Kisbigben az adag mega,
S ilyen nagy mennyiség meg a
Minőség egy olyan elegy,
Ami mellett nem megy el egy
Üres gyomrú felnőtt egyed
Kábé fél dél s háromnegyed
Három között, hanem falja,
S tunktól csillan tálja alja.
Kaja végén fontos a tunk,
Jónál jobban belakhatunk,
S tápözöntől hasunk degesz.
Az az ember, amit megesz!
Menünek nem ijeszt ára,
S nyugodt szívvel sziesztára
Dőlhet a nép, amíg emészt,
Dolgoztatva gyomrot s nem észt.
Éles elme ekkor csorba,
Vér megy mind le a gyomorba
Feldolgozni Kisbig kaját,
S szűrődik e belső zaj át
Mások irigy füleibe,
S bélpép már a rántott csibe.
Hű tápjaim, ria-ria,
Kell a kilokalória!
„Kidolgozott téma, kicsit vontatott végkifejlet, de végül is nem rossz. Az utolsó két sor megmenti a művet a középszerűségtől is. Egy magyar haikunak tökéletes lenne (ha vers többi része felemésztődne véletlenül).” /P. Gergő, a költő reál végzettségű költőkollégája/
„Vannak egyértelmű dolgok. Enni kell. Kisbig. Verselni muszáj. Frady Endre. Éljen Ön is egyértelműen!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Ne éhezzen, költő úr, hanem térjen be hozzánk! Ma lencsegulyás van a menüben, holnap meg pincepörkölt! Ezeket aztán tunkolhatja! Ne feledje, amit egyszer megevett, azt már senki sem veheti el öntől!” /Mr. Kisbig, főséf/
„Dehogynem veheti! Csak egy kis hánytató meg hashajtó kell hozzá, és rögvest úgy kiürül a bélrendszere, mint államkassza a közpénz jelleg elvesztésétől! Nagyétkű és fogyni akar? Itt a megoldás! Keresse fel magánklinikámat és megszabadítom mindenétől! Hívjon most!” /Dr. Anorex Atanáz, fogyasztó mágus és okádó virtuóz/
„A leghatározottabban megtiltottam a dolgozóimnak, hogy a Kisbigben egyenek, mert ebéd után átalusszák a kora délutánt! Koplaljanak, böjtöljenek, vagy egyenek általános iskolások által meghagyott menzai moslékot, de én délután is elvárom a fegyelmezett munkavégzést, mert a terroristák sem sziesztáznak!” /Csávás Kálmán kommandónagy, a Terror Elhárító Központ (TEK) lecsapási főbiztosa/
„Jaj, főnök, én ma általános iskolások által meghagyott menzai moslékot ettem, ahogy parancsolta, így most nem a szieszta megy, hanem a hasam!” /Beles Benő, szakaszvezető/
„Na, költő úr, maga is ebéd utáni kicsorbult elmével írhatta ezt a zagyvalékot! Csak azért nem ütöm rá most a NEM ENG.! pecsétet, mert én is a Kisbig ebédem utáni sziesztámmal vagyok elfoglalva! Késő délután viszont újult erővel betiltom!” /Tokányi Tahomér, OKJ-képzett főcenzor helyettes/
„A költő játékos lánc-lánc-tápláléklánc hangulatából elénk szökellő zabalírája önfeledt gyomorsav túltengést idéz elő az irodalmi mindenevők legmélyebb bugyraiban. A három darab nyolcsoros versszak a honunkra oly jellemző flegmatizmus ’Három a magyar igazság, de nekem nyolc!’ irdatlan apoteózisa. Igazi étvágycsináló tápmű! Fel a Kisbigre! Rohaaam!” /Májbaj Mihályné Epekövi Epilepszia, a Járulékos Jaksikoly c. alternatív irodalmi folyóirat olvasószerkesztője/
„Mi ez a tömegpusztító kivagyiság?! Mi ez az ordenáré tehetségtelenség?! Frady Endre egy evolúciós ellenforradalom által kontraszelektált antitalentum, akinek versírás helyett inkább a gumiszobája sarkait kellene számolgatnia a hideg zuhany után ráadott kényszerzubbonyában! Anyámat épp most szándékoztam ebédelni vinni a Kisbigbe, de ezek után nem merem, nehogy véletlenül ott találjuk ezt a líragibbont, amint épp belenyáladzik a tejfölös cukkínitócsniba!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ne nyavalyogj, Robi! Ki vagy fordulva magadból! Kapj be egy kismenüt! Ki vagy, ha éhes vagy? Kisbig! Megállni tilos” /Mr. Snickers Leaks, kiszivárogtató reklámfőnök/
„Nem tudom eldönteni, hogy a Kisbig a kifőzdék Chuck Norrisa, vagy Chuck Norris a szuperhősök Kisbige? Amíg eldöntöm, mindenesetre zabálok egy jót! Capdbe diem! – Falj a mának!” /Zabáló Zebulon, életművész/
„Néhai életművész! Egyetlen rúgásomtól nemcsak ezt az árnyékvilágot hagyta el, hanem röviddel utána a naprendszert is.” /Chuck Norris/