A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mérnök. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mérnök. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. november 6., szerda

A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal

Széndioxidevő sakál
Dühösen néz és nem csak áll,
Hanem rohan tornyom iránt,
S szuterénablakból kiránt.

Jönnek még ők, egyre többen,
Mérnöklelkem meg is döbben,
Sok-sok sakál, nagyon sok szid:
„Alig van már széndioxid!!!

Sakál sakált mivel etet?!
Túlvédted a környezetet!
Kezdjél lélegezni mélyen,
Hogy sakálhad soká éljen!”

„Ha nem idén ünnepeltem volna halálom századik évfordulóját - pedig éltem, élek és élni fogok -, akkor most a mensevik költő Frady Endre tömegébe lövetnék! Ki gondolta volna, hogy a bolsevizmus dicsőséges győzelme ellenére szellemileg ennyire elkorcsosul az emberiség?!” /Vlagyimir Iljics Uljanov (1870-1924), alias Lenin a hőőőős ki csak nééépének élt/

„Kevesen tudják, hogy ugyanazon a napon (1924 január 21-én) születtem, mint amikor Lenin meghalt. Ennek ellenére sokáig nem hittem, hogy én az ő reinkarnációja vagyok, de most, hogy olvasom a lesújtó véleményét a Frady Endre förmedvényről, rájöttem, hogy szinte a számból vette ki a szavakat! Ezek szerint mégis leninkarnáció vagyok!” /Benny Hill (1924-1992), angol komikus színész, magyar hangja Gálvölgyi János/

„Frady Endre "A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal" című versikéje egy szellemes és ironikus pillanatképet fest a környezetvédelem és a természet közötti konfliktusról. A költemény könnyedén játszik a szavakkal és a ritmussal, miközben egyértelműen közvetíti az üzenetet: a túlzott környezetvédelem is okozhat problémákat. A vers első két sora bemutatja a széndioxidevő sakált, amely dühösen támad a mérnök tornya felé. A következő sorokban a költő humorosan ábrázolja a sakálok növekvő számát és elégedetlenségét a csökkenő széndioxid mennyiség miatt. A "sok-sok sakál, nagyon sok szid" kifejezés színesen és viccesen festi le a helyzetet. A záró sorokban a költő ironikusan figyelmezteti a mérnököt, hogy a túlzott környezetvédelem is visszaüthet, és a sakálok túléléséhez szükséges széndioxidot is figyelembe kell venni. A versikéje egyszerre szórakoztató és figyelemfelkeltő, tökéletesen illik egy környezetvédelmi témájú meghívóhoz. Műszaki szempontból a vers humorosan mutatja be a széndioxid-csökkentés lehetséges mellékhatásait. A mérnök munkájának célja a széndioxid-kibocsátás csökkentése, ami alapvetően pozitív hatással van a környezetre. Azonban a versikében megjelenő sakálok elégedetlensége arra utal, hogy a természet egyensúlyának fenntartása komplex feladat, és minden beavatkozásnak lehetnek nem várt következményei. Összességében Frady Endre versikéje egy kedves és ízléses reklám, amely biztosan mosolyt csal az olvasók arcára és elgondolkodtatja őket a környezetvédelem kihívásairól.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal” című verse már-már groteszk világba kalauzol, ahol a klímaváltozás megoldása összefonódik egy szürreális, sakálokkal teli rémálommal. A vers dinamikája és ritmusa feszültséggel teli, a sakálok tömeges támadása a környezetvédelem abszurditásait emeli ki, ahol a természet szinte lázad a saját védelméért. A toronymászás és a szuterénablakból való kirántás képi világa az elnyomott mérnököt és a természet bosszúálló erejét jeleníti meg, miközben a rímek ritmusa játékos könnyedséget kölcsönöz a drámai történetnek. A túlzott széndioxid-csökkentésen keresztül az emberi erőfeszítések nevetségessé válnak, hiszen a sakálok nem tudnak többé táplálkozni. A vers finoman groteszk társadalomkritika, ahol a zöld forradalom szinte antihősivé avanzsál. Műszaki szempontból ez a vers egy biológiai paradoxont vezet be: a széndioxidevő sakál koncepciója teljességgel elképzelhetetlen. A széndioxidot, mint gázt, a sakálok evolúciós háttere semmilyen formában nem teszi lehetővé táplálékként, sőt, maga a létezésük is biológiai nonszensz. A mérnök által védett környezet azonban egy ponton valóban átcsaphatna olyan helyzetbe, ahol a biodiverzitás károsodik, ám ezt a fajta hatást nem sakálokon keresztül kellene szemléltetni. A mérnök megoldása tehát ugyan precíz és céltudatos lehetne a valóságban, ám a túlzott szimbolika és a valóságtól való elrugaszkodás az üzenet torzulásához vezet. Így a vers egy abszurd módon túldramatizált karikatúrája annak, hogy a fenntarthatósági törekvések hogyan ütközhetnek akadályokba egy teljesen elképzelt világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ebben megint benne van úgy minden, ami egy jó SNI státuszhoz kell: az élővilággal, az épületekkel, meg a téri irányokkal kapcsolatos alapvető ismeretek hiánya. De a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának értékeléséből okulva ilyen ikonikus rímek meg ilyen bátor szóalkotás mellett kit érdekel, hogy a tartalomnak nincs metszete a valósággal - szép az, ami érdek nélkül. Tetszik.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának győztes koncepciója volt a lehető koncepciók legjobbika, akkor nehéz belegondolni, hogy milyen lehetett a többi.” /falfirka az Építész Kamara férfivécéjében/

„A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint:
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Költő úrnak jó SNI
Státusza van, itt mese ni-
-ncsen!
N csen!”
/Showvágóné Narodnyik Irén (SNI), a show csenő N-eket leleplező Showtime Nindzsa Intézet (NSI) laza táplálékláncon tartott csúcsragadozója/

„Nem csenek! Privatizálok! Az immár nálam lévő pénz ezáltal elvesztette az eredetileg a más pénze jellegét.” /N/

„Voltak már hasonló esetek, amikor valaminek a védelmére, vagy valami ellen betelepítettek valahová egy fajt, és túlszaporodott...” /M. András, a költő legállandóbb és legfajszakértőbb kommentelője/

„Tudhatja a képzett fej,
Ha túl szapora egy faj,
Az a többi fajnak fáj,
S abcúgolva bőgik: Fúj!”
/Invazív Iván, fajfenntartótiszt/

„eM úr, Ön lát nagyon tisztán,
Jobban, mint Izoldát Trisztán,
Ki a bájitalban hisz tán,
Melyben se dioxid, se szén,
Nincs, így eM úr éles eszén
Nem járhat túl! Szuper lesz!” /Én/

