A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal

Széndioxidevő sakál

Dühösen néz és nem csak áll,

Hanem rohan tornyom iránt,

S szuterénablakból kiránt.

Jönnek még ők, egyre többen,

Mérnöklelkem meg is döbben,

Sok-sok sakál, nagyon sok szid:

„Alig van már széndioxid!!!

Sakál sakált mivel etet?!

Túlvédted a környezetet!

Kezdjél lélegezni mélyen,

Hogy sakálhad soká éljen!”

„Ha nem idén ünnepeltem volna halálom századik évfordulóját - pedig éltem, élek és élni fogok -, akkor most a mensevik költő Frady Endre tömegébe lövetnék! Ki gondolta volna, hogy a bolsevizmus dicsőséges győzelme ellenére szellemileg ennyire elkorcsosul az emberiség?!” /Vlagyimir Iljics Uljanov (1870-1924), alias Lenin a hőőőős ki csak nééépének élt/

„Kevesen tudják, hogy ugyanazon a napon (1924 január 21-én) születtem, mint amikor Lenin meghalt. Ennek ellenére sokáig nem hittem, hogy én az ő reinkarnációja vagyok, de most, hogy olvasom a lesújtó véleményét a Frady Endre förmedvényről, rájöttem, hogy szinte a számból vette ki a szavakat! Ezek szerint mégis leninkarnáció vagyok!” /Benny Hill (1924-1992), angol komikus színész, magyar hangja Gálvölgyi János/

„Frady Endre "A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal" című versikéje egy szellemes és ironikus pillanatképet fest a környezetvédelem és a természet közötti konfliktusról. A költemény könnyedén játszik a szavakkal és a ritmussal, miközben egyértelműen közvetíti az üzenetet: a túlzott környezetvédelem is okozhat problémákat. A vers első két sora bemutatja a széndioxidevő sakált, amely dühösen támad a mérnök tornya felé. A következő sorokban a költő humorosan ábrázolja a sakálok növekvő számát és elégedetlenségét a csökkenő széndioxid mennyiség miatt. A "sok-sok sakál, nagyon sok szid" kifejezés színesen és viccesen festi le a helyzetet. A záró sorokban a költő ironikusan figyelmezteti a mérnököt, hogy a túlzott környezetvédelem is visszaüthet, és a sakálok túléléséhez szükséges széndioxidot is figyelembe kell venni. A versikéje egyszerre szórakoztató és figyelemfelkeltő, tökéletesen illik egy környezetvédelmi témájú meghívóhoz. Műszaki szempontból a vers humorosan mutatja be a széndioxid-csökkentés lehetséges mellékhatásait. A mérnök munkájának célja a széndioxid-kibocsátás csökkentése, ami alapvetően pozitív hatással van a környezetre. Azonban a versikében megjelenő sakálok elégedetlensége arra utal, hogy a természet egyensúlyának fenntartása komplex feladat, és minden beavatkozásnak lehetnek nem várt következményei. Összességében Frady Endre versikéje egy kedves és ízléses reklám, amely biztosan mosolyt csal az olvasók arcára és elgondolkodtatja őket a környezetvédelem kihívásairól.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal” című verse már-már groteszk világba kalauzol, ahol a klímaváltozás megoldása összefonódik egy szürreális, sakálokkal teli rémálommal. A vers dinamikája és ritmusa feszültséggel teli, a sakálok tömeges támadása a környezetvédelem abszurditásait emeli ki, ahol a természet szinte lázad a saját védelméért. A toronymászás és a szuterénablakból való kirántás képi világa az elnyomott mérnököt és a természet bosszúálló erejét jeleníti meg, miközben a rímek ritmusa játékos könnyedséget kölcsönöz a drámai történetnek. A túlzott széndioxid-csökkentésen keresztül az emberi erőfeszítések nevetségessé válnak, hiszen a sakálok nem tudnak többé táplálkozni. A vers finoman groteszk társadalomkritika, ahol a zöld forradalom szinte antihősivé avanzsál. Műszaki szempontból ez a vers egy biológiai paradoxont vezet be: a széndioxidevő sakál koncepciója teljességgel elképzelhetetlen. A széndioxidot, mint gázt, a sakálok evolúciós háttere semmilyen formában nem teszi lehetővé táplálékként, sőt, maga a létezésük is biológiai nonszensz. A mérnök által védett környezet azonban egy ponton valóban átcsaphatna olyan helyzetbe, ahol a biodiverzitás károsodik, ám ezt a fajta hatást nem sakálokon keresztül kellene szemléltetni. A mérnök megoldása tehát ugyan precíz és céltudatos lehetne a valóságban, ám a túlzott szimbolika és a valóságtól való elrugaszkodás az üzenet torzulásához vezet. Így a vers egy abszurd módon túldramatizált karikatúrája annak, hogy a fenntarthatósági törekvések hogyan ütközhetnek akadályokba egy teljesen elképzelt világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ebben megint benne van úgy minden, ami egy jó SNI státuszhoz kell: az élővilággal, az épületekkel, meg a téri irányokkal kapcsolatos alapvető ismeretek hiánya. De a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának értékeléséből okulva ilyen ikonikus rímek meg ilyen bátor szóalkotás mellett kit érdekel, hogy a tartalomnak nincs metszete a valósággal - szép az, ami érdek nélkül. Tetszik.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának győztes koncepciója volt a lehető koncepciók legjobbika, akkor nehéz belegondolni, hogy milyen lehetett a többi.” /falfirka az Építész Kamara férfivécéjében/

