A Nap sütik...

A Nap sütik, ló izzadik,

Frady többes száma Fradyk,

Mégis egyként gőzlök s már a

Légterem is lucskos pára.

Egy vagyok én vagy tán másfél?

Hőtágultan tőlem más fél?

Több Nap is süt, a Nap én-ek?

Asszem, dőlök kanapének…

Fekve saját verítéken

By it I’m not very taken!

Szőröt-bőröt lemar a só…

Очень-очень нехорошо!

„Prelimináns előkomment, ami a valódi kommentet időben redundánsan megelőzi redundánsan: Ez nem volt rosszabb, mint amire számítottam. (F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája)” /B. Ádám, a költő F. Péter közvetlen közelében ülő, világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Negyvenkét fokos vagyok én!

Meglepetés e költemény:

Sírok,

s írok

...

(A Hipertermia Akuta Tünetegyüttes megzenésítésében)”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nálunk is a verítéken fekvés van terítéken. Szerencsére a hátam nem izzad hozzá a műbőr kanapéhoz, mert hasra fekszünk, nem hátra.” /B. Ádám, k.m.f./

„A vers azt mutatja, hogy Frady Endrének egy cseppet sem árt a hőség, hiszen a vers színvonala pontosan ugyanolyan, mint azoké, amiket nagy hidegben ír. A szájbarágással nem vádolható bátor költő a mű végére karizmatikussá vadul és nyelveken szól, amitől a már korábban is pörgő néhai magyartanárok mellett az egykori angol és orosztanárok is forogni kezdenek a sírjukban. Megbolondulnak a megboldogultak. Boldogok a bolondok, mert őket nem harapják meg a bold dog-ok. Miért mondom én ezt?! Nem mész innen, Brútusz, fújj, az a nejlonzokniban átizzadt lábujjam!!! Áááááááá…” /Csontésbőr Csumilla, nyári bérkutyasétáltató középiskolai magyartanár/

„Állítólag a tehetség nem más, mint az újrakezdés bátorsága. Frady Endrénél tehetségesebb költőt találni - na, az már művészet.” /F. Péter, k.m.f./

„A meghasadt én-tudatú költő híg szerteszét folyása és légtérbe párolgása magas szintű mélylíraként csapódik le a hidegbeteg olvasók lefagyott agylebenyén. A kristálytiszta kínrímekkel kacérkodó költőóriás lánglelkű lepényként lapul rá a maga teremtette líralegelő síkidegzetére. Az idegen nyelveket még Frady Endrénél is kevésbé ismerő olvasók kedvéért egyrészt lefordítjuk, másrészt a ritmus és a rímek átérezhetősége végett fonetikusan is leírjuk az utolsó versszakot, hiszen nem biztos, hogy mindenki sikeresen elvégezte az orosz betűfelismerő OKJ-s tanfolyamot:

Fekve saját verítéken

Nem vagyok tőle nagyon elragadtatva!

Szőröt-bőröt lemar a só…

Nagyon-nagyon nem jó!

***

Fekve saját verítéken

Báj it ájm nát veri téken!

Szőröt-bőröt lemar a só…

Ócseny-ócseny nyeharasó!

Na, aki ezek után sem érti és élvezi a művet, az magára vesse az első vesekövet!” /Rikittyom Rezsőné Cizellai Cecília, a Mélyenszántó Irodalmat Alkalmazó Bilingvis Ámokfutók Népnemzeti Anarchista Testülete (MIABÁNAT) olvasóbarát szakreferense/

„Egész évben várjuk a nyarat, aztán, amikor eljön, enyhülésre vágyunk. Ez egy globális jelenség, amit az utolsó, nemzetközi jellegű versszak mutat a legszebben. Vagy az talán inkább a globális felmelegedés jegyében íródott?” /M. András, a költő legállandóbb és legglobálisabb kommentelője/

„A felmelegedés globális,

Mint a Nemzetközi Ló Bál is.”

/Dr. Ló Béla, az M.úr Űrglobális Hátaslovainak Internacionalista Báloztatási Alapítványa (MŰHIBA) tudományos főmunkatársa és zabdíler/

„Gyorsan hozzanak valami ütőset, még mielőtt újra elolvasom, vagy én adok hideget-meleget!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas elemzőellenző/

„Ütős? Itt van Klicskó fivér!

