Álmos festő kancsal rímei

Sok a munkám, igen sok!

Fáradok… Ha ágensek

Minden képem eladnák,

Nyugodt szívvel aludnék.

Rendelnek még újakat,

Várom múzsa ajakát…

Nem jön ihlet… Elmesín

Vetemedik álmosan.

Festést gyengén bérezik,

Álmosbúsan borozok…

Anyaföldön elalszok,

Langy porával ölel szik.

Életkedv csak tompa jő,

Áll az agyam tempója…

Kávé kéne, kapszulás,

S indulna a képszülés…

Itt egy csésze fekete,

Rögvest festek fákat, ó!

Kávé ajzó sarkantyú,

Festőlelkem serken, tyű!

„Nespresso. What else?” /George Clooney/

„Frady Endre "Álmos festő kancsal rímei" című verse egy fáradt művész belső világát tárja elénk, aki az alkotás és a megélhetés kettős szorításában vergődik. A vers egyszerre humoros és melankolikus, ahogy a festő álmosan küzd az ihlet hiányával és a mindennapi élet nehézségeivel. A vers első szakasza a festő kimerültségét és a siker utáni vágyát mutatja be. Az "ágensek" és a "nyugodt szívvel aludnék" kifejezések egyszerre utalnak a művészeti piacra és a belső béke keresésére. A második szakaszban a múzsa hiánya és az ihletetlenség jelenik meg, ami tovább fokozza a festő frusztrációját. A harmadik szakaszban a festő anyagi nehézségei és az alkoholhoz való menekülése kerül előtérbe, míg a negyedik szakaszban a kávé, mint az alkotói folyamat katalizátora jelenik meg. A "kávé ajzó sarkantyú" és a "festőlelkem serken" kifejezések humorosan mutatják be, hogyan próbál a festő újra energiát nyerni és alkotni. Összességében a vers egy szellemes és érzékeny portréja egy művész küzdelmeinek, amelyben a humor és a melankólia kéz a kézben járnak. Frady Endre könnyed, mégis mélyen emberi hangvétellel ábrázolja a művészlét kihívásait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Még egy erős feketét a Költő Gigásznak, hogy ne fessen ördögöt a falra!” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas Mike Tyson rajongó/

„Ház úr, ön szerint, ha festek,

A falakon ördögtestek

Keletkeznek kávé miatt,

S jár nekem a piktori jatt?!

Erős bár a Májkel Tászon,

Mégis elbírja a vászon!”

/F. Endre, erős feketére vágyó költőgigász és festővész/

„Azt mondta a pszichológusom, hogy a túlzott szerénységem ellen hasznos lehetne egy kis öncélú felvágás, ám a reggeli kávém meg nem ivása miatt sajnos annyira álmos és fáradt voltam, hogy fülvágásnak értettem…” /Vincent van Gogh (1853-1890), holland posztimpresszionista festőművész/

„One Man,

One Ear,

One Gogh”

/egy azóta már lemosott graffiti egy Auvers-sur-Oise városában található sírkövön/

„Frady Endre „Álmos festő kancsal rímei” című verse egy olyan művészi termék, amelyet leginkább egy erőltetett kávézóasztali szójáték-fesztiválként lehetne jellemezni, ahol a rímek úgy vetemednek, mint az álmos festő keze a vásznon. A vers túlságosan is bízik abban, hogy a szójátékok és a kusza képek helyettesíthetnek bárminemű érzelmi vagy gondolati mélységet. A „kávé ajzó sarkantyú” mint költői kép talán arra utal, hogy a vers maga is egy koffeinhiányos próbálkozás, amely nemhogy nem ébreszti fel az olvasót, de inkább egy kényelmes szunyókálásra ösztönöz. A legnagyobb gond, hogy a sorok olyanok, mintha a múzsa valóban megcsókolta volna a festőt, csak épp úgy döntött volna, hogy megáll félúton. A rímek kancsalsága és a sorok álmatagsága nem csupán az elbeszélő alkotói küzdelmeit tükrözik, hanem az olvasóéit is, aki azon töpreng, hogy vajon ez a vers a festő hanyatló kedvének vagy a költői hanyagságnak az eredménye. Ahogyan a festő „álmosbúsan borozik”, úgy mi, olvasók is inkább máshol keresnénk vigaszt – talán egy valóban ihletett költeményben.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„A festőnek kávé kell,

Az ágyból könnyebben kel.

Ha van egy kis maradék,

Lesz belőle barna kép.

