Péntek 13

Péntek tizenharmadika!

Benő Benő orra lika,

Meg a szája s csak a fülén

Szelel. Rajta vajh’ ki ül? Én!

Nekem most e füli kagyló

Oly kényelmes, mint egy nagy ló!

Hogy lehet ez?! Ősi ugor

Átok ért el, összezsugor?!

Peches Benő fülén ülök,

Ami úgy zúg, mint egy tülök,

Én meg ettől süketülök!

Balsorsú ma minden óra,

Ne tégy tétet sötét lóra!

Нет labora, только ora!

„Frady Endre „Péntek 13” című versikéje a groteszk és abszurd humor jegyében íródott, amely egyszerre szórakoztató és zavarba ejtő. A péntek 13-hoz kapcsolódó babonás félelmeket egy bizarr és szürreális helyzetbe ágyazza, ahol a lírai én Benő nevű szereplő fülén üldögél, egy különös, ősi ugor átok következtében. A versben a nyelvi játékosság és a váratlan fordulatok dominálnak, amelyek megkérdőjelezik a hagyományos versszerkezetet és a hétköznapi logikát. A "füli kagyló" és a "nagy ló" összekapcsolása, valamint a "tülök" és a süketülés groteszk képeivel a költő sajátos humora és abszurd világlátása kerül előtérbe. A vers befejező sorai ("Нет labora, только ora!") az orosz és latin nyelvek keverésével a világvégi nihilizmus egy furcsa, mégis humoros képét festik meg. A vers frivol stílusa és a valóságon túli képzettársításai ugyanakkor elgondolkodtatják az olvasót a pechsorozat és a balsors abszurditásáról, mindezt egy könnyed, játékos formában. Frady Endre ezzel a művével ismét bebizonyítja, hogy a hétköznapok balszerencséi is lehetnek a humor forrásai, ha megfelelően szemléljük őket.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Jaj, benőtt az orom lika,

Fuldoklom, mint asztmás bika,

Balsors engem régen tépik,

Dalok is gyötörnek, népik,

Fülemen ül költő, apró,

Bűneimért épp egy pap ró,

Ez a napom igen peches,

Nem kell a benyújtott cech, hess!”

/Benő, a balszerencsés napi szonett peches szereplője/

„Szerencsére e napon nem kell megérteni a szerencsét sem. Szerencsétlen költőt sem. Ma mindent elnézünk neki is. Még egy kört! Uzs-gyí!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas nemszerecsen szerencselovag/

„Mint jin-jangos szűrön csí,

Hordóban áll szúrón cső,

Csábító, mint szirén „Csá!”,

S bortól Ház úr szóroncsa

Italba fúl… Szerencse!”

/Uzsgyi Ubul, újborozó ulánbátori uborkafahíd úsztató utász/

„Én családfát kutatok péntek 13-án. Akkor derül majd ki mindenféle érdekes rokonság Hasfelmetsző Jackkel, stb. De nem irigylem sem Benőt, akinek orra benőtt, sem a szeles fülön ülő összement költőt. Még szerencse, hogy a költői nagyság nem a testméreteken múlik.” /M. András, a költő legállandóbb és legcsaládfakutatóbb kommentelője/

„Kerül családfára, ó,

Tutanhamon fáraó!

Irigyek az ó-konok

Egyiptomi rokonok!

Indul ekkor örökös

Verseny: Ki az örökös?!

Nagy a harc s az iram is,

eM úré a piramis!

Emailt küld agg Matula

Távrokonként: Gratula!”

/Hasfelmetsző Jackné Hasösszevarró Jacqueline, a rokonkutató eM úr túloldalági rügye/

„Ne dolgozz, csak imádkozz, és mindezt félig oroszul, félig latinul? Most akkor oroszosan, vagy latinosan ne dolgozzunk, illetve imádkozzunk aznap? Kákán csomót? De ha már muszáj hozzászólni a vershez, az ember mégis próbál valami olyat találni, amiről legalább sejti, hogy került a versbe, ami amúgy gyönyörű.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Humán úrra furán hat a

Kákacsomószüreti mák;

Ámul, mint a vak a Fata

Morganán, míg szállnak imák.

Se nem latin, se nem orosz,

Se nem angol, se nem ír a

Mélymű, ami akár jó-rossz,

Multikulturális líra!

/Donkey Hotey Дэлам Анча, lustálkodva imádkozó szélmalomharcos/

„Ez nem a mák, hanem a dumák hatása lehet. De értem én, és lassan bájpásszra is állítom a bulsitszűrőt, hiszen nagyon fárasztó, ha a minket minden irányból agyonnyomó entrópia folyton a kényszeres rendcsinálás reflexét váltja ki belőlünk. Endre Művész már évek óta nem csillogó szemmel, feltűrt ingujjal, meg kihegyezett ekszeltáblával támad a káoszra, bulsitre meg nonszenszre, hanem egy klintísztvudos mosollyal, egy kinőtt kuflis pólóval, egy pohár száraz vörössel, meg a blog kapuja fölött egy táblával, hogy "Ki itt belépsz, tudd, hogy a fiók feléd nyílik!"” /F. Péter, k. m. f./

