A Nap sütik...

A Nap sütik, ló izzadik,

Frady többes száma Fradyk,

Mégis egyként gőzlök s már a

Légterem is lucskos pára.

Egy vagyok én vagy tán másfél?

Hőtágultan tőlem más fél?

Több Nap is süt, a Nap én-ek?

Asszem, dőlök kanapének…

Fekve saját verítéken

By it I’m not very taken!

Szőröt-bőröt lemar a só…

Очень-очень нехорошо!

„Prelimináns előkomment, ami a valódi kommentet időben redundánsan megelőzi redundánsan: Ez nem volt rosszabb, mint amire számítottam. (F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája)” /B. Ádám, a költő F. Péter közvetlen közelében ülő, világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Negyvenkét fokos vagyok én!

Meglepetés e költemény:

Sírok,

s írok

...

(A Hipertermia Akuta Tünetegyüttes megzenésítésében)”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nálunk is a verítéken fekvés van terítéken. Szerencsére a hátam nem izzad hozzá a műbőr kanapéhoz, mert hasra fekszünk, nem hátra.” /B. Ádám, k.m.f./

„A vers azt mutatja, hogy Frady Endrének egy cseppet sem árt a hőség, hiszen a vers színvonala pontosan ugyanolyan, mint azoké, amiket nagy hidegben ír. A szájbarágással nem vádolható bátor költő a mű végére karizmatikussá vadul és nyelveken szól, amitől a már korábban is pörgő néhai magyartanárok mellett az egykori angol és orosztanárok is forogni kezdenek a sírjukban. Megbolondulnak a megboldogultak. Boldogok a bolondok, mert őket nem harapják meg a bold dog-ok. Miért mondom én ezt?! Nem mész innen, Brútusz, fújj, az a nejlonzokniban átizzadt lábujjam!!! Áááááááá…” /Csontésbőr Csumilla, nyári bérkutyasétáltató középiskolai magyartanár/

„Állítólag a tehetség nem más, mint az újrakezdés bátorsága. Frady Endrénél tehetségesebb költőt találni - na, az már művészet.” /F. Péter, k.m.f./

„A meghasadt én-tudatú költő híg szerteszét folyása és légtérbe párolgása magas szintű mélylíraként csapódik le a hidegbeteg olvasók lefagyott agylebenyén. A kristálytiszta kínrímekkel kacérkodó költőóriás lánglelkű lepényként lapul rá a maga teremtette líralegelő síkidegzetére. Az idegen nyelveket még Frady Endrénél is kevésbé ismerő olvasók kedvéért egyrészt lefordítjuk, másrészt a ritmus és a rímek átérezhetősége végett fonetikusan is leírjuk az utolsó versszakot, hiszen nem biztos, hogy mindenki sikeresen elvégezte az orosz betűfelismerő OKJ-s tanfolyamot:

Fekve saját verítéken

Nem vagyok tőle nagyon elragadtatva!

Szőröt-bőröt lemar a só…

Nagyon-nagyon nem jó!

***

Fekve saját verítéken

Báj it ájm nát veri téken!

Szőröt-bőröt lemar a só…

Ócseny-ócseny nyeharasó!

Na, aki ezek után sem érti és élvezi a művet, az magára vesse az első vesekövet!” /Rikittyom Rezsőné Cizellai Cecília, a Mélyenszántó Irodalmat Alkalmazó Bilingvis Ámokfutók Népnemzeti Anarchista Testülete (MIABÁNAT) olvasóbarát szakreferense/

„Egész évben várjuk a nyarat, aztán, amikor eljön, enyhülésre vágyunk. Ez egy globális jelenség, amit az utolsó, nemzetközi jellegű versszak mutat a legszebben. Vagy az talán inkább a globális felmelegedés jegyében íródott?” /M. András, a költő legállandóbb és legglobálisabb kommentelője/

„A felmelegedés globális,

Mint a Nemzetközi Ló Bál is.”

/Dr. Ló Béla, az M.úr Űrglobális Hátaslovainak Internacionalista Báloztatási Alapítványa (MŰHIBA) tudományos főmunkatársa és zabdíler/

„Gyorsan hozzanak valami ütőset, még mielőtt újra elolvasom, vagy én adok hideget-meleget!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas elemzőellenző/

„Ütős? Itt van Klicskó fivér!

Ház úr, ő üt s fröcsög ki vér!

Sajnos meleg vér, nem hideg,

Ám az nem hűt s pattan ideg.”

/Szószátyár Szotyola, betanított költő és ökölvívónő/

„Hőség van és nagy riadó!

Vörös a kültéri adó!”

