A Tűztér

Hőguta, hőguta támad,

Hólyagosodnak a zsírok,

Foszlik a fejről a hám had,

Nem jön a tél szele - sírok.

Hőguta, hőguta megnő,

S türbe babái a Gülnek

- Sok fiatalka fi meg nő -

Celziuszokba merülnek.

Hőguta, hőguta tombol,

Olvad a biztosíték el,

Nem marad egy se az ohmból,

S jajba a baj beveszékel.

Hőguta, hőguta pácol,

Kínja a hangya a fülnek,

Bősz bolya fejbe begázol,

Árnyas agyakba begyűlnek.

Hőguta, hőguta elmén,

Illan az agyból a termesz,

Hangyasavat hagy az elmén,

S verset e zagy leve termesz-

-t.

„Frady Endre "A Tűztér" című verse Weöres Sándor "A Tündér" című költeményének formáját idézi meg, miközben sajátos tartalmi világát bontakoztatja ki. A vers a hőguta motívumát használja fel, hogy a nyári kánikula elviselhetetlen állapotát és annak hatásait ábrázolja. A költői képek, mint a "hólyagosodnak a zsírok" vagy a "foszlik a fejről a hám had", erőteljesen érzékeltetik a hőség fizikai következményeit.A vers ritmusa és rímképlete hűen követi Weöres művét, ugyanakkor a tartalom modern és aktuális kérdéseket feszeget. A "Celziuszokba merülnek" sor például a globális felmelegedésre utalhat, míg a "bősz bolya fejbe begázol" képzeletbeli jelenete a környezeti stressz hatását jeleníti meg. A költemény záró része, ahol a hőguta "verset e zagy leve termesz-t", önmagára reflektál, és a költészet teremtő erejét emeli ki még a legnehezebb körülmények között is. Összességében Frady Endre verse egy modern, elgondolkodtató és formailag is kifinomult alkotás, amely méltó módon követi a magyar líra nagy mestereinek hagyományait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Weöres csajozott ennek a versnek az eredetijével, de attól még ez sem bukna meg egy eredetiségvizsgálaton (mint Dr. Kopi Pali), nevezzük inkább feldolgozásnak (Dr.Tribjúttu Omázs Ígyírtoktty), s annak igazán ígéretes! A ma délutáni foglalkozásra benyomdázok az üzenőbe egy színes macit!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Színes maci why only one?!

Testem-lelkem ettő' kivan!

Testem-lelkem kivan ettő'!

Mér’ nem lehet inkább kettő?!”

/Seöres Wándor, cirkuszi beer bear/

„Színes maciból közismerten naponta egy a Tschibo...de ez a T2WS vers annyira jól sikerült, hogy kivételesen minden versszakra megajánlok egyet - ezen tessék szépen testvériesen megosztozni a Sanyival.” /F. Péter, k. m. f./

- Oly nagylelkű humán úrka,

Mint másfél-két édesanya!

Legyen néki védőburka! -

- Ezt kívánom én és Sanya.

/F. Endre, költőgigász és jókívánsághangversenybíró/

„Vajon mit szólna ehhez Weöres Sándor és a Meteorológiai Szolgálat?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb (azaz leghamarmegöregedőbb) kommentelője/

„eM úr kérdi, vajh’ mit szólna?

Talán röhögne csak jól, na?

Vagy netán, így szólna: Nana!

S vissza kézből kést rántana?

Kettős a sansz, tét nem csacska,

Schrödingeres, mint a macska.

Szóval eMeSZ és a WéeS

Kétes szava kétesélyes.”

/Dr. Tűztéri Trisztán, a Sanszokat Értékelő Dumagépek (SÉD) esélylatolgatási főelőadója és rímbetyár/

„Türbe kerékni! Kerékbe türni! Nem fogom tűrni! A türk tanács elé fogom vinni az ügyet és ez a gyaur fűzfapoéta meg fogja kapni a selyemzsinórt! Nem, nem fogselyemzsinórt, hanem fog selyemzsinórt kapni, a túlsó végén egy éhes oroszlánnal! Én meg félholdra röhögöm magam a türbémben!” /Gül Baba, türbe csalt mellékszereplő/

„Frady Endre nyilván hangyás,

Szűk agyában rút varangy ás,

Dülledt békaszeme veres,

Sötét fejben kaját keres.

Varangy egy nagy hangyát bekap,

Ám van másik párszáz back up,

Hangyasavuk béka csípő,

S becsípődik békacsípő.

