Lusta szakács

Hogyha éhen maradok én,

Üres gyomrom nem lesz okén,

Szakácsom remeghet méltán,

Jobban teszi, hogyha fél tán!

Ha egy szakács ilyen lusta

Karddal érdemel egy tust a

Hájtól hurkás sörhasába,

Hadd rogyjon meg görbe lába!

Ha hasából jön ki sólet,

Ami nyilván nagyon jó lett,

S egészet be maga falta,

Sújtson le rá hóhérbalta!

Könyörülő ember vagyok,

Bosszúmra kell igen nagy ok,

S árulásból sem lesz baj, ám

Nem tűröm, ha lopják kajám!

Megbocsájthatatlan vétek,

Hogyha nem jut nekem étek!

Az ember az, amit megesz,

Aki magyar, legyen degesz!

„Jaj, költő úr, az nem úgy volt! Épp hűlt a lábasnyi sólet a konyhaasztalon, amikor megcsúsztam egy valaki által eldobott banánhéjon és hanyatt esve bevertem a fejemet, miközben a sípcsontomtól meglökődött az asztal, oszt’ a megbillent lábasból az egész sólet beleesett az jajkiáltásra kitátott szájamba és olyan lendülettel zúdult, hogy mire ki tudtam volna köpni, már mind lenyelődött! Ártatlan vagyok!” /Dobhas Dudor, főszakács/

„Szakácsba kerülő sólet-

-től ez véres konyha-show lett!”

/Showman Simon, simán sámán/

„Ha igaz, hogy a férfiak szívéhez a gyomrukon át visz az út, akkor jogos, ha a költő úrnál a szívkatétert a vastagbélen keresztül vezetjük be a szervezetbe.” /Dr. Végh Béláné Aranyér Aranka, szívsebész/

„Úgy néz ki, Frady Bocshogyélek Endrének újabb rántotthús alakú mérföldköveket sikerült atomokra bombázni. Költőnk nem csúsztat, hanem világrekorder műket tesz le a műtőasztalra. Nemzetgazdasági hasznosításra ajánlom a Frady életmű alkalmazását a közutak síkosságmentesítésében.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökollégája/

„Költőcske, ne keltse itt a forradalmat, mert nem kap enni ma sem!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas forradalmár-McTorló Troll-ló/

„Ház úr, ön McTorló Troll-ló?!

Nyílik már a Vágó olló

Véglegesen jelölendő,

S véres lesz partedli kendő!”

/Kannibál Kuntabunta, az Egyen Ön Is Milliomost! vetélkedő véresszájú versenyzője/

„Költő úr, önben úgy hemzsegnek a tárgyi tévedések, mint kólikás versenylóban a bélférgek! Egyrészt a hóhéroknak nem baltájuk volt, hanem bárdjuk – kivéve a bárdolatlan, villamosszékes szakirányt – másrészt a rendszerváltás óta nincs halálbüntetés, így a hóhérok legfeljebb a sóletjükön mászkáló legyekre sújthatnak le, a szakácsokra semmiképp. Szóval, költő úr, magának még az anakronizmusa is olyan képzavaros, mint egy bedrogozott kortárs festő önmegvalósító életműve!” /Dr. Kotász Kösztöny, nyugalmazott hóhér/

„Hogyha csak keveset eszem,

Elvesztem a józan eszem,

Hogyha nincsen elég kaja,

Kihull koponyámnak haja,

Hogyha kimarad egy evés,

Önuralmam igen kevés,

Hogyha lusta szakács kölök

Éheztet, hát öldökölök!”

/F. Endre 57,5 éves budapesti lakos bírósági önvédőbeszéde/

„Tisztelt Országgyűlés és Alkotmánybíróság! A bűncselekménylíra és a verses önvédőbeszéd hatására ezennel javasolom a halálbüntetés visszamenőleges hatályú azonnali érvénybe helyezését! Frady Endre társadalmi veszélyessége és a puszta léte által okozott szellemi kár visszafordíthatatlansága alapján még a kötél általi villamosszékes lefejezés sem elég súlyos büntetés, úgyhogy egyrészt kegyelmet kérek a társadalomnak, másrészt a Szent Istváni keresztény hagyományok alapján javaslom Frady Endrét felnégyelni és testének darabjait elrettentésül az ország legnagyobb stadionjának a négy kapufájára felszögelni, hogy lakmározhassanak a keselyűként köröző játékos ügynökök!” /Dr. Jófogás Jusztícia, a Népnemzeti Bűnbíróság Igazságossági Intézete (NB II) legfőbb hogyishívjákja/

„Mai magyar világ, avagy így él Frady Endre?

(válaszlat, a költő-gigász remekbeszabott förmedvényére)

Tényleg szakácsa van? Privát?

Manapság? A rozmaringját!

Saját kocsis, saját sofőr,

A lován meg saját lóbőr?

Ahol gyomlál saját kertész,

Vármegyényi az a kert rész?

Saját mosónő mossa a hátát?

Magán istennek mond hálát?

Van persze, mi illet mást is,

Évát, Bélát, vagy Tamást is,

Ha azt hallom, fene megesz,

Hogy a magyar dagadt, degesz.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legdegesztelenebb kommentelője/

„Messze lekörözve Noét,

Ilyen gazdag eme poét:

Saját zoo-park, saját bárka

(Legmodernebb türkmén márka!),

Haját vágó gép is saját,

Saját szájból halljuk Jaj!-át,

Mivel fejsebe is privát,

Úgyhogy ünnepeljük: Vivát!

Ja, ha gáz a saját szakács,

Szekercézze szét egy szak ács!”

/Bárdossy Büdöske, a Sajátságosan Privatizált Riaria Ősmagyar Degesztán (SPRŐD) vármegye főispánja/

„Ha a szakács megette a sóletet, meg kell enni a szakácsot!  Lehet, hogy csak minőséget ellenőrzött a szakács, de kissé túlzásba vitte...” /M. András, a költő legállandóbb és legkétmondatosabb kommentelője/

„Sólet szakácsba tekerve,

Vagy csak töltött gyomorszerve,

Mint lufi, mit feszít metán,

Ez legyen ma tápunk netán?!

eM úr, kissé morbid maga,

S fura, mint egy Lady Gaga,

Ön csámcsogjon szakácsokon,

Akár Lillasültön Csokon-

-ai Vitéz Mihály ínye

Fogatlan aggkorban, hinnye!”

