A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tea. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tea. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. október 17., hétfő

Vércukor

Brit tudós vércukor kísérlet közben (F.E. felvétele)
Keserű a kávéd, teád,
Íz igényből nyelved leád?
Üres minden cukros tégely,
Hinnye, eljött már a vég, ej?

Nem vég még, sőt kezdet inkább,
Kis inka is így lesz inkább
(S tán leginkább, de ez ritka...),
Elárulom, mi a titka:

Harapd meg a csuklód, komám,
Fáj, de nem lesz kedved rom ám!
Szájjal dőlj rá vénás lukra,
Ott bugyog ki véred cukra!

Bugyogó vér édes-veres,
Cukrot talál, aki keres!
Tudd meg, használván az eszed,
Nem hízol, hisz' magad eszed!

Érzi rozmár, sejti teve,
Vércukornak híg a leve,
S rőt orcáról tűnik ám pír.
Aki magyar, legyen vámpír!

(vérgőzfürdőmesterdalnoktánc!)

„Brit tudósok szerint a vér cukortartalma többnyire magasabb a cukor vértartalmánál, vagy megfordítva. A bizonytalanság az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy nem minden vércukorkedvelő vámpír, de minden vámpír vércukorkedvelő, vagy majdnem. A kutatások a foggal lyukasztott vénák tartalmához hasonlóan nagy erőkkel folynak. Ebből Ignobel-díj lesz, akárki meglássa!” /Dr. Peter Paul Pumpkinhead, a Tőrőlmetszett Angol Tudományos Akadémia (TATA) vércukrász tagozatának vezető adjunktusa/

„Keserű a kávé?! Ez is a brüsszeli szankciók miatt van! Már hetek óta csak csordogál a vércukor a szibériai Vérzivatar érhálózati vezetékből! Hagyjuk hanyatlani a halódó nyugati vénákat! Éljen a keleti vérfrissítés! Ria, ria, artéria!” /Vitéz Táltos Tibor, árvalányhajas gyulagyíkember és számszeríj szíjazó/

„Költő úr, sok szeretettel várjuk egy tudományos konferencia főelőadójának a székházunkban! Cserébe nem ajánlhatunk mást, mint vércukrot, verítéksót és könnykenyeret!” /Prof. Szipoly Szomor, a Vampire State Building tudományos konferenciaközpontjának vezérigazgatója/

„Amikor kis inkaként a cukortalan kávénál is keserűbb könnyeimet nyelve úgy éreztem, hogy megrekedtem a növekedésben és itt a vég, ám akkor elkezdtem harapdálni magam és a vércukrom megédesítette a kávémat és az életemet is. Elkezdtem nőni, egyre kevésbé voltam rövid inka, egyre jobban ízlett a tüzes vizű kövidinka és egyre inkább lettem. Azóta sok év telt el és felértem a csúcsra: a lehető leginkább vagyok! Köszönöm a nálunk járt misszionárius poétának a finom költői vénát!” /Pampakupac Pumatalpa, inka törzsfőnök/

„Ez egy véresen komoly, édes vers. Egészségünkre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sugarbaby/

„Ház úr, az ön cukor bébis
Névjegyére sok veréb is
Rá hullatja híg székletét,
Ami cukormentes letét.
Bár a letét cukormentes,
Vércukrot iszik a hentes,
Meg a mészáros is persze,
S gázszerelni sincs már mersze.”
/Csúti-Csobogánycsibe Csaba, csőáteresz csomagoló és csakra csíkozó/

„Ne bántsd a Házat, mert rád omlasztom!” /Sugar Ray Leonard, profi ökölvívó/

„Hé, népnemzetietlen költő úr, hogyan bírt kihagyni a vadregényesen vércukros verséből pont engem, a legvilághíresebb magyar vámpírszínészt, a hun Drakulát?!” /Lugosi Béla (1882-1956), színművész és horrorfilmsztár/

„Népnemzeti okos vámpír,
Nem a saját vérét szívja.
Mert ha éppen vér kell neki,
Szomszéd spinét huss, áthívja.
Azt pedig tudja mindenki:
Vércukornál jobb a csoki,
A madártej, fagyi, torta,
Túrógombóc, palacsinta.
És két deci száraz vörös,
Villányból ide csorgatva,
Hosszú életének titka,
A bölcs vámpír eztet issza!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legháromversszakosabb kommentelője/

„Nyuggerapó, Nyuggerapó,
Csapongó a rímszerkezet,
S rí a Vércukorharapó
Szakszervezet, rágva kezet!”
/Szattyánfalvi Szuszpenzor Szulejmán, függetlenített párttitkár/

„Én sok ember vércukrát összehasonlítanám... Egymással! Ne csak én legyek véradó!” /M. András, a költő legállandóbb és leghétszeresvéradóbb kommentelője/

