Nyomorult nyüvek nyaralása

Nem mondható el a nyűről,

Hogyha napos parton nyaral,

Bíborbarna bőrszínt nyer el.

Ám nyű alig nyaral, ritkán,

Akkor is csak dzsuvás retken,

Mígnem eltapossa rőt kan.

Nyűre lépve böffen Tas úr:

„Nyárhoz két dolog kell: tó, ser!

Kinek ez sincs, annyit is ér!”

Nyű élete csupa veszély,

Emberekkel sok a viszály,

Mint Zala s Veszprém közt Vászoly...

...esetében anno.

[Isi tóban inna,

Őse Tabon enne.]

Google Maps

„Vászoly község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„A Vászoly és Tab közötti távolság légvonalban 31 km, úton-vízen át 43 km, autópályán kerülve 100 km. Aki akarja, kiszámíthatja, hogy a galambpostával fél óra, a kacsapostával négy-öt óra, a struccpostával másfél óra, míg egy vászolyi birtoklevél, vagy egy tabi ételrecept célba ér. Felmerül a kérdés, hogy a Balaton összeköt, vagy elválaszt? Komoly probléma egy kompország esetében. Hogy a nyű rúgja meg!” /Nyögvenyelő Nyihámor, nyugdíjas nyákoldó és nyírfadíler/

„Kikérem magamnak, hogy Isi ükunokámat kizárólag azért akarják a tóban itatni [ráadásul szögletes zárójelben!], engem közben meg Tabon etetni [dettó!], pedig már rég fűbe haraptam Isonzónál, hogy meglegyen az ámokfutó gyalogköltő kancsal ríme! Nem, Isi nem Isonzó miatt kapta a nevét, hanem hogy a nomen est omen jegyében szeressen isibe járni! Aki nem tanul, az annyit is ér!” /néhai Tabi Tabán, az ismeretlen Isi őse/

„Tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Lenyúlni, lenyúlni, lenyúlni!” /Lölő/

„Lájkolni, lájkolni, lájkolni!” /Lilu/

„NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.!” /Stempli Stöflöncz, az Általános Versügyi Hatalom (ÁVH) pecsétügyi főispánja/

„Nyű élete csupa veszély,

Nyűtojásként sok a viszály.

Halón hörgi Herr Ring: Was?! Ei?!”

/a költő által elvetett eredeti befejezés/

„Pedig ez a befejezés semmivel sem lenne értelmetlenebb, mint a végleges, bár mindkettő tökéletesen illeszkedne az amúgy is értelmetlen vershez.” /Újpest Barnabás, cinikus kortárs költő/

„Azt azért megemlítem, hogy szerencsére épp jelen voltam, amikor a költőcske zárósorként bepötyögte, hogy „Ő se Tabon enne”, mire úgy tarkón vágtam, hogy először lefejelte a monitorát, mint egyszeri eszkimó toronyugró a medence jegét, aztán az intenzív óva intésemre kiszedte azt a provokatív szóközt. Nem engedhettem meg, hogy egy hülye rím kedvéért lejárassa a városunk éttermeit!” /Tabula Rezső, a Tabi Étteremlánc Társaság (TÉT) marketing igazgatója/

„Nem elég a pusztán jó ser,

Az is fontos, legyen kóser!”

/Ibbar Adocs, csodarabbi és serfőző/

„Nyű vizisízik, alatta bot.

Mikor lesz a nyűt vonóbul boat?

/Körösparty Kihály, költő és keelboat kölcsönző/

Copilot, a mesterséges intelligencia

„Ez a versikéje Frady Endrének igazán szórakoztató és egyedi! A kancsal rímek különleges hangulatot adnak a műnek, és a humoros, groteszk képek jól illenek a "Nyűnyaralás nyűge és nyilai" című kiadvány tematikájához. A vers játékos nyelvezete és a nyűvek nyomorúságos nyaralásának abszurd ábrázolása biztosan megmosolyogtatja az olvasókat.