/Sátőfi Pendor, kögyar maltő és mirguzini bagráns/

„Amennyiben a szakács nem csak főz, hanem süt is, akkor miért csak főztje van, miért nincs sütje?” /Tompika Tudorka, általános iskolai tanuló/

„Mi ez a vegetatív idegrendszer oltógyomrát megforgató vehemens tahótempó?! Mi ez az úrhatnám pallosjoggal szégyentelenkedő senkiháziság?! Ki ez az önmagába visszagörbülő szellemi féregjárat?! Bárcsak sólet töltené ki a szemgödrömet, hogy ne tudjam elolvasni ennek az irodalmi pöcegödörnek a miazmás kicsapódásait! Követelem a status quo-t, azaz Frady Endre 1920 előtti állapotának soron kívüli visszaállításának törvénybe iktatását! Ha Trianon előtt nem volt Frady Endre, akkor azóta se legyen! Ki iktat? Ni!” /Puzsér Róbert, a sóletszemű kritikus, aki azt mondja: Ni!/

„Ha a szakácsom elenné előlem a sóletemet, fejem fölött megpörgetném a lábujjainál fogva, hogy a szemén keresztül kirepüljön a teljes sóletes belseje, majd az üres szakácshéjat keresztényi/keresztyéni kegyességből koncként kihajítanám a kolduló kannibáloknak.” /Chuck Norris/

Vidám netes emberevés

Klikkelj rá - geg e hecc -

Kannibál honlapra!

Akit ma megehetsz,

Ne halaszd holnapra!

Élve meg nem eszem,

Halasztom tegnapra!

Ne nézzen eme szem,

Feltöltöm Dead App-ra!

Rágva hun focistát,

Nem múlik degesz el,

Kidagad poci s hát…

Az vagy, kit megeszel.

(vérhastánc!)

„Nagyon köszönjük, költőragu úr, hogy támogat minket egy olyan kirekesztő társadalmi közegben, amelyik nem tolerálja a sajátjától eltérő táplálkozási népszokásokat! Hálából a lehető legegészségesebb körettel - sovány tanárfarháttal - fogjuk önt főfogásként feltálalni.” /Nyamnyam Ungabunga, egyenlítői piréz törzsfőnök/

„Ez az! Végre megbízást kaptam egy irodalmi műremek zenés-táncos előadásának megkoreografálására! Ígérem, színpad nem marad szárazon!” /Ábé Erháné Pozitív Piroska, vérhastánctanár és koreográfia korifeus/

„Az idegenszívű és nemzetellenes költőféreg szerint a hun focista fölhizlal és gyomorba dönt?! Aki magyar, dagadt disznó?! Hunor-Magor dva bratanki, belük emberhústól van ki?! NEM ENG.!” /Szittya Szutyokné Szattyáni Szotyola, a Hunniai Ősmagyar Költészet Ezeréves Zúgását Egyetemesítő Literátorok Társasága (HŐKEZELT) ideológiai identitászavarelhárítója/

„...Naugye, hogy visszakaptuk az igazi Fradyt?! Hiába, minden csoda X napig tart, ahol X < Fradi világklasszis focistáinak száma. 37. Ja, ez nem az a szám, csak gondoltam, írok valami pozitívat is.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„X-man babérokra törünk, humán úr?! Bérrettegünk?! Lipsi visongást hallatunk?! Hasunk alkot és gyarapítja a vérrettegést?! 37 ütemre pozitív prímkedünk, mint egy príma donnakanyarfúrófej, he?! Franzsdtad, Franzstadt sügérhal lesz?! Maga meg mindmegette?! Tuggyukkimonnyonle!” /Csávás Kálmán főttagy, a Prímszámos Okostojásokat Céklatömbbel Orrbavágó Kaszárnyaőrség (POCOK) vérgőzfürdőmestere/

„Aki nem dolgozik, azt egyék meg!” /kannibál közmondás/

„Egyen Ön Is Milliomost!” /a Dead App-on keresztül elérhető kannibál táplálkozástudományi vetélkedő; műsorvezető: Húsbavágó István/

„Ebédre focistát? Rágós falat lesz!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas labdarágó/

„Nem rágós az, hanem hájas,

NB I-es ingyenélő,

Kinek tápja libamájas,

Labdát pedig csak mellélő.

Miként Othellónak Jágó

Lett az átverési veszte,

Ház úrnak, ki labdarágó,

Bukott így ízdopping teszte.”

/Dr. Wada Winnetou, apacs antianyag analizáló alapember/

„Megaggultam, a Világ elhúzott mellettem. Nem kell, hogy elűzzetek, megyek magamtól, utolért a végzet. Nékem már a rét hímetlen, a szemen kisül, hogy ebből a versből szinte semmit sem értek. Namegaztán az illusztráció minek a reklámja? Divatos bébitápszer? Férfi ajakrúzs, nászutas pár, vagy trió részére? Gyepühoni cement, vasúti hidakon létesített körforgalom megszilárdítása mián? Árcédula? Az év megnövekedett napjainak száma, az infláció hatására?” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legnamegaztánabb kommentelője/

„Apó, kardba ne dőlj bele,

Versét a költő sem érti!

Hogyha szembesítik vele,

Sértve visszakérdez: Mér’, ti?!”

/Dr. Szintaktikus Szemantika, az Országos Grammatika Reorganizációs Egyetem (OGRE) rektora/

„A 404-es hiba egy válaszkód, ami azt jelzi, hogy a kliens kapcsolatba tudott lépni a szerverrel, de a böngésző által kért állomány nem található.” /Dr. Adu Alpár, az Állami Szerverkereskedelmi Oktató Központ (ÁSZOK) ásza és szerverdonor díler/

„Ez minden idők legjobb kannibalizmust népszerűsítő verse. De vajon kell-e, lehet-e, érdemes-e népszerűsíteni a kannibalizmust? Holnap torkos csütörtök lesz. Egymásból torkoskodjunk majd? Mindenesetre a grafika is nagyon kifejező.” /M. András, a költő legállandóbb és legtorkoscsütörtökkedvelőbb kommentelője/

„Ez dicséret, nem ám fika,

Hogy jó lett a versgrafika!

Torkos csütörtöki kanni-

-bálnak cégér itten van, ni!

Köszi, eM úr, hogy nem bágyadt,

S vérpudinghoz jó étvágyat!”