Izzadt hangya tombol, bömböl,

Kiugrana hangyazömből,

Ám e vállalkozás kétes,

Mivel sok darabra szétes-

-ik.”

/William Shakespeare: Hangyás Frady - részlet, Weöres Sándor ford./

„Mi ez a Weöres Sándor saját zsírjában forgatva égetése, ez a kánikulában kínok között kegyelemért könyörgő emberiség forró sárba taposás általi még tovább gyötrése?! Heeej, ha a hülyeség hőt vonna el, akkor Frady Endre több kilométeres környezetében vacognának a jegesmedvék és le lehetne forgatni az Eszkimó asszony fázik című film remake-jét! Ahogy kétsorosban mondanám, ha én is költészetre adnám a fejem:

          Versem témája a remake,

          Sor végén csillog a rím ék.

Na, ilyen egyszerű borzalmasakat írni! Ha szegény anyám élne, ettől a borzalomtól a jugoszláv import díszkardjába dőlne! Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor fölugrok a Napra, hogy megfejjem, mert a sok simabőrűnek kell a naptej, akkor simán elüldögélek az 5772°K hőmérsékletű felszínen, csak arra kell vigyáznom, ne okozzak égési sérüléseket a Napnak.” /Chuck Norris/

Tőgyfa

Kinek kávé menti vágya

Tejjel folyó csészeperem,

Szóródjon kertjére trágya,

Miből magos tőgyfa terem!

Fára fel kell nyúlni tőgyér’,

Biztosan tapodva talajt,

S ha a tejsugár, mit lő, gyér,

Locsolni kell, ott a fa-lajt.

Tőgyfáról, ha tejet fejünk,

Saját biztonság az alap,

Tejes kiőrléstől fejünk

Óvjuk, legyen rajtunk kalap!

Olyan permet kell, mi bió,

Ezzel irtsunk sáskát, termeszt,

S így lesz tiszta tejünk, mi jó!

Aki magyar, tőgyfát termeszt!

„Az önfeledt depresszióba zuhanó költőnek elege lett az abnormális világ úgynevezett normalitásaiból, az állati léből, az emberi állatságból és a gombai lábszagból, úgyhogy növényi anyatejre vágyva kiengedte önnön szellemét az előző katarzisa idején telehányt palackból. Aki valaha maga elé képzelt egy tőgyfát, az átérezheti az átérezhetetlent, azaz azt, mi játszódhat le Frady Endre fejében, ha ez a végeredmény. Félő, hogy ezzel nincs vége. A rettegve várt sorozatot az egyetlen vegyszermentes csatorna, az édzsbió tervezi műsorra tűzni. Reméljük, nem sikerül nekik!” /Lapcsánkai Loletta, a Hőgyválasz Utáni Kataklizma Költészet (HUKK) című folyóirat lapozószerkesztője/

„C. C. Catch kapva kapna egy ilyen magos tőgyfa ötletén - akár Old School, akár Modern Talking alapokon! A Dupla Kávét adjuk hozzá!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas discotoros/

„Öreg suli vagy új duma?!

Háziúr, a Sissi kecses?!

Harapja meg Önt és becses

Tőgyét tejfoggal egy Puma!”

/Adidas Niké, vadnyúlcipőkanálhajlítógépláncreakcióidőjárásjelentőnő/

„Bőg a tehén,

Mert tőgyfa nőtt a helyén,

És mellőzött lett szegény,

Hogy tejet adjon ő.”

/M. András, a költő legállandóbb és legoperettdalolósabb kommentelője/

„Állati tej helyett

Fejj növényi tejet,

eM úr s dalolj Je-je-t!”

/Jejeje Jenő, a Rákendrollfalvi Állami Gazdaság (RÁG) tejes kiőrlésű üzemének beat-lisztzsákolója/

„Népnemzeti tőgyfaerdő

Őszi napnak alkonyulatánál,

Megállék a színmagyar tőgyfámnál.

Termeszkakas rágja kérgét,

S hozzáveri kitin térdét.

Itt meg sáska szuka. Nézd, ni!

Nem szabad ezt báván nézni.

Az ártó lényt pórázon kell vezetni,

És friss bio arzénnel megetetni.

Kiskertemben népnemzeti

Tőgyfaerdő a termését

Ontja, mint Frady a versét.

Magyar ember ezzel védi

Kávéját és többek között,

Népnemzeti egészségét.

