Szabálykövető dal

Helsingøri tiszta járdán

Szép nyugodtan sétál pár dán.

Bringás őket nem üti el,

Megtiltja a közúti jel.

Nálunk bezzeg rolleresek

Miatt ide-oda esek;

Bőszen száguldozva olyik

KRESZ-re magas ívben tojik.

  refr.:

  Kövess szabályt, haver!

  Fáj a balsors, ha ver!

  Balhé helyett Erkölcs-

  -tan tankönyvre, jer, költs!

Tuc-tuc Merdzsós indexhiány

Mián sikolt vidéki lyány,

Ki a fővárosba kerül,

S elgázolják vademberül.

Aki szabályt követ, gyenge?

Aki szabályt áthág, penge?

Menő szlogen - ó, nagy egek!:

Magyar vagyok, szabályt szegek!

  refr.:

  Kövess szabályt, haver!

  Fáj a balsors, ha ver!

  Balhé helyett Erkölcs-

  -tan Tankönyvre, jer, költs!

„A fateromék fiatalkorában az indexelés még az irányváltás jele volt, ma már a gyengeségé. Manapság csak a nyüzügék indexelnek! Nekem nem kell jeleznem, mert amerre én megyek, arra van az egyenes! A főút én vagyok!” /Merdzsó Leó, némileg korlátolt elméjű cezaromániás drogdíler/

„A sakkból is tudjuk, hogy a gyalog járkálók fele sötét paraszt. Hogyan tudnám észrevenni az ilyen kivilágítatlan ürgéket, amikor hetvennel tépek a járdán?!” /Duplakerekű Dezső, rolleres pizzafutár/

„Frady Endre "Szabálykövető dal" című műve egy humoros és szatirikus költemény, amely a közlekedési szabályok betartásának fontosságát és a szabályszegés következményeit tárgyalja. A vers két világot állít szembe: a dániai rendet és a magyarországi káoszt. A költemény első része Helsingør tiszta járdáin sétáló dán párról szól, akiket a közlekedési szabályok védelmeznek. Ezzel szemben a magyarországi helyzetet a rolleresek és a szabályokat figyelmen kívül hagyó autósok jellemzik, akik miatt a gyalogosok veszélyben vannak. A refrén egyszerű, de hatásos üzenetet közvetít: a szabályok betartása elkerülhetővé teszi a balsorsot és a konfliktusokat. A vers második része a vidékről a fővárosba került lány tragédiáját mutatja be, akit egy szabályokat figyelmen kívül hagyó sofőr gázol el. A költemény végén a szerző ironikusan kérdezi, hogy a szabályok betartása gyengeség-e, míg a szabályszegés menőség-e, majd a magyar mentalitásra reflektál, miszerint a szabályszegés szinte nemzeti sport. Frady Endre verse könnyed, mégis elgondolkodtató stílusban hívja fel a figyelmet a közlekedési szabályok betartásának fontosságára, és humoros formában kritizálja a szabályszegő magatartást. A refrén fülbemászó és emlékezetes, a vers pedig jól tükrözi a mindennapi élet abszurditásait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Idegesít az a sok belterületi közlekedési tábla! Rengeteg van belőlük! Hogy tudnám százötvennel mindet megnézegetni?! Az ember vagy olvasgat, vagy vezet!” /Cikázó Celesztin, cizellálatlan citromdisznó/

„Biztos úr, a vádja koholt,

Nem ittam ma véralkoholt!

Tán túl finom fehér Tom por

Miatt fáj aljamon tompor!”

/Hajts Tompika, útszéli árokban nyolc napon túl gyógyulva elfekvő ideiglenes brüsszeli lakos/

„Frady Endre „Szabálykövető dal” című opusa ismét bizonyítja, hogy a költő szenvedélyesen vetette bele magát a versírás abszurditásába. A mű groteszk módon egyensúlyoz a KRESZ-szabályok és az erkölcsi nevelés fölött, miközben olyan stílust ölt, mintha egy ovisoknak szóló balesetmegelőzési kisfilmhez íródott volna. A „Helsingøri tiszta járdán” kezdősorok úgy vezetik be a művet, mintha egy skandináv idillben járnánk, de a második versszakban már a magyarországi káosz világába zuhanunk, ahol rolleresekkel hadakozva próbálunk túlélni. A refrén pedig – amellyel talán már magát Fradyt is megijeszthette a saját agyszüleménye – didaktikus módon zengi az erkölcstan fontosságát, egyfajta punkos pedagógiai himnuszként. A legnagyobb kérdés persze, hogy a „tuc-tuc Merdzsós indexhiány” szintagmának vajon van-e bármilyen értelme, vagy Frady egyszerűen csak elérte a szabad asszociációk végpontját. Az egész vers egy furcsa közlekedésbiztonsági agymenés, amit nehezen lehet komolyan venni, de talán nem is kell. Összegzésként: ha valaki egy fülbemászóan szürreális, szabályt követő közlekedési ódát keres, Frady verse kitűnő választás lehet. Ha viszont értelmes üzenetet vagy valódi költői mélységet keresünk, akkor jobb, ha a biciklisáv mellett elsétálunk.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Eszek-iszok-dínok-dánok!

