Ebéd után

Kedélyesen kanalazó Költő

Ihaj-csuhaj, vidám e nót-

-a, mert ettem finom spenót!

Benne kettő tojás vala,

Ingyom-bingyom, sala-lala!

Spenót előtt volt egy kevés,

Ám jó lebbencsleves evés!

Nem is mondom, olyan banál-

-is, hogy táncot járt a kanál.

Kenyér kinyír, mégis a tunk,

Mit ki végül nem hagyhatunk!

Végső élmény, nem a nullad-

-ik: Ki magyar, szaftba fullad!

Ebéd után jön a szieszt-

-a, most épp próbálom ki ezt!

Oszt’, nyammogván mákos pitén,

Termelek majd GDP-t én!

„Költő úr, magát kinyírja egy kenyér?! Csak nem dobott meg valakit kővel, aki visszadobta szilánkosan tört másnapos tesco-s kenyérrel, amitől szétfröccsent a koponyalapi mirigye?! Több spenótot kellett volna ennie, hogy olyan erővel tudja eldobni a nehéz követ, hogy miután a repülés végén kiderült, hogy hol állt meg és kit hogyan talált meg, az illető már semmit se legyen képes visszadobni és annyit se tudjon mondani, hogy tunk jú verimaccs!” /Szaft Szilárd, az utolsó sréghajlító/

„Költő úr, ön Ákos vitéz,

Ki nyammogva mákos pitéz?!”

/Pite Petiné Pata Patália, az Ákos Vitézek Hivatala (ÁVH) nyilvántartási főosztályának rigmusszabályozója/

„Látom, valakinek nagyon ízlik a mákos pite... Már más versben is volt róla szó. Szerencsére Ákos vitéznek nem spenótot kellett ennie előtte. (Amúgy én szeretem a spenótot, de ő biztos nem szerette volna, mert a gyerekek nem szokták szeretni.) Ezek után jöhet a mákos pite recept versben!” /M. András, a költő legállandóbb és legmákosabb kommentelője/

„Egy rész mákon két rész pite,

Rá porcukor szakács hite

Szerint két vagy három kanál,

S piténk máris glédában áll.”

/Mokány Mákonyné Sóti Sütilla, az Abszolút Mákos Pitét Előkóstoló Receptorok (AMPER) vércukorszint szabályozója/

„Enni kell. Evés után pedig emészteni. Az emésztés energiaigényes. A kognitív funkciók is energiaigényesek. Az erőforrások végesek. Az ember vagy verset ír, vagy emészt. A költő is ember. Isten óvja a GDP-t!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tudhatná azt maga, eF úr,

Ki poéta lelkébe fúr,

Amikor a Költő emészt,

Energiát éget, nem észt!”

/Dr. Zsiger Zsigmond, a Poétikus Energiafelhasználást Termodinamikai Poláris Analízissel Lokálisan Aktualizáló Cirkulációs Kataklizma (PETPALACK) kilokalóriaszámlálóbiztosa/

„Tisztelt ZséZsé doki! Energiát nem égetünk, hanem felhasználunk, vagy felszabadítunk. ATP - adenozin trifoszfát. Ez a sejtjeink üzemanyaga. Mindegy, hogy agysejtek, vagy bélhámsejtek, vagy vázizomsejtek, stb. Az emésztés elsődlegességet élvez, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban történhessen, minél kevesebb energiaráfordítás árán minél több energiát szabadítson fel. Ilyenkor a test paraszimpatikus állapotba kerül, a felépítő folyamatok vannak előnyben, vázizmokban, agyban energiaszint csökken. Tovább is van, csak mondom, hogy erre utaltam a kommentben. Riszpekt.” /F. Péter, a költő humán végzettségű nyughatatlan mérnökkollégája/

„Energia nem ég el, csak állami közbeszerzés során átalakul magánvagyonná, azaz nem tűnik el, csak elveszti közpénz jellegét, de azt nyomtalanul!” /részlet a Hogyan legyünk multimilliárdos víz-gázszerelők? c. kézikönyvből/

„Spenótra GDP-nóta? Hmmm... Erős lesz.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas GDP őstermelő/

„GDP-nek ereje

Jó spenótos derelye!