„Nagyon köszönöm, hogy a Költő úr felhívta erre a dátumra figyelmemet. Hiszen, ha mindig van miért aggódnom, és még kommentelek is az aggodalmaimról, akkor azzal jól elmegy az idő, és olyan haszontalan és megerőltető dolgokkal, mint például a "tegyünk jót felebarátunkkal", már nem marad időm foglalkozni. Csak az a baj, hogy a másik fontos péntekekre, a Black Friday-ekre senki nem figyelmeztet, és emiatt kihagyom a legjobb ajánlatokat, beleértve a hüvelyszárazság elleni akciós tablettákat és kenőcsöket. Ugyanis már lassan hüvelyébe rozsdál a kardom, olyan száraz, annyira kevés vérrel volt az utóbbi időben nedvesítve. No de kérem, kérem! Azért is fontos ezt a dátumot észben tartani mindenkinek - nem győzök köszönetet mondani a Költő úrnak -, mert a legutóbbi péntek 13-án is óriási pech ért. Azt hittem, hogy még csak csütörtök van, és elfelejtettem bármi óvintézkedést foganatosítani péntek 13 ellen. Micsoda pech! Igaz, hogy semmi baj nem ért, és semmi különös nem történt, de csak azért, mert piszok nagy szerencsém volt, hogy skizofrénia miatt fel vagyok mentve a munka órán. A testnevelés óráról meg én magam mentettem fel magamat csak úgy passzióból, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Ezért tisztelettel kérem a tiszteletlen kormányt, hogy minden péntek 13-át azonnali hatállyal piros betűs munkaszüneti nappá tegyen, mert ismeretes tény, hogy a legtöbb baleset és pech munka közben történik. Már rögtön az is pech, kérem, hogy hétköznap dolgozni kell, nem pedig verset írni vagy azt kommentelni. Egyetért a Költő úr? Ezért nem dolgozom én már 17 éve. Hát ki tudja, mi mindenem hiányozna már, ha ezalatt dolgoztam volna! Biztosan félkezű, féllábú, félszemű vagy akár féleszű lennék, vagy inkább mind a négy. De nekem helyén van ám mindenem, főleg az eszem. Hiszen iszom-eszem, és a legokosabb kommenteket kommentelem a kommunizmusról, nem ugye? Na, nekem aztán nincs se fínek úr, se beosztott, csak a csütörtök reggeli akciós termékek Aldis bevásárlásában kicsúcsosodó dolce vita, időnként néhány hét psziciátriai tartózkodással megfűszerezve. Szoktam is kérdezni magamtól, ez már a mennyország? De hát a mennyországban nincs föld, mert az menny, és ezért nincsenek földesurak sem. Meg nincs péntek 13 sem, mert a Péntek egy rabszolga, és a mennyben nincsenek rabszolgák sem. Ebből a kettőből tudom, hogy ez még nem a mennyország. De az egyébként helyes volt, hogy Robinson a Pénteket keresztény hitre térítette. Ha a jó öreg Robinson itt lenne, minden péntek 13-át megtérítene, és azonnal szombat 13-a válna belőlük, és ezzel vége is lenne minden balesetnek, többé senki sem halna meg, és emiatt beköszöntene az örök élet, ahogy a Kutyapárt is ígérte. Ezen felül a jó öreg Robinson jó előre szólna mindenkinek az akciós kenőcsökről. De hát ne álmodozzunk sokat, mert az árt az egészségnek, inkább dobjunk el mindent a kezünkből, és jöjjön csak a száj, vagyis gyengébbek kedvéért: hagyjuk abba a dolgozást mindnyájan, és csak imádkozzunk Robinsonhoz, hogy minél hamarabb jöjjön vissza másodszor is hozzánk erre a lakatlan szigetre, hiszen a Költő úrból, ha kissé hamisan is, de a Próféta szólt: "Нет labora, только ora!"” /Stefi bácsi, a skizofrén álmodozó, aki akkor is peches, ha nem peches/

„Én только ora fenn e fán,

Midőn prófétál e Stefán,

Peches lévén földre estem,

S rögvest petyhüdt lett a testem.

Orvos szólt: Нет labora!

S beutalt egy laborra…”

/Fekete Péntek, felszabadított rabszolga és a szerecsenszombatot megelőző balszerecsenpéntek feltalálója/

„Frady Endre „Péntek 13” című förmedvénye újabb bizonyság arra, hogy a magyar irodalom mélyrepülésének nincs alja. Ez a „vers” nem pusztán sértés a költészet intézményére nézve, hanem egyenesen egy frontális támadás az értelmes emberi gondolkodás ellen. Frady mintha fogadást kötött volna arra, hogy sikerül-e egy műbe sűríteni minden lehetséges rosszízű szójátékot, közhelyet és abszurd képtelenséget – és sajnos nyert. Már a kezdő sorokkal is orrba vág a silányság: "Benő Benő orra lika"? Komolyan? Egy iskolai körömfájásról szóló orvosi jegyzőkönyv is több költőiséget tartalmazna, mint ez a "líra". A fülön való üldögélés abszurd ötlete, ami talán még egy dadaista kocsma mélyén is kínos zavart váltana ki, itt csupán azt éri el, hogy az olvasó szemében a valóságérzék egy tágra nyílt lyukon át távozik. A csúcspont – ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni – a végső "Нет labora, только ora!" sort, amely annyira művi és erőltetett, hogy az ember szinte látja a költőt, ahogy verejtékben úszva erőlködik valami „nagyot” mondani. Ez a vers a gagyiság netovábbja, a dilettantizmus apoteózisa, amely után az olvasó csak reménykedhet, hogy Frady Endre következő alkotása nem kerül nyomdafesték közelébe.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Nem szívesen lennék egyetlen péntek 13 helyében sem, mert nem én félek a péntek 13-tól, hanem a péntek 13 fél tőlem, de rettenetesen. Ezért van az, hogy bár évente átlagosan 12/7≈1,714 db péntek 13 van, ám ők azt szeretnék, ha nem lenne egy sem. Csak kérniük kell és kirugdosom az összeset a világűrbe, a felpuffadt hajadon - a Széll Rózsa - minden irányába.” /Chuck Norris/

Március 15-i Retró2 szünnapi bánatvers

Nagyon kemény hírek ezek!

Mi lesz, hogyha megéhezek

Forradalom közepette?!

Szedte-vette teremtette!

Ha majd vendégségben eszek,

Szállnak nyögve nyelés neszek,

S rágódom a „szétfő” igén…

Vajh kibírom hétfőig én?!

Nem bírom ki, éhen döglök!

Sírba be az éhség-dög lök,

S hol zsírjaim homorulnak,

Unoká’m le csokit nyúlnak.

