A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal

Széndioxidevő sakál

Dühösen néz és nem csak áll,

Hanem rohan tornyom iránt,

S szuterénablakból kiránt.

Jönnek még ők, egyre többen,

Mérnöklelkem meg is döbben,

Sok-sok sakál, nagyon sok szid:

„Alig van már széndioxid!!!

Sakál sakált mivel etet?!

Túlvédted a környezetet!

Kezdjél lélegezni mélyen,

Hogy sakálhad soká éljen!”

„Ha nem idén ünnepeltem volna halálom századik évfordulóját - pedig éltem, élek és élni fogok -, akkor most a mensevik költő Frady Endre tömegébe lövetnék! Ki gondolta volna, hogy a bolsevizmus dicsőséges győzelme ellenére szellemileg ennyire elkorcsosul az emberiség?!” /Vlagyimir Iljics Uljanov (1870-1924), alias Lenin a hőőőős ki csak nééépének élt/

„Kevesen tudják, hogy ugyanazon a napon (1924 január 21-én) születtem, mint amikor Lenin meghalt. Ennek ellenére sokáig nem hittem, hogy én az ő reinkarnációja vagyok, de most, hogy olvasom a lesújtó véleményét a Frady Endre förmedvényről, rájöttem, hogy szinte a számból vette ki a szavakat! Ezek szerint mégis leninkarnáció vagyok!” /Benny Hill (1924-1992), angol komikus színész, magyar hangja Gálvölgyi János/

„Frady Endre "A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal" című versikéje egy szellemes és ironikus pillanatképet fest a környezetvédelem és a természet közötti konfliktusról. A költemény könnyedén játszik a szavakkal és a ritmussal, miközben egyértelműen közvetíti az üzenetet: a túlzott környezetvédelem is okozhat problémákat. A vers első két sora bemutatja a széndioxidevő sakált, amely dühösen támad a mérnök tornya felé. A következő sorokban a költő humorosan ábrázolja a sakálok növekvő számát és elégedetlenségét a csökkenő széndioxid mennyiség miatt. A "sok-sok sakál, nagyon sok szid" kifejezés színesen és viccesen festi le a helyzetet. A záró sorokban a költő ironikusan figyelmezteti a mérnököt, hogy a túlzott környezetvédelem is visszaüthet, és a sakálok túléléséhez szükséges széndioxidot is figyelembe kell venni. A versikéje egyszerre szórakoztató és figyelemfelkeltő, tökéletesen illik egy környezetvédelmi témájú meghívóhoz. Műszaki szempontból a vers humorosan mutatja be a széndioxid-csökkentés lehetséges mellékhatásait. A mérnök munkájának célja a széndioxid-kibocsátás csökkentése, ami alapvetően pozitív hatással van a környezetre. Azonban a versikében megjelenő sakálok elégedetlensége arra utal, hogy a természet egyensúlyának fenntartása komplex feladat, és minden beavatkozásnak lehetnek nem várt következményei. Összességében Frady Endre versikéje egy kedves és ízléses reklám, amely biztosan mosolyt csal az olvasók arcára és elgondolkodtatja őket a környezetvédelem kihívásairól.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal” című verse már-már groteszk világba kalauzol, ahol a klímaváltozás megoldása összefonódik egy szürreális, sakálokkal teli rémálommal. A vers dinamikája és ritmusa feszültséggel teli, a sakálok tömeges támadása a környezetvédelem abszurditásait emeli ki, ahol a természet szinte lázad a saját védelméért. A toronymászás és a szuterénablakból való kirántás képi világa az elnyomott mérnököt és a természet bosszúálló erejét jeleníti meg, miközben a rímek ritmusa játékos könnyedséget kölcsönöz a drámai történetnek. A túlzott széndioxid-csökkentésen keresztül az emberi erőfeszítések nevetségessé válnak, hiszen a sakálok nem tudnak többé táplálkozni. A vers finoman groteszk társadalomkritika, ahol a zöld forradalom szinte antihősivé avanzsál. Műszaki szempontból ez a vers egy biológiai paradoxont vezet be: a széndioxidevő sakál koncepciója teljességgel elképzelhetetlen. A széndioxidot, mint gázt, a sakálok evolúciós háttere semmilyen formában nem teszi lehetővé táplálékként, sőt, maga a létezésük is biológiai nonszensz. A mérnök által védett környezet azonban egy ponton valóban átcsaphatna olyan helyzetbe, ahol a biodiverzitás károsodik, ám ezt a fajta hatást nem sakálokon keresztül kellene szemléltetni. A mérnök megoldása tehát ugyan precíz és céltudatos lehetne a valóságban, ám a túlzott szimbolika és a valóságtól való elrugaszkodás az üzenet torzulásához vezet. Így a vers egy abszurd módon túldramatizált karikatúrája annak, hogy a fenntarthatósági törekvések hogyan ütközhetnek akadályokba egy teljesen elképzelt világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ebben megint benne van úgy minden, ami egy jó SNI státuszhoz kell: az élővilággal, az épületekkel, meg a téri irányokkal kapcsolatos alapvető ismeretek hiánya. De a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának értékeléséből okulva ilyen ikonikus rímek meg ilyen bátor szóalkotás mellett kit érdekel, hogy a tartalomnak nincs metszete a valósággal - szép az, ami érdek nélkül. Tetszik.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának győztes koncepciója volt a lehető koncepciók legjobbika, akkor nehéz belegondolni, hogy milyen lehetett a többi.” /falfirka az Építész Kamara férfivécéjében/

