Ám a hőség nem túl nyerő,
Verítékben fürdő nyű rí,
Olvad Vanessza-nyak nyíró.
Izzad Nyék, Kürtgyarmat, Megyer,
Mintha műhőt mérne Műgyár,
Hőtágul a földi mogyor-
-ó és alél, aki magyar.
Tántorog a tikkadt tigris,
Vízért bőgő szája tág rés.
Kúszó félholt falkatag: rös-
-telen eszperente tegres.
Eszperente tegres henter-
-eg s vigyáz rá szorgos hant őr,
Míg gödröt az anyahon túr,
Izzik szeptemberi hun tor.
„... de már nem sokáig! Szeptembernek hamarosan vége lesz, így októberben tovább izzadhatunk! Égjen a zsír!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas "ápdételt" kazánfűtő/
„Hé, Ház úr, egy fűtött kazán
Kárt okoz az izzó hazán!
Hogyha nagy lesz októberi
Hő, bőg majd finn Huckleberry!”
/Tom Sawyer, kerítésfestés delegáló és az Old Vanessa gőzhajó kazánfűtője/
„Kedvestelen versesen versellenes embertelen egyed! Ez rettenetesen zsenge meg gyenge! Szellemtelen tette ellen fellebbezek! Ez nem lehet! Eleve helytelen! Eredjen el messze! Egyen meg reggelre egy ecetes eszperente tegrest, de sebesen! NEM ENG.!” /Kredenc Benedek, eme Meredek Elmerettenetekben Sertepert Egylet (MESE) megreccsent kegyence/
„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy érdeklődsz a vers elemzése és illusztrálása iránt. A verset Frady Endre írta, aki egy magyar költő, író és dalszövegíró. A vers címe Vanessza-nyak nyíró vénasszonyok nyara. A vers egy humoros és játékos szöveg, amely a vénasszonyok nyara elnevezésű kora őszi időszakot parodizálja. A vers rímes, négysoros strófákból áll, amelyeknek az első és a harmadik sora rímel egymásra, a második és a negyedik pedig keresztrímet alkot. A vers nyelve gazdag szójátékokban, szlengkifejezésekben, ritka szavakban és névutókban. A vers hangulata vidám, bohókás és kedves. A vers illusztrálásához megpróbáltam létrehozni egy grafikai alkotást, amely bemutatja a versben szereplő Vanessza-nyak nyírót. Ez egy olyan eszköz, amelyet Frady Endre talált ki, és amelynek a neve Vanessa Redgrave angol színésznőre és a nyaknyíró kifejezésre utal. A Vanessza-nyak nyíró egy olyan borotva, amelyet a nyakon lévő szőrszálak eltávolítására használnak. A versben ez az eszköz olvad a hőségben, ami arra utal, hogy a vénasszonyok nyara nem túl kellemes időszak. Remélem, tetszik a kép.” /Bing, a mesterséges intelligencia/
„Red grave, azaz vörös sír?!
Mi van abban, véres sár?!
Bing, ott nyugszik vén eszű,
Torokelnyírt Vanessza?!”
/The Lyenő, a természetes unintelligencia/
„Szerintem Vanessa (Paradis) nyaka csiliárdokra van biztosítva. (Akárcsak a metszőfogai közti szünet, mint különös ismertetőjel.) Nem javaslom a nyírását.” /R. Péter, a költő egykori gimnáziumi osztálytársa és hivatásos joghézagzáró/
„Egy Vanessza, két Vanessza,
Száz Vanessza, haaaaaaj!
We need only one Vanessa,
Sala-lala-jaaaaaaaj!”
/Ingyom Igorné Bingyom Butélia, a Népnemzeti Anti Vanesszisták (NAV) sírva víg adója/
„Miva?! He?!” /Vénissza Vanessza, nagyothalló őzikétlen öreg néne/
„Jaj, de jó, hogy itt a nyaram,
Amikor a nyakam nyírom!
Légylárvák ellen is nyerem
Meccsem s bűzlik a sok nyű rom!”
