A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hatalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hatalom. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. július 11., kedd

Tompafölde

Tompafölde gumicárja
Ma is bal lábbal kelt reggel.
Száját csöndre ritkán zárja,
Zokszó dől ki dühsereggel:

„Utálom az összes tanárt,
Okosítnak túl sokakat!
Hatalmamnak minden tan árt!
Rács kell nekik s jó nagy lakat!

- Remek ötlet! - kacsint ki rám
Címeremből stoplis turul -
Ne hasson rád népi sirám!
Jaj, a gyógyszer hová gurul?!”

Tompafölde gumicárja
Benyugiszurizva utaz’…
Híres-neves Döbling várja.
Aki tompa, ide jut az.

„Tompafölde valahol az északi és déli pólus között elterülő nem hegyes, hanem sík banáncárság. Államformája rántott hús. Derék népessége létszámban fogy, derékban hízik. Szorgos népe győzni fog, de ezt nem győzi kivárni. Az országban az éhséglázadó tanárhordák akkumulátorgyári kényszermunkatáborokba terelése óta rend és fegyelem uralkodik. Meg a bölcs uralkodó, aki előtt anarchia volt, alatta verbális Kánaán, utána az özönvíz. A többi néma csend.” /Enciklopédia Britannica/

„A napi tizenhat órás futószalag melletti munka itt az akkumulátorgyárban és a napi három meleg étkezés látványa, ahogy az őrök esznek, sokkal kevésbé stresszes, mint az iskolai napi hat kontaktóra, mellette a felkészüléssel, dolgozatkészítéssel, dolgozatjavítással, szakkörökkel, korrepetálással, kirándultatással, táboroztatással, adminisztrációval, teljesítményértékeléssel háttérben a folyamatos hivatalos zaklatással éhbérért. Éljen a sötét kommunista középkor! Csak az a józan paraszti ész, csak azt tudnám feledni!” /Páternoszter Petúr, egykori középiskolai történelem-földrajz szakos tanár és osztályfőnök/

„Vigyázat! Nyomokban költészetet tartalmaz. Szerző, cím, nagybetűs sorok, rímek, szótagszámok, jambikus lüktetés, keretes szerkezet, történet valahonnan nemugyanoda. Mármár velszibárdos a sztori, csak nem ködös, hanem turulos. A vers a köznyugalom megzavarására alkalmas, de mentségére szóljon, hogy a keletkezéséhez vezető események szintén.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ha Török Gábor politológia mellett/helyett verselemzést is vállalna, ő is ugyanezen dolgok mellé beszélne közel sem ugyanígy. Well... see? Bár dos-os wordnek híg a leve, itt már új szelek vannak illendőségből visszatartva és székrekesztve. A köz meg nyugodjék békében!” /Zúzó Zöző, bukolikus békalékes és jambúsuló juhász/

„Megszólítva érzem magam, bár kérdéseket vet fel, hogy mit is jelent megszólítva lenni és ki is vagyok én valójában? Tudhatjuk-e magunkról, hogy kik vagyunk és ismerhetnek-e minket mások? Annyit meg merek kockáztatni, hogy a köznyugalom egy összetett szó, de a jelenésárnyalatainak előjelhelyessége nyilvánvalóan vitákat kavar olyan helyzetekben, amikor a konszenzus talán nyugalmasabbá tenné azt a közt, melynek közönye inkább az állóvíz felkavarását igényelné. De merhet-e vállalkozni erre bárki, aki nem bír kellő illetékességgel? Nem vagyok felhatalmazva ennek eldöntésére, de egy hezitációs tanfolyam elvégzése biztosan nem árt a túlzottan túlzó magabiztosság ellen. merjünk kérdéseket feltenni, de csak óvatosan! Jobb ma egy bizonytalan reménysugár, mint holnap egy biztos optikai csalódás.” /Török Gábor, szókimondó politikai elemző/

