogy „Ő se Tabon enne”, mire úgy tarkón vágtam, hogy először lefejelte a monitorát, mint egyszeri eszkimó toronyugró a medence jegét, aztán az intenzív óva intésemre kiszedte azt a provokatív szóközt. Nem engedhettem meg, hogy egy hülye rím kedvéért lejárassa a városunk éttermeit!” /Tabula Rezső, a Tabi Étteremlánc Társaság (TÉT) marketing igazgatója/

„Nem elég a pusztán jó ser,
Az is fontos, legyen kóser!”
/Ibbar Adocs, csodarabbi és serfőző/

„Nyű vizisízik, alatta bot.
Mikor lesz a nyűt vonóbul boat?
/Körösparty Kihály, költő és keelboat kölcsönző/

Copilot, a mesterséges intelligencia
„Ez a versikéje Frady Endrének igazán szórakoztató és egyedi! A kancsal rímek különleges hangulatot adnak a műnek, és a humoros, groteszk képek jól illenek a "Nyűnyaralás nyűge és nyilai" című kiadvány tematikájához. A vers játékos nyelvezete és a nyűvek nyomorúságos nyaralásának abszurd ábrázolása biztosan megmosolyogtatja az olvasókat.
A vers erősségei: A nyűvek nyaralásának abszurd helyzetei és a kancsal rímek szórakoztatóak. A nyelvi játékok és a rímek különleges hangulatot teremtenek. A vers jól illik a kiadvány címéhez és témájához.
Egy apró javaslat: érdemes lenne még egy kicsit finomítani a ritmuson és a rímeken, hogy még gördülékenyebb legyen az olvasás élménye.
Összességében úgy gondolom, hogy ez a versikéje remekül illene a "Nyűnyaralás nyűge és nyilai" kiadványba!” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Copilot, a mesterséges intelligencia
„Frady Endre verse, a „Nyomorult nyüvek nyaralása”, egy ötletes és szórakoztató kancsal rímes költemény, amely a nyüvek életének nyűgeit humorosan ábrázolja. A vers hangulata könnyed és játékos, amely jól illik egy szezonális kiadvány, mint a „Nyűnyaralás nyűge és nyilai” keretei közé.
Pozitívumok: A vers tele van szellemes és mulatságos fordulatokkal, mint például a nyűvek nyaralásának elképzelése egy dzsuvás retken. A kancsal rímek használata egyedi stílust kölcsönöz a versnek, amely jól megkülönbözteti más költeményektől. A vers ironikusan tükrözi az emberi világ valóságát, például Tas úr bölcsességein keresztül („Nyárhoz két dolog kell: tó, ser!”).
Kritikai észrevételek: Bizonyos helyeken a rímek és a ritmus kissé erőltetettnek tűnhetnek, ami megnehezíti a vers gördülékeny olvasását. Bár a humor és a játékosság erős, a vers mélysége és üzenete talán nem elég erőteljes ahhoz, hogy hosszabb távon emlékezetes maradjon.
Összességében a „Nyomorult nyüvek nyaralása” egy friss és vicces költemény, amely jól illeszkedhet a „Nyűnyaralás nyűge és nyilai” című kiadványba. Az olvasók valószínűleg élvezni fogják a könnyed és szórakoztató hangvételét.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Nyet! Nein! No! Nicht! Nyema! Nyista! Nemá!” /Nyakszirtisaslik Nyögéncz, a Nyűnyaralás nyűge és nyilai című kiadvány beadványszerkesztője/

„Nyű, de nem szörnyű.
Nem is lehet más vélemény:
Kiváló kancsal költemény.”
/M. András, a költő legállandóbb és legháromsorosabb kommentelője/

„eM úr, ha egy szír nyu-
-szinak nincsen szárnya,
Attól még nem szörnyű.”
/Üdvözlettel: Sir New/

Copilot, a mesterséges intelligencia
Rasszizmust ne!

A nyű védett állat, hagyjad hát nyaralni,
Engedni kell, ha a lábad le akarja nyalni.
Szelíd, kedves, nem pofázik vissza,
Amit nem acc neki, aztat meg nem issza.

A nyárhoz nem kell se ser se tó,
Csak nyű kell hozzá! Vágod tesó?
A rőt vadkant pedig állítsd a sarokba,
Hogy oszt érdemelten zuhanjon romokba’.”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Nyüggerapó a sok édi
Nyüvet éppen állatvédi.
Tudja meg hát Jancsi, Pista,
Aki költő, nem rasszista!
Nem is iszik nyű-lét Isi,
Hogy ne legyen tóba-pisi!
Aki pedig nyáron hűsült,
Annak nem fő Tabon nyű-sült.”
/Éliás Tóbiás, dödölle díler és vadkanrőtlenítő/

„Hogy mi ez a borzalom? Frady Endre legújabb agymenése, a „Nyomorult nyüvek nyaralása” egy groteszk katyvasz, ahol a kancsal rímek annyira erőltetettek, hogy már-már fájdalmat okoznak az olvasónak. Ez a „költészet” csúfolása, ahol a humorra tett kísérletek annyira laposak, hogy még a nyüvek is elbújnának szégyenükben. Egyetlen jó dolog van ebben a versben: gyorsan véget ér. Kár érte a papír.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Ahol nyáron én ragyogok, ott a nyű is átsül és a Nap is lebarnul.” /Chuck Norris/

2024. július 4., csütörtök

Toportyánféreg

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza
Ritka, hogy egy toportyán
Eléldegél töpörtyűn.
Kell neki még pufi nyúl,
Mit el szőrös pofa nyel.

Vért vágyik e fogazat,
Nem pediglen fű gőzét.
Hentesboltban lógó lón
Vígabb, mint a legelőn.

Szorult bele elég ész,
Cukros löttyöt alig isz’,
Mert ismer pár figurát,
Kinek kólás foga rút.

Mezőn, ha túr ekés lány,
Toportyán, ki okos lény
Nem támad, mert ekevas
Élén, tudja, ő, ki vás’.

Biztonságos ugarút
Mentén fal fel egeret,
Desszertnek egy párás kút
Mögött nyel le Piroskát.

Orvul támad négy ínyű
Foghiánnyal nagyanyó,
Cuppogva csap furkósbot,
Generálván farkas bút.

Menekül a toportyán,
Botlik széthányt töpörtyűn.
Puff, tetszhalált oszt a kő,
Nem segít rajt’ SZTK,
Hiszen - könnyes táj szeme -
Nincsen neki TAJ száma!

Így kapott e sakál tust,
Bőgvén halál sikoltást.
Nyakát szegve megmurdelt,
Költőnk írt is mög már dalt.

„A toportyán, toportyánféreg szinonimái: aranysakál, csikasz, nádi farkas, réti farkas ill. régebben medve.” /internet/

„Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani valódiak-e.” /Petőfi Sándor/

„Mögírta, ja, mög, mög, mög!
Koporsómba szög, szög, szög!”
/az irodalom/

„A vers szörnyű, sőt, a lehető legszörnyűbb! Nem kicsit, nagyon! De ez SEM az én hibám, ezért SEM én vagyok a felelős, úgyhogy NEM MONDOK LE! Soha!” /Fercsány Gyuronc, lokális baller tótumfaktum/

„Hála a jó Nekem! Marad a Fercsi, úgyhogy maradok én is egyre kétesebb harmaddal! Mindörökké! Ómen!” /Virbán Oktor, lokális jobber tótumfaktum/

