A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal

Széndioxidevő sakál

Dühösen néz és nem csak áll,

Hanem rohan tornyom iránt,

S szuterénablakból kiránt.

Jönnek még ők, egyre többen,

Mérnöklelkem meg is döbben,

Sok-sok sakál, nagyon sok szid:

„Alig van már széndioxid!!!

Sakál sakált mivel etet?!

Túlvédted a környezetet!

Kezdjél lélegezni mélyen,

Hogy sakálhad soká éljen!”

„Ha nem idén ünnepeltem volna halálom századik évfordulóját - pedig éltem, élek és élni fogok -, akkor most a mensevik költő Frady Endre tömegébe lövetnék! Ki gondolta volna, hogy a bolsevizmus dicsőséges győzelme ellenére szellemileg ennyire elkorcsosul az emberiség?!” /Vlagyimir Iljics Uljanov (1870-1924), alias Lenin a hőőőős ki csak nééépének élt/

„Kevesen tudják, hogy ugyanazon a napon (1924 január 21-én) születtem, mint amikor Lenin meghalt. Ennek ellenére sokáig nem hittem, hogy én az ő reinkarnációja vagyok, de most, hogy olvasom a lesújtó véleményét a Frady Endre förmedvényről, rájöttem, hogy szinte a számból vette ki a szavakat! Ezek szerint mégis leninkarnáció vagyok!” /Benny Hill (1924-1992), angol komikus színész, magyar hangja Gálvölgyi János/

„Frady Endre "A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal" című versikéje egy szellemes és ironikus pillanatképet fest a környezetvédelem és a természet közötti konfliktusról. A költemény könnyedén játszik a szavakkal és a ritmussal, miközben egyértelműen közvetíti az üzenetet: a túlzott környezetvédelem is okozhat problémákat. A vers első két sora bemutatja a széndioxidevő sakált, amely dühösen támad a mérnök tornya felé. A következő sorokban a költő humorosan ábrázolja a sakálok növekvő számát és elégedetlenségét a csökkenő széndioxid mennyiség miatt. A "sok-sok sakál, nagyon sok szid" kifejezés színesen és viccesen festi le a helyzetet. A záró sorokban a költő ironikusan figyelmezteti a mérnököt, hogy a túlzott környezetvédelem is visszaüthet, és a sakálok túléléséhez szükséges széndioxidot is figyelembe kell venni. A versikéje egyszerre szórakoztató és figyelemfelkeltő, tökéletesen illik egy környezetvédelmi témájú meghívóhoz. Műszaki szempontból a vers humorosan mutatja be a széndioxid-csökkentés lehetséges mellékhatásait. A mérnök munkájának célja a széndioxid-kibocsátás csökkentése, ami alapvetően pozitív hatással van a környezetre. Azonban a versikében megjelenő sakálok elégedetlensége arra utal, hogy a természet egyensúlyának fenntartása komplex feladat, és minden beavatkozásnak lehetnek nem várt következményei. Összességében Frady Endre versikéje egy kedves és ízléses reklám, amely biztosan mosolyt csal az olvasók arcára és elgondolkodtatja őket a környezetvédelem kihívásairól.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal” című verse már-már groteszk világba kalauzol, ahol a klímaváltozás megoldása összefonódik egy szürreális, sakálokkal teli rémálommal. A vers dinamikája és ritmusa feszültséggel teli, a sakálok tömeges támadása a környezetvédelem abszurditásait emeli ki, ahol a természet szinte lázad a saját védelméért. A toronymászás és a szuterénablakból való kirántás képi világa az elnyomott mérnököt és a természet bosszúálló erejét jeleníti meg, miközben a rímek ritmusa játékos könnyedséget kölcsönöz a drámai történetnek. A túlzott széndioxid-csökkentésen keresztül az emberi erőfeszítések nevetségessé válnak, hiszen a sakálok nem tudnak többé táplálkozni. A vers finoman groteszk társadalomkritika, ahol a zöld forradalom szinte antihősivé avanzsál. Műszaki szempontból ez a vers egy biológiai paradoxont vezet be: a széndioxidevő sakál koncepciója teljességgel elképzelhetetlen. A széndioxidot, mint gázt, a sakálok evolúciós háttere semmilyen formában nem teszi lehetővé táplálékként, sőt, maga a létezésük is biológiai nonszensz. A mérnök által védett környezet azonban egy ponton valóban átcsaphatna olyan helyzetbe, ahol a biodiverzitás károsodik, ám ezt a fajta hatást nem sakálokon keresztül kellene szemléltetni. A mérnök megoldása tehát ugyan precíz és céltudatos lehetne a valóságban, ám a túlzott szimbolika és a valóságtól való elrugaszkodás az üzenet torzulásához vezet. Így a vers egy abszurd módon túldramatizált karikatúrája annak, hogy a fenntarthatósági törekvések hogyan ütközhetnek akadályokba egy teljesen elképzelt világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ebben megint benne van úgy minden, ami egy jó SNI státuszhoz kell: az élővilággal, az épületekkel, meg a téri irányokkal kapcsolatos alapvető ismeretek hiánya. De a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának értékeléséből okulva ilyen ikonikus rímek meg ilyen bátor szóalkotás mellett kit érdekel, hogy a tartalomnak nincs metszete a valósággal - szép az, ami érdek nélkül. Tetszik.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának győztes koncepciója volt a lehető koncepciók legjobbika, akkor nehéz belegondolni, hogy milyen lehetett a többi.” /falfirka az Építész Kamara férfivécéjében/

