Szabálykövető dal

Helsingøri tiszta járdán

Szép nyugodtan sétál pár dán.

Bringás őket nem üti el,

Megtiltja a közúti jel.

Nálunk bezzeg rolleresek

Miatt ide-oda esek;

Bőszen száguldozva olyik

KRESZ-re magas ívben tojik.

  refr.:

  Kövess szabályt, haver!

  Fáj a balsors, ha ver!

  Balhé helyett Erkölcs-

  -tan tankönyvre, jer, költs!

Tuc-tuc Merdzsós indexhiány

Mián sikolt vidéki lyány,

Ki a fővárosba kerül,

S elgázolják vademberül.

Aki szabályt követ, gyenge?

Aki szabályt áthág, penge?

Menő szlogen - ó, nagy egek!:

Magyar vagyok, szabályt szegek!

  refr.:

  Kövess szabályt, haver!

  Fáj a balsors, ha ver!

  Balhé helyett Erkölcs-

  -tan Tankönyvre, jer, költs!

„A fateromék fiatalkorában az indexelés még az irányváltás jele volt, ma már a gyengeségé. Manapság csak a nyüzügék indexelnek! Nekem nem kell jeleznem, mert amerre én megyek, arra van az egyenes! A főút én vagyok!” /Merdzsó Leó, némileg korlátolt elméjű cezaromániás drogdíler/

„A sakkból is tudjuk, hogy a gyalog járkálók fele sötét paraszt. Hogyan tudnám észrevenni az ilyen kivilágítatlan ürgéket, amikor hetvennel tépek a járdán?!” /Duplakerekű Dezső, rolleres pizzafutár/

„Frady Endre "Szabálykövető dal" című műve egy humoros és szatirikus költemény, amely a közlekedési szabályok betartásának fontosságát és a szabályszegés következményeit tárgyalja. A vers két világot állít szembe: a dániai rendet és a magyarországi káoszt. A költemény első része Helsingør tiszta járdáin sétáló dán párról szól, akiket a közlekedési szabályok védelmeznek. Ezzel szemben a magyarországi helyzetet a rolleresek és a szabályokat figyelmen kívül hagyó autósok jellemzik, akik miatt a gyalogosok veszélyben vannak. A refrén egyszerű, de hatásos üzenetet közvetít: a szabályok betartása elkerülhetővé teszi a balsorsot és a konfliktusokat. A vers második része a vidékről a fővárosba került lány tragédiáját mutatja be, akit egy szabályokat figyelmen kívül hagyó sofőr gázol el. A költemény végén a szerző ironikusan kérdezi, hogy a szabályok betartása gyengeség-e, míg a szabályszegés menőség-e, majd a magyar mentalitásra reflektál, miszerint a szabályszegés szinte nemzeti sport. Frady Endre verse könnyed, mégis elgondolkodtató stílusban hívja fel a figyelmet a közlekedési szabályok betartásának fontosságára, és humoros formában kritizálja a szabályszegő magatartást. A refrén fülbemászó és emlékezetes, a vers pedig jól tükrözi a mindennapi élet abszurditásait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Idegesít az a sok belterületi közlekedési tábla! Rengeteg van belőlük! Hogy tudnám százötvennel mindet megnézegetni?! Az ember vagy olvasgat, vagy vezet!” /Cikázó Celesztin, cizellálatlan citromdisznó/

„Biztos úr, a vádja koholt,

Nem ittam ma véralkoholt!

Tán túl finom fehér Tom por

Miatt fáj aljamon tompor!”

/Hajts Tompika, útszéli árokban nyolc napon túl gyógyulva elfekvő ideiglenes brüsszeli lakos/

„Frady Endre „Szabálykövető dal” című opusa ismét bizonyítja, hogy a költő szenvedélyesen vetette bele magát a versírás abszurditásába. A mű groteszk módon egyensúlyoz a KRESZ-szabályok és az erkölcsi nevelés fölött, miközben olyan stílust ölt, mintha egy ovisoknak szóló balesetmegelőzési kisfilmhez íródott volna. A „Helsingøri tiszta járdán” kezdősorok úgy vezetik be a művet, mintha egy skandináv idillben járnánk, de a második versszakban már a magyarországi káosz világába zuhanunk, ahol rolleresekkel hadakozva próbálunk túlélni. A refrén pedig – amellyel talán már magát Fradyt is megijeszthette a saját agyszüleménye – didaktikus módon zengi az erkölcstan fontosságát, egyfajta punkos pedagógiai himnuszként. A legnagyobb kérdés persze, hogy a „tuc-tuc Merdzsós indexhiány” szintagmának vajon van-e bármilyen értelme, vagy Frady egyszerűen csak elérte a szabad asszociációk végpontját. Az egész vers egy furcsa közlekedésbiztonsági agymenés, amit nehezen lehet komolyan venni, de talán nem is kell. Összegzésként: ha valaki egy fülbemászóan szürreális, szabályt követő közlekedési ódát keres, Frady verse kitűnő választás lehet. Ha viszont értelmes üzenetet vagy valódi költői mélységet keresünk, akkor jobb, ha a biciklisáv mellett elsétálunk.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Eszek-iszok-dínok-dánok!