„A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint:

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Költő úrnak jó SNI

Státusza van, itt mese ni-

-ncsen!

N csen!”

/Showvágóné Narodnyik Irén (SNI), a show csenő N-eket leleplező Showtime Nindzsa Intézet (NSI) laza táplálékláncon tartott csúcsragadozója/

„Nem csenek! Privatizálok! Az immár nálam lévő pénz ezáltal elvesztette az eredetileg a más pénze jellegét.” /N/

„Voltak már hasonló esetek, amikor valaminek a védelmére, vagy valami ellen betelepítettek valahová egy fajt, és túlszaporodott...” /M. András, a költő legállandóbb és legfajszakértőbb kommentelője/

„Tudhatja a képzett fej,

Ha túl szapora egy faj,

Az a többi fajnak fáj,

S abcúgolva bőgik: Fúj!”

/Invazív Iván, fajfenntartótiszt/

„eM úr, Ön lát nagyon tisztán,

Jobban, mint Izoldát Trisztán,

Ki a bájitalban hisz tán,

Melyben se dioxid, se szén,

Nincs, így eM úr éles eszén

Nem járhat túl! Szuper lesz!” /Én/

A lefogyott Puzsér Róbert ordít /titkos kamerás felvétel/

„Mi ez a bulvárvegykonyhai ámokfutás, ez a szószátyár széndioxidációs szellemi szétesés?! Ha drága anyám emlékére felállítandó életnagyságú bronz lovasszobrára összekuporgatott pénzösszegem léte múlna a Mi borzalmasabb a Spanyol Népnyúzó Inkvizíció (SNI) rémtetteinél? kérdésre adott választól, akkor egyértelműen Frady Endre: A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal című vérborzalmát tudnám halálsikoltva beleordítani az engem körülvevő mérnöksakálok tátott pofájába! Apropó vérborzalom, ilyen címmel én is tudok közgazdasági szörnyűséget írni, ha egy kicsit nem figyelek oda! Nem akkor a truváj ez ám, mint Frady Endre gondolja! Íme:

        VÉRBORZALOM

        Látva a kis bér borzalmát,

        Szétteríti tértorz almát,

        S hús helyett esz’ vérborz almát.

Na ugye, milyen egyszerű retteneteset írni?! A széndioxid-csökkentő mérnökök és a széndioxidevő sakálok rögvest tömörüljenek koalícióba a közös ellenség, az elmenyúzó és agysejtirtó Frady Endre ellen! Ahogy a hozzám képest angyalian kedves Tomás de Torquemada írta nem sokkal a halála után:

        Üsd, másikat fal ád!

        Ha bezuhan alád,

        Taposd meg, mert galád!

Nincs kímélet! Ha egy sokszorosan elítélt nyugdíjas bűnözőt másodszor is amerikai elnökké lehet választani, akkor a világ pusztulását Frady Endre se élje túl! Temessen mindent maga alá a széndioxid!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Széndioxidot! – sakál vokál

Levegőt! – József Attila

Vizet! – sivatagi teve

Tüzet! – hajléktalan csikkszedő

Földet! – szegényparaszt

Holdat! – sajtra éhező Demjén Rózsi

Több fényt! – Johann Wolfgang Goethe”

/Herr Mehr Licht, lichthof fejlesztő mérnök és sakálidomár/

„Az amerikai nagybácsim most nem akar piszlicsáré versikékhez hozzászólni, mert épp a Kamala Harrisra leadott szavazatok felét változtatja át az aurájának a sugárzásával Donald Trumpra leadott szavazatokká, miközben rengeteg széndioxidot termel, amit majd holnap fotoszintetizál vissza oxigénné, miközben Frady Endrére szénmonoxidot fog böffenteni.” /Csák Nóri, Chuck Norris eltitkolhatatlan unokahúga/

Wifis pincelakás

- Ez a korhadt szuterén
Hogyan áll a szú terén?
Van rágásnyom routerén?