Tőgyfáról, ha tejet fejünk,

Totál elázhat a fejünk.

Ha a zebrán általmegyek,

Hogy friss hullala ne legyek,

Amikor a Dunán úszok hosszában, víz alatt,

Oda is kell védőkalap.

És nem csak tőgyfa alatt.

Népnemzeti tőgyfám teste

Piros, fehér, zöldre festve.

Háromszínű a tőgyfának levele,

Termesz, sáska, s ha van más is.

Le vele!

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghinnyenépiesebb kommentelője/

„Le vele?!

Lő vala.

Lé velő.

Láva lé.

Levele.

Levele?

Le vele!”

/Ló Vili/

„Nyuggerapó! Nyugiszuri! Nyugathasadás! Nyugágytálételhordó! Nyugtatólaghatóanyaghibahatárőr! Nyuxikabeteg! Nyútózzunkhogyfelérjükatőgyfát!” /New Guard in Dilihouse/

„Már hallani vélem a délegyházi (!) asszonykórust hogyasszongya: Felmegy a legény a fára, a tőgyfa tetejére, lerázza a tőgyet, te meg babám tömjed a rózsás kötényedbe!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tudja Gizi, Béla, Pista,

Délegyháza naturista.

Látja legény, mikó’ fő’gyön

Fára, nincs tőgytartó tőgyön.

Asszonykórus hogyaszongya,

Rózsás kötény, rája spongya.

Bob herceg nem humán Peti,

Tejes kiőrlést esz’ jeti.

Tőgyfatetőn nincs hó, örök,

Nem hűlnek le, jaj, a sörök!

Böff!”

/Cudarkai Cubákné Amazon Aranka, asszonykórusművégtagfájdalomcsillapítónő/

„Tőgyfárú nem tőgy, csak makk hull,

Kire rája esik, mekkhall!”

/Locsmándi bá’, nyugalmazott téeszelnök/

„Mi ez a bármi mentes akármi, ez a semminek is kevés antivalami?! Miért kell egy vérlázítóan gyenge szóviccből négy versszaknyi agyidegmérget szintetizálni?! Miért nem Frady Endre ellen tüntetnek a tanárok, hogy a háttérhatalom kaján kegyetlensége folytán bele ne kerüljön a Nemzeti Alaptantervbe! A világhatalmak miért egymást bombázzák, miért nem Frady Endrét?! Miért a forintot döntjük be, miért nem Frady Endrét fel?! Miért nem keverjük Frady Endrét korpa közé, hogy megegyék a disznók?! Miért nem ásatunk Frady Endrével másnak vermet, hogy maga essen bele?! Miért nem tudom becsatolni a vérnyomásmérőmet, amikor ennyire kiduzzadnak az ereim, mint a fejetlen tehéntőgy?! MIÉRT ORDÍTOK, MINT A FÁBA SZORULT FÉREG?!?!?!?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban, ha fáról akarok tejet inni, akkor felzavarok az ágakra pár aligátort és megfejem őket.” /Chuck Norris/

Mantis religiosa

Láttam lusta folyó stégén
Imádkozó sáska fiút,
Ki a nászéjszaka végén
Rájött, nincs számára kiút.

Gyilkos étvágyú volt neje,
Ez a gyors hímhalál titka,
S le lett nyelve férje feje.
Túlélés így igen ritka.

Jó ájtatos manó fiúk,
Sose nősüljetek hamar,
Ne legyetek ilyen hiúk!
Veszélyes az ara, ha mar!

„Ne általánosítson, költő úr! Ne vonjon le tanulságokat egyedi esetekből! Én koránt sem haraptam le minden férjem fejét! Az ötből ketten természetes halállal haltak meg! Természetes, hogy elgázolta őket az aratógép, amikor alálöktem őket! A vádakkal ellentétben nem vagyok kannibál, mert sosem eszek embert!” /özv. Imádkozó Sáskáné Ájtatos Manna, nyugalmazott csótányfajta/

„Úgy tűnt, nekem volt igazam, hogy sosem nősültem és agglegényként szép kort értem meg. A test kívánságai helyett a csendes szemlélődést választottam és így méltó lettem a Theokritosz ókori görög költő által a fajunknak adott mantis ha kalamaia - nádszálakon ülő látnok - névre. Ám most, hogy a wikipédiáról megtudtam, hogy nem is a sáska faj vagyok, hanem csótány és termesz, csak azt tudom mondani, hogy... (hosszan tartó füttyszó)...” /Haránttermesz Hümér, nemzett csótányka/