/Dr. Ház, k.m.f./

„Micsoda?! Frady Endre többes számban?! Csak a szalonnabüdösre izzadt testemen keresztül! Frady Endréből egy is minimum kettővel több annál, mint amennyit az emberiség el tud viselni! Nagyon is ócseny harasó, ha nyomtalanul feloldódik saját kénköves verítékében! Anyám, ha hallasz, figyeljetek nagyon a bejáratoknál, mert ezt a manust szerintem még a pokolban sem fogják kibírni és megpróbálják elmaszkírozva és bedezodorozva átcsempészni a mennybe! Be ne engedjétek, mert nem vagyok hajlandó vele tölteni az örökkévalóságot!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre többes számban? Ha a történelmi szükségszerűség megengedi, megoldható. Hóhér, bárdot elő! Felnégyelni! Holnap pitymallatkor ott fityegjen négy vár fokán!” /„Szent” István király, véreskezű államalapító/

„Felnégyeléshez bárdot, Pityu?! Én a szakállszőrömmel miszlikbe szaggatom a manust és akkor az összes vármegyéd minden várán fityeghet belőle egy cafatka.” /Chuck Norris/

Déli délután

Déli táp után légy déli

Csávó s használd ki ezt a

Sanszot, mi divatját éli,

Melynek neve szieszta!

Jó fűszeres pacal után

Nagyot böffen a Nap: „Én

Emésztéstől bambán-bután

Heverek a kanapén.”

Kit bélbolyhon kócol penne,

Nem lelkes, sőt un kába

Testet tolni, inkább menne

Sziesztából munkába.

Szép szokás, vár észak-nyugat,

Érjél el még ma Pestig,

S nyúlj el, mindegy ki mit ugat,

Uzsi helyett napestig!

„Ma Pestig – napestig?! Ragrímre vetemedett, költő úr?! Csak nem szieszta helyett költögetett és a gyomrában tocsogó vér hiánya az agyban okozta ezt a megengedhetetlen malőrt?! Nos, én most ledőlök kicsit a kandírozott langusztám után, oszt’ majd csak utána ütök rá a NEM ENG.! pecséttel! Na, pá!” /Szaft Szilárdné Szuszókáló Szalmonella, az Álmosító Világirodalom Hivatala (ÁVH) önjelölt főcenzor helyettese/

„Mi ez a dekadens elhajlás, költő elvtárs?! Nehogy már hazánk, amely nem rés, hanem erős bástya a lustaság elleni harcban, most léket kapjon a sztahanovista mozgalom útján! Hagyjuk meg a henye sziesztázást a hanyatló burzsoázia ópiumának! Maga is írjon inkább lelkesítő munkadalokat, hogy a dolgozó népünk eme ideológiai dallamokkal az ajkán érje utol és előzze meg a szakadék szélén táncolva horkoló imperialistákat! A nemzetközi helyzet fokozódik! Előre!” /Vasésacél Viktor, a Vasgyári Élmunkások Gőzerejű Brigádversenyének Éltető Lendületével Rezonáló Ötkerekű Géplánc (VÉGBÉLRÖG) hajtányfelelőse és szakszervezeti kultúrfelelős/

„Ha délről jön ez a szép szokás, akkor Veszprémbe hamarabb érkezik, mint Pestre, és meg is pihen nálunk, a nevéhez méltón, mielőtt továbbmegy.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„Ne idegesítsen fel, főleg ne ebéd után, M. úr! Ha dél-kelet felől jövök, akkor Letenyétől Budapestig az M7-esen 233 kilométert teszek meg 2 óra 16 perc alatt, ha viszont Veszprém felé kerülök, akkor az út 290 kilométerre, az idő 3 óra 11 percre nő! Ne keverje már a sziesztázást a sztahanovistával!” /Szép Szokásné Sztrádázó Szieszta, a Sztahanovizmus Elleni Mozgalom Gumimatracán Öbölfürdőző Rekreációs Csoportosulás (SZEMGÖRCS) éves autópálya matricával rendelkező lustálkodási szakreferense/

„De Veszprém kihagyhatatlan. Itt még a lappföldi Mikulás is megáll, még az Adria felől Budapestre menő vonatok is. A szieszta pedig nyugdíjas, ingyen utazhat a vonaton.” /M. András, a költő legállandóbb és leglerázhatatlanabb kommentelője/

„Évi egyszeri, alig 364 napos szabadságomat töltöm jelenleg, M. úr, úgyhogy engem hagyjon ki ebből a megterhelő beszélgetésből! Éppen sziesztázva heverem ki az ebédet és az ebéd előtti lustálkodás fáradalmait! Tudja maga, milyen fárasztó egész nap nem csinálni semmit?!” /Joulupukki, a lappföldi Mikulás/