/Torkos Csütörtök, a lakatlan szigeteki Robinsonfaló Péntek embereszede konyhafőnöke/

„Mi ez a sivár aberráció, ez az étvágyrothasztó bulvárkannibalizmus?! Az emberi méltóságukban megsértett emberevők csak azért nem ették még meg az emberbőrbe bújt Frady Endrét, mert nem tudtak igennel válaszolni a ’Hát ember az ilyen?!’ kérdésükre! A magyar focisták dagadtságáról nincs információm, mert a magyar csapatokban se magyar, se focista nincs, a bankszámlájuk viszont valóban dagadt! Ők a közpénzt lopják el az emberek elől, Frady Endre pedig a költészetet!  Mind egykutya! Ha szalonna nem is lesz belőlük, óccó kiciccípősz szecuáni codacatárragu még lehet a kínai kannibál gyorsétteremben! Anyám, ne nézz le a felhőből, amikor hányok tőlük!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer főttem pár óra hosszat kannibálok bográcsában, mert félálomban azt hittem, hogy jakuzzi. Amikor elfogyott a fájuk és kihűlt a víz, akkor el akartak szaladni, de rájuk borítottam az erdőt.” /Chuck Norris/

Az áldatlan kis i bosszúja

1. előtte - 2. utána

Don Pondrótól kis i ilyet

Kérdez félve: „Meg Don áldsz?”

Süket Don legelve siet:

„Dőljön rád a McDonald's!

Fúj hamburger, abcúg pizza,

Falja csak a vak elit!

Tudja Lepsény, tudja Nizza,

Ízük, mint a bakelit!”

Harag önti el a kis i-t,

Don Pondrót hopp megeszi,

Ki salátás szájjal visít...

Kis i így lőn degesz i.

„Végre egy vers, ami pontot tesz a kis i-re! A senkiket szimbolizáló alig valakik fellázadnak az újgazdagok tüntetően egészségesen zabálási képmutatásának ingerültségbe torkolló intoleranciája ellen és grabancot ragadva véget vetnek neki. Ez az, ezt várja az önbíráskodássá fajuló néplélek kificamodott igazságérzete! Vesszenek, akiknek még van vesztenivalójuk! Nyerjenek a nyeretlenek! Nyerítsenek a nyereg alatt kőkeményre puhítottak vészteherhordói! Éljen a jól átsütött csízburger!” /Jatagán Jenőné Juharszirup Jajvirág, a Finom Alapanyagokból Ropogósra Átsütött Csízburgerek (FARÁCS) reklámfeliratú kisinyovi gyorsétkezde lassú tűzön sütő szakácsnője/

„A jó nénikédet süsd meg farácson csízburgernek, te harácsoló hintalókötőfék agyú pofagyík!” /a csíz, alias spinus spinus/

„Megóvva a túlnyomása

Durrjától kis i-t, a degeszt,

Szovjet élmunkásnő, Mása,

Köré vasabroncsot hegeszt.”

„Alexander Petrovics, barguzini költő/

„Így irt ki kis i mind, ki irigy.” /M. András, a költő legállandóbb és legkisipártibb kommentelője/

„Mind kiirtó kis i irtó

Hideg szívű, mint egy ír tó,

S erről eM úr majdnem írt, ó!”

/Nem úr, eM úr szintetikus antitézise és teoretikus protézis díler/

„Majd ha a McDonald'sban lehet csülkös pacalpörköltet enni, akkor benézek egy minőségellenőrzésre. Addig esélytelen.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gourmet/

„Ház doki a Mekibe kér

McCsülköt és pacalsalit.

Mennyiség nem derék szekér-

-nyi, úgyhogy ő ritkán fal itt.

Ellenőriz minőséget,

Ám mennyiséget ért rajta.

Fő hobbija, hogy zsírt éget

Belében, ő ilyen fajta.”

/Dartanyan Dezsőné Dohos Debella, delente disznódagadóval diétázó diagonális dianetikus/

„Don Pondró megeszi a salit, ami nem pacal, a kis i megeszi Don Pondrót, a nagy I megeszi a kis i-t, a farkas megeszi a nagy I-t, Krasznaja Piroska, az orosz lány megeszi a farkast, az oroszlán megeszi Krasznaja Piroska orosz lányt, mert zabálni tud az oroszlán! Én pedig legéppuskázom helikopterről az összeset nagy kegyelmemben, nehogy engem zabáljon meg az oroszlán!” /Tömjén Solt, eresztény hipokrita hozományvadász/

„Zabálni tud az oroszlán,

Meg a maki, ott fenn a fán,

Kapirgáló kicsi turul

Annyit eszik, szinte gurul.

Csak az evés, csak az evés!

Hitélethez ez vajh kevés.

Szent Istvánunk bölcs szemébe’

Ripők volt, ki járt Mekibe.

Ádám-Éva az almát legyűrte.

Ez, meg a pizza is a Sátán bűne.

A pizza maga az ördög, bár nincs szarva,

Sej de, így is, úgy is le van …… .

Csak az evés, csak az evés!

Hitélethez ez beh kevés.

Erős hit kell, hogy úgy tudjuk,

Pláne azt, hogy elfogadjuk:

Jó focicsapat a Fradi,

És hogy nívós költő Frady.

Sajnos a kis i-ről nekem,

Nincsen semmi ismeretem.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legrímszátyárabb kommentelője/

„Nyuggerapó, hogyha közel

Lesz Utolsó Ítélet,

Nem lesz fontos húsos főzel-

-ék se, csak a hitélet!”

/Rima Di Poco, Ferenc pápa svájci gárdista udvari költője/

„Ha a kis i megöregszik és a gyerekeinek is gyerekei lesznek, akkor meg ő lesz a Nagy I.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé úr, maga nagyon Ádis,

Pedig tudja Leningrád is,

No meg Nyizsnyij Novgorod,

Agg nem nő, csak zsugorod’!”

