Felmászik a gyaloghídra,
S ráharap az összes feje,
Tyuhaj, szakad a híd, yeah-yeah!
Jön a mérnök, fejet vakar,
Vízből kinyúl vad hidrakar,
S szakembernek hűlik helye,
Hinnye, vízbe fullad, yeah-yeah!
refrén:
Oh yeah, oh no, bármit ugatsz,
Szörnyű ez a hullakupac,
Mer’ az élet igen nehéz,
S ki ezt tudja, nem hehehéz!
Brühühü!
Hidra csámcsog, rág a beste,
Nyállal mállik mérnök teste,
S parton sikoltoz a neje:
Bosszút állok, Rezső, yeah-yeah!
Rüh Rezsőné bunkót ragad:
Rusnya hidra, add meg magad!
Felnyerít a fakó peje:
Üsd, vágd, nem az apád, yeah-yeah!
Bánja már a hidra nagyon,
Hogy ily Rezsőt rágott agyon,
El is apad minden teje!
Pszichoszomatika, yeah-yeah!
refrén:
Oh yeah, oh no, bármit ugatsz,
Szörnyű ez a hullakupac,
Mer’ az élet igen nehéz,
S ki ezt tudja, nem hehehéz!
Brühühü!
„Szólt valaki? A nevemet hallottam emlegetni! Hajlandó vagyok eltekinteni a zaklatásért történő büntetőjogi feljelentéstől, de nem lesz olcsó! Egy gyaloghíd mintás hidrabőr bundát kérek cserébe!” /Refrén Rolandné Brühühü Brünhilda, betanított strófadíler/
„Gyaloghíd?! Miért pont gyaloghíd?! Csak parasztok közlekedhetnek rajta, he?! Hehehe! Jaj, berosáltam!” /özv. Sakk Sebőné Matt Matild, nyugdíjas rosálónő/
„Nem az élet nehéz, költő úr, hanem hasmenés esetén visszatartani a röhögő görcsöt! Na, olyankor valóban veszélyes dolog hehehézni!” /Hidraváry Hasmars Huba, anyagcserekereskedelmi utazó/
„Ebből is látszik, milyen fontos a hidratálás! Mert ha a hidratál tele lett volna hidratáppal, Rezső megúszta volna. Meg talán mi is…” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/
„Sosem gondoltam, hogy egyszer majd Rüh Rezsőnéként fogok reinkarnálódni! Mondjuk igaz, hogy erre nagyon kevesen gondolnak. Igazuk van, ebbe jobb bele sem gondolni, főleg ilyen borzasztó vers olvastán!” /Herkules, a halott hidraölő hős/
„Ha jobban belegondolok, mindig éreztem valami furcsaságot a nejem jellemében. Sosem értettem, miért akar nő létére tíz-tizenkét próbázó lenni…” /R. Rezső, a költő hidra általi kivégzettségű mérnökkollégája/
„S jutott eszembe számtalan szebbnél-szebb gondolat. Közvetlen kiváltó okként a hídtervezők váltakozó túlterheltségét/alulfoglalkoztatottságát, enyhítő/súlyosbító körülményként a szerző életkorából és idegrendszeri állapotából, valamint a közéleti ingerekből képződött robbanóelegyet, mentségként semmit nem tudok elképzelni. Frady for President!” /A kétfarkú kutyapárt elnöksége alias F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Én for President?! De jó is lenne! Minden reggel, délben és este kiállnék a szolgálati lakóhelyemül szolgáló Sándor Palota erkélyére és a város felett beleszavalnám, ill. megzenésítés esetén beleénekelném a légtérbe ezt a csodálatos művet! Utána meg lemennék az összegyűlt rajongók közé egy kis rögtönzött ír-olvasó találkozóra!” /F. Endre, költőgigász és potenciális köztársasági elnök/
„Úgy van, gyere csak le közénk, gyere! Ha már kaszával-kapával felcihelődtünk ide a hegyoldalba! Lesz itt olyan író-olvasó találkozó, hogy egyből megkapod a nyolcvannyolc napon túl se gyógyuló kétoldali posztumusz Kossuth-díjadat!” /az összegyűlt rajongók/
„Költő úr, maga ne tudná statikusként, hogy egy gyaloghíd mértékadó terhe ötszáz kiló per négyzetméter, úgyhogy, ha egy hidraszörny olyan hatalmas, hogy képes leszakítani, akkor nincs az a Rüh Rezsőné, aki doppingszer segítsége nélkül agyon tudná verni, vagy érzelmileg olyan nyomás alá helyezni, hogy pszichoszomatikusan elapadjon a teje! Felszólítjuk, hogy Rüh Rezsőné vizeletmintáját azonnali hatállyal juttassa hozzánk, vagy letépjük az összes fejét, mint Herr Herkules a lernéi hidráét!” /Dr. Wada Winnetouné Szertelen Szidónia, a Nemzeti Urinális Dopping Lecsapoló Intézet (NUDLI) analitikai főosztályvezetője/
„Végre, már úgy szerettem volna egy rockoperát szerezni, de sosem volt megfelelő minőségű librettóm! Hála az égnek, most itt van ez a szívemnek kedves yeah-yeah dolog, úgyhogy neki is ugrok! Az ’oh no’ rész kicsit zavar ugyan, mert Yoko Onora emlékeztet, de kicsi sárgára nem nézünk!” /Paul McCartney, ex-beatle/
„Fúj, rasszista! Hímsovoniszta! Genderfasiszta! Az én drága Johnnym jól megagyalna, te nyálgép, ha még élne és épp nem lenne szügyig bedrogozva! Jog- és fájdalomdíjat követelek!” /özv. John Lennonné Yoko Ono/
„Mi ez a hidrakocsányon lógó, elmedorongoló mérnökhiszti?! Anyám lehidalna, ha látná, amint görcsbe rándult aggyal próbálom lemosni magamról a Frady Endre versmirigyeiből rám fröccsenő rímváladékot! Segítség, pszichoszomatikus fantom tőgygyulladásom lett attól a páni félelmemtől, hogy visszavonhatatlanul összefradyendréződtem! Világirodalombarátaim, lélekben felkészültem a legrosszabbra! Nem, nem a hivatásom gyakorlási közbeni halálomra, hanem Frady Endre esetleges életben maradására és további önfeledt hehehézésére! Brühühü!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ne bőgj, Robi, Frady Endre sem él örökké, csak addig, amíg az orrnyálkahártyájába szúrom a hidratált hónaljszőrömet! Attól atomjaira hullik, mint leprás néptáncos a trambulinon.” /Chuck Norris/
