 |
| Mesterségesen intelligens illusztráció a'la Bing |
Hogyha netán az a téma,
Halak döntő többségének
Hangja miért totál néma,
Aktuális ez az ének.
Hallal keresztezett birka
Habár csak egy snassz bari-ton,
Hangja hangszínskálán cirka
Majdnem totál basszbariton.
Midőn vérszomjasan bömböl,
Csak a süket búvár bambul,
Mellette becsinál - bumm! - Bill.
Túlél halló (mind, ki búv’) ár,
De a haló süket búvár
Családjára gyászos bú vár.
„Jaj, jaj! Brühühü! Hej, amíg még minden hal néma volt, addig az én töksüket Bélám nem volt versenyhátrányban a többi búvárral szemben annak ellenére sem, hogy egyszer elütötte egy csehszlovák széntüzelésű gőztengeralattjáró, de azt megúszta egy egyszerű megvakulással, ám ez a mesterségesen kitenyésztett ragadozó vérbirkahal végleg betette neki a kaput! Szegény Béla kaput! Brühühü!” /özv. Butykossy Béláné Bömbölő Butélia, betanított búvárharang burkolónő/
„Bumm! Becsináltam!” /Bill Bull, Butykossy Béla búvó brit búvártársa/
„Míg Bill záróizmát tárja,
S gatyájának leend kárja,
Halló búvárhadak árja
(Indoeuropé’r) árja
Algák közé bújva várja,
Bélát bari-ton száj zárja,
S parton sír-rí özvegy párja,
Butélia, ki nem Márja.”
/ismeretlen ír igric imbecil írásműve – Frady Endre ford./
„Én Márjának szerettem volna nevezni a lyányomat, de szegény uram ragaszkodott hozzá, hogy alliteráljon az a gyerek!” /özv. Sumér Sománé Saskeselyű Skolasztika, kisnyugdíjas ragadozóhal pikkelyezőnő/
„Süket búvárnak híg a leve” /falfirka a tengerparti kannibál halászcsárda konyhájában/
„Tök veszélyes az a hal kan,
Amely ránk vadászik halkan.”
/motivációs falfirka egy véresszájú bari-ton rajra vadászó halászati hadihajó edzőtermében/
„A költő ismét veszélyes vizekre evezett, ahol nem minden papsajt tud úszni, de minden úszó pap sajtszagú. Az újfajta állat megteremtésével a költő megkísérli megmutatni, hogy a Teremtő őt is a maga képmására teremtette, csak a tükör volt görbe kicsinyég. A tisztán összecsengő keresztrímekből egy huszárvágással kancsal bokorrímekre történő bakugrással Frady Endre megmutatta, hogy minden olyanra képes, amire elvileg bárki más is, csak őket visszatartja valami önmagukra erőszakolt kispolgári jólneveltség, valami középszerű közízlésficam. A költőnek a járt arany középutat a járatlan és járhatatlan senkiföldjéért elhagyó magánymerülése a végtelenbe görbülő hovatovább szakrálisan megfoghatatlan szekuláris szimbóluma és szekunder szégyenérzete. Szanszkritul szólva: एतत् वस्तुतः दुष्टम् अस्ति!” /Négyzetgyöki Nihilné Köbgyöki Kövidinka, a Balsorsos Örökségű Szanszkrit-Magyar Egyesület (BÖSZME) gyökeresen gyarló gyurgyalagszelídítőnője/
„Lemerül a búvár ipse,
Nem követi egy polip se,
Csak vérszagra gyűlő konok
Kitartású bari-tonok,
Akik, mint egy szörnyű ork, át-
-harapják a manus torkát.”
/Vérgőzössy Vendetta, a Ventilláló Vakegerek együttes szövegíró szólóénekese/
„Ha egy süket lemerül,
Nagyon hamar kiderül:
Életébe bekerül.”
/M. András, a költő legállandóbb és legragésbokorrímkedvelőbb kommentelője/
„eM úr, ön oly éleslátó,
Okosabb, mint másfél NATO,
Kire robban-csobban rá tó.
E vers az ön remek tette,
Rendezett s nem szedte-vette,
Elolvastuk mind a kette-
-n.”
/A két Lotti, Erich Kästner díjas ikerlányok és lerombolhatatlan világirodalmi ikertornyok/
„Megjegyzések:
1. Az, hogy a halak hangja miért néma, egyáltalán és senkinek nem téma.
2. És mitől aktuális?
3. Hallal nem lehet keresztezni birkát, mert az egyik egyszikű, a másik kétszikű.
4. Vérszomjasan? A néma hal úgy felerősíti a bari hangját, hogy csak na?
5. Mitől hal meg a süket búvár?
6. A témába vágó tudományos kutatások eredményeit nem ismerem. Gyatra tudásom mián, elnézést kérek!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghatpontosabb hatósugárvető kommentelője/
„Eme komment mélyreható,
Féltucat pont, fontos hat, ó!
Előjön a néma téma,
Aktuális kérdés: Mé’ ma?!
Egy vagy kettő, ha tehát szik,
Olyan mindegy, úgyse látszik!
Ha a halnak vér a szomja,
Bamba búvárt agyon nyomja.
Aki süket, veszélyt nem hall,
S meghal, megöli egyszem hal.