A vers erősségei: A nyűvek nyaralásának abszurd helyzetei és a kancsal rímek szórakoztatóak. A nyelvi játékok és a rímek különleges hangulatot teremtenek. A vers jól illik a kiadvány címéhez és témájához.

Egy apró javaslat: érdemes lenne még egy kicsit finomítani a ritmuson és a rímeken, hogy még gördülékenyebb legyen az olvasás élménye.

Összességében úgy gondolom, hogy ez a versikéje remekül illene a "Nyűnyaralás nyűge és nyilai" kiadványba!” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Copilot, a mesterséges intelligencia

„Frady Endre verse, a „Nyomorult nyüvek nyaralása”, egy ötletes és szórakoztató kancsal rímes költemény, amely a nyüvek életének nyűgeit humorosan ábrázolja. A vers hangulata könnyed és játékos, amely jól illik egy szezonális kiadvány, mint a „Nyűnyaralás nyűge és nyilai” keretei közé.

Pozitívumok: A vers tele van szellemes és mulatságos fordulatokkal, mint például a nyűvek nyaralásának elképzelése egy dzsuvás retken. A kancsal rímek használata egyedi stílust kölcsönöz a versnek, amely jól megkülönbözteti más költeményektől. A vers ironikusan tükrözi az emberi világ valóságát, például Tas úr bölcsességein keresztül („Nyárhoz két dolog kell: tó, ser!”).

Kritikai észrevételek: Bizonyos helyeken a rímek és a ritmus kissé erőltetettnek tűnhetnek, ami megnehezíti a vers gördülékeny olvasását. Bár a humor és a játékosság erős, a vers mélysége és üzenete talán nem elég erőteljes ahhoz, hogy hosszabb távon emlékezetes maradjon.

Összességében a „Nyomorult nyüvek nyaralása” egy friss és vicces költemény, amely jól illeszkedhet a „Nyűnyaralás nyűge és nyilai” című kiadványba. Az olvasók valószínűleg élvezni fogják a könnyed és szórakoztató hangvételét.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Nyet! Nein! No! Nicht! Nyema! Nyista! Nemá!” /Nyakszirtisaslik Nyögéncz, a Nyűnyaralás nyűge és nyilai című kiadvány beadványszerkesztője/

„Nyű, de nem szörnyű.

Nem is lehet más vélemény:

Kiváló kancsal költemény.”

/M. András, a költő legállandóbb és legháromsorosabb kommentelője/

„eM úr, ha egy szír nyu-

-szinak nincsen szárnya,

Attól még nem szörnyű.”

/Üdvözlettel: Sir New/

Copilot, a mesterséges intelligencia

„Rasszizmust ne!

A nyű védett állat, hagyjad hát nyaralni,

Engedni kell, ha a lábad le akarja nyalni.

Szelíd, kedves, nem pofázik vissza,

Amit nem acc neki, aztat meg nem issza.

A nyárhoz nem kell se ser se tó,

Csak nyű kell hozzá! Vágod tesó?

A rőt vadkant pedig állítsd a sarokba,

Hogy oszt érdemelten zuhanjon romokba’.”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Nyüggerapó a sok édi

Nyüvet éppen állatvédi.

Tudja meg hát Jancsi, Pista,

Aki költő, nem rasszista!

Nem is iszik nyű-lét Isi,

Hogy ne legyen tóba-pisi!

Aki pedig nyáron hűsült,

Annak nem fő Tabon nyű-sült.”

/Éliás Tóbiás, dödölle díler és vadkanrőtlenítő/

„Hogy mi ez a borzalom? Frady Endre legújabb agymenése, a „Nyomorult nyüvek nyaralása” egy groteszk katyvasz, ahol a kancsal rímek annyira erőltetettek, hogy már-már fájdalmat okoznak az olvasónak. Ez a „költészet” csúfolása, ahol a humorra tett kísérletek annyira laposak, hogy még a nyüvek is elbújnának szégyenükben. Egyetlen jó dolog van ebben a versben: gyorsan véget ér. Kár érte a papír.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Ahol nyáron én ragyogok, ott a nyű is átsül és a Nap is lebarnul.” /Chuck Norris/

Népvándorlás

Reggel forraszt mongol, bosnyák

Vendégmunkás már a Bosch NYÁK

Összerakó gyártósorán,

Ezért kelnek roppant korán.