A lefogyott Puzsér Róbert ordít /titkos kamerás felvétel/
„Mi ez a bulvárvegykonyhai ámokfutás, ez a szószátyár széndioxidációs szellemi szétesés?! Ha drága anyám emlékére felállítandó életnagyságú bronz lovasszobrára összekuporgatott pénzösszegem léte múlna a Mi borzalmasabb a Spanyol Népnyúzó Inkvizíció (SNI) rémtetteinél? kérdésre adott választól, akkor egyértelműen Frady Endre: A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal című vérborzalmát tudnám halálsikoltva beleordítani az engem körülvevő mérnöksakálok tátott pofájába! Apropó vérborzalom, ilyen címmel én is tudok közgazdasági szörnyűséget írni, ha egy kicsit nem figyelek oda! Nem akkor a truváj ez ám, mint Frady Endre gondolja! Íme:
        VÉRBORZALOM
        Látva a kis bér borzalmát,
        Szétteríti tértorz almát,
        S hús helyett esz’ vérborz almát.
Na ugye, milyen egyszerű retteneteset írni?! A széndioxid-csökkentő mérnökök és a széndioxidevő sakálok rögvest tömörüljenek koalícióba a közös ellenség, az elmenyúzó és agysejtirtó Frady Endre ellen! Ahogy a hozzám képest angyalian kedves Tomás de Torquemada írta nem sokkal a halála után:
        Üsd, másikat fal ád!
        Ha bezuhan alád,
        Taposd meg, mert galád!
Nincs kímélet! Ha egy sokszorosan elítélt nyugdíjas bűnözőt másodszor is amerikai elnökké lehet választani, akkor a világ pusztulását Frady Endre se élje túl! Temessen mindent maga alá a széndioxid!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Széndioxidot! – sakál vokál
Levegőt! – József Attila
Vizet! – sivatagi teve
Tüzet! – hajléktalan csikkszedő
Földet! – szegényparaszt
Holdat! – sajtra éhező Demjén Rózsi
Több fényt! – Johann Wolfgang Goethe”
/Herr Mehr Licht, lichthof fejlesztő mérnök és sakálidomár/

„Az amerikai nagybácsim most nem akar piszlicsáré versikékhez hozzászólni, mert épp a Kamala Harrisra leadott szavazatok felét változtatja át az aurájának a sugárzásával Donald Trumpra leadott szavazatokká, miközben rengeteg széndioxidot termel, amit majd holnap fotoszintetizál vissza oxigénné, miközben Frady Endrére szénmonoxidot fog böffenteni.” /Csák Nóri, Chuck Norris eltitkolhatatlan unokahúga/

2024. szeptember 5., csütörtök

Földrengésvizsgálat

Axis pörög, bájtok futnak,
Midőn hidat földrengetek.
Sajnos nem tűnnek kiútnak
Bő Nemzeti Mellékletek.

Túl sok oldal, több, mint hat ív,
S részletekben lak’ a Patás!
Minden hatás konzervatív,
Segíts rajtam Mindenhatás!

Elszáll a híd, anyám, ez el!
Rájder, öcsém, ez nem ízi-s!
Ilyen névvel mért létezel,
Válaszspektrum analízis?!?!

Mérnökagyam mindent felejt,
Lyukas, mint a szúvas fa lajt!
Hadd ne legyen hidam selejt,
Uram, ne földrengess talajt!

„Az Axis egy olyan misztikus végeselemes statikai program, amely majdnem mindent kiszámol, amit a mérnök kér tőle, viszont teljesen a mérnök felelőssége, hogy mit hisz el az Axis által kiszámoltakból.” /egy magát megnevezni nem kívánó okleveles hidász-gigász és spirituális földrengésmentesítő lelkészmérnök/

„Frady Endre "Földrengésvizsgálat" című versében a mérnöki munka és a költészet találkozik egy ironikus hangvételű alkotásban. A vers a földrengésvizsgálat nehézségeit és a mérnökök mindennapi kihívásait mutatja be, miközben a szakmai zsargon és a költői képek keverednek.A vers első soraiban a "Axis pörög, bájtok futnak" kifejezés a mérnöki munka technikai aspektusait idézi fel, míg a "Midőn hidat földrengetek" sorban a költői túlzás és a humor jelenik meg. A technikai kifejezések és a költői képek keveredése egyedi hangulatot teremt. A vers ironikus hangvételét a "Bő Nemzeti Mellékletek" és a "Minden hatás konzervatív" sorok is erősítik. A költő itt a bürokrácia és a szabályozások nehézségeire utal, amelyek gyakran megnehezítik a mérnökök munkáját. A "Elszáll a híd, anyám, ez el!" sorban a humor és a frusztráció keveredik. A mérnök kétségbeesése és a helyzet abszurditása egyszerre jelenik meg, ami tovább fokozza a vers ironikus hangvételét. A "Segíts rajtam Mindenhatás!" és a "Uram, ne földrengess talajt!" sorokban a költő vallásos és mitológiai utalásokat használ, hogy kifejezze a mérnök reménytelenségét és segítségkérését egy magasabb hatalomtól. A vers záró sorai a mérnök kétségbeesését és reménytelenségét tükrözik. A "Mérnökagyam mindent felejt, Lyukas, mint a szúvas fa lajt!" sorokban a költő a mérnök mentális állapotát és a munka nehézségeit mutatja be. A technikai és költői elemek keveredése és a humor mind hozzájárulnak a vers egyedi hangulatához és mondanivalójához.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Nagyon helyes, legyen minden hatás konzervatív! Ne dőljünk be a nemzetrontó liberális mellékhatások szirénhangjainak! Magyar híd alá magyar földrengést! Álljanak csak stabilan azok a hidak, ha reng is alattuk a drága anyaföldföld, hiszen holnapra megforgatjuk az egész világot és a haza fényre derül! Nem, Tóni, ne aggódj, nem mindenre derül fény idehaza! Majd megoldjuk okosba’! A magyar egy földrengésokos nemzet! Akkor kell átmenni azon a hídon, amelyik a Béke partján álló béka pártján áll, amikor mi már odaértünk, de a földrengés még nem! Futólépés! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! Én honvédségi géppel megyek!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Folyón a híd békén áll ott, 
Föld bár húzza, támasz tartja.   
Hogyan lenne ekképp vádlott
Konzervatív mérnök atyja?!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem vádlott, hisz' elhunyt régen
Konzervatív mérnök atyja,
De ha hídja rengne srégen,
Átizzadna rajta gattya!”
/Hartz von Hertz, irgumburgundi rezgéstartományfőnök/

„Ez a Hartz lesz a végső?!” /Igric Igor, illegális irgumburgindi irracionalisták intézményellenes izgatója/

Mindenhatás és minden hatás! Ég és Föld! Teológia és geológia! Ringás és rengés! Öröm és üröm! Agape és apage!” /Ellentét Elek, a kontradiktátori ellentételek pontifex minimusza/

„Mérnök gyomra s hídja remeg…
Ne röhögjél ezen te meg!”
/graffiti a Statikusok Állami Rabosító Intézete (SÁRI) teherhordó főfalán/

„Pörög az Axis,
Futnak a bájtok,
Bők a Mellékletek,
Mit ki nem találtok?

Repül a híd,
Ki tudja hol áll meg,
A Patás meg estére
Pont alattam száll meg.