Ugorjatok félre, dánok!

Szervdonortól kéne má' lép,

Aki magyar, gázra rálép!”

/Gázfröccs Gejzír, gőzagyú gumihengerfejlövéses gombamódos gazda/

„Valami bűzlik Dániába', tán a dán metán?! Mindeközben a szerencsésebb fejlövéstörténetű középkeleten itt vannak nekünk a flaszter hungarikumai: a józanság borízű hangja, szabálykövetés okosba' és a megunhatatlan bunkó vs. balekok társasjáték. Magyarország, Szeretlek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hű mán, humán! Netán metán?! Mister Flaszter?! Fajló fejlő?! Bunkó banki bankó?! Boríz beráz?! Balek belak?! Szabályt szablya szabja?! Társasjáték?! Jártas Máték?! Társas sastár?! Szurit szeret?! Nőver never! Naaa… ver!!! Neee… vér!!!” /Zoknilyukas Zakariás, zöld Zaporozseces zombi/

„A merdzsósok nevében kikérem magamnak! A bélyeggyűjtő bélyemvékben nincs irányjelző - vagy sikeres az agyzsugorító tanfolyam, amit az átvételt követően kell elvégezni. Lehet, hogy ez is benne van az árban?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Merez Merdzsós/

„Merdzsós, beszósz Bélyemvének?!

Kezgyé temetési ének

Rendelézsbe, ami salyát!

Ellátom a verdád balyát!

Idegesít engem fel ez,

Csak a hüje iránylyelez!

Bosszú idelye lyön, mer ez

Vérlazító! Murdelsz Merez!”

/Bé Amway, agyzsugorított kétajtós szekrényfiú/

„Követni vagy nem követni? Ez itt a kérdés. De ha nincs szabály, ez nem kérdés. Van még kérdés?” /M. András, a költő legállandóbb és leghamletibb kommentelője/

„Nem, nem, eM úr, nincs már kérdés;

Járdára hullva tört térd és

Tűnt bringás, mert földre kent ő…

Sebaj, mindjárt itt a mentő!

Megállj bringás, az a szabály,

Tettedért börtönben zabálj!”

/Hamlet Hümér, hazánkban haditudósító hullajelölt/

„A tett halála az okoskodás.” /Lucifer/

„A telt halála a torkoskodás.” /Omlett/

„A lett halála a sokkos Škodás!” /rigai rangidős rendőrnő/

„Elém ugrott, jaj, lett,

Féknek léptem mellé,

Gázt adtam és baj lett,

Holt lettből folyt el lé!”

/a sokkos Škodás/

„Extrán peches Béla meg én;

Dőltünk, mint selejtes inga;

Nagyszobánknak kisszőnyegén

Elütött egy szobabringa.”

/Méla Béláné Fátum Fatália, a Szobabiciklik Áldozatainak Jókora Zúzódásait Ápoló Rend (SZÁJZÁR) betanított segédanyácája/

„Szovjet utat Mazda rovja…

Szembefut egy gazda lovja…

Lekoccolnak: Nazdarovja!”

/Vodka Vodkanovics Vadkan, Volgamenti vadőr és Darth Vader matricás véderőleves díler/

„Frady Endre "Szabálykövető dal" című versikéje egy olyan irodalmi förmedvény, amelyet még a legelvetemültebb grafománok is szégyellnének papírra vetni. A költői tehetség teljes hiányát tükröző sorokban a közhelyek és a banalitások olyan mértékben tobzódnak, hogy az olvasó szinte fizikai fájdalmat érez. A vers első két sora egy unalmas és semmitmondó képet fest egy dániai sétáról, amelyet a költő valószínűleg egy turistakalauzból ollózott össze. A magyarországi rolleresekkel kapcsolatos panaszok pedig annyira elcsépeltek, hogy az ember szinte hallja, ahogy a papír is unalmában ásít. A refrén olyan didaktikus és erőltetett, hogy az olvasó szinte könyörög, hogy valaki állítsa meg ezt a szellemi környezetszennyezést. A "tuc-tuc Merdzsós indexhiány" kifejezés pedig annyira erőltetett és mesterkélt, hogy az ember szinte szégyelli magát, hogy egyáltalán elolvasta. Frady Endre ezen alkotása nemcsak hogy nem éri el a költészet legalapvetőbb szintjét, de még a legelnézőbb olvasót is arra készteti, hogy sürgősen valami értelmesebb elfoglaltság után nézzen. Ez a vers egy irodalmi katasztrófa, amelyet jobb lenne örökre elfelejteni.” Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Nekem jött egy tuc-tuc Merdzsó

Fenn a széles járdán, mer’ Joe

Skinhead-sofőr túl vakmerő

Volt s azt hitte, pár lóerő

Által ez a rút hirignem

Diadalt hoz neki, mígnem

Szeme loccsant, mind a kettő,

S hasfalamon poszter lett ő.

Hasfalamon sok a vastag

Kocka formátumú hastag,

Amin törnek Mercédeszek,

Miket reggelire eszek.

Audisok, Bélyemvések

Lelkébe is mélyen vések,

Ha halott tanúi annak,

Rólam messze lepattannak.

