Szél süvít...

Szél süvít bár s püföl permet,

Testalkatom átlag termet,

Súlypontom sincs nagyon fölül,

S fejemre, ha bárki fölül,

(S nyomás alá kerül agy ott)

Szélfúttan se esik nagyot!

Eső áztat, pancsi-pancsi,

Ám én, a bősz kejfeljancsi,

Midőn bántanak a szelek,

Esek-kelek, esek-kelek,

Habár közben felrikoltok:

Jaj, fájnak a kék-zöld foltok!

Persze ki mint én, ily vagány,

Arra csőstől hullhat a gány,

(Imitálva Izomka bá’-t)

Akkor se hord esőkabát,

S lábára se kell pár csizma,

Viharhatlan minden izma!

„Kölcsönös előny, mondhatni szimbiotikus katarzis származik abból, ha agynyomóan fölülök egy átlagmagasságú ember fejére. Ő kicsit szédül ugyan, de magasabbnak látszik, én pedig nem ütöm meg magam túlzottan, ha lefúj a szél.” /Fejtetőre Fölüléssel Hökkentő Hapci Benő, apró antihős/

„Költő úr, körülbelül ugyanannyi embert érdekel a maga szél ellen ízelt testalkata, mint amennyit a pártok részletes roma felzárkóztatási és közoktatási programja, vagy a szántalpas-székes paralimpikon eszkimó rúdugrók versenynaptára! Húzzon jeticsizmát, vegyen fel prémkabát, oszt’ költés helyett irány a végtelen orosz hómező! Menetelés közben igyekezzen kimelegedni, mert ahogy a nagy barguzini költőnk mondta:

          Fogoly, sokkal jobban tenné,

          Hogyha gyorsabban haladna

          Saját érdekében enné’!

          V Szibíri ócseny hóladna!”

/Jegesmedvegy Jenő, a Télvíz Ellenére Szibírt Kibírt Óriás (TESZKÓ) érdemrenddel kitüntetett munkatáborszernagy/

„Imitálsz, idegesítően idióta izomcsirke, imitálsz?! Istenuccse irritálsz! Idene igyíszudá! Iszkiri!” /id. Izomka Igor, irkutszki ingerszegény integrátor/

„Engem sem szokott zavarni egy kis eső. Mindig arra gondolok, hogy jót tesz a növényeknek. A szelet meg már megszoktam itt, Veszprémben. Nem kell ehhez szuperhősnek lenni, csak jó helyen kell lakni.” /M. András, a költő legállandóbb és legidőjárásrezisztensebb kommentelője/

„Könnyű, M. úr annak, aki

Szigetelt lakásban laki-

-k, s onnan nézi, hogy áz' a ház

Rajtam s közben bruhahaház!”

/Éti a csiga/

„Jövőmnek két melegágya:

Sok nedvesség s laza trágya!

M. úr, ürítgessen csak rám,

Attól nő a csím és csakrám!”

/távol-keleti spirituális tudatnövényzet/

„Frady Endre, mint kék-zöld? Egy lila-zöld Újpest-Fradi rangadó után biztosan!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ellendrukker/

„Ház úr, maga szerint reccsen

Frady teste kinn a meccsen?!

Erős ő, mint Jason Statham,

S akit megüt, az lesz tetem!”

/Jason Stathamné, magyar hangja Epres Attiláné/

„A verseivel morális macskajajhoz hasonló érzést kiváltó költőt időjárási körülményektől függetlenül is mindig foglalkoztatta saját átlagtermete. Gondoljunk csak a méltán közismeretlen Testalkat című versére! Vagy inkább mégse gondoljunk! Ennek eldöntéséig mindenesetre itt elolvasható:

          Talpam a fejemhez képest

          Tök mélyen van énalattam.

          Vagy ily magas ez a szép test,

          Vagy pediglen szétszakadtam!