/Bőbélű Béláné Szűkkeblű Szidónia, termetes termett talajtornász és kis i ist- és testápolónő/

„Már Jézus urunk is megmondta vala, hogy a legkisebb i sem veszhet el a törvényből, de azt nem mondta, hogy a kis i mindenkit egyen meg és így legyen nagy i! Igaz, hogy így lett utolsóból első, aminek az alapelve írva vagyon ugyan, bár a Biblia szerint, aki naggyá akar lenni, annak másokat szolgálni kell, nem megenni, ugyanakkor kétségtelen, hogy nagy szolgálat lenne az emberiségnek, ha bizonyos emberek meg lennének éve. Lehet, hogy most jön a nagy zabálás éve? Amúgy a rossz emberek megevésével a problémák nem oldódnak meg, csak áttolódnak ill. elodázódnak, hiszen a közismert kannibál mondás szerint: az vagy, akit megeszel. Ezek szerint, ha az emberevő vegetáriánus embert eszik, akkor ő maga is vegetáriánus lesz és nem eszik több embert, azaz a vegetáriánusokat meg lehet ugyan enni, de eltüntetni sosem? No, nem irigylem a nagy étteremláncokat!” /Hajnalcsillag Heuréka, zsidó-keresztény teológus és táplálékláncreakciósebességmérőszalagfűrészfogselyempapírrepülőtéri ködfelszállító/

„Ha elfogadjuk azt a nézetet, hogy egy költő - vagy akár egy műbútorasztalos vagy egy űrhajóskapitány - az adott oktatási rendszer végterméke, akkor Frady Endre versét látva csak arra gondolhatunk, hogy Magyarországon vagy már régen megszűnt a közoktatás, vagy csak alámerült kibekkelni, mint néhai Antall József ’56 után. Ezek után pusztán városi legendának tekintem azt a feltehetőleg kizárólag Frady Endre által terjesztett pletykát, hogy a pedagógusok tüntetésének fő célja, hogy Frady Endre kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe. NEM ENG.!” /Pecsétőr Pacsuli, a Versekkel Élesztgetett Reménysugarakat Göndörítő Ősi Zöldellés (VÉRGŐZ) című szellemi eledeltár konyhafőnöke/

„Mi ez a disztingválatlan űberrettenet, ez a szellemi környezetszennyezés?! Miért kell csakis azért verset írni, hogy ne maradjon üresen a papír?! Mintha valaki csupán azért produkálna hasmenést, hogy fogyjon a tekercs! A hónaljszagú hascsikarás csakazértise?! Ne lássam az anyámról írt színdarab ősbemutatóját megvastapsolni, ha a kis i nem csak azért került bele ebbe a szómáglyarakás szerencsétlenségbe, mert különben nem jött volna ki a rím! Vessenek mókuskerékpárversenyzők elé, ha nem követelek Brüsszeltől Frady Endre elleni szankciókat! Szavazzuk meg, hogy Frady Endre gáz, és mint ilyen, ne ömölhessen minden csapból! Harcoljunk óriásplakátokkal Frady Endre ellen! Tekerjük bele, kössünk rá rakétát és lőjük ki az űrbe! idióta, kis i-vel!” /Puzsér Róbert, ideges kritikus kis i-vel/

„Abcúg Puzsér! Ide ne lőjék, mert összefradyendréződik a lakhelyünk! imbecilek, kis i-vel!” /ismeretlen űrlények, kis i-vel/

„A verset és a kommenteket olvasva egyértelmű, hogy a világ ma legalább olyan sötét hely lett, mint az özönvíz, a szodomai kénkőeső és az egyiptomi tízcsapás idején volt, de most inkább nem büntetek, hanem türelmesen kivárom az utolsó ítéletet, ami a hollywoodi filmekhez hasonlóan coming soon.” /Chuck Norris/

Vetrece

Készül már a vetrece,
Üres a nyúl ketrece.
Tokányszerű tapsi fül
Elé testes hapsi ül.

Kezében a kanala,
S dudorászik: „Salala!
Pocikám, a degeszem
Örül, ha ezt megeszem!”

Amit megesz, kiokád,
Otthon csordul ki jó kád.
Vetrecében ISO nyúl
Nagy gyomrosnak bizonyul.

Éttermekben tarha nincs,
S mert itthon a marha kincs,
Nyúlból főtt a vetrece,
S vakbelekben lett rece.

„Ne marhuljon, költő úr, hanem vegye fel a nyúlcipőt és iszkoljon, mert bottal ütöm nyomban! Hát nem tudja, hogy a nyúlhús drágább, mint a marhahús?! Az csinál nyúlból vetrecét, aki keveri a gasztronómiát a Castro fóbiával! A csecsen Che Guevara fenyegesse meg az ilyen dilettáns firkászokat, akik összekeverik a szak ácsot a szakáccsal, a Szekut meg a fakúttal! Idióta!” /Csömörédi Csubakka, a székelyföldi Medveharapó Csárda főszakácsa/

„Mi minden fakút minden csöbrét bepoloskáztuk, úgyhogy most vagy lebuktunk, vagy csak véletlen a szóvicc és akkor továbbra is áskálódhatunk! Ezt a Csömörédi Csubakkát pedig vagy beszervezzük, vagy kiiktatjuk egy radioaktívan mérgezett nyúlvetrecével!” /Irgumburgumeanu Kukurescu, a Securitate máig harcoló földalatti szervezetének tartótiszt helyettese/

„Na, költő úr, mérget vehet rá, hogy bepereljük hitelrontásért! Egy általunk ISO minőségtanúsítványt szerzett házinyúl sosem okoz emésztési panaszokat! Savanyú vetrecében pedig olyan ízletes, hogy egy finnyás favágó is megnyalja utána mind a három ujját! Ön ellen a legeslegjobb ügyvédeket fogjuk felfogadni! Tehetjük, mert mi minden audit árából vehetünk egy új Audit!” /Kákacsomóssy Kond, ISO auditor és amatőr orvhorgász/

„Egy nyúl rágta salátalevél szokott olyan recés lenni, mint a magamból ma délután kioperált vakbelem. Lehet, hogy ebédre nem kellett volna nyúlvetrecét ennem sünpörkölttel? A süntű mindenesetre nem volt haszontalan, mert azzal varrtam be a sebet, ugyanis a 7-es buszon nem volt nálam a teljes orvosi készletem.” /Dr. Vagdaló Vendel, közkórházi sebész és másodállású cirkuszi fakír/

„Még szerencse, hogy mi itt a Kisbigben színtiszta marhahúsból készítjük a savanyú vetrecét! Ezt eleddig egyetlen vendégünk sem hányta még a szemünkre!” /Mr. Kisbig, főséf/

„Hurrá, ma savanyú vetrece lesz kagylótésztával a Kisbigben! Gyerünk!” /Frady Endre, éhes költőgigász/

„Költőnk ismét a tőle megszokott érzékenységgel nyúlt a témához. A témaválasztás szofisztikált algoritmusának vázlata: 1. ehető? igen → jöhet, nem → 2. befér a sportrovatba, az időjárás jelentésbe, vagy a napi politikába? igen → jöhet, nem → 3. de legalább rímel valamire, amihez nehezen köthető? igen→ jöhet, nem → 4. nincs lehetetlen, csak tehetetlen! → jöhet.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Megtáltosodott ez a múzsa, ez már egy 3-as. Chuck Norris tud marha vetrecét csinálni! (nyúlból és bármiből is).” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jól látod a helyzetet, reálka. Én szalonnából is tudok kutyát csinálni. Meg marhavetrecéből nyulat. Nyulat is!” /Chuck Norris/