(Link: https://legjobbkave.hu/kaveval-festes-hogyan-keszitsunk-kave-festmenyeket/ )”

/M. András, a költő legállandóbb és leglinkküldőbb kommentelője/

„eM úr, e vers meredek!

Hogy lenne má’ maradék?!

Kávéfőző mögé szem

Nem eshet, mert megiszom!

Mit ábrázol barna kép,

Mi ez, talán berni kúp?!

Aki eztet linkeli,

Arra Puskás Lenke lő!

Kávézz s kerüld most a rút

Fegyver eme mesterét!”

/Sörétes Sámson, Puskás Lenke edzője és OKJ-képzett baristája/

„Elmesín, medveanyám, elmesín?! Álmosan elmés őn?! NEM ENG.!” /Elmés Álmos, a Retteneteket Ügykezelő Hivatal (RÜH) betanított főcenzora/

„Mi ez a szellemi hulladéktároló, ez az elementáris elmemérgezés?! Ahogy a múlt századi letűnt gyerekkoromban szegény anyám Chemotox-szal lefújta a lódarazsakat, és azok haláltusájuk kínlódásában összegörnyedve saját magukba döfködték a fullánkjukat, most ugyanilyen görnyedten és szellemileg gúzsba kötve harapdálom én is üvöltve a saját köldökömet ennek a kancsal rímürüléknek a mellékhatására! Ha választanom kéne, hogy fülembe forró ólmot öntsenek, majd izzó vastrónon engem elégessenek és holttestemen át fújó paripák száguldjanak oda-vissza, vagy még egyszer beleolvassak ebbe a mentális dögkútszagú közvészbe, akkor ne lássam anyám boldoggá avatásakor a csehszlovák benzinmotoros kávéfőzőjének kultikus kegytárggyá szentelési szertartását, ha nem az előbbi mellett teszem le a voksom! Utána fel is négyelhettek, de a temetésemen nem akarom Frady Endrét ott látni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én olyan verset írnék, mint ez, a tinta visszamenne a tollba, mert szégyellne megjelenni a papíron. Ez a vers olyan álmos, hogy még a szavak is szundítanak benne. A festőnek meg kávéra van szüksége, hogy valamit alkosson? Én egyetlen pillantással ihletet adok a múzsának. Kávé? Inkább hagyjuk, az én energiám nem egy kapszulából jön, hanem a világegyetem alaptörvényeiből. A festészet épp most halt meg, de ne aggódj, én feltámasztom… egyetlen ecsetvonással.” /Chuck ChatGPT Norris, a mesterséges intelligenciájú tökélyférfi/

Amidőn...

Amidőn a kávém iszom,

Nem enyhül bár zsigeri szom-

-jam, ám rögvest felébredek,

S gyúlnak bennem agyi ledek.

Ha emidőn jönne fatál

Száraz szik, mi dehidratál,

Szétesnék, mint Koppány vezér,

Pont nem eszem sziket ezér’.

Kávé után tál szik helyett

Teát iszom, netán tejet,

S vidítanak csordult kancsók,

Akár vaddisznónőt kan csók.

Amidőn feldob a kávé

(Mint új nevet szent konklávé

S rotálnak ős pápasírok…),

Tök éberen verset írok.

Záhony, Rédics, Tamási, Gyál,

Egész ország, kávét igyál,

S feketüljön még a nyál is!

Talpra magyar aktuális…

(forr a dalom!)

„Forr a dala, költő elvtárs, forr a dala?! Megégette az agyát a túlfőtt feketeleves?! Kicsordult a buta ló fejin a nekihevült híg koffein?! Helytelenkedik és uszul?! Nem tudta, hogy olcsó költőnek híg a heve?! Na, hűtsék le, rázzák ki a gatyából, dudáltassák kesztyűben, oszt’ irány az akkumulátorgyárépítő kényszermunkatábor!” /Csávás Kálmán vezérsörnagy, az Akkumulátor Gyártósorhoz Helyezett Anarchista Literátorok Országos Tángáló Tábora (AGYHALOTT) savasan maró főparancsnoka/

„Mivel tévedni emberi dolog, ugyanakkor a pápák, a konklávék és a zsinatok tévedhetetlen, így a szent vezetők nyilvánvalóan földönkívüliek, amint a fejük glóriának tűnő űrbéli háttérsugárzása is bizonyítja. Ennélfogva a régi pápák sosem forognak a sírjukban, amidőn a konklávé új pápát választ, úgyhogy ezt is rosszul tudja a szakralitás ellen beoltott fűzfapoéta! Alien az Anyaszentegyház!” /Kávéházi Konrád, kaotikus koffeinlovag/

