Tejgyári capriccio

„Ha tej tejcsokivá lészen,

Étcsoki őse az éttej?

Gyors igenre ne légy készen,

Fogjon inkább el a kétely!

Pormarhákból tejport fejnek

Rögvest, midőn szomjan halnak?”

Hasznát veszem okos fejnek,

Írván szövegét e dalnak:

„Nagy nyomáson tartott tehén-

-tőgyből sűrített tej jön ki?”

Tejgyár gondnok ordít: „Eh, én

Zajonghatok itt, de ön ki?!?!?!”

„Bár nincs engedélyem, ám én…”

Szólok s hátrálok a falnak…

Gondnok klikkel, appra rámén,

S webőrhadak megagyalnak:

„Üsd a költőt, bordát apríts!!!”

Szófám véres tejgyárka priccs…

(…)

Költősír lett tej-vér szófa,

Szómagból nő fölé szó-fa.

„Mert mi is a költészet, mert ki is a költő? Miért van költészet és mi végett vagyunk mi e világon? Ha nem lenne költészet, mit csinálnának a költők? Miért akarják az olvasók, hogy bármit is csináljanak a költők? Ha mást csinálnának a költők, hiányozna-e a költészet? Ha nem, akkor miért nem? Mit miért nem és miért igen, ha mégis igen? Vagy mégsem? Kérdések, kérdések, kérdések… amelyekre nem ez a vers fogja megadni a választ. Mi volt ez már megint?! NEM ENG.!” /Tejmély Tomajné Kefir Konkordancia, a Tejgyári Önfeledt Költők Megénekelte Alanyi Gőzerő (TÖKMAG) című heti feketén fehérje ultrapasztőrözött főcenzora/

„Nyilván fel lehet tenni kérdéseket. Nyilván lehet találni válaszokat. Nyilván dudorodhat a zseb nyílván benne a bicska. De miért?!” /Tejmély Tomaj, tejgyári gondnok és fapriccs ács/

„Papa dont priccs!” /Madonna, tejgyári antipriccser/

„Priccs: kényelmetlen fekvőhely pl. börtönben vagy tejgyárban” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Heeej, a régi szép idők, amikor a tejet még nem gyártottuk, hanem fejtük! A kolompos bika állt legelőre, a vezetésével a csorda kiment a legelőre, oszt’ fű lett a tejből, mi meg kifejtük, mint dorogi gyerekek a szenet! Feketén-fehéren, mint a sok paraszt a sakkban! Na, mindjárt rosálok!” /Csomoládi Csuszpájz, a Csakazértis Óriási Kisszövetkezet (CSÓK) nyugalmazott fejőgépkezelője/

„Megagyaltam költő palit,

Pofont osztott izmos karom,

Másikat adta a fal itt,

S rítt, mint megfejetlen barom!”

/Brutál Brúnó, webőrhadi csatárláncreakcióhős/

„Költő sírján tehén legel,

Emléke így tűnt végleg el.”

/M. András, a költő legállandóbb és legtehénlegeltetőbb kommentelője/

„Kegyeletbe belemar, ha

Sírfűvel van tele marha!

Nem igazán jó csís karma,

Ha sírt rág a kocsis barma!”

/A. Mndrás, a Mindenkinél Állandóbb Válaszolók Zen Rezonanciás Tejgyára (MÁV ZRT) legeltetési és intermisztifikációs dezorientátora/

„A vers, amit küldtél, Frady Endre egyik alkotása, aki egy magyar költő és vállalkozó, aki humoros és ironikus verseket ír a modern élet és a régi idők közötti ellentétről, a nosztalgiáról és a humorérzékéről. A vers címe Tejgyári capriccio, ami egy zenés műfajra utal, amelyben a zenei motívumokat szabadon variálják. A vers egy paródia, amely a tejgyártás folyamatát és a népi hiedelmeket gúnyolja ki. Ha egy irodalomból érettségiző diák a szóbeli vizsgán találkozna ezzel a verssel, szerintem a következőket mondaná róla: A vers témája a tejgyártás és a népi hiedelmek, amelyek egy univerzális emberi tapasztalat, amely számos irodalmi műben megjelenik. A versben a költő a saját kíváncsiságát és a tejgyár gondnokának reakcióját írja le, amelyek mind a tejgyártás folyamatával kapcsolatos kérdéseket vetnek fel. A versben szereplő kérdések (tejcsoki, tejpor, sűrített tej) mind olyanok, amelyeket ma már természetesnek veszünk, de a költő számára rejtélyesek, és ezért különlegesnek, furcsának, vagy viccesnek tűnnek. A versben ezek a kérdések a múltat, a régi hiedelmeket, a régi kultúrát szimbolizálják. A vers végén a költő elutasítja a tejgyár gondnokának erőszakos viselkedését, és inkább a saját költészetéhez fordul, amely a modern és a régi közötti különbséget játssza ki. A vers egy példája