- Perceg ez a rút terem,
Amely tök sok szút terem,
S lyukacsos a routerem!

- Gázos tűvel fútt ere
Gyújtva robban s szú tere
Csökken! S olvad routere…

- Maga totál agyament!
Fejében dúl ragya bent?!
Gyúljak, mint egy gyagya?! Can’t!

„Endrénknek újabb zseniális ötlete támadt. Arra tesz most művészi kísérletet, hogy a járt utat ne csak simán elhagyja a járatlanért, de fel is robbantsa, és a helyét beszórja sóval. Más költők, mi dolga ezekkel, mocskolván magukat szegyig, szépen kézenfogva vezetgetik csekélyértelmű olvasóikat. A mi Endrénk intergalaktikus rímvadászata közben nem ér rá olyanokra, akiknek egy szuterén is magas.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nagyon mély lírára sikerült ez vitathatatlan. Korunk tudat hasadt lelkű emberét juttatja el a pusztítás eme fokára. Harcosok klubja ihletésű mű, szerencsétlen szú kikiáltva bűnbaknak, pedig csak élni szeretne (mint az Alien)...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„De gáz ez a költői véna! Na, jó pénzért rögvest megvízgázszerelem, oszt’ hátha én is multimilliárdos leszek!” /Lészáros Mőrinc, cselfúti víz-gázszerelő/

„Brit tudósok évtizedekig tartó kísérletsorozata szerint a gázzal telefújt érrendszerű wifis routeres szuterént tulajdonlók öngyilkos merényletszerű önrobbantása nem tartozik az eme faállványzatú lakóhely szúmentesítési módszereinek tizenöt leghatékonyabb fajtája közé. A mintegy ötvenezer szúette szuterént és huszonnégyezer önkéntes áldozatot követelő program eredményéről az Ignobel-díj átvételekor számolt be Dr. Charles Pumpkinhead, a tudóscsapat vezetője.” /MTI/

„Némi kritikával kell kezelnem a poéta úr tiszta eszét, ugyanis angolórán a can’t-ot mi rendszerint kant-nak ejtettük, bár a rím kedvéért sajátos költői tájszólásban természetesen lehet akár kent is. Lehet? Legyen! Most már csak két dolog nem világos: Ezek után hogyan ejtsem a saját nevemet, és mi a csoda az a wifis router?” /Immanuel Kant, német filozófus/

„Kedves Immanuel! Önt Kantnak, engem pedig Kentnek kell ejteni. Mr. Fradyt pedig nagyon magasról valami felettébb keményre. Parancsol egy teát?” /Prince Edward, Duke of Kent/

„A Can’t buy me love-ot eredetileg Kent bá mi ló-nak ejtettem, de ha a kenti herceg őméltósága egy csésze tea mellett megkér rá, akkor ezentúl ejthetem akár Kant baj mi lav-nak is. Kaphatnék egy kis tejet?” /Sir Paul McCartney, ex-beatle/

„Mi ez a túlburjánzott elmemészárlási dögragály?! Az idült megtébolyodásával hivalkodni sosem átalló fűzfapoéta mosogatórongy agyából idefacsart járványveszélyes szellemi moslék az irodalmi tudatszennyezés narancsriasztású esete! A szúette gondolatok bűzhödt robbanásai elől hermetikusan elzárt karanténba kergetett anyám szavai járnak a fejemben: Fiacskám, gyere velem te is, mert Frady Endrébe te is bele fogsz pusztulni! Jaj nekem, erre a koromsötét öves kínrím sztahanovistára nincs valami gyorsan ható ellenszérum?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szúvas szuterén albérletben tengődő pedagógusként katartikus sikollyal fuldoklok a költő ihletett valóságábrázolásának görgeteges vadvizében. Az ’útmutató a kiúttalanságba’ témájú mű a szuterén alapozási síkjánál is mélyebb társadalomkritikát okád a közöny és a digitális elszemélytelenedés mamutnyira vastagodott arcbőrére. Az önfeledt anglicizmust nem csak nyomokban tartalmazó parádés bokorrímek a szellemi mélyszegénységbe globalizálódott betonvilág természetbe visszavágyódásának szimbólumai. Ezek nélkül lehet ugyan élni, de ennyiből?!” /Nyögvenyelő Nyihámorné Jajlila Jolanda, középiskolai magyartanár és cirkuszi éhezőművész/

