A Tűztér

Hőguta, hőguta támad,

Hólyagosodnak a zsírok,

Foszlik a fejről a hám had,

Nem jön a tél szele - sírok.

Hőguta, hőguta megnő,

S türbe babái a Gülnek

- Sok fiatalka fi meg nő -

Celziuszokba merülnek.

Hőguta, hőguta tombol,

Olvad a biztosíték el,

Nem marad egy se az ohmból,

S jajba a baj beveszékel.

Hőguta, hőguta pácol,

Kínja a hangya a fülnek,

Bősz bolya fejbe begázol,

Árnyas agyakba begyűlnek.

Hőguta, hőguta elmén,

Illan az agyból a termesz,

Hangyasavat hagy az elmén,

S verset e zagy leve termesz-

-t.

„Frady Endre "A Tűztér" című verse Weöres Sándor "A Tündér" című költeményének formáját idézi meg, miközben sajátos tartalmi világát bontakoztatja ki. A vers a hőguta motívumát használja fel, hogy a nyári kánikula elviselhetetlen állapotát és annak hatásait ábrázolja. A költői képek, mint a "hólyagosodnak a zsírok" vagy a "foszlik a fejről a hám had", erőteljesen érzékeltetik a hőség fizikai következményeit.A vers ritmusa és rímképlete hűen követi Weöres művét, ugyanakkor a tartalom modern és aktuális kérdéseket feszeget. A "Celziuszokba merülnek" sor például a globális felmelegedésre utalhat, míg a "bősz bolya fejbe begázol" képzeletbeli jelenete a környezeti stressz hatását jeleníti meg. A költemény záró része, ahol a hőguta "verset e zagy leve termesz-t", önmagára reflektál, és a költészet teremtő erejét emeli ki még a legnehezebb körülmények között is. Összességében Frady Endre verse egy modern, elgondolkodtató és formailag is kifinomult alkotás, amely méltó módon követi a magyar líra nagy mestereinek hagyományait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Weöres csajozott ennek a versnek az eredetijével, de attól még ez sem bukna meg egy eredetiségvizsgálaton (mint Dr. Kopi Pali), nevezzük inkább feldolgozásnak (Dr.Tribjúttu Omázs Ígyírtoktty), s annak igazán ígéretes! A ma délutáni foglalkozásra benyomdázok az üzenőbe egy színes macit!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Színes maci why only one?!

Testem-lelkem ettő' kivan!

Testem-lelkem kivan ettő'!

Mér’ nem lehet inkább kettő?!”

/Seöres Wándor, cirkuszi beer bear/

„Színes maciból közismerten naponta egy a Tschibo...de ez a T2WS vers annyira jól sikerült, hogy kivételesen minden versszakra megajánlok egyet - ezen tessék szépen testvériesen megosztozni a Sanyival.” /F. Péter, k. m. f./

- Oly nagylelkű humán úrka,

Mint másfél-két édesanya!

Legyen néki védőburka! -

- Ezt kívánom én és Sanya.

/F. Endre, költőgigász és jókívánsághangversenybíró/

„Vajon mit szólna ehhez Weöres Sándor és a Meteorológiai Szolgálat?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb (azaz leghamarmegöregedőbb) kommentelője/

„eM úr kérdi, vajh’ mit szólna?

Talán röhögne csak jól, na?

Vagy netán, így szólna: Nana!

S vissza kézből kést rántana?

Kettős a sansz, tét nem csacska,

Schrödingeres, mint a macska.

Szóval eMeSZ és a WéeS

Kétes szava kétesélyes.”

/Dr. Tűztéri Trisztán, a Sanszokat Értékelő Dumagépek (SÉD) esélylatolgatási főelőadója és rímbetyár/

„Türbe kerékni! Kerékbe türni! Nem fogom tűrni! A türk tanács elé fogom vinni az ügyet és ez a gyaur fűzfapoéta meg fogja kapni a selyemzsinórt! Nem, nem fogselyemzsinórt, hanem fog selyemzsinórt kapni, a túlsó végén egy éhes oroszlánnal! Én meg félholdra röhögöm magam a türbémben!” /Gül Baba, türbe csalt mellékszereplő/

„Frady Endre nyilván hangyás,

Szűk agyában rút varangy ás,

Dülledt békaszeme veres,

Sötét fejben kaját keres.

Varangy egy nagy hangyát bekap,

Ám van másik párszáz back up,

Hangyasavuk béka csípő,

S becsípődik békacsípő.

Izzadt hangya tombol, bömböl,

Kiugrana hangyazömből,

Ám e vállalkozás kétes,

Mivel sok darabra szétes-

-ik.”