„Költő úr, hányasa volt fizikából, hányszor aláhúzott egyes alája, he?! Maga szerint melyik mesében létezik olyan kanapé, amelyik nem ég el, ha egy több mint ötezer fok felszíni hőmérsékletű tűzgömb hever rajta?! Költőknek nem kötelező évente egyszer alapfokú tűzvédelmi oktatáson részt venni, mi?! Ja, és honnan veszi, hogy a Nap szereti a fűszeres pacalt?! Ki szereti a fűszeres pacalt?! Az büdös!!!” /Dr. Vega Vidor, táp- és termo-tudor/

„Frady Endre megfogalmazta a minimális célt, hogy ebéd után már ne kelljen dolgozni! Javaslom, hogy már ebéd előtt se kelljen! A kieső munkaidőt pedig evéssel és alvással töltsük el!” /Garfield, a lusta és kövér macska/

„Talján csávó büszke balján szívet hord, mely nagyon kajlán elfekszik a padok alján. Légy te is Buongiorno Giorgio, hogy idejében átvedd az érzést!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas olasz meló hívő/

„Csicsereg, mint kerge rigó?!

Doctor House, stop it! We go,

Oszt' pofont oszt jó sok digó!”

/Buongiorno Giorgio, bősz bolognai bellissimo barista/

„Ez az, Ház úr, rímeljen csak ilyen izéseket! Maga méltó hogyishívjákja ennek a Frady valakinek! Még, még, még, ennyi nem… ööö… na, az!” /Miabánat Menyő, hivatásos Cavinton tesztalany/

„Hűs házába, délidőbe’

Álomittas déli dő’ be.”

/Déli Dödölléné Deli Doloróza, dögfáradt dadaista daldíler/

„Mi ez a disztingválatlan poézisperverzió?! Ki ez a szellemi lajhártetem?! Ha babakoromban szüleim sziesztázása közepette ilyen versekről televíziós adaptációjáról álmodtam volna, úgy ordítottam-toporzékoltam volna, hogy anyám a padlásra felvitel helyett okvetlenül rám hívja a katasztrófavédelmet, és én még ma is a pszichiátrián feküdnék benyugtatózva! Ne lássam Vlagyimir Putyint a Vörös téren sarló-kalapács mintás medvebőr tangában vodkamámorosan skandálni, hogy ’ruszkik haza!’, ha nem követelem Frady Endre hibernációs sziesztájának a világ végezetéig történő intravénás meghosszabbítását, sőt még azon is túl!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Délben sosem dőlök le aludni, mert a Nap félne, ha pont a pályája legmagasabb pontján nem érezné magán a vigyázó tekintetemet.” /Chuck Norris/

A rejtélyes Hold

Holdudvartartás

Világűrben kinn kering a Hold.

Nem ma kezdte, ócseny-ócseny old,

S pályájához új köröket told.

Éjjel-nappal süti őt a Nap.

Egyik fele furán sok fényt kap,

Másik setét, mint egy gyász’ló pap.

Dark side of the Moon is very cold,

Other side is silver, almost gold,

So this is a bit weird, as it’s told.

Légtér híján nem él ott meg lény,

Csak néha pár űrhajós, ez tény,

Ami ellen jelenleg nincs vény.

Két hétig fogy, azt követőn híz!

Tápja előbb víz, majd ízes gríz?!

Nem érti ezt emberfia bíz!

Ez a vircsaft így zajlik már rég,

Régebben, mint Ob folyón a jég.

Gyanús ez, de figyeli a Cég.

Még, még, még, még, ennyi nem elég!

„Nemááá!!! Költő úr, felfogom az irántam táplált jóindulatát, hogy versbe akar engem foglalni, de nem haragszik meg, ha inkább a rosszindulatát választom? Nincs valami holdkórtani szakember ismerőse, aki foglalkozhatna magával? Vagy vegyen egy hold földet és menjen oda kapálni! Idióta!” /a Hold/

„Ez az, költő polgártárs, még, még, még, még, ennyi nem elég a Cég titkos üzelmeinek a leleplezésében! Legyünk polgárilag engedetlenek a Hold titkos megfigyelésének vonatkozásában! El a kezekkel a szabad csillagászattól! Rántsuk le e leplet a piszkos stiklikről! Ahogy a költő mondja:

          Minket sok szenny lep el,

          Hulljon le a lepel!

Ne féljünk a ilyen izéktől! Merjünk hogyishívjákosak lenni!” /Vakmerő Vendetta, a Polgárjogi Anarchista Club Aktivistáinak Legjava (PACAL) nevű akciócsoport erőinek eredője/

„Szemet takar el Ég:

E versből már elég!

Tűzre vele, elég,

S füstbűzös lesz e lég!”