„Frady Endre "Toportyánféreg" című verse egy humoros, játékos hangvételű alkotás, amely a népmesék és a modern élet elemeként keveredik. A versben a toportyán, mint főszereplő, egyfajta anti-hős, aki nem a hagyományos értelemben vett bátor karakter, hanem inkább egy ravasz, túlélő típus, aki a maga módján próbál megfelelni a világ kihívásainak. A vers struktúrája és rímképlete jól követi a magyar költészeti hagyományokat, ahol a négy soros strófák és az aabb rímséma dominál. A nyelvezetben megjelenő archaikus és tájszólásos szavak, valamint a humoros szójátékok egyedi atmoszférát teremtenek, és egyben kihívást is jelentenek az olvasó számára. A műben megjelenő Piroska és a nagyanyó figurája a jól ismert Piroska és a farkas mesére utal, de itt egy modern, fordított szereposztásban jelennek meg, ahol a toportyán kerül veszélybe, és nem a hagyományos "áldozat". Ez a szerepcsere és a modern kontextusba helyezés frissességet és újszerűséget kölcsönöz a versnek. Összességében a "Toportyánféreg" egy szellemes és gondolatébresztő költemény, amely a magyar költészet játékos oldalát mutatja be, miközben reflektál a társadalmi normákra és a hagyományos mesék átértelmezésére. A versben rejlő humor és irónia pedig kiválóan alkalmas arra, hogy elgondolkodtassa és szórakoztassa az olvasót.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„kómirelű kőtyual
kamórile kütyőul
kumaróli ketyüől
kőmuraló kityeül
kőmürula kótyiel
kemürőlú katyóil
kimerülő kutyaól”
/Ló Szerafin, a kék lócsoda/

„Hé, te ló! Talán megemlíthetted volna, hogy te is és a versike is az én agyszüleményeim vagytok! Ne plagizálj, mert megpuhítalak nyereg alatt, amíg elvágtatok a hátadon a Négyszögletű Kerek Erődtől a horizontig és vissza! Háromszor! Oszt’ jöjjenek a pomogácsok!” /Lázár Ervin (1936-2006), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„A fenti összetűzés Puskin és Tatjána konfliktusára hajaz, mely röviden azzal a kérdéssel jellemezhető, hogy: Ki írta Tatjána levelét? A teremtő teremtményének a teremtménye a teremtményé-e vagy a teremtőé? Így már érthető?” /Dr. Pisztoin Bélexander, a Rusz Irodalmat Nyesegető Alapítvány (RINYA)

„Nem egészen értem, pedig nem vagyok buta, csak nincs szerencsém, amikor gondolkodni kezdek! Persze ez változhat, mert régen olvasni sem tudtam, de amióta a személyi edzőm javasolta, hogy próbáljam meg nyitott szemmel, már az is megy!” /Parittyin Célexander, oleander és vadkender díler/

„Milyen felszabadító tét nélkül szavakat használni! Micsoda önfeledt önazonosság! Endre bá', légy magad...akárki is az!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha a szavak tétesek,
Súlyuk alatt szétesek!
Hogyha viszont könnyedek,
Szárnyalok, nem szörnyedek!
Azért írok súlytalant,
Tét sohasem sújt alant!
Messze bajözön felett
Égi létünk önfeledt!”
/F. Endre, egy önazonosítatlan Unikális Frady Organizmus (UFO) tétlen akárkije/

Nyuggerapó:
Piroska és a farkas
 
Hol volt, hol nem volt,
Egy farkas, meg egy Piroska völt.
Eccer az erdő széléről elindult a nagymamához vült.
A farkas szembe jött velt, és megkérdezte, hogy vult,
Meg azt: hogy hívnak téged Piroska? Vélt.
Végül a Piroska felfalta a farkast vᾶlt,
Aztán felfalta a vadászt vilt,
Benyitott a nagymamához vält,
Naná, hogy őt is vælt
És ettől a kis csaj, annak ellenére, hogy eddig is boldog volt,
Erőteljesebben boldoggá vált.”

„Nyuggerapó minden szava színigaz,
Sohasenem növi be nyíltszíni gaz!”
/Gőzeke Gézuka, a Valami Это Lehet Tanszék (VЭLT) levelező és ingyombingyomkapáló tagja/

„Na, ez gyönyörűvé vыlt!” /Vakegér Vendetta, a Vidám Pontpontpont Latrok Társasága (V…LT) magánhangzócsere felelőse/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza
„Plágium! Jogdíjvita! Vér! Veríték! Könnyek! Venividivici! Szörnyűség, hogy a Retró Gyorsétterem egyik fanatikus rajongója ellopta és átalakította az alapművet és az alábbi fércművet rittyentette belőle!:

Pofátlan Plágiumpoéta:
Tragikus toportyánvárás a Retró Kifőzdében

Lali medve* kúsz’ mezőre
Méhért - megy föl a méz ára.
Ámde, jaj, szegény Lali vak,
Vadászok könnyen lelövik!

Szegény Lali, ó, te Lali,
Nem lehettél ma túlélő!
Minek mentél rút rétre be,
Mért nem jöttél a Retróba?!?!

*a toportyán(féreg) nem csak farkas és/vagy sakál, hanem medve is lehet

Követeljük, hogy a Retró Gyorsétterem egyrészt határolódjon el az ismeretlen költőtől, másrészt vágja apró kockákra és készítsen belőle brassói aprópecsenyét az ismeretlen költő olvasói számára! Hulljon a toportyánférgese!” /Eftécé Etelka, a Frady Endre Köteteit Áhítattal Lapozgató Irodalmi Alakulat (FEKÁLIA) előolvasója és utóhatásvadásza/

„Különleges vers egy mesés életútról. Vajon az én kis életemről mikor születik ilyen írásmű?” /M. András, a költő legállandóbb és legéletutasabb kommentelője/

„eM úr dicső életének
Is járna Hős Élet Ének!
Honnan sok agyrom ment el, ő
Ott maradt, mint kommentelő!
Földi hőstől féljen Alien,
Hurrá eM úr, éljen, éljen!”
/Dartanyan Dezsőné Veszprémi Violinda, a Hunnia Heroikus Hőse (HáHáHá) lexikon éceszgébere/

„Frady Endre "Toportyánféreg" című verse, kérem szépen, maga az irodalmi nonszensz csimborasszója. Olyan mértékben erőszakolja meg a nyelvet, hogy az már egy Guinness-rekordot érdemelne. Itt van ez a förmedvény, amely megpróbálja összehozni a sakálokat, a töpörtyűt és a piroskát egyetlen, borzasztóan kínos álomképben. De miért? Csak hogy a költő jól szórakozzon? Vagy esetleg azért, hogy az olvasókat egyenként megutáltassa a lírával? Ez a halovány kísérlet, hogy valami vicceset, valami érdekeset, vagy valami egyáltalán emészthetőt alkosson, csupán egy kétségbeesett kapálódzás a művészet mocsarában. A ritmika és a rímelés olyan erőltetett, hogy még a verselemző programok is hibát jeleznek. "Pufi nyúl"? "Szorult bele elég ész"? Ezek a kifejezések olyan szintű fájdalmat okoznak az irodalmi ízlésnek, amit csak egy szikével lehetne eltávolítani. A toportyánféreg metaforaként való használata talán a legnagyobb irodalmi bűn ebben a zagyvaságban. Ez a vers nem más, mint egy groteszk szellemi tákolmány, amely mindössze annyira képes, hogy az olvasókat elrettentse a magyar irodalomtól. Frady Endre, kérem szépen, hagyja abba a versírást, és inkább próbálkozzon meg valami mással. Például origamizással vagy bográcsozással. Mert egy biztos: a költészetnek nem tesz jót.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Amikor egyszer orvul rám támadott tizenöt toportyán, törzstényezőkre bontottam őket a szemöldökömmel, majd prímszámonként belehajítottam őket a Napba.” /Chuck Norris/

2024. április 12., péntek

Slendrián sofőr

Két kezemben megkent kenyér,
Ajjaj, jön egy éles kanyar!
Na, ez engem mostan kinyír!

Tört kaszniban vérben úszok
Mohás arccal - irány észak?!
Csúszós utak eme őszik!

- Idióta, ez most tavasz!
Ezt se tudja agyad, te vész?!
Blőd lázálmod ez a tév-ősz!

- Gyűjtsünk testrészt! Hol az iszák?
- beszélnek a mentős ászok:
- Hű, de székletes lett e szék!

Magánklinikán műt orvos,
Biztosítás híján ár vés,
S minden zokszóm ellenérves.

Arra mutat minden lelet,
Létem gyorsan hanyatló lét,
S nem dúdolok vidám lálát.

Aki tanulságon agyal,
Annak halálhörgöm így el:
- Vezetéskor sose egyél!

- Másik ellenség a mobil!
Tedd le, mert tested az, miből
Csattanáskor lóg ki má’ bél!