Bizony, aki nem indexel,

Rászólok: Most sírba fekszel!

S verdájával addig verem,

Mígnem alá verem terem.”

/Chuck Norris, akinek vannak rímpárjai és nem fél használni őket/

Hurrá péntek!

Hurrá népek, itt a péntek,

Rajzolhatok, nyílnak Paint-ek!

Megfestem a kedvenc három-

-kerekű zöld kerékpárom!

Hé, költő úr, három kerék

Nem pár kerék! Maga derék

Rímnök, ám az egész számok

Terén, amit fut, az ámok!

Itt a péntek, mindegy máma

Fűzöld bringám kerékszáma!

Péntek enyém, matek tied,

Aki magyar, tőled ijed!

„Megbuggyant, költő úr?! A munka frontján való harcolás helyett úgy örül a józan esze hiányának, mint fjordista bálnavadászok a Ferencverésnek?! A háromkerekű biciklin a kerekek origói alaprajzilag nem egyenest, hanem egyenlőszárú háromszöget alkotnak! Mit tanult maga ria, ria, geometria címszó alatt?! Skandálni?! NEM ENG.!” /Triangulum Trisztánné Traktorossy Trajektória, a Poéták Értelmetlen Idiómáit Nemengedélyező Testület (PAINT) betanított nemengedélyező főszolgabírónője/

„Költő polgártárs, hát nem tudja, hogy a futballokos magyar ember sosem ijed meg az egész számoktól, főleg akkor nem, ha legalább hat-nyolc nulla van mögötte és okosba’ jut hozzá?! Brüsszelnek ezt hiába magyarázzuk, mert nem tudnak magyarul, csak brüsszelül, mi viszont nem vagyunk hajlandóak brüsszelezni, hiszen nem eszik forrón a falra hányt borsót, és bölcs dakota a hazug döglött kutya harapását sánta ember szőrével gyógyítja! A nyugat hanyatlik, mi viszont hanyatt-homlok nyilazunk visszafelé, miközben nyereg alatt puhítjuk a döglött lovat, oszt’ ársapkával kiporciózzuk és rögvest Kánaán fog megvalósításra kerülni! Lesz itt víg tor, víg tor, víg tor!!!” /Nagymagyar Nemezis, a Pannon Élettér Népnemzeti Törzseit Ellenőrző Központ (PÉNTEK) főispánja/

„Miért baj a három kerék? Ez így szép! És stabil. Newton Béla szerint a három ponton alátámasztott akármi, a leginkább feldönthetetlen. Vegyük sorba: Az egylábú szék nem biztonságos. A kétlábú széken is nehéz ülni, ha az ember felemeli a lábát a földről. A háromlábú szék, az igen! Ilyet használtak már a neandervölgyi emberek, a rómaiak és Árpádházi Szent Erzsébet is. A négy már sok és fölösleges, hiszen a lónak négy lába van, mégis megbotlik. A szóban forgó járműnek csak látszólagos hibája az, hogy az ülésről elérhetetlen a kormány. Kormányozni ugyanis úgysem lehet, csak egyenesen előre tud menni, azt viszont kitartóan. Ez ott elöl inkább ruhafogas, rétisas pihenő, villámhárító, esetleg rögzített, kétvegyértékű nordic walking. Az meg egészen természetes, hogy a képen látható embernek nincs orra és elállnak a fülei. Ez mind a menetszélből adódó erózió következménye.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legpraktikusabbkerekesebb kommentelője/

„Pörög-forog nyújtón méla

Tekintettel Newton Béla

S szól: Hé, Erzsi, Árpád-házi,

Bringád, rozsod s árpád házi?

Hagyjál Béla! Párom várom,

S eldöcögünk három-három

Kerekünkön szanaszéjjel,

S dől belőlünk panasz éjjel!”

/Dr. Hoppássy-Hupp Lee, a Bringa Utakat Döccenőmentesítő Intézet (BUDI) fájdalmas jajkiáltási főelőadója/

„Köszönöm, költő úr, hogy megemlékezett rólam, sőt, önfeledt kontextusba helyezve a tömegeknek kedvet is csinált hozzám! Örülök, hogy ennyi idősen is ilyen jól festek!” /Microsoft Paint, majdnem mindenki kedvenc rajzolóprogramja/

„- Mit csinálsz itt méhraj, rajzol?

 - Csípem azt, ki Paint-tel rajzol!”

/BeeLes Béla, a Méhész együttes beetzenésze/

„Hurrá Péntek! Végre van egy rabszolgám, akinek megtanítom a betűket, hogy ő olvassa el helyettem a palackpostán naponta jövő Frady Endre versek tömkelegét! Tudom, hogy ez kegyetlenség a részemről, de alig lesz rosszabb neki, mintha megemberették volna a kannibálok!” /Robinson Crusoe/

„Hosszú volt nekem a péntek,

Szombaton jön csak a válasz.

Három kerékre ránézek,

Milyen fura kerékpár az?

Kettő, három, mind prímszámok,

Ezért mindegy, hány keréken

Gurulnak a kerékpárok,

Használjuk őket serényen!”