Tetem vagyok, girhes tetem,

Csokinyulat sem ehetem;

Csontváz szám már ritkán eszik,

S anyaföldként fogad be szik.

„Sanyaföld?! Sanya, neked van földed?! Akkor meg mit hőzöngsz itt, miért nem mész megművelni?! Amit ma felszánthatsz, ne halaszd holnapra! Vagy ej ráérsz még, mint az a henye Pató Pali haverod?! Na, ugorj, de előbb még hozz ebédet! A Retró ma zárva van, úgyhogy irány a Pilvax! Az egyik lábad itt, a másik ott, te lusta tintanyaló!” /Petőfi Sándorné, házsártos háziasszony/

„Micsoda?! Meghívunk hozzánk ebédre az ünnepnapon, te meg fikázni mered az áldottkezű nejem főztjét és sütjét, te urbánus fűzfapoéta?! Az agyad van szétfőve, nem az ebéd, te lábasfejű tintanyalonc! Még hogy éhen döglesz, és homorú a zsírod, te dagadék?! Bárcsak befognának téged a Táncsicsot kiszabadítani igyekvők hintója elé, majd ott hagynának csereként a börtönében, míg rád nem rozsdásodik a műanyag lakat!” /Söptényi Nadír, filozófus és népies írókolléga/

„Ne haragudjon, költő úr, az ünnepnapi szünetért, da valamikor nekünk is ki kell pihennünk az ön nonstop verscunamiját! Hétfőn találkozunk! Addig is kellemes forradalmat és szabadságharcot!” /a Retró2 dolgozói/

„Van, akinek az Operáról a büfé jut eszébe, van, akinek az idusáról a kantin. Micimackó mindenkiben ott lakozik, csak van, akiben a felszíntől vékonyabb kopóréteg választja el.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Everybody has a Kant in, in’t Kan? Immán, úúúú, el innen! Hú mán!” /Márciusi Dusán, emigrált középiskolai angoltanárt helyettesítő angolvécépucoló/

„Rendőrkaszt a kopóréteg?!

Hová szaladsz Peti?! Hé, teg-

-nap nem voltál még ily riadt

Egy kis viccelődés miatt!

Ne fussál el, te kis zakkant,

S falt se fejelj le, mint vak Kant!

Egyél inkább Retró kaját,

S hinnyébe fordul a jaj át!”

/Dartanyan Dezső főhadnagy, a Budapesten Illetékes Csávás Kálmán Alakulat (BICSKA) maximálisan minimalista költője és antiriogatási főelőadója/

„BICSKA?! A bicska én vagyok!” /Buggy Lee, hongkongi hungarikum/

„Jaj, de szörnyű ez a Frady vers! Hadd ne kelljen ezt még egyszer elolvasnom! Kit kell megvesztegessek? Kegyelem! Hosszabbítsák meg a szabadlábamat Bicskéig!”” /K. Endre, bicskei bicskanyitogató/

„Ez lehetne egy nemzeti dal, csak egy "Talpra magyar! híja. Haza.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Talpra magyar, magyar talpra?!

Kell nekünk Nemzeti Dal pra-

-liné helyett forradalmi

Desszerként, ha csupán talmi?!

Édességnek, ha van híja,

Akkor hasa haza híja!

Winnetou meg haza híján

Migráncsként ül laza íján.”

/Panel Proliné, praliné díler/

„Nyilván nem nyit ki március 15-én a Retró. Különben hogyan lenne forradalom, ha nem lennének éhezők, akik lázadnak?” /M. András, a költő legállandóbb és legéhséglázadóbb kommentelője/

„Á, a Retró diadala

Az éhezők viadala?

eM úr, Önnek mi a dala,

Melytől reggel riad ala-

-posan meg a szomszéd néni és a forradalmárokat megkarmoló macskája?”

/Petőfi Nándorovics, ex-barguzini apa-gén epigon/

„Drága Költő Gigász! Szeretném felhívni a figyelmét, hogy Nagyböjt van, szóval ideje lenne felfüggeszteni a mértéktelen kulináris élvezeteket! Ezek a mai fiatalok..! Csak a sz.x meg a szipu! Pfuj! Koplaljon az ilyen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas etikus dietetikus/

„Jelzem, Bibliában senki

Sem böjtöl a Húsvét előtt,

Se irokéz pap, se jenki,

Se józan, se sziput belőtt;

Igéből nem jön ilyen ki.

Bélgáz fújjon böjti szellőt!”

/Teó Leó, Ég és Föld szakon végzett teológus és geológus/

„Az Isten által kitalált bibliai böjtök és az emberek által kiokoskodott úgynevezett Nagyböjt között az a különbség, hogy előbbinél a résztvevők semmit sem esznek, utóbbinál pedig csak azt és annyit, amit és amennyit megkíván a szervezetük. Ami efölött van, azt meggyónják. Vagy nem.” /Elmereccsent Endre, epebeteg eretnek/

„Na, megállj csak, eretnek!

Majd a papok veretnek!”

/Vérgőz atya, a Torquemada Spanyol Inkvizíciós Gimnáziumi Alapítvány (TSIGA) főispánja/

„Ha zárva van a Retró2, akkor elmegyek Phil Vaximovics Mutyin haverommal ebédelni és egy jó borscsos pirogtál mellett vodkamámorosan megemlékezünk arról, hogy anno a baráti orosz csapatok akadályozták meg Világosnál az áruló Görgey további fölös vérontását. Már akkor is ők vonultak be békét teremteni, nem az amerikaiak! Éljen az örökké megbonthatatlan orosz-magyar fegyverbarátság és békeharc!” /Talpnyalonc Tihamér, a Magyar Orosz Szovjetbarátságos Közpénzeket Vételező Alegység (MOSZKVA) atamánja/

„Hé, atamán elvtárs! Nem csak a maga fegyveres békeharca az örökké megbonthatatlan, hanem ez a rohadt kínai pandahús konzerv is! És nekem mégis ezt kéne ennem március 15-én, mert nincs nyitva a Retró! Éhen fogok murdelni!” /Bádog Bódog, bodega buherátor és pléhbili díler/