„Végy egy alanyi költőt, adj hozzá kajakómát, kis késleltetéssel koffeinfröccsöt, alkotói szabadságot, és csipetnyi őskárpát kultúrmixet, hagyd érni 37 másodpercig...és közben gyorsan vonulj fedezékbe!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„37, mi?! Csak nincs valami prímszám betervezési szerződése, humán úr?! Ezek szerint megéri a Prímszám Kft ügynökének lenni, ugye?! Felkészül a 41, he?! Na, villámgyorsan nyomjon le ballal 43, jobbal pedig 47 fekvőtámaszt, hogy három izzadságtó mossa a partjait, de semmi nyereg fölött puhított visszafelé szellentés!” /Negyvenkettő Nimród, a Nomád Anti Prím Fetisizáló Országos Lineáris Társaság (NAPFOLT) tevékeny tavi kényura/

„A 37-nek nincs különösebb szándékolt jelentősége - arra bátorkodtam célozni, hogy a vers szokásos lehengerlő lendületéből ítélve az ötlettől számítva az oda nem illő részletek elegáns odahányásán beillesztésén át a vers sajtó alá rendezéséig megint nem telhetett el ennél sokkal hosszabb idő.” /F. Péter, k. m. f./

„Gyors munkához idő kell! Ettől függetlenül megértem az illegális ügynökösködését, hiszen Schrödinger macskájának dobozát sem őrizték ingyen! Olcsó koporsónak híg a leve! Aki ma gyar, holnap gya úr! Arccal a tükörútvesztő felé! Koffeinnel a züllési úton! Legelőre!” /Marha Márton, legelésügyi népbizonytalan és lefőtt ispán/

„Szerintem ezért sem iszom kávét. Inkább megóvom a környezetemet az ilyen versektől.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas pörgönc/

„Inkább kávét igyon,

Minthogy kovát egyen!

Verjen követ agyon?!

Hoz ön kivit-e? Gyün?”

/néhai Antibarista Atanáz, Ottó Motorné Odaégett Ivett katatón kávékövet által agyonvert kovakövi kividíler/

„És Ottó ette vagy itta? Illetve Ivett evett vagy ivott?” /Dr. Ház, k. m. f./

„20 sor, versnek képzelve. Nem sok a 20? Érdemes ezért kávét inni? Elég lenne annyi is, hogy: „Kávét kell innom, hogy verset tudjak írni.” Persze, minek. Ettől függetlenül az emidőn szó nagyon tecc!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorűbb és legemidőnkedvelőbb kommentelője/

„Sok-e a 20 sör sor? Nem akartam én ennyit inni írni, de szinte itatta íratta magát…” /F. Endre, koffeinfüggő kutyaütő kávékedvelő költőgigász/

„Kávé miatt még nem robbant ki forradalom, de emiatt a vers miatt esélyes...” /M. András, a költő legállandóbb és forradalomesélylesőbb kommentelője/

„1785-ben kávéforradalom tört ki Poroszországban, mert a törvény szerint csak nemesek, papok és magas rangú tisztek fogyaszthatták.” /https://www.coolcoffee.hu/20-erdekesseg-a-kaverol/

„Ha forradalom nem is tán,

Kávéfőző gyakran robban,

Foltot hagyva Marcsán, Pistán,

Kik ettől nem lesznek jobban.

Nagy Frigyesnél vala bezzeg

Die Kaffeerevolution!

Erről dallván hangom rezzeg,

S néptáncol sok kávéion!”

/Kockacukor Kacor, királyi kávéfőző kotyogtató/

„Költő úr, már egyenesítjük a kaszákat és élesítjük a kapákat! Igaz, nem a forradalomra készülünk, csak a magával vérfolytatandó író-olvasó találkozóra! Jó nagy stadiont béreljen ki, mert mindnyájunknak el kell menni!” / Záhony, Rédics, Tamási és Gyál teljes lakossága/