Ez kell, Doktor Házikó,

Nem a szovjet gázikó!”

/Dr. Eu Tanáz, közgazdasági kamikáze és költészeti kultúrsokker/

„Kikérem magamnak, hogy szórakozzanak a monogramommal, mert olyat teszek, hogy rámegy a hasuk!!!” /Gerle-Defekt Pentele (GDP), a Szobrokat Óvó Társaság Alhasmenéses Galambok Székletét Ártalmatlanító Munkacsoportja (SZÓTAGSZÁM) gázcső dugózási polihisztora (gdp)/

„Költő úr, ön fogasra akasztott egy kabát és megevett egy spenót? Gratulálunk, ön nyert tizennégy karát!” /Dr. Drót Dagobert, az Automatikus Tárgyeset Támogató Irodalmi Léhűtők Alapítványa (ATTILA) félisteni ostora/

„Enjambement, medveanyám, enjambement! Frady Endre úgy töri a sorvégeket, mint sarki jég az eszkimó műugró fejét. Emellett úgy falja és vedeli az automatikus tárgyeset, mint sáska a spenót és szürke a barát! A költő útja az irodalmi Nobel-díjig a gyomrán át vezet. Na, ez az igazi nagydolog!” /Guriga Görögő, a Tökéletességre Rezonáló Álom Gyár Alapítvány (TRÁGYA) szépirodalmi hatótávolság üveggolyóvá gömbölyítője/

„Mi ez az emésztetlenül ideöklendezett kultúrmocsok?! Frady Endre tipikusan az az ember, aki egy operaelőadáson nem csak, hogy böfög egyet a nézőtéren, de eközben maga elé tart egy hangszórót is! Ez a verselő bélcsatorna ugyanaz a költészetnek, mint porcelánvázának a kézigránát, mint lakodalmi menünek a tehénlepény, vagy mint kártyavárnak a földrengés! Frady Endre spenótos székletmintája több információt hordoz, mint bármelyik verse! Kössön bele a szájába a mákos pitéje!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Spenótevés után én a tányért nem kitunkolom, hanem szafttal együtt lenyelem, a gyomromban savval megmosom, majd visszaböfögöm a helyére. Olyan tiszta lesz, hogy ahhoz képest egy sterilizált kutatólabor egy miazmás dögkút.” /Chuck Norris/

Szél süvít...

Szél süvít bár s püföl permet,

Testalkatom átlag termet,

Súlypontom sincs nagyon fölül,

S fejemre, ha bárki fölül,

(S nyomás alá kerül agy ott)

Szélfúttan se esik nagyot!

Eső áztat, pancsi-pancsi,

Ám én, a bősz kejfeljancsi,

Midőn bántanak a szelek,

Esek-kelek, esek-kelek,

Habár közben felrikoltok:

Jaj, fájnak a kék-zöld foltok!

Persze ki mint én, ily vagány,

Arra csőstől hullhat a gány,

(Imitálva Izomka bá’-t)

Akkor se hord esőkabát,

S lábára se kell pár csizma,

Viharhatlan minden izma!

„Kölcsönös előny, mondhatni szimbiotikus katarzis származik abból, ha agynyomóan fölülök egy átlagmagasságú ember fejére. Ő kicsit szédül ugyan, de magasabbnak látszik, én pedig nem ütöm meg magam túlzottan, ha lefúj a szél.” /Fejtetőre Fölüléssel Hökkentő Hapci Benő, apró antihős/

„Költő úr, körülbelül ugyanannyi embert érdekel a maga szél ellen ízelt testalkata, mint amennyit a pártok részletes roma felzárkóztatási és közoktatási programja, vagy a szántalpas-székes paralimpikon eszkimó rúdugrók versenynaptára! Húzzon jeticsizmát, vegyen fel prémkabát, oszt’ költés helyett irány a végtelen orosz hómező! Menetelés közben igyekezzen kimelegedni, mert ahogy a nagy barguzini költőnk mondta:

          Fogoly, sokkal jobban tenné,

          Hogyha gyorsabban haladna

          Saját érdekében enné’!