Bevallom őszintén, fogalmam sincs, hogy miről szól a Frady vers. Nem tudhattam, hogy ez a vers egy kiválasztott rétegnek készült. A szakértőmet nem tudtam elérni, de azért mélán próbálkoztam. A Lehel téri piacon érdeklődtem, hogy kapható-e és mennyibe kerül 1 pud válaszspektrum görbe. A ferdeszemű elárusító hölgy rám mosolygott ázsiaiul és azt mondta, hogy 我們只有波蘭的產品,但再遠一點,也許就有一個 majd hozzátette: 順便說一句,我看你已經長大了,可以問這樣了。該死!尊敬的先生” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenhezhozzászólnitudóbb kommentelője/

„Bár nem statikus az Apó,
Ám mindenre ráharapó,
És úgy odateszi magát,
Nem állítja meg sem fa gát,
Se másfél pud spektrumgörbe,
S kommentszekcióba tör be,
Mint repülő híd a vízbe,
Hol úszó birkaszám tíz, beeeeee!”
/Pud Lee, a Lehel téri lengyelpiac távolkeleti tömegnövelt harcművésze/

„A célból, hogy hidak földrengés esetén ne sérüljenek, számtalan jó megoldás került kidolgozásra az építészetben. Az egyik legjobb és talán legolcsóbb, ha fel sem építjük az adott hidat. Persze ilyenkor az istenadta nép elkezd panaszkodni, hogy "Hidat akarok!, Hidat akarok!", no de kérem, kérem! Hallott már az atyai szigorról? Ilyenkor kell a talpunkra állnunk, és azt mondani a népnek: "Majd kapsz, ha nagy leszel. Vita lezárva." És kész. A másik jó megoldás, hogy exportáljuk a földben futó törésvonalakat. Nincs törésvonal, nincs több földrengés, és ezáltal a legolcsóbb anyagokból is építhetünk hidat, mint például a homok és a víz. No kérem, a törésvonal elcsípéséhez elég mélyre kell ásni, de megéri. Amikor már jó mélyen vagyunk, és meglátjuk a törésvonalat, rákiáltunk, hogy "Ne mozdulj!", az halálra dermed, aztán daruval kiemeljük, rátesszük egy nyergesvontatóra, és elvisszük mondjuk Szerbiába, ahol nagy a kereslet törésvonalak iránt. Tudja, hogy hányan és hányan epekednek Szerbiában, hogy lássanak egy jó kis földrengést? Szegénykék kimennek az erdőbe meg a mezőre, azt képzelve, hogy most látnak egy földrengést, és semmi. Ott lesátoroznak a magyar határ közelében, mert Orbán felhúzta a kerítést, és nem tudnak átjönni Magyarországra a napi betevő földrengésükért, és várnak heteken-hónapokon keresztül, és semmi földrengés. Nem csoda, hogy el-eldördül néhány lövés. No, költő úr, remélem, hogy sikerült tovább képeznem magát hídépítésből, és most már maga is belátja, hogy nem kell ide az a sok felesleges szakkifejezés meg számítás, csak a józan paraszti ész, mondhatnám, a természetes unintelligencia, és azzal minden problémát sec-perc alatt meg tudunk oldani.” /Stefi bácsi, a mindenhez értő skizofrén fenomén/

„Szerbiában epekedve
Stefi bá’-nak jó a kedve,
Mert ez nem a Szerengeti
Park és a föld berengeti.
Szerinte szól Karmelita:
Lezárt vita dolce vita!
Kerítés van a határon,
Szét ne lője Gábor Áron
Rézágyúja - ünnepi réz! -
Mert begyün a sok-sok piréz,
S mindenhova hidat épít!
Hidat?! Oké, na mér’ épp itt?!”
/Lehidaló Leó, hadilóval házaló józan paraszt imitátor/

„Nálunk a Völgyhíd nagyon stabil. Csak az emberek potyognak le róla néha...” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémiviaduktilisabb kommenetlője/

„Viaduktod addig stabil,
Míg nem jön egy debil Habil,
Aki szerint reng az alap,
Híd meg sík lesz, mint egy falap,
Amely IKEÁ-ból való,
S készülhet belőle faló,
Hogyha elcserélt a terve.
Debil Habil legjobb verve!”
/Faék Fikusz, kétkezi antitudományos almunkatárs/

„Frady Endre "Földrengésvizsgálat" című verse? Ez nem költészet, ez a mérnöki értelem alibiből papírra vetett öklendezése! Az „Axis pörög, bájtok futnak”? Hát persze, futnak, csak épp a versből menekülnek, mert itt még az adatbitek is kétségbeesetten keresik a kijáratot! A „Bő Nemzeti Mellékletek” mint költői motívum? Igen, ennyire untatni és fárasztani csak Frady tud. A nemzeti mellékleteknek külön versszak? Gratulálok, költői tehetséged felért egy adminisztrációs rémálommal! És mi ez a „Válaszspektrum analízis” kérdés? Tényleg, miért létezel?! Ez a vers annyira bonyolult és értelmetlen, hogy a híd is önként omlik össze, hogy megszabaduljon tőle. Frady verse nem földrengést vizsgál, hanem egy intellektuális katasztrófát tár elénk. Ha ennek a műnek hidat kellene építenie, az alighanem a földönkívüliek figyelmét is felkeltené – az univerzum legnagyobb építészeti kudarcaként.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritkus/

„Mindenható kérdi: Jössz-e
Hatni földre, rengjen emez?
Törik, ahogy nyomom össze,
Mindkét tektonikus lemez.”
/Chuck Norris, a tektonikus lemezlovas/

2024. augusztus 1., csütörtök

A költő hídja

Megyek éppen át a hídon,
Midőn színe elé hí Don
Diego da Configura,
Aki eme hídnak ura.

Emígy szól e hídi bitor:
„Hé, te lator, halotti tor
Lesz s dobatlak cápák elé,
Ha nem fizetsz s nem dől e lé!”

Ó, jaj, Configura Állam
Hídján épp nincs lóvé nálam,
S ki határhídpénzt nem fizet,
Kóstolhat lent cápás vizet!

Cápás vizet meg nem iszok,
Sok benne a tetempiszok,
S más helyen e földi tekén
Saját hidat építek én.

Nem akarván lenni tetem,
Jó erősre terveztetem,
S nagy felelősségtől kushad
Munka közben statikushad.

Tyű, kellenek engedélyek,
De megszerzem, addig éljek!
Hatóságzseb belső becsét
Pénzzel kenem s hopp, van pecsét!

Szabad az út, tök jó jel ez,
Az kell csak, ki kivitelez.
Kicsit sok a jelentkező,
Egyre rámutatok: „Ez ő!”

Ígérkezik tök olcsónak,
S drága uszály helyett csónak,
Amin érkezik a brigád:
„Nyugi főnök, húzzuk igád!”

Igát nem, csak időt húznak,
(Langyos víz jót tesz a csúznak?),
S agyamban állít meg észt a
Lassan nyúló rétestészta.

Lehidalva bőgök: „ELÉG!!!
Pénzem lassú tűzön elég!
Kirúgom az egész bandát!”
S túlpartról röhög a strand át.