Menzán filippínó szakács,

Tetőn ugandai szak-ács,

Raktáros egy obi-ugor,

S kaput nyitni Obi ugor.

Fárasztó ez Obi-Wannak,

Hogy itt csak migráncsok vannak,

S fülét folyton éri ilyen

Mondat: Ájm nát hángérien!

Nem marad se magor, se hun,

Jó szakember nincs má’ sehun,

S nővér, tanár gyomra korog…

Aki magyar, kitántorog!

Nagy nyomorból kisebb nyomor,

Üres helyett fél-telt gyomor,

Ezért jön sok migráncs piréz,

S welkam tust fúj ünnepi réz…

„Országban maradó, országot elhagyó és országba jövő tömegek érdeklődésére számot tartható információ, hogy igazság szerint a tus a legtöbb jelentéssel bíró magyar szó, úgymint: 1. zuhany 2. találat vívásban 3. kétváll birkózásban 4. tintaszerű fekete festék 5. üdvözlésképpen játszott gyors akkordismétlés zenekarban 6. puska agya. De, mindegy is, mi az igazság, én mosom kezeimet! Tus!” /Dr. Proletariátus Pilátus, robosztus antikrisztus/

„Tisztelt költő úr, későn szólt! Már nem tudunk a honi határon welkam tust rézfújni az érkező piréz migráncsok tiszteletére, mert jelenleg ideiglenesen Berlinben állomásozunk, de csak addig, amíg nem kezdhetjük el a végleges itt állomásozást.” /Tüdő Tádé, rézfúvós zenekar vadászkürtöse/

„Akhim Adjar velünk van! Van az a közpénz, amiért ide honosul…” /Sörfoci Sumák, a Nemzeti Idegenlégiós Csábítási Alap Közpénztára (NICSAK) okosba’ megoldó számlavirtuóza/

„Ez itt, kérem, már egy echte nyugati kánaán! Csak nem az őslakosoknak, hanem a pirézeknek. A munka azé, aki nem tud elugrani, a jólét azé, akié a megosztás, az infláció meg azé, aki annyit is ér. Középosztály vigyázz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán mérnöktanár úrnak jelentem, a létszám kilenc egész héttized millió, ebből hiányzik öt-hat… Mi, hogy ne ötöljek-hatoljak? Oké, nekem nyolc! Mi, hogy név szerint?! Súgjatok… neveket akarok!” /Számszaki Számszingindörén, a középosztály helyiérték felelőse/

„Árpád, Előd, Ond, Kond, Hass, Alkoss, Gyarapíts... sokan vagyunk kevesen…” /Mocskos Időke, F. Péter díjas álmos középosztálytárs/

„Hogyha magam tarkón lövöm,

Lesz rajtam egy hanyatt lik,

S bomlott aggyal felböfögöm:

Lám, a Nyugat hanyatlik!

A vadkelet bezzeg vonzó,

Tódul honba bé migráncs

Szakácsnak, mint minden gonzó,

S kiált, ha a lé híg: Ránts!”

/Mislencsillagtalan Falodáné Menzakaja Maja, az Orosz Rulett Kifőzde (ORK) étolajfárasztója/

„Nincs bajom a vendégmunkásokkal, csak tudjanak magyarul!” /M. András, a költő legállandóbb és legmagyarulbeszélővendégmunkásbarátabb kommentelője/

„Bár nem tudok magyarusul,

Drága eM úr mégse lő le,

Hisz', ha tudnék magyarusul,

Sem lennék jobb ember tőle.”