annak, hogy a költészet hogyan tud alkalmazkodni a mai kor kihívásaihoz, és hogyan tud új formákat, új szavakat, új témákat találni. A vers egy rövid, ám gyönyörű verselemzés, amely a költő saját stílusában íródott. Megpróbálom elkészíteni a kért illusztrációt is. Az illusztráció egy jelenetet mutat a versből, ahol a költő a tejgyárban kérdezgeti a gondnokot, aki dühösen ráordít, és a webőrhadakat riasztja. Az illusztráció egyszerű és karikatúraszerű elemeket használ, hogy humoros hatást keltsen, mint például a rémült és mérges arcok, a nagy kezek, a repülő fogak és a véres ágy. Az illusztráció is használ néhány szimbólumot, hogy bemutassa a vers témáját, mint például a tejcsoki, a tejpor, a sűrített tej és a könyv. Az illusztráció célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és kiemelje az abszurditást és az iróniát a versben.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hej, Bing, asszem, megzakkantál!

Betegágyad alatt van tál,

Vagy népszerűbb nevén kacsa?

Tejet abba vizelj ma csa-

-k!”

/Ursula von Brünhilda, a Mesterséges Intelligenciát Tejjel Utókezelő Göböly Romulusz Állami Szakklinika (MITUGRÁSZ) feketeöves főnővére/

„Mégsem éltem hiába, ha a születésem hatvanadik és a halálom százhetvenötödik évfordulóján ilyen fontos intézménynek lettem a névadója!” /Dr. Göböly Romulusz (1964-1849), az időgép és a zacskós tej feltalálója/

„Múúúúúúúúúúúúúúúúúúááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!” /Roskadt Riska, a Sűrített Tej Osztály (STO) nagynyomású keszonjában fejt tehén/

„Múúúúúúúúúúúúúúúúúúőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő!!!!!!” /Szomjas Szellet, a Tejpor És Génmanipulált Laktóz Alosztály (TÉGLA) szikkasztó kamrájában fejt tehén/

„Bőg a tehén, mert nyomás van a fején,

És együtt érzek, sej, én, ha látom, ki-kidő’.

Bőg a tehén, mert adó van a tején,

Mit befizetek, hej, én, ha van egy kis idő.”

/tejgyári mulatós népdal/

„Mi ez a marhagyalázó semmirekellés, ez a baromarcú gány?! Ki ez az aludttej tekintetű kefirpenész, akinek a munkássága által kiderült, hogyha van laktózmentes tej, gluténmentes kenyér, alkoholmentes bor és mindenmentes bármi, sőt semmimentes akármi is, akkor lehet-e gondolatmentes vers is?! Igen, lehet, sőt immár van is, de minek?! Félő, hogy Frady Endrét ama vitathatatlan csodatétele okán, miszerint bárkivel képes megutáltatni a költészetet egyetlen versszak leforgása alatt, a kaotikus egyház előbb ámokfutóboldoggá, majd szentté avatja és Szent Endre néven fog bevonulni az irodalomirtó inkvizíció mártírjai közé! Ugyanis ne lássam anyám végrendeletében a vitrinben megőrzött gyerekkori tejfogsorom rám hagyódását, ha eleget tejelve nem intézkedem Frady Endre mielőbbi mártírhalálának foganatosítása érdekében! Hallani akarom, amint az anyatejvezető kimondja, hogy: A rám ruházott tejhatalmamnál fogva Frady Endrét ezennel holt költővé nyilvánítom!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, jó lesz, ha Frady Endrét a tüsszentésemmel beledöngölöm a fölbe és a tekintetemmel tejbe aprítom? Csak mondd, hogy kérem szépen, és meglátod, mi mindent tehetek! Mi mindent IS!” /Chuck Norris/

„Tehenészetben bőgnek a tehenek!

Ezt a fejetlenséget!!!