Ugorjatok félre, dánok!

Szervdonortól kéne má' lép,

Aki magyar, gázra rálép!”

/Gázfröccs Gejzír, gőzagyú gumihengerfejlövéses gombamódos gazda/

„Valami bűzlik Dániába', tán a dán metán?! Mindeközben a szerencsésebb fejlövéstörténetű középkeleten itt vannak nekünk a flaszter hungarikumai: a józanság borízű hangja, szabálykövetés okosba' és a megunhatatlan bunkó vs. balekok társasjáték. Magyarország, Szeretlek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hű mán, humán! Netán metán?! Mister Flaszter?! Fajló fejlő?! Bunkó banki bankó?! Boríz beráz?! Balek belak?! Szabályt szablya szabja?! Társasjáték?! Jártas Máték?! Társas sastár?! Szurit szeret?! Nőver never! Naaa… ver!!! Neee… vér!!!” /Zoknilyukas Zakariás, zöld Zaporozseces zombi/

„A merdzsósok nevében kikérem magamnak! A bélyeggyűjtő bélyemvékben nincs irányjelző - vagy sikeres az agyzsugorító tanfolyam, amit az átvételt követően kell elvégezni. Lehet, hogy ez is benne van az árban?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Merez Merdzsós/

„Merdzsós, beszósz Bélyemvének?!

Kezgyé temetési ének

Rendelézsbe, ami salyát!

Ellátom a verdád balyát!

Idegesít engem fel ez,

Csak a hüje iránylyelez!

Bosszú idelye lyön, mer ez

Vérlazító! Murdelsz Merez!”

/Bé Amway, agyzsugorított kétajtós szekrényfiú/

„Követni vagy nem követni? Ez itt a kérdés. De ha nincs szabály, ez nem kérdés. Van még kérdés?” /M. András, a költő legállandóbb és leghamletibb kommentelője/

„Nem, nem, eM úr, nincs már kérdés;

Járdára hullva tört térd és

Tűnt bringás, mert földre kent ő…

Sebaj, mindjárt itt a mentő!

Megállj bringás, az a szabály,

Tettedért börtönben zabálj!”

/Hamlet Hümér, hazánkban haditudósító hullajelölt/

„A tett halála az okoskodás.” /Lucifer/

„A telt halála a torkoskodás.” /Omlett/

„A lett halála a sokkos Škodás!” /rigai rangidős rendőrnő/

„Elém ugrott, jaj, lett,

Féknek léptem mellé,

Gázt adtam és baj lett,

Holt lettből folyt el lé!”

/a sokkos Škodás/

„Extrán peches Béla meg én;

Dőltünk, mint selejtes inga;

Nagyszobánknak kisszőnyegén

Elütött egy szobabringa.”

/Méla Béláné Fátum Fatália, a Szobabiciklik Áldozatainak Jókora Zúzódásait Ápoló Rend (SZÁJZÁR) betanított segédanyácája/

„Szovjet utat Mazda rovja…

Szembefut egy gazda lovja…

Lekoccolnak: Nazdarovja!”

/Vodka Vodkanovics Vadkan, Volgamenti vadőr és Darth Vader matricás véderőleves díler/

„Frady Endre "Szabálykövető dal" című versikéje egy olyan irodalmi förmedvény, amelyet még a legelvetemültebb grafománok is szégyellnének papírra vetni. A költői tehetség teljes hiányát tükröző sorokban a közhelyek és a banalitások olyan mértékben tobzódnak, hogy az olvasó szinte fizikai fájdalmat érez. A vers első két sora egy unalmas és semmitmondó képet fest egy dániai sétáról, amelyet a költő valószínűleg egy turistakalauzból ollózott össze. A magyarországi rolleresekkel kapcsolatos panaszok pedig annyira elcsépeltek, hogy az ember szinte hallja, ahogy a papír is unalmában ásít. A refrén olyan didaktikus és erőltetett, hogy az olvasó szinte könyörög, hogy valaki állítsa meg ezt a szellemi környezetszennyezést. A "tuc-tuc Merdzsós indexhiány" kifejezés pedig annyira erőltetett és mesterkélt, hogy az ember szinte szégyelli magát, hogy egyáltalán elolvasta. Frady Endre ezen alkotása nemcsak hogy nem éri el a költészet legalapvetőbb szintjét, de még a legelnézőbb olvasót is arra készteti, hogy sürgősen valami értelmesebb elfoglaltság után nézzen. Ez a vers egy irodalmi katasztrófa, amelyet jobb lenne örökre elfelejteni.” Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Nekem jött egy tuc-tuc Merdzsó

Fenn a széles járdán, mer’ Joe

Skinhead-sofőr túl vakmerő

Volt s azt hitte, pár lóerő

Által ez a rút hirignem

Diadalt hoz neki, mígnem

Szeme loccsant, mind a kettő,

S hasfalamon poszter lett ő.