Önnön vertikalitásának, illetve felborult állapotában horizontalitásának tudata, mely nagyságrendi egyenlőséget tesz az átugrása és a megkerülése közé, jól megfigyelhető a közel négyzet alakú hatsoros versszakokban. A Lego szerűen építkező mű meghalad minden olyat, aminek a túlhaladottsága már korábban is idejétmúlt volt. Frady Endre ismét megelőzte a korát, amire a hálátlan kora a gyors távozása reményében satufékezéssel, majd gyors tolatással reagált. Sic transit gloria mundi!” /Mundi Glória, a Sicc Tranzit macskaváróterem kultúrfelelőse/

„A vers megírása után levett vér- és vizeletmintából megállapítottuk, hogy a költő sem alkoholt, sem tiltott teljesítményfokozó szert nem fogyasztott, vagyis igaz, amit a kétsorosában állít, nevezetesen:

          Biztos úr, a vádja koholt,

          Nem ittam ma véralkoholt!

azaz teljesen magától, vegytisztán ilyen hülye. A mű tehát hitelesíthető, de minek?!” /Dr. Doppingirtó Dezsőné Antitestes Anabolika, a WADA világirodalmi vezérfonalféregirtója/

„Doll cerae Frady Endre pungere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico. - 

Frady Endre viaszbábuját szurkálni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” /Opportunista Ottokár, óvatos ó-latin oktató/

„Mi ez az emberiség maradék jó ízlése elleni merénylet?! Nem értem az emberiséget! Megoldottuk a Holdra szállást! Megoldottuk a Fermat sejtést! Megoldottuk a műtéti érzéstelenítést! Megoldottuk a birka klónozást! Megoldottuk a tablettából történő borkészítést! Megoldottuk az időjárás előrejelzést! Megoldottuk a StarWars sorozat teljes lebutítását! Megoldottuk a sajtkészítők boldoggá válását! Frady Endre teljes elhallgattatását és hermetikus elzárását miért nem tudtuk megoldani?! Meddig hagyjuk, hogy bántsanak minket Frady Endre szelei?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ahogy a nagy magyar vidék még nagyobb magyar költője, Szélkakassy-Szittya Szandokán mondta:

          Okos ember nem beszél,

          Mikor süvít szembeszél!

Úgyhogy inkább nem szólok egy szót se, és mivel hallgatni arany, illetve a hallgatás beleegyezés, így némán elviselem, amikor engem arany ér. Bár hidegzuhanyos vallatók kezei között nyirkos, aki néma!” /Telített Tódor, titoktartós tejesember/

„Egyszer egy hurrikán középpontjába kerültem egy véletlenül a fejemre ülő elefántcsordával egyetemben, de csak akkor vettem észre őket, amikor a forgószél okozta rotációs röpködés közben úgy elszédültek, hogy körbehányták a helyet, ahol mozdulatlanul mérlegálltam.” /Chuck Norris/

Szelek, havak

Hideg szelek s havak vannak!

Cudarosan jó hír annak

Eme örömtorta szelet,

Aki szeret havat s szelet.

Hogyha szélhósak a telek,

Fehér minden akol s telek.

Hóbirka az égig bég, sőt

Zeng ’Ez a harc lesz a végső!’-t.

Ám hiába bégi: Bee-bee!,

Mert a tavasz köszönt be-be,

S múlnak hideg szelek s havak,

S csak úgy nem látja ezt, ha vak.

Ajánlás:

Herceg, te dicső hun Keve!

Serceg forró Napnak heve,

Vak hónyájnak híg a leve,

Belelép egy migráns teve,

Kinek dromedár a neve.

„Keve mondabeli alak, hun vezér a III. században. Létezésére nincs bizonyíték. A monda szerint leányát Attila hun király vette feleségül, ő maga pedig a szász Veronai Detre elleni harcban esett el, amikor átkelt a Dunán.” /wikipédia/

„Neve mávár! Szevelevek évés havalavak?! Teveve neveve meveg nevem drovomevedávár! Leve vevele!” /Keveve, divicsövő huvun heverceveg, avakivinevek avaz avajávánlávás szóvól/

„Mit makogsz itt, te szerencsétlen?! Nem olvastad a wikipédián, hogy te nem is léteztél, hiszen nincs rád bizonyíték? Mondjuk, akkor nem is csoda, hogy nem olvastad, mert aki nincs, az nem tud olvasni arról, hogy sose volt. Na de, ha mégis olvastad, akkor az meg pont az bizonyítja, hogy mégiscsak voltál, nem? Vagy még most is vagy annak ellenére, hogy egyáltalán nem is vagy?! Hmm… migráns teve legyek, ha értem! Olvasni viszont alanyi jogon nem tudok! Bee-bee!” /a vak hóbirka/