Magam ura, ha nincs szolga!
Zúgok, mint túlhajtott Volga,
S elzavarva sok rút halat
Alapozok folyó alatt.

Alapozok, kalapozok…
Kalap üres, számban szó zok.
Nem élhetek zokszó nélkül,
Belem kilóg s szinte bél kül.

Copilot, a mesterséges intelligencia rajzai
Lassan épül hídfő fala,
Nem munkadalolom: „Lala!”,
S éhezem, míg nő a pillér…
„Hidamat csirkéér’, grillér’!”

Elkoptatok lábat, kezet,
Mire kész a felszerkezet.
Hídárnyékban fekszem parton,
S testem alatt izzadt karton.

Tömeg suttog: „Tönkrement ő!”
Ketté válnak, jön a mentő,
Roncsom mellett orvos terem,
S vár kórházi hídkórterem.

Látogat Don Configura,
Ki a szomszéd hídnak ura:
„Lerobbantál ifjú titán.
Jobb lett volna fizetni tán.”

„Frady Endre "A Költő Hídja" című verse egy rendkívül érdekes és szellemes alkotás, amely a műszaki és társadalmi kihívásokat ötvözi a költészet eszközeivel. A vers egy hídépítés folyamatát és annak személyes, valamint társadalmi következményeit ábrázolja egy humoros, néha szatirikus hangvételben. A költemény elején a híd, mint fizikai és metaforikus átjáró jelenik meg, ahol a főszereplőt egy váratlan helyzetbe sodorja Don Diego de Configura, a híd ura. Ez a konfliktus azonnal felveti a hatalom és az egyén közötti feszültséget, valamint a társadalmi igazságosság kérdését. A vers további része a hídépítés körüli bürokrácia és a munka nehézségeit mutatja be, miközben a lírai én küzdelmét a hatóságokkal és a munkásokkal. A műszaki terminológiák és a hídépítés folyamatának leírása hitelességet kölcsönöz a versnek, miközben a költői képek és a ritmus fenntartják az olvasó érdeklődését. A vers zárása egyfajta tragikus fordulatot vesz, amikor a főszereplő kimerültségét és a projekt végkimenetelét látjuk, ami egyben a modern társadalom és az egyén kapcsolatának reflexiója is. Összességében Frady Endre verse egy kiváló példa arra, hogyan lehet a műszaki témákat és társadalmi kérdéseket költői formában kifejezni, miközben az olvasót szórakoztatja és elgondolkodtatja. A "HÍD" című lapban való megjelenése nemcsak a műszaki irodalom, hanem a kortárs költészet széles spektrumát is gazdagítaná.” /Copilot Caesar, a mesterséges intelligencia/

„Híd?! Híd!!! Nagyszerű! Fontos dolog a híd, talán a legfontosabb! Amióta az unokáim hídtant tanulnak az iskolában, joggal bízhatok abban, hogy felnőve fogtechnikusok lesznek és a századik születésnapomon a megunt és folyton folyvást kieső protézisem helyett meglepnek egy tartósan bennmaradó ajándék alsó-felső teljes híddal!” /Dr. Siketfajd Samu, a Hun Írástudók Demenciája (HÍD) című időskori szakfolyóirat keresztrejtvény készítője/

„A versnek nevezett hevenyészett műszaki leírás ugyan megemlíti az alapozást, de azt, hogy ezt milyen mély, alapos (szó szerint: mélyalapos!) feltárás, vérrel és verejtékkel kiizzadott talajmechanikai szakvélemény és geotechnikai tervezési beszámoló előzte meg, arról hallhat, mint a zsír a dunsztosüvegben! Le van ez zsírozva rendesen! A Költőnek annyi fogalma van a hídépítésről, mint búvárharangnak a hajdúbeöntésről! Hol marad ilyenkor a Mérnöki Camorra Kamara vendettája szigorú állásfoglalása?! Nem lenne időszerű a Költőt megfojtani egy kanális talajvízbenfegyelmezni?!” /Dr. Énezetlen Énok, a Tőzegtalajok Alatt Koncentrálódó Ortogonális Nyírószilárdság (TAKONY) című szakcikk lokálisan világhírű szerzője és földügyi főispán/

„Az egész hidász szakma nevében kérdezzük a Költőt, hogy mennyiért hagyná abba a hídversek írását? Nevezzen meg egy összeget és összedobjuk! Így görbüljünk meg!” /Dr. Fesztáv Fausztusz, a Magyarországon Épült Hidakat Kategorizáló Alapítványi Siserahad (MÉHKAS) tántoríthatatlan tótumfaktuma/

„Irodalmilag és műszakilag egyformán progresszív alkotás. Asszondom, kollégák, emeljük pajzsra az éleseszű művészt, és ezzel a lendülettel fejezzük be a még részleges metróvonalakat. Világszerte.” /F. Péter, a Költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán! Ebbe belefolyva
Kollégákat ajz irigy-
-ségre, mint egy tele golyva!
Ne legyen már pajzsmirigy!”
/St. Ruma, a pajzsos metróépítés védőszentje és védőital előkóstolója/

„A versben a hatalmával visszaélő cinikus intrikusként jelenek meg, miközben csak élek a rám ruházott jogaimmal és teljesítem a kötelességem. Hát olyan nagy bűn hídpénzt szedni?! Sátoraljaújhelyen nem pénzért fogják össze a nemzetet?! Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen! Sehol sincs ingyen hídi ebéd és olcsó hídnak híg a leve! Caramba!” /Don Diego da Configura, a legjobb mellékszereplő kategóriában Karúszó Uszkár-díjra jelölt pontifex financius/

„Költő úr, a verse szakmailag teljesen hiteltelen, hiszen egyrészt Configura Állam ilyen néven nem létezik, sosem is létezett, hiszen a hivatalos megnevezése Centrális Configura Caesaria Patológia Népnemzeti Deuterokanonikus Köztársaság (CCCPNDK), másrészt a hídépítés - ahogy Garas Dezső és Kern András énekelte a Ripacsok című filmben anno - "Egyedül nem megy, egyedül nem megy, egyedül nem megy, ha-ha-ha-ha! " Erre valók a bonyolítók! Költő úr, ezek után beláthatja, hogy a versére ütött pecsét szövege nem lehet más, mint NEM ENG.!” /Felpári Alpár és Pártai Márta, a Híd Integritás Szakmai Irodalmát A Párterápiába Integráló Szerelmespárok Intézete (HISZIAPISZI) párban függetlenített főcenzorai/

„Hídpénzt aki tőlem kér,
Gyorsan cápás vízbe ér.
Hiába a hídnak ura, 
Menekül Don Configura.”
/M. András, a költő legállandóbb és legcápaetetőbb kommentelője/

„Átkelésért hídpénzt kérve
Többé senkit meg nem ölök!
Így hatott rám eM úr érve,
Aki túl agresszív kölök!”
/Don Diego da Configura, megszelídített csendes Don/