- Fő veszély a véralkohol!
Kiben sok van, hamar kihal,
S bús sírján műmárványkő hűl…

- Hiányzol, mint falat kenyér! –
- így a pap – a Halál kényúr
Elragadott! Folyjék könnyár!

Elhangzik a „feltámadás”,
Gyásznép könnyül fenemód és
Hazaút már „Love, love me do”-s.

(haláltáncreakció!)

„A vers egy modern korabeli tragédiát mesél el, amely a figyelmetlen vezetés veszélyeire hívja fel a figyelmet. A költemény humoros és ironikus hangvételével szembesíti az olvasót a felelőtlen magatartás súlyos következményeivel. A rímes struktúra és a játékos nyelvezet ellentétben áll a téma komolyságával, ami még inkább kiemeli a mondanivaló fontosságát. A versszakokban megjelenő képek - mint a vérben úszó kaszni, vagy a műtétet végző orvos - drámai és groteszk képet festenek, miközben a szleng és a köznyelv használata közvetlenebbé teszi az üzenetet. A költő a halál és a túlvilág motívumait is bevonja, amelyek a költői képekkel együtt erősítik a figyelemfelhívó szándékot. Összességében a "Slendrián sofőr" egy figyelemre méltó darab, amely a költészet erejével hívja fel a figyelmet egy társadalmilag releváns problémára.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ön dönt, eszik vagy vezet!” /a rendőrszakszervezet/

„Tisztelt költő úr! Nagyon hiányolom, hogy kihagyott egy nagyon kézenfekvő rímlehetőséget, amely a lóvizelet vedelésének káros hatásaira hívja fel a figyelmet az alábbi szellemes módon:
          Aki vedel hanyatt lólét,
          Annak léte hanyatló lét!
Gondolja csak meg, eme kétsoros hiányában az emberiség lovak közelében élő része folyamatos veszélynek van kitéve, főleg a szárazság sújtotta településeken! Fontolja meg költő úr, hogy mi is megfontolhassuk, szükséges-e önt kaszával-kapával fölkeresnünk a panel elefántcsonttornyában!” /Tehén Tihamér, a Lóvizelet Ellenes Narodnyikok Intézményes Néppártja (LENIN) ideológiai ökle és csasztuskafelelőse/

„Szegény John Lennon, ha ezt hallotta volna, nem kellett volna neki Mark David Chapman-re várnia, hogy halálnak halálával halljon!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halogató hallgató/

„Ház úr! Lennon’ s death and the car?!
But Mark Chapman did it! De kár?!”
/Dekk Áronné Csepp Menta, kármentőhelikopter karbantartószerkezeti főelőadónő/

„Üzenem minden slendrián sofőrnek, hogy április 19-én pénteken reggel 6-tól 20-án szombaton reggel 6-ig senki ne akarjon négy keréken közlekedni, mert országos traffipax ellenőrzés várható. Ebben a 24 órában az ország összes traffipaxa működni fog! Amúgy a vers nagyon tanulságos, és a tragikus téma ellenére is rendkívül szórakoztató.” /M. András, a költő legállandóbb és legtraffipaxrafinálóbb kommentelője/

„Mórföldön a rendőr mór nők
Kocsisebességet mérnek,
S büntetést adnak eM úrnak.

Pax Trafficana mit jelent?
Többek között fel és jól Önt!
Mi peng a fejemben?! Ja, lant!”

/Tűnődő Lantos Sebességtényné Pax Trafficana kútfőhadnagy, a Mór Állami Rendőrzenekar Közlekedésbiztonsági Intézete (MÁRKI) lantos lórántottás bozsikusa/

„Nagy szerencséd van, költőcske, hogy a sosem indexelésbe nem kötöttél bele, mert tucctuccolva áthajtanék a tetves testeden a verdámmal, majd rükvercbe kapcsolva retúr! Ahogy a kőkemény kanyaregyenesítő költő mondja, Kopaszfejtetejű Petúr:
          Verdám áthajt rajtad retúr,
          S véres aszfaltnyomba betúr!
Jó, ha mindenki tisztában van azzal, hogy a nyál nyugger szüleink idejében az index még az irányváltás jele volt, míg ma már a gyengeségé! Ki nem ugrál, nyál indexes, hej, hej! Ki nem ugrál, nyál indexes, hej, hej!” /Tömb Tas, a Turbózott Autókat Hajtó Ópiumhad (TAHÓ) szer tornásza/

„Frady Endre, a beskatulyázhatatlan világirodalmi fenegyerek, a hovátehetetlen rímhabverőgéplánc, a megismételhetetlen legegyénibbség és az irreverzibilis igric újra olyat mutatott, aminek elviselésére nem vagyunk méltók és talán még évszázadokig nem is leszünk. Hogyan is tudhatnánk mi, a véges időbe bebetonozott keményen kisdolgozó kisemberek felfogni, hogy hogyan vezethet a megvezetett vezető, akinek levezekelhetetlen a vezetési végzetessége? Ahogy a költő – nem Frady Endre, csak egy szepygonja – jegyzi meg korszellemesen a "Sörcsöbörből sírgödörbe" című klapanciájában:
          Eszik-iszik, dínik-dánik,
          Mobilozik, oszt’ jön pánik!
          Sakált sikolt, diglik-döglik,
          S befogadja gyászos dög lik!
Világirodalombarátok és világirodalombarátnők, igyekezzünk felnőni a feladathoz és kerüljön Frady Endre mintás vezetőkorlát minden magyar család hajtűkanyarjának külső ívére! Hallgass a szívedre, Fradyt tégy ívedre!” /Csudijó Csömölné Csumidássy Csuhajja, az Országos Közlekedési Költészet Elementáris Regulái (OKKER) című szép- és pépirodalmi vérfolyóirat alvadó cigarettavégítéleti redaktora/

„Mi ez a vak woke Vuk, azaz ez a csökkentlátó szemellenzővel túltolt szolidaritású rókázás?! Értem én, hogy aki autóvezetés közben eszik, az frontális ütközés esetén kidobja a taccsot, pont ugyanúgy, mint amikor valaki életvezetés közben gyanútlanul Frady Endrét olvas és kifordul az agya! Ez az elmerágó gyorshashajtó haladéktalanul hagyjon fel a költészetnek még a gondolatával is, mert akkora kényszerrímmozgásos dilettáns tapló, hogy még a Holdról is látszik! Ha szegény anyám ma élő autóversenyző lenne, akkor talán ugyanazt mondaná, amit most én vagyok kénytelen amiatt, hogy egyrészt már nem élő, és autóversenyző sem volt soha, hogy ELÉG!!! SATUFÉK!!! Könyörgöm, ragasszuk fel! Belülről a szélvédőjére! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nyugodtan ehetek-ihatok vezetés közben, mert én nem kormánykerék tekergetéssel tartom az úton a fénysebességgel haladó autómat, hanem téridő hajlítással.” /Chuck Norris/

2023. október 17., kedd

Halhang szonett

Mesterségesen intelligens illusztráció a'la Bing
Hogyha netán az a téma,
Halak döntő többségének
Hangja miért totál néma,
Aktuális ez az ének.

Hallal keresztezett birka
Habár csak egy snassz bari-ton,
Hangja hangszínskálán cirka
Majdnem totál basszbariton.

Midőn vérszomjasan bömböl,
Csak a süket búvár bambul,
Mellette becsinál - bumm! - Bill.

Túlél halló (mind, ki búv’) ár,
De a haló süket búvár
Családjára gyászos bú vár.