/William Shakespeare: Hangyás Frady - részlet, Weöres Sándor ford./

„Mi ez a Weöres Sándor saját zsírjában forgatva égetése, ez a kánikulában kínok között kegyelemért könyörgő emberiség forró sárba taposás általi még tovább gyötrése?! Heeej, ha a hülyeség hőt vonna el, akkor Frady Endre több kilométeres környezetében vacognának a jegesmedvék és le lehetne forgatni az Eszkimó asszony fázik című film remake-jét! Ahogy kétsorosban mondanám, ha én is költészetre adnám a fejem:

          Versem témája a remake,

          Sor végén csillog a rím ék.

Na, ilyen egyszerű borzalmasakat írni! Ha szegény anyám élne, ettől a borzalomtól a jugoszláv import díszkardjába dőlne! Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor fölugrok a Napra, hogy megfejjem, mert a sok simabőrűnek kell a naptej, akkor simán elüldögélek az 5772°K hőmérsékletű felszínen, csak arra kell vigyáznom, ne okozzak égési sérüléseket a Napnak.” /Chuck Norris/

Karácsonyi hangyairtó ének

Szennyből a hangya bejött hozzátok!

Száz torok, száz torok

Bömböli bőszen hős gondnokoknak:

Lássátok, lássátok!

Mássza a hangya falfelületet

Bolyokban, bolyokban,

Mér nincsenek ők élő lét helyett

Halóban, halóban?!

Felhangzik irtók víg énekhangja,

Ária, ária!

Jajgat a hangya-, pusztul a hangya-

-maffia, -maffia!

Szárad a méreg rá hangyarésre

Azonnal, azonnal,

Visznek az irtók szép fizetést el

Magukkal, magukkal.

Hangyátlan lakást a hálás népek

Imádják, imádják.

Hős hangyairtót ilyen nagy jóért

Mind áldják, mind áldják.

„Megszentségtelenítés!!! Skandalum!!! Szekuláris blaszfémia!!! Egyházi átok!!! Exkommunikáció!!! Kiközösítés!!! Szent inkvizíció!!! Szeretet ünnepi máglyahalál!!! Eretnekégetés!!! Ria, ria, hisztéria!!!” /Hangya atya, a Levédiai Ómagyar Szent Ősi Rend (LÓSZŐR) ideológiai tótumfaktuma és klerikális reaktor üzemeltetője/

„Gyermekeim, ím lássátok: irtani mélyen emberi dolog, de karácsonyi népénekből tömbbizalmis csasztuskát ápgrédelni, ahhoz már irtó sok hangyaszorgalom is kell.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Népléleknek híg a leve,

Kocsonyává fagy, ha heve

Meghidegül Antarktiszon,

Mint a jégre tett patisszon.

Jó csasztuska nem csak talmi

Mű, mit hangyás tömbbizalmi

Csupán karácsonykor dalol

Sózatlan hókupac alól.”

/Ápgréd Árpád, házi csasztuska szerelő és rántott patisszon díler/

„Most már csak az a hangyás, aki ilyeneket ír, de azon semmiféle irtás nem segít...” /M. András, a költő legállandóbb és leghangyátlanabb kommentelője/

„Fagyott földben lukat langy ás,

Agyban pedig sebész szike.

eM úr szerint költő hangyás?!

Elvtársak, ezt elhiszik-e?!”

Zajországban fagyik Zaj ér,

Írországban langy az Ír tó,

Hangyás költőt gyakran baj ér,

Aki magyar, hangyairtó!”

/O’Hangyássy O’Hugó, ír zajgép és sziklából szakajtott szikével szakági szekercét kőfaragó kisiparos/

„Melyik egy kedvelt sláger címe?

A) Balázs a darázs

B) Hangyák kórusa

C) Hangya a gatyában

D) Hagyj már békén

Helyes válaszokat várjuk Frady Endre postaládájába, rovarirtószeres dobozba rejtve!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas rovarszagérző/

„Sokkal biztonságosabb A)

Balázs névtartalmú darázs,

Mint lángok közt szóló ABBA,

S parázs nyomán égő garázs!

Hogyha terjed tova máglya,

Bakelitként olvad ABBA,

Garázshamut rovar rágja,

S irtatlan nem hagyja abba!”