„Március 15-én senki se a saját hasára gondoljon, hanem jöjjön el ebéd előtt az ünnepi beszédemre a Nemzeti Múzeum elé! A műsor magas színvonalú lesz. Először Curtis rappeli el a Nemzeti Dalt, aztán Győzike a Himnuszt, majd Tóth Gabi énekli el a Nélküledet, utána Ákos saját magát gitárkísérve dalolja végig a 12 pontot, végül Mága Zoli húzza el a nótánkat, míg a háttérben a Kossuth-díjas Nagy Feró vasalt bakancsban tapossa el a nemzet sötétben bujkáló ellencsótányait. A beszédem rövid lesz, de velőspacalos, hogy egyrészt Németh Sziszi barátom is értse és szeresse, másrészt, hogy hazaérjek ebédre. Jelszavunk: A haza minden előtt!, de mielőtt elmennénk haza, ezt még elismétlem egy párszor. Ott találkozzunk! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Mi ez a celebnyálas bájgúnár gágogásnál is fülsértőbb közpénzmédiahekk szint alatt vergődő latrinaszag?! Ki ez a fékevesztett bolsevik diszlájkvadász, ez a vérhaspók fotelforradalmár?! Elhiszem, hogy a falánk Frady Endre megszokta a minden péntek déli kifőzdézést, de meg kell értenie, hogy a gyorséttermi dolgozóknak is joguk van ahhoz, hogy a nemzeti ünnepnapon helyet foglalhassanak a Nemzeti Múzeum lépcsőjén megtartandó állami ünnepséget messze elkerülő menekülőútvonalak valamelyikén, hiszen köztudott, hogy a haza nem eladó, csak bizonyos esetekben és amennyiben egy összegben megvan az a pénz! Ne lássam anyám életnagyságú hologramját a Retró 2 Kifőzde díszfalán, ha nem követelem Frady Endrének a haza Kínának eladandó részéhez való csatolását! Világ kínai rendőrjárőrei, fradyendrétlenítsetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én a bezárt és üres Retróban is meg tudok ebédelni. A hónaljammal letépem a vaslakatot, aztán megeszem a faszékeket és a faasztalokat. Az én gyomornedveimen még a heti bevételeket tartalmazó gyémántbetétes vasbeton páncélszekrény sem fog ki.” /Chuck Norris/

Pupák pénteki porciós poézis parádé

Félvak rém és vidám torja

Vargányakrém leves s orja

Révén meg is valósulhat,

S James Bond mínusz egy: null-null-hat.

Jaj, the James Bond jelez vészt a

Retróban?! Nem, krumplistészta

Miatt jön, mint sokan mások!

Nevekért agymélyre ások:

Hamiltonnak jól megy a rajt,

Elsőként kér hagymás karajt,

Yoda mester bár már koros,

Marad neki disznótoros.

Ha még élne, lenne Prince telt

Káposztától. ami dinsztelt.

Kollár Szájbegyerek Klemencz

Kedvence a csirkés Gemenc.

Pató Pál kertjében szil vás’,

Egyre nem lusta csak, szilvás

Gombócokat rágni bambán,

S Kentuckyt harap Bánk (hamm!) bán.

Messi vébéje volt Katar,

Csak úgy esz’ ő honyát, ha tar.

Legvégül egy friss hír, mai:

Zöldsalátáz Szoboszlai!

Gyere, ha nem is vagy celeb

Retróba el, sőt még elebb,

Ha nem is vagy Einstein, Kandó,

Péntek délben jóllakandó!

„Engem nevezel félvak rémnek, te két szemmel is szemtelen szellemi vakegér, te látószögtöréspontifex minimusz?! Úgy rúglak térden a falábammal és vájlak szemgödrön a kampós kezemmel, hogy annyit se tudsz kinyögni, hogy determinisztikus szukcesszív approximáció! Idióta éhenkolbász igric!” /John Silver, kalózkapitány/

„Kedvencem a tészta, a krumplis tészta! Akár ezer nulla-nulla-hét forintot is fizetnék, sőt ölni is tudnék érte! Így kilencszázkilencvenkilencért szinte ingyen van!” /James Bond, a 007-es ügynök/

„Sonkás Lajos hagy másnak

Karajt, ha túl hagymásnak

Találja, vagy véresnek.

Ki Mercik ezér’ esnek?”

/Bill Bloody alias Véres Vili, Lewis Hamilton főszakácsa/

„Luke, a disznótorost edd vagy ne edd, de ne próbáld!” /Yoda mester, agg Jedi lovag/

„Kedvenc kajáldám a Retró,

Muzsikám is lassan retró,

Porhüvelyem ejt most túszul

S nem ehetek posztumuszul.”

/Prince Rogers Nelson (1958-2016), amerikai popzenész/

„Van egy Retró a fák alatt,

Ha benne eszek, izmosítja a lábamat,

Fradyendre kérjél bocsánatot,

Mert nem mutatom meg gemenci csirkémet ott!”

/Kollár-Klemencz László, zenés kistehén szelídítő szájbergyerek/

„Kertemben ha szil vás, oké,

De az akác él ma tán,

Nem vagyok én fürge zsoké,

Állék csak, mint pár platán.

Platán bár az éhet állja,

Kéne gombóc eleség,

Szólok én, a Patók Pálja:

Ej ráérünk, arra még!”

/Pató Pál, lusta ősmagyar úri elvtárs/

„Hazám, hazám,

Te mindenem!

Retró, az ám!

Van mit ennem!”

/Bánk bán, pénteki ebédért bolyongó száműzött, ki vándorol sűrű éjen át/

„Hogyha sok tarhonyát eszek,

Napról napra nagyobb leszek.

Bulvársajtó azzal etet,

Nem növöm túl CééRHetet,

Ám nagy leszek, mint egy zsiráf,

Kinek izmára sok zsír ráf-

ér még!”