„eM úr, összehasonlítja,
Ki a kipcsak, ki a szittya?
Látszik bárki fia cukrán,
Ki az orosz, ki az ukrán?
Mindannyian egy faj vagyunk,
Csak föntről mérgezik agyunk,
S politikus métely terjed!
Jöjj, Chuck Norris s őket verjed!”
/Barátfüle Béla, békeszerető böllér és birsalmaborral búsongó balladista/

„Politikus sötét verem,
Lelkiismeretük tetem,
S vércukruk sem sweet, but bitter.
Őket sosem kézzel verem,
Rájuk vetem tekintetem,
S white fogukból öt-hat kitör.”
/Chuck Norris, Barátfüle Béla békeharcos barátja/

„Mi ez a szemenszedett vércukormázas celebnyál?! Ki ez a Tesco gazdaságos Drakula pótlék?! Értem én, hogy valaki pótcselekvésképtelenségből versnek látszó tárgyat székel a bélgőzös agya által félig emésztett gondolatokból, de miért minket tekint szellemi szippantóskocsinak?! Anyám életművére esküszünk, esküszünk, hogy ebből többet nem eszünk! Frady Endrének meg a saját vércukra kössön bele a bibircsókos pofazacskójába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

2014. december 11., csütörtök

Tea

„A tea jó dolog, szépen párolog, és illatos az illata.” /KFT együttes/

Tea finom, tea nyugtat,
ahogy a szerelem búg Tat-
-jána levelében ódon
boldog békeidős módon.

Így szürcsölök forró teát,
csak szerényen, nem ám teát-
-rális mozdulatok mellett,
s rájövök, hogy somméz kellett

volna bele másfél kanál.
Ekkor zajos UTE fan áll
elém s zöld majmozik rútul.
Muszáj átrúgnom az út túl-

-oldalára, hol most bömböl.
Ráordítok telt tüdőmből:
„Vissza ne merészkedj te ám!”
s tovább szürcsölgetem teám.

„Jól átvertem az olvasótáboromat! Mindenki azt hitte, hogy Tatjána levelét Tatjána írta, pedig nem is ő volt, hanem én magam! Höhöhö… (durr!) hgrrrhhhh…” /Alekszandr Szergejevics Puskin utolsó szavai a sorsdöntő tűzpárbaja közepette/

„Sose gondoltam volna, hogy az ilyen agresszív zöld majmok teázni is szoktak! Én azt hittem, hogy egész nap ülnek a fán, kókuszdióval hajigálják egymást és banánnal vakaróznak, ami az orrukat is tisztíccsa.” /Lila Leó, zajos UTE fan és betanított fejőgépzsírozó/

„Somméz?! Pfúj! Utálom, amikor rajtam élősködnek a méhek! Piramis lapítsa szét a kaptárukat!” /Som Lajos, nyugdíjas rocker/

„A nagy orosz lélekkel fűszerezett petyhüdt teázás közben a belső békére rátörő külvilági agresszión felülemelkedni vágyó, ám ehelyett az agresszor lila majmot erővel eltakarító költő a megélt konfliktusból az anglomán teaszürcsölés semmittevésével hullik vissza a vágyott belső békébe. Pillanatragasztós kézzel letehetetlen olvasmány.” /Kence Ficéné Avon Hattyú, Shakespeare fordító és vegyszer ügynök/

„Ki nem állhatom ezeket a folyton füstölgő fociultrákat! Ezek a huligánok állandóan rágyújtanak! Vagy egy indulóra, vagy egy tévészékházra! Vissza kellene állítani a három év kötelező sorkatonaságot, oszt’ majd megtanulnák, hogy mi a magyarok istene! Nem lenne teázgatás, meg hőzöngés, hanem csend, rend, fegyelem!” /id. Lajtos Alajos, nyugalmazott főtörzsőr- és tömbházmester/

„Jaj, fater, ne bugyborékoljon állandóan, mert behabzik a prosztatája, oszt' rámegy a gyomoridege, hogy nem tud dönteni a Prostamol Uno meg a Prostagutta Füzike között!” /ifj. Lajtos Alajos, reklámszakember és gyógyszerdíler/

„Egy költőt helyesen csak az utókor ítélhet meg. Ha jósolnom kéne, azt mondanám, hogy ganajtúró bogár legyek, ha ez az irodalmi tömeggyilkos, ez a szellemi kútmérgező valaha is iskolai tananyag lesz! Anyám szerint ganajtúrónak lenni jobb, mint imádkozó sáskának, mert fekáliából mindig több van, mint hitből, de hát ő mindig is hadilábon állt a klerikális reakcióval. Sebaj, ha tévedtem, legfeljebb a kecskegyomrot is megjárt Frady kötetmaradványokból készült bűzlő labdacsokat fogok magam előtt görgetni. Mert megérdemlem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A minap a Hiperhős Klubban teáztam, ahol is Superman azzal viccelődött, hogy szerinte Frady Endre a költészet Chuck Norrisa. Ekkor ráfújtam a kannányi tűzforró vérteámra és az így kapott jégtömbbel odafagyasztottam a szupercsávó nyelvét a talpához, majd belehajítottam az Androméda ködbe.” /Chuck Norris/