/Torokgyík Tomor, az EBBE együttes rovarszagú frontembere és abnormál Áááááááááááááááááááá hangja/

„Mivégre ír valaki verset, és mivégre olvassa el másvalaki az előző valaki által mivégre írt verset? Mi végre elértünk a végre és igyekszünk gyorsan el is felejteni! A dallam ugyan itt rágja a fülünket, de legfeljebb levágjuk! Ennyit megér a szabadulás! Több is veszett Mohácsnál, bár kevesebb veszéstől is meg lehet veszni! Vesszenek a vesztesek és a veszett hangyák! Szenvedjen más is, úgyhogy: ENG.!” /Tahó Tehóné Tótika Tátika, a Miazmás Irodalom Venyigéjét Égbe Görbítő Rektori Egyesület (MIVÉGRE) legfőbb pecsétőre/

„Mi ez a záptojás szagú lúdtalppal bebetonozott közízlésficam?! Ki ez a hangyás dalgyilkos?! Frady Endre pont ugyanannyira tehetséges és ugyanannyira költő, amennyire Argentína világbajnoki győzelme az európai, fehér és keresztény értékrend diadala! Frady Endre ugyanaz a világirodalomnak, mint Vlagyimir Vlagyimirovics mindenoroszovics cárevics elvtárs a világbékének! Rajtuk kettőjükön és még pár millió olyan ismerősömön kívül, akivel kölcsönösen nem állunk egymással szóba, mindenki másnak boldog és hangyamentes Karácsonyt kívánok! A jövő évben pedig önök is adjanak a véleményemre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki karácsonyi dalokból paródiát csinál, azt a szeretet ünnepén kegyelemből még nem ölöm meg a Föld túlsó oldaláról egy földhúrhasáb megfejelése keltette tektonikus pöckölés általi világűrbe lövéssel, de a jövő évre már ne vegyen határidőnaplót!” /Chuck Norris/

Tavaszi hattyúhaldoklások

Tavaszi szél kócol hangyát,

Kinek testét járja langy át.

Idén szűkösen telt tele,

S gyomra űrrel vala tele.

Ebédre egy sárrög mögött

Talál elhullt bogárdögöt.

Jóízűen harap bele

S hullamérges lesz a bele.

Harang elüti a Delet,

S Dél haldoklik: - Végrendelet

Híján Napom kire hagyom,

Ha majd benő engem a gyom?!

Hát, ily búsan várunk Tavast,

Zé nélkül, mert bár az Avast

Sok vírust irt, mégsem tökély,

S néhai Zé-t vár örök éj…

- Hé, e vers tök hattyúhalál!

Költő kiirtja, kit talál?!

Csapd le fejét bakó, sutty! – int

Az Úr: – Oszt’ majd süsd ki Putyint!

„Hé, te bakó, nincs sütnivalód, hogy engem sütnél ki?! Ennél jobbat nem tudtál kisütni?! Én a sületlenséget preferálom! Jaj, nem akarok sültbolond lenni, inkább csak gyomorforraló scsí leves!” /Putyin elvtárs, minden szovjetek cár atyuskája/

„Eredeti szakmám szak ács,

S bakóvá tett most a baltám,

Viszont nem vagyok jó szakács,

Scsímből senki sosem falt ám!

Levesem fő, forr a dalom,

S ha a well-done elnök is scsí,

Akkor ez már forradalom

Дорогие товарищи!”

/Dunakav Dunakavics Donkanyarov, sztahanovista szak ács és OKJ-s átképzett betanított szakács/

„A scsí (oroszul: щи) egy orosz leves, melynek fő alkotóeleme a savanyú vagy friss káposzta. A scsí az egyik legrégebbi és legkedveltebb étel oroszországban, számos változata létezik, készülhet többféle zöldségből, hússal vagy akár hallal, szalonnával, gombával, és gyakori alkotóeleme a tejföl is, illetve sűrítéshez a liszt. Ahagyomány szerint a jó scsílevest legalább két órán át kell főzni, a fűszereket csak a leves elkészülte előtt 5-10 perccel szabad beletenni; az ínyencek pedig 24 órán át még állni is hagyják az ételt tálalás előtt. Majakovszkij és Csukovszkij is írt verset a népi levesről. Vlagyimir Szorokin drámát írt Scyí címmel. A scsíről dalt írt az 1980-as évek népszerű orosz rockegyüttese, a Szektora Gaza.” /Wikipédia Winnetou, wendégkommentelő/