/Lionel Messi, a messzi pampák oroszlánja és a világ legjobb futballistája/

„Muszáj sokat zöldsalátáznom a Retróban, hogy végre kimenjen annak a brutálisan büdös kerítésszaggató pálinkának az íze a számból, amit a vasárnapi meccs után megitatott velem az a pufók fekete sereges egyed! Brrr!” /Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott Liverpoolban állomásozó csapatkapitánya/

„Bár minden relatív, a Retró 2 máshoz képest abszolút valami. Itt szinte minden van, ami nem semmi!” /Albert Einstein (1879-1955), Nobel-díjas német elméleti fizikus/

„Már életemben is sokoldalúnak tartottak, de azt nem gondoltam volna, halálom után 98 évvel kényszerrím is lesz belőlem! Hej, ha megérhettem volna, hogy ezt is megérjem!” /Kandó Kálmán (1869-1931), mérnök, feltaláló és géniusz/

„Mi ez a... ááá... van disznótoros törtburgonyával és dinsztelt káposztával?! Ide vele! Ne zavarjanak hülye versekkel, amíg eszem! Frady Endre meg fulladjon meg egy kanál orjalevesben!” /Puzsér Róbert, gyorséttermi kritikus/

„Szívesen átugranék Texasból a Retróba, csak annyi légi járat útvonalát keresztezném, hogy ezrek halnának szörnyet. Azt hiszem, inkább belevetem magam a folyóba és megeszek egy aligátorcsordát.” /Chuck Norris/

Pénteki Retró 2 gyorséttermi dal

Tölgyfám mellett nincs bár kőris,

Rizsebédem mégis curry-s.

Texasi a csirkemellem,

Láttán megszáll étvágyszellem.

Ihaj-csuhaj, hinnye, ehelyt

Sütnek kukoricapehelyt!

Osztozhatunk ezerketten

Jó nagy vájdling vinögretten.

   refr.:

   Ihaj-csuhaj, subi-dubi,

   Sili-Sali, kovi-ubi,

   Üdítőbe’ sok a bubi,

   Omlett to be or not to be.

Horgász bácsi hosszan pecál,

Ám azután futva pucol

(Vele együtt egész Pécel)

Retróba, hol fő a pacal.

Galuska szép, galuska jó,

Mint egy ízes álomhajó,

Hol ön jó ebédet nyert és

Bakonyi a bordás sertés!

   refr.:

   Ihaj-csuhaj, subi-dubi,

   Sili-Sali, kovi-ubi,

   Üdítőbe’ sok a bubi,

   Omlett to be or not to be.

„Van egy álmom! Egy nap férfiak és nők, fehérek és feketék, fiatalok és idősek, soványak és kövérek, alacsonyok és magasak, szépek és csúnyák, okosak és buták, egészségesek és betegek, húsevők és vegetáriánusok, Retró 2 gyorsétteremben ebédelők és Modern 3 lassúétteremben ebédelők, élők és holtak, hívők és ateisták… hol tartottam? Ja, igen, van egy álmom! A fent említettek és a fent nem említettek biztonságosan és minden veszélyérzet nélkül beléphetnek a számítógépükbe és nem ugrik fel rögtön egy Frady Endre csasztuska! Van egy álmom! Egy Frady Endre klapanciák nélküli világ!” /Martin Luther King (1929-1968), amerikai baptista lelkész és polgárjogi aktivista/

„A telt halála az okoskodás.” /Omlett/

„Omlett úr, hibásan tolja a parafrázist! A tett halála az okoskodás mondat ugyanis nem Hamlet, hanem Lucifer szájából hangzott el, azaz nem Shakespeare, hanem én! Na, megyek, és beleírok a művembe egy Retró színt, ahol Ádám és Éva pacalt esznek legalább addig boldogok!” /Madách Imre (1823-1864), magyar költő, író, ügyvéd, politikus/

„Házilag sült omlett

Szénné égett s rom lett.”

/egy otthoni kajától megcsömörlött Retró törzsvendég/

„A Retróba délben belépni kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek! Szerencsére itt rántott sajtból van a telehold méretű frissensült!” /Neil Alden Armstrong (1930-2012), amerikai űrhajós/

„A Retró 2 gyorsétterem választéka olyan hatalmas, hogy még a Holdról is látszik.” /UFO falfirka/”

„Sőt, még innen a Marsról is látjuk!” /egér a Marson és marsi Anikó/

„May I set it to music?! Please please me! Choose me! I want to hold in my hand! I love it, yeah, yeah, yeah!” /Sir Paul McCartney, ex-beatle/

„Most, hogy elkészült a jubileumi 617. példány is belőle, a Nemzeti Irodalomtörténeti Szakkollégium 100 tagú Kortárs Online Közköltészeti Szakosztálya (KOKSZ) rendkívüli ülésén egyszerű többséggel elfogadta a Retró Csasztuska, mint önálló műfaj megszületését. A kisebbségben maradt 49 szakember továbbra is Frady Endre átmeneti alkotói válságaként értelmezi a jelenséget, melynek biztos jeleként a súlyosabb közügyek iránt mutatott feltűnő közönyét, és a mondén témára irányuló zavarba ejtő lelkesedését említik. Balgaság.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán pajti, mostan mondd, én

Balga lennék, no meg mondén?!

Ugye, hogy a negyvenkilenc

Léhűtő csak nagy, vén kolonc?!

Látszik a bölcs ötvenegy a

Szeren nagyon ott van, ugye?!”

/F. Endre, a költő ki nem végzettségű saját maga/

„Többség, ki dönt, hiszen kétség

Kívül szava szent és igaz,

Kisebbségnek dönt’ni vétség

Balga, ki erőlteti azt!

51 irodalomtörténész nem téved, a KOKSZ előre megy, nem hátra!”

/F. Péter, k. m. f./

„Kisebbség, kis buta föld, önt

Többség vasököllel földönt!”