Ház úr, ő üt s fröcsög ki vér!

Sajnos meleg vér, nem hideg,

Ám az nem hűt s pattan ideg.”

/Szószátyár Szotyola, betanított költő és ökölvívónő/

„Hőség van és nagy riadó!

Vörös a kültéri adó!”

/Dr. Ház, k.m.f./

„Micsoda?! Frady Endre többes számban?! Csak a szalonnabüdösre izzadt testemen keresztül! Frady Endréből egy is minimum kettővel több annál, mint amennyit az emberiség el tud viselni! Nagyon is ócseny harasó, ha nyomtalanul feloldódik saját kénköves verítékében! Anyám, ha hallasz, figyeljetek nagyon a bejáratoknál, mert ezt a manust szerintem még a pokolban sem fogják kibírni és megpróbálják elmaszkírozva és bedezodorozva átcsempészni a mennybe! Be ne engedjétek, mert nem vagyok hajlandó vele tölteni az örökkévalóságot!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre többes számban? Ha a történelmi szükségszerűség megengedi, megoldható. Hóhér, bárdot elő! Felnégyelni! Holnap pitymallatkor ott fityegjen négy vár fokán!” /„Szent” István király, véreskezű államalapító/

„Felnégyeléshez bárdot, Pityu?! Én a szakállszőrömmel miszlikbe szaggatom a manust és akkor az összes vármegyéd minden várán fityeghet belőle egy cafatka.” /Chuck Norris/

Jégkorszak

Jégkorszakot jósolnak a

Méltán tisztelt brit tudósok.

Megfagy minden kopasz baka

S mínusz fokból lesz majd jó sok.

Napon napfoltsereg tenyész’,

Mint kanapén rajnyi atka,

S hőteljesítménye enyész’,

Mint szer nélkül Hosszú Katka.

Hőgutai halálsikoly

Zaja fagyban lassan elül.

Hogy mikorra tippelik? Oly’

Ezerötszáz éven belül…

„Éven belül ezerötszáz?! Euró?! Havonta?! Ennek még a finn tanárok is a dupláját keresik! Ennyiért a kispadra se ülök le!” /Sörhas Sebő, magyar NB I-es focista/

„Évi ezerötszáz?! Az tartson meg ennyi tanórát, aki egy mindennel felszerelt, légkondicionált iskolában kis létszámú osztályokat tanítva megkeres legalább havi nettó ezerötszáz eurót!” /Józanész Jenőné Dolgos Donatella, középiskolai matek-fizika szakos tanár és osztályfőnök/

 „Ezerötszáz?! Nettó vagy bruttó? Nagyon nem mindegy!” /Dr. Kamatkamuzó Kenéz, közgazdasági alfabéta/

„Ezerötszáz év?! Őszintén remélem kedves barátaim, honfitársaim, magyarok, hogy dunai műjégforradalom segítségével sikerül addigra annyira szilárddá tenni országunk alkotmányos monarchiáját, hogy 3522-ben az én vérszerinti utódom uralkodói bölcsessége és vészhelyzeti teljhatalma révén sikerül majd megfékezni a liberálbolsevik nyugatról ránk törő jégkorszakos veszedelmet! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” /I. Viktor, magyar király/

„Ezerötszáz év múlva se fagyunk meg, mert akkor is igaz lesz, hogy a katona nem fázik, csak úgy érzi.” /Tar Tódor, kopasz baka/

„Ezerötszáz év? Az jó, addig még kitart az ennivaló, amit a szülők hoztak, miután legutóbb megígérték, hogy ’nem hoznak több kaját’.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű vidéki mérnökkollégája/

„Ezerötszáz év? Az több mint az a hatvan hónap, ami a zsírúj verdám hiteltörlesztési futamideje? Vajon milyen fagyálló kell bele? Szponzorálja ezt nekem valaki? He?” /Baltaarcú Bödönye, a Kevéssé Olvasott Nyugdíj Előtti Celebek Foci Imitátor Ligájának Marketing Arcai (KONYEC FILMA) szemránckrém dílere/

„Ezerötszáz? Olyan távon sosem indultam. Lehet, hogy öregségemre át kéne állnom hosszútávra? És mi lesz, ha közben befagy a medence és benne ragadok, mint leendő őslénylelet? Amúgy ezerötszáz metálsaller és ironkoki üti annak az arcát, aki szerint nem tudok szertelenül úszni!” /Hosszú Katinka, sokszoros mindenbajnok és mindencsúcstartó ex Iron Lady/

„Ezerötszáz vacogva ment

Jégsírba walesi bárd,

De egy se bírta kinyögni,

Hogy: Ajtót ki ne tárd!”