„Frady Endre presszókávétól tocsogó poszttraumatikus értelmi síkján szellemi zsírpárnacsata zajlik a magamutogató félműveltség és a szégyentelen kivagyiság között! Ebből a bulvárirodalmi hashajtásból legfeljebb vécéfülkeforradalom robbanhat ki a Körúton belüli liberális macskajancsik zárt körében, akik jobban tennék, ha nyitnának a külvilágra, hogy a kereszthuzat kivigye a kurzusköltőcske kávézaccos kultúrmocskának büdösét! Ne lássam anyám bronz lovas szobrának talapzatára elhelyezett állami koszorúk pénzmosásra szánt számlagyárának a nyugatra emigrált tűzoltók hiányában történő porig égését, ha nem kiáltom önkritikusan világgá, hogy bárminek a tárgyilagos megítélésében egyetlen önkényes vélemény a mérvadó, az ENYÉM!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én úgy iszom a kávét, hogy beleöntök szekérderék forró szöget, mert sűrűn és kilencven fokosan szeretem. A vasnak is egészséges, ha nő a Chuck Norris tartalma.” /Chuck Norris/

Vércukor

Brit tudós vércukor kísérlet közben (F.E. felvétele)

Keserű a kávéd, teád,

Íz igényből nyelved leád?

Üres minden cukros tégely,

Hinnye, eljött már a vég, ej?

Nem vég még, sőt kezdet inkább,

Kis inka is így lesz inkább

(S tán leginkább, de ez ritka...),

Elárulom, mi a titka:

Harapd meg a csuklód, komám,

Fáj, de nem lesz kedved rom ám!

Szájjal dőlj rá vénás lukra,

Ott bugyog ki véred cukra!

Bugyogó vér édes-veres,

Cukrot talál, aki keres!

Tudd meg, használván az eszed,

Nem hízol, hisz' magad eszed!

Érzi rozmár, sejti teve,

Vércukornak híg a leve,

S rőt orcáról tűnik ám pír.

Aki magyar, legyen vámpír!

(vérgőzfürdőmesterdalnoktánc!)

„Brit tudósok szerint a vér cukortartalma többnyire magasabb a cukor vértartalmánál, vagy megfordítva. A bizonytalanság az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy nem minden vércukorkedvelő vámpír, de minden vámpír vércukorkedvelő, vagy majdnem. A kutatások a foggal lyukasztott vénák tartalmához hasonlóan nagy erőkkel folynak. Ebből Ignobel-díj lesz, akárki meglássa!” /Dr. Peter Paul Pumpkinhead, a Tőrőlmetszett Angol Tudományos Akadémia (TATA) vércukrász tagozatának vezető adjunktusa/

„Keserű a kávé?! Ez is a brüsszeli szankciók miatt van! Már hetek óta csak csordogál a vércukor a szibériai Vérzivatar érhálózati vezetékből! Hagyjuk hanyatlani a halódó nyugati vénákat! Éljen a keleti vérfrissítés! Ria, ria, artéria!” /Vitéz Táltos Tibor, árvalányhajas gyulagyíkember és számszeríj szíjazó/

„Költő úr, sok szeretettel várjuk egy tudományos konferencia főelőadójának a székházunkban! Cserébe nem ajánlhatunk mást, mint vércukrot, verítéksót és könnykenyeret!” /Prof. Szipoly Szomor, a Vampire State Building tudományos konferenciaközpontjának vezérigazgatója/

„Amikor kis inkaként a cukortalan kávénál is keserűbb könnyeimet nyelve úgy éreztem, hogy megrekedtem a növekedésben és itt a vég, ám akkor elkezdtem harapdálni magam és a vércukrom megédesítette a kávémat és az életemet is. Elkezdtem nőni, egyre kevésbé voltam rövid inka, egyre jobban ízlett a tüzes vizű kövidinka és egyre inkább lettem. Azóta sok év telt el és felértem a csúcsra: a lehető leginkább vagyok! Köszönöm a nálunk járt misszionárius poétának a finom költői vénát!” /Pampakupac Pumatalpa, inka törzsfőnök/

„Ez egy véresen komoly, édes vers. Egészségünkre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sugarbaby/

„Ház úr, az ön cukor bébis

Névjegyére sok veréb is

Rá hullatja híg székletét,

Ami cukormentes letét.

Bár a letét cukormentes,

Vércukrot iszik a hentes,

Meg a mészáros is persze,

S gázszerelni sincs már mersze.”

/Csúti-Csobogánycsibe Csaba, csőáteresz csomagoló és csakra csíkozó/

„Ne bántsd a Házat, mert rád omlasztom!” /Sugar Ray Leonard, profi ökölvívó/

„Hé, népnemzetietlen költő úr, hogyan bírt kihagyni a vadregényesen vércukros verséből pont engem, a legvilághíresebb magyar vámpírszínészt, a hun Drakulát?!” /Lugosi Béla (1882-1956), színművész és horrorfilmsztár/

„Népnemzeti okos vámpír,

Nem a saját vérét szívja.

