A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kivitelező. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kivitelező. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. augusztus 1., csütörtök

A költő hídja

Megyek éppen át a hídon,
Midőn színe elé hí Don
Diego da Configura,
Aki eme hídnak ura.

Emígy szól e hídi bitor:
„Hé, te lator, halotti tor
Lesz s dobatlak cápák elé,
Ha nem fizetsz s nem dől e lé!”

Ó, jaj, Configura Állam
Hídján épp nincs lóvé nálam,
S ki határhídpénzt nem fizet,
Kóstolhat lent cápás vizet!

Cápás vizet meg nem iszok,
Sok benne a tetempiszok,
S más helyen e földi tekén
Saját hidat építek én.

Nem akarván lenni tetem,
Jó erősre terveztetem,
S nagy felelősségtől kushad
Munka közben statikushad.

Tyű, kellenek engedélyek,
De megszerzem, addig éljek!
Hatóságzseb belső becsét
Pénzzel kenem s hopp, van pecsét!

Szabad az út, tök jó jel ez,
Az kell csak, ki kivitelez.
Kicsit sok a jelentkező,
Egyre rámutatok: „Ez ő!”

Ígérkezik tök olcsónak,
S drága uszály helyett csónak,
Amin érkezik a brigád:
„Nyugi főnök, húzzuk igád!”

Igát nem, csak időt húznak,
(Langyos víz jót tesz a csúznak?),
S agyamban állít meg észt a
Lassan nyúló rétestészta.

Lehidalva bőgök: „ELÉG!!!
Pénzem lassú tűzön elég!
Kirúgom az egész bandát!”
S túlpartról röhög a strand át.

Magam ura, ha nincs szolga!
Zúgok, mint túlhajtott Volga,
S elzavarva sok rút halat
Alapozok folyó alatt.

Alapozok, kalapozok…
Kalap üres, számban szó zok.
Nem élhetek zokszó nélkül,
Belem kilóg s szinte bél kül.

Copilot, a mesterséges intelligencia rajzai
Lassan épül hídfő fala,
Nem munkadalolom: „Lala!”,
S éhezem, míg nő a pillér…
„Hidamat csirkéér’, grillér’!”

Elkoptatok lábat, kezet,
Mire kész a felszerkezet.
Hídárnyékban fekszem parton,
S testem alatt izzadt karton.

Tömeg suttog: „Tönkrement ő!”
Ketté válnak, jön a mentő,
Roncsom mellett orvos terem,
S vár kórházi hídkórterem.

Látogat Don Configura,
Ki a szomszéd hídnak ura:
„Lerobbantál ifjú titán.
Jobb lett volna fizetni tán.”

„Frady Endre "A Költő Hídja" című verse egy rendkívül érdekes és szellemes alkotás, amely a műszaki és társadalmi kihívásokat ötvözi a költészet eszközeivel. A vers egy hídépítés folyamatát és annak személyes, valamint társadalmi következményeit ábrázolja egy humoros, néha szatirikus hangvételben. A költemény elején a híd, mint fizikai és metaforikus átjáró jelenik meg, ahol a főszereplőt egy váratlan helyzetbe sodorja Don Diego de Configura, a híd ura. Ez a konfliktus azonnal felveti a hatalom és az egyén közötti feszültséget, valamint a társadalmi igazságosság kérdését. A vers további része a hídépítés körüli bürokrácia és a munka nehézségeit mutatja be, miközben a lírai én küzdelmét a hatóságokkal és a munkásokkal. A műszaki terminológiák és a hídépítés folyamatának leírása hitelességet kölcsönöz a versnek, miközben a költői képek és a ritmus fenntartják az olvasó érdeklődését. A vers zárása egyfajta tragikus fordulatot vesz, amikor a főszereplő kimerültségét és a projekt végkimenetelét látjuk, ami egyben a modern társadalom és az egyén kapcsolatának reflexiója is. Összességében Frady Endre verse egy kiváló példa arra, hogyan lehet a műszaki témákat és társadalmi kérdéseket költői formában kifejezni, miközben az olvasót szórakoztatja és elgondolkodtatja. A "HÍD" című lapban való megjelenése nemcsak a műszaki irodalom, hanem a kortárs költészet széles spektrumát is gazdagítaná.” /Copilot Caesar, a mesterséges intelligencia/