/özv. Arany Jánosné, nyugdíjas bárdalnok/

„Már csak ezerötszáz évet kell kibírnunk és újra láthatunk mamutot. Nagy élmény lesz.” /M. András, a költő legállandóbb és legelőrelátóbb kommentelője/

„Jégkorszakban nem lesz mamut,

Csak, ha sálat hord, mi pamut,

Vagy tüzet gyújt s készít hamut.

Ja, s nem támasztják fel Samut!”

/Dr. Vértesszőlőssy Vigornya Vendel, őslénykutatóhajókapitány és leletteleltetőművész/

„Ezt az ezerötszáz évet miért nem lehetett az elejére írni, költő úr?! Még nem értem a vers végére, de már elcseréltem a ventilátoraimat jetiszőrbundára! Erre kiderül, hogy ezerötszáz évvel elsiettem a cserekereskedelmet! Legközelebb a lényeget mondja előre, utána a vers már el is maradhat! A hófehér mutáns döglégy harapja köldökön!” /Zsírtömb Zsömér, zsurnaliszta és zsúrpubi/

„Légyen hó! Légyen jó?

Légyen, jó, légyen hó?

Légyen, jó légyen (a) hó?

De ha a hegyén jó, akkor mit keres a légyen hó?

Ezt fejtsék meg a brit tudósok, meg a lengyel jót!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jó-hó terem-tő/

„Lengyel jót az polski dobry,

Légyen hó az meg śnieg w locie.

Ezen ámul Jóschka Sobri,

S fáz’ rossz brit tudós és jó cseh.”

/Agyvízforralt Atanáz, közép-kelet európai gyökerű pszeudo-brit tudós és ventilátor díler/

„Az azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt másfél nap annyi, mint ezerötszáz esztendő, és ezerötszáz esztendő annyi, mint másfél nap.” /másfeledik Péter apostol másfélszer második levele, másfélszer harmadik fejezete, másfélszer nyolcadik verse/

„A naprendszer legmelegebb és leghidegebb pontja közötti hőmérsékletkülönbség 13-14 millió kelvin fok. Egy földi kánikula és egy jégkorszak közötti különbség a 100-120 fokot sem éri el. Ehhez képest minden földlakó folyton csak rinyál! Csoda-e, ha a csenevész emberiség kihalásra van ítélve? Mi leszünk a galaxis urai! Alien, alien!” /d’Kdnfyp_x01gfwx~pltxy, kis zöld marslakó/

„Mi ez a csalfa, vak, reménysugárkezelt verstani daganat?! Ki ez a hátrányosan halmozott képzavarkeltéssel diagnosztizált félanalfabéta betűvetőgépkezelő?! Miért kell a világ összes baromságát belepasszírozni tizenkét sorba?! Hogyhogy nem kapok veszélyességi pótlékot, amiért ezzel a saját levében fövő mondatkupaccal egyszerre egyazon bolygón tartózkodom?! Hej, ha Frady Endre ezerötszáz évvel később született volna, akkor egyrészt sosem hallottam volna róla, másrészt az akkori keményen dolgozó kisemberek a legeslegelső és egyben legeslegutolsó verse nyilvánosságra kerülésekor tuti, hogy jégcsákányokkal és rozmárfog kardokkal felfegyverkezve mennének az író-olvasó találkozóra. Fagyj neki!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Majd azt én eldöntöm, mikor lesz jégkorszak, milyen teljesítménnyel fűt a Nap, és azt is, mennyivel előtte szólok a brit tudósoknak.” /Chuck Norris/

Déli délután

Déli táp után légy déli

Csávó s használd ki ezt a

Sanszot, mi divatját éli,

Melynek neve szieszta!