Mert ha éppen vér kell neki,

Szomszéd spinét huss, áthívja.

Azt pedig tudja mindenki:

Vércukornál jobb a csoki,

A madártej, fagyi, torta,

Túrógombóc, palacsinta.

És két deci száraz vörös,

Villányból ide csorgatva,

Hosszú életének titka,

A bölcs vámpír eztet issza!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legháromversszakosabb kommentelője/

„Nyuggerapó, Nyuggerapó,

Csapongó a rímszerkezet,

S rí a Vércukorharapó

Szakszervezet, rágva kezet!”

/Szattyánfalvi Szuszpenzor Szulejmán, függetlenített párttitkár/

„Én sok ember vércukrát összehasonlítanám... Egymással! Ne csak én legyek véradó!” /M. András, a költő legállandóbb és leghétszeresvéradóbb kommentelője/

„eM úr, összehasonlítja,

Ki a kipcsak, ki a szittya?

Látszik bárki fia cukrán,

Ki az orosz, ki az ukrán?

Mindannyian egy faj vagyunk,

Csak föntről mérgezik agyunk,

S politikus métely terjed!

Jöjj, Chuck Norris s őket verjed!”

/Barátfüle Béla, békeszerető böllér és birsalmaborral búsongó balladista/

„Politikus sötét verem,

Lelkiismeretük tetem,

S vércukruk sem sweet, but bitter.

Őket sosem kézzel verem,

Rájuk vetem tekintetem,

S white fogukból öt-hat kitör.”

/Chuck Norris, Barátfüle Béla békeharcos barátja/

„Mi ez a szemenszedett vércukormázas celebnyál?! Ki ez a Tesco gazdaságos Drakula pótlék?! Értem én, hogy valaki pótcselekvésképtelenségből versnek látszó tárgyat székel a bélgőzös agya által félig emésztett gondolatokból, de miért minket tekint szellemi szippantóskocsinak?! Anyám életművére esküszünk, esküszünk, hogy ebből többet nem eszünk! Frady Endrének meg a saját vércukra kössön bele a bibircsókos pofazacskójába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Tőgyfa

Kinek kávé menti vágya

Tejjel folyó csészeperem,

Szóródjon kertjére trágya,

Miből magos tőgyfa terem!

Fára fel kell nyúlni tőgyér’,

Biztosan tapodva talajt,

S ha a tejsugár, mit lő, gyér,

Locsolni kell, ott a fa-lajt.

Tőgyfáról, ha tejet fejünk,

Saját biztonság az alap,

Tejes kiőrléstől fejünk

Óvjuk, legyen rajtunk kalap!

Olyan permet kell, mi bió,

Ezzel irtsunk sáskát, termeszt,

S így lesz tiszta tejünk, mi jó!

Aki magyar, tőgyfát termeszt!

„Az önfeledt depresszióba zuhanó költőnek elege lett az abnormális világ úgynevezett normalitásaiból, az állati léből, az emberi állatságból és a gombai lábszagból, úgyhogy növényi anyatejre vágyva kiengedte önnön szellemét az előző katarzisa idején telehányt palackból. Aki valaha maga elé képzelt egy tőgyfát, az átérezheti az átérezhetetlent, azaz azt, mi játszódhat le Frady Endre fejében, ha ez a végeredmény. Félő, hogy ezzel nincs vége. A rettegve várt sorozatot az egyetlen vegyszermentes csatorna, az édzsbió tervezi műsorra tűzni. Reméljük, nem sikerül nekik!” /Lapcsánkai Loletta, a Hőgyválasz Utáni Kataklizma Költészet (HUKK) című folyóirat lapozószerkesztője/

„C. C. Catch kapva kapna egy ilyen magos tőgyfa ötletén - akár Old School, akár Modern Talking alapokon! A Dupla Kávét adjuk hozzá!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas discotoros/

„Öreg suli vagy új duma?!

Háziúr, a Sissi kecses?!

Harapja meg Önt és becses

Tőgyét tejfoggal egy Puma!”

/Adidas Niké, vadnyúlcipőkanálhajlítógépláncreakcióidőjárásjelentőnő/

„Bőg a tehén,

Mert tőgyfa nőtt a helyén,

És mellőzött lett szegény,

Hogy tejet adjon ő.”