          V Szibíri ócseny hóladna!”

/Jegesmedvegy Jenő, a Télvíz Ellenére Szibírt Kibírt Óriás (TESZKÓ) érdemrenddel kitüntetett munkatáborszernagy/

„Imitálsz, idegesítően idióta izomcsirke, imitálsz?! Istenuccse irritálsz! Idene igyíszudá! Iszkiri!” /id. Izomka Igor, irkutszki ingerszegény integrátor/

„Engem sem szokott zavarni egy kis eső. Mindig arra gondolok, hogy jót tesz a növényeknek. A szelet meg már megszoktam itt, Veszprémben. Nem kell ehhez szuperhősnek lenni, csak jó helyen kell lakni.” /M. András, a költő legállandóbb és legidőjárásrezisztensebb kommentelője/

„Könnyű, M. úr annak, aki

Szigetelt lakásban laki-

-k, s onnan nézi, hogy áz' a ház

Rajtam s közben bruhahaház!”

/Éti a csiga/

„Jövőmnek két melegágya:

Sok nedvesség s laza trágya!

M. úr, ürítgessen csak rám,

Attól nő a csím és csakrám!”

/távol-keleti spirituális tudatnövényzet/

„Frady Endre, mint kék-zöld? Egy lila-zöld Újpest-Fradi rangadó után biztosan!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ellendrukker/

„Ház úr, maga szerint reccsen

Frady teste kinn a meccsen?!

Erős ő, mint Jason Statham,

S akit megüt, az lesz tetem!”

/Jason Stathamné, magyar hangja Epres Attiláné/

„A verseivel morális macskajajhoz hasonló érzést kiváltó költőt időjárási körülményektől függetlenül is mindig foglalkoztatta saját átlagtermete. Gondoljunk csak a méltán közismeretlen Testalkat című versére! Vagy inkább mégse gondoljunk! Ennek eldöntéséig mindenesetre itt elolvasható:

          Talpam a fejemhez képest

          Tök mélyen van énalattam.

          Vagy ily magas ez a szép test,

          Vagy pediglen szétszakadtam!

Önnön vertikalitásának, illetve felborult állapotában horizontalitásának tudata, mely nagyságrendi egyenlőséget tesz az átugrása és a megkerülése közé, jól megfigyelhető a közel négyzet alakú hatsoros versszakokban. A Lego szerűen építkező mű meghalad minden olyat, aminek a túlhaladottsága már korábban is idejétmúlt volt. Frady Endre ismét megelőzte a korát, amire a hálátlan kora a gyors távozása reményében satufékezéssel, majd gyors tolatással reagált. Sic transit gloria mundi!” /Mundi Glória, a Sicc Tranzit macskaváróterem kultúrfelelőse/

„A vers megírása után levett vér- és vizeletmintából megállapítottuk, hogy a költő sem alkoholt, sem tiltott teljesítményfokozó szert nem fogyasztott, vagyis igaz, amit a kétsorosában állít, nevezetesen:

          Biztos úr, a vádja koholt,

          Nem ittam ma véralkoholt!

azaz teljesen magától, vegytisztán ilyen hülye. A mű tehát hitelesíthető, de minek?!” /Dr. Doppingirtó Dezsőné Antitestes Anabolika, a WADA világirodalmi vezérfonalféregirtója/

„Doll cerae Frady Endre pungere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico. - 

Frady Endre viaszbábuját szurkálni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” /Opportunista Ottokár, óvatos ó-latin oktató/

„Mi ez az emberiség maradék jó ízlése elleni merénylet?! Nem értem az emberiséget! Megoldottuk a Holdra szállást! Megoldottuk a Fermat sejtést! Megoldottuk a műtéti érzéstelenítést! Megoldottuk a birka klónozást! Megoldottuk a tablettából történő borkészítést! Megoldottuk az időjárás előrejelzést! Megoldottuk a StarWars sorozat teljes lebutítását! Megoldottuk a sajtkészítők boldoggá válását! Frady Endre teljes elhallgattatását és hermetikus elzárását miért nem tudtuk megoldani?! Meddig hagyjuk, hogy bántsanak minket Frady Endre szelei?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ahogy a nagy magyar vidék még nagyobb magyar költője, Szélkakassy-Szittya Szandokán mondta:

          Okos ember nem beszél,

          Mikor süvít szembeszél!