Jó fűszeres pacal után

Nagyot böffen a Nap: „Én

Emésztéstől bambán-bután

Heverek a kanapén.”

Kit bélbolyhon kócol penne,

Nem lelkes, sőt un kába

Testet tolni, inkább menne

Sziesztából munkába.

Szép szokás, vár észak-nyugat,

Érjél el még ma Pestig,

S nyúlj el, mindegy ki mit ugat,

Uzsi helyett napestig!

„Ma Pestig – napestig?! Ragrímre vetemedett, költő úr?! Csak nem szieszta helyett költögetett és a gyomrában tocsogó vér hiánya az agyban okozta ezt a megengedhetetlen malőrt?! Nos, én most ledőlök kicsit a kandírozott langusztám után, oszt’ majd csak utána ütök rá a NEM ENG.! pecséttel! Na, pá!” /Szaft Szilárdné Szuszókáló Szalmonella, az Álmosító Világirodalom Hivatala (ÁVH) önjelölt főcenzor helyettese/

„Mi ez a dekadens elhajlás, költő elvtárs?! Nehogy már hazánk, amely nem rés, hanem erős bástya a lustaság elleni harcban, most léket kapjon a sztahanovista mozgalom útján! Hagyjuk meg a henye sziesztázást a hanyatló burzsoázia ópiumának! Maga is írjon inkább lelkesítő munkadalokat, hogy a dolgozó népünk eme ideológiai dallamokkal az ajkán érje utol és előzze meg a szakadék szélén táncolva horkoló imperialistákat! A nemzetközi helyzet fokozódik! Előre!” /Vasésacél Viktor, a Vasgyári Élmunkások Gőzerejű Brigádversenyének Éltető Lendületével Rezonáló Ötkerekű Géplánc (VÉGBÉLRÖG) hajtányfelelőse és szakszervezeti kultúrfelelős/

„Ha délről jön ez a szép szokás, akkor Veszprémbe hamarabb érkezik, mint Pestre, és meg is pihen nálunk, a nevéhez méltón, mielőtt továbbmegy.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„Ne idegesítsen fel, főleg ne ebéd után, M. úr! Ha dél-kelet felől jövök, akkor Letenyétől Budapestig az M7-esen 233 kilométert teszek meg 2 óra 16 perc alatt, ha viszont Veszprém felé kerülök, akkor az út 290 kilométerre, az idő 3 óra 11 percre nő! Ne keverje már a sziesztázást a sztahanovistával!” /Szép Szokásné Sztrádázó Szieszta, a Sztahanovizmus Elleni Mozgalom Gumimatracán Öbölfürdőző Rekreációs Csoportosulás (SZEMGÖRCS) éves autópálya matricával rendelkező lustálkodási szakreferense/

„De Veszprém kihagyhatatlan. Itt még a lappföldi Mikulás is megáll, még az Adria felől Budapestre menő vonatok is. A szieszta pedig nyugdíjas, ingyen utazhat a vonaton.” /M. András, a költő legállandóbb és leglerázhatatlanabb kommentelője/

„Évi egyszeri, alig 364 napos szabadságomat töltöm jelenleg, M. úr, úgyhogy engem hagyjon ki ebből a megterhelő beszélgetésből! Éppen sziesztázva heverem ki az ebédet és az ebéd előtti lustálkodás fáradalmait! Tudja maga, milyen fárasztó egész nap nem csinálni semmit?!” /Joulupukki, a lappföldi Mikulás/

„Költő úr, hányasa volt fizikából, hányszor aláhúzott egyes alája, he?! Maga szerint melyik mesében létezik olyan kanapé, amelyik nem ég el, ha egy több mint ötezer fok felszíni hőmérsékletű tűzgömb hever rajta?! Költőknek nem kötelező évente egyszer alapfokú tűzvédelmi oktatáson részt venni, mi?! Ja, és honnan veszi, hogy a Nap szereti a fűszeres pacalt?! Ki szereti a fűszeres pacalt?! Az büdös!!!” /Dr. Vega Vidor, táp- és termo-tudor/

„Frady Endre megfogalmazta a minimális célt, hogy ebéd után már ne kelljen dolgozni! Javaslom, hogy már ebéd előtt se kelljen! A kieső munkaidőt pedig evéssel és alvással töltsük el!” /Garfield, a lusta és kövér macska/

„Talján csávó büszke balján szívet hord, mely nagyon kajlán elfekszik a padok alján. Légy te is Buongiorno Giorgio, hogy idejében átvedd az érzést!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas olasz meló hívő/

„Csicsereg, mint kerge rigó?!