/Spion Spádé, a Celebégitesteket Inszinuáló Alapítvány (CIA) megbízásából gyökérkedő agent provocateur/

„Az anglomániás költő az ángliusul felejtett harmadik versszaknál leleplezte magát, hogy a vers nem a saját szellemi terméke, hanem kezdetleges angoltudása segítségével palgizálta a kevéssé ismert rétegköltő, Michael Moondog egy méltán elfeledett művét. A versszak magyar műferdítése így hangozna:

          Sötét félen állandó a fagy,

          Túlnan nemesfémek fénye nagy,

          Megmondtam már: Hold, te fura vagy.

Hááát… ebből is látszik, hogy akárcsak ezt a versszakot, az egész verset jobb lett volna lefordítatlanul hagyni a feledés jótékony homályában.” /Tudálék Tivaldné Okostojásrántottay Ofélia, a Szép Irodalmat Fordítgató Országos Nőtanács (SZIFON) idegzsiger integrátora/

„Bár Elvis the másik jó king,

On Moon nem ő, I was walking.”

/Michael Jackson (1958-2009), a moonwalk tökélyre fejlesztője/

„Quis custodiet ipsos custodes? Ki figyeli a figyelőket? A csipkés kis hálóingemet kilesi a vén Hold ingyen, a Holdat kilesi a Cég nyilván nem ingyen, de kilesi ki a kileső Céget akár ingyen, akár nem? Hol vannak a fékek és az ellensúlyok, kérdem én?! Mi van a túlkapások elleni elkapásokkal?! Mi a biztosíték és ki csaphatja ki?! Neveket akarok!” /Csicseriborsó Csumilla, világhálóing díler és távol-keleten inneni közjógi/

„Tegnap hajnalban tragikus autóbalesetet szenvedett Cs. Csumilla szittyófalvai lakos. A balesetet az okozhatta, hogy a szervezetében talált plutóniumtól gondtalanul gondatlan áldozat bekötött szemmel, hátrabilincselt kézzel ült a volánhoz és amikor a nyilvánvaló túlhasználtságtól megrongálódott fékje működésképtelenné vált, akkor ijedtében háromszor tarkón lőtte magát. A rendőrség az áldozatot gondatlanságból elkövetett szándékos közúti önveszélyeztetés elkövetése miatt gyanúsítottként kezeli, ám objektív kegyeleti okokból a kihallgatásától eltekint.” /MTI/

„A címben megnevezett rejtélyes égitestet folyamatosan megpróbálom átvilágítani, de makacsul ellenáll és visszaveri, sőt szét is szórja a sugaraimat, ellenoldalát pedig folyton eltakarja előlem. Mit tegyek? Süssem meg?! Megtenném, de túl messze van! Szaggassa szét egy aszteroida raj! Meg azt is, aki ilyen verseket ír!” /a Nap/

„Ha a Holdra lépés Neil Armstrongnak egy kis lépés volt, az emberiségnek nagy, ez a vers felér egy hosszúlépéssel.” /Dr. Ház, Juniorkonyha díjas antialkoholista/

„Egy deci bor és bele két deci szóda,

S kész is a holdkóros hosszúlépés óda!”

/Fröccsös Fridolin, farkas-szomjas fűzfapoéta/

„Armstrong csak totyogott a Holdon, én viszont golfoztam is! Mérföldeket szállt a labdám az ütésem után, pedig még egy hosszúlépésnyi célzóvizet se ittam! Aki nem hiszi, járjon utána és keresse meg!” /Alan Bartlett Shepard Jr. (1923-1998), az első amerikai űrhajós a világűrben és az egyetlen, aki golfozott a Holdon/

„Ez a vers is olyan különleges, mint a Hold. Ötletes, bokorrímes, titokzatos.” /M. András, a költő legállandóbb és legelkötelezettebb kommentelője/

„Egy letem sincs, nemhogy öt,

Bokrom se, mi légkört köt,

S titkom se, csak keringek,

Mint örvényben heringek!”

/a fogyó Hold, koplalástól rosszkedvűen/

„Szép, amit mond, Mr. M.,

Mint egy szovjet díszterem!”

/a teli Hold, kikerekedetett jókedvvel/

„Mindig azt hiszem, hogy innen már nincs lejjebb, hogy a rettenet mocsarába már nem lehet mélyebbre süllyedni, a tehetségtelenség már nem sugározhat ennél bűnfeketébb koromsötétséget, most mégis kiderült, hogy a Hold totálisan sötét oldala egy fényárban úszó álomhotel a Frady Endre elméjének helyén tátongó szurokvak fekete lyukhoz képest! A Cégnek nem a Holdra kéne irányoznia célkeresztjét, hanem erre a szennyirodalmi dögkútásóra, oszt’ TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Ki gondolta volna 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor edzés közben egy izzó kontinenst gömbbé gyúrva kidobtam a világűrbe, hogy ilyen népszerű égitestet hozok létre?” /Chuck Norris/

NYARALUNK...