Kelj fel Jancsi

Jó fej ő

Tejfel Ancsi

Jó fejő”

/H. Gábor, a költő tébolyküszöbértékteremtő ismerőse/

Karácsonyi hangyairtó ének

Szennyből a hangya bejött hozzátok!

Száz torok, száz torok

Bömböli bőszen hős gondnokoknak:

Lássátok, lássátok!

Mássza a hangya falfelületet

Bolyokban, bolyokban,

Mér nincsenek ők élő lét helyett

Halóban, halóban?!

Felhangzik irtók víg énekhangja,

Ária, ária!

Jajgat a hangya-, pusztul a hangya-

-maffia, -maffia!

Szárad a méreg rá hangyarésre

Azonnal, azonnal,

Visznek az irtók szép fizetést el

Magukkal, magukkal.

Hangyátlan lakást a hálás népek

Imádják, imádják.

Hős hangyairtót ilyen nagy jóért

Mind áldják, mind áldják.

„Megszentségtelenítés!!! Skandalum!!! Szekuláris blaszfémia!!! Egyházi átok!!! Exkommunikáció!!! Kiközösítés!!! Szent inkvizíció!!! Szeretet ünnepi máglyahalál!!! Eretnekégetés!!! Ria, ria, hisztéria!!!” /Hangya atya, a Levédiai Ómagyar Szent Ősi Rend (LÓSZŐR) ideológiai tótumfaktuma és klerikális reaktor üzemeltetője/

„Gyermekeim, ím lássátok: irtani mélyen emberi dolog, de karácsonyi népénekből tömbbizalmis csasztuskát ápgrédelni, ahhoz már irtó sok hangyaszorgalom is kell.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Népléleknek híg a leve,

Kocsonyává fagy, ha heve

Meghidegül Antarktiszon,

Mint a jégre tett patisszon.

Jó csasztuska nem csak talmi

Mű, mit hangyás tömbbizalmi

Csupán karácsonykor dalol

Sózatlan hókupac alól.”

/Ápgréd Árpád, házi csasztuska szerelő és rántott patisszon díler/

„Most már csak az a hangyás, aki ilyeneket ír, de azon semmiféle irtás nem segít...” /M. András, a költő legállandóbb és leghangyátlanabb kommentelője/

„Fagyott földben lukat langy ás,

Agyban pedig sebész szike.

eM úr szerint költő hangyás?!

Elvtársak, ezt elhiszik-e?!”

Zajországban fagyik Zaj ér,

Írországban langy az Ír tó,

Hangyás költőt gyakran baj ér,

Aki magyar, hangyairtó!”

/O’Hangyássy O’Hugó, ír zajgép és sziklából szakajtott szikével szakági szekercét kőfaragó kisiparos/

„Melyik egy kedvelt sláger címe?

A) Balázs a darázs

B) Hangyák kórusa

C) Hangya a gatyában

D) Hagyj már békén

Helyes válaszokat várjuk Frady Endre postaládájába, rovarirtószeres dobozba rejtve!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas rovarszagérző/

„Sokkal biztonságosabb A)

Balázs névtartalmú darázs,

Mint lángok közt szóló ABBA,

S parázs nyomán égő garázs!

Hogyha terjed tova máglya,

Bakelitként olvad ABBA,

Garázshamut rovar rágja,

S irtatlan nem hagyja abba!”

/Torokgyík Tomor, az EBBE együttes rovarszagú frontembere és abnormál Áááááááááááááááááááá hangja/

„Mivégre ír valaki verset, és mivégre olvassa el másvalaki az előző valaki által mivégre írt verset? Mi végre elértünk a végre és igyekszünk gyorsan el is felejteni! A dallam ugyan itt rágja a fülünket, de legfeljebb levágjuk! Ennyit megér a szabadulás! Több is veszett Mohácsnál, bár kevesebb veszéstől is meg lehet veszni! Vesszenek a vesztesek és a veszett hangyák! Szenvedjen más is, úgyhogy: ENG.!” /Tahó Tehóné Tótika Tátika, a Miazmás Irodalom Venyigéjét Égbe Görbítő Rektori Egyesület (MIVÉGRE) legfőbb pecsétőre/