„Amit Frady Endre nem tud a hídirodalomról, azt nem is érdemes tudni, amit pedig tud, azt sem. Amit ő művel, azt rajta kívül álló okok miatt csak nagyon kevesen művelik. Szerencsénkre.” /Esterházy Péter (1950-2016), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„Egy híd és a fenti költemény között az a fő különbség, hogy míg előbbi összeköt, az utóbbi gúzsba. Ha kérhetnénk, be ne kerüljön valahogy a Nemzeti Alaptantervbe, mert ellenkező esetben a Dunának megyünk a híd alatt, a híd alatt, a Margit híd alatt!” /Márgás Morgóné Mérges Margó, a Magyar Tanárok Köre (MTK) szóvivője/

„Gyros csirke, gyors híd! Felveszem a mai menüre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szak-ács/

„Lassú csirke, lassú híd,
Rövid i-d, vagy hosszú í-d,
Mai (?), maí (?) menüke?”
/Ükapa, the man üke/

„Mi ez a hibbant hídtani hebehurgyaság, ez a szószaporított szégyentelenkedés?! Ha anyám gyerekkoromban ilyen hídverseket olvasott volna föl nekem, akkor megkértem volna az óvónőt, hogy elszabadult hajóágyú helyett hadd legyen inkább Matuska Szilveszter a jelem! Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mikor testem híddá feszül,
S rajta(m) hatezer alkesz ül,
Ámult sóhaj hallik neszül,
S még, ki nem terhes is leszül!”
/Chuck Norris, a leghosszabb fesztávú élő híd/

2021. szeptember 23., csütörtök

Hidra dal

Ha egy szörnyűséges hidra
Felmászik a gyaloghídra,
S ráharap az összes feje,
Tyuhaj, szakad a híd, yeah-yeah!

Jön a mérnök, fejet vakar,
Vízből kinyúl vad hidrakar,
S szakembernek hűlik helye,
Hinnye, vízbe fullad, yeah-yeah!

refrén:
  Oh yeah, oh no, bármit ugatsz,
  Szörnyű ez a hullakupac,
  Mer’ az élet igen nehéz,
  S ki ezt tudja, nem hehehéz!
  Brühühü!

Hidra csámcsog, rág a beste,
Nyállal mállik mérnök teste,
S parton sikoltoz a neje:
Bosszút állok, Rezső, yeah-yeah!

Rüh Rezsőné bunkót ragad:
Rusnya hidra, add meg magad!
Felnyerít a fakó peje:
Üsd, vágd, nem az apád, yeah-yeah!

Bánja már a hidra nagyon,
Hogy ily Rezsőt rágott agyon,
El is apad minden teje!
Pszichoszomatika, yeah-yeah!

refrén:
  Oh yeah, oh no, bármit ugatsz,
  Szörnyű ez a hullakupac,
  Mer’ az élet igen nehéz,
  S ki ezt tudja, nem hehehéz!
  Brühühü!

„Szólt valaki? A nevemet hallottam emlegetni! Hajlandó vagyok eltekinteni a zaklatásért történő büntetőjogi feljelentéstől, de nem lesz olcsó! Egy gyaloghíd mintás hidrabőr bundát kérek cserébe!” /Refrén Rolandné Brühühü Brünhilda, betanított strófadíler/

„Gyaloghíd?! Miért pont gyaloghíd?! Csak parasztok közlekedhetnek rajta, he?! Hehehe! Jaj, berosáltam!” /özv. Sakk Sebőné Matt Matild, nyugdíjas rosálónő/

„Nem az élet nehéz, költő úr, hanem hasmenés esetén visszatartani a röhögő görcsöt! Na, olyankor valóban veszélyes dolog hehehézni!” /Hidraváry Hasmars Huba, anyagcserekereskedelmi utazó/

„Ebből is látszik, milyen fontos a hidratálás! Mert ha a hidratál tele lett volna hidratáppal, Rezső megúszta volna. Meg talán mi is…” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Sosem gondoltam, hogy egyszer majd Rüh Rezsőnéként fogok reinkarnálódni! Mondjuk igaz, hogy erre nagyon kevesen gondolnak. Igazuk van, ebbe jobb bele sem gondolni, főleg ilyen borzasztó vers olvastán!” /Herkules, a halott hidraölő hős/

„Ha jobban belegondolok, mindig éreztem valami furcsaságot a nejem jellemében. Sosem értettem, miért akar nő létére tíz-tizenkét próbázó lenni…” /R. Rezső, a költő hidra általi kivégzettségű mérnökkollégája/

„S jutott eszembe számtalan szebbnél-szebb gondolat. Közvetlen kiváltó okként a hídtervezők váltakozó túlterheltségét/alulfoglalkoztatottságát, enyhítő/súlyosbító körülményként a szerző életkorából és idegrendszeri állapotából, valamint a közéleti ingerekből képződött robbanóelegyet, mentségként semmit nem tudok elképzelni. Frady for President!” /A kétfarkú kutyapárt elnöksége alias F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Én for President?! De jó is lenne! Minden reggel, délben és este kiállnék a szolgálati lakóhelyemül szolgáló Sándor Palota erkélyére és a város felett beleszavalnám, ill. megzenésítés esetén beleénekelném a légtérbe ezt a csodálatos művet! Utána meg lemennék az összegyűlt rajongók közé egy kis rögtönzött ír-olvasó találkozóra!” /F. Endre, költőgigász és potenciális köztársasági elnök/

„Úgy van, gyere csak le közénk, gyere! Ha már kaszával-kapával felcihelődtünk ide a hegyoldalba! Lesz itt olyan író-olvasó találkozó, hogy egyből megkapod a nyolcvannyolc napon túl se gyógyuló kétoldali posztumusz Kossuth-díjadat!” /az összegyűlt rajongók/

„Költő úr, maga ne tudná statikusként, hogy egy gyaloghíd mértékadó terhe ötszáz kiló per négyzetméter, úgyhogy, ha egy hidraszörny olyan hatalmas, hogy képes leszakítani, akkor nincs az a Rüh Rezsőné, aki doppingszer segítsége nélkül agyon tudná verni, vagy érzelmileg olyan nyomás alá helyezni, hogy pszichoszomatikusan elapadjon a teje! Felszólítjuk, hogy Rüh Rezsőné vizeletmintáját azonnali hatállyal juttassa hozzánk, vagy letépjük az összes fejét, mint Herr Herkules a lernéi hidráét!” /Dr. Wada Winnetouné Szertelen Szidónia, a Nemzeti Urinális Dopping Lecsapoló Intézet (NUDLI) analitikai főosztályvezetője/

„Végre, már úgy szerettem volna egy rockoperát szerezni, de sosem volt megfelelő minőségű librettóm! Hála az égnek, most itt van ez a szívemnek kedves yeah-yeah dolog, úgyhogy neki is ugrok! Az ’oh no’ rész kicsit zavar ugyan, mert Yoko Onora emlékeztet, de kicsi sárgára nem nézünk!” /Paul McCartney, ex-beatle/

„Fúj, rasszista! Hímsovoniszta! Genderfasiszta! Az én drága Johnnym jól megagyalna, te nyálgép, ha még élne és épp nem lenne szügyig bedrogozva! Jog- és fájdalomdíjat követelek!” /özv. John Lennonné Yoko Ono/