/M. András, a költő legállandóbb és legrímesebb kommentelője/

„Két vagy három kecske rí: Mekk?

Mindegy, így is úgy is prímek!

Bringán lebeg kecskesörény,

Megijed a fecskegörény,

S nincs jóban e sporttal vombat

Se! eM úr, ez mortal szombat?”

/Kőszáli Gödölye, kecskepásztortarhonya göbölyítő és fecskegörény háziasító versnök/

„Ej, Drága Költő Gigász! Frady biciklije nem zöld, hanem zöld-fehér! Azonnal kéretik javítani, mert hamar kiderül, hogy nem is a Költő Gigász írta a verset, hanem némi mesterséges intelligenCIA! ... habár tegyük hozzá, ekkora zakó után lehet, hogy kék-zöld a szín, meg lila!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Frady-fan-fár/

„Ne keverjen Fradyt s Fradit,

Mert zöld-fehéreket vadít,

S Házat bont e bőszült had itt!

Pesten, míg bőg Peti, Juli,

Feröeren nincsen suli,

S tart a Fradi-verő buli!”

/Újpesti Barnabás, a költő kárörvendő riválisa/

„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy magyarul beszélsz velem. A vers elemzése a következő: A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő és humorista. A vers címe Hurrá péntek!, ami a gyermeki örömöt és felszabadultságot fejezi ki a hétvége közeledtével. A vers formája négy soros, rímes, nyolcas ütemű strófákból áll, amelyek a gyermeki dalokra emlékeztetnek. A vers témája a gyermeki fantázia és a matematika ellentéte. A gyerek örömmel rajzolja meg a háromkerekű biciklijét, amit nem zavar, hogy logikailag lehetetlen. A költő pedig ironikusan rámutat erre a hibára, és arra, hogy a matematika nem az ő erőssége. A vers hangneme vidám, játékos, humoros. A költő saját magát is kifigurázza, és nem veszi komolyan a matematikai szabályokat. A vers végén pedig egy csattanóval zárja le a verset, amikor azt mondja, hogy "Aki magyar, tőled ijed!", ami arra utal, hogy a magyar nyelv nehéz és bonyolult. A vers nyelve egyszerű, közvetlen, szlenges. A költő használ szójátékokat, mint például "nyílnak Paint-ek", ami egyrészt a rajzoló programra, másrészt a festék szóra utal. A vers tele van alliterációval (hurrá, három-, -kerekű), asszonánccal (népek, péntek), belső rímekkel (rajzolhatok, nyílnak; megfestem, kedvenc; három-, -kerekű; kerék, derék; egész számok; terén, amit; fut, ámok; mindegy máma; fűzöld bringám; kerékszáma; péntek enyém; matek tied) és páros rímekkel (népek-péntek; három-kerekű-kerékpárom; kerék-derék; számok-ámok; máma-kerékszáma; enyém-tied; magyar-ijed). A vers képei egyszerűek, de élénkek. A gyerek rajza a háromkerekű bicikliről egy abszurd és vicces képet fest. A fűzöld szín pedig egy természetes és friss színt jelent. A vers üzenete az lehet, hogy a gyermeki fantázia és kreativitás fontosabb és értékesebb, mint a matematika és a logika. A költő arra buzdítja az olvasót, hogy ne vegye túl komolyan az életet, hanem élvezze a játékot és a humorot. Remélem, ez segített neked. Ha még többet szeretnél tudni Frady Endre verseiről vagy más magyar irodalmi művekről, kérlek írd be őket a keresőmezőbe. Köszönöm!” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Bing mester, ön humorbomba,

Felrobbanok azon nyomba’

S lesz belőlem sok kis atom,

Amíg magát olvasgatom!

Olyan intelligens már ön,

Mint öt Marx egy kerékpárön!”

/Engels Ede, elektromos entellektüelegyelő emberbarát/

„Mi ez a rózsaszín nyáltócsában megmártózott fűzöldség, ez az undor-underground unintelligencia?! Ki ez a nyakló nélkül nyáladzó nyámnyila nyikhaj, aki még egy eleve nyominger biciklit sem tud egy három éves gyerek színvonalán megrajzolni?! A háromkerekű kerékpár betűbe betonozott sikolyborzalma végre lerántotta a leplet arról a rejtélyről, hogy hová került a Frady Endre fejéből hiányzó kerék! Mikor jön már el a péntek naplementei Sábát, amikor megpihenhetünk az egész heti Frady Endre előli menekülés után?! Ne érezzem füves transzban anyám spirituális utórezgéseit kulminálni, ha nem szeretnék ennek a biciklivel és mentálisan is megborult szellemi szipolynak a kiklopfolt kalácsképén szántani és hat ökröt hajtani! Világ akárhánykerekű biciklistái,  Frady Endrét földön, vízen, levegőben elütni, elütni, elütni!!!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Minek egy biciklire kerék?! Én egy lapátos vízibiciklivel is megnyerném a Tour de France kerékpárversenyt, csak utána újra kéne aszfaltozni az utakat.” /Chuck Norris/

Jó szerelő

Kerékagyas lett a bringám,

Jobbra-balra folyton ing, ám

Jó szerelő állít agyon,

Ne üssön az aszfalt agyon.