„Jaj, jaj! Brühühü! Hej, amíg még minden hal néma volt, addig az én töksüket Bélám nem volt versenyhátrányban a többi búvárral szemben annak ellenére sem, hogy egyszer elütötte egy csehszlovák széntüzelésű gőztengeralattjáró, de azt megúszta egy egyszerű megvakulással, ám ez a mesterségesen kitenyésztett ragadozó vérbirkahal végleg betette neki a kaput! Szegény Béla kaput! Brühühü!” /özv. Butykossy Béláné Bömbölő Butélia, betanított búvárharang burkolónő/

„Bumm! Becsináltam!” /Bill Bull, Butykossy Béla búvó brit búvártársa/

„Míg Bill záróizmát tárja,
S gatyájának leend kárja,
Halló búvárhadak árja
(Indoeuropé’r) árja
Algák közé bújva várja,
Bélát bari-ton száj zárja,
S parton sír-rí özvegy párja,
Butélia, ki nem Márja.”
/ismeretlen ír igric imbecil írásműve – Frady Endre ford./

„Én Márjának szerettem volna nevezni a lyányomat, de szegény uram ragaszkodott hozzá, hogy alliteráljon az a gyerek!” /özv. Sumér Sománé Saskeselyű Skolasztika, kisnyugdíjas ragadozóhal pikkelyezőnő/

„Süket búvárnak híg a leve” /falfirka a tengerparti kannibál halászcsárda konyhájában/

„Tök veszélyes az a hal kan,
Amely ránk vadászik halkan.”
/motivációs falfirka egy véresszájú bari-ton rajra vadászó halászati hadihajó edzőtermében/

„A költő ismét veszélyes vizekre evezett, ahol nem minden papsajt tud úszni, de minden úszó pap sajtszagú. Az újfajta állat megteremtésével a költő megkísérli megmutatni, hogy a Teremtő őt is a maga képmására teremtette, csak a tükör volt görbe kicsinyég. A tisztán összecsengő keresztrímekből egy huszárvágással kancsal bokorrímekre történő bakugrással Frady Endre megmutatta, hogy minden olyanra képes, amire elvileg bárki más is, csak őket visszatartja valami önmagukra erőszakolt kispolgári jólneveltség, valami középszerű közízlésficam. A költőnek a járt arany középutat a járatlan és járhatatlan senkiföldjéért elhagyó magánymerülése a végtelenbe görbülő hovatovább szakrálisan megfoghatatlan szekuláris szimbóluma és szekunder szégyenérzete. Szanszkritul szólva: एतत् वस्तुतः दुष्टम् अस्ति!” /Négyzetgyöki Nihilné Köbgyöki Kövidinka, a Balsorsos Örökségű Szanszkrit-Magyar Egyesület (BÖSZME) gyökeresen gyarló gyurgyalagszelídítőnője/

„Lemerül a búvár ipse,
Nem követi egy polip se,
Csak vérszagra gyűlő konok
Kitartású bari-tonok,
Akik, mint egy szörnyű ork, át-
-harapják a manus torkát.”
/Vérgőzössy Vendetta, a Ventilláló Vakegerek együttes szövegíró szólóénekese/

„Ha egy süket lemerül,
Nagyon hamar kiderül:
Életébe bekerül.”
/M. András, a költő legállandóbb és legragésbokorrímkedvelőbb kommentelője/

„eM úr, ön oly éleslátó,
Okosabb, mint másfél NATO,
Kire robban-csobban rá tó.
E vers az ön remek tette,
Rendezett s nem szedte-vette,
Elolvastuk mind a kette-
-n.”
/A két Lotti, Erich Kästner díjas ikerlányok és lerombolhatatlan világirodalmi ikertornyok/

„Megjegyzések:
1. Az, hogy a halak hangja miért néma, egyáltalán és senkinek nem téma.
2. És mitől aktuális?
3. Hallal nem lehet keresztezni birkát, mert az egyik egyszikű, a másik kétszikű.
4. Vérszomjasan? A néma hal úgy felerősíti a bari hangját, hogy csak na?
5. Mitől hal meg a süket búvár?
6. A témába vágó tudományos kutatások eredményeit nem ismerem. Gyatra tudásom mián, elnézést kérek!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghatpontosabb hatósugárvető kommentelője/

„Eme komment mélyreható,
Féltucat pont, fontos hat, ó!
Előjön a néma téma,
Aktuális kérdés: Mé’ ma?!
Egy vagy kettő, ha tehát szik,
Olyan mindegy, úgyse látszik!
Ha a halnak vér a szomja,
Bamba búvárt agyon nyomja.
Aki süket, veszélyt nem hall,
S meghal, megöli egyszem hal.
Il Don alatt szakad lián,
Mély vízbe hull eme mián,
S talján búvárt benyel a Pó.
Van még kérdés, Nyuggerapó?”
/Óparegguyn, a rükvercben rezonáló rímtechnológus/

„Egész jól indult a mű! Csak hamar vége lett! Köszönjük, hogy meghallgattad ki-nem-mondott kéréseinket! Ámen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Hamar véget ért a műke,
Költő úrnak talán szűk e
Klasszicista szonett keret,
S gázként tölti ki e teret,
De legalább nemes a gáz.
Jó, hogy Ház tegez s nem magáz!”
/Dr. Kert, itörpe és miniműelemző/

„Szerintem ez a vers a magyar kultúra és nyelv okos és hazafias példája. Bemutatja, milyen gazdag és sokszínű szókincsünk és irodalmunk, és hogyan tudjuk ezek segítségével kreatív módon kifejezni gondolatainkat, érzéseinket. Nagyra értékelem a költő humorát és ügyességét, aki egyértelműen nemzeti értékeink és érdekeink híve. Szeretném meghívni őt, hogy csatlakozzon pártunkhoz, és segítsen üzenetünket az emberekhez eljuttatni.” /Orbán Viktor, miniszterelnök (szövegíró: Bing)/

„Orbán Viktor azt üzente,
Juttassam el kelt, mint fent e
Hírt a néphez, már akiket
Elér, ha senki se siket!”
/F. Endre, irodalmi apostol és potenciális költészeti főispán/

„Szerintem ez a vers egy vicces és játékos alkotás, amitől megmosolyogtat és megnevet. Megmutatja, mennyire szórakoztató és rugalmas nyelvünk és költészetünk, és hogyan tudjuk ezeket felhasználni magunk és mások szellemes szórakoztatására. Csodálom a költő tehetségét és stílusát, aki nyilvánvalóan rajong a zenéért és a hangzásért. Szeretnék vele együttműködni egy olyan dalon vagy előadáson, ami mindenkit boldoggá tenne.” /Tóth Gabi, énekesnő és nemzeti nagyasszonyos bulvárceleb (szövegíró: Bing)/

Vera fő ék, Gabi pót ék,
Mégis büszkék rá a Tóthék.
Híre eljut, olyan celeb,
Határon túl, sőt még elebb!
Dala felszáll magas égig
Angyalok bömbölik végig,
S megugatja minden Hold dog.
Sírva-vigad, aki boldog!”
/Suttyó Salamonné Somsorvasztó Sarolta, a Pannon Össznépi Cinikus Egylet (PÖCE) gödrös-fodros üdvöskéje/

„Tisztelt költő úr! Megtenné, hogy a végrendeletében ránk hagyományozza az agyát? Szeretnénk belenézni, mert egyrészt ekkora káoszt még sosem láttunk, másrészt meg szeretnénk tudni, mi minden van félrekötve a hagyományos emberi agyhoz képest. Amúgy nem akarjuk sürgetni, de sokáig szeretne még élni? Csak amiatt kérdezzük, mert jól jönne már az a pénz, amit a biológiai Nobel-díj mellé szoktak adni! EU-tagállampolgárként okosba’ nem érdekli egy kis eutanázia?” /Dr. Köszvényessy Kösztöny, a Funkcionálisan Retardált Agyakat Diagnosztizáló Yntézet (FRADY) hullamosógépkezelési főelőadója és agyalapi mirigysebész/

„Áldozataként birkahalnak,
Hullamosónők korán halnak.”
/Lyózsef Atilla, a nagy magyar költő önjelölt reinkarnációja és kegyeleti közmunkás/

„Mi ez a Darwin díjas irodalmi hullagyalázás, ez a költészeti tömeggyilok?! Ki ez a báránybőrbe bújt farkastorkú nótafavágó?! Szonett, mi, szonett?! Ez úgy szonett, ahogy én szovjet balett táncosként a hattyúk tavának a halgazdálkodásáért felelős vármegyei főszolgabírójaként megkapom a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat! Frady Endre azt hiszi, hogy akkora truváj pár rímből versnek nevezett zagyvaságot előállítani, amiben annyi a tartalom, mint héliumos lufifelfújtban a tápérték?! Ezt én bekötött szemmel, hátratett kézzel, migrénes fejfájással is simán megcsinálom! Íme:
          Ki ebben értelmet keres,
          Hulló haja legyen deres,
          Szemfehérje véres-veres,
          Nyaka duzzadóan eres,
          Vesszen ügyet, ami peres,
          Üsse Rózsa Sándor (R.S.),
          Feszüljön alatta deres,
          S írjon róla gyászdalt Seress
          Rezső!
Na ugye, hogy kiráztam kisujjból! Most kezdjek el én is rinyálni az irodalmi Nobel-díjért?! Ne lássam anyám reinkarnációját háncsfonatos hintalóról visszafelé nyilazni, ha nem vagyok bármiben annyival jobb Frady Endrénél, amennyivel ő ugyanabban rosszabb nálam! Ó, hogy harapná ketté egy bari-ton!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha megharap lóhal, McHal,
Fogsorrobbanásban meghal.
Bősz pofája széjjel sorvad,
Belém pusztul egész sor vad.”
/Chuck Norris, aki a verselésben IS a legnagyobb/

2023. szeptember 28., csütörtök

Kancsal jégfelület

Jégfelület telente
Sokak szerint talán tó,
Ami éppen befagyott
S partjára egy büfé gyütt.

