A következő címkéjű bejegyzések mutatása: napsütés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: napsütés. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. július 5., kedd

A Nap sütik...

A Nap sütik, ló izzadik,
Frady többes száma Fradyk,
Mégis egyként gőzlök s már a
Légterem is lucskos pára.

Egy vagyok én vagy tán másfél?
Hőtágultan tőlem más fél?
Több Nap is süt, a Nap én-ek?
Asszem, dőlök kanapének…

Fekve saját verítéken
By it I’m not very taken!
Szőröt-bőröt lemar a só…
Очень-очень нехорошо!

„Prelimináns előkomment, ami a valódi kommentet időben redundánsan megelőzi redundánsan: Ez nem volt rosszabb, mint amire számítottam. (F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája)” /B. Ádám, a költő F. Péter közvetlen közelében ülő, világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Negyvenkét fokos vagyok én!
Meglepetés e költemény:
Sírok,
s írok
...
(A Hipertermia Akuta Tünetegyüttes megzenésítésében)”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nálunk is a verítéken fekvés van terítéken. Szerencsére a hátam nem izzad hozzá a műbőr kanapéhoz, mert hasra fekszünk, nem hátra.” /B. Ádám, k.m.f./

„A vers azt mutatja, hogy Frady Endrének egy cseppet sem árt a hőség, hiszen a vers színvonala pontosan ugyanolyan, mint azoké, amiket nagy hidegben ír. A szájbarágással nem vádolható bátor költő a mű végére karizmatikussá vadul és nyelveken szól, amitől a már korábban is pörgő néhai magyartanárok mellett az egykori angol és orosztanárok is forogni kezdenek a sírjukban. Megbolondulnak a megboldogultak. Boldogok a bolondok, mert őket nem harapják meg a bold dog-ok. Miért mondom én ezt?! Nem mész innen, Brútusz, fújj, az a nejlonzokniban átizzadt lábujjam!!! Áááááááá…” /Csontésbőr Csumilla, nyári bérkutyasétáltató középiskolai magyartanár/

„Állítólag a tehetség nem más, mint az újrakezdés bátorsága. Frady Endrénél tehetségesebb költőt találni - na, az már művészet.” /F. Péter, k.m.f./

„A meghasadt én-tudatú költő híg szerteszét folyása és légtérbe párolgása magas szintű mélylíraként csapódik le a hidegbeteg olvasók lefagyott agylebenyén. A kristálytiszta kínrímekkel kacérkodó költőóriás lánglelkű lepényként lapul rá a maga teremtette líralegelő síkidegzetére. Az idegen nyelveket még Frady Endrénél is kevésbé ismerő olvasók kedvéért egyrészt lefordítjuk, másrészt a ritmus és a rímek átérezhetősége végett fonetikusan is leírjuk az utolsó versszakot, hiszen nem biztos, hogy mindenki sikeresen elvégezte az orosz betűfelismerő OKJ-s tanfolyamot:
Fekve saját verítéken
Nem vagyok tőle nagyon elragadtatva!
Szőröt-bőröt lemar a só…
Nagyon-nagyon nem jó!
***
Fekve saját verítéken
Báj it ájm nát veri téken!
Szőröt-bőröt lemar a só…
Ócseny-ócseny nyeharasó!
Na, aki ezek után sem érti és élvezi a művet, az magára vesse az első vesekövet!” /Rikittyom Rezsőné Cizellai Cecília, a Mélyenszántó Irodalmat Alkalmazó Bilingvis Ámokfutók Népnemzeti Anarchista Testülete (MIABÁNAT) olvasóbarát szakreferense/

„Egész évben várjuk a nyarat, aztán, amikor eljön, enyhülésre vágyunk. Ez egy globális jelenség, amit az utolsó, nemzetközi jellegű versszak mutat a legszebben. Vagy az talán inkább a globális felmelegedés jegyében íródott?” /M. András, a költő legállandóbb és legglobálisabb kommentelője/

„A felmelegedés globális,
Mint a Nemzetközi Ló Bál is.”
/Dr. Ló Béla, az M.úr Űrglobális Hátaslovainak Internacionalista Báloztatási Alapítványa (MŰHIBA) tudományos főmunkatársa és zabdíler/

„Gyorsan hozzanak valami ütőset, még mielőtt újra elolvasom, vagy én adok hideget-meleget!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas elemzőellenző/

„Ütős? Itt van Klicskó fivér!
Ház úr, ő üt s fröcsög ki vér!
Sajnos meleg vér, nem hideg,
Ám az nem hűt s pattan ideg.”
/Szószátyár Szotyola, betanított költő és ökölvívónő/