„A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint:

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Költő úrnak jó SNI

Státusza van, itt mese ni-

-ncsen!

N csen!”

/Showvágóné Narodnyik Irén (SNI), a show csenő N-eket leleplező Showtime Nindzsa Intézet (NSI) laza táplálékláncon tartott csúcsragadozója/

„Nem csenek! Privatizálok! Az immár nálam lévő pénz ezáltal elvesztette az eredetileg a más pénze jellegét.” /N/

„Voltak már hasonló esetek, amikor valaminek a védelmére, vagy valami ellen betelepítettek valahová egy fajt, és túlszaporodott...” /M. András, a költő legállandóbb és legfajszakértőbb kommentelője/

„Tudhatja a képzett fej,

Ha túl szapora egy faj,

Az a többi fajnak fáj,

S abcúgolva bőgik: Fúj!”

/Invazív Iván, fajfenntartótiszt/

„eM úr, Ön lát nagyon tisztán,

Jobban, mint Izoldát Trisztán,

Ki a bájitalban hisz tán,

Melyben se dioxid, se szén,

Nincs, így eM úr éles eszén

Nem járhat túl! Szuper lesz!” /Én/

A lefogyott Puzsér Róbert ordít /titkos kamerás felvétel/

„Mi ez a bulvárvegykonyhai ámokfutás, ez a szószátyár széndioxidációs szellemi szétesés?! Ha drága anyám emlékére felállítandó életnagyságú bronz lovasszobrára összekuporgatott pénzösszegem léte múlna a Mi borzalmasabb a Spanyol Népnyúzó Inkvizíció (SNI) rémtetteinél? kérdésre adott választól, akkor egyértelműen Frady Endre: A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal című vérborzalmát tudnám halálsikoltva beleordítani az engem körülvevő mérnöksakálok tátott pofájába! Apropó vérborzalom, ilyen címmel én is tudok közgazdasági szörnyűséget írni, ha egy kicsit nem figyelek oda! Nem akkor a truváj ez ám, mint Frady Endre gondolja! Íme:

        VÉRBORZALOM

        Látva a kis bér borzalmát,

        Szétteríti tértorz almát,

        S hús helyett esz’ vérborz almát.