Nyaralunk, ütött az óra,
Indulni kell ki a tóra,
Strandkapunál állni sorba
S izzadni, mint tánctól Zorba.

Parti fűz ellen a szú vét,
Kidől s kapunk csőstül UV-t,
Rizikóból ez a soros…
Védj meg naptej, sokfaktoros!

Szorgos népünk hekket zabál,
Verítékben úszik a bál,
Szutykos plédre jön sok hangya,
S nem hűt le a tóvíz langya.

Emberhadtól bűzlik a tó,
Gyerekzsivaj agyig ható,
Bankszámlám a nullig apad,
S lerogynék, de nincs egy fapad.

Lassú Napnak teste rest-e,
Mikor lesz már este, beste?!
Nyaralás rám nézve káros,
Irány haza, vár a város!

Lassú?! Én?! Rest testű?! Kikérem magamnak! Folyamatosan 220 km/másodperc sebességgel száguldok a világűrben! A látszólagos lassúság a Föld tohonya forgásából adódik! A saját portádon söpörgess, te szerencsétlen sárlény ahelyett, hogy megugatnád a vezérlő csillagodat!” /a Nap, G2V színképtípusú csillag/

„Öngyilkos hajlamúak inkább ne olvassák... Nehéz szavakat találni, én gyorsan le is mondok minden tervezett utat. Inkább a munka.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Soros rizikó?! SZÚ vét?! Politizálunk, költő polgártárs, politizálgatunk?! Uszítunk a rendszer ellen?! Sorossal bomlasztanánk a szovjet-magyar barátságot?! Ráadásul ilyen gyenge verssel?! NEM ENG.!” /Senki Soma, a Rémrímeket Üldöző Hivatal (RÜH) főcenzora/

„Nekem a balkonom a Riviéra
Lógni ott szeretek én a fészbukon,
Nem nyaggat lányom, s a munkabér a
Számlán csücsül, a kaján sem bukom.”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Brit tudósok szerint a kiskorú gyermekeikkel a Balaton partján nyaraló szülők 50%-a alig várja, hogy visszamenekülhessen a légkondicionált munkahelyére a nyaralást kipihenendő. A maradék 50%-nak nem légkondicionált a munkahelye.” /F. Endre, költészmérnök/

„Na, költő úr, maga itt nyafog és elégedetlenkedik, miközben szociálisan és kapitálisan is érzékeny pártunk és kormányunk minden követ megmozgat, hogy a keményen dolgozó kisemberek arra érdemes rétegei aktív pihenéssel regenerálódva mihamarabb munkára-harcra készen forduljanak arccal a munkapad felé?! Szorgos népünk győzni fog, maga viszont ülni! Irány a közmunkatábor!” /Csávás Kálmán bőrnagy, a Csúnya Ornamentikájú Károkozókat & Illiberalizmust Simfelő Költőket Elhárító Kopaszok Szervezete (CSOKISKEKSZ) ideológiai főtisztje/

„Magyarországon az emberek felének nincs pénze arra, hogy egy egyhetes nyaralást kifizessen.” /újsághír/

„Akinek nincs pénze nyaralni, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, kastélytulajdonos országgyűlési képviselő/

„Mivel kiszáradt az Aral,
Putyin elvtárs máshol nyaral.”
/Szergej Vodkamámorovics Csasztuskin, orosz ellenzéki költő és a volt Aral tó melletti kényszermunkatábor nótafája/

„A mindenáron való élvezet hajhászás lelket és pénztárcát kiüresítő hatásáról szóló elénk döbbenésében a költő – aki egyszerre önmaga alanya, tárgya, állítmánya, helyhatározója és minőségjelzője – párját ritkító páros rímekkel akar páratlan hatást kelteni. A már-már naturalistán rusztikus nyaralásábrázolás oly sajátja Frady Endrének, mint mirigynek a hasnyál vagy közös tónak a zsíros víz. A városból a vízbe, majd a vízből vissza a városba menekülő költő pályaíve a föl-földobott kő archetípusa. Igazi determinisztikus nihillíra, amely nem hiányozhat egyetlen életunt homo sapiens utolsó kívánságainak listájáról sem!” /Vasmacska Vendelné Szigony Szidónia, a Megvető Kiadó sorok között olvasó szerkesztője/