„Valóságlátás, arányérzék, jó ízlés, józanész és olvasótábor. Ez az öt legfőbb dolog, amit a költő egyetlen versében elveszített. Versszakonként egyet-egyet. Milyen jó, hogy, ha nem is időben, de télvégül abbahagyta! Igaz, nem magától, de azért vannak a jó bakók, hogy a káoszból célzott fejetlenséggel rendet teremtsenek. Jaj nekünk! Ki velünk, ha mi is magunk ellen?!” /Értelem Énokné Érzelem Édua, a Javarészt Ilyen Nagyon Jótlan Agyatlanságokat Negligáló Gőzkieresztés (JINJANG) című egypéldányos irodalmi havilap rezignált recenzora/

„A költő lefejezésével emberjogi hivatalunk teljes mértékben egyetért, hiszen az általa előre megfontolt szándékkal közzétett borzalmas tébolylírák polgári áldozatainak se száma se szeri! Tevékenysége olyan felforgató, mintha egy magáról megfeledkezett király a díszpáholyból vizelne bele a Hattyúk Tavába!” /Skandalum Sömönye, emberi jogi ombudsman és közvágóhídi nyaktiló díler/

„Aki tavasszal nem az újjáéledésről, hanem az elmúlásról ír, annak ragadjon bele a feje a saját kéményébe! Majd mi jó pénzért kivéssük onnan!” /Korom Károly, kéményseprő kisiparos/

„Mi ez a tavaszi halállíra? A tavasz éppen a természet születésének ünnepe. A megújulásról szól, nem a pusztulásról. Jól megírt vers, az tény, hoztad a formádat, amikor a harang elüti a Delet, de mitől vagy ilyen pusztító hangulatban, amikor javul az idő és egyre többet süt a nap?” /M. András, a költő legállandóbb és legtegezőbb kommentelője/

„Hát hogyan is lehetne boldog a költő ügyfelem, drága M. úr, amikor a harang elüti a Delet, amikor újra idebüdösödnek a poloskák, amikor újra előbújnak az NB I-es focisták és amikor az arccal a Szovjetunió felé vezető úton folyton előre megyünk, nem hátra?! Tudja maga, mi az a destruktív futurizmus, M. úr?! Ugye nem?! Sajnos a költő ügyfelem sem és ez is felettébb szomorúvá teszi!” /Dr. Szócső Szecsőné Dumafranczy Dardanella, a költő zugügyvédje, kezelőorvosa, gyógyszerésze és Avon tanácsadónője/

„Biztos, hogy a harang ütötte el a delet ezen a szép tavaszi napon? Mit is ír a Vlagyimír erre az esetre?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szemtelentanú/

„Mit is ír a Vlagyimír, Ház út? Rímelve szóviccelgetünk, dokikám, szóviccelgetünk? A harang, hacsak nem DELETE, akkor tuti, hogy nyomja a dilit és üti a delet! A harangot pedig a pépagyú Putyin rakétája üti. Ha a dél is ütné a rakétát, akkor ez egy dél-harang-rakéta játék lenne, de nem. Ruszkik haza, Ház úr, ruszkik haza!” /Vitalij Vasököl Klicsko, profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó és Kijev polgármestere/

„Mi ez a rettenetesnek is csak emberfeletti jóindulattal nevezhető évszakbarbár ízlésficam?! Ki ez a huszadrangú senkinek is csupán valami elementárisan nagy számmal való felszorzás után nevezhető irodalmi szégyenfolt?! Ha egy medvének annyi esze lenne, mint Frady Endrének, akkor méheket enne! Ha szegény anyám élne, akkor megsütné ezt a verslábszagú csülkös szellemi szemérem sertést és odavetné a hangyák elé! Putyinról pedig nem verset kéne írni, hanem bűnlajstrom mellékletű börtönnaplót!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem kell krokodilkönnyeket ejteni, mert tavaszi halott hattyúkat bárki fel tud támasztani, ha van egy kerítés, aminek nekitámaszthatja és odarögzítheti őket, hogy föl ne boruljanak. Én viszont kerítés nélkül is fel tudom támasztani őket. A titok az, hogy miután felállítottam őket, NEM MERNEK felborulni.” /Chuck Norris/

Hangyás vers

Hangya vagyok, hangya biz én,

Elélek én minden izén,

Mi az ember szerint szemét,

Merthogy csak volt, de már nem ét.

Lakhelyem egy kies panel,

Melyben bolyom vígan van el,

És ha netán sok a piszok,

Koszkoszorún eszek-iszok.

Termetem bár igen apró,

Ahogy eretneket pap ró,

Úgy szid engem sok-sok fakó

Tekintetű panellakó.

Volt, hogy hívtak, nem is egyszer,

Irtó urat, aki vegyszer

Által próbált engem ölni…

Gyönge az, nem szovjet kölni!

Krasznaja Moszkvától félek;

Durva, mint a kési élek!