Sül ott férges gesztenye,
Fűszere a guszta nyű,
S pár fakó eb ura zok-
-szavak nélkül borozik.

Hopp, törik egy korcsolya,
Szegény kövér Karcsié,
S bajra baj, sőt baki jő,
Ficamul a bokája.

Reccsen a jég s megrian,
Mivel épp a MiG-re un
Pilótája Billy Hell,
S mint felhőből bő lé, hull.

Dilibogyó, mit ettél?!
Ex-Bill, tetted mutat túl
Józan észen! Egyetlen
Nyű se sirat, agyatlan!

Vízfelület tavasszal
Elpárolog, tova száll,
Té-tova, majd tova-té,
S eltűnik a tavi tó.

Újra látszik Billy vér,
Vámpírokra bólé vár,
Azaz inkább bólé por,
S arcokra ül buli pír.

Bálon kér egy varjú szót,
Talmi zsúrt, hogy verje szét:
When will be here ice again,
S lékhalásznak új szigon-

-y?!?!

„Szia Felhasználó! Örömmel elemezem és illusztrálom ezt a verset, amelyet Frady Endre írt Kancsal jégfelület címmel. A vers egy abszurd és groteszk történetet mesél el, amelyben egy befagyott tó partján egy büfé, egy korcsolyázó, egy MiG pilóta és egy varjú szerepelnek. A versben a szerző számos szójátékot és rímet használ, amelyek a jégfelület kancsalságára utalnak, mint például "té-tova, majd tova-té", "Billy Hell", "dilibogyó". A vers hangulata hol humoros, hol borzongató, hol pedig kritikus. A vers végén a varjú angolul kérdezi, mikor lesz újra jég, ami talán a klímaváltozásra is utal. A versemhez egy grafikai alkotást is készítettem, amely egy fagyott tóval, egy lezuhant repülővel és egy eltört korcsolyával ábrázolja a vers eseményeit. Remélem, tetszik az elemzésem és az illusztrációm.”
/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, Bing, ez egy kipcsak-kun csel,
Hogy a jégfelület kancsal?
Nem a rímek kancsalok tán,
Mint pár bandzsa szempár-lék tón?”
/Jenő, a természetes intelligencia/

„Telente jeges eme hely, nem fekete este se, de ne edd meg rettenetes eledeledet, mely gesztenye, mert tele etetett gyerekekre kegyetlen egek rendre fegyveres szerkezeteket ejtegetnek lefele, ezek meg megreccsennek, testek hemperegnek eszementen, hehehe! Nesze te!” /Eszperente Engelbert, Elemes E Egylet (EEE) delejes esze/

„Hülyeúr, hol van itt jégfelület telente, mikor fagy be bármelyik tó?! Maga nem vette észre a karácsonykor is szemébe folyó izzadtságtól, hogy nem a jég zajlik, hanem a globális felmelegedés?! Hol él maga, egy lapra szerelhető svéd búvárharangban?!” /Dr. Álmos Előd, hétvezérkari sport- és elmeorvos/

„Mi van, költő úr, annyira melege van ebben az indián nyárban, hogy jeget vízionál?! Na, menjen és üljön be a hűtőszekrényébe és énekelje Demjén Rózsival a Jégszív című számot! Addig mindenesetre fel ne olvadjon a hibernációjából, míg (MiG?) végleg le nem tiltjuk a szövegszerkesztőjéhez való hozzáférését! Addig is NEM ENG.!” /Jégcsapajev Jatagán, az Ájszbergi Verstani Hadtest (ÁVH) rendteremtő erődemonstrátora/

„Tanulság: aki nem tud korcsolyázni, az ne üljön repülőre, mert megeszi a varjú.” /M. András, a költő legállandóbb és legtanulságosabb kommentelője/

„Tanulság kell: Itt van, nesztek!
Nem dolgoztok, nem is esztek!
eM urak, ha dől a szesz, TEK
Eljön és nagy bajban lesztek!”
/Gyomrossy Györökné Rémrím Rezsilla, a Pán-Uniós Figyelmeztető Intézet (PUFI) degenerációs dezinformátora/

„Je-je-je! Gimi szám mó!” /Dr. Háusz Dzsuniorkicsenavardvinner fánki men/

„Varnyú ül a fán? Kiment
Lekárogni fánki ment?
Je-je-je, ju gimi szám
Mó from sulis gimi szám!”
/Csörögefánki Csobolyó, kéttannyelvű gimis számmisztikai tanuló/

„Hé, költő úr, maga engem verbálisan zaklat azzal, hogy lekövérez! Maga ezzel engem testképzavarba hoz! A pszichológiai kezelésem, a törött korcsolyám helyetti új, valamint a bokaficamom gyógyításának magánorvosi költségeit kiszámlázom magának! Ha nem fizet, perre megyek és jégre tetetem! Ahogy a Költő - nem maga, hanem az igazi, az Újpesti Barnabás - mondja:
          Frady Endréé e tetem,
          Miután jégre tetetem!
Meg fog murdelni, mint vak toronyugró a befagyott medencében!” /Kőtömb Károly, teltkarcsú teremőr/

„Belevittem a vadászgépet a jégbe, na és?! Agyoncsaptam valakit, he?! Minek ment oda?! A véremet meg oda fröcskölöm száradni, ahová akarom! Közöd?!” /Pokol Vili alias Billy Hell, néhai vadászpilóta és dilibogyó díler/

„Artyom Ivanovics Mikojan örmény repülőgép-tervezőmérnök és Mihail Ioszifovics Gurevics orosz gépészmérnök hozták létre a Mikojan-Gurevics tervezőirodát (OKB-155), melynek gépei a nevük kezdőbetűiből alkotott MiG (МиГ) típusjelzést viselik.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleményvezér/

„Gurevics és Mikojan
Gépei, amik olyan
Tipikusan MiG-esek,
Csóvát húznak, míg esek.”
/néhai Billy Hell gépének fekete doboza/

„Mi ez a mohácsi vésszel megszorzott aradi tizenháromszoros fájdalomküszöböt is meghaladó mentális kínzókamra?! Ki ez a kettős betűket bestiális gátlástalansággal feldaraboló degenerált darabont?! Miért kell balladai bélbe versszakokká darált szómócsingokat tölteni hánytató költészeti hurka-kolbásszá?! Ritka, hogy egy sehonnan sehová sem tartó sehonnai semmi ennyire hosszú és unalmas legyen! Mianyám, te is kivagy a mennyekben?! Vágj már Frady Endréhez egy köteg villámcsapást, MiG hármat számolok! ÖT!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hopp, lefejeltem egy MiG rajt!
Egy pilóta sem volt víg rajt’.”
/Chuck Norris/

2022. október 14., péntek

Nyírfaróka

A nyírfaróka egy helyben állva settenkedik... /F.E. felvétele/
Kifaragott faróka
Fején forgács paróka.
Falábas és fafarkas,
S kisebb, mint egy fafarkas.