„Na, gyerekek, ha egy verstől ugyanúgy hánytok, mint a menzai kajától, akkor az a vers hat. Ettől költészet. Frady Endre a gyomorforgató katarzis okozás koronázatlan királya! Na, most mossátok fel az osztálytermet, utána Tolsztoj röpdolgozat!” /Vetrecei Vidorné Kontyosi Kólika, középiskolai magyartanár és megélhetési gasztroblogger/

„Nincsen ingyen ebéd, csak olcsó nyúl, aminek híg a leve! Mi ősmagyarok, akik a Vetrece… ööö… Vereckei hágón jöttünk be, jogunk van ahhoz, hogy a nyereg alatt puhított marhatokány legyen nyereg alatt puhított marhatokány! Szavazz ránk, és még az unokád is ezt fogja rágni!” /Visszanyilazó Vazul, az Egyesült Leopárdbőrös Lovasok Országos Pártja (ELLOP) főgyulája/

„Mi ez a megye hármas kiesőhelyen totálisan reménytelenül vergődő szógejzír?! Mi ez a tudatmódosult létrombolás?! Mi ez a borjú bécsit is nyúlkarajból hamisítani vágyás?! De mi más is várható egy Frady Endrétől, akinek már az óvodában is a sárga földig felszántott és sóval behintett Parnasszus volt a jele! Anyámat visszamenőleges hatállyal eltiltottam attól, hogy ebben a visszataszító rímpocsolyában tapicskoljon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Kisbig adag

Kisbigben az adag mega,
S ilyen nagy mennyiség meg a
Minőség egy olyan elegy,
Ami mellett nem megy el egy
Üres gyomrú felnőtt egyed
Kábé fél dél s háromnegyed
Három között, hanem falja,
S tunktól csillan tálja alja.

Kaja végén fontos a tunk,
Jónál jobban belakhatunk,
S tápözöntől hasunk degesz.
Az az ember, amit megesz!
Menünek nem ijeszt ára,
S nyugodt szívvel sziesztára
Dőlhet a nép, amíg emészt,
Dolgoztatva gyomrot s nem észt.

Éles elme ekkor csorba,
Vér megy mind le a gyomorba
Feldolgozni Kisbig kaját,
S szűrődik e belső zaj át
Mások irigy füleibe,
S bélpép már a rántott csibe.
Hű tápjaim, ria-ria,
Kell a kilokalória!

„Kidolgozott téma, kicsit vontatott végkifejlet, de végül is nem rossz. Az utolsó két sor megmenti a művet a középszerűségtől is. Egy magyar haikunak tökéletes lenne (ha vers többi része felemésztődne véletlenül).” /P. Gergő, a költő reál végzettségű költőkollégája/

„Vannak egyértelmű dolgok. Enni kell. Kisbig. Verselni muszáj. Frady Endre. Éljen Ön is egyértelműen!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne éhezzen, költő úr, hanem térjen be hozzánk! Ma lencsegulyás van a menüben, holnap meg pincepörkölt! Ezeket aztán tunkolhatja! Ne feledje, amit egyszer megevett, azt már senki sem veheti el öntől!” /Mr. Kisbig, főséf/

„Dehogynem veheti! Csak egy kis hánytató meg hashajtó kell hozzá, és rögvest úgy kiürül a bélrendszere, mint államkassza a közpénz jelleg elvesztésétől! Nagyétkű és fogyni akar? Itt a megoldás! Keresse fel magánklinikámat és megszabadítom mindenétől! Hívjon most!” /Dr. Anorex Atanáz, fogyasztó mágus és okádó virtuóz/

„A leghatározottabban megtiltottam a dolgozóimnak, hogy a Kisbigben egyenek, mert ebéd után átalusszák a kora délutánt! Koplaljanak, böjtöljenek, vagy egyenek általános iskolások által meghagyott menzai moslékot, de én délután is elvárom a fegyelmezett munkavégzést, mert a terroristák sem sziesztáznak!” /Csávás Kálmán kommandónagy, a Terror Elhárító Központ (TEK) lecsapási főbiztosa/

„Jaj, főnök, én ma általános iskolások által meghagyott menzai moslékot ettem, ahogy parancsolta, így most nem a szieszta megy, hanem a hasam!” /Beles Benő, szakaszvezető/

„Na, költő úr, maga is ebéd utáni kicsorbult elmével írhatta ezt a zagyvalékot! Csak azért nem ütöm rá most a NEM ENG.! pecsétet, mert én is a Kisbig ebédem utáni sziesztámmal vagyok elfoglalva! Késő délután viszont újult erővel betiltom!” /Tokányi Tahomér, OKJ-képzett főcenzor helyettes/

„A költő játékos lánc-lánc-tápláléklánc hangulatából elénk szökellő zabalírája önfeledt gyomorsav túltengést idéz elő az irodalmi mindenevők legmélyebb bugyraiban. A három darab nyolcsoros versszak a honunkra oly jellemző flegmatizmus ’Három a magyar igazság, de nekem nyolc!’ irdatlan apoteózisa. Igazi étvágycsináló tápmű! Fel a Kisbigre! Rohaaam!” /Májbaj Mihályné Epekövi Epilepszia, a Járulékos Jaksikoly c. alternatív irodalmi folyóirat olvasószerkesztője/

„Mi ez a tömegpusztító kivagyiság?! Mi ez az ordenáré tehetségtelenség?! Frady Endre egy evolúciós ellenforradalom által kontraszelektált antitalentum, akinek versírás helyett inkább a gumiszobája sarkait kellene számolgatnia a hideg zuhany után ráadott kényszerzubbonyában! Anyámat épp most szándékoztam ebédelni vinni a Kisbigbe, de ezek után nem merem, nehogy véletlenül ott találjuk ezt a líragibbont, amint épp belenyáladzik a tejfölös cukkínitócsniba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne nyavalyogj, Robi! Ki vagy fordulva magadból! Kapj be egy kismenüt! Ki vagy, ha éhes vagy? Kisbig! Megállni tilos” /Mr. Snickers Leaks, kiszivárogtató reklámfőnök/

„Nem tudom eldönteni, hogy a Kisbig a kifőzdék Chuck Norrisa, vagy Chuck Norris a szuperhősök Kisbige? Amíg eldöntöm, mindenesetre zabálok egy jót! Capdbe diem! – Falj a mának!” /Zabáló Zebulon, életművész/

„Néhai életművész! Egyetlen rúgásomtól nemcsak ezt az árnyékvilágot hagyta el, hanem röviddel utána a naprendszert is.” /Chuck Norris/

Ebédem a Figuráns étteremben

(tűnődőn eszegetve olvasandó)

Figuránsban lencsét eszem,
S tűnődve néz bús lencseszem,
Mintha azt kérdezné tőlem,
Mért én vagyok fenn és ő lenn?