Húsvétkor önti sok majom,

S tömegpusztítja a fajom!

„Ugye, továriscsi, hogy szovjet vakcina lenni leghatásosabb! Hangya kaput!” /Vlagyimir Vlagyimirovics/

„Ígéretes cím: dolgozók felbolydulnak, csápolnak, Biturán-Turán Bolyz mezben rappelnek. Feljegyzések a panelhézagból, a Szomszédok c. teleregény száloptikás különkiadása Vágásiék konyhakredence mögötti kolónia kalandjairól. Rendezte David Attenborough, forgatókönyv, dramaturg, címszereplő, magyarhangy: Frady Endre.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Őőő… az a helyzet, hogy én pont nem értem rá, mert épp zabhegyező verseny volt az öregek otthonában, így a filmet az egyelőre még méltatlanul közismeretlen segédasszisztensem, az ősmagyar származású David Antendberry rendezte, aki Hangyavégbogyóssy Dúvadról angolosította a nevét. Én ugyan még nem tudtam megnézni, mert kákacsomózó regatta volt a szomszéd kerületi öregek otthona ellen, de már majdnem beszéltem olyannal, akinek egy idős rokona csak azért nem látta, mert a bemutató vetítés napján épp hangyaújraélesztő vetélkedőn zsűrizett az öregek otthonában.” /Sir David Frederick Attenborough, angol természettudós és dokumentumfilmes/

„Nem tudom, kinek mi baja van a Krasznaja Moszkvával! Ha épp nincs itthon vodka, megiszok egy üveggel, oszt’ olyan jó kedvem kerekedik, hogy egy virtuóz Kalinka szóló után guggolós táncolva verem szét a lángoló balalajkámat! De a legjobb az, hogy utána sokkal bátrabban megyek be dolgozni!” /Dr. Tufomir Tarakanovics, agysebész és betanított berepülő pilóta/

„Hát hiába sztrájkolok én itt magasabb bérért és jobb szociális ellátásért, ha a nyomorult sztrájktörő emberek közben elvégzik a munkámat!!! Vesszen az emberiség!!! Na, jó, az állatorvosom életben maradhat!” /a hangyász sün/

„Hé, ki ne irtsák a hangyákat, mert ők tartanak el engem! Csak nekik tudom elsózni az ő jó ebédjükhöz szóló nótáimat tartalmazó kazettákat!” /a tücsök/

„Zenélj nekünk, drága tücsök,

S neked is jut kifli csücsök,

Sima héjú, nincs rajt’ rücsök!”

/a hangya/

„Egykori Greenpeace aktivistaként a testemmel védtem a hangyákat és ezért befeküdtem közéjük a bolyba, de úgy összecsipkedtek a hálátlanok, hogy hónapokig hangyasavat vizeltem! Akkor bosszút esküdtem és azóta Purplewar aktivistaként a talpammal szavazok! Reccsenjen az a kitin! A hangya a legjobb talpalávaló! Jelmondatom:

Bolynál lel meg, aki keres,

S talpam hangyavértől veres!”

/Vérgőz Vazul, betanított köpönyegforgató és rovarirtó aktivista/

„Mi ez az ádáz impertinencia, ez a velejéig garázda elmefertő?! Meddig tűrjük még ezt a hangyaszorgalommal űzött tehetségtelenséget?! Miért nincs még vakcina ez ellen a kulturális vérhasmenés ellen?! Frady Endre, az irodalom Krasznaja Moszkvája a pórusokba szivárogva rothasztja az emberiség még megmaradt jó ízlését! Anyámmal elhatároztuk, hogy bebalzsamoztatjuk az auránkat, hátha erről az impregnált mentális rétegről lepereg a szellemi okádék! Valaki, aki még a közelébe mer menni, vesse már Frady Endrét a fáraóhangyák elé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Elvileg mindenevők vagyunk, de ami sok, az sok!” /a fáraóhangyák/

„Egyszer feltöltöttem magam friss betonnal, hogy magam formázzam meg a saját életnagyságú szobromat, de valahogy nem esett jól, úgyhogy megettem néhány hangyabolyt, hogy több savat csináljon az emésztéshez. Sajnos utána ripityára tört az angolvécém.” /Chuck Norris/

NYARALUNK...

Nyaralunk, ütött az óra,
Indulni kell ki a tóra,
Strandkapunál állni sorba
S izzadni, mint tánctól Zorba.

Parti fűz ellen a szú vét,
Kidől s kapunk csőstül UV-t,
Rizikóból ez a soros…
Védj meg naptej, sokfaktoros!