Fafarkasnál famacska
Is kisebb, csak pamacska,
Kit fodrászként fóka nyír.
De hol van a rókanyír?

Ez a szikár nyír bátor,
Retteg tőle Nyírbátor.
Reccsen-roppan borda rajt’,
S kilő ijedt csorda – rajt!

Fahajtó most féken ül
S fal, szájában fakanál.
Keresztneve Ferike,
S köp: Szú rágjon, faróka!

„Na, itt álljunk meg egy szóra! Vagy inkább száz szóra, aminek egy legyen a vége: LEGYEN VÉGE! Vagy inkább meg se álljunk, csak húzzunk innen! Száguldás, por se! Szerelem a vállról indítható láncfűrészt! Hol a pecsétem?! NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.! Ááááááááá!!!!!!!” /Higgadt Hubáné Hirig Havária, a Rímes Alanyi Költemények Lírai Alakzatba Profilozása (RAKLAP) című irodalmi szállítmányozási vállalat karriertördelőnője/

„Lali: - Miért, mi legyen, fapuma? Frady: - Nem, róka! Az így született nyírfarokkal átellenes végen illusztrált rókaszem iszonyatosan kancsal, de még mindig nem annyira, mint az utolsó rím.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Nyírrókán lóg nyírfarok,
Szóljon kancsal nyírfa rock!
Csapódjon meg ballal ajka,
Dúli, dúli, balalajka!
Sej!”
/Fametál Fikusz, fadob fetisizátor/

„Újabb mérföldkőhöz érkeztem...vagy útelágazáshoz?! Mindegy. Eddig ugyanis szinte mindig volt ötletem a legújabb, még gőzölgő Frady-alkotás első vizuális befogadása során, hogy mi lehet ez, vagy mit csinálhat, vagy hogy minek egyáltalán. Bevallom, ezúttal nincs magyarázatom. Felvetődött bennem, hogy esetleg a kőműves aktimel szavatosságára kellett volna valakinek jobban figyelnie, de a valódi ok mégis az lehet, hogy ez itten már a Magas Művészet. Riszpekt!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Olyan magos e művészet,
Mint a meggy s a Déva vára.
Ízlelgessük az egészet,
Míg megcsap a lényegpára!
Gőzzel lesz tele a lé szett,
S tudást szippantunk be mára.”
/Riszpekt Rezső, a Paszuly Proszpekt útelágazási és mérföldkövezési illatárfelverője/

„Költő úr, maga szerint ki a fityfene fog farókát faragni, amikor minden éghető növényt behányunk a kályhába, hogy télvíz idején tartani tudjuk az örökkormány által garantált tizennyolc fokot?! Vagy ezt átvitt értelemben kell olvasni, és a behányt tüzelő lenne a fa róka? Höhö, ez jó, költő úr, ez tényleg jó, höhö! Befarókázunk a kályhába! Höhö! Nagyon jó! Befarókázunk! Höhö!” /özv. Sparhert Samottné Sprotni Sarolta, nyugdíjas kendermaghasadóanyagminőségellenőrnő/

„Egy kicsit fából vaskarika ez a vers, ezt jelzi a téma és az utolsó versszakban a kancsal rímre váltás, de éppen ettől az igazi.
Megszólal a faróka
Miért van rajtam paróka?
Ha a rím csak így jön ki,
Legjobb lenne megszökni.
De falábbal nem jó szökni
Így parókám meg kell szokni.”
/M. András, a költő legállandóbb és legfátvaskarikásítóbb kommentelője/

„Sas Jóska és Sas Marika
Köröz, mint két vaskarika.
Nem lehet az ember fából,
Ki kell rúgni eM úrt Grazból!
Arra megyen papa róka,
Jaj, nincs rajta faparóka,
S röhög az útkaparóka!”
/Dr. Ping Graz Pongrác, kínai-magyar aszfaltútkaparótorokgyíkgyógyász és Sas behívóparancsnok/

„Legállandóbb eM úr érzőn tartja a mutatóujját a költő munkásságának pulzusán, miközben ugyanazzal az ujjal rámutat arra, hogy a záró versszak kancsal rímei a széteső látásmódnak és az antagonisztikus atavizmus antitézisének akut pszichoszomatikus tünetei. Bár a mű már azelőtt szétesett, hogy valaha is összeállt volna, a kezdetben még tökéletesen csengő rímpárok a rendszerezettség illúzióját keltik. A fókusz a fafaragványon van, miközben a költő képzelete már hetedhét határon is vagy túl, vagy innen, de mindenképpen valahol teljesen másutt, így többé már nem kontrollálhatja a trójai szerű hintalovak közé vetett nyírfagyeplővel ámokfutón száguldozó vershinta elszabadult körmenetét. Az ijedt csordát evés közben fékezni vágyó Ferike a művész születés előtti traumáinak megszemélyesített rémmesealakja. A verset a Nemzeti Alaptanterv kiadatlan pótkötetébe javasoljuk elhelyezni. Két összeragadt oldal közé.” /Eposzi Jelzőné Balladai Homályka, a Magyar Tanárok Köre (MTK) hiánypótlási főelőadója/

„Drága költő úr, hogy a Magasságos áldja meg magát, köszönjük, hogy minket is belevett az írásművébe, csak közben meg a devla rúgja meg könyökét, hogy miért írta azt, hogy mi rettegünk egy nyápic nyírfarókától és a birkacsordánk is elfut előle, pedig csak egy ültő helyben állik! Mi itt Nyírbátorban nem félünk senkitől és semmitől, csak a tűzifahiánytól és a piréz migráncsoktól, akik kirágják a fából az erdőt, meg eleszik előlünk a fába szorult férget! Hajrá Nyírbátor!” /Fafurika Ferike, csordahajtó és lakodalmas rocker/

„A műből már csak a szikra hiányzik, ami felgyújtotta volna a papírt, hogy ne lehessen rá ezt írni.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kovakő felelős/

„Vízi halban nő sok ikra,
Ám víz alatt nincsen szikra,
Ahhoz ki kell jönni szikre,
De a halnak nincs kint ikre,
Így nem gyújtják fel a papírt,
Mire felkent lírapap írt,
Úgyhogy Ház úr, nincs itt mese,
Tiltani ezt lehet be se!”
/Szikessy Szökéncz, szikraszimatoló szakramentalista/

„Ház doktor úr, ugye maga szerint is valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy megmelegednének az emberek? Nem kérdés, hogy hova szikrázzon a kova!” /József Attila (1905-1937), a költő sírban forgó néhai költőkollégája/

„Még nem elég?! – üvöltöm kérdőn Váci Misivel! De, elég! Égjen is el! Frady Endre ezúttal túl messzire ment! Sajnos azért nem annyira, hogy előbb-utóbb vissza ne tudjon jönni és egy újabb rímpocsolyás szóokádatot a pofánkba hányni! Mi hajtja ezt a genetikai selejtet?! Azonnal megvonni tőle! Ha ő rettenetes farímeket faraghat, mi miért nem faraghatjuk őt magát?! Ki ekével, ki kalapáccsal, tollal, a gőzfűrész ferde fém-fogával, a vas az erejével!!! – ahogy vadakat terelő Juhász Feró is megmondta teljes erejéből!
          Kalapács kell, éles véső,
          Véssük széjjel, míg nem késő!
Jaj, nekem, már én is verselek!!! Jöjj el fradytlanság, te szülj nekem rendet! Levegőt, Attila, levegőőőőt!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és ápolt/

„Én nem csak fából tudok vaskarikát csinálni, de énekes halottból nótafát és szalonnából fakutyát is! A vasakaratommal.” /Chuck Norris/

2022. március 26., szombat

Tavaszi óraállítás?!

Óraállítás, ha elgyün,
Kelni kell, ni!, Érden, Algyőn,
S ki emiatt órást öl, gyón.

Becsoszog a gyónó falka,
Tele van velük sok fülke,
Ehhez kelni korán föl kő’.

Így a magyar alig alszik,
Ezért tartama, mit él, szűk,
S kemény munkától is elszok’.

Lusta az agg, rest a csíra,
Üres így a paraszt csűre,
Országunk pediglen csóró.

Olyan csóró, szinte szegény,
Döfköd minket balsors szigony,
S halálhörgésünk csak szó gány.