„Mi ez a hidrakocsányon lógó, elmedorongoló mérnökhiszti?! Anyám lehidalna, ha látná, amint görcsbe rándult aggyal próbálom lemosni magamról a Frady Endre versmirigyeiből rám fröccsenő rímváladékot! Segítség, pszichoszomatikus fantom tőgygyulladásom lett attól a páni félelmemtől, hogy visszavonhatatlanul összefradyendréződtem! Világirodalombarátaim, lélekben felkészültem a legrosszabbra! Nem, nem a hivatásom gyakorlási közbeni halálomra, hanem Frady Endre esetleges életben maradására és további önfeledt hehehézésére! Brühühü!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne bőgj, Robi, Frady Endre sem él örökké, csak addig, amíg az orrnyálkahártyájába szúrom a hidratált hónaljszőrömet! Attól atomjaira hullik, mint leprás néptáncos a trambulinon.” /Chuck Norris/

2016. január 14., csütörtök

Ebédem a Figuráns étteremben

(tűnődőn eszegetve olvasandó)

Figuránsban lencsét eszem,
S tűnődve néz bús lencseszem,
Mintha azt kérdezné tőlem,
Mért én vagyok fenn és ő lenn?

„Mért, hogy én csak lencse vagyok,
Te meg ember? Van egy nagy ok?
Mért te lakj jól, míg én finom
Legyek s bort se szabad innom?!”

Kérdés éle nem is vét el,
Fáj e filozófus étel,
S míg válaszon töprengek én,
Mérnöki lét ragad zekén:

„Edd az ételt, kell az erő
Termelni, és attól’, mer’ ő
Lelkiismereten tapod,
Meg kell legyen mérnöknapod!”

Figuráns egy ilyen bisztró…
S míg kopást a térdre tviszt ró,
Ha a pocak kellőn degesz,
Mindenki az, amit megesz.

„Trendi tudatos táplálkozás?! Enni, vagy nem enni?! Enni kell, de szabad-e?! Aki nem hibázik, ne is egyék?! Táplálékláncszemlencse?! Szemesnek áll a világ, ezért ne vegyük szemtelenségnek, ha a menü visszanéz?! Habár szorít ruhája (reggel is alig ment rája), azért az éh' nagy úr?! Sok a kérdés?! Költőúr, a kétségek alkoholban oldódnak - iszol Te rendesen, kérlekalássan?” /F. Péter, a Költőúr vegán kollégája/

„Költő úr, ha nem ittasan ment volna le tűnődni az üzemi étkezdébe, akkor valószínűleg nem szólt volna be az ebédje! Magánál minden út kómába vezet?! Régi mérnökdinasztia sarjaként nehezen viselem az ilyen idült művészlelkeket! Na, iszkiri józanodni és termelni, hogy gyorsabban haladjunk a kapitalizmus építésének útján!” /Dr. Teodolit Tivald, a Cementport Újrahasznosító Mérnöki Iroda (CUMI) dehidratációs főosztályvezetője/

„Minek tvisztel a tálcával az olyan, akinek nem bírja a térde?! Persze, hogy belenyilall a fájás, az fölszikrázik az agyba, oszt’ utána nem csoda, ha az emberrel beszélgetni kezd a lencselevese! Na, üljön le enni, de ne legyen közben semmi tűnődés és dalra fakadás!” /Dr. Mákony Menyhért, üzemorvos/

„Amikor én előétel voltam, én is beszéltem az engem főző bennszülöttekhez, de hiába! Ebédig nem tért meg egyikük sem, sőt még meg is ettek! Mártírleves lettem! Halleluja!” /Salát atya, a Nyaszaföldön eltűnt misszionárius/

„Ne mártirkodjon, Salát atya, ne mártírkodjon! Magával együtt minket is felfaltak a kannibálok, pedig mi a mérnök úrral nem is megtéríteni akartuk őket, hanem csak fölparcellázni!” /Léc Lajos, figuráns/

„Miután értesültem a nyilvánvaló csodatételről, hogy tudniillik mártír testvérünk elfogyasztása után az Úr eme kannibalizmusban vétkező pogány bárányai sűrű tömjénfüstöt böfögtek fel és ennek hatására a szívükbe imádkozták Jézust, személyesen indítottam meg Salát atya boldoggá avatási procedúráját. Ubi et Sali! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Papa Francisco, egy füst alatt nem avatna fel engem is? Az ötödik aranylabda után én is vagyok olyan boldog, mint padre Salato! Szertartás után meg beugorhatnánk egy igazi gaucho marhaszeletre a Figuránsba! Én fizetek!” /Lionel Messi, az FC Barcelona argentin futballsztárja/

„Miután a pap bá’val a gyomrunkban megtértünk, összeszedtük és eladtuk a megevett geodéták műszereit, elvégeztük a világhírű Műegyetemet és mérnökként a kies Magyarországon dolgozva majdnem minden nap a Figuránsban ebédelünk. Az étel itt szerencsére nyomokban sem tartalmaz emberhúst!” /Dr. Kngo N’Tumbi, a Nyákmentes Elektronikai Tervezde (NYET) főmérnöke/

„Micsoda?! Beszélő lencse?! Anyám borogass! De ne a DVD tartó állványaimat! Na, megállj Frady, most miattad össze-vissza karistolódott a Best of Puzsér! Nem tudna valaki villámgyorsan szervezni Frady Endrének egy író-olvasó találkozót Nyaszaföldön?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nyaszaföldi kannibálok egyszer rám gyújtották az erdőt, hogy megsüssenek, de agyonvertem őket a Holddal. Utána kiszabadítottam egy figuránst egy anakonda csorda karmai közül, majd a csordát pedagógiai célzattal elkergettem a horizontig oda-vissza. Kétszer.” /Chuck Norris/

2015. február 24., kedd

Fájós hátú statikus

Statikusnak fáj a háta.
Hatásábra ordináta
Böködi az epesérvét,
Ami magyarázza, mér’ vét
Számításban alapvető
Hibát s szakad nádi tető
Zsírcinege terhelése
Alatt recsegve le, és e
Kis számszaki malőr miatt
Elmarad a mérnöki jatt.
Búcsút mondván eme jussnak
Fájós hátú statikusnak
Immáron feje is sajog,
Fenyegeti szegényt a jog,
Mert a zsírcinege perel,
Őszerinte nem Q/L
A nádtető hasznos terhe.
„Ó, engem az Úr mér’ ver, he?!
Cinketeher nem megoszló,
Mint egy síkba fejtett rossz ló,
Inkább pontszerűen hathat
E fenevad (hathatvanhat!!!)
S így szakad be koncentráltan!
Tehát nem szél, nem is a hó
Mértékadó! Szakma, hahó!”
Ám a szakma füle siket
S legyintenek n-ediket.