/M. András, a költő legállandóbb és legoperettdalolósabb kommentelője/

„Állati tej helyett

Fejj növényi tejet,

eM úr s dalolj Je-je-t!”

/Jejeje Jenő, a Rákendrollfalvi Állami Gazdaság (RÁG) tejes kiőrlésű üzemének beat-lisztzsákolója/

„Népnemzeti tőgyfaerdő

Őszi napnak alkonyulatánál,

Megállék a színmagyar tőgyfámnál.

Termeszkakas rágja kérgét,

S hozzáveri kitin térdét.

Itt meg sáska szuka. Nézd, ni!

Nem szabad ezt báván nézni.

Az ártó lényt pórázon kell vezetni,

És friss bio arzénnel megetetni.

Kiskertemben népnemzeti

Tőgyfaerdő a termését

Ontja, mint Frady a versét.

Magyar ember ezzel védi

Kávéját és többek között,

Népnemzeti egészségét.

Tőgyfáról, ha tejet fejünk,

Totál elázhat a fejünk.

Ha a zebrán általmegyek,

Hogy friss hullala ne legyek,

Amikor a Dunán úszok hosszában, víz alatt,

Oda is kell védőkalap.

És nem csak tőgyfa alatt.

Népnemzeti tőgyfám teste

Piros, fehér, zöldre festve.

Háromszínű a tőgyfának levele,

Termesz, sáska, s ha van más is.

Le vele!

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghinnyenépiesebb kommentelője/

„Le vele?!

Lő vala.

Lé velő.

Láva lé.

Levele.

Levele?

Le vele!”

/Ló Vili/

„Nyuggerapó! Nyugiszuri! Nyugathasadás! Nyugágytálételhordó! Nyugtatólaghatóanyaghibahatárőr! Nyuxikabeteg! Nyútózzunkhogyfelérjükatőgyfát!” /New Guard in Dilihouse/

„Már hallani vélem a délegyházi (!) asszonykórust hogyasszongya: Felmegy a legény a fára, a tőgyfa tetejére, lerázza a tőgyet, te meg babám tömjed a rózsás kötényedbe!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tudja Gizi, Béla, Pista,

Délegyháza naturista.

Látja legény, mikó’ fő’gyön

Fára, nincs tőgytartó tőgyön.

Asszonykórus hogyaszongya,

Rózsás kötény, rája spongya.

Bob herceg nem humán Peti,

Tejes kiőrlést esz’ jeti.

Tőgyfatetőn nincs hó, örök,

Nem hűlnek le, jaj, a sörök!

Böff!”

/Cudarkai Cubákné Amazon Aranka, asszonykórusművégtagfájdalomcsillapítónő/

„Tőgyfárú nem tőgy, csak makk hull,

Kire rája esik, mekkhall!”

/Locsmándi bá’, nyugalmazott téeszelnök/

„Mi ez a bármi mentes akármi, ez a semminek is kevés antivalami?! Miért kell egy vérlázítóan gyenge szóviccből négy versszaknyi agyidegmérget szintetizálni?! Miért nem Frady Endre ellen tüntetnek a tanárok, hogy a háttérhatalom kaján kegyetlensége folytán bele ne kerüljön a Nemzeti Alaptantervbe! A világhatalmak miért egymást bombázzák, miért nem Frady Endrét?! Miért a forintot döntjük be, miért nem Frady Endrét fel?! Miért nem keverjük Frady Endrét korpa közé, hogy megegyék a disznók?! Miért nem ásatunk Frady Endrével másnak vermet, hogy maga essen bele?! Miért nem tudom becsatolni a vérnyomásmérőmet, amikor ennyire kiduzzadnak az ereim, mint a fejetlen tehéntőgy?! MIÉRT ORDÍTOK, MINT A FÁBA SZORULT FÉREG?!?!?!?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban, ha fáról akarok tejet inni, akkor felzavarok az ágakra pár aligátort és megfejem őket.” /Chuck Norris/

Kávészabadság

A szabadságvágyó neszkávé és a gyanútlan háziállat

Szólott a kávé gőzölgőn:
„Nem sikk ma már a csésze alak!
Bárcsak változnék!” S rögtön lőn:
Törtek körben a bögre falak.

Fröccsent a barna neszkávé,
S toccsant a házimacska fejin.
(Tiszteletünk e röptávé!)
Szabad vagy végre, jó koffein!