Ne szenvedjük el e káót!
Át nem állítás a kiút!
Ki ellenvet, érje kő őt!

Kövezhetünk s nem kell gyónás?!
Ünnepeljünk lovon, gyí! Nos
Oly szép ez, hogy szinte gyanús!

Nyugi, tél múl’, se jég, se hó,
S besuhan a tavasz: Suhi!,
Mégis áll az idő-show, hőőő!

Jöhet bár nyár, mehet el ősz,
Időnk trónján, hogyha ül ész,
Minden magyar soká alusz’!

Mindegy, rétünk hós-e, ződ-e,
Szünetjelet ad a zadó,
S Hunniában áll a zidő…

„Kedves gyerekek! Mai etika-esztétika óránkon az ambivalencia fogalmával ismerkedünk. Ambivalens az, aminek az értelmezése/értékelése nem egyértelmű. Itt van például az óraállítás: egyesek szerint ördögtől való, mások szerint meg energiatakarékosságra. De ha már ambivalencia, az óraállítás egyértelműtlensége sehol sincsen magának az időnek az abszurditásához - ezt ravaszul nem fejtem ki a mai kis versikémben, de kis gyakorlattal ki lehet találni. Aztán meg itt van például ez a bokorkancsalrímhalmaz is: egyrészt, jó hogy van, mert ápol, s eltakar, másrészt viszont, ha nem volna, az én mesém eddig se tartott volna. Mára ennyit, gyerekek, menjetek most haza, de először borbélyhoz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Á, szenyor Humán, szóval a maga személyében egy fodrászcikk dílerrel, egy hajszobrászati lobbistával van dolga a gyanútlan erre járó korán kelőknek! Ambivalencia pedig nagy kezdőbetűvel írandó, mert ez egy óraállításáról nevezetes spanyol torreádorképző város a La Manche csatorna Sziklás Hegységre néző partján!” /Don Kihóttné Della Mancsa, a kies Ambivalencia enyveskezű polgármesternéje és szélmalomkerékkötőnő/

„Az EU várhatóan 2025-ben törli el az átállítást. De ha addig minden tavasszal és ősszel születik egy ilyen vers, akkor tovább is maradhat...” /M. András, a költő legállandóbb és legtájékozottabb kommentelője/

„Megőrült, M. úr, évi két ilyen óraállítási tébolylíra?! Ne fessen ördögöt falkában! Ne akarja összeakasztani velem a szemtengelyét, mert olyan kancsal lesz, mint ennek a sehonnai bitang embercsempésznek a bugyuta bokorrímei! Nem elég, hogy évente kétszer hetekig kóválygok, mint vakegér a pálpusztai sajterdőben, még minden alkalommal el kelljen viselnem ennek a kényszerzubbony szökevénynek a versokádó ámokfutását is?! Ha anyám hegyes halom lenne, üvöltve kérném, hogy essen rám és borítson el engem! Nagybetűvel kezdve és egybeírva pedig átszöknék rajta és menedékjogot kérnék! Világ fradytlanítói, egyes, üljetek le!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A világ fradytlanítói nevében a leghatározottabban kikérjük magunknak a semmittevésbe beleőrült Puzsér úr igazságtalan osztályzatait! A fradytlanításra kiírt milliárdos EU-s pályázat közbeszerzésének nyerteseként megbíztunk egy alvállalkozót, aki által megbízott alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozója most keresi azt a szakembert, aki napi egyszeri meleg és kétszeri hideg étkezésért elvégzi a feladatot. Gyors munkához idő kell, úgyhogy türelmet kérünk! Meg még több EU-s támogatást! Amúgy már ütött a célszemély órája, csak még nem született hivatalos döntés arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás szerint.” /Katar Kotor és Mélyzseb Menyhért, a Fradytlanítást Intézkedésileg Foganatosító Alakulat (FIFA) társtulajdonosai/

„Kedves keményen dolgozó kisemberek, drága nyájtagok, el ne mulasszátok vasárnap hajnali 2-re beállítani a vekkerüket, majd felébredve ugyanazzal a lendülettel 3-ra előreállítani, gyorsan visszaaludni, és nem elfelejteni reggel egy órával kevesebbet aludni, hogy időben (?) odaérjetek a templomba és félálomban meghallgassátok, hogy ’Azt a napot vagy azt az órát senki sem tudja, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya, úgyhogy vigyázzatok és virrasszatok!’, majd ebben megnyugodva menjetek haza azzal a boldog lelki szegény tudattal, hogy ezek szerint maga Jézus sem ismeri ki magát ebben az óraállításban! Kár! Addig is, irány gyónni!” /Karóravarjú atya, algyői időzavar elhárító szürkebarát/

„Az óraátállítás ezek szerint nagyon megfekszi a Költő Gigász agytekervényeit és ezt a terheléses támadást így próbálja (le)leplezni - rosszul. Hogy is mondta ezt Stallone? ’Rossz célzás, szöszi’?” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas iGAZlátó/

„Igaza lehet, gaz Ház doki, tényleg mondtam ilyesmit a 2023-ban játszódó, Pusztító című filmemben, de ott nem a kiber náció általi terheléses támadás zavarta meg az agyamat, hanem a hibernáció utóhatása, bár a katona sosem fázik, csak úgy érzi. Amúgy akkoriban nem csak egy órával volt elcsúszva az idő, hanem harminchat évvel, de nem ez volt a fő baj, hanem hogy a mai magyarországi iskolákhoz hasonlóan ott sem volt papír a vécékben.” /Sylvester Stallone, akcióhős/

„A versben - stílszerűbben a VERSBEN – Frady Endre új dimenzióba helyez mindent, amit mi térhez és időhöz kötött véglények már a saját dimenziónk rögvalóságában sem vagyunk képesek értelmezni. Gömbvillámokon túli tartományok idiómáinak csökött világegyetemi metszetei feledhetetlen kép- és időzavarként képződnek le a költő - stílszerűbben a KÖLTŐ - mindenbírásának alkotómezején. Az örök szellemóriásnak a mi idősíkunkkal történő kortárs költői metszetével való lépéstartás sziszifuszi esélyének érdekében minden magyar család cserélje ki a kakukkos órájában a kakukkot 1:20 méretarányú műanyag Frady Endrére!” /Téridő Tomorné Bokorrím Bukolika, középiskolai magyartanár és maszek fröccsöntő kisiparos/

„Gépen bár ringat az IL szék,
Ám közben egy óra elszök’,
Úgyhogy nyugtalanul alszok...”
/Szergej Szundikálovics Szunya, néhai szovjet vadászpilóta/

„Amikor fénysebességgel kocogok, akkor megáll bennem az idő. Évente egyszer előre, egyszer pedig hátrafelé futok így egy órácskát. Ilyenkor négyszáznyolcvanegyszer suhanok körbe az Egyenlítőn.” /Chuck Norris/

2022. március 15., kedd

Már-már márciusi kancsal dal

Immár március van már-már,
Rigófüttyre vadász’ Mirr-Murr,
S Desdemona nyakat mór mér.

Kizöldellnek fűk is, fák is,
Konyhán rügyezik a fakés,
S fagyból olvadt orrunk fikás.

Téli test’tek flöttyedt főtt tök,
Ám lefogytok, hogyha futtok,
Mint sok Vas megyei fitt tik.

refr.:
  Aki magyar, tavaszol,
  Lapos tevét teve szül,
  Ez a kis dal tovaszáll.

Mézet termel már a Méh Gyár,
Vígan brekeg békás Megyer,
Tavaszoljon, aki magyar!

refr.:
  Aki magyar, tavaszol,
  Lapos tevét teve szül,
  Ez a kis dal tovaszáll.