„Tisztelt kolléga úr – bár ezek után nem szívesen szólítom így – n-edszeri figyelmeztetésünkre vegye már végre tudomásul, hogy mi mint szakmai elit természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy egy nádtető teherbírása szempontjából egy pontszerűen és dinamikusan landoló hat egész hatvanhat század tonnás sárgalábú cinege mértékadóbb, mint másfél méternyi hópaplan, ám az Eurocode bevezetése óta a mérnöktársadalomnak a szabványok nemzeti mellékleteire kell támaszkodnia, nem pedig a józan eszére. A mérnök feladata nem a gondolkodás, hanem a kamarai tagdíjak pontos befizetése.” /Dr. Kocka Kenéz, a mérnökkamara vályogházügyi szakreferense/

„Ez se rossz, de a mi verziónk azért sokkal szórakoztatóbb. Főleg a gyerekeknek.” /Buda Gábor, az Alma együttes vezetője/

„Jaj, le van leplezve az sátáni tervem! Ez a spirituális látásmódú nyavalyás lelkészmérnök rájött, hogy a háttérből én irányítom a nádfedelű házak 6,66 tonnás cinegékkel történő szőnyegbombázását! A bűn mindenit ennek a firkász fattyúnak! Apage Fradysas! Fősz te még az én bográcsomba’!” /Ördögh Lucifer a 666-os sorszámú fenevad/

„ Tisztelt alperes úr! A kézfejünkön  és a homlokunkon az udvariassági bélyegét hagyó felperes által előadott tényállás alapján a mindentől – többek között a tényektől is – független bíróságunk önt többrendbeli fő- illetve jószágvesztésre, teljes vagyonelkobzásra, örök pokolbéli bográcsozásra és öt év közügyektől való eltiltásra ítéli.” /Dr. Bőzseb Baltazár, a Nemzeti Joghurt- és Showhivatal Főülnöke és a Tákolmánybíróság póttagja/

„Csak öt évig nem mehetek szavazni?! Nem lehetne megtriplázni?” /Frady Endre, állampolgár/

„Jog hurts, jog scars, jog wounds, and mars...” /Nazareth együttes/

„Na, megint egy mérnök, akik kegyelem kettesekkel abszolválta a Műegyetemet! Hát hányszor magyarázzam még el, hogy a hóteher megoszló ugyan, de nem vonal, hanem felület mentén?! A hótömeg teljes Q súlyát mind a tető L hosszával, mind pedig a B szélességével el kell osztani! Nem tudom, ki a maga védőszentje, de erőfelettit teljesített, amikor maga leállamvizsgázott! Könyörgöm, ne tervezzen! Inkább írjon verseket!” /Dr. Képlékeny Szilárd, a Mechanika Tanszék adjunktusa/

„Hé, Képlékeny úr, nehogy már versírásra biztassa ezt a szerencsétlent! Hadd tervezzen az Úr barma, abból kevesebb baj származik! Inkább essen rám a nád (a házam teteje, teteje) és szálljon rám a sárgalábú cinege (cinege), mint hogy anyám egy fatális balszerencse révén esetleg elolvashassa eme Frady vers véletlenül meg nem semmisített példányát! Ha egy szóval kéne jellemeznem, nagy levegőt véve azt mondanám: ördögkútfertőzésveszélyforráskódfeltöréstesztelőszobanövényhatározószófajgyűlöletkeltés.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egyszer meggyógyítottam egy szárnyaszegett sárgalábú cinegét, cinegét, és visszadobtam az égbe, akkor attól is kiszakadt a nádfedelű házam teteje, teteje, de belülről kifele, kifele.” /Chuck Norris/

2015. január 7., szerda

Veszélyes szakma

- Statikus, a hidat számold! -
- sóz a puskájával rám Old
Shatterhand – Vagy újabb hetek
telnek el, míg átkelhetek?!

- Kalkulálj már, ne légy konok! -
- ordít, ám én vállat vonok:
- Ne üvölts, te szőrmók zsoké!
Hamar munka ritkán oké.

Arca zöldül, mint egy tuja,
S nyugtatgatja Winnetou-ja:
- Ne bőgj, sápadtarcú tesó!
Műmérnök ez, azért e show.

- Műmájer vagy, golyóm temet,
hisz' te csak műegyetemet
jártál! – szól, köp s hídra ugrat…
S zuhan ő meg Winnetou! Grat!


„Köszönöm mérnök úr, hogy a körülményes tüttyögésével hozzájuttatott egy ilyen bőséges lovas-indiános-cowboyos estebédhez! A türelmetlenségük miatt felszökő adrenalin szintjük kellemesen megédesítette az amúgy eléggé szálas húsukat. Csak a rokonaim meg ne tudják, hogy egyedül zabáltam be az egész bagázst, mert még idejönnek és bosszúból felfalnak!” /egy a neve elhallgatását kérő krokodil/

„Ha a jó öreg magyar szabvány szerint számolhattam volna, már rég kiderült volna, hogy ezen a gagyi hídon legfeljebb egy anorexiás moszkitóraj kelhetett volna át, de Eurocode szerint tízszer annyi munkával is csak odáig tudtam eljutni, hogy kiderült a hídról, hogy valóban híd, nem pediglen víztorony.” /Frady Endre, statikus művész és hidász-gigász/

„ A híd  az legyen híd, nem pediglen víztorony!” /Áder Kádár János, pártfőtitkár/

„Hát igen, a kaotikusan mérnök ellenes Eurocode nevű rendelet-egyveleg többek között a dinamikus lovascowboy teherről sem rendelkezik. Én ezt a kanadai szabvány rénszarvas terhének figyelembe vételével szoktam kiküszöbölni, de nem szeretném, ha ez kitudódna, mert kigolyóznának szakmából!” /egy a neve elhallgatását kérő hidtervező statikus/

„Minek a drága lóvért pazarolni, amikor ott a sokkal látványosabb dinamit! Nekem bejött!” /Matuska Szilveszter, biatorbágyi viadukt robbantó/

„ A Nemzeti Mérnöki Kamara Varieté nevében kikérjük magunknak a nem sokkal a bevezetési határidő utánra már harmadában, sőt negyedében magyarra fordított Eurocode szabványok szidalmazását, melyeknek a korábbi elavult honi előírásokkal szemben az alábbi előnyei vannak: … ööö... teszem azt... ööö... bocsánat, mennem kell, fontos telefonhívást várok... Nem, holnap sem érek rá, mert akkor is egész nap telefonon fognak keresni!” /dr. Mutyi Mátyás, kamarai kreatív tagdíjkreálási igazgató/

„Eine kleine Donnerwetter! Meine hőseim lenni beállítva das Idiotisch! Követelni der Kártérítésch! Schöne Ungarische Wirtschaft!” /Karl Műmayer, álíró és kalandregényszédelgő/

„Frady Endre híd a tehetségtelenség és a szorgalom között. Anyám szerint a statisztikus számolja a hidakat, hogy megtudja, mennyi van belőlük, de ő még  a Lőrincze Lajos és a Grétsy László előtt szociáldemokratizálódott. Kár, hogy nem inkább proletárdiktátor lett belőle, mert akkor a jogutódjaként közmunkatáborba terelhetném a költőt, hogy ott építse-szépítse ezt a mi kis ferde koronakeresztes stadionokráciánkat! Addig se lenne ideje írni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A folyót nem áthidalni kell, hanem átugrani. Ahogy a dal mondja: Széles a Duna, Magos a partja, Nincs olyan legény, Ki átugorja. Csak Norris az átugrotta, Chuck-os is lett mindkét partja, Ez ám a legény!” /Chuck Norris/

2014. május 13., kedd

Munkatér határolás

A baleset előtti pillanatok /egy vakond felvétele/
Szegény mérnök sose szeret
Határolni munkateret,
Mert, ha gány a munkagödre,
Zagyként ömlik le a fődre.