Jó szerelő tisztán szerel,

Nem butítja doppingszer el,

S vizelete munka után

Nem cseppfolyós propán-bután.

Jó szerelő igen ritka.

Jóságának az a titka,

S itthon kuriózum ezért:

Azt csinálja, amihez ért.

Ilyenek kevesen vannak.

Kontraszél az oka annak,

Távolodik már a Tátra,

S Magyarország teker hátra.

„Költő úr, maga már egy kerékpárszerelő versből is élsport- és elitellenes propagandát csinál?! Magának semmi se jó?! Magának még a semmi is kevés?! Maga nem tudja, hogy nem az agyatlan bicikli a veszélyes, mert azzal el sem tud indulni, hanem a féktelen?! Ahogy a mondás tartja: Fék nélküli kerékpáron megterem a sikoly! Na, ehhez tartsa magát, különben mi tartjuk rövid pórázon, amelynek a másik végén egy vedlő vadló vidul és vedel!” /Csávás Kálmán lónagy, a Ballibsi Költőket Vadló Zabosítással Rokkantosító Tömbcsoport (BKV ZRT) karpaszományos főszolgabírója/

„Költő úr! A sötét középkori feudalizmus hazai bevezetése alkalmából azt terveztük, hogy a nemességüket ipszilon végződéssel nyilvánvalósító honfitársainkat a visszafoglalandó trianoni területeinken grófi címmel, várral és kerékpárszereléshez is értő jobbágyokat tartalmazó földbirtokokkal ajándékozzuk meg, ám a költészetében megnyilvánuló negatív magyarságteljesítménye okán önt ehelyett teljes fő- és jószágvesztésre ítéljük. A külső körülmények okozta nehéz gazdasági helyzetben nem áll módunk megfelelő felszereléssel ellátott hóhért biztosítani, így felszólítjuk önt, hogy az ítéletet önköltségen hajtsa végre és a lefertőtlenített fejét az ügyfélkapun keresztül igényelhető szabványos dobozban nyolc munkanapon belül küldje el a Fejeket Tároló Cég (FTC) raktárába!” /Vitéz Vad-Vérbőssy Vid viceispán, a Büntető És Kitüntető Egyesület (BÉKE) jobbjának kétbalkeze/

„Lebukott Frady Endre! Kár érte, kiváló ügynök volt.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas TEKerő/

„Ház doktor úr, e TEK Erő

Oly birodalmi tekerő

Dinamó, melytől kelt setét

Rejti a költő esetét?

/Szkájvóker Lajos, a köztársasági lázadó Frady Endre távoltartótisztje/

„Előttem van Tátra, mögöttem van Balkán,

Lajta röhög balra s jobbra tatár hal kán.

Bár a Nap már nyugodt, nem kelése topik:

Él itt nálunk olyan, aki Napot lopik.”

/Égtájoló Édua, állástalan oknyomozó újságíró és megélhetési rímbeszedő/

„Magyarország kompország mivolta abban nyilvánul meg, hogy kelet és nyugat között kóválygunk, mint vakegér az üres sajtboltban. Az északról déli irányban történő tolatás tehát nem más, mint a költői szabadosság okozta képzavar. Bár az álló bringa valóban inga, rükvercben tekerni nem lehet vele. Ha Magyarországnak kerékpárja lenne, amúgy se tudná hajtani, mert a pedálok már rég el lennének privatizálva. NEM ENG!” /Szélrózsa Sándorné Iránytűsarkú Ifigénia, a Merre Van Magyarhon Zengő Rengő Tája (MVM ZRT) c. digitális szépirodalmi váltóáramlat jóváhagyatási kisbírója/

„Ó, ez a vers nem szólhat másról, mint a nagy Bicycle Repair Man-ről! Ő egy csodalény! Ő a mi hősünk! It’s… Monty Python’s Flying Circus!” /Supermen’s City népe/

„Gyors vagyok és erős vagyok, mint az atom,

The Supermen’s biciklijét javítgatom!”

/Bicycle Repair Man/

„A költő úr kerékpárjának meglazult az első kerékagya, a hátsó kereke pedig defektes lett, így behozta hozzám javítani. Ha tudom, hogy ettől ilyen versre vetemedik, úgy elhajtom, mint fülemögöttvalamis főispán a fürkész firkászokat! Azt hiszem, a javításért kénytelen leszek borsos irodalmi felárat felszámítani ennek az agyas agyatlannak!” /Láncolajos Lajos, Kossuth- és Bicycle Repair Man-díjas kerékpárszerelő/

„Ha a kerékagy azért ing ide-oda, mert nem tudja, hogy tulajdonképpen jobbra vagy balra érdemes ingani, az ciki. Ám ha Ön sem tudja, kérdezze meg kezelőorvosától vagy gyógyszerészétől!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkiegyensúlyozottabb kommentelője/

„Nyuggerapó, a centrumtérnek

Kerékagy raj az origója,

Ámde néha délre kitérnek,

Mint télen disznótori gólya.”