„Az összes előttem szóló vagy uszít, vagy hazudik, vagy bérretteg, vagy mellébeszél, vagy ködösít, vagy nem értem! Ha pedig valamit nem értek, akkor előbb ütök, és csak aztán rúgok, miután még párszor ütöttem! Kérdéseket sosem teszek fel, mert utálom, ha visszapofáznak! Büdös a munka és rossza szagú hónaljnak híg a leve?! Amúgy mindenki nyugodjon le, tanár nem vész el, csak átalakul keményen dolgozó közmunkásemberré!” /Csávás Kálmán gőznagy, a Tompafölde Anarchista Pedagógusait Leápoló Óriásöklű Káoszhad (TAPLÓK) szagszervezeti önbizalmija/

„Nem olvastam még az új törvényt, és nem vagyok a mostani kormány híve (szerintem hiba volt a rendszerváltás, és azóta egyetlen alkalmas kormányunk sem volt, de most van a legalkalmatlanabb kormányunk és a legtehetetlenebb ellenzékünk), de a tanárokra ráfér egy kis fegyelmezés. Ne csak mindig ők fegyelmezzenek!” /M. András, a költő legállandóbb és legmegfegyelmezhetetlenebb kommentelője/

„eM úr, ez a dumageg
Jelzi, maga demagóg!
Közlét csúcsán egy elem
Ön- s jelzőtlen -fegyelem.
Tanár, ki nem fegyelmez,
Csak negédes fagyalméz!”
/Dr. Dásztáprimecsátyelnosztyi Dezső, a Fegyelmezetlenül Rakoncátlankodó Alakokat Diagnosztizáló Intézet (FRADI) látnivalóságshowman főorvosa és önfegyelmi bizottsági elnök-ülnök/

„Kikérem magamnak, hogy Dásztyi… Dászat… Dászpri… ööö… az előttem beszóló rágalmazza a termékemet! A fagyalméz nem negédes, hanem édes és egészséges! Ahogy a reklámvers mondja:
          Aki edz is, nem csak agyal,
          Annak méz kell, édes fagyal!
Úgyhogy Dácsnyi… Dásztocs… Dászics… izé… szóval rohadék úr, maga felelni fog! Fel fogom jelenteni, amint le tudom írni a nevét! Magyarosítson, maga idegenszívű!” /Cugehőr Ciprián, méztermelő és mázlista/

„Mázlista a manus, hogy ő lehet az én mézbeszállítóm, nem pedig a konkurens Fagyal Tom, akit szintén sokáig figyeltem!” /Máz Lee, édesszájú ketrecharcos és kancsalrím kenőcsöző/

„Ezt a verset gyorsan le kellene fordítani mandarin nyelvre! A ritmusa rendben, a rímek tökéletesek, és ezáltal a szövegéből annyit értenénk, mint egy átlagos zöldséges a jelenből. Amíg ez nem történik meg, addig a tartalom sírni való!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ordító/

„Zöldségesből dől a zöldség,
E katyvaszt nem értő bölcs ég,
Mint Johanna alatt máglya,
S mandarinját lisztbe vágja.
Mandarinért lisztben pék ás,
Ki tanár volt nemrég, hékás!
Elönt romlott nyelvtan árja
Tompát, ha nincs nyelvtanárja.”
/Templomossy Tompika, Tompafölde türk tannyelvi tanácsosa és tiktokos tökmagárus/

„Ami jó, az jó! Ez nem az! Akkor ez mi?! Mi ez?! Mi ez a hitvány slendriánság, ez az ordító alkalmatlanság?! Frady Endre jó szándékú oktatáspolitikai állásfoglalásának betonfalán is könnyedén átüt a tanult tehetségtelensége! Lehet, hogy nem eleve hülyén született, de szorgalmas munkával, a magyar közoktatás agydarálójával karöltve komplett idiótává képezte magát! Sivatagi teveként robotoló tanerő legyek, ha anyám emlőin történő tejivás után nem böfögtem sokkal értelmesebb dolgokat, mint a döblingi bentlakó Frady Endre legértelmesebb mondata! A saját maga által verseknek nevezett szómoslékokkal agyleszívó piócaként diszfunkcionáló irodalmi pojáca újabb kartácsot hajított az emberiség mentális pöcegödrébe! Világ dromedárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Egyszer Döblingben járva felpróbáltam egy kényszerzubbonyt. A rám támadó négy markos ápolóra. Tompán puffantak, amikor medicinlabdává gyúrva hozzávágtam őket a Holdhoz.” /Chuck Norris/

2016. március 18., péntek

Fedél nélkül...