Szorgos népünk hekket zabál,
Verítékben úszik a bál,
Szutykos plédre jön sok hangya,
S nem hűt le a tóvíz langya.

Emberhadtól bűzlik a tó,
Gyerekzsivaj agyig ható,
Bankszámlám a nullig apad,
S lerogynék, de nincs egy fapad.

Lassú Napnak teste rest-e,
Mikor lesz már este, beste?!
Nyaralás rám nézve káros,
Irány haza, vár a város!

Lassú?! Én?! Rest testű?! Kikérem magamnak! Folyamatosan 220 km/másodperc sebességgel száguldok a világűrben! A látszólagos lassúság a Föld tohonya forgásából adódik! A saját portádon söpörgess, te szerencsétlen sárlény ahelyett, hogy megugatnád a vezérlő csillagodat!” /a Nap, G2V színképtípusú csillag/

„Öngyilkos hajlamúak inkább ne olvassák... Nehéz szavakat találni, én gyorsan le is mondok minden tervezett utat. Inkább a munka.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Soros rizikó?! SZÚ vét?! Politizálunk, költő polgártárs, politizálgatunk?! Uszítunk a rendszer ellen?! Sorossal bomlasztanánk a szovjet-magyar barátságot?! Ráadásul ilyen gyenge verssel?! NEM ENG.!” /Senki Soma, a Rémrímeket Üldöző Hivatal (RÜH) főcenzora/

„Nekem a balkonom a Riviéra
Lógni ott szeretek én a fészbukon,
Nem nyaggat lányom, s a munkabér a
Számlán csücsül, a kaján sem bukom.”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Brit tudósok szerint a kiskorú gyermekeikkel a Balaton partján nyaraló szülők 50%-a alig várja, hogy visszamenekülhessen a légkondicionált munkahelyére a nyaralást kipihenendő. A maradék 50%-nak nem légkondicionált a munkahelye.” /F. Endre, költészmérnök/

„Na, költő úr, maga itt nyafog és elégedetlenkedik, miközben szociálisan és kapitálisan is érzékeny pártunk és kormányunk minden követ megmozgat, hogy a keményen dolgozó kisemberek arra érdemes rétegei aktív pihenéssel regenerálódva mihamarabb munkára-harcra készen forduljanak arccal a munkapad felé?! Szorgos népünk győzni fog, maga viszont ülni! Irány a közmunkatábor!” /Csávás Kálmán bőrnagy, a Csúnya Ornamentikájú Károkozókat & Illiberalizmust Simfelő Költőket Elhárító Kopaszok Szervezete (CSOKISKEKSZ) ideológiai főtisztje/

„Magyarországon az emberek felének nincs pénze arra, hogy egy egyhetes nyaralást kifizessen.” /újsághír/

„Akinek nincs pénze nyaralni, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, kastélytulajdonos országgyűlési képviselő/

„Mivel kiszáradt az Aral,
Putyin elvtárs máshol nyaral.”
/Szergej Vodkamámorovics Csasztuskin, orosz ellenzéki költő és a volt Aral tó melletti kényszermunkatábor nótafája/

„A mindenáron való élvezet hajhászás lelket és pénztárcát kiüresítő hatásáról szóló elénk döbbenésében a költő – aki egyszerre önmaga alanya, tárgya, állítmánya, helyhatározója és minőségjelzője – párját ritkító páros rímekkel akar páratlan hatást kelteni. A már-már naturalistán rusztikus nyaralásábrázolás oly sajátja Frady Endrének, mint mirigynek a hasnyál vagy közös tónak a zsíros víz. A városból a vízbe, majd a vízből vissza a városba menekülő költő pályaíve a föl-földobott kő archetípusa. Igazi determinisztikus nihillíra, amely nem hiányozhat egyetlen életunt homo sapiens utolsó kívánságainak listájáról sem!” /Vasmacska Vendelné Szigony Szidónia, a Megvető Kiadó sorok között olvasó szerkesztője/

„Nem, nem, nem és nem!!! Hegyek, essetek rám, halmok, borítsatok el, Kritikus Szakszervezet tagjai, vessetek ki magatok közül, de nem vagyok hajlandó elolvasni ennek a rímhajhász szellemi toportyánféregnek ezt a legújabb líragyalázó undorböffenetét! Hogy jön ez a hullaragályos svihák ahhoz, hogy magam alá vizeltető rémálmokba hajszoljon?! Anyám szerint a szakszervezettel jobban kéne vigyáznom, mert megemelik a tagdíjamat, oszt’ nem lesz pénzem szájhaboztató vitriolra! Na, jó, a Szakszervezet kedvéért… Miii, a tóvíz langya?!?! Jaj, a szívem…” /Puzsér Róbert, elalélt kritikus/