/Böllér Boldizsár, pályaelhagyó vágóhídi taglóélező és a Bicikli Összeszerelő Fővárosi Főiskola (BÖFF) gólyatáborának betanított kerékagysebésze/

„BRÉKING NYÚZ!!! A költő ma elment a kerékpárszervizbe és 6500 forint kifizetése ellenében átvette a jó szerelő által megjavított kerékpárját! Most boldog!” /444.hu/

„Boldogok a rossz kerékpárúak, mert ők megláthatják a jó szerelőt!” /a Hegyi Beszéd korai kézirataiból kimaradt apokrif boldogmondás/

„A kerékpárboltban rám akartak sózni egy háromkerekű kerékpárt!!! HÁROM kerekű kerék PÁR?!?!? NÓÓÓÓRMÁLIS?!?!?” /Besenyő Pista bácsi/

„Mi ez a vizesnyolcas kerékagymenés, ez a sportszerjavításba burkolt geopolitikai antipropaganda?! Mi ez a szekuláris szakmunkás fetisizálás?! Ez a klapancia több sebből vérzik, mint egy helikopterből szitává lőtt rénszarvascsalád! Frady Endre, a kontraszelekció két lábon járó megtestesülése ismét felsült, mint izzó vasalón szalontáncolni akaró lapostetű! Ha ez a születésekor véletlenül költészet elleni folyadékba ejtett futóbolond verselhet, akkor én miért ne kerülhetnék be az anorexiás hastáncosok világválogatottjába?! Ó, anyám, küldj egy-két jelet fentről! Mondjuk jelenjen meg egy nagyobb összeg a bankszámlámon és egy gyorshír a médiában Frady Endre nyomtalan eltűnéséről!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nemrég megnyertem a legnagyobb nemzetközi kerékpárversenyt úgy, hogy én voltam az egyetlen versenyző, akinek nem volt kerékpárja, mert már a rajtnál atomjaira esett a dinamikus terheléstől. Már rég a célban voltam, amikor a tanítványom, Bicycle Repair Man megjavítva utánam hozta.” /Chuck Norris/

Bringázok

Amikor én tekerek,
megy alattam e kerek
világ hátra lassacskán,
s megizzad a hasacskám.

Hasamon a veríték
szúnyoghadnak teríték,
s magamból míg kifolyok,
felfalnak e szipolyok.

Vérszipolyok megesznek,
rögvest hatnak degesznek
s gyötrik őket kíngázok,
amikor én bringázok.

„A világ kerek, a vers keretes, az ökoszisztéma egyensúlya dinamikus, a biciklista statikus - de legalábbis nem halad gyorsabban az átlagszúnyog repülési sebességénél. A vers többi része természettudományosan nem értelmezhető, az ott már művészet.  ” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Amikor én tekerek,
Duzzadnak a TEK-erek.”
/Csávás Kálmán erőkarnagy és TEKker, a Terror Elhárítási Központ kerékpáros kommandójának erőnléti edzője és motivációs rímcápája/

Innentől kezdve két általam megkért kortárs költő álkommentjei olvashatóak.

1., Duma György:

„Az írás nyilvánvalóan egy kis flaszter bikmakk, egy koca szobabiciklis zöngeménye. Igazi kerékpáros alatt mindig száguld az út, nem pedig lassacskán megy. A szúnyog viszont óriási ötlet, hogy nem jutott eszembe ajzószerekkel töltött szúnyogokkal szurkáltatni magam!” /Lance Armstrong/

„A szakmaiatlanság csimborasszója ez a fércmű! A szerző a biológia legelemibb törvényszerűségeivel sincs tisztában amikor a szúnyogot (culicidae), izzadságevőként ábrázolja a vér helyett. Még jó, hogy egyéb testnedvek nem kerültek terítékre!” /Laár Valéria, a Csereszabatos Ízeltlábúakat Pótló Élősködők Siserahadának (CSÍPÉS) főszivornyája/

„A múltkor bicajozás közben megcsípett egy moszkitó. Olyan tockost adtam neki, hogy az egész faja kipusztult a Földön.” /Chuck Norris/

„Mit mondjak, elolvastam, de egy lejtőn gördülő rúdlánc modellezése nagyobb élményt nyújt.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Páros rímű hetesekből felépített háromszintes műtárgy, melynek földrengés biztos alapozását trolibusok, repedésmentes felépítményét kannapesztusok, míg vízhatlan szigetelésű tetőszerkezetét spongyausok adják.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez az izzadmányos trágyaköpedelem, ez a bélgáz gőzös ótvarlíra? Frady Endre, aki pusztán nevével egyszerre csonkítja kétharmadára büszke trikolórunkat, s dehonesztálja nemzetünk költőgigászát, Hugóg és Magóg fiát, most még vérbajos szúnyogokkal is inszinuálja őt. Ez nem vers, ez nem egy lenge, kellem kelesztette szellem-lehelet, ez egy elmebeteg elvetemedett medvetetem. Brrr! Anyám, gyorsan vidd előlem a nokedlis lábost, mert okádhatnékom támadt!” /Puzsér Róbert, aszkéta esztéta, hesstészta!/

2., Várkonyi Miklós:

