A következő címkéjű bejegyzések mutatása: börtönrock. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: börtönrock. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 13., kedd

Munkatér határolás

A baleset előtti pillanatok /egy vakond felvétele/
Szegény mérnök sose szeret
Határolni munkateret,
Mert, ha gány a munkagödre,
Zagyként ömlik le a fődre.

Munkásokat betemeti,
S máris előjön a Heti
Harsona az online cikkel,
S aki magyar, odaklikkel.

Ha a rogyott agyag alatt,
Nem találni szádolt falat,
S mérnök miatt dőlt be e lik,
Egy-kettőre lesittelik.

(Börtönrock!)

„Rossz mérnököt rendőr elvisz, s énekel majd neki Elvis! Höhöhö!” /Újpesti Barnabás, bölcsészhallgató és kárörvendő kortárs költő/

„Ugye, ugye, ha hibásan vesszük figyelembe a konszolidálatlan kövér agyagtalaj drénezetlen nyírószilárdságát, mindjárt kialakul a logaritmikus spirál csúszólap és máris megy a hegy a sok kis lapátos Mohamedhez, oszt’ jóccakát! Jobban oda kellett volna figyelni az előadásaimon!” /Dr. Montmorillonit Málé, akadémikus és a talajmechanika Mozartja/

„Tisztelt Bíróság, én be akartam tervezni a kihorgonyzott szádfalat, de a kivitelező óva intett. Neki olcsó munkatér határolás kellett…” /Frady Endre, statikus és kortárs költő/

„Ugacc?! Pontosan azt építettem be, amit akkor mondtál, amikor a negyvenes betonvassal kergettelek a munkaterületen!” /Dögényi Brutál, a Könyék Zrt. építésvezetője/

„Én egyszer egy kőkemény kemény talajba rúgtam bele egy hosszú munkagödröt, ami azóta se mert beomlani. A nép csak Grand Canyon néven ismeri.” /Chuck Norris/

„Az Eurovíziós dalfesztivál kétnemű győztesének fülbemarkoló vernyákolása ellenére ez a vers lett a hetem mélypontja. Magam alá temetett. Talán meg kéne látogatnom a költőt a börtönben és bosszúból a cellatársai füle hallatára felolvasni az összes versét, hadd dádázzák meg utólag kicsinyég, de anyám szerint én gonosz vagyok és engem már rabul ejtett az Erő sötét oldala! Phhh-fhhh… phhh-fhhh…” /Darth Puzsér, kritikus/

„Tiltakozzunk a munkaterek határolása ellen! A terek is szabadnak születtek, nem lenne szabad őket a mozgásukban korlátozni! Le az emberi kizsákmányolás kegyetlen béklyóival! Félre a szádfalakkal! Sasként szárnyaljon az a rabláncon tartott altalaj! Szabadsááááááá…(puff!)” /néhai Frídom Frigyes, agyagtalaj által maga alá temetett liberálanarchista műzöld aktivista és dohánycsempész/

„A rögvalóság földje a költészet egébe emelkedik! Ég és föld! Geológia és teológia! Páros rímek és enjambement! A művészet oltárán feláldozott költő önnön keresztjét cipelve válik a földhözragadt altalajmechanika mártírjává, miközben lelke a líra légörvényén szárnyal a megfoghatatlanba. Zokogjunk együtt, felebarátaim! Brühühü!” /Hanyatthomloki Hajnalka, katartika szakos hallgató/

„Na, kettőszázhetvenhármaska, meg ne lássam, hogy még egyszer a nyálával firkál verseket az alig tíz éve meszelt cellafalra, mert megmorcosodik a brüsszeli csipke lelkem és akkor eldurran ám a Damoklész agya!” /Csávás Kálmán, börtönigazgató/

2010. december 21., kedd

Börtönrock - ciklus


No.1.

Börtönben benn rossz lenni,
Nincs mi finomat enni!
Süss ráspolyt a kenyérbe,
Rácsot vágom felébe!

Az ablakon kiférek,
Gyorsan földet is érek,
Ki is fordul a bokám,
Na most sírni van ok ám!

Van ok ám, van ok ám, van ok ám,
Könnyben ázik a tokám, a tokám, a tokám!


No.2.

Börtöncellám ócska verem,
Cellatársam széjjelverem,
Utána meg össze-vissza,
Arcszeszemet, ha megissza!

Ha ellopja arcszeszemet,
Fogért-fogat, szemért-szemet,
Én is ellopom az övét,
Hadd essen le a nadrágjaaaa!!!
Jeeee!!!


No.3.

A börtön ablakába'
Soha nem sül meg a bab,
Mer' az ablak nem kályha,
És sose főz ott a rab.

Ha az ablak kályha vón',
Akkor ott sütne a rab,
Vagy pedig a vasalón,
S jól meghajtaná a bab.

Bab-bab-ba-rubam,
Bappenbumm!!!


No.4.

Sarokban ülök a bidén,
Nem szabadulok az idén.
Bidének hívom a küblit,
Hadd higgyem azt, hogy üblit!
Egyébként nem vagyok hanyag,
Alattam gyűlik az anyag.
Nem szórom szét én a szélbe,
Melegít engem a télbe'
Kész vagyok, hol van a papír?
Ellopta valamely'k tapír!
Ááááá!!!
Hát ezért hívom a küblit,
Bidének s hiszem, hogy üblit!


No.5.

Rút smasszerem bejglizik
Ott túl a rácson,
Nekem talán elhiszik,
Ez rossz karácsony!

Én is lennék smasszer, ó,
Ott túl a rácson,
S hörögnék, mint Nagy Feró,
Ez jeeee karácsony!


No.6.

Felső ágyon fekszem én,
S bal lábamnak tyúkszemén
Gombafoltot vakarok,
Szabadulni akarok!

Ne legyen itt gombafolt!
Kezemben, ha lenne colt,
Hamar bumm! a tyúkszembe,
Jaj, ott néz egy tyúk szembe'!

Á, nem tyúk, csak a tükör,
S benne sittes hatükör...
Ó, jeee!!!