„Hőség van és nagy riadó!
Vörös a kültéri adó!”
/Dr. Ház, k.m.f./

„Micsoda?! Frady Endre többes számban?! Csak a szalonnabüdösre izzadt testemen keresztül! Frady Endréből egy is minimum kettővel több annál, mint amennyit az emberiség el tud viselni! Nagyon is ócseny harasó, ha nyomtalanul feloldódik saját kénköves verítékében! Anyám, ha hallasz, figyeljetek nagyon a bejáratoknál, mert ezt a manust szerintem még a pokolban sem fogják kibírni és megpróbálják elmaszkírozva és bedezodorozva átcsempészni a mennybe! Be ne engedjétek, mert nem vagyok hajlandó vele tölteni az örökkévalóságot!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre többes számban? Ha a történelmi szükségszerűség megengedi, megoldható. Hóhér, bárdot elő! Felnégyelni! Holnap pitymallatkor ott fityegjen négy vár fokán!” /„Szent” István király, véreskezű államalapító/

„Felnégyeléshez bárdot, Pityu?! Én a szakállszőrömmel miszlikbe szaggatom a manust és akkor az összes vármegyéd minden várán fityeghet belőle egy cafatka.” /Chuck Norris/

2014. május 21., szerda

Időjárási téboly

Hol Nap süt, hol minden ázik,
Pulzál a grafikon íve.
Nincs állandóság, csak kvázik
Keletkeznek relatíve.

Egy nap fővök, másnap fázok
S lovagba is befagy a Ni!,
Úgyhogy simán van vagy száz ok
Időjárást betiltani.

Nem kell nekünk se nyár, se tél,
Se a felhős térkép, mit a
Meteorológus vetél,
Csak azúrkék dél-cseh vita!


„Pan básník! Tady v jižních Čechách není debata s azurově barvy!” /Pavel Zmrzlina, dél-cseh lollipop árus/

„Dél-cseh vita, mi?! Egy gyagyás szóviccért kell beáldozni az amúgy is értelmetlen mondanivalót, kretén úr?! Anyám szerint ez a vers pont olyan zavaros, mint az időjárás és a róla szóló jelentések, úgyhogy költőkém, maga elmehetne a meteurológusához, aki egy hosszú-hosszú, vastag tükrözős csövön keresztül kivehetné az agyhúgykövét! Urinare necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálam azóta nincs időjárás, mióta az idegesítő járkálása miatt lerúgtam az idő fejét.” /Chuck Norris/

„Változó korunkban Frady Endre jelen idejű jelenléte jelenti a kvázi-állandóságot. A szélsőséges időjárás időleges szelei által bántott költő legszívesebben a dolce vita közép-kelet-európai verziójának a pszeudo-homokjába dugná a fejét, de csak kvázi. Minden relatív! – mondta Eisenstein, midőn a lépcsőn fénysebességgel legurított babakocsija jéghegyként tört át a kikötőben vaklármázó páncélos hajó Patyomkin falán. Nagy mű előtt állunk lehajtott fejjel. Kár, hogy így nem látjuk!” /Elementáris Tektonika, nemzeti szakesztéta és földrengéscsillapító/

„A vers súlyos anakronizmust tartalmaz, amiért fővesztés jár! Mi már rég nem vagyunk a lovagok, akik azt mondják: Ni!, hanem azok, akik azt mondják: Eki-eki, eki-eki, napang!” /a lovagok, akik azt mondják: Eki-eki, eki-eki, napang!/

„A leghatározottabban kikérjük magunknak a szenilis zugköltő zavarba ejtő tájékozatlanságából eredő csúsztatásait és ferdítéseit! Mi meteorológusok már régóta nem az ujjunkból szopott levelibékák által koraszült pénzdarabok feldobásával jósoljuk, hanem korszerű mérőműszereink segítségével és a valószínűségi változók komplex figyelembe vételével előre jelezzük az időjárást. Ja, és nem vagyunk se meterológusok, se meteurológusok!” /Dr. Kumulusz Kenéz, meteorológus és levelibéka tenyésztő/

„Napsütés, vagy záporeső? Hő, vagy hó? Aszály, vagy özönvíz? Kinek jó, kinek rossz? Ízlések és pofonok! Kinek a pap, kinek a Papadimitriu Athina! A változás amplitúdójának és frekvenciájának ismeretében, ha van egyáltalán változás és lehet bármit is ismerni, sem lehet nemhogy messzemenő, de rövidlátó következtetéseket sem levonni a mikéntek hogyanjáról. Gyakorlatiasan téve fel a kérdést: Ha víz lenne a csónakban, vajon mernénk-e merni? A feltételezett, de meg nem engedett válasz csak merő fikció. Egy biztos, ha lehet bármi is az: a bizonytalan kvázi.” /Török Gábor, elemző/

„A verset és a hozzászólásokat olvasva úgy látom, hogy pályázaton elnyert EU-s pénzekből rengeteg elmegyógyintézetet kellene építenünk. Az európai parlamenti választáson szavazzanak rám és ígérem, hogy az országot egy nagy közös kárpát-medencei diliházzá fejlesztem!” /Dr. Csenő Csofánc, a Feneketlen Zseb Párt listavezetője/