„Mint a Pojáca- és Ripacsképző Állami Tanintézmények nyugger-állományú hangtani professor emeritusa, az inspekcióra elém terjesztett Művet végzős diákjaimnak adtam ki témazáró dolgozatként elemzésre. Dolgozataikból állítottam össze az alábbi mixtúrát:
"A cím kettős kezdőhangja eleve elárulja az alkotó viszonyát, viszonyulását, viszolygását és víziszonyát a szöveghez. A BR kezdet arra utal, hogy a főhős nemcsak fázik, de utálkozik is a témától. Az előbbi, objektív érzetét a külhőmérséklet mellett a menetszél is fokozza, de hozzájárul ruhátlansága is; ha nem így volna, ugyan hogyan is férhetnének hozzá a szipolyozók a verejtékező hashurkáihoz, hogyan kezdődhetne a lakmár? Az utálkozást a főhősön kívül az olvasók is érzik. Amúgy a sokadik szótári jelentését tekintve "kerékpár" jelentésű cím alig rejtetten társadalomkritikát tartalmaz, amennyiben az olvasónak olyan szavakat idéz fel, mint: kormány, fék, egyensúly, kontra, pedálozás, láthatóság, és egyebek. Az első strófa kulcsszava a "tekerek", ez az azonos magánhangzók sorozatára bazírozó, úgynevezett "tribrakhisz" verslábat alkotó, ótörök eredetű szó. Magyaros képzés viszont az igéből alkotott "szipoly" főnév, amely hasonló kialakulású társaival - métely, ragály, pisztoly (ja, az nem) - többnyire negatív konnotációt hordoz. A szúnyogok tudottan vérkedvelő életmódja felidézi továbbá a vámpírt, a piócát és az anyóst."”
/Hanga Kinga, bringóhintó-kölcsönző egyéni vállalkozó/

Népi kerékpározós

Kerékpáron aki üle,
Menetszéltől lebeg füle,
Szája muslincával tele,
S örüle, ha csapra lele.

Pedálokat gyorsan hajta,
Negyvennel tép – lelke rajta!
Kerékpárút vala gyatra,
Nem ére ő haza hatra.

Durrdefektnél messze szálla,
S kőborotvált lőn az álla.
Dúlt cangáját sántán tolá,
S röhöge rajt’ tót és oláh.

Biciklijét megtapoda,
Nyálat gyűjte, köpe oda,
S árkon, bokron, völgyön, hegyen
Eztán mán csak gyalog megyen!

„Hinnye, a kendet kiröhöge vala tót és oláh?! Gyüjjetek véreim, szittya hunok! Álljunk bosszút és verjük meg őket izibe’ vízilabdába’, de tüsténkedve! Isten álgyad meg a magyart, nyújtsál a kapuja elé védő kart! Vala és tyű!” /Pálpusztai Patony, harangláb pedikűrös és népi rögvalóság-show nyertes/

„Gyalogolni jó” /Móricz Zsigmond/

„Ne moralizáljon itt körtér úr, mert átneveztetem valamelyik önkormányzati csókosommal! Nem azért van a lábunk, hogy gyaloglással koptassuk, hanem, hogy nyomjuk vele az EU-s pénzből épült bringaúton száguldó Hummerben a kuplungot, meg a gázt!” /Kőagy Kenéz, játékautomata díler és bulvárceleb/

„Aljas rágalom, hogy a kerékpárút építésre kapott EU-s pénzt nem a kerékpárút építésére fordítottuk, pedig arra! Is! Az, hogy közben nekem lett egy kacsalábon forgó aquaparkom, csak véletlen egybeesés! Pont akkor volt a születésnapom, és a mindig keményen dolgozó szüleimtől ezt kaptam ajándékba! Közötök?!” /Pukkancs Potyonc, az Uniós Források Osztálya (UFO) közpénz jellegvesztés ügyi szakreferense/

„Hej, ha Kodály még élne, ezt a népi művet rögvest megzenésíttetné és gramofonba gajdoltatná valami szerencsétlen tárogatós parasztbácsikával, akinek már nem volt ideje elillanni a mikrofon láttán. A ’Dalolsz, vagy üsselek!’ mondatot persze utólag letörölnék a felvétel elejéről.” /Félnótássy Félix, a Magyar Zeneakadémia Pikula, Esőbot, Rebek és Xilifon (MZ PER X) tanszakának félállású professzora/

„Az önmagától térben és időben messze eltávolodó költő egy más kulturszemlélettel sokkolja az önnön sztereotípiáiba kimozdíthatatlanul bele passzivált létemberkéket. A népi sorsfordulatok tömkelege tör utat magának a gyökereit vesztett és múlttalan jelen jövőképe felé. Ősi siralomházi vígságok szabadulnak rá a sportembertelen mivoltukban védtelen tömegekre, hogy ízes szófordulatú ízetlenséggel döngöljék létiszapba, vagy emeljék fel a szellemi posvány miazma felhőjébe őket attól függően, hogy hány tót és oláh vala össze-visszacsatolva teoretice. Hovátehetetlen bravúrstikli!” /Tót Tiboldné Oláh Otília, a Szügyönszúrt Szillogizmusok És Vesecsokoládé c. alternatív irodalmi honlap főszerkesztője/