Na ugye, milyen egyszerű retteneteset írni?! A széndioxid-csökkentő mérnökök és a széndioxidevő sakálok rögvest tömörüljenek koalícióba a közös ellenség, az elmenyúzó és agysejtirtó Frady Endre ellen! Ahogy a hozzám képest angyalian kedves Tomás de Torquemada írta nem sokkal a halála után:

        Üsd, másikat fal ád!

        Ha bezuhan alád,

        Taposd meg, mert galád!

Nincs kímélet! Ha egy sokszorosan elítélt nyugdíjas bűnözőt másodszor is amerikai elnökké lehet választani, akkor a világ pusztulását Frady Endre se élje túl! Temessen mindent maga alá a széndioxid!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Széndioxidot! – sakál vokál

Levegőt! – József Attila

Vizet! – sivatagi teve

Tüzet! – hajléktalan csikkszedő

Földet! – szegényparaszt

Holdat! – sajtra éhező Demjén Rózsi

Több fényt! – Johann Wolfgang Goethe”

/Herr Mehr Licht, lichthof fejlesztő mérnök és sakálidomár/

„Az amerikai nagybácsim most nem akar piszlicsáré versikékhez hozzászólni, mert épp a Kamala Harrisra leadott szavazatok felét változtatja át az aurájának a sugárzásával Donald Trumpra leadott szavazatokká, miközben rengeteg széndioxidot termel, amit majd holnap fotoszintetizál vissza oxigénné, miközben Frady Endrére szénmonoxidot fog böffenteni.” /Csák Nóri, Chuck Norris eltitkolhatatlan unokahúga/

Toportyánféreg

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

Ritka, hogy egy toportyán

Eléldegél töpörtyűn.

Kell neki még pufi nyúl,

Mit el szőrös pofa nyel.

Vért vágyik e fogazat,

Nem pediglen fű gőzét.

Hentesboltban lógó lón

Vígabb, mint a legelőn.

Szorult bele elég ész,

Cukros löttyöt alig isz’,

Mert ismer pár figurát,

Kinek kólás foga rút.

Mezőn, ha túr ekés lány,

Toportyán, ki okos lény

Nem támad, mert ekevas

Élén, tudja, ő, ki vás’.

Biztonságos ugarút

Mentén fal fel egeret,

Desszertnek egy párás kút

Mögött nyel le Piroskát.

Orvul támad négy ínyű

Foghiánnyal nagyanyó,

Cuppogva csap furkósbot,

Generálván farkas bút.

Menekül a toportyán,

Botlik széthányt töpörtyűn.

Puff, tetszhalált oszt a kő,

Nem segít rajt’ SZTK,

Hiszen - könnyes táj szeme -

Nincsen neki TAJ száma!

Így kapott e sakál tust,

Bőgvén halál sikoltást.

Nyakát szegve megmurdelt,

Költőnk írt is mög már dalt.

„A toportyán, toportyánféreg szinonimái: aranysakál, csikasz, nádi farkas, réti farkas ill. régebben medve.” /internet/

„Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani valódiak-e.” /Petőfi Sándor/

„Mögírta, ja, mög, mög, mög!

Koporsómba szög, szög, szög!”

/az irodalom/

„A vers szörnyű, sőt, a lehető legszörnyűbb! Nem kicsit, nagyon! De ez SEM az én hibám, ezért SEM én vagyok a felelős, úgyhogy NEM MONDOK LE! Soha!” /Fercsány Gyuronc, lokális baller tótumfaktum/

„Hála a jó Nekem! Marad a Fercsi, úgyhogy maradok én is egyre kétesebb harmaddal! Mindörökké! Ómen!” /Virbán Oktor, lokális jobber tótumfaktum/