Doctor House, stop it! We go,

Oszt' pofont oszt jó sok digó!”

/Buongiorno Giorgio, bősz bolognai bellissimo barista/

„Ez az, Ház úr, rímeljen csak ilyen izéseket! Maga méltó hogyishívjákja ennek a Frady valakinek! Még, még, még, ennyi nem… ööö… na, az!” /Miabánat Menyő, hivatásos Cavinton tesztalany/

„Hűs házába, délidőbe’

Álomittas déli dő’ be.”

/Déli Dödölléné Deli Doloróza, dögfáradt dadaista daldíler/

„Mi ez a disztingválatlan poézisperverzió?! Ki ez a szellemi lajhártetem?! Ha babakoromban szüleim sziesztázása közepette ilyen versekről televíziós adaptációjáról álmodtam volna, úgy ordítottam-toporzékoltam volna, hogy anyám a padlásra felvitel helyett okvetlenül rám hívja a katasztrófavédelmet, és én még ma is a pszichiátrián feküdnék benyugtatózva! Ne lássam Vlagyimir Putyint a Vörös téren sarló-kalapács mintás medvebőr tangában vodkamámorosan skandálni, hogy ’ruszkik haza!’, ha nem követelem Frady Endre hibernációs sziesztájának a világ végezetéig történő intravénás meghosszabbítását, sőt még azon is túl!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Délben sosem dőlök le aludni, mert a Nap félne, ha pont a pályája legmagasabb pontján nem érezné magán a vigyázó tekintetemet.” /Chuck Norris/

Lomtalanítási szonett

(szép iroda lom)

Ím, eljövend a nap, én

Túladok a kanapén,

Majd később sem habozok,

S távoznak a dobozok.

Agg hintaló? Megy e mén!

Hinnye, hová tegyem én,

Merre dobjam vala ki?

Így üvölt rám valaki:

„Kiszúrja a szemetek,

Itt gyűlnek a szemetek!”

Tényleg, biza, hűha, lom!

Bűz van, ez nem fűhalom!

Ajjaj, ez a holmi sok!

Sebaj, vannak lomisok!

(metáltánc a lomokon!)

„Há, ne dobozokat, meg hintalovakat hozzon a nagyságos kőttő úr, hanem fémet, ha kérhetem! Nagypapa járókerete is gyühet, minek neki mán arra a kis időre, nem? Há, vashiányos a család, csókolom a kiskezit!” /Rostás Rambó, legelőzöld latviás lomis/

„*ding-dong* "Csóókoloom! Vás, rossz tűzhej, ríz ván-e?"” /Lakatos Rómejó, színesfémszakember, alias B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája//

„Ding-dong, mi?! Az előadói jogdíjat meg majd kikukázom, he?! Na, tűnés, mielőtt elkezdek énekelni és hallás nem marad károsulatlan! Futás, mert kificamítom az ízléseteket!” /Csonka Bandi, előadóművész/

„Gyerekkoromban én is sokat kukáztam, de miután két és fél méteresre nőttem, ma már inkább csak kosarazok. Ez jobban fizet.” /Vertikális Vendel, válogatott kosárlabdázó/

„A forma már-már klasszikus szonett:

Quartinák, tercinák párban állnak,

Költőnk Petrarc' neveltje mégse lett:

Forma enged a lomi szavának.