„Nem, nem, nem és nem!!! Hegyek, essetek rám, halmok, borítsatok el, Kritikus Szakszervezet tagjai, vessetek ki magatok közül, de nem vagyok hajlandó elolvasni ennek a rímhajhász szellemi toportyánféregnek ezt a legújabb líragyalázó undorböffenetét! Hogy jön ez a hullaragályos svihák ahhoz, hogy magam alá vizeltető rémálmokba hajszoljon?! Anyám szerint a szakszervezettel jobban kéne vigyáznom, mert megemelik a tagdíjamat, oszt’ nem lesz pénzem szájhaboztató vitriolra! Na, jó, a Szakszervezet kedvéért… Miii, a tóvíz langya?!?! Jaj, a szívem…” /Puzsér Róbert, elalélt kritikus/

„Puzsér Róbertet a Kritikus Szakszervezet saját betegének tekinti.” /a Kritikus Szakszervezet/

„Az operáció során a fiacskám kőszívét műkőszívre cserélték. Már jobban van, tegnap is leordította az ügyeletes nővér fejét, mert túl hangosan nézte a folyosói tévén a Barátok közt ismétlését.” /Puzsér mama/

„Én olyan aktívan pihenve nyaralok, hogy a látványomtól a nyár annyira lefárad, hogy hirtelen ősz lesz.” /Chuck Norris/

Szeptember vége

Vége van a szeptembernek,
Hideg esők mégsem vernek,
Csupán a Nap langymelege
Tesztel: Izzadok én meg-e?

Lyaly, hó’nap már október van!
Hónapok közt nem Number One,
Sorrendileg Chuck Number Ten,
S avart kavar át a kerten.

- Grammatikailag nagyon
Gáz vagy, így hát ütlek agyon! –
- üvölt rám a szürke váci
Fegyházból egy nyelvtannáci.

Hja, a börtön ablakába
Soha nem süt be a kába
Nap, ha szitál ködnek burka.
Őszi napfény igen hurka!

„Meg-e és lyaly?! Meg anglicizmusok?! Ha kiszabadulok, megkereslek és százszor lemásoltatom veled a magyar helyesírás szabályait, te zugfirkász, utána meg addig verem a fejedet egy nagylexikonnal, míg sok kislexikon nem lesz belőle!” /Killer Adolf, bebörtönzött nyelvtannáci és orvhelyesíró/

„Kába, hurka és langymeleg?! Kit nevezel te langymelegnek, te bedrogozott humusz szipuensz?! A felszínem 5600°C-os, úgyhogy, ha a ti érdeketekben nem fognám vissza magam, előbb elpárolognál, minthogy ki tudnád mondani, hogy helioszeizmológiai retardáció!” /Nap, a Frady Endréhez legközelebb lévő csillag/

„Hé, plagizátorkám, én már írtam a szeptember végéről, úgyhogy semmi szükség nincs rá, hogy ellopd az ötletemet! Amúgy itt Barguzinban kicsit át kellett írnom a művet, mert ilyenkor itt a völgyben nem a kerti virág nyílik, hanem a fagyott hóba szorult toportyánférgek tokát átharapó jetik véres szája. B Баргузинe очень холодно!” /Alexander Petrovics, barguzini hadifogságban alkotó magyar költő/

„A költő ismét olyan fajsúlyos művet tett le az asztalra, hogy födém legyen a talpán, amelyik nem szakad le ekkora földhözragadt életerő hatására. Az ósdi hagyomány által az elmúlás évszakának tekintett őszt a művész nemcsak kiragadja ködös önmagából, de avatott kézzel előbb kizsigereli, majd átdarálja egy másik dimenzióba. A napfényt hurkába töltő önfeledtség életigenlő letargiája teszi ezt a művet a XXI. század egyik átugorható, de megkerülhetetlen szimbólumává. Igazi piedesztállíra!” /Őszinte Örömpörköltné Monolit Melankóla, az Armatúra Atanáz Építőipari és Rímszerelési Szakközépiskola magyartanára/

„Nem az őszi napfény a hurka, hanem Frady Endre, a szánalmas silányság tehetségtelen görcsdalnoka, a versszemétben guberáló senkiség álapostola, aki ismét egy zárt alakzatba rendezett értelmetlen szókatyvaszt köpött az ő korábbi aknamunkássága miatt már amúgy is idegi alapon rángatódzó arcunkba! Anyám szerint, ha ilyen szóképeket tudok, akkor magam is elmehetnék költőnek, de óva intettem a feltevéstől, mert a helyszínen elagyvéreznék, ha Frady Endre a nyilvánosság előtt kollégának szólítana.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Chuck Number Ten?! Aki velem szórakozik, annak onnantól nagyon kevés ideje van hátra. Frady Endrének igen gyorsan kell fekvőhelyet keresnie a holt költők társaságában.” /Chuck Norris/

„Jé, ez tényleg a szeptember végéről szólt. Nem csak úgy általában, nem allegorikusan, kibővített értelemben, térben, időben, értelmi, érzelmi síkon csapongva fegyelmezetlenül. Nem! Konkrétan, mint egy adott utcában, adott negyedórában várható időjárásjelentés. Igaz, nem is érnénk rá ilyesmire, hiszen közben azért angolórát veszünk, filmsztárt, majd fegyintézetet látogatunk, hogy rövid osztálykirándulásunk végén az úttörőtáborok tábortüzeinek langymelegénél vacoghassunk. Köszönjük, Urunk, hogy alázatra tanítasz minket!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Nap

Magyarország - Észak-Írország 1:2 (0:0)

Égen forrón ég egy korong,
Ami körül bolygónk kering.
Azt látom, ha múltba ások,
Másképp hitték ezt az ősök.