Úgyhogy inkább nem szólok egy szót se, és mivel hallgatni arany, illetve a hallgatás beleegyezés, így némán elviselem, amikor engem arany ér. Bár hidegzuhanyos vallatók kezei között nyirkos, aki néma!” /Telített Tódor, titoktartós tejesember/

„Egyszer egy hurrikán középpontjába kerültem egy véletlenül a fejemre ülő elefántcsordával egyetemben, de csak akkor vettem észre őket, amikor a forgószél okozta rotációs röpködés közben úgy elszédültek, hogy körbehányták a helyet, ahol mozdulatlanul mérlegálltam.” /Chuck Norris/

Kis magyar fociliga

Kezdődik az enbé egyke,

Színes tévén látok egyke-

-dvűen ingyenélő hetyke

Szenegálit, szerbet, horvát*,

S átkot kérek rám, mogorvát:

Lőjön engem vadász (orv) át!

Ezt bámuljam?! Inkább haljak!

Üssenek el csészealjak,

Vagy legyek vak hibrid hal-jak!

Távkapcs’, labdarúgás, angol!

There are more than only one goal,

Életkedvre csak ez hangol!

Elmémbe sok élményt bevés

E kreatív pályán levés:

Briteknél a faláb kevés!

Pofont rám keverni le kén’

S csoroszlyázzak csorba ekén,

Ha hun focit megnézek én!!!

*automatikus tárgyeset

„A magyar labdarúgás nem tehet róla, hogy a két p betűs járvány, a pandémia és a puskásakadémia teljesen agyagba döngölte. Remélhetőleg előbb-utóbb mindkettő nyomtalanul eltűnik és akkor újra lesz Aranycsapatunk, de legalábbis egy nagy Arany Ászok bulit csapatunk!” /Ászok Ányos, sörfoci szponzor/

„Működik a munkamegosztás. Itt stadionok épülnek, máshol csapatok. A stadionok világbajnokságát már megnyernénk.” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Nem működik, M. úr, működ’!

Közpénzhomályt gerjeszt mű köd,

S árnyak közt épülnek konok

Elszántsággal stadionok.”

/Tényfeltáró Tömörcz, a Közpénzügyi Összeesküvési Vircsaftok Észbontó Rendszerét Leleplező Újságírás Diadalíve (KÖVÉRLÚD) c. monetáris lényegmagazin tördelt szerkesztőjének a traumatológián íródott verse/

„Sok közpénz – kevés eredmény, sok akadémia – kevés tehetség, sok idegenlégiós – kevés magyar, sok stadion – kevés néző, sok reflektor – kevés fény, sok hűhó – kevés hűha! Ami sok, az sok, de ez így is nagyon kevés!” /Sok Sománé Kevés Krimhilda, a Tudományos Összehasonlító Kör (TÖK) lámpás szögfelezőnője/

„Azt szeretem a magyar – illetve magyarországi, mert magyar alig van – focistákban, hogy edzések és meccsek után mindig betérnek hozzám folyadékpótlásra és hajnalig elbeszélgetünk a labdarúgók legfontosabb kellékéről, a gázpisztolyra szerelhető hajzselé fellövőről.” /Lé Leó, a Tütü szeszpresszó csaposa/