„A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint:

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Költő úrnak jó SNI

Státusza van, itt mese ni-

-ncsen!

N csen!”

/Showvágóné Narodnyik Irén (SNI), a show csenő N-eket leleplező Showtime Nindzsa Intézet (NSI) laza táplálékláncon tartott csúcsragadozója/

„Nem csenek! Privatizálok! Az immár nálam lévő pénz ezáltal elvesztette az eredetileg a más pénze jellegét.” /N/

„Voltak már hasonló esetek, amikor valaminek a védelmére, vagy valami ellen betelepítettek valahová egy fajt, és túlszaporodott...” /M. András, a költő legállandóbb és legfajszakértőbb kommentelője/

„Tudhatja a képzett fej,

Ha túl szapora egy faj,

Az a többi fajnak fáj,

S abcúgolva bőgik: Fúj!”

/Invazív Iván, fajfenntartótiszt/

„eM úr, Ön lát nagyon tisztán,

Jobban, mint Izoldát Trisztán,

Ki a bájitalban hisz tán,

Melyben se dioxid, se szén,

Nincs, így eM úr éles eszén

Nem járhat túl! Szuper lesz!” /Én/

A lefogyott Puzsér Róbert ordít /titkos kamerás felvétel/

„Mi ez a bulvárvegykonyhai ámokfutás, ez a szószátyár széndioxidációs szellemi szétesés?! Ha drága anyám emlékére felállítandó életnagyságú bronz lovasszobrára összekuporgatott pénzösszegem léte múlna a Mi borzalmasabb a Spanyol Népnyúzó Inkvizíció (SNI) rémtetteinél? kérdésre adott választól, akkor egyértelműen Frady Endre: A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal című vérborzalmát tudnám halálsikoltva beleordítani az engem körülvevő mérnöksakálok tátott pofájába! Apropó vérborzalom, ilyen címmel én is tudok közgazdasági szörnyűséget írni, ha egy kicsit nem figyelek oda! Nem akkor a truváj ez ám, mint Frady Endre gondolja! Íme:

        VÉRBORZALOM

        Látva a kis bér borzalmát,

        Szétteríti tértorz almát,

        S hús helyett esz’ vérborz almát.

Na ugye, milyen egyszerű retteneteset írni?! A széndioxid-csökkentő mérnökök és a széndioxidevő sakálok rögvest tömörüljenek koalícióba a közös ellenség, az elmenyúzó és agysejtirtó Frady Endre ellen! Ahogy a hozzám képest angyalian kedves Tomás de Torquemada írta nem sokkal a halála után:

        Üsd, másikat fal ád!

        Ha bezuhan alád,

        Taposd meg, mert galád!