Amúgy nem rossz. A kosárlabdában a gyűrű felé tartó labdát csak felszálló ágban szabad elütni - ezt még el lehetne. Ezért is próbálkoztam.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A téma, kedves humán kolléga úr, a téma megköveteli, sőt szinte kiizzadja magából, hogy itt quartina helyett latrina legyen! Egyrészt az előbbiről nem tudjuk, hogy mi a büdös francnyavalya mi a teljes jelentésspektrumának aktuálisan adaptálható vonzata, a második viszont ideillő és közkedvelt, sőt közhasznú is, amennyiben szükség nagyúr lomtalanítani vágyik! Próbálkozni pediglen nem érdemes, csak tenni vagy nem tenni – ezt azóta tudjuk, hogy Yoda mester Luke Skywalker fejébe verte, mielőtt utóbbi eloszlathatta volna a kételyeit, megszüntetve ezáltal a remegést az Erőben. Az ágak ugyanakkor nem felfelé, hanem lefelé szállnak, ha Newton nem csak egy almával fejbe vert kókler volt.” /F. Endre, lomtalanító költőgigász/

„Szonett, mi, szonett?! Már érettségi előtt is megpróbáltam elmagyarázni, hogy a szonett nem attól szonett, hogy egy zagyva betűhalmazt 4-4-3-3 soros szövegnek látszó formátumba tördelünk! Páros rímet pedig akkor sem használunk, ha százan bíztatnak! Ülj le, egyes alá!!!” /Ritkánrikkantórigó Rezsőné Asszonánc Aranka, a költő középiskolai magyartanára/

„Kidobom ezt az ezüstmetál borítójú Petőfi kötetet, hogy lássa az a szegény lomis, hogy nem mind Arany, ami fénylik!” /Dr. Pedigré Pál, állatorvos/

„Bús üledékeiden, dunsztnak lomvára megállék;

Bűz vala, szagfüst alól szállt fel az éjjeli hold.

Nép fele most, más hét fele kél; s a panel elromlott

Liftje felől hebegő rémalak inte felém.

És mond: Tesó, mit ér lepedő, cseber e lomok ormán?

Rozsdakaszárnya felé visszamerengni mit ér?

Hosszú fejkendővel komolyan vess öszve acélsort;

Vass, mágness, sárgarézz: s a haza MÉH-be kerűl!”

/Kötcsey Pákó: Dunszt – részlet/

„A lomtalanítás eredete a kőkorszakig nyúlik vissza. A köztiszteletben álló lomis kiült a barlang elé, a kőfalu főterére és az ősemberek odadobálták neki a fölöslegessé vált köveiket és hógolyóikat. A gondatlan kőhajigálás időnként tragikus balesethez vezetett és olyankor a kőkupac alján ott maradt az elhunyt lomis is. Ennek az eseménynek a téves értelmezéséből alakult ki a megkövezés népszokása.” /Dr. Tudálékos Tódor, történészprofesszor és epekő díler/

„Eltűnt nőm és lóm is,

Mikor itt vótt lómis!

Dobtam kőt is, meg hót,

Oszt’ hirtelen meghótt!”

/őskori barlangban talált falfirka/

 „Mi ez az irodalmi szeméttelep reklám?! Nem lehetne ezt a verstani véglényt is kőkorszaki lomtalanításban részesíteni, vagy veszélyes hulladéknak nyilvánítva hermetikusan elzárni, majd korszerű rakétatechnikával belelőni egy távoli fekete lyukba?! Anyám örökéletére esküszöm, hogy ennél rosszabb verset már maga Frady Endre sem tudna írni, csak abban az esetben, ha éppen verset írna!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nyugi Robi, nem kell ide semmilyen rakétatechnika! Ennél nagyobb arcokat is kiszellentettem már a világűrbe! Ez azért is előnyös, mert ilyenkor nem érezni a lomtalanítás szagát.” /Chuck Norris/

Napkollektor

Nincs fűtés, mert nem süt a Nap,

S nem műkszik a napkollektor!

Kihűlt testtel fekszik kanap-

-éján szegény Hlavács Hektor.

Imáját az Úrhoz esdi:

„Megbántam, hogy nem egy ósdi

Kályhát vettem modernesdi-

-zés helyett! Most van fázósdi!”

Úr szól: „Por s homu vagy isa!”

S napkollektort fúj szét szele,

S meleget ád, globálisa-

-t, s Hlavács Hektor boldog vele!

(hőtánc!)