Ősidőkben, hogyha napfolt
Tevékenység volt, a nép félt.
Manapság a Nap, ha vibrál,
Unottan megnézzük webről.

Webet nem ismerték anno,
S erdőbe jártak még enni
Bunkóval, meg nyíllal, íjjal,
Inkább nappal, mintsem éjjel.

Éjjel, amíg a Nap távoz,
Modern ember söröz-tévéz,
Szeme alatt iszák-árok,
S páholnak az észak-írek.


„Úgy gondolom, hogy megszereztük a vezetést, de tíz perc emberhátrányt egyetlen csapat sem bír ki, és a játékosok erőnlétileg az utolsó tíz percben fejben már kihúzták a dugót, de videóról elemeznünk kell a gól előtti tolódásokat, utána pedig előre kell nézni és továbbmenni a megkezdett úton, mert bravúrok kellenek, de nem lehetetlen, hogy lesz még eredmény, amire azt mondhatjuk, hogy kemény munka előzte meg és valami elindult valahová. Ja, és a meccs hevében nem hallottam, hogy húszezren követelték a távozásomat.” /Pintér Attila, szövetségi kapitány/

„Fenti nyilatkozat olvastán újra rájövök, hogy nincs új énalattam. Annak azért örülök, hogy a Föld legalább a második félidőt eltakarta előlem.” /a Nap/

„Pintér monnyonle! Pintér monnyonle!” /húszezer szurkoló/

„Micsoda?! Mindenkit letartóztatni! Ja, hogy az Attila! Pfűűű…” /Pintér Sándor, belügyminiszter/

„Sose gondoltam volna, hogy egyetlen vers képes lehet megutáltatni velem a korábban nagyon szeretett kancsalrímeket, de a költő ezt a bravúrt is be tudta mutatni. Frady Endre ugyanaz az irodalomnak, mint egy birodalmi lépegető a hóvirágos rétnek. Amúgy a tróger magyar foci azt kapta, amit megérdemelt! Anyám szerint jó volt látni, hogy egy nemzetközi mérkőzésen az Üllői úton végre egyszer a zöld-fehérek győztek.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ilyen gyenge magyar védelmet utoljára a Don Quijote-ban láttam. Ott úgy jöttek át rajtunk, mint a forró kés a fagyott vajon. Itt meg mintha a vaj is olvadt lett volna.” /id. Guzmányi Ödön, nyugalmazott tömbházfelügyelő/

„Jaj, fater, ne beszéljen már félre! Nem Don Quijote, hanem Don kanyar! Bezzeg, ha mi ott lettünk volna, akkor teli torokból zengett volna a Ruszkik haza!!! Akkoriban még nem kellett a szurkoláshoz vénaszkenner!” /ifj. Guzmányi Ödön, Fradi Ultra és szélmalomharcos/

„A vers a jó és a rossz, a múlt és a jelen, az ősprimitív és az ultramodern, a barátságos és a félelmetes párhuzamát használja arra, hogy kancsalrímekkel a festett egekbe nézzen, majd onnan rántson le minket a lepusztult futballunkkal jellemzett rögvalóságunk mindent feledni vágyó alkoholmámorának rút posványába. A meghatottság könnyei úgy válnak sörré-borrá, ahogy egy kutya szalonnává sosem, viszont sántán is megelőzi a hazug embert és bátran ugatja a szemébe, hogy monnyonle!, monnyonle! A mű önnön határait feszegeti! Pszichopatológikus ősdelej!” /Hovatovább Ajtonyné Netovább Klasszika, pszeudo lírika és Avon tanácsadónő/

„Amikor én világítok, akkor a Nap is tud árnyék bokszolni.” /Chuck Norris, a Fény/

Deus ex machina

Sötét felhők alatt ülök
szemem száraz könnytől véres,
bőgök, mint egy törött tülök:
Víkend, ha jő, eső mér’ es?!

Napos égbolt mér’ nem kékül,
Természet szép száraz rétet
mér’ nem terít terítékül?!
Tavaszvég tán lépést vétett?

Nem! E gaz ég gonosz EU-s
ármány s Unió bár pikkel
ránk, a Nap majd a’la Deus
ex machina sütik (ik-kel)!