Nincs kímélet! Ha egy sokszorosan elítélt nyugdíjas bűnözőt másodszor is amerikai elnökké lehet választani, akkor a világ pusztulását Frady Endre se élje túl! Temessen mindent maga alá a széndioxid!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Széndioxidot! – sakál vokál

Levegőt! – József Attila

Vizet! – sivatagi teve

Tüzet! – hajléktalan csikkszedő

Földet! – szegényparaszt

Holdat! – sajtra éhező Demjén Rózsi

Több fényt! – Johann Wolfgang Goethe”

/Herr Mehr Licht, lichthof fejlesztő mérnök és sakálidomár/

„Az amerikai nagybácsim most nem akar piszlicsáré versikékhez hozzászólni, mert épp a Kamala Harrisra leadott szavazatok felét változtatja át az aurájának a sugárzásával Donald Trumpra leadott szavazatokká, miközben rengeteg széndioxidot termel, amit majd holnap fotoszintetizál vissza oxigénné, miközben Frady Endrére szénmonoxidot fog böffenteni.” /Csák Nóri, Chuck Norris eltitkolhatatlan unokahúga/

Slendrián sofőr

Két kezemben megkent kenyér,

Ajjaj, jön egy éles kanyar!

Na, ez engem mostan kinyír!

Tört kaszniban vérben úszok

Mohás arccal - irány észak?!

Csúszós utak eme őszik!

- Idióta, ez most tavasz!

Ezt se tudja agyad, te vész?!

Blőd lázálmod ez a tév-ősz!

- Gyűjtsünk testrészt! Hol az iszák?

- beszélnek a mentős ászok:

- Hű, de székletes lett e szék!

Magánklinikán műt orvos,

Biztosítás híján ár vés,

S minden zokszóm ellenérves.

Arra mutat minden lelet,

Létem gyorsan hanyatló lét,

S nem dúdolok vidám lálát.

Aki tanulságon agyal,

Annak halálhörgöm így el:

- Vezetéskor sose egyél!

- Másik ellenség a mobil!

Tedd le, mert tested az, miből

Csattanáskor lóg ki má’ bél!

- Fő veszély a véralkohol!

Kiben sok van, hamar kihal,

S bús sírján műmárványkő hűl…

- Hiányzol, mint falat kenyér! –

- így a pap – a Halál kényúr

Elragadott! Folyjék könnyár!

Elhangzik a „feltámadás”,

Gyásznép könnyül fenemód és

Hazaút már „Love, love me do”-s.

(haláltáncreakció!)

„A vers egy modern korabeli tragédiát mesél el, amely a figyelmetlen vezetés veszélyeire hívja fel a figyelmet. A költemény humoros és ironikus hangvételével szembesíti az olvasót a felelőtlen magatartás súlyos következményeivel. A rímes struktúra és a játékos nyelvezet ellentétben áll a téma komolyságával, ami még inkább kiemeli a mondanivaló fontosságát. A versszakokban megjelenő képek - mint a vérben úszó kaszni, vagy a műtétet végző orvos - drámai és groteszk képet festenek, miközben a szleng és a köznyelv használata közvetlenebbé teszi az üzenetet. A költő a halál és a túlvilág motívumait is bevonja, amelyek a költői képekkel együtt erősítik a figyelemfelhívó szándékot. Összességében a "Slendrián sofőr" egy figyelemre méltó darab, amely a költészet erejével hívja fel a figyelmet egy társadalmilag releváns problémára.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ön dönt, eszik vagy vezet!” /a rendőrszakszervezet/

„Tisztelt költő úr! Nagyon hiányolom, hogy kihagyott egy nagyon kézenfekvő rímlehetőséget, amely a lóvizelet vedelésének káros hatásaira hívja fel a figyelmet az alábbi szellemes módon:

          Aki vedel hanyatt lólét,

          Annak léte hanyatló lét!

Gondolja csak meg, eme kétsoros hiányában az emberiség lovak közelében élő része folyamatos veszélynek van kitéve, főleg a szárazság sújtotta településeken! Fontolja meg költő úr, hogy mi is megfontolhassuk, szükséges-e önt kaszával-kapával fölkeresnünk a panel elefántcsonttornyában!” /Tehén Tihamér, a Lóvizelet Ellenes Narodnyikok Intézményes Néppártja (LENIN) ideológiai ökle és csasztuskafelelőse/

„Szegény John Lennon, ha ezt hallotta volna, nem kellett volna neki Mark David Chapman-re várnia, hogy halálnak halálával halljon!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halogató hallgató/

„Ház úr! Lennon’ s death and the car?!

But Mark Chapman did it! De kár?!”