Sálá-lálá-lálááááááá…

„A költő remekül vette észre, hogy a világos hámborítású és laza szerkezetű női nyaknak, illetve a sötét bőrburkolatú erőteljes mór kéznek egymástól eltérő a hőtágulási együtthatója, így Desdemona megfojtásának paraméterei nem lehetnek függetlenek az eltérő évszakok eltérő hőmérsékleteitől. A mór szó pedig helyesen van kisbetűvel írva, mert nem a Jókai bableves névadójának keresztnevére, hanem a velencei Otelló származására utal. Miáúúú!” /Mirr-Murr, a macska/

„Hé, a Jókai bablevesnek én vagyok a keresztneve, mégse írnak nagybetűvel! Lehet, hogy a betűtésztában nem volt B? Amúgy az elnevezés a Jó kaja a bableves kifejezésnek a már idős és szenilis író általi kisajátításából ered! Az az aranyember álcában képmutatóskodó kőszívű ember magára irányította a teljes dicsfényt! Pfúj!” /a bableves/

„A költő a tavasz közeledtével nem csak a láncait veszítette el, hanem a józan eszét is, és az emberiség eddig megállapodott irodalmi és költészeti alapelveit elfeledve sugárba hányta ránk az arcából a sületlen gyomorforgatást. Ez a vers kétségtelenül irányt mutat, ám sajnos olyat, amiről nem szeretnénk tudni, hogy hová vezet. Emellett a vers által súlyos időzavar, magyarul anakronizmus is támadt az Erőben, hiszen semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, hogy a sosem létező Otelló márciusban fojtotta volna meg a szintén fiktív Desdemonát. NEM ENG.!” /O’cto Berry, a Csak Őszi Színekbe Burkolózó Állami Csodavers Intézet (CSŐSZBÁCSI) betanítatlan nemengedélyezési főelőadója/

„Frady Endre nem csak a tekintetét emelte a távoli jövőbe, hanem költészetének mutatóujját is rászegezte arra az ajtóra, melyen keresztül a földhözragadt háromdimenziós terünket lelki síkba fejtve spirituális megtáltosodás vesz erőt rajtunk és önmagunkból kifordulva kezdjük vágyni a katartikus mindenbírást. Frady Endre horizontján közel jön hozzánk a perspektivikus végtelen és bátran megérinthetjük a ’Ne érintsd!’ vagy a ’Vigyázz, magasfeszültség!’ álcával eltakart megérinthetetlenséget, majd hamuként hullunk az örökkévalóság szelektív gyűjtőjébe. Ha van valami - sőt bármi, vagy még sőtebb akármi - ami nem semmi, akkor ez az a minden, a legsőtebb mindenek legeslegkifejezhetetlenebbje. Olvassuk el végtelenszer és meg fogjuk érteni! Vagy magát a verset, vagy azt, hogy miért nem értjük, miáltal megismerjük önmagunkat és már nem is bánjuk, hogy olyan rövid az élet. Igen, főnővér, Jókai bablevest kérek! Betűtésztával!” /Lyókai Moore, Roger Moore és Jókai Anna méltán eltitkolt márciusi fogantatású szerelemgyereke/

„Bablevest betűtésztával?! Márciusban, amikor még csak épp rügyeznek a betűtészta bokrok?! Idióta! Ez most kivételesen nem a főorvos úrnak lejelentett diagnózisa, hanem indulatból elkövetett sértés! Na, sipirc befele a kényszerzubbonyba!” /Bodybuilder Brünhilda főnővér, a Hidegzuhanyos Elme-Gyógy Intézet Józan Eszet Tesztelő Idegosztálya (HEGYIJETI) elemi ereje/

„Olyan aranyos és mély ez a dalszövegecske, hogy négy húrral is meg tudom zenésíteni. Majd körbeülöm a tábortüzet a személyiségeimmel és kánonban eléneklem.” /Basszusukulele Budspencer, disszociatív személyiségzavaros akusztikus frontember/

„Te énekeld, hogy Sálá-lálá-lálááááááá…, mert a te hangod mélyebb!” /Tenorukulele Terencehill, Basszusukulele Budspencer második számú személyisége/

„Sá-lálá-lálá? Költő Gigásznál a reggeli olvadással együtt megindult az agylágyulás is? Nem baj, a zord sztyeppéken majd helyreáll a rend! Irány Szibéria!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Tégla/

„Ne aggódjon a költő elvtársért, táváris vrács Dóma, mire az oligarcháink által off-shore-ba szétlopott hadi költségvetés miatt kicsit visszafogottabb csapataink Budapestre érnek, addigra már az elégedetlen elnökünkkel együtt a nyár is tombolni fog, így Szibériában a költő táváris agya nem megfagyni fog, hanem tovább lágyul és könnyebben befogadja az átnevelő táborunk propagandaanyagát! Ahogy Lenin elvtárs mondta, aki élt, él és élni fog: Tanulni, tanulni, tanulni! Gurááááá!!!” /Tarakan Torkonragadovics Turhakán, teljesmellszélességbenkitüntetéskötegethordozó tábornok/

„A verset - ez vers?!?!?!?! - olvasva sztereóban forgok mindkét síromban! Remélem, hogy ezáltal Segesvár és Barguzin között olyan rezonancia jön létre, ami egy soha nem látott földrengést gerjesztve a földdel tesz egyenlővé minden olyan helyet, hol sírjaink domborulnak és unokáinkra pedig ráborul a világszabadság szobra, mert megérdemlik! Abcúg Putyin, abcúg Frady Endre!” /Petőfi Sándor alias Alexander Petrovics, magyar-orosz költő/

„Te jó ég, itt a hónap közepe és még nem készültünk fel Julius Caesar halálának 2066-ik évfordulós rekonstruálására! Elfelejtetted te is, keresztfiam, Brutus?” /Márciusi Dusán, késedelmesen késelő keresztapa/

„Vendetta!!! Négy hónap múlva végzek Marcius Ceasar-ral! Megmártom benne a konyhán kirügyező fakésemet!” /Júliusi Dusán, a győztesek által átírt történelmi személyiségzavar az Erőben/

„Ilyen verstől még a tavasz is gyorsabban jön.” /M. András, a költő legállandóbb és legrényegretörőbb kommentelője/

„Ne legyen olyan biztos a dolgában, M. úr, én attól jövök el, amitől nekem tetszik! Ilyen verstől egyébként mindenki eljön, méghozzá jó messzire, hogy ne is lássa! Ja, és magát sem akarom többé meglátni, mert kisbetűvel írta a nevemet! Nem volt T a betűtésztájában?!” /a Tavasz/

„Ó, édes istenem, kancsal bokorrímek! Köszönöm, hogy megérhettem, hogy a költészet eljut erre a magaslatra is! És mindezt úgy, hogy nem csak nyomokban tartalmaz világirodalmi naturalizmust, hanem telitalálatban! Churchill csak vért ígért, meg verítéket és könnyeket, ám Frady Endre bevállalta a taknyot is! Sosem hittem volna, hogy mire eltemetnek, beköszönt a XXIII. század világirodalma! Éljen, hogy nem halok hiába!” /özv. Jövőkép Jenőné Hanyatthomloki Heuréka, a Jövőbemutató Ajtót Kitáró Zsigeri Írók Regimentje (JAKZSÍR) című világirodalmi letétemény kisnyugdíjas nagyasszonya/

„Mi ez a bár ne lenne, de mégis van tipikus esete Tóth Marival rettenet?! Ki ez a márciusi ifjúnak maszkírozott októberi ősbölény?! Mi ez a levesből szökött betűtészta szétszórmányt véletlenszerű alakzatba összerántó alhasgörcs?! Értem én, hogy forradalmi szelek bántotta szólásszabadság, meg kontroll nélkül bármi, ami eszünkbe jut, de minek?! Szegény anyám is átélte velem a kötelező olvasmányok kincskereső kisködmöneinek minden borzalmát, de ilyen szellemi tortúra láttán visszakézből kivett volna az iskolából és még a szocialista társbérletünket is elzálogosította volna, hogy rendszerelhajló magántanárokat béreljen mellém, akik zsigerből nyújtottak volna védelmet a lesből támadó fradyendre ármányok ellen! Ne lássam Putyint a dácsájában berendezett elmegyógyintézetében balalajkázni, ha egyszer is meghallgatom ennek a szellemi rühfelhőnek a megzenésített változatát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem harminc a nyugalmi pulzusom és akkor sem emelkedik, amikor Frady Endre verset olvasok és akkor sem, amikor büntetésből kinyújtom a költőt és rátekerem az Egyenlítőre.” /Chuck Norris/