„A leghatározottabban kikérem magamnak azokat a rágalmakat, hogy a korosztályos csapatainkba nem a legtehetségesebb és legszorgalmasabb gyerekek kerülnek, hanem azok, akiket a dúsgazdag és befolyásos apukái bevásárolnak! Az, hogy az utánpótlás válogatott a Csányi – Matolcsy, Kósa, Mészáros, Gattyán – Semjén, Rogán, Lázár – Áder, Orbán, Kövér összeállításban játszik, csak a véletlen műve! Amúgy pedig nem lehet csodálkozni, hogy az ország legrátermettebb emberei tudják a legtöbb futballokos gént továbbörökíteni az utódaikra! Nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen a dolgára!” /Csányi Sándor, a Magyar Labdakiszúró Szövetség (MLSZ) elnöke/

„Magyar fociban lenni ócseny harasó! Én kapni itt rengeteg pénz! Én csinálni kemény tréning! Fiúk csinálni nem csak málenkíj robot! Bálsój robot! Csak egy baj lenni, labdát kiszúrni! Ócseny borzalmas látni! De nem baj, én kapni itt rengeteg pénz!” /Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov, a Ferencváros orosz vezetőedzője/

„Nem vagy-vagy, hanem és, sőt is-is! Nekem nem volt választásom, hogy vagy csészealjak üssenek el, vagy vak hibrid hal-jak legyek, hanem mindkettő! Mit tegyek, nem láttam se a száguldó csészealjakat, se azt, amikor az elütésem előtt kidobták az egyik ajtón Pataky Attilát, aki pont rám zuhant és így nagy szerencséjére egy súlyos agyrázkódással megúszta az esést!” /Dönci, a vak hibrid hal-jak/

„Sorfal szélén állok,

Mellettem csapattársok,

Mellettem csapattársok és zöldök.

Sorfal szélén állok,

Így könnyen eltaláltok,

Így könnyen eltaláltok, zöldök.

Ha egyszer odébbállok,

A sorfalszélről majd hiányzok,

El engem nem találtok, zöldök!”

/Pataky Attila, egy jótékonysági meccsen a kis zöld ufonauták általi agyműtéte után/

„Pataky Attilát véletlenül raboltuk el. A kissé köpcös testalkata miatt magyar focistának néztük és tudományos vizsgálatnak akartuk alávetni, hogy megoldjuk a világegyetem egyik legnagyobb rejtélyét: Hogyan lehet ilyen horribilis befektetéssel ilyen vérlázítóan gyenge futballt produkálni, ami még nyomokban sem emlékeztet arra a sportágra, amit a Galaxisban labdarúgásnak hívnak?” /W_zx:br~g_fty0<X, a zöldök labdarúgásügyi szóvivője/

„Mi ez a nem tudom, mi ez?! Ki merészel verset írni kőbaltával és fadoronggal?! A magyar futball valóban szégyenfolt, de azért nem kéne alásüllyedve megpróbálni sugárban fölokádni rá, hogy aztán visszahulljon a költő tompa tekintetébe a répaszaft! Ha a költészet egy labdarúgó mérkőzés lenne és Frady Endre végezné a kezdőrúgást, akkor a meccs már a legeleje előtt félbeszakadna, mert kettétört és szálkákkal teleszurkált labdával nem lehet focizni! Frady Endre mindaz a labdarúgó irodalom számára, amit az nem szeretne, hogy legyen neki! Frady Endre az emberiség két lábon járó primer és szekunder szégyenérzete!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én edzhetném a magyar focistákat, a felsőtestük is olyan szálkás lenne, mint a falábuk. Sajnos a múltkor egy ebéd utáni jobb emésztést elősegítő könnyed átmozgásomat velem akarták csinálni, de két perc után már jött is értük a mentő, pedig még csak a bemelegítés előtti légző gyakorlatoknál tartottam. Ripityára törte a zselétől merev hajukat a huzatom.” /Chuck Norris/

Lipót szonett

Torinóban járva Lipót

Parton ülve inna ki Pót,

Ám valaki beszór hypót,

S behabzik a foga, mi pót.

Lipót hápog, mint egy hal! Jáhn

Ferenc kórház messze! Balján

Térdel s éleszti egy talján,

S hypógömb pukkan ki alján…

Lipót erős, mint több ház Lee,

S belőle kipumpált száz li-

-ter hypót is túlél! Mázli?