„Híd?! Híd!!! Nagyszerű! Fontos dolog a híd, talán a legfontosabb! Amióta az unokáim hídtant tanulnak az iskolában, joggal bízhatok abban, hogy felnőve fogtechnikusok lesznek és a századik születésnapomon a megunt és folyton folyvást kieső protézisem helyett meglepnek egy tartósan bennmaradó ajándék alsó-felső teljes híddal!” /Dr. Siketfajd Samu, a Hun Írástudók Demenciája (HÍD) című időskori szakfolyóirat keresztrejtvény készítője/

„A versnek nevezett hevenyészett műszaki leírás ugyan megemlíti az alapozást, de azt, hogy ezt milyen mély, alapos (szó szerint: mélyalapos!) feltárás, vérrel és verejtékkel kiizzadott talajmechanikai szakvélemény és geotechnikai tervezési beszámoló előzte meg, arról hallhat, mint a zsír a dunsztosüvegben! Le van ez zsírozva rendesen! A Költőnek annyi fogalma van a hídépítésről, mint búvárharangnak a hajdúbeöntésről! Hol marad ilyenkor a Mérnöki Camorra Kamara vendettája szigorú állásfoglalása?! Nem lenne időszerű a Költőt megfojtani egy kanális talajvízbenfegyelmezni?!” /Dr. Énezetlen Énok, a Tőzegtalajok Alatt Koncentrálódó Ortogonális Nyírószilárdság (TAKONY) című szakcikk lokálisan világhírű szerzője és földügyi főispán/

„Az egész hidász szakma nevében kérdezzük a Költőt, hogy mennyiért hagyná abba a hídversek írását? Nevezzen meg egy összeget és összedobjuk! Így görbüljünk meg!” /Dr. Fesztáv Fausztusz, a Magyarországon Épült Hidakat Kategorizáló Alapítványi Siserahad (MÉHKAS) tántoríthatatlan tótumfaktuma/

„Irodalmilag és műszakilag egyformán progresszív alkotás. Asszondom, kollégák, emeljük pajzsra az éleseszű művészt, és ezzel a lendülettel fejezzük be a még részleges metróvonalakat. Világszerte.” /F. Péter, a Költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán! Ebbe belefolyva
Kollégákat ajz irigy-
-ségre, mint egy tele golyva!
Ne legyen már pajzsmirigy!”
/St. Ruma, a pajzsos metróépítés védőszentje és védőital előkóstolója/

„A versben a hatalmával visszaélő cinikus intrikusként jelenek meg, miközben csak élek a rám ruházott jogaimmal és teljesítem a kötelességem. Hát olyan nagy bűn hídpénzt szedni?! Sátoraljaújhelyen nem pénzért fogják össze a nemzetet?! Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen! Sehol sincs ingyen hídi ebéd és olcsó hídnak híg a leve! Caramba!” /Don Diego da Configura, a legjobb mellékszereplő kategóriában Karúszó Uszkár-díjra jelölt pontifex financius/

„Költő úr, a verse szakmailag teljesen hiteltelen, hiszen egyrészt Configura Állam ilyen néven nem létezik, sosem is létezett, hiszen a hivatalos megnevezése Centrális Configura Caesaria Patológia Népnemzeti Deuterokanonikus Köztársaság (CCCPNDK), másrészt a hídépítés - ahogy Garas Dezső és Kern András énekelte a Ripacsok című filmben anno - "Egyedül nem megy, egyedül nem megy, egyedül nem megy, ha-ha-ha-ha! " Erre valók a bonyolítók! Költő úr, ezek után beláthatja, hogy a versére ütött pecsét szövege nem lehet más, mint NEM ENG.!” /Felpári Alpár és Pártai Márta, a Híd Integritás Szakmai Irodalmát A Párterápiába Integráló Szerelmespárok Intézete (HISZIAPISZI) párban függetlenített főcenzorai/