„Puzsér Róbertet a Kritikus Szakszervezet saját betegének tekinti.” /a Kritikus Szakszervezet/

„Az operáció során a fiacskám kőszívét műkőszívre cserélték. Már jobban van, tegnap is leordította az ügyeletes nővér fejét, mert túl hangosan nézte a folyosói tévén a Barátok közt ismétlését.” /Puzsér mama/

„Én olyan aktívan pihenve nyaralok, hogy a látványomtól a nyár annyira lefárad, hogy hirtelen ősz lesz.” /Chuck Norris/

Tücsökállat

Novemberi napfény langya
Által fagytól védett hangya
Kezében friss kifli csücsök.
Látja s aggódik a tücsök:

„Tegnap még fent, de ma má’ lent!
Ha a Hungary’s Got Tálent
Versenyen nem végzek élen,
Éhen halok idén télen!”

Be is nevez szegény pára,
Ám a tévé álomgyára
Kiveti, mint víz a dögöt
S röhögik a háta mögött.

Bulvár - rusnya sajtószatír -
Főhősünkről csak rosszat ír.
Ez a zsurnália alja,
Hangyaboly mégis ezt falja.

Tücsök toppant, porzik e szik,
S dönt, ezután hangyát eszik!
Felrikkant a harci cirip,
S fejfákon áll hangyányi RIP...

„ Ez az, álljunk végre bosszút a tücsköt-bogarat összehordó La Fontaine-i hazugság- és gyűlöletkampányért! A társadalmunkba tudatosan beszivárogtatott szorgalmas hangyai és léha tücski képzavar megmételyezi e büszke zenés rovarfaj mindennapjait! Akinek meghamisítják a múltját, annak ellopják a jövőjét! Vesszenek a lumpenproli hangyák, virágozzanak a művészlelkű tücskök! Világ tücskei, hegedülj étek el a gyökérhangyák nótáját!” /Gryllus Campestrisné Tocsmáki Tücskella, hegedűtanár és a Wértücsök Club (WC) hangyairtási szakcsoportjának sajtófőnöke/

„ Óriási botrány tört ki a vérengző tücsök áldozataira emlékező ökomenikus hangyaistentiszteleten a Hangyaodú Bazi Likában, miután a vörös és fekete hívek nem tudván megegyezni a szertartást vezető főpap személyében, egymásnak estek és véres ámokfutásban törtek ki. A pániknak  már most tízszer annyi halottja és sebesültje van, mint a tervezett megemlékezés áldozatainak. A felek egymást vádolják a történtekért. A Békés Kegyességű Vörösök (BKV) és a Fekete Tisztaság Clubja (FTC) jelen pillanatban is nagy erőkkel irtja eltérő színű felebarátait.” /MTI/

„ Ez az! Egymásnak ugrasztjuk a más színű hangyákat, majd velük a tücsköket és szépen megtizedelik egymást! Mi, amúgy kisebbségben lévő csótányok pedig megosztjuk őket és uralkodunk rajtuk! Kísértet járja be Európát, a Csótányizmus kísértete! Parancsuralom + Villamosszékesítés = Csótányizmus. Éljen az egypúpú csótányok korlátlan uralma, a dromedárdiktatúra! ” /Vlagyimir Visszarionovics Tarakanov, a Csótány Uralmat Létrehozó Anarchia (CSULA) főideológusa és terrorügyi szaktanácsadója/

„Még szép, hogy a tücsköt kivágtuk a műsorból! Nem volt se rokona, se ismerőse senkinek, nem volt  se ordenáré, se tajtrészeg, se fogyatékos (hogy átpasszolhattuk volna a Hajdú Péternek), nem szólt be a zsűrinek, nem volt bántóan tehetségtelen, nem volt semmi botrány az életében, csak szépen hegedült. Ez meg kit érdekel?! Az ilyen menjen a Zeneakadémiára, oszt' ott untassa az öltönyös majmokat!” /Sebestény Balázs, műsorvezető és véleményformáló bulvármédiaceleb/