„Frady Endre "Toportyánféreg" című verse egy humoros, játékos hangvételű alkotás, amely a népmesék és a modern élet elemeként keveredik. A versben a toportyán, mint főszereplő, egyfajta anti-hős, aki nem a hagyományos értelemben vett bátor karakter, hanem inkább egy ravasz, túlélő típus, aki a maga módján próbál megfelelni a világ kihívásainak. A vers struktúrája és rímképlete jól követi a magyar költészeti hagyományokat, ahol a négy soros strófák és az aabb rímséma dominál. A nyelvezetben megjelenő archaikus és tájszólásos szavak, valamint a humoros szójátékok egyedi atmoszférát teremtenek, és egyben kihívást is jelentenek az olvasó számára. A műben megjelenő Piroska és a nagyanyó figurája a jól ismert Piroska és a farkas mesére utal, de itt egy modern, fordított szereposztásban jelennek meg, ahol a toportyán kerül veszélybe, és nem a hagyományos "áldozat". Ez a szerepcsere és a modern kontextusba helyezés frissességet és újszerűséget kölcsönöz a versnek. Összességében a "Toportyánféreg" egy szellemes és gondolatébresztő költemény, amely a magyar költészet játékos oldalát mutatja be, miközben reflektál a társadalmi normákra és a hagyományos mesék átértelmezésére. A versben rejlő humor és irónia pedig kiválóan alkalmas arra, hogy elgondolkodtassa és szórakoztassa az olvasót.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„kómirelű kőtyual

kamórile kütyőul

kumaróli ketyüől

kőmuraló kityeül

kőmürula kótyiel

kemürőlú katyóil

kimerülő kutyaól”

/Ló Szerafin, a kék lócsoda/

„Hé, te ló! Talán megemlíthetted volna, hogy te is és a versike is az én agyszüleményeim vagytok! Ne plagizálj, mert megpuhítalak nyereg alatt, amíg elvágtatok a hátadon a Négyszögletű Kerek Erődtől a horizontig és vissza! Háromszor! Oszt’ jöjjenek a pomogácsok!” /Lázár Ervin (1936-2006), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„A fenti összetűzés Puskin és Tatjána konfliktusára hajaz, mely röviden azzal a kérdéssel jellemezhető, hogy: Ki írta Tatjána levelét? A teremtő teremtményének a teremtménye a teremtményé-e vagy a teremtőé? Így már érthető?” /Dr. Pisztoin Bélexander, a Rusz Irodalmat Nyesegető Alapítvány (RINYA)

„Nem egészen értem, pedig nem vagyok buta, csak nincs szerencsém, amikor gondolkodni kezdek! Persze ez változhat, mert régen olvasni sem tudtam, de amióta a személyi edzőm javasolta, hogy próbáljam meg nyitott szemmel, már az is megy!” /Parittyin Célexander, oleander és vadkender díler/

„Milyen felszabadító tét nélkül szavakat használni! Micsoda önfeledt önazonosság! Endre bá', légy magad...akárki is az!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha a szavak tétesek,

Súlyuk alatt szétesek!

Hogyha viszont könnyedek,

Szárnyalok, nem szörnyedek!

Azért írok súlytalant,

Tét sohasem sújt alant!

Messze bajözön felett

Égi létünk önfeledt!”

/F. Endre, egy önazonosítatlan Unikális Frady Organizmus (UFO) tétlen akárkije/

„Nyuggerapó:

Piroska és a farkas

 

Hol volt, hol nem volt,

Egy farkas, meg egy Piroska völt.

Eccer az erdő széléről elindult a nagymamához vült.

A farkas szembe jött velt, és megkérdezte, hogy vult,

Meg azt: hogy hívnak téged Piroska? Vélt.

Végül a Piroska felfalta a farkast vᾶlt,

Aztán felfalta a vadászt vilt,

Benyitott a nagymamához vält,

Naná, hogy őt is vælt

És ettől a kis csaj, annak ellenére, hogy eddig is boldog volt,

Erőteljesebben boldoggá vált.”

„Nyuggerapó minden szava színigaz,

Sohasenem növi be nyíltszíni gaz!”