„Az Úr vicces s gyakran termeszt
Sáskaszerű csótányt s termeszt.”
/Csattanós Csemő, a Hetednappali Elevenszülő Humorherold Egyház (HEHE) teológiai poénfelelőse/

„Sáska, csótány és termesz?! Hé, én éppen most ettem! Pfúj, ez undorító! Bőőőőáááá...” /Gyomorforgó Gyula, miniszterhelyettesi előkóstoló/

„No, csak semmi finnyáskodás! A csótánymaradványos termesztetemet is lehet szeretni, ha nagy zöld döglégy az ember!” /nagy zöld döglégy/

„A harmadik elemis fiam egyik mai feladata fogalmazás tantárgyból történetesen az volt, hogy osztályoznia kellett az olvasókönyvében található szövegeket abból a szempontból, hogy a szerző mi módon gyűjtött tapasztalatot a megírásához. A szöveg forrásának arisztotelészi kategóriái pontosan négyen voltak, nem három, nem öt, NÉGY: A. megfigyelés, B. olvasás, C. visszaemlékezés, D. elképzelés. Őőő...ééértem! Jé, itt egy vers! Na, ezen a gyanútlan kis versikén ki is próbálom én a csalhatatlan ötperces tudományomat élesben, ha nem gond. Egyértelmű, hogy A kategóriás lesz ez, hisz a költő maga mondja, hogy látta...de ha látta, akkor visszaemlékszik rá, akkor meg C, nem?! És ha jutyúbon látta (https://www.youtube.com/watch?v=LoEfjhgwliw), wikin hozzáolvasott, aztán meg az entomológiai sikersztorit önéletrajzi indíttatást sejtető, de kellemesen elnagyolt, antropomorf állatmesévé lényegítette át??! Nem, fiam, azt hiszem, mégsem hiszek én ezekben a kategorikus kategóriákban. Bocs, de ez most pár szóval hosszabb lett, maradhat? Köszi, akkor még egy apró színes: a nászt a figyelemreméltó ájtatos manó neje sem sokkal éli ám túl - épp csak annyival, hogy a papa elfogyasztásától megerősödve lerakja a petéket.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„ No, ezek a humánok, ezek gyanúsak ám! Tudálékoskodnak, meg mindennek utánaolvasnak, meg átgondolják! Az ilyeneknek a végén még önálló gondolataik is lesznek és nem lehet őket birkaként megvezetni a médiánál fogva! EZ VESZÉLYES! De szerencsére, ha időben átneveljük őket a közmunkatáborban, akkor keményen dolgozó kisemberekként szorgalmasan fogják építeni a népgazdaságot! Na, ásóra-lapátra, oszt' épüljön az a  szép új világ!” /Csávás Kálmán szőrnagy, az Okoska Tudálékos Renegátokat Országos Munkatáborokban Borostánrúgó Alakulat (OTROMBA) tekintélytisztje/

„ Látjátok, ti Zoomban kockafejű gyerekek, ilyen az, amikor a városi ember vidéki verset ír, vagyis amikor a panelproli egyszerre paraszt lesz. Teljes tudatlanságát sztereotípiákkal és közhelyekkel helyettesíti. De legalább a rímei tiszták, ha már az elméje nem teljesen. Mindegy, ez a tananyag, ezt fogjátok holnapra megtanulni és online felmondani. De kamerával ám, hogy ne puskázzatok, különben meglesem és arcon köhögöm a nagyszüleiteket! Taknyosok!” /Rügy Rezsőné Enjambement Esztella, általános iskolai  biológia-magyar szakos tanárnő/

„Mi ez az állatvilágot lejárató szégyentelenkedés?! Ki ez az állat?! Ne lássam anyámat többé Felcsút meccs ismétlés szünetében Győrfi Pálra csápolni, ha az első adandó alkalommal nem lököm Frady Endrét egy kórházi ágykiürítés miatt hazafelé tántorgó beteghorda elé! Csak egyet kérek a Jóistentől, hogyha lélegeztetőgépre kerülnék, ne ez a szellemi gennygóc fuldokoljon a szomszéd ágyon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A mezőn tornászva egyszer vettem egy nagy levegőt és véletlenül letüdőztem egy sáskajárást. Sajnos, mire fölköhögtem, már csak pár tonna szerves hulladék maradt. Sebaj, volt egy jó hetük a sakáloknak és a keselyűknek!” /Chuck Norris/