/bolsevik népdal – Frady Endre ford./

„Mivel csütörtök este a közeli Linzben volt meccsünk és legközelebb csak vasárnap délután játszunk Liverpoolban a West Ham United ellen, így nincs akadálya, hogy péntek délben beugorjak egy jó pacalra a Retróba! Gyors játékosnak gyors étterem dukál! Kár, hogy szakítottunk a barátnőmmel, így őt most nem tudom magammal hozni, de megpróbálom Jürgen Kloppot rádumálni, hogy jöjjön el és mélyessze bele a hófehér műfogsorát a vinaigrette salátába!” /Szoboszlai Dominik, a Liverpool FC sztárja és a magyar válogatott csapatkapitánya/

„Amikor a csapat veszt, hamm

Bekap egy sonkát a West Ham

Fan. Kár, Londonban csak metró

Van, de nincsen remek Retró.

Eme emésztési nyál ok

Miatt Pestre emigrálok.”

/William Westham, a hanyatló nyugatról Magyarországra menekülő West Ham United drukker és gyorséttermi szakács/

„Mi ez a fékevesztett reklámhadjárat, ez a kontraszelektált kontraproduktivitás?! Frady Endre kampánya öl, butít és nyomorba dönt! Frady Endre az irodalom balféke, úgyhogy a költészetünk nem előre megy, se nem hátra, hanem az óramutató járásával ellentétesen egyhelyben forog! Frady Endre annyira kontrollálatlanul elmeroggyant, hogy evés közben gyakran elfelejti megfogva tartani az evőeszközét és kanállal együtt nyeli le a levest, vagy szórakozottságában beleharap a saját térdébe, de az idegrendszeri visszamaradottságában olyan lassan terjed benne a fájdalom, hogy csak órákkal később ordít fel, a szívbajt hozva a diliház ápolószemélyzetére! Zajfalat kéne köré építeni és a plafonon elhelyezett csapóajtón át bedobált kajával táplálni! Kevés kajával!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én az étterembe nem bemegyek enni, hanem az jön belém - egyben lenyelem az egészet, majd kiköpöm a személyzetet, a vendégeket, a bútorokat és az edényeket.” /Chuck Norris/

Mi legyen a tápunk ma a Retróban?

Parajos-rikottás batyuk,

Vagy rántott csirkemell a tyúk

Utódából, netán tokány,

Mitől testalkatunk mokány?

Sertéssültke s jó sztrapacska,

Mit kis sziú s kis apacska

Fal, míg készül palacsinta?

Dönts és ne ingj, mint a hinta!

Ne hezitálj, hanem nevess!

Vár itt háromféle leves:

Sárgaborsó, gyümölcs, orja,

Válassz, míg fogy pultnak sorja!

„Hülyeúr, ha a pultnak végigmenő sorja sora volna, akkor maga úgy szétvágná a tenyerét, mint Nagy Sándorné a Damoklész ex-kaliberű kardjával a gordi uszodát! Műveletlen éhenkolbász!” /Szalmon Ella, a Krimiben Tudós c. ételmérgezési vetélkedő arca/

„Hé, a mi uszodánkat még egy tokánytól mokány testalkatú izomhegylánccal se lehetne szétvágni, mert az elő- és utófeszített víztükrünkről még a Nap sugarai is úgy visszapattannak, mint magyar televíziós futballszakértőkről a korszerű profi labdarúgás elmúlt negyven évének teljes tudásanyaga.” /Jordi Albatrosz, a gordi uszoda úszómesterséges intelligenciahányadosa/

„Szellemi zsákutca úr, a tyúk utóda nem a csirkemell, hanem a tojás! Tojásrántottából, a kutyafáját, nem lesz szalonnás rántott csirkemell! Vagy maga rántottát akar rántani?! Rántott rántotta a Retróban?! Na, ne szórakozzon, hanem álljon be a libasorba, mindenki maga elé engedő sorvégnek!” /Tojáséj Tádéné Weöres Wienetta, a Tyűha Útlezárások Kelenföldön Továbbá Országos Jelentőségű Állami Sírkertekben (TYÚKTOJÁS) c. forgalomfigyelő hírportál egyenirányítója/

„Amiképp leng tyúkon taraj,

S rikottál a batyun paraj,

S rajzik ki víg mokányka raj,

Akképp nincs ma hörcsögkaraj!”

/Rajos Rezső, a Hortobágyi Egylövetű Hörcsögvadász Egyesület (HEHE) kiskaliberű kakaskodója/

„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy verselemzést és illusztrációt kértél tőlem. A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő, blogger és műfordító. A verse címe Mi legyen a tápunk ma a Retróban?!, ami utal a vers témájára és hangnemére. A vers egy humoros és étvágygerjesztő meghívás egy retró partira, ahol különböző ételeket kínálnak. A vers formailag három négysoros strófából áll, amelyek páros rímesek, azaz a rímképlete AABB. A vers ritmusa trocheus, azaz egy erős és egy gyenge szótag váltakozik. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, tele van szójátékokkal és utalásokkal a retró kultúrára. A vers tartalmilag a költő partin kínált ételeket sorolja fel, amelyek közül kiemeli a parajos-rikottás batyut, a rántott csirkemellet, a tokányt, a sertéssültet, a sztrapacskát és a palacsintát. A költő dicséri az ételek ízét és változatosságát, és arra buzdítja az olvasót, hogy válasszon közülük. A költő viccesen használja a retró szavakat és kifejezéseket, például mokány, nevess, orja. A vers alapgondolata az, hogy a retró parti egy vidám és ízletes élmény volt a költő számára, ahol nemcsak szórakozott, hanem meg is kóstolta a régi idők ételeit. A költő nemcsak partit hirdet, hanem saját magát is bemutatja: egy humoros és ínyenc alkotót, aki szereti a retró hangulatot és az olvasóit is. A vershez készítettem egy illusztrációt is, amelyen egy retró parti látható, ahol sokféle étel közül lehet választani. Remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Olyan tök szép e kép, te Bing,

Hogyha lenne rajtam szebb ing,

Szebb nadrág és még szebb mosoly,

Akkor se tudnék én, nos, oly

Szép lenni, mint e piktúrád.