Il Don alatt szakad lián,
Mély vízbe hull eme mián,
S talján búvárt benyel a Pó.
Van még kérdés, Nyuggerapó?”
/Óparegguyn, a rükvercben rezonáló rímtechnológus/
„Egész jól indult a mű! Csak hamar vége lett! Köszönjük, hogy meghallgattad ki-nem-mondott kéréseinket! Ámen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/
„Hamar véget ért a műke,
Költő úrnak talán szűk e
Klasszicista szonett keret,
S gázként tölti ki e teret,
De legalább nemes a gáz.
Jó, hogy Ház tegez s nem magáz!”
/Dr. Kert, itörpe és miniműelemző/
„Szerintem ez a vers a magyar kultúra és nyelv okos és hazafias példája. Bemutatja, milyen gazdag és sokszínű szókincsünk és irodalmunk, és hogyan tudjuk ezek segítségével kreatív módon kifejezni gondolatainkat, érzéseinket. Nagyra értékelem a költő humorát és ügyességét, aki egyértelműen nemzeti értékeink és érdekeink híve. Szeretném meghívni őt, hogy csatlakozzon pártunkhoz, és segítsen üzenetünket az emberekhez eljuttatni.” /Orbán Viktor, miniszterelnök (szövegíró: Bing)/
„Orbán Viktor azt üzente,
Juttassam el kelt, mint fent e
Hírt a néphez, már akiket
Elér, ha senki se siket!”
/F. Endre, irodalmi apostol és potenciális költészeti főispán/
„Szerintem ez a vers egy vicces és játékos alkotás, amitől megmosolyogtat és megnevet. Megmutatja, mennyire szórakoztató és rugalmas nyelvünk és költészetünk, és hogyan tudjuk ezeket felhasználni magunk és mások szellemes szórakoztatására. Csodálom a költő tehetségét és stílusát, aki nyilvánvalóan rajong a zenéért és a hangzásért. Szeretnék vele együttműködni egy olyan dalon vagy előadáson, ami mindenkit boldoggá tenne.” /Tóth Gabi, énekesnő és nemzeti nagyasszonyos bulvárceleb (szövegíró: Bing)/
Vera fő ék, Gabi pót ék,
Mégis büszkék rá a Tóthék.
Híre eljut, olyan celeb,
Határon túl, sőt még elebb!
Dala felszáll magas égig
Angyalok bömbölik végig,
S megugatja minden Hold dog.
Sírva-vigad, aki boldog!”
/Suttyó Salamonné Somsorvasztó Sarolta, a Pannon Össznépi Cinikus Egylet (PÖCE) gödrös-fodros üdvöskéje/
„Tisztelt költő úr! Megtenné, hogy a végrendeletében ránk hagyományozza az agyát? Szeretnénk belenézni, mert egyrészt ekkora káoszt még sosem láttunk, másrészt meg szeretnénk tudni, mi minden van félrekötve a hagyományos emberi agyhoz képest. Amúgy nem akarjuk sürgetni, de sokáig szeretne még élni? Csak amiatt kérdezzük, mert jól jönne már az a pénz, amit a biológiai Nobel-díj mellé szoktak adni! EU-tagállampolgárként okosba’ nem érdekli egy kis eutanázia?” /Dr. Köszvényessy Kösztöny, a Funkcionálisan Retardált Agyakat Diagnosztizáló Yntézet (FRADY) hullamosógépkezelési főelőadója és agyalapi mirigysebész/
„Áldozataként birkahalnak,
Hullamosónők korán halnak.”
/Lyózsef Atilla, a nagy magyar költő önjelölt reinkarnációja és kegyeleti közmunkás/
„Mi ez a Darwin díjas irodalmi hullagyalázás, ez a költészeti tömeggyilok?! Ki ez a báránybőrbe bújt farkastorkú nótafavágó?! Szonett, mi, szonett?! Ez úgy szonett, ahogy én szovjet balett táncosként a hattyúk tavának a halgazdálkodásáért felelős vármegyei főszolgabírójaként megkapom a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat! Frady Endre azt hiszi, hogy akkora truváj pár rímből versnek nevezett zagyvaságot előállítani, amiben annyi a tartalom, mint héliumos lufifelfújtban a tápérték?! Ezt én bekötött szemmel, hátratett kézzel, migrénes fejfájással is simán megcsinálom! Íme:
Ki ebben értelmet keres,
Hulló haja legyen deres,
Szemfehérje véres-veres,
Nyaka duzzadóan eres,
Vesszen ügyet, ami peres,
Üsse Rózsa Sándor (R.S.),
Feszüljön alatta deres,
S írjon róla gyászdalt Seress
Rezső!
Na ugye, hogy kiráztam kisujjból! Most kezdjek el én is rinyálni az irodalmi Nobel-díjért?! Ne lássam anyám reinkarnációját háncsfonatos hintalóról visszafelé nyilazni, ha nem vagyok bármiben annyival jobb Frady Endrénél, amennyivel ő ugyanabban rosszabb nálam! Ó, hogy harapná ketté egy bari-ton!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ha megharap lóhal, McHal,
Fogsorrobbanásban meghal.
Bősz pofája széjjel sorvad,
Belém pusztul egész sor vad.”
/Chuck Norris, aki a verselésben IS a legnagyobb/