„Hídpénzt aki tőlem kér,
Gyorsan cápás vízbe ér.
Hiába a hídnak ura, 
Menekül Don Configura.”
/M. András, a költő legállandóbb és legcápaetetőbb kommentelője/

„Átkelésért hídpénzt kérve
Többé senkit meg nem ölök!
Így hatott rám eM úr érve,
Aki túl agresszív kölök!”
/Don Diego da Configura, megszelídített csendes Don/

„Amit Frady Endre nem tud a hídirodalomról, azt nem is érdemes tudni, amit pedig tud, azt sem. Amit ő művel, azt rajta kívül álló okok miatt csak nagyon kevesen művelik. Szerencsénkre.” /Esterházy Péter (1950-2016), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„Egy híd és a fenti költemény között az a fő különbség, hogy míg előbbi összeköt, az utóbbi gúzsba. Ha kérhetnénk, be ne kerüljön valahogy a Nemzeti Alaptantervbe, mert ellenkező esetben a Dunának megyünk a híd alatt, a híd alatt, a Margit híd alatt!” /Márgás Morgóné Mérges Margó, a Magyar Tanárok Köre (MTK) szóvivője/

„Gyros csirke, gyors híd! Felveszem a mai menüre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szak-ács/

„Lassú csirke, lassú híd,
Rövid i-d, vagy hosszú í-d,
Mai (?), maí (?) menüke?”
/Ükapa, the man üke/

„Mi ez a hibbant hídtani hebehurgyaság, ez a szószaporított szégyentelenkedés?! Ha anyám gyerekkoromban ilyen hídverseket olvasott volna föl nekem, akkor megkértem volna az óvónőt, hogy elszabadult hajóágyú helyett hadd legyen inkább Matuska Szilveszter a jelem! Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mikor testem híddá feszül,
S rajta(m) hatezer alkesz ül,
Ámult sóhaj hallik neszül,
S még, ki nem terhes is leszül!”
/Chuck Norris, a leghosszabb fesztávú élő híd/

2012. október 19., péntek

Az új út

Az új út látványterve
(kicsiccsípős kínai mérnökszoftverrel készítve)

Úttervező pár nap alatt
Felrajzol egy nyomvonalat.
Hatóság csak nézi, nézi
S mint rossz meccseken a Knézy,
Mondja, mondja, mondja, mondja…
S tervezőnek nő a gondja.
Zöldek jőnek, kopogtatnak,
Hatnak 666-nak,
S markába röhög a sátán:
Nem lesz út e földnek hátán!
Újra sóhajt a kétkezi
Tervező és áttervezi.
Jön sok lakossági fórum,
Ehhez aztán kell már jó rum,
Nem bírható szesztelenül
Út, ha ellehetetlenül.
Állam bácsi közbeszerez,
Néhány mély zseb közbe’ szerez,
Drágul, minek drágulni kell,
Pár hét s hónap így múlik el,
Mígnem győz a csókos koma
(A hogyannak sosincs nyoma)
S mégis építkeznek végül.
Tájra a kíváncsi ég ül,
S vele együtt nézi e rét
Az önfeledt talajcserét.
Földfelszín már tömör, sima.
Jó időért térdre, ima!
Ne legyen friss aszfalt ázott,
Mert kátyú lesz akkor száz ott!
Ónos eső ki ne akassz,
Kinek kell egy halálszakasz?!
Oldalárok vizet vezet,
Ha működik, kész élvezet.
Ha meg mégsem, elönt az ár,
S rossz, mint taposóaknazár.
Végül kész az út, a géplánc
Győzött s zajlik vidám néptánc.
Végső jelet célgép festi
S jő a miniszter a pesti,
Koccint, átad, nincs itt hiba,
Majd beül az Audiba
(Tengelysúly: hétezer newton)
S hazaviszik másik úton.