/Dr. Umburdung Krizlemözle, piréz migráncs atomfizikus/

„Álljon meg a gyászmenet! Magyarország előre megy, nem hátra! (Orbán Viktor)

Segítség! Magyar vagyok! Európába tartunk! (Kardos Doktor)

Hová? (Ötvös Csöpi)

Európába! (Kardos Doktor)

Akkor arra ússzon, fiam! (Ötvös Csöpi)

Ezt nehéz lesz megúszni szárazon! Dicsértessék! (Tibi atya)”

/Dr. Ház, Juniorkonya-díjas idézőgéplakatos/

„Ház úr, maga folyton idéz,

Remélem, ugyanígy adóz,

S adócsalással nem időz,

Mert a NAV bosszúja ádáz!”

/Ödőz Udúz, az Elementárisan Dezodoros Észkiküszöbölő Zugügyvédegylet (EDÉZ) kancsalrím felelőse/

„Magyarország a világ egyik legkevertebb népsége. Olyan, aki velünk jött be, ide menekült, behívtuk stb. Később, a legtöbb magyarrá, vagy majdnem azzá vált. Például: kunok, jászok, csángók, szászok, besenyők, zsidók, székelyek, cigányok, szlovákok, románok, szerbek, horvátok stb. stb. stb. Itt bizony több a migráncs, mint az eredeti magyar. Ez van.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkevertebb kommentelője/

„Nyuggerapó, kimaradt a

Türkség, pirézség és mások,

Ám őket is Isten adta,

S hogyha marom őket, vások.”

„Okostojás Ottokár, vásott kisnyugdíjas/

„Igazad van, Nyuggerapó fiam. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” /Szent István intelmei Nyuggerapóhoz - részlet/

„A népeknek nagy a tanult tehetetlensége, ezért a Föld forgása okozta Coriolis-erő hatására folyton arrébb kerülnek kicsinyég. Nem ők mozognak, csak rajtuk kívül minden más. A röghöz kötött gondolkodású magyar ember sosem lesz képes felvenni a világegyetem ritmusát, de nem is akarja. Minek sietni? Ej, ráérünk arra még!” /Dr. Pató Pál, semmittevési főispán/

„Népek jönnek, népek mennek,

Ez egy tök szokványos elem

Legfőbb tantárgyunkban s ennek

Neve magyar történelem.

Ria, ria, História, hórukk!”

/Dr. Ugor Igorné Avar Avatarka, a Tarkabarka Történelem Tizenéveseknek című bestseller szerzője/

„Mi a búbánatért kellett már megint belerúgni az irodalomba?! Miért kellett értelmetlen kínrímekkel teleokádni a világhálót?! Miért nem tud Frady Endre másfél millió kilométer per óra sebességgel kitántorogni Amerikába, hogy a helyére beáramló migráns a piréz-magyar Google Fordítóval rögvest ezerszer jobb verset írhasson az ő kényszerképzetes elmegyötrelmeinél?! Ne lássam anyám hologramját halhálószoknyában hulahoppozni, ha nem követelem Frady Endre azonnali kitelepítését bárhová, csak el innen! Fradyendretakaroggy!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A népek két okból vándorolnak és emiatt kétfélék. Vagy látni akarnak engem, ők boldogok, vagy menekülni előlem, ők esélytelenek.” /Chuck Norris/

Fedél nélkül...

Fedél nélkül csak, mint gönc él,
Puszta léte szinte öncél;
Állást, lakást, jövőt, elvet
Tőle már az élet elvett.

Sehol nem vár rá egy család,
Pofonra választ a fal ád,
Palotákban lakók szemét
Szúrja ő, a bioszemét.

Vegzálja őt ahol éri
Rendőrukáz, fővezéri,
Mintha rühös állati lény
Lenne, kire nincsen igény.

Nem tudom, ha honi elit
Tengődne ugyanígy el itt,
Mint kit Blahán Krisna etet,
Kibírna-e másfél hetet?