Fedél nélkül csak, mint gönc él,
Puszta léte szinte öncél;
Állást, lakást, jövőt, elvet
Tőle már az élet elvett.

Sehol nem vár rá egy család,
Pofonra választ a fal ád,
Palotákban lakók szemét
Szúrja ő, a bioszemét.

Vegzálja őt ahol éri
Rendőrukáz, fővezéri,
Mintha rühös állati lény
Lenne, kire nincsen igény.

Nem tudom, ha honi elit
Tengődne ugyanígy el itt,
Mint kit Blahán Krisna etet,
Kibírna-e másfél hetet?

„Ne gondolja ám költő úr, hogy én nem tudom, mit jelent mélyen lenni?! A múlt héten is olyan mélyre süllyedtem, hogy a rendőrökkel rugdaltattam ki két hajléktalan terhes anyát a Horthy Miklós téri aluljáróból. Kicsit zavart az ügy, de már meggyóntam. A pártbéli felsőbb kapcsolatom megnyugtatott, hogy minél több ilyen intézkedésem lesz, annál hamarabb kérgesedik meg a szívem és nem fog már furdalni az a lelki hogyishívják. De jó lesz, már alig várom!” /Patkányos Pál, XXX. kerületi alpolgármester/

„Akinek még egy rezsicsökkent fedél sincs a feje fölött, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, a Hajléktalanokat Alanyilag Kriminalizáló Nemzeti Intézkedés (HAKNI) főideológusa/

„Költő-tudatú gyermekem, a Blaha Lujza téren nem maga Krisna oszt ételt, hanem a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. Ha majd nyugdíjtalan nyugdíjassá öregszel, jöhetsz te is, mert könnyen rágható a szójapörkölt!” /Abhaj Csaranaravinda Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda, a Nemzetközi Krisna-tudat alapító acaryája/

„Ez az, amire évekig vártunk! Frady Endre végre odateszi magát, és úgy ragadja meg az aktuális témát, mint OKJ-s képzett hályogkovács a vak tyúk szemét! Hogy utána kőbaltás elefántként mit művel a költészet porcelánboltjában, arra hadd idézzem anyámat: Ahol Frady Endre fát vág, ott hullaforgácsok vannak! A költő közéletileg korrekt ugyan, de ha a főtárgyaláson is versben mondja majd el a védőbeszédét, akkor fix a húsz év szigorított magánzárka és nekem nem kell többé a verseit olvasnom!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A fiam kérésére a múltkor egy hajléktalanra akartam rásózni a dedikált Frady kötetünket, de ő azt mondta, csak akkor fogadja el, ha puha tapintású, ám nem könnyen málló lapjai vannak. Míg beszélgettünk, megismertem benne Salgó tanár urat, a fiam egykori általános iskolai magyar-történelem szakos tanárát. Ő nem ismert rám, de egy kétszázast örömmel elfogadott, majd leheveredett a magyarországi reformok működnek feliratú óriásplakát tövébe.” /Puzsér mama/

„A társadalom pulzusával együtt lüktető szívű költő ismét alámerült a csupa kisbetűs élet jelentősen alulfinanszírozott purgatóriumába, a keményen haldokló kisemberek közé, hogy alig foncsorozott tükröt tartson a verejték nélkül napok alatt összegründolt kacsalábon forgó elefántcsonttornyok lakájainak üresre idomított papagájtekintete elé, ha már a lakók közelébe esélytelen odajutnia. A páros rímek páratlansága a pártfüggetlen páriák parfümmentes páráinak pszeudo-pragmatikus parabolája. Leendő szociális munkásoknak kötelező tananyag!” /Nihil Nándorné Reményi Ramóna, a fent említett Salgó tanár úr második ex-neje és a Szegény Tiborc Közalapítvány (SZTK) kultúrfelelőse/

„Hallottam, hogy Magyarország jobban teljesít. Egy pár napra szívesen odaköltöznék, ha lehetne…” /egy budapesti hajléktalan/