/Gőzeke Gézuka, a Valami Это Lehet Tanszék (VЭLT) levelező és ingyombingyomkapáló tagja/

„Na, ez gyönyörűvé vыlt!” /Vakegér Vendetta, a Vidám Pontpontpont Latrok Társasága (V…LT) magánhangzócsere felelőse/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Plágium! Jogdíjvita! Vér! Veríték! Könnyek! Venividivici! Szörnyűség, hogy a Retró Gyorsétterem egyik fanatikus rajongója ellopta és átalakította az alapművet és az alábbi fércművet rittyentette belőle!:

Pofátlan Plágiumpoéta:

Tragikus toportyánvárás a Retró Kifőzdében

Lali medve* kúsz’ mezőre

Méhért - megy föl a méz ára.

Ámde, jaj, szegény Lali vak,

Vadászok könnyen lelövik!

Szegény Lali, ó, te Lali,

Nem lehettél ma túlélő!

Minek mentél rút rétre be,

Mért nem jöttél a Retróba?!?!

*a toportyán(féreg) nem csak farkas és/vagy sakál, hanem medve is lehet

Követeljük, hogy a Retró Gyorsétterem egyrészt határolódjon el az ismeretlen költőtől, másrészt vágja apró kockákra és készítsen belőle brassói aprópecsenyét az ismeretlen költő olvasói számára! Hulljon a toportyánférgese!” /Eftécé Etelka, a Frady Endre Köteteit Áhítattal Lapozgató Irodalmi Alakulat (FEKÁLIA) előolvasója és utóhatásvadásza/

„Különleges vers egy mesés életútról. Vajon az én kis életemről mikor születik ilyen írásmű?” /M. András, a költő legállandóbb és legéletutasabb kommentelője/

„eM úr dicső életének

Is járna Hős Élet Ének!

Honnan sok agyrom ment el, ő

Ott maradt, mint kommentelő!

Földi hőstől féljen Alien,

Hurrá eM úr, éljen, éljen!”

/Dartanyan Dezsőné Veszprémi Violinda, a Hunnia Heroikus Hőse (HáHáHá) lexikon éceszgébere/

„Frady Endre "Toportyánféreg" című verse, kérem szépen, maga az irodalmi nonszensz csimborasszója. Olyan mértékben erőszakolja meg a nyelvet, hogy az már egy Guinness-rekordot érdemelne. Itt van ez a förmedvény, amely megpróbálja összehozni a sakálokat, a töpörtyűt és a piroskát egyetlen, borzasztóan kínos álomképben. De miért? Csak hogy a költő jól szórakozzon? Vagy esetleg azért, hogy az olvasókat egyenként megutáltassa a lírával? Ez a halovány kísérlet, hogy valami vicceset, valami érdekeset, vagy valami egyáltalán emészthetőt alkosson, csupán egy kétségbeesett kapálódzás a művészet mocsarában. A ritmika és a rímelés olyan erőltetett, hogy még a verselemző programok is hibát jeleznek. "Pufi nyúl"? "Szorult bele elég ész"? Ezek a kifejezések olyan szintű fájdalmat okoznak az irodalmi ízlésnek, amit csak egy szikével lehetne eltávolítani. A toportyánféreg metaforaként való használata talán a legnagyobb irodalmi bűn ebben a zagyvaságban. Ez a vers nem más, mint egy groteszk szellemi tákolmány, amely mindössze annyira képes, hogy az olvasókat elrettentse a magyar irodalomtól. Frady Endre, kérem szépen, hagyja abba a versírást, és inkább próbálkozzon meg valami mással. Például origamizással vagy bográcsozással. Mert egy biztos: a költészetnek nem tesz jót.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Amikor egyszer orvul rám támadott tizenöt toportyán, törzstényezőkre bontottam őket a szemöldökömmel, majd prímszámonként belehajítottam őket a Napba.” /Chuck Norris/