„Balázs, próbáld meg zárva tartani a szájpofádat, hogy minél kevesebb vécépapír fogyjon! Nem elég nekem Frady Endre trágyaköltészete, még te is szellemi hasmenésben szenvedsz?! Mikor veszitek már be az elemi jó ízlés széntabletta gurigáit?!  Anyám szerint a tücsök tényleg szépen hegedült, de ő nem tudja, hogy ez itt olyan kevés, mint a hajdúpéteri késdobáló kocsmában a józan paraszt. Ez a Hungary's Got Talent észt vesztőbb hely, mint a tallini vérpad!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem szeretnek a sírkövesek, mert a legtöbb Rest In Peace (RIP) felirat alatt az általam lerúgott fejű tetemek heverésznek. Hogy békében nyugszanak-e, azt kétlem, mert mindegyik irdatlan nagy gazember volt, az Isten nyugosztalja  őket! Legyen nekik nehéz a föld! Rest In Panic! Ámen!” /Chuck Norris/

„Mi lajhárok szeretünk nyugodtan lógni. Ahogy a mondás tartja, a Rest Inkább Pihen (RIP)!” /Lajhár Lajosné Tunya Tikkadtka, fiatalkorú előnyugdíjas/

Lelkiismeret

Bőg bennem egy sötét dúr dal,
Hideg gyomrom járja langy át,
Lelkiismeretem furdal:
Eltapostam másfél hangyát!

Talpam csupa hangyasavó,
S rajt’ függ másfél hangyatetem.
Károsodott a közjav, ó!
Jaj, a lelkiismeretem!

Bőrképemre ül a jel ki,
Kéz írja rám: „Mene tekel!”
Ismeretem bánt, a lelki
S harakirit követek el.

???

Mégsem ölöm meg magamat!
Megkérdezhetitek: Mé' nem?!
Meggyőzött a lusta, dagadt
Lelkiismeretlen énem.

„Ebből a műből egy versszak is felér a 8:1-es hollandiai vereség rettenetével. Ezek szerint matematikailag egy 32:4-es zakó lenne egyenértékű ezzel a rémséggel. Anyám örül, hogy legalább fél hangya életben maradt, de ő javíthatatlan optimista. Frady Endre és a magyar focisták pedig fogják meg egymás kezét, és sipirc a bányába dolgozni! Kezdődhet a széncsata! Hajrá lignit!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A harmadik versszak végénél még úgy éreztem, hogy elégtételt kapok, de a költő gyávasága felszította bennem a jogos bosszúvágyat! Követelem a halálbüntetés azonnali visszaállítását és a szerencsétlenül járt potrohom teljes visszacsatolását! Vérszagra gyűljenek az éji vadak!” /Rezsőke, az életben maradt fél hangya/

„Harakirit csak mi szamurájok követhetünk el. A hangyás gyilkosokat meg egyszerűen csak feltrancsírozzuk és felzabáltatjuk az áldozat családjával. Hadd lakjon jól a gyászboly!” /Sukenobu Sakakibara, szamuráj harcos és hangyaidomár/

„Végre egy vers, amiben a jellem nem statikus, hanem fejlődik! Igaz, hogy visszafelé, de legalább van dinamikája és az olvasó felé működik a kémia. Az önkéntelen elkövetés, a lelkiismeret-furdalás és a majdnem tragikus végkifejlet ívének katarzisát egyszerre agyagba döngölő, ugyanakkor égbe emelő lelkiismeretlen gyávaság a józan paraszti ész győzelmét manifesztálja az életunt értelmiség mályvaszínű fanyalgása fölött.” /Lignit Lajosné Urán Irma, a Táró Tibor Bányászati Szakközépiskola könyvtárosa és büfése/

„Költő úr! Hangyás lábbal be ne jöjjön már a lakásba, mer’ most sikáltam fel a padlót! Kint vegye le a cipőjét, mert én ennek nem fogok még egyszer nekiállni!” /Csományiné, takarítónő/

„Hát ne lássam a keresztanyámat öngólt fejelni, ha nem jelentem fel ez a költőhuligánt a hangyajogi ombudsmannál!” /Subrányi Sivald, jegyüzér és hangyajogi aktivista/

„Ja, már megint ez a hiperaktív Subrányi! Hát senki sem mert még szólni neki, hogy tegnap mekkora öngólt fejelt a keresztanyja? Höhö!” /Dr. Vermilingua Antal, hangyajogi ombudsman és rovarsütő nagyvállalkozó/

Hangyanász az avaron

Talajt csőrrel csirke vés,
Keresi a hangyabojt.
Izmos testén zsír kevés,
Sapkáján meg nagy a bojt.

„Baromfikám micsinász?!
Bálterem most az avar!
Hangyáknál van kicsi nász,
S te magad vagy a zavar!”

Elő éhes puli mász,
Sapkás csirkét bezabál,
S talpán hangyás kulimász…
Kérdi: „Nincs most ez a bál?”