Béla varja

Addig fehér Béla varja,
Amíg a hó betakarja.
Az jelzi majd tavasz jöttét,
Ha a színe újra söttét.

Béla varja gyakran setét,
Mint egy koszos lúdtalpbetét.
Ám, ha csupasz, rózsaszín ő,
Míg a tolla újra kínő.

Ha tápra lel Béla varja,
Nincsen, aki elzavarja,
Mert ő senkitől se retteg,
Kivéve, ha nagyon betteg.

Béla varján nincsen csizma,
Mert erős a csüdi izma,
Ám, ha netán mégsem izmos,
Kihal, mint a kommunizmos.

Kár!

„Kár, költő úr, hogy ennyire agyatlan! Ha lett volna, lenne és/vagy fogna lenni varjam, akkor a leghatározottabban tiltakoztam volna, tiltakoznék és/vagy fognék tiltakozni, hogy ilyen becsületsértő debilségeket írkál!” /Béla, akinek nem volt, nincs és nem lesz varja/

„Fogna lenni?! Fognék tiltakozni?! Béla!!! Ülj le, egyes! Alá!!!” /Piri néni, Béla egykori magyartanára/

„Kár, hogy nem voltam, nem vagyok és nem leszek! Így nem járhat át a kár öröm!” /Béla nem létezett, nem létező és/vagy nem létezni fogó varja/

„Car?! You need car? Rent a car! Cheap car! How are you cheap car?” /Rezső, Béla manchesteri migráns autódílere/

„How are you cheap car?!?!?! Jaj, te és a Béla haverod!!! Háromszor aláhúzott egyes alá!!!” /Piri néni, Rezső és Béla egykori angoltanára/

„Hóvarjú,
How are you?”
/Télapó Tádé, middlesbrough-i migráns költő és betanított áruházi idénymikulás/

„Ha varjú csíp, kár éri a szememet! Kár! Jaj!” /a kereszten állítólag varjú kicsípte szemű bal lator/

„Hogyha tényleg bűnbánó a kereszten a lator,
Akkor nem kell neki cédulát vennie, Luther?”
/Varjú atya, Béla eretnek gyóntatópapja/

„A zárlatból ítélve kétségkívül (Ady Endre barátja) Kun Béla varjáról lehet szó, aki civilben Vörös Rébék. Fehér varja mindenkinek lehet, aki mindig elvakarja, mint Karóvaljött Attila. Vérszagra gyűl a forradalmár.” /F. Péter, a költő Bélát csak hírből ismerő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, költő csávó, hiába erős a külső csüdöm, mer’ edzem ám, de ha télen nincs rajtam csizma, kockára fagy a virgácsom, he! Még szerencse, hogy havi öt millából futja jeticsizmára! Zsír!” /Varjú II Vendel, a Varjúdombi SE védekező középpályása/

„A versszakok végi meggyötört rímek okozta katarzissal a költő azt sugallja, hogy a magasabb rendű örömökért be kell vállalni az alacsonyabb rendű szenvedést, azaz éptelen testben nem néptelen a lélek, sőt! Aki rágni képtelen, az nem maradhat péptelen, így a költő kis adagokban intravénásan adagolja szellemi tápot, spirituális beöntésként mintegy. A károgó varjú a magyar közoktatás énekesmadár képzésnek meredek metaforája. Béla pedig annak a szimbóluma, hogy nem attól válik valaki igazi Bélává, hogy Bélának keresztelték, hanem aki Béla akar lenni, annak a szívében kell Bélává válnia, még ha egyébként Lajos is lenne!” /Linóleum Lajos, testéptelenítő és betanított magyar-testnevelés szakos tanár/

„Kár, hogy nem vagyok varjú, mert akkor most rárepülnék Frady Endrére, és bár nagyon nem csípem, most nagyon csípném. Főleg a két szemét, hogy ne csak belsőleg legyen szemtelen, hanem külsőleg is! Anyám szerint a gyenge szóvicceim azt mutatják, hogy olyan elszánt dühvel harcolok Frady Endre ellen, hogy lassan már magam is Frady Endrévé válok! Jaj, ne! Jézus, segíts! Ígérem, jó leszek és ezentúl majdnem mindig megeszem a paradicsomleveset!” /Puzsér Róbert, Béla kedvenc kritikusa/

„Róbert fiam, bizony mondom néked, ma veled eszem a paradicsomlevesből!” /Názáreti Jézus, Béla és Róbert megváltója/

„Íme, a teológiai válasz arra kérdésre, hogy a paradicsom zöldség-e vagy gyümölcs! Jézus szavaiból nyilvánvaló, hogy gyümölcs, hiszen Ő megemlítette és Ő sosem beszél zöldségeket.” /Vega Tarjánné Fauna Flóra, kertészeti teológus/

„Itt nálunk Texasban minden varjú olyan színű, amilyennek én mondom. A fény ugyanis tudja, hogy vagy olyan hullámhosszal verődik vissza, amilyet én akarok, vagy én verem olyanná.” /Chuck Norris/

„Norris apó ismét fényezi magát, úgyhogy már megint egy lószérumnyi nyugiszurit kell beadatnom neki. Kár!” /Brünhilda főnővér, a Megbuggyant Akcióhősöket Mindhalálig Unatkoztató Szeretetotthon (MAMUSZ) készletgazdálkodási csoportvezetője/