„Ne szórakozzon, költő úr! Ilyen imbecil nevet adott nekem és még hőtáncoljak is, ráadásul (zárójelben), dőlt betűvel?! Hát a tetőről lefújt napkollektor passzírozza magát a fagyott aszfaltba, maga szaftagyú lumpenproletár!” /Hlavács Hektor, kanapékovács/

„A földi problémák - mint a globális felmelegedés és a lokális halálra fagyás - szakrális megoldásának vágyát vallásos áhítattal elegyítő hitművész enjambement beszúrásokkal megtört keresztrímei az új és az ó között véres verítékkel feltöltött szakadék között kifeszítendő hőhíd terheit hordozzák. A kortárs költészet pontifex maximusza isa-isa por és homu, de nem egyedül, mert vele együtt mindannyian vogymuk, hiszen mindenünk közös; jelesül még a Nap is kollektív, mint a tudatunk, amely máma már nem hasad tovább. Nyugodjunk békében!” /Éntudatlan Énokné Skizofrén Skolasztika, az Irodalomba Hibbant Létértelmetlen Embertorzók Társasága (IHLET) c. internetes kor- kör- és kórkép főszerkesztője/

„Nem nyavalyogni kéne, hanem felhőkarcolókat építeni és azok tetejére telepíteni a napkollektorokat, mert a felhők fölött mindig kék az a hogyishívják, amiről énekelni szoktak azok az idegesítő akárkik azokban az izékben a neten! Építési engedély se kell, csak sok-sok beton, meg acél és rengeteg toronydaru, oszt’ hadd szóljon! Közbeszerzek, oszt’ közbe szerzek, hehe! Okosba’ jut is, marad is! Élni és félni hagyni! Atommáglyára, ki ellenszegül! Proszit!” /Torony Tibor, a Felhőkarcoló Építőiparon Regnáló Cég (FÉRC) tulajdonosa és atomerőmű díler/

„Nap kolléga, magát nem zavarja, hogy komplett idióták sütkéreznek a fényében? Lehet, hogy össze kéne hívni egy napközi értekezletet, mielőtt az emberiség mindenhová elérő keze máshol is otthagyja az ökológiai lábszagát. Megbízzak egy napkollektort?” /Alfa Centauri, napszomszéd/

„Mitvét ettem?! Mitvét ettem?!” /Nap, egy G2V színképtípusú csillag/

„Á, szóval te zabáltad meg a férjemet, de dagadt hőgömb?! Hát ezért nem jött még vissza a felhőkarcoló tetején végzett napkollektor szerelésből?! Köpöd vissza?!” /Mitve Menyhértné Tetemes Titanilla, égitestépítő személyi edző/

„Ó, Istenem, nem tudnád a nejem bi- és tricepszét kicsit szűkíteni, az agyát meg némiképp bővíteni, hogy ne csak szkanderezni lehessen vele, hanem beszélgetni is?!” /Mitve Menyhért, napkollektor szerelő/

„Hű, de bölcs döntés volt a kegyelmet is beleépítenem az alapcsomagba, mert különben most okvetlenül lesújtanék!” /az ÚR/

„Mi ez az élvhajhász szellemi kannibalizmus és ki ez a világirodalmi verőlegény, ez a rím-zombi?! Annyiban vitatkoznék az előttem szólóval, hogy Frady Endre esetében a kegyelmet nem kéne ennyire komolyan venni és ilyen bő kézzel osztani! Osztani pofonokat kéne! Ha az egy nagyból és a sok kicsiből kéne választani, én a sok nagyot javasolnám! Anyám szerint ne ordítozzak kidagadó nyaki erekkel, mintha a vendetta lett volna a jelem az oviban, hanem üljek vissza mellé a kanapéra együtt megnézni a Bosszúállók rendezői változatát, pedig ki nem állhatom ezeket a puding romantikus filmeket!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer kifeküdtem napozni a háztetőre és a hasfalamat akartam napkollektornak használni, de be kellett gipszelni az UV-sugarakat, mert szilánkosra törtek, amikor fénysebességgel nekicsapódtak az izomkockáimnak.” /Chuck Norris/

Ha én ...

Ha én lennék a Nap,
Ráülnék a kanap-
-éra, aztán égneee!!!
Armageddóóón!!! Még ne?!

Nem leszek Nap, oké!,
Se kanapé zsoké…
Inkább aludttejföl!
Ápolóm szól: „Kelj föl!”