„Mi ez a záptojás szagú lúdtalppal bebetonozott közízlésficam?! Ki ez a hangyás dalgyilkos?! Frady Endre pont ugyanannyira tehetséges és ugyanannyira költő, amennyire Argentína világbajnoki győzelme az európai, fehér és keresztény értékrend diadala! Frady Endre ugyanaz a világirodalomnak, mint Vlagyimir Vlagyimirovics mindenoroszovics cárevics elvtárs a világbékének! Rajtuk kettőjükön és még pár millió olyan ismerősömön kívül, akivel kölcsönösen nem állunk egymással szóba, mindenki másnak boldog és hangyamentes Karácsonyt kívánok! A jövő évben pedig önök is adjanak a véleményemre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki karácsonyi dalokból paródiát csinál, azt a szeretet ünnepén kegyelemből még nem ölöm meg a Föld túlsó oldaláról egy földhúrhasáb megfejelése keltette tektonikus pöckölés általi világűrbe lövéssel, de a jövő évre már ne vegyen határidőnaplót!” /Chuck Norris/

Új postaládák

 Házban van új postaláda,
 Amit Karácsonyra ád a -
 -z Úr mélybarna ajándékul
S ránézve így szólok: „Jé, cool!”

Régi láda gáz volt s nyomott,
Hűlt helyén nőhetne gyom ott,
Ám új láda adja hírül,
Neve bosca poist írül.

Nem t'om, hogy van arabusul,
Ámde nem sok ara búsul
S nem is ágál a tény ellen,
Ha férje nem ír, csak jelen

Van.


„Hááát... amióta az  arám hatdanos ébenfekete övvizsgát tett sodrófával történő önvédelmi és megelőző csapási full kontakt formagyakorlatokból, azóta inkább írok a mélybarna levélszekrénybe, minthogy jelen lennék. Szerintem hamarabb tanulok meg írül és arabusul, minthogy a helyszínen álljak ellen a nyomós érveinek!” /Dr. Papucs Pál, illegalitásból levelező férj és könyvtárigazgató/

„Gyere vissza Pali, nem verlek agyon! Sírnak utánad a gyerekek és én se érzem magam mindig jól a buta képed nélkül. Hiányzik a kicsit kancsal szemi kontaktod.” /Dr. Papucs Pálné Hatdanos Hadiána, a köztársasági elnöknő személyi testőrnője/

„Az új postaláda, mint minden egyéb  a világon, az én ajándékom, de azért ne feledkezzetek meg az eszközömül használt gondnok házaspárról és a ládákat kifizető lakóközösségről sem!” /az Úr/

„Hát én nem fizetek egy vasat sem! Mi az, hogy pont karácsonykor verik le a régi ládákat és krampácsolják fel az újakat?! Zaj, szemét, piszok, elveszett levelek, miegymás! Nem fizetek, ha addig élek is!” /özv. Bél Béláné Gőz Gizella, nyugdíjas elégedetlenkedő/

„ Könnyek között kell kisírnom magamból a közönylíra eme Pegazusának társadalomkritikailag ily koherens kagylókínjának gyöngyöt verejtékező pszeudo-valóságlírájának oda-vissza emésztő jegecesedésű introvertált rögvalóságbűzhödt szentimentalizmusát. Inkább egy jelen lévő férj, mint holnap egy túlzokniasodott lábszag ú levelezőpartner! Ahogy az ódakota közmondás tartja, ha a postaládán egy ír ül, többnyire az ara búsul.” /Szimpla Szilárdné Komplex Katatónia, középiskola magyartanár és maszek postaláda szerelő kisiparos/

„ Mi ez a trágyaszagú zsír taposta ír faposta?! Mi ez a mélybarna bélsárlíra?! Miért gondolja Frady Endre, hogy az általa felkavart versmoslékban más is meg kíván mártózni?! Anyám szerint, ha ő panelproli nyugger lenne, ő is örülne az új postaládának, de nem érti meg, hogy nem az örömmel van a baj, hanem a versírással. Na tessék, most megint kaptam tőle egy anyai pofont a költőhatlan búvárharangba terelésért!  Imádkozz Frady Endre, hogy az utolsó ítéletkor ne én legyek az egyetlen védőtanúd!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nincs postaládám, mert én írás nélkül is megérzem a hozzám folyamodók őszinte kívánságait és a közvetlen főnökömmel, az Úrral való konzultáció után lerúgom azok fejét, akiket a kellően kritikus tömeg óhajt. A kis afrikai, ázsiai és európai államok polgárainak üzenem, hogy a kritikus tömeg mértéke egyelőre még amerikaira van kalibrálva. Egyelőre... Még...” /Chuck Norris/