Munkásokat betemeti,
S máris előjön a Heti
Harsona az online cikkel,
S aki magyar, odaklikkel.

Ha a rogyott agyag alatt,
Nem találni szádolt falat,
S mérnök miatt dőlt be e lik,
Egy-kettőre lesittelik.

(Börtönrock!)

„Rossz mérnököt rendőr elvisz, s énekel majd neki Elvis! Höhöhö!” /Újpesti Barnabás, bölcsészhallgató és kárörvendő kortárs költő/

„Ugye, ugye, ha hibásan vesszük figyelembe a konszolidálatlan kövér agyagtalaj drénezetlen nyírószilárdságát, mindjárt kialakul a logaritmikus spirál csúszólap és máris megy a hegy a sok kis lapátos Mohamedhez, oszt’ jóccakát! Jobban oda kellett volna figyelni az előadásaimon!” /Dr. Montmorillonit Málé, akadémikus és a talajmechanika Mozartja/

„Tisztelt Bíróság, én be akartam tervezni a kihorgonyzott szádfalat, de a kivitelező óva intett. Neki olcsó munkatér határolás kellett…” /Frady Endre, statikus és kortárs költő/

„Ugacc?! Pontosan azt építettem be, amit akkor mondtál, amikor a negyvenes betonvassal kergettelek a munkaterületen!” /Dögényi Brutál, a Könyék Zrt. építésvezetője/

„Én egyszer egy kőkemény kemény talajba rúgtam bele egy hosszú munkagödröt, ami azóta se mert beomlani. A nép csak Grand Canyon néven ismeri.” /Chuck Norris/

„Az Eurovíziós dalfesztivál kétnemű győztesének fülbemarkoló vernyákolása ellenére ez a vers lett a hetem mélypontja. Magam alá temetett. Talán meg kéne látogatnom a költőt a börtönben és bosszúból a cellatársai füle hallatára felolvasni az összes versét, hadd dádázzák meg utólag kicsinyég, de anyám szerint én gonosz vagyok és engem már rabul ejtett az Erő sötét oldala! Phhh-fhhh… phhh-fhhh…” /Darth Puzsér, kritikus/

„Tiltakozzunk a munkaterek határolása ellen! A terek is szabadnak születtek, nem lenne szabad őket a mozgásukban korlátozni! Le az emberi kizsákmányolás kegyetlen béklyóival! Félre a szádfalakkal! Sasként szárnyaljon az a rabláncon tartott altalaj! Szabadsááááááá…(puff!)” /néhai Frídom Frigyes, agyagtalaj által maga alá temetett liberálanarchista műzöld aktivista és dohánycsempész/

„A rögvalóság földje a költészet egébe emelkedik! Ég és föld! Geológia és teológia! Páros rímek és enjambement! A művészet oltárán feláldozott költő önnön keresztjét cipelve válik a földhözragadt altalajmechanika mártírjává, miközben lelke a líra légörvényén szárnyal a megfoghatatlanba. Zokogjunk együtt, felebarátaim! Brühühü!” /Hanyatthomloki Hajnalka, katartika szakos hallgató/

„Na, kettőszázhetvenhármaska, meg ne lássam, hogy még egyszer a nyálával firkál verseket az alig tíz éve meszelt cellafalra, mert megmorcosodik a brüsszeli csipke lelkem és akkor eldurran ám a Damoklész agya!” /Csávás Kálmán, börtönigazgató/

2010. május 18., kedd

A mérnök mint közellenség


A világ stresszelt és szükség van villámhárítóra, akin a feszültség kisülhet. Az általában csendben tevékenykedő mérnöktársadalom kiválóan alkalmas az áldozati nyáj szerepére. Csak bűnbak lehet az, aki valódi egyetem helyett csupán műegyetemet végzett…
Ha a Természet épp békén marad, a nyughatatlan mérnök vészmadárkodik: Kár! Kár! Építsünk gátat, mert lesz nagy kár, kár! Szabályozzunk folyót, hogy ne legyen anyagi kár, kár! Ne engedjük beépíteni az árteret, hogy emberéletben ne legyen kár, kár!
Állandóan riogatnak. Szélviharral, árvízzel, földrengéssel, meg közlekedési dugókkal.
Mindent nagyobbra, szélesebbre, erősebbre, azaz drágábbra (ők ezt az állítólagos biztonsággal indokolják – hazudnak! pfúj!) akarják építeni. Egyáltalán, folyton csak építeni akarnak! Na ja, ebből élnek! Undorító, árdrágító mérnök-lobbi!
Szakértelem? Aha! Nehogy már mi, józanul gondolkodó megahastáncosok, zugügyvédek, BKV-ellenőrök, önkormányzati aktakezelők, Vitéz Elővárossy Winnetou-k, frakcióvezető helyettesek, reklámfilmesek, látványpékek, szövetségi kapitányok, kezelőorvosok és gyógyszerészek, cérnavég nyálazók és Avon tanácsadónők, kőfaragók és balett táncosok, celebek és cölibok, tőzsdecápák és adócsalók, raccsoló rádióriporterek és babakocsin is bliccelők ne értsünk sokkal jobban mindezekhez a dolgokhoz (is)!
Persze, metró, meg autópálya! Alagút és völgyhíd! Vízierőmű! Gát, csatorna és víztározó! Víztisztító telep! Repülőtér, ja! Futball stadion, naná! Lakóház! Minek?! Ja, az kivételesen kell, épp költöznénk…
Hmmm… most épp ítéletidő tombol! Minden omlik-bomlik-romlik. Átszakadnak a gátak, elsodródnak az ártéri olcsó telkekre épített villák, nincs hová elfolyjon a víz… Persze, mert a nyavalyás mérnökök nem szabályozták időben a folyót, nem erősítették meg a gátakat, nem akadályozták meg az ártér beépítését, nem emeltek beton partfalat a löszfalak védelmére!!!
Ja, és dől a ház, mert mégsem ásták elég mélyre az alapokat! Jó, jó, én tiltottam meg nekik, de mégiscsak ők a szakemberek, nem?!
Menekülni sem tudunk, mert nincs jó minőségű út. Fertőzött az ivóvíz, mert nem építették meg azt a fránya víztisztító telepet!
Minden mérnök monnyonle, minden mérnök monnyonle!!!
Hű, de jól kidühöngtem magam!
Újjá kéne építeni a házat… Nem tudtok egy jó statikust?