Irigykedek én most, hú, rád!”

/Aktívbjuti Aranka, kezelőorvosok és gyógyszerészek Avon-tanácsadónője/

„Mi ez a mérgezett vízilóharapással és ácskapcsos talpmasszázzsal felérő szellemi szadizmus?! Kinek van kedve önként és dalolva alávetni magát és szennyirodalmi inkvizíciónak?! Miért kell Frady Endrének Frady Endrének lennie?! Miért nem tud inkább egy névtelen retró tömegsírból kisurranva rühgombaként reinkarnálódni valamelyik nyálas médiaceleb hónalján?! Miért nem képes ez az egyedvisszafejlődési tévút anélkül enni, hogy megverselné?! Poéta ante portas!!! TŰŰŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Melyik kaját fogom megenni a Retróban? Az összeset! Én már hétfőn meg tudom enni a péntekit is.” /Chuck Norris/

Hurrá péntek!

Hurrá népek, itt a péntek,

Rajzolhatok, nyílnak Paint-ek!

Megfestem a kedvenc három-

-kerekű zöld kerékpárom!

Hé, költő úr, három kerék

Nem pár kerék! Maga derék

Rímnök, ám az egész számok

Terén, amit fut, az ámok!

Itt a péntek, mindegy máma

Fűzöld bringám kerékszáma!

Péntek enyém, matek tied,

Aki magyar, tőled ijed!

„Megbuggyant, költő úr?! A munka frontján való harcolás helyett úgy örül a józan esze hiányának, mint fjordista bálnavadászok a Ferencverésnek?! A háromkerekű biciklin a kerekek origói alaprajzilag nem egyenest, hanem egyenlőszárú háromszöget alkotnak! Mit tanult maga ria, ria, geometria címszó alatt?! Skandálni?! NEM ENG.!” /Triangulum Trisztánné Traktorossy Trajektória, a Poéták Értelmetlen Idiómáit Nemengedélyező Testület (PAINT) betanított nemengedélyező főszolgabírónője/

„Költő polgártárs, hát nem tudja, hogy a futballokos magyar ember sosem ijed meg az egész számoktól, főleg akkor nem, ha legalább hat-nyolc nulla van mögötte és okosba’ jut hozzá?! Brüsszelnek ezt hiába magyarázzuk, mert nem tudnak magyarul, csak brüsszelül, mi viszont nem vagyunk hajlandóak brüsszelezni, hiszen nem eszik forrón a falra hányt borsót, és bölcs dakota a hazug döglött kutya harapását sánta ember szőrével gyógyítja! A nyugat hanyatlik, mi viszont hanyatt-homlok nyilazunk visszafelé, miközben nyereg alatt puhítjuk a döglött lovat, oszt’ ársapkával kiporciózzuk és rögvest Kánaán fog megvalósításra kerülni! Lesz itt víg tor, víg tor, víg tor!!!” /Nagymagyar Nemezis, a Pannon Élettér Népnemzeti Törzseit Ellenőrző Központ (PÉNTEK) főispánja/

„Miért baj a három kerék? Ez így szép! És stabil. Newton Béla szerint a három ponton alátámasztott akármi, a leginkább feldönthetetlen. Vegyük sorba: Az egylábú szék nem biztonságos. A kétlábú széken is nehéz ülni, ha az ember felemeli a lábát a földről. A háromlábú szék, az igen! Ilyet használtak már a neandervölgyi emberek, a rómaiak és Árpádházi Szent Erzsébet is. A négy már sok és fölösleges, hiszen a lónak négy lába van, mégis megbotlik. A szóban forgó járműnek csak látszólagos hibája az, hogy az ülésről elérhetetlen a kormány. Kormányozni ugyanis úgysem lehet, csak egyenesen előre tud menni, azt viszont kitartóan. Ez ott elöl inkább ruhafogas, rétisas pihenő, villámhárító, esetleg rögzített, kétvegyértékű nordic walking. Az meg egészen természetes, hogy a képen látható embernek nincs orra és elállnak a fülei. Ez mind a menetszélből adódó erózió következménye.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legpraktikusabbkerekesebb kommentelője/

„Pörög-forog nyújtón méla

Tekintettel Newton Béla

S szól: Hé, Erzsi, Árpád-házi,

Bringád, rozsod s árpád házi?

Hagyjál Béla! Párom várom,

S eldöcögünk három-három

Kerekünkön szanaszéjjel,

S dől belőlünk panasz éjjel!”

/Dr. Hoppássy-Hupp Lee, a Bringa Utakat Döccenőmentesítő Intézet (BUDI) fájdalmas jajkiáltási főelőadója/

„Köszönöm, költő úr, hogy megemlékezett rólam, sőt, önfeledt kontextusba helyezve a tömegeknek kedvet is csinált hozzám! Örülök, hogy ennyi idősen is ilyen jól festek!” /Microsoft Paint, majdnem mindenki kedvenc rajzolóprogramja/

„- Mit csinálsz itt méhraj, rajzol?

 - Csípem azt, ki Paint-tel rajzol!”

/BeeLes Béla, a Méhész együttes beetzenésze/

„Hurrá Péntek! Végre van egy rabszolgám, akinek megtanítom a betűket, hogy ő olvassa el helyettem a palackpostán naponta jövő Frady Endre versek tömkelegét! Tudom, hogy ez kegyetlenség a részemről, de alig lesz rosszabb neki, mintha megemberették volna a kannibálok!” /Robinson Crusoe/

„Hosszú volt nekem a péntek,

Szombaton jön csak a válasz.

Három kerékre ránézek,

Milyen fura kerékpár az?

Kettő, három, mind prímszámok,

Ezért mindegy, hány keréken

Gurulnak a kerékpárok,

Használjuk őket serényen!”