Hasfalamon sok a vastag

Kocka formátumú hastag,

Amin törnek Mercédeszek,

Miket reggelire eszek.

Audisok, Bélyemvések

Lelkébe is mélyen vések,

Ha halott tanúi annak,

Rólam messze lepattannak.

Bizony, aki nem indexel,

Rászólok: Most sírba fekszel!

S verdájával addig verem,

Mígnem alá verem terem.”

/Chuck Norris, akinek vannak rímpárjai és nem fél használni őket/

Közúti kretén

Padlógáz és bőg a tucc-tucc,

Úton gyalog át nem jutsz-jutsz.

Munka nélkül éhen hal fék,

S zebrán dől pár bamba balfék.

Szélvédőn az öreg tata

Ablaktörlőm feladata.

Lemossa és nincs már tetem,

Másikat is elüthetem.

Tök gáz a sok KRESZ-es ábra,

Kormányt húzok tábla-lábra,

S ahogy százzal rájuk hajtok

Dőlnek ki a mackósajtok.

Kanyarodok balra, szembe,

S index nem jut az eszembe,

Nem vagyok én félős kölök,

Hogyha bárki beszól, ölök.

Srégen parkolom a verdát

Bárhol. Öklöm, fejét verd át

Annak, aki bármit ugat!

Vadkelet van, nem nyál nyugat!

„Nyál nyugat, mi?! Nyugati filmek, nyugati sztárok, nyugati focicsapatok, nyugati valuta, nyugati termékek, nyugati nyaralások, nyugati egyetemek igen, nyugati jogrend és szabálykövetés meg nem?! Ki lehet szállni a nyugati kocsiból, fel lehet ülni a lóra, és vissza lehet vándorolni az Urálon túli vadkeletre, oszt’ máris szabad lesz jurtában ősmagyarkodni!” /Dr. Brüsszel Béla, a Gépkocsival Átjárható Nyugati Pályaudvar Érkezési Parkolója (GÁNYPÉP) fizetőrendszerének jogtechnikusa/

„Megugattál, te trottyos fotelköltő, te nyamvadt brüsszelita sorosbérenc?! Hát egyetlen gázolással fekvőrendőrt csinálok belőled és ötször visszatolatok a horpadt tyúkmelledre meg a szaftos sörhasadra, te tornából felmentett migráncs-simogató! Ne verset írjál, hanem végrendeletet, baromarc! Ütlek még a ravatalon is!” /Tömbarc Tokány, a Magyar Taplógomba Vizsgáló Alapítvány (MTVA) pénzbehajtója/

„Ha az autós esztelen,

Így vezet ő KRESZ-telen.

Nem vezet ő szesztelen,

Azért ilyen fesztelen.”

/M. András, a költő legállandóbb és legrímesebb olvasója/

„Mit pubiskodsz M-ke?! Megrímeled a barátomat?! Szórakozol vele?! Ő három liter kerítésszaggató pálinkával a gyomrában is jobban vezet, mint neked az egész családod, vakegér! Ha még egyszer a szottyadt szádra veszed az én Tokányomat, cakkosra karmollak, mint Sir Kán az oláhokat!” /Vízágyú Vendetta, műkörömpörkölt díler és Tömbarc Tokány barátnője/

„Tisztelt M. András úr! Az Ön rímei olyan tiszták, mint egy absztinens anonim antialkoholista vérképe. Hadd jutalmazzuk meg egy Aranyszonda díjjal, melynek fokozott közúti ellenőrzéskor történő felmutatása esetén a helyszíni bírság összegéből elengedjük a tizedesvesszőt, azaz a bírságolást végző tizedes nem vesszőzi Önt meg a gumibotjával! Gratulálunk! A továbbiakban is Ön dönt, iszik vagy versel!” /Véralkoholmentes Vendel rendőr főhadnagy, a Közlekedő Gépjárműveket Bírságolók (KGB) irodalmi főcsoportjának szóvivője/

„Piros lett a jelzőlámpa, nem sárga,

Zebrás néni előre szállt, nem hátra.”