„Mért, hogy én csak lencse vagyok,
Te meg ember? Van egy nagy ok?
Mért te lakj jól, míg én finom
Legyek s bort se szabad innom?!”

Kérdés éle nem is vét el,
Fáj e filozófus étel,
S míg válaszon töprengek én,
Mérnöki lét ragad zekén:

„Edd az ételt, kell az erő
Termelni, és attól’, mer’ ő
Lelkiismereten tapod,
Meg kell legyen mérnöknapod!”

Figuráns egy ilyen bisztró…
S míg kopást a térdre tviszt ró,
Ha a pocak kellőn degesz,
Mindenki az, amit megesz.

„Trendi tudatos táplálkozás?! Enni, vagy nem enni?! Enni kell, de szabad-e?! Aki nem hibázik, ne is egyék?! Táplálékláncszemlencse?! Szemesnek áll a világ, ezért ne vegyük szemtelenségnek, ha a menü visszanéz?! Habár szorít ruhája (reggel is alig ment rája), azért az éh' nagy úr?! Sok a kérdés?! Költőúr, a kétségek alkoholban oldódnak - iszol Te rendesen, kérlekalássan?” /F. Péter, a Költőúr vegán kollégája/

„Költő úr, ha nem ittasan ment volna le tűnődni az üzemi étkezdébe, akkor valószínűleg nem szólt volna be az ebédje! Magánál minden út kómába vezet?! Régi mérnökdinasztia sarjaként nehezen viselem az ilyen idült művészlelkeket! Na, iszkiri józanodni és termelni, hogy gyorsabban haladjunk a kapitalizmus építésének útján!” /Dr. Teodolit Tivald, a Cementport Újrahasznosító Mérnöki Iroda (CUMI) dehidratációs főosztályvezetője/

„Minek tvisztel a tálcával az olyan, akinek nem bírja a térde?! Persze, hogy belenyilall a fájás, az fölszikrázik az agyba, oszt’ utána nem csoda, ha az emberrel beszélgetni kezd a lencselevese! Na, üljön le enni, de ne legyen közben semmi tűnődés és dalra fakadás!” /Dr. Mákony Menyhért, üzemorvos/

„Amikor én előétel voltam, én is beszéltem az engem főző bennszülöttekhez, de hiába! Ebédig nem tért meg egyikük sem, sőt még meg is ettek! Mártírleves lettem! Halleluja!” /Salát atya, a Nyaszaföldön eltűnt misszionárius/

„Ne mártirkodjon, Salát atya, ne mártírkodjon! Magával együtt minket is felfaltak a kannibálok, pedig mi a mérnök úrral nem is megtéríteni akartuk őket, hanem csak fölparcellázni!” /Léc Lajos, figuráns/

„Miután értesültem a nyilvánvaló csodatételről, hogy tudniillik mártír testvérünk elfogyasztása után az Úr eme kannibalizmusban vétkező pogány bárányai sűrű tömjénfüstöt böfögtek fel és ennek hatására a szívükbe imádkozták Jézust, személyesen indítottam meg Salát atya boldoggá avatási procedúráját. Ubi et Sali! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Papa Francisco, egy füst alatt nem avatna fel engem is? Az ötödik aranylabda után én is vagyok olyan boldog, mint padre Salato! Szertartás után meg beugorhatnánk egy igazi gaucho marhaszeletre a Figuránsba! Én fizetek!” /Lionel Messi, az FC Barcelona argentin futballsztárja/

„Miután a pap bá’val a gyomrunkban megtértünk, összeszedtük és eladtuk a megevett geodéták műszereit, elvégeztük a világhírű Műegyetemet és mérnökként a kies Magyarországon dolgozva majdnem minden nap a Figuránsban ebédelünk. Az étel itt szerencsére nyomokban sem tartalmaz emberhúst!” /Dr. Kngo N’Tumbi, a Nyákmentes Elektronikai Tervezde (NYET) főmérnöke/

„Micsoda?! Beszélő lencse?! Anyám borogass! De ne a DVD tartó állványaimat! Na, megállj Frady, most miattad össze-vissza karistolódott a Best of Puzsér! Nem tudna valaki villámgyorsan szervezni Frady Endrének egy író-olvasó találkozót Nyaszaföldön?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nyaszaföldi kannibálok egyszer rám gyújtották az erdőt, hogy megsüssenek, de agyonvertem őket a Holddal. Utána kiszabadítottam egy figuránst egy anakonda csorda karmai közül, majd a csordát pedagógiai célzattal elkergettem a horizontig oda-vissza. Kétszer.” /Chuck Norris/

A tápiószentmártoni darálós WC

Pár barátom (egy baráti pár) a napokban kért tőlem egy verset, melyben Tápiószentmárton is szerepel meg darálós WC is. Az okok most nem fontosak, a vers viszont elkészült…

Híres Tápiószentmárton
Patakjában úszik pár ton,
Amit Bödön bácsi megesz
Tejszínhabbal s attól degesz.

Fájós hasa hasogatja,
Érzi, gázos már a gatya,
WC-re lihegve oson,
S üldögél a darálóson.

Nyögve maga alá robban,
S rögvest érzi magát jobban.
Zúg a WC, zeng a falu…
Új ház kéne, tripla falú!