„Ne gondolja ám költő úr, hogy én nem tudom, mit jelent mélyen lenni?! A múlt héten is olyan mélyre süllyedtem, hogy a rendőrökkel rugdaltattam ki két hajléktalan terhes anyát a Horthy Miklós téri aluljáróból. Kicsit zavart az ügy, de már meggyóntam. A pártbéli felsőbb kapcsolatom megnyugtatott, hogy minél több ilyen intézkedésem lesz, annál hamarabb kérgesedik meg a szívem és nem fog már furdalni az a lelki hogyishívják. De jó lesz, már alig várom!” /Patkányos Pál, XXX. kerületi alpolgármester/

„Akinek még egy rezsicsökkent fedél sincs a feje fölött, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, a Hajléktalanokat Alanyilag Kriminalizáló Nemzeti Intézkedés (HAKNI) főideológusa/

„Költő-tudatú gyermekem, a Blaha Lujza téren nem maga Krisna oszt ételt, hanem a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. Ha majd nyugdíjtalan nyugdíjassá öregszel, jöhetsz te is, mert könnyen rágható a szójapörkölt!” /Abhaj Csaranaravinda Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda, a Nemzetközi Krisna-tudat alapító acaryája/

„Ez az, amire évekig vártunk! Frady Endre végre odateszi magát, és úgy ragadja meg az aktuális témát, mint OKJ-s képzett hályogkovács a vak tyúk szemét! Hogy utána kőbaltás elefántként mit művel a költészet porcelánboltjában, arra hadd idézzem anyámat: Ahol Frady Endre fát vág, ott hullaforgácsok vannak! A költő közéletileg korrekt ugyan, de ha a főtárgyaláson is versben mondja majd el a védőbeszédét, akkor fix a húsz év szigorított magánzárka és nekem nem kell többé a verseit olvasnom!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A fiam kérésére a múltkor egy hajléktalanra akartam rásózni a dedikált Frady kötetünket, de ő azt mondta, csak akkor fogadja el, ha puha tapintású, ám nem könnyen málló lapjai vannak. Míg beszélgettünk, megismertem benne Salgó tanár urat, a fiam egykori általános iskolai magyar-történelem szakos tanárát. Ő nem ismert rám, de egy kétszázast örömmel elfogadott, majd leheveredett a magyarországi reformok működnek feliratú óriásplakát tövébe.” /Puzsér mama/

„A társadalom pulzusával együtt lüktető szívű költő ismét alámerült a csupa kisbetűs élet jelentősen alulfinanszírozott purgatóriumába, a keményen haldokló kisemberek közé, hogy alig foncsorozott tükröt tartson a verejték nélkül napok alatt összegründolt kacsalábon forgó elefántcsonttornyok lakájainak üresre idomított papagájtekintete elé, ha már a lakók közelébe esélytelen odajutnia. A páros rímek páratlansága a pártfüggetlen páriák parfümmentes páráinak pszeudo-pragmatikus parabolája. Leendő szociális munkásoknak kötelező tananyag!” /Nihil Nándorné Reményi Ramóna, a fent említett Salgó tanár úr második ex-neje és a Szegény Tiborc Közalapítvány (SZTK) kultúrfelelőse/

„Hallottam, hogy Magyarország jobban teljesít. Egy pár napra szívesen odaköltöznék, ha lehetne…” /egy budapesti hajléktalan/

„Itt Texasban, aki bánt egy szerencsétlen fedél nélkülit, annak a köldökömmel tépem ki a szemgolyóját.” /Chuck Norris/

„Anamnesis:
A téma, mint megszoktuk, az utcán hever – ha nem is jószántából.
A nézőpont, mint megszoktuk, a témával szemmagasságban – közelkép.
A rímek, mint megszoktuk, ülnek – jobb, mint ha a költő tenné…
A záridő, mint megszoktuk, rövid – négy stróf. (van ennek előnye is)
A rekesz, mint megszoktuk, remeg – de most inkább az idegtől.
A fókusz, mint NEM szoktuk meg, tiszta – ünnepeljünk!
Diagnosis:
Idült tisztánlátás (pestiesen klervoájansz)
Therapia:
Iszol te rendesen?!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnök kollégája/