/Nyikita Dmitrijevics Mazepin, állandó tök utolsó helyezett orosz Forma-1-es autóversenyző/

„A rímbe szedett beismerő vallomás sorozatos közúti szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja miatt természetesen felhasználható lenne az elkövető ellen, ám Tömbarc Tokány polgártárs mögött álló patrónusi kör közismerten magas magyarságteljesítménye és társadalmi hasznosságindexe okán erkölcsi kötelességünk a jó hírének megóvása és az ártatlanságának vélelme, azaz kénytelenek vagyunk a lehető legsúlyosabb büntetés kiszabását javasolni előre megfontolt szándékú költészeti ízlésrombolás elkövetése és védencünk irodalmi inzultálása miatt Frady Endre költőhuligánra. Nyomatékosan kérjük a tisztelt bíróságtól az előbb megnevezett rímhajhász teljes vagyonelkobzását és életfogytiglani szabadságvesztése lejárati időpontjának mesterséges előrehozását!” /Dr. Álmoselődondkondtashuba Töhötöm, hamisított diplomás zugügyvéd és a Magyarság Ellenes Kozmopolita Költőcskéket Erkölcsrendészetileg Lóhalálában Elítéltető Közpénzalapítvány (MEKK ELEK) ideológiai ökle/

„Bíró cimbi! Tokányt magasabb szempontok miatt fel kellene mentened! Számítunk rá és a haveri körére áprilisban! Éreznie kell, hogy mögötte állunk, hogy csak előre kelljen néznie, nem hátra! Az a sorosbérenc költő meg mehet a levesbe! Jó munkát, jó egészséget! Találkozunk a meccsen!” /a bírói kalapács nyele alá csúsztatott kézzel írt cetli/

„Mert mindig csak a száguldozás, meg a motorbőgetés! Ezek a neveletlen mai fiatalok nem is ismerik a közlekedési szabályokat, csak beülnek az autóba, ’oszt versenyeznek, mint a Niki Lauda! Lassan már nem csak a zebrához nem merek elmenni, de a bejárati kapunkhoz se, mert még a járdán átrepülve belefúródnak a kaputelefonba is! Az én apám a derekamon törte volna el a lecsatolt falábát, ha gyorshajtásos balesetet okoztam volna a babakocsimmal! Hej, azok a régi szép idők, amikor a gyomrunkra ráhúzódott boldogságtól való hányás közben még előredőltünk, nem hátra, és így még a földre okádtunk, nem az óriásplakátra!” /özv. Kövület Kösztönyné Fikusz Fosszília, kisnyugdíjas sárga paradicsom pirosító/

„Szépen jellemezte a Költő Úr a mai magyar előzékeny vezetési kultúránkat. Néhol kicsit már-már utópisztikusan barátságos a jelenet, sehol egy büntető fékezés vagy legalább egy paraszt BMW-s…” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Herr P., bár sok paraszt megkért

Minket, mégsem gyártunk szekért,

S büntetőfék sincs a verdán!

Amúgy amit szed, a szer, dán?”

/Bruno-Michael Winnetou (BMW), Németországban élő apacs migráns autókészítő kisiparos/

„Mi ez a nesze semmi, de ne fogd meg jól, mert nálad marad és rád rohad, mint a magyar narancs?! Frady Endre, a jó szándékkal kikövezett pokoli utak negyedeszű gyorshajtóinak élő lelkiismeret furdancsa, ismét megengedte magának a megengedhetetlent: minden tehetségtelenségét beleadva messze alulmúlta még a műmájer magyarnóták álságos giccsfertőjének könnyzacskóragasztós színvonaltalanságát is! Frady Endre költészete állítólag egyetlen dologra jó, illetve egy másikra is, ha puha papírra nyomtatják, ám azt az egyetlent brit tudósok még nagy erőkkel kutatják! Ó, anyám, hová szültél engem, ahol önmagukat költőnek kinevező elmeháborodottak megengedhetetlen sebességgel gázolhatnak át mások agysejtjein?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha Texasban látok egy gyorshajtót, akkor utána kocogok, menet közben meghajlítom a kipufogócsövét és a szélvédőn keresztül bedugom a végét a frissen kivert fogai között a szájába. Nálunk nincsenek visszaeső gyorshajtók.” /Chuck Norris/

„Phhhh… fhhhh… phhhh… fhhhh… a verset és a hozzászólásokat olvasva egyértelmű, hogy a Halálcsillag csillagromboló szuperlézerének következő célpontja a Föld lesz, mégpedig hamarosan, mielőtt az elmebetegek elárasztanák a Galaxist! Phhh… fhhh… phhh… fhhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/