„Itt Texasban, aki bánt egy szerencsétlen fedél nélkülit, annak a köldökömmel tépem ki a szemgolyóját.” /Chuck Norris/

„Anamnesis:
A téma, mint megszoktuk, az utcán hever – ha nem is jószántából.
A nézőpont, mint megszoktuk, a témával szemmagasságban – közelkép.
A rímek, mint megszoktuk, ülnek – jobb, mint ha a költő tenné…
A záridő, mint megszoktuk, rövid – négy stróf. (van ennek előnye is)
A rekesz, mint megszoktuk, remeg – de most inkább az idegtől.
A fókusz, mint NEM szoktuk meg, tiszta – ünnepeljünk!
Diagnosis:
Idült tisztánlátás (pestiesen klervoájansz)
Therapia:
Iszol te rendesen?!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnök kollégája/

2013. december 13., péntek

Fedél nélkül

Olyan embert, ki már hat tél
Óta csak a híd alatt él,
(Mely hely főleg télen randa)
Nem érint a propaganda.

Hatalom nem érző alant,
Nem tekint se hajléktalant,
Se jövőt, csupán a Jelent,
S Most voksot e had nem jelent.

Szavazatok, nem emberek…
„Alig vesztek, sokat nyerek,
Hogyha őket elzavarom!”
Jogállam állott itt, ma rom…

„A jogállam keretei között… ööö… a polgárok jogai… ööö… az utcakép elcsúfítása… ööö… nem engedhető meg… ööö… mosdatlan emberek… ööö… bűnözői magatartás… ööö… a kéregetés zavaró… ööö… hatósági eltávolítás… ööö… közmunkaprogram… ööö… Eurázsia… ööö…” /Perc Valér, XXX. kerületi polgármester/

„Na, erről van szó! Ha magyar költő lennék, minden valószínűsége szerint én is ugyanígy írtam volna meg. Da panem, Domine!” /Ferenc pápa/

„Nem csak kenyérrel él az ember, szentatyám! Időnként jólesne egy kis misebor is!” /Dr. Filléri József, öt nyelven beszélő Fedél Nélkül árus és kétszer elvált ókortörténeti bölcsészprofesszor/

„Idenézz, anyám, mondanivaló!!! Jó-jó, a színvonal az megszokottan olyan, amilyen, de hát Bálámnak is egy szamár árulta el az igazságot. Frady Endre egy elszabadult hajóágyú, aki ezek szerint időnként az ellenségre is veszélyes. Remélem, hogy Hajdú Péter is ott van a fedélzeten!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Megállj bundásszájú Puzsér, ezért is beperellek! Csak előbb még leparkolok ide erre a mozgássérült helyre.” /Hajdú Péter, médiaceleb/

„Hogy a fedél nélkül élők kriminalizálásnak van-e szavazatmaximáló, esetleg minimálisan optimalizáló hatása, vagy ez csupán a hibahatáron belül is alig érzékelhető populista intézkedés, melynek kiszámíthatatlan jelentősége, vagy talán jelentéktelensége erodálja, netán korrodálja annak a kifinomultan machiavellista propagandának a marginalizálódó hatását, aminek kiszámítása a politológia kereteit messze meghaladó objektivitást igényel, nos erre nem mernék egyértelmű talánnal felelni.” /Török Gábor, politikai elemző/

„A nagy liberálbolsevik nevettető ezúttal keserédes, már-már rusztikusan gyújtóhatású társadalombírálata a mi osztatlan figyelmünket is felkeltette. Azonnal letartóztatni!!!” /dr. Csávás Kálmán őrnagy, a antiterrorista alakulat OKJ-s kiképzésű előállítási professzora/

„Híd alatt élés, híd alatt élés… Megvan! Hídalattélésadó!!!” /Persely Pál, bevételügyi államtitkár/

„Ha ez egy Monty Python jelenet lenne, akkor most felvenném a páncélruhámat és egy gumicsirkével fejbe verném az államtitkár urat.” /Terry Gilliam/

„Én egyszer megütöttem valakit egy gumicsirkével, aki vulkanizálódott fejjel azonnal berepült a Napba.” /Chuck Norris/