/Dekk Áronné Csepp Menta, kármentőhelikopter karbantartószerkezeti főelőadónő/

„Üzenem minden slendrián sofőrnek, hogy április 19-én pénteken reggel 6-tól 20-án szombaton reggel 6-ig senki ne akarjon négy keréken közlekedni, mert országos traffipax ellenőrzés várható. Ebben a 24 órában az ország összes traffipaxa működni fog! Amúgy a vers nagyon tanulságos, és a tragikus téma ellenére is rendkívül szórakoztató.” /M. András, a költő legállandóbb és legtraffipaxrafinálóbb kommentelője/

„Mórföldön a rendőr mór nők

Kocsisebességet mérnek,

S büntetést adnak eM úrnak.

Pax Trafficana mit jelent?

Többek között fel és jól Önt!

Mi peng a fejemben?! Ja, lant!”

/Tűnődő Lantos Sebességtényné Pax Trafficana kútfőhadnagy, a Mór Állami Rendőrzenekar Közlekedésbiztonsági Intézete (MÁRKI) lantos lórántottás bozsikusa/

„Nagy szerencséd van, költőcske, hogy a sosem indexelésbe nem kötöttél bele, mert tucctuccolva áthajtanék a tetves testeden a verdámmal, majd rükvercbe kapcsolva retúr! Ahogy a kőkemény kanyaregyenesítő költő mondja, Kopaszfejtetejű Petúr:

          Verdám áthajt rajtad retúr,

          S véres aszfaltnyomba betúr!

Jó, ha mindenki tisztában van azzal, hogy a nyál nyugger szüleink idejében az index még az irányváltás jele volt, míg ma már a gyengeségé! Ki nem ugrál, nyál indexes, hej, hej! Ki nem ugrál, nyál indexes, hej, hej!” /Tömb Tas, a Turbózott Autókat Hajtó Ópiumhad (TAHÓ) szer tornásza/

„Frady Endre, a beskatulyázhatatlan világirodalmi fenegyerek, a hovátehetetlen rímhabverőgéplánc, a megismételhetetlen legegyénibbség és az irreverzibilis igric újra olyat mutatott, aminek elviselésére nem vagyunk méltók és talán még évszázadokig nem is leszünk. Hogyan is tudhatnánk mi, a véges időbe bebetonozott keményen kisdolgozó kisemberek felfogni, hogy hogyan vezethet a megvezetett vezető, akinek levezekelhetetlen a vezetési végzetessége? Ahogy a költő – nem Frady Endre, csak egy szepygonja – jegyzi meg korszellemesen a "Sörcsöbörből sírgödörbe" című klapanciájában:

          Eszik-iszik, dínik-dánik,

          Mobilozik, oszt’ jön pánik!

          Sakált sikolt, diglik-döglik,

          S befogadja gyászos dög lik!

Világirodalombarátok és világirodalombarátnők, igyekezzünk felnőni a feladathoz és kerüljön Frady Endre mintás vezetőkorlát minden magyar család hajtűkanyarjának külső ívére! Hallgass a szívedre, Fradyt tégy ívedre!” /Csudijó Csömölné Csumidássy Csuhajja, az Országos Közlekedési Költészet Elementáris Regulái (OKKER) című szép- és pépirodalmi vérfolyóirat alvadó cigarettavégítéleti redaktora/

„Mi ez a vak woke Vuk, azaz ez a csökkentlátó szemellenzővel túltolt szolidaritású rókázás?! Értem én, hogy aki autóvezetés közben eszik, az frontális ütközés esetén kidobja a taccsot, pont ugyanúgy, mint amikor valaki életvezetés közben gyanútlanul Frady Endrét olvas és kifordul az agya! Ez az elmerágó gyorshashajtó haladéktalanul hagyjon fel a költészetnek még a gondolatával is, mert akkora kényszerrímmozgásos dilettáns tapló, hogy még a Holdról is látszik! Ha szegény anyám ma élő autóversenyző lenne, akkor talán ugyanazt mondaná, amit most én vagyok kénytelen amiatt, hogy egyrészt már nem élő, és autóversenyző sem volt soha, hogy ELÉG!!! SATUFÉK!!! Könyörgöm, ragasszuk fel! Belülről a szélvédőjére! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nyugodtan ehetek-ihatok vezetés közben, mert én nem kormánykerék tekergetéssel tartom az úton a fénysebességgel haladó autómat, hanem téridő hajlítással.” /Chuck Norris/