A magyar ég megint szép lesz,
Mail tó fakad jó hírével!
Együtt ordítja a nép: Yes!
S hét ágra sütött fa ével.

„Ez az! Végre valaki ki meri mondani, hogy a rossz idő is az idegenszívű EU Magyarország elleni merénylete! Lépjünk ki Európából és vegyük gazdasági blokád alá! Ne kapjanak egy fia Túró Rudit se! Szárazföldi csapatainkkal szorítsuk be őket az óceánba! Mindent vissza! Trianon monnyonle! Újra 33 tenger mossa a partjainkat! A magyar Nap igenis ik-kel süssönik! Tánc!” /Vérgőzössy Álmos, traktoros és a Szittya Szócső hetilap előfizetője/

„A Deus ex machina cím annyiban igaz, hogy az Úr már-már gépiesen nyúl le és emeli ki Frady Endrét a kaszával-kapával felszerelt olvasótábor egyre szorosabbra fonódó gyűrűjéből. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsem, a hét ágra sütött évelő fa képe az egész XXI. század legrosszabb záró sora lesz, amely a már addig is a sárgaföldi ásóbéka feneke alatt masírozó művet mélyen maga alá rántja és táncol a romokon. A korszerűtlen költő felett régen elszállt már Damoklész vasfoga. És még az a nyavalyás Nap is sütik!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Miért kellene ahhoz isteni beavatkozás, hogy az ember lefejeljen pár felhőt és rávegye a Napot, hogy süssönik?! Ez sima Chuck ex machina!” /Chuck Norris/

„Költő úr! Hát nem tudja, hogy a májusi eső aranyat ér?!” /Borona Béla, földműves/

„Nem mind arany, ami fénylik.” /Flaszter Flórián, urbánus fék és ellensúly/

„Már látom a fényt az alagút végén. Mindjárt beérünk.” /Dr. Pesszim Istók, ortodox közgazdász/

„Kinek korán kell, aranyeret nyer.” /Dr. Sérv Sebő, népies urológus/

„A költő végtelen optimizmusának még a reménytelenül letargikus pesszimizmusa sem képes határt szabni. A határok korszerűtlenek, deresek és az őket visszasíró betyárok is javában őszülnek már. A fensőbb beavatkozásra érkező napsütike és a hét ágra sült fa évelése olyan elementáris lájfjesszelést, azaz életigenlést robbant az arcunkba, melynek hatására hasast ugrunk a katarzistenger habtól csillogó hullámaiba. Fentről ekkor leragyogik a Nap és csuklanak cetek!” /Titanic Auróra, fedélzeti költő és bálnazsírdíler/

Téli napsugár

Chuck Norris égbe rugdos (Feri felvétele)

Miként lüke lóban agyi
Hullámrezgés szinte zéró,
Téli napsugár is gagyi,
Lúdbőrzik sok skinhead séró.

Vastag sapkát vesz Feri tél
Ellen minden reggel korán.
„Strong winter is not fairy tale!”-
- Mondá Lenin angolórán.

Chuck Norris csak, ki nem fázik,
Annyi izma mozog, ahány
Égbe rúg. Meg sem áll százig,
S rettegő Nap sugárba hány.

Októberi óraállítás

Vasárnap kora hajnalban (egy éjjeliőr felvétele)

Vasárnap az idő ugrál,
Akár földrengéskor fal szok,
S én, mint álmos lovagú Grál,
Egy órával többet alszok.

Annak rossz, ki késni szeret,
Mivel minden program csúszik.
Idő enged majd el teret,
S kinyúlnak köztük a nyúúúszik.

Oly jól lehet aludni még
Egy lusta órácskát, ám a
Zsírszag megüt! Valamim ég!
Hasamra süt a Nap máma.

Agg harang

Tótágast áll az agg harang,
S hűs vizében hét-nyolc hering
Kering holtan, merthogy a dús
Eső nem sós, hanem édes.

„Harangtotem?! Heringtetem?!
Ezt a vackot betiltatom!
NEMENG!!!” – visítja a cenzor
Fejhangon és magas cén zár.

Arca veres, szeme okker
S megüti a guta ekkor.
Föld vállat von s tovább kering,
Hold is telik, már-már korong.

Agg harang meg tovább rozsdáll
S némán zsong benne egy rizs-dal,
Meg Mao Ce Tung-tól pár szó…
Ő is „Made in China” persze.

Ha én ...

Ha én lennék a Nap,
Ráülnék a kanap-
-éra, aztán égneee!!!
Armageddóóón!!! Még ne?!

Nem leszek Nap, oké!,
Se kanapé zsoké…
Inkább aludttejföl!
Ápolóm szól: „Kelj föl!”