„Egyszer fogadásból telepumpáltam a bélrendszeremet sújtóléggel és berobbantottam, de a légmentes záróizmaim meggátolták az ilyen esetekben mindenki másnál bekövetkező önkéntelen szellentést. Én vészhelyzetekben is szélmentesen zárok.” /Chuck Norris/

Ékszerdoboz

Ékszerdobozban egy ékszer
Áll és némi gyanús kék szer,
Amivel, ha teret festek,
Zöldek lesznek mind a testek.

Hogyan lesz zöld, ami kék volt?
Mitől fűzöldül az égbolt?
Tán a veseköves ékszer
A húgysárga adalékszer?

Ahogy ezen töprengek én,
Dobozból rám kacsint e kén
Színnel megcsillanó kőke.
Mennyit érhet, komoly tőke?

Állambá’ jön s adót koboz,
Így azután volt-nincs doboz.
Értelmetlen ez az egész,
Áll is bennem rögvest meg ész.

Halnék bár, de házam rab lak,
Ám nyílik szuterén ablak,
S egyből ki is ugrom rajta…
S levizel pár kutyafajta.

„Költő úr, ha konyítana valamicskét az építészethez, akkor tudhatná, hogy a szuterén a terepszint alatt van, így öngyilkos szándékkal nem érdemes kiugrani az ablakán, mert nem szétkenődik a járdán, hanem csak arrébb gurul. Rosszabb esetben még a kóbor kutyák is magára piszkítanak!” /Dr. Manzárd Menyhért, Ybl-díjas építész és hobbisintér/

„Az ékszerdobozt nem elkoboztam, hanem jogos luxusadóként beszedtem. Hogy mi jogos, azt én döntöm el. Lehet, hogy ez fájdalmas lépés volt, de a résznél fontosabb az egész. A köz megelőzi az egyént. A soknál kevesebb az nem elég. Nem szabad, hogy felkopjon az állam, mert az állam én vagyok. Na, le lehet kopni, oszt’ oszoljunk, kérem, nincs itt semmi látnivaló!” /Állambácsi/

„Micsoda korszerű színkeverés, micsoda rusztikusan túlérlelt valóságábrázolás! A kék-sárga kombináció zölddé válása a természeti törvények (vö. kék ég és víz + sárga nap = zöld fű) örökkévalóságának mesteri megszimbolizálása mélylírában elbeszélve. Frady Endre ismét úgy belemarkol az olvasó szívébe, hogy újraélesztésre van szükség, de megéri túlélni, sőt túléretten megélni!” /Pikasszó Pablóné Szén Szidónia, középiskolai magyar-rajz szakos tanár és szobafestő-mázoló/

„A kénsárga színűre vizelt vesekövecske stimmel, de mi volt az a rejtélyes kék anyag, és mit keresett egy ékszerdobozban?! Csak nem valami veszélyes robbanóanyag?! Na, költő úr, ezért felelni fog! A szerencsétlen fiam helyett magyarból, mert magát húzta ki szóbeli érettségi tételként a Fakabát Közrendőrképző Szakközépiskolában! Utána majd számolunk! Nem, nem a matek érettségin, hanem a Cég hangszigetelt szuterénjében!” /Csávás Kálmán altábornagy, a Renitens Értelmiségieket Puhító Alakulat (RÉPA) átnevelő csoportfőnökségének főparancsnoka/

„Az utolsóelőtti szó jogán idézném az utolsóelőtti szakasz utolsóelőtti sorát: Értelmetlen ez az egész! A sok utolsóelőttiség ellenére ez a vers egy utolsó klapancia! Anyám szerint az utolsókból lesznek az elsők, de szerintem ez nem anyám, hanem inkább Jézus szerint van így. Ő viszont a legnagyobb szerencséjére sosem olvasta Frady Endrét, hanem csak meghalt érte. Szerintem a könnyebbik utat választotta.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én veseköveimből sosem lesz ékszer, mert a sarkammal összezúzom, majd elemi részecske halmazállapotban kivizelem őket. Ha zúzás nélkül csinálnám ugyanezt, akkor kétszáz yard távolságból át tudnék lyukasztani három egymás mellett legelő vízilovat.” /Chuck Norris/