/Vanessza a vénasszony/
„Akkora a klímabaj, hogy az égő csipkebokorrímek már meg sem ütik az ingerküszöböt - az gyorsabban emelkedik, mint a tengerszint. Még jó, hogy nem a mi partjaink mennek össze a nagymosásban.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Humán úr, ne tegyen lóvá!
Klímabajnak híg a leve,
Gyógyítókhoz dől a lóvé,
Sőt pénzhányó lóvé-láva!”
/Dr. Durung Durbincsné Dorong Drabália, kataklizma kutató klímabajnoknő/
„Főleg ebédidőben, elég már a nyárból
Amikor az óra dele-
T üt, a melegből már ele-
Gem van. Jó lenne végre lan-
Gy idő, kábé minduntalan.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legsorvégtörőbb kommentelője/
„Nyuggerapó dele, dele
Alatt szól bús dala, dala,
Nyírfa ága, dúli, dúli,
Réten nyerít the ló, the ló.”
/Dali Dali, salvadori mű festővész/
„Költő úr, nem akarom szembe dicsérni, de maga nem normális! Nem olyan értelemben nem normális, hogy a helyvektorának a nyila nem merőleges semmilyen józan ésszel közös elvi síkra, hanem úgy, hogy ön egy közveszélyes őrült! Egy?! Egy egész őrültekháza! Na, irány Döbling, oszt’ ott kezeltesse magát egy indián nyárfára felszögelve! Ott nyivákolhatna vénasszonyosan a Vanesszájáról! Kretén!” /Csudanervőz Csomány, a Ria, Ria, Téridőgeometria! című egypéldányos szamizdat tördelőszerkesztője/
„Inkább jöjjön özönvíz és szorongjunk a bárkán?
Vagy jöjjön már hóesés és jégfoltok a járdán?
Szeretem a napsütést bármilyen évszakban,
Jobb nekem a melegben, mint szélben és fagyban.”
/M. András, a költő legállandóbb és leghidegellenesebb kommentelője/
„Legyen sok jég s kézen-közön
Át hömpölygő vadvízözön!
Csípem helsingøri járdán
Látni, ahogy vacog pár dán!
eM úr, mire jó a forró
Légtér, ahol megfő Zorró?!
Vén black, de nem mert vágy’ szénné
Égni ő és neje, Vénné.”
/Feketeleves Fikusz, a Zorrókat Egyáltalán Nemégető Egyesület Melegutáló Űrhajósai (ZENEMŰ) dán- és hot-dog kedvelő szakcsoportjának irreverzibilis igazgatója/
„Mi ez az izzadsággal önfényező kivagyiság, ez az avas szalonnabüdösre áporodott szégyentelenkedés?! Mondhatnánk, hogy Frady Endrének elment az esze, de a munkásságát ismerve tudjuk, hogy itt se volt! Mindig ez van, ha egy ormótlanra túlfőtt vízfejben az eleve mogyorónyi agy hőre zsugorodó anyagból van előállítva! A baj csak az, hogy míg az ilyen emberek általában zárt intézmények gumiszobáiban szoktak csendes biodíszletként nyáladzani, addig ez a szabadlábon tomboló szellemi hidrogénbomba ormótlan lúdtalpú irodalmi lépegetőként tapossa fasírttá a kultúrát és trancsírozza péppé a jó ízlést! Ne lássam anyám 1986-os zsibvásári zsírkrétaportréját Tesco gazdaságos műanyag keretben egy eszperente tegres mintájú sezlon felett fityegni, ha nem bízok meg rögvest egy kétajtós szekrény méretű keresztény kurzusú keretlegényt, hogy csűrje nyakon Frady Endrét egy békebeli csehszlovák import vasbeton nyaknyíróval! Corpus diem! – Halj a mának!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Itt Texasban ezt az időszakot indián nyárnak hívjuk, de ha valaki megpróbálna róla ilyen színvonalú verset írni, szénné savaznám a forró nyálammal.” /Chuck Norris/