„Mi ez az esztétikai terrorizmus, ez az elő-paleolit kori mamut bébi szellemi szintjén mozgó betűokádék tócsa?! Mi ez a kritikusokat kultikus öngyilkosságba és gyorstalpaló harakiri tanfolyamok sikeres elvégzésébe kergető rímfőzelék?! Anyám szerint a mamut bébik nem hánynak, csak visszabüfizik az anyatejet, de hát őt sem a biológia tudásáért szeretik a nyugdíjasklub keresztrejtvényfejtő csoportjában. Bárcsak Frady Endre a mamutok kortársa lehetett volna és én már csak szibériai leletként ismerhetném!” /Puzsér Róbert/

„Egyszer egy régi texasi kerékpárúton én is belebicikliztem egy mamut csapdába, majd a rólam visszapattanó sziklák megölték az egész rám támadó törzset.” /Chuck Norris/

Dinamó

Tohány bácsi bringát tekert,
S dinamózajos lett e kert.
Budit öntött el a fényár
S Tohány anyó döbbent: „Jé, nyár!”

„Nem nyár, anyjuk, villanykörte!” –
- Szólt az öreg s összetörte
Mérgében a kerékpárját –
„Vizelni majd vakon járj át!”

„Vak vizel világtalant! – ahogy a bölcs népi mondás tartja. A vers plasztikusan cizellálja, milyen is az, amikor a gyerekcipőben járó tudomány könyörtelenül beletapos a rusztikus bukolika öregecske édenkertjébe, felszítva az addig szájtáti viszály szunnyadó dinamóját, mintegy dinamizálva a statikus semmittevés elpatópáliasodott személyiségdémonait. A költő mindezt úgy adja ki magából, mint jóllakott gyermek anyja kebelére. Cantare et poetizare necesse est!” /Blú Angéla, magyartanár és X-Faktor aspiráns/

„Anyjuk, te olyan maradi vagy, hogyha vennék egy dzsakuddzis fürdőkádat, akkor egyből telelapátolnád moslékkal és abból etetnéd a gyisznókat! Nem csoda, hogy neked még betárcsázós interneted sincsen!” /Tohány Ányos, nyugdíjas földműves és amatőr atomfizikus/

„Ne emberkedj Ányosom, mert árt a szívednek! A múltkor is, amikor véletlenül leöntöttem forró leveskével azt megállás nélkül pörgő perpatvar mobilodat, vagy mit, majdnem megütött tégedet a guta! Dőljél le szuszókálni kicsinyég!” /Tohány Ányosné Tompa Matild, nyugdíjas földművesné/

„Háháhá, a nyanya éjjel botorkál a kerti budi felé, oszt’ pofánvágja a gereblye… háháhá… ööö… már adásban vagyok? Ööö… nagyon szomorú, sőt felháborító, hogy a nagyképű nagyvárosi költő ilyen lekezelően ábrázoljon egy kicsit egyszerű gondolkodású, ám tisztességben megőszült vidéki asszonyt! Skandalum! Be fogom nyújtani a költészetkontrollról szóló törvényjavaslatomat és az agyhalálbüntetés bevezetését!” /Dr. Lavír Leviatán, jogtanácsos és országgyűlési képviselő/

„A kerékpáros társadalom nevében kikérjük magunknak, hogy egy demagóg tömegköltő a gyűlölettől fröcsögő klapanciájában a kerékpárok összetörését népszerűsítse! Alantas irománya alkalmas a legnépszerűbb sporteszköz elleni gyűlöletkeltésre! A megfelelő jogi lépések megtételét fontolgatjuk!” /Pedál Pál, kettős könyvelő és kerékpárjogi hiperaktivista/

„Ne fröcsögj, Palika, mert telenyálazod a beadványodat! A legnépszerűbb sporteszköz továbbra is a focilabda, meg a jéghideg csapolt sör! Egészségünkre! ” /Savó II., jobboldali középpályás/

„Tegnap én is ripityára törtem a biciklimet, de én nem szipp… szpi… pisz… pszichológiai okokból, hanem mert tajtrészegen nekihajtottam a nejem sodrófájának… Azóta egy kicsit én magam is össze vagyok törve…” /Törköly Töhötöm, betanított szippantós/

„Mennyi összetört bicikli! Végre újra van értelme az életemnek!” /Bicycle Repair Man - http://www.youtube.com/watch?v=3Zh3-ylpjSY/

„A Dinamóban akkora csillag voltam, hogy fényesebben ragyogtam bármilyen budilámpánál!” /Oleg Blohin, a Dinamo Kijev aranylabdás balszélsője/

„A költő, akinek a dilettantizmusánál csak a tehetségtelensége nagyobb, ugyan jól látja meg a kétségkívül valós problémát, de utána nem visszatükrözi, hanem széttrancsírozza, behinti sóval, majd táncol a romokon. Nagyarcú kretén kisgörcs! Anyám megkért, hogy pedálozás közben ne beszéljek ennyit, mert az a teljesítményem rovására megy, és ő nem látja a sötétben, hogy hol a vécépapír.” /Puzsér Róbert, kritikus/