„Migráns teve, mi, költő úr?! Magyarországon nincs migráns teve! Hogy kerülne az ide?! Hogyan és miért ugrana át egy teve egy három méter magas drótkerítést?! Vagy talán a gólya hozza, mint szemérmes családokban a kisbabát?! Vagy a szél által a kerítésre ráfújt hódombon másztak át azok a böhöm dromedárok, he?! Na, most leül a hűvösre és átírja a verset! Nem kell sietnie, életfogytiglan ráér!” /Csávás Kálmán erőkarnagy, a Sittre Ültetett Géniuszok Életfogytiglan Rendészete (SÜGÉR) ököljogi ombudsmanja/

„Migráns tevejogi ombudswomanként úgy érzem, meg kell, hogy szólaljak, csak jelenleg nincs mit mondanom, úgyhogy inkább csöndben maradok, amíg fentről meg nem mondják, hogy mi legyen az önálló véleményem.” /Dr. Omedár Ottokárné Tétova Túrórudilla, OKJ-s képzett zugügyvéd és migráns tevejogi ombudswoman/

„Ki nem állhatom a migráncsokat! Vegyenek példát rólunk és maradjanak ott, ahová valók! Annak idején mi is elhagyhattuk volna Levédiát és Baskíriát, hogy elmenjünk és erőszakkal elfoglaljuk a tejjel-mézzel folyó Kárpát-medencét, oszt' mégis maradtunk a fenekünkön! Ja, nem...” /Hunormagor Huba, ősmagyar árvalányhaj díler/

„Szélhó?! Hóbirka?! Hónyáj?! Honnan szalajtották magához ezeket a torzonborz szótorzókat, költő úr?! Melyik iskolák nyelvtan és irodalom óráiról hiányzott maga rendszeresen?! Most támogassam, tűrjem, vagy tiltsam?! Na, amíg megiszok egy forralt bort ebben a szeles-havas hidegben és eldöntöm, addig is NEM ENG.!” /Szivornya Szilárd, a Poézist Univerzálisan Kezelő Intézmény (PUKI) nyelvvizsga híján bölcsész diploma nélkül maradt főcenzora/

„Költő elvtárs, maga szerint hóbirkák éneklik az Internacionálét?! Maga birkanyájnak tartja a proletariátust, a munkásosztály kőkemény vasöklét pedig hőre olvadó hókupacnak?! Hát milyen munkás-paraszt maga?! Értelmiségi lumpenproletár, aki ideológiailag elhajló?! Hát vágtában tiporja el, haj, ló, csuhajja!” /Gyalu Gyula, élmunkáskáder és munkadalnok/

„Tavasszal hóbirka-ól vad,

Ahogy sok hóbirka olvad!”

/Hópásztor Hugóné Hanyatthomloki Halleluja, hószobrász és havasi gyopár díler/

„Ezentúl te írod majd a Vmeteo előrejelzését?” /M. András, a költő legállandóbb és legtegezőbb olvasója/

„Hát, ha jól megfizetik... Most miattad rákerestem a gugliban arra, mi az a Vmeteo, úgyhogy már tudom. Amúgy sok munkájuk lehet, mert Veszprém megyében mindig gyakori az időjárás.” /F. Endre, a költő saját magája/

„Ki ez a fény részleges visszaverésén kívül semmihez sem értő mentális hóbirka?! Mi ez az időjárás jelentésbe bújtatott álbukolikus műbégetés?! Anyám örök életére esküszöm, olyannyira bűn rossz ez a vers, hogy csak alig pár száz ennél rosszabbat olvastam eddigi életemben, de az is mind Frady Endre volt! Hogy tud egyetlen ember egyszerre minden irodalmi műfajban a legeslegrettenetesebb lenni?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mivel Texasban a legforróbb nyárban is megőrzöm a hidegvéremet, száz mérföldes környezetemben nem olvadnak meg a hóbirkanyájak, a migráns tevecsordák pedig illedelmesen megvárják a határon, hogy beengedem-e őket. Én, a rend vagyok a lelke mindennek.” /Chuck Norris/

Őszi szelek

Fradi sas az őszi szelek szárnyán /térfigyelő kamera felvétele/

Vadulnak az őszi szelek,
Számba befútt avart nyelek
S szembe csapó szürke permet
Áztatja a várótermet.