„Nehéz dolga van a zsűrinek. Nehéz ehhez bármit hozzátenni.....elvenni meg pláne. Nehéz lett volna alkalmasabb irodalmi entitást találni erre a költőt próbáló feladatra. HAJRÁ FRADY! HAJRÁ FRADY!! HAJRÁ FRADY!!! HAJRÁ FRADY!!!! :-)))” /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnök kollégája/

„Kőttő úr, minékünk itt Jásznagybürgözdön van egy messzi fődön híres zenélő biligyárunk! Arrúl mér nem ír valami szépet, hogy mink is örülhessünk kicsinyég?!” /Jásznagybürgözdi Jenő, zenélő bili gyáros és polgármester/

„A csokikakiló Mikulásnak nincs szüksége semmilyen WC-re, mert amit ő kakil, azt a kismanók ezüstpapírba csomagolva egyenest viszik is a csokiboltba. Ugye gyerekek?” /Edebede bácsi alias Laár András/

„Nyihaha, költő úr, bruhaha! Hát még azt sem tudja, hogy a szülőfalum, Tápiószentmárton nem is falu, hanem nagyközség?! Illetve, amikor születtem, még falu volt. Éppen ezért lehetett a szülőfalum, mert ha már akkor nagyközség lett volna, akkor a szülőnagyközségem lett volna. De pont attól lett nagyközség, hogy miattam híres lett, mert az volt az én szülőfalum! Ha már a születésemkor nagyközségként indul, mára talán már megyeszékhely lenne! Nem érti? Nyihaha-bruhaha!” /Kincsem, a verhetetlen versenyló/

„Ugyan már, mit tudhat egy versenyló?! Elvégre nem az eszéért tiszteljük szegényt! Kincsem nem Tápiószentmártonban született, hanem itt nálunk Kisbéren! Bár nyilván Tápiószentmártonban, akárcsak az egész országban kisbérűek élnek, de ez nem ok arra, hogy minden település magának akarja a csodalovat! Aki ez ellen hőbörög, azt lekaszabolom, punktum!” /gróf Béri-Kiss Kenéz, kisbéri lótenyésztő és hagyományőrző huszárőrnagy/

„Böff! Naná, hogy tejszínhabbal eszem tonhalat! Én az ecetes uborkát is tejszínhabbal eszem! Az egészséges, mert átmossa a belemet és kicunamizza a bennem lerakódott méreganyagtömböket! Oszt’ hadd dolgozzon az a darálós WC!” /Bödön bácsi, nyugdíjas sintér/

„A darálós WC egy darálóval és szivattyúval ellátott szerkezet, amely kis átmérőjű lefolyók esetén is lehetővé teszi a WC bekötését, mert sok aprított trágya kis helyen is átfér. Ha nálunk veszi meg és velünk kötteti be új darálós WC-jét, akkor ajándékba adunk mellé egy doboz székletlágyítót is. Jelmondatunk: Székeljen velünk, mi ledaráljuk!” /Dr. Dara Dezső, okleveles csatornamérnök és a Dirr-Durr-Dara Kft ügyvezető igazgatója/

„Mi a szentséges rotyogó reterát ez?! Mintha ezt a sivító slózit rossz helyre kötötték volna be, és a kijövő tartalom nem a szűk csatornába, hanem a szövegszerkesztőbe ömlött volna! Ugye, hogy ráhibáztam és tényleg így fröccsent ide ez az íze is, bűze is mű?! Anyám szerint biztos van ebben az országban fél tucat ember, aki még ezt is meg tudja emészteni, de hát ő mindig is reménytelenül optimista volt. Vajon nincs Tápiószentmártonban egy lovarda ahol a költő holttestén át fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra, s otthagyják őt összetiporva?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nem kell semmilyen WC, mert ami belőlem itt Texasban többszörös hangsebességgel kijön, az előbb még a vastagbelemben hangrobban, utána belefúródik a talajba, majd a Föld túloldalán a Csendes óceán közepén cunamit okozva távozik a világűrbe.” /Chuck Norris/

Vérbő Vajk

(horror mese csak 118 éven felülieknek!!!) 

Vérbő Vajk egy dúvad vámpír,
Elkap, mint csempészt a vám pír,
Kenyerén vagy véres vajkrém,
S bezabál e szörnyű Vajk rém.

Fogakat tokádba mélyeszt,
Átélned nem túl nagy kéj ezt,
Ám a szívcsakrádba, ha mar,
Véget ér e fájás hamar.

Belőled minden jót megesz,
Hordó gyomra ettől degesz,
Ám bármidben volna hiba,
Eladna a kínaiba.

Nincs is szebb jövőkép ennél:
Kiciccípősz cirke lennél,
S rajtad rágná magát vak át!
Polgártársam, jó éjszakát!

„Jaj, költő úr, hát hol él maga?! Ha valakinek a határátlépéskor az arcát elönti a vám pír, akkor az nem profi csempész, csak egy betanított pitiáner seftelő! A múltkor is úgy hoztam be a gatyakorcomba varrva ennek a Vérbő úrnak az aranyozott gyémánt vámpír műfogsorát, hogy még a pulzusom se ment negyven fölé, csibepofa!” /Enyv Jenő, csempész és hidegburkoló/

„Senki ne akarja nekem bemesélni, hogy az a fincsi szecsuáni csirke, amit tegnap ettem a kínai büfében, az valamikor ember volt! Hát ne lássam anyám kapáslövését a felső lécről a gólvonal mögé pattanni, ha át nem látnék a szitán!” /Vak II. Béla, alapvonali gólbíró/

„Jaj, költő úr, rémálmaim vannak! Az idióta horror meséjétől nem tudok aludni! Már napok óta nem merek bemenni a Tescoba, mert félek, hogy a hűtőpultról rám veti magát egy vér ízű vajkrém! Még jó, hogy vasárnap zárva vannak ezek a nyavalyás multik!” /Polgár Pál, keményen dolgozó kisember/

„Felháborító, hogy alaptalanul a rossz híremet keltik! Már régóta áttértem a vegetáriánus étrendre és leadtam huszonöt kilót. Se vér, se hordóhas! Még a nevemet is megváltoztattam! Ha Frady Endre nem kér térden állva bocsánatot nagy nyilvánosság előtt a Csát-Csút rangadó szünetében, a Kancsó Aréna gyepén, akkor leharapom a fejét!” /Vega (ex-Vérbő) Vajk, a Nemzeti Vérellátó Központ minőségellenőre/

„Az írásból arra következtetek, hogy a költő a mélyen elfojtott pszicho- és szociopata hajlamait antiszociáltechnorata lózungok mázaként próbálja másra hárított felelőségként szétkenni a társadalom fantomfelületein. A gyanúsítottól a tömeghisztéria keltésének gondolata sem áll távol, de hát ezzel vagyunk így ebben az országban pár millióan. Szigorú zárt intézményes szívcsakra kezelést javaslok!” /Dr. Görcs Géza, parafenomenális pszichedelista pszichopatológus/

„Jól van ükfattyaim! Látom, a vér nem válik vízzé! Csak így tovább! Magyarország jobban tepesít!” /Vlad Tepes, alias Drakula gróf/