/M. András, a költő legállandóbb és legrímesebb kommentelője/

„Két vagy három kecske rí: Mekk?

Mindegy, így is úgy is prímek!

Bringán lebeg kecskesörény,

Megijed a fecskegörény,

S nincs jóban e sporttal vombat

Se! eM úr, ez mortal szombat?”

/Kőszáli Gödölye, kecskepásztortarhonya göbölyítő és fecskegörény háziasító versnök/

„Ej, Drága Költő Gigász! Frady biciklije nem zöld, hanem zöld-fehér! Azonnal kéretik javítani, mert hamar kiderül, hogy nem is a Költő Gigász írta a verset, hanem némi mesterséges intelligenCIA! ... habár tegyük hozzá, ekkora zakó után lehet, hogy kék-zöld a szín, meg lila!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Frady-fan-fár/

„Ne keverjen Fradyt s Fradit,

Mert zöld-fehéreket vadít,

S Házat bont e bőszült had itt!

Pesten, míg bőg Peti, Juli,

Feröeren nincsen suli,

S tart a Fradi-verő buli!”

/Újpesti Barnabás, a költő kárörvendő riválisa/

„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy magyarul beszélsz velem. A vers elemzése a következő: A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő és humorista. A vers címe Hurrá péntek!, ami a gyermeki örömöt és felszabadultságot fejezi ki a hétvége közeledtével. A vers formája négy soros, rímes, nyolcas ütemű strófákból áll, amelyek a gyermeki dalokra emlékeztetnek. A vers témája a gyermeki fantázia és a matematika ellentéte. A gyerek örömmel rajzolja meg a háromkerekű biciklijét, amit nem zavar, hogy logikailag lehetetlen. A költő pedig ironikusan rámutat erre a hibára, és arra, hogy a matematika nem az ő erőssége. A vers hangneme vidám, játékos, humoros. A költő saját magát is kifigurázza, és nem veszi komolyan a matematikai szabályokat. A vers végén pedig egy csattanóval zárja le a verset, amikor azt mondja, hogy "Aki magyar, tőled ijed!", ami arra utal, hogy a magyar nyelv nehéz és bonyolult. A vers nyelve egyszerű, közvetlen, szlenges. A költő használ szójátékokat, mint például "nyílnak Paint-ek", ami egyrészt a rajzoló programra, másrészt a festék szóra utal. A vers tele van alliterációval (hurrá, három-, -kerekű), asszonánccal (népek, péntek), belső rímekkel (rajzolhatok, nyílnak; megfestem, kedvenc; három-, -kerekű; kerék, derék; egész számok; terén, amit; fut, ámok; mindegy máma; fűzöld bringám; kerékszáma; péntek enyém; matek tied) és páros rímekkel (népek-péntek; három-kerekű-kerékpárom; kerék-derék; számok-ámok; máma-kerékszáma; enyém-tied; magyar-ijed). A vers képei egyszerűek, de élénkek. A gyerek rajza a háromkerekű bicikliről egy abszurd és vicces képet fest. A fűzöld szín pedig egy természetes és friss színt jelent. A vers üzenete az lehet, hogy a gyermeki fantázia és kreativitás fontosabb és értékesebb, mint a matematika és a logika. A költő arra buzdítja az olvasót, hogy ne vegye túl komolyan az életet, hanem élvezze a játékot és a humorot. Remélem, ez segített neked. Ha még többet szeretnél tudni Frady Endre verseiről vagy más magyar irodalmi művekről, kérlek írd be őket a keresőmezőbe. Köszönöm!” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Bing mester, ön humorbomba,

Felrobbanok azon nyomba’

S lesz belőlem sok kis atom,

Amíg magát olvasgatom!

Olyan intelligens már ön,

Mint öt Marx egy kerékpárön!”

/Engels Ede, elektromos entellektüelegyelő emberbarát/

„Mi ez a rózsaszín nyáltócsában megmártózott fűzöldség, ez az undor-underground unintelligencia?! Ki ez a nyakló nélkül nyáladzó nyámnyila nyikhaj, aki még egy eleve nyominger biciklit sem tud egy három éves gyerek színvonalán megrajzolni?! A háromkerekű kerékpár betűbe betonozott sikolyborzalma végre lerántotta a leplet arról a rejtélyről, hogy hová került a Frady Endre fejéből hiányzó kerék! Mikor jön már el a péntek naplementei Sábát, amikor megpihenhetünk az egész heti Frady Endre előli menekülés után?! Ne érezzem füves transzban anyám spirituális utórezgéseit kulminálni, ha nem szeretnék ennek a biciklivel és mentálisan is megborult szellemi szipolynak a kiklopfolt kalácsképén szántani és hat ökröt hajtani! Világ akárhánykerekű biciklistái,  Frady Endrét földön, vízen, levegőben elütni, elütni, elütni!!!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Minek egy biciklire kerék?! Én egy lapátos vízibiciklivel is megnyerném a Tour de France kerékpárversenyt, csak utána újra kéne aszfaltozni az utakat.” /Chuck Norris/

Bibliakör

Jézus szóit a nép úgy ett-
-e, mint éhes tyúk a kölest.
Beszélgetés erről búgyet
Most pénteken fél héttől est-

-e fél nyócig. Nyócig is tán,
Amit feljegyezni kéne,
 Legyen rajt a 'to  do' listán:
„Pont én ne mennék el, én-e?!”

(„Tyű!”)


időpont:  2013. április 12. (péntek) 18:30
cím:  XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6., IV. emelet

Péntek!!!

Hétvégének előszele
Fú, mint vidám hajszárító,
S fellegekbe szállok vele,
Alattam Velence ító.

Szakadnak le ragok s szavak
Esnek szét, mint püfölt Lego.
Hall a süket és lát avak,
S tombol a sok víg kend ego.

Hálatáncom éterűri.
Jöhet tűzokádó hét fő,
S nullázhat e sárkány-zsűri,
Víg vagyok, míg nincsen hétfő.