Hová tűnt a szigetelés?!
Tán egy piréz lopta el és
Bottal üthetjük a nyomát,
S réseken meg üt a gyom át?

Avagy tán egy józan eszét
Vesztett Fradi sas tépte szét?
Esetleg egy hottentotta
Kőkor szaki pattintotta?

Se az egyik, se a másik
Nem oka, hogy tetőnk vásik:
Nem volt már pénz szigetelni,
Stadionra ment mind el, ni!

„Hé! Azt, hogy Ni!, csak mi mondhatjuk, mert mi vagyunk a lovagok, akik azt mondják: Ni!” /a lovagok, akik azt mondják: Ni!/

„Persze, mindig minket, pirézeket gyanúsítanak először! Aztán, amikor bebizonyosodik az ártatlanságunk, meg az, hogy nem is létezünk, akkor se kérnek tőlünk bocsánatot! Suttyó fajüldözők!” /egy nem is létező piréz tetőfedő/

„Nem vagyok fajüldöző, hiszen egy nem létező fajt üldözni sem lehet ugyebár. Az ártatlanságnak pediglen nem kell bebizonyosodnia, hiszen jogrendünk az ártatlanság vélelmén alapszik, így bizonyítani csak a bűnösséget kell.” /Frady Endre, a joghoz is hozzászóló költőgigász/

„Ostoba vagy, mint egy takony.” /Bűzölgő, az Origo hírportál kommentelője/

„Ne sértegess, Bűzölgő, ne sértegess, mert összerondítalak, mint Frady Endre az irodalmat!” /egy takony/

„Hé, gumiagyú költőcske! Én egyrészt sosem veszítem el az eszemet, másrészt egy magamfajta naplopó sosem randalírozik, csak pihen. Téplek széjjel!” /Fradi sas/

„Zugfirkászkám, a te érdekedben remélem, hogy a förmedvényed utolsó sora nem a rólam elnevezett arénán élcelődik, hanem a kapuk mögötti betonfalakkal elrondított MTK pályáról, mert különben lefejellek, mint vak Fradi sas a nagyreflektort!” /Groupama Lajos, a Ferencváros méltán elfeledett cserekapusa/

„Kedves amatőr ornitológus gyerekek! Jól figyeljetek, mert Frady Sasszem Endre bácsi csak egyszer mutatja be a „Hogyan tapossunk egyszerre minél több tyúkszemre?” című magánszámát mielőtt megkezdi jól megérdemelt alkotói szabadságát a Madarat Tolláról Költőrehabilitációs Intézetben.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ősszel engem is mindig bántanak a szelek. Valószínűleg a körtét és a szőlőt nem bírja a gyomrom. Ilyenkor az én alsógatyámat is eláztatja a permet.” /id. Végh Béla, nyugalmazott víz-gázszerelő/

„Béla bácsi, hasmenés ellen vegyen széntablettát! Ha nincs a faluban patika, akkor a legjobb a szénné égetett birkahús, ami a futási sebességet is jelentősen növeli. Irány a legközelebbi juhszén bolt!” /Dr. Fauna Flóra, természetgyógyász és doppingszakértő/

„Juhszén bolt?! Utálom, ha a nevemmel szóviccelnek és doppingolással gyanúsítanak! Az én vizeletem olyan tiszta, hogy még vizeletet sem tartalmaz!” /Usain Bolt, kilencszeres olimpiai bajnok jamaikai csodasprinter/