„Mi ez az avítt szóviccektől bűzlő művéres mesemoslék?! Ez horror?! Ennél még egy Hajdú Péter mintájúra festett Matrjoska-baba is félelmetesebb! Ettől anyám akkor sem ijedne meg, ha huhogva és láncot csörgetve olvasnám fel neki! Frady Endre ismét megalkotta a szokásos nagy dolgát, és ismét elfelejtette lehúzni maga után! Tapír, aki elérhető!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki rossz vicceket űz a Föld Dobogó kőszíve alatti életadó szívcsakrájából, annak csomózódjon össze a csíje és rezonáljon a gyehennával a taplógyökér!” /Szügy Szittya, táltos gyulavitéz és népi hályogkovács/

„Egyszer a nyakamba harapott egy vámpír, de szétszakadt a feje, ahogy visszapattantak a fogai a nyaki ütőeremről. Kínaiban meg nem eszem, mert a kutyát jobb szeretem nyersen, mint azokkal az édes-savanyú szószokkal leöntve.” /Chuck Norris/

Keresztespók Konrád

Keresztespók Konrád
Előbb hálót fon rád,
Azután meg megesz.
Ettől ilyen degesz.

„A rengeteg pók közül pont a keresztes, mi? Antiklerikális akció, költőcske? Csoda-e, ha válaszul jön a klerikális reakció, he? Lesz nagy meglepi, amikor a lángnyelvecskék nyaldosgatják a talpacskáját, ugye? Készüljön, hamarosan jövünk meginkvizitálni!” /Torquemada Tamás, spanyol szórabíró/

„Konrád jelentése merész és tanács. Hát ezért mer ész nélkül költögetni! Tanács oroszul szovjet. Szóval ez itt nem más, mint egy titkos kommunista összeesküvésre buzdító, mit buzdító, szinte hergelő pamflet, amely színvonalában bár pimf lett, politikailag mégis veszélyes! Faljanak fel minket a komcsik?! Éljen a fogyasztói társadalom! Frady Endre elvtárs, monnyonle!!!” /Éber Bödéncz, imperialista lingvisztátor és teleshop ügynök/

„Degesz tán?! Nem inkább Dagesztánt akart írni, költő úr?! Tudat alatt bele akart kötni ebbe a szorgos kaukázusi köztársaságba, amely annyi szépet és jót adott az emberiségnek?! Hogy mást ne mondjak, az Anzsi Mahacskalát és Dzsudzsák Balázst! Utóbbit ugyan nem a világnak, hanem a Dinamó Moszkvának és nem is ingyen, de merem remélni, hogy nem akar minden egyes szavamba belekötni, költő úr! Hogy a pók harapja le a homlokáról a múzsája rúzsnyomait!” /Jetilov Dagesznyik, kaukázusi kefír- és koffergyáros/

„Korsblommiga spindel Conrad
Jag dör viktigt för dig,
Då du äter.
Från den knubbig.

Így ni! Gyorsan lefordítottam svédre és már megy is emailben a királynak, hogy intézkedhessen az akadémiájánál a nagy Frady Endre soron kívüli Irodalmi Nobel Díja ügyében! Mert megérdemli!” /Dr. Tönkrevär Googlesson, Frady Endre állandó svéd műfordítója/

„Le kéne már fogynom! Legközelebb a Schobert Norbit eszem meg, vagy a Rubint Rékát, de őket is csak este hat előtt, nehogy tele hassal ijesztő lényekkel álmodjak!” /Keresztespók Konrád/

„Újra egy bulvárármány! Egy pillanatra nem figyelek oda erre a fűzfapoétára, mert anyámat kell megakadályoznom a stikában történő Hajdú Péter nézésben, és máris előáll valami újabb tudatszennyező klapanciával! Valahogy rá kellene beszélni, hogy közvetlenül az iratmegsemmisítőbe pötyögje be a műveit. Hú, de jó lenne, ha őt magát is úgy beszippantaná a gép, mint anyámat a Barátok közt! Annyit szélmalomharcolok már, hogy lassanként fel kell vennem a Don Robijote de la Puzsér nevet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Úgy lerúgom a fejtorát, hogy potrohad!” /Chuck Norris/

„Felháborító, hogy zsíros költők odavetik magukat a szerencsétlen pókok elé, hogy azok elhízzanak, és a vérükben lévő káros koleszterinek szintjének orv megemelkedése által a kihalás szélére sodródjanak! Mi zöldek követeljük a költők és más emberfajták világűrbe távolítását! A Földön csak mi maradjunk és persze még pár millió dinamós biciklit hajtó rabszolga, hogy legyen fűtés, világítás és meleg víz a kényelmes otthonainkban! Ja, és utcaseprők, pincérek, szakácsok, orvosok, benzinkutasok és autószerelők is korlátozott létszámban. A többiről később intézkedünk.” /Esőőserdei Ózonpajzsné Élőlánclánc Eszter, főzöldnő/

„A minap az egyik lovam rálépett egy dagadt zsírpókra, ami akkorát reccsent-fröccsent, hogy a ló ijedtében hangsebességgel felszaladt az égbe és a súrlódástól kigyulladt a szekér! Tök égő volt!” /Illés próféta/

Mezőn sétáló filozófus

Filozófus a mezőn (egy birkapásztor felvétele)

Mezőn sétál filozófus.
Belső gyermek kiált: „Ó, fuss!”
Külső teste viszont gyarló,
Petyhüdt, mint egy műmagyar ló,
S úgy lepi a veríték el,
Mintha betondinnyét lékel-
-ne s közben olvasna Nietzsche-t.
Csoda-e hát az, hogy nincs ét-
-vágya, csupán füves ágyik-
-óba beledőlni vágyik?
Filozófus végül leül.
Kivan, mondhatni, hogy cse’ül.
Szütyőjében Kantot keres,
De csak hagyma van benn, veres.
Oly bűzhödt e vereshagyma,
Alig eszi, sokat hagy ma,
S gyomra bár nem ér el degeszt,
Éhe szilárd lelket hegeszt.

Falánk kis borz

Falánk kis borz, ha egy ültő
helyben egész medvét megesz,
duzzad rajta még a fültő
is, mivelhogy olyan degesz.

Medvebrummtól hangos bendő
igen hamar kettéhasad!
Kis borz, ezt elkerülendő
kevésbé tömd meg a hasad!

Két kis félborz, aki all in-t
próbál, all out lesz és ő
még egy legutolsót bólint:
„Káros enni este késő’…”