„Mi ez a hottentotta oroszlánsörény leves receptnél is érthetetlenebb elmepusztulat?! Mi ez a juhszénen elhamvasztott szellemi Frady saslik, ez az önmaga alá vizelt tömény tehetségtelenség?! Anyámat figyelmeztettem, hogy ha bárhol meglát akárcsak egy Fra- szótagot is, kérdés nélkül lője le! Lehet, hogy esetleg áldozatul esik Franz Beckenbauer, Frankenstein, vagy Frakk a macskák réme is, de hát ahol fát vágnak, ott hullik a forgács! Abcúg Fra… (puff!) Jaj, anyám…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A romlott világ háborgása elől versírásba menekülő költő, sőt Költő természeti odatettsége és társadalmi megbomolhatatlansága újabb spirituális edukációnak veti oda gyarló, ám hűséges olvasóinak derékhadát. A beázó elmúlást szimbolizálni hivatott ittvanó ősz újra ittvanásának fiatalos szelletei és könnyáztatta seholléte antagonisztikus szimbiózisban rezonál az emberiség eldologiasodott mindenbírhatnékának nihiljével. A földhözragadtság fölött átsuhanó eklektikus sejtelem azt sugallja, hogy valahol legbelül mindnyájan Fradi, sőt Frady sasok vagyunk! Tyű, de elaléltam!” /Ihaj Csuhajné Szájtáti Szidónia, a Meglékelt Lélekcsakra c. spirituális jajkiáltó magazin művészeti vezetője/

„Ha az őszi esők nyomán itt Texasban egy épületet elönt az ár, akkor a falon át bemegyek, a vízbe mártom a testem és kiszorítom.” /Chuck Norris/

Tavi túsz

A tavi túsz és a felfújt gumilepke
(Némó kapitány felvétele)

Ha engem egyszerre lep két
tó el s felfújt gumilepkét
nem érek el s messze úsznak,
ott maradok tavi túsznak.

Tavi túsznak ottmaradok,
s víz fenéki iszappadok
jelentik nekem a cellát,
s táppal a tó bőven ellát.

Bőven ellát táppal a tó,
hínárragu tök laktató,
ettől vagyok zöld és kerek,
illa berek, nádak erek.

Nádak erek, illa berek,
szeptemberek, októberek
őszi szele partra tesz ki,
Doktor Csont meg kérdi: Ez ki?

Pünkösd

Jézus felszállt, nagy az űr.
Mit készít elő az Úr?
Együtt ül most mind a tíz-
-enkettő és égből tűz
landol rajtuk s nagy a szél,
s mindegyik nyelveken szól.
Tömeg kacag: „Édes bor!”
Péter feláll s mondá: „Bár
Szentléleknek szele fú,
ezért hullámzik a fű,
s elsötétül fönt a Nap,
ne rettegjél kedves nép!
Aki megtér, annak jó!”
Nép csak csodálkozik: „Jé!”
„Keresztelkedjetek meg
oly gyorsan, mint égen MIG!”

(„MIG az, ami eget szánt?
Mondd meg nekünk Péter szent!”
„Az majd kétezer tájt jő.”
Nép meg újra ámul: „Jé!”)*
Most Jézusról mesél ő,
tömeg pedig sóhajt: „Ó!”
Népet mardos lelki bú
s keresztvízbe merül bé.
Egyház ekkor indul út-
-nak a vad korokon át…

*a zárójelbe tett rész a legrégebbi kéziratokban nem szerepel

Iskolás koromban ...

(szabadvers)



Iskolás koromban imádtam távolugrani,
szerettem versenyt szállni a széllel.
Gyors voltam, ruganyos, és a tornaórán
mindig megvertem az osztály atlétáit.
Egyszer a tornatanár (akit sosem láttam,
hogy távolugrott volna) elmagyarázta,
hogy nagyon rosszul csinálom.
Rosszul futok neki, hibásan dobbantok
és szörnyen kezdetleges, amit a levegőben
művelek. Ő majd megmondja, mit és hogyan
kell csinálnom. Megfogadtam a tanácsait
és rögtön mit és hogyan kezdtem csinálni.
Onnantól kezdve nem tudtam nagyot ugrani többé,
onnantól kezdve nem szálltam versenyt a széllel,
onnantól kezdve nem szerettem távolugrani.
Két tornatanártalan évtizednek kellett eltelnie
ahhoz, hogy ismét kedvem legyen hozzá.
Ismét versenyt akartam szállni a széllel, de
nagyon megvert. Ő még mindig olyan gyors,
mint régen.
A szélnek szerencséjére nincsen tornatanára.