Nem mázli! E vasszervezet

Lipót* győzelemre vezet,

S paff a hypós szakszervezet!

*automatikus tárgyeset

„Kedves költő úr, őszintén örülünk, hogy ön szőrén üli meg az automatikus tárgyeset! Ön megérdemel egy lírai aranylant!” /Egyté Egyed, az Automatikus Tárgyeset Osztogatók Mohlepte Babzsákjainak Ormán Múlt Bedaráló Alegység (ATOMBOMBA) kétté díjas alanyi állítmánya/

„Költő úr ma Pót és Lipót fiaként döngeti az épelméjűség határát jelképező kapukat és falakat.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ugatsz?! Megütlek úgy! Kifejellek az orrnyergedből, hogy átlátsz a szemeid között, te bliccelő gőzgombóc!” /Lee Poth, fekete karszalagos piréz migráncs BKV ellenőr/

„Pöcegödörmélyentisztelt költő úr, a Lipótokat megszégyenítő Lipót névnapi förmedvényéért életfogytiglani beutalót kap a Lipótmezei dühöngőbe! Reméljük, nem tartja fel sokáig az ott dolgozókat és hamar megürül a kényszerzubbonya!” /Pót Lee Lipót, a Brúszlí Imitátorok Degenerált Egylete (BIDE) csapkezelője/

„A vers hypótól letisztult gondolatmenete egyértelműen happy endet ígér, és meg is kaptam. Köszönöm minden olvasó nevében.” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Milyen happy end, leglelkesebb és legállandóbb olvasó úr, milyen happy end?! Az, hogy mi paffok lettünk, mert nem murdelt meg ez az idióta, az magának happy end?! Darwin díjat kellett volna kapnia a manusnak, amiért ki akart inni egy folyót, ehelyett túléli és győztesként hagyja maga után a kiszáradt medret?! Magának a globális felmelegedés okozta kiszáradás veszély, a környezetvédelem az smafu?! Na, hajtson fel soványsertés vágtában egy flakon hígítatlan hypót! Abcúg Frady! Hajrá Fradi!” /néhai Hypós Feri (1966-2010), a ferencvárosi fociultrák és a hypós szakszervezet felejthetetlenül fékezhetetlen fővezére/

„Roppant figyelemreméltó nyelvészeti belső ellentmondás, hogy amíg az ultra és a hypó erősen habzik, addig Hypós Feri (Isten nyugosztalja!) és az ő ultrái sosem haboztak, még a lovas rendőrök által fékezetten sem. Ugye milyen érdekes? Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Grammatika Gerzson, az Akadémikus Nyelvészek Állami Minisztériuma (ANYÁM) érdekességkutató szakállamtitkára/

„Amidőn a Vadászszimfónia (Jagdsinfonie) című, négy kürtre és vonósokra írt művem Farkas folyosó (Wolf gang) epizódját komponáltam, éreztem, hogy ebből valami különlegesség fog kisülni.” /Leopold Mozart (1719-1787) alias Csokigolyó Lipót, zeneszerző és zenész apuka/

„Na, tudtomon kívül és akaratom ellenére már megint belekeveredtem valahogy egy versbe, ráadásul egy nagyon rossz és teljesen értelmetlen fajtájúba! Pech! Nomenestomen monnyonle!!!” /Mázli Midiklorián, OKJ-s képzett jedi és betanított luk ács alias Luke Luck/

„Rosszul szálló lópatkó

Által talált Lipótka

Sírját ásd meg! Lapát kő’?!”

/Gödörmély Golyva, a Sötét Középkori Y-kromoszómás Pusztultak Egyesülete (SKYPE) Leopold-díjas temetkezési főkolomposa/

Egyrészt nem Jáhn, hanem Jahn, bár kiejteni á-val kell, másrészt jézusmáriaszentjózsefmitvétettem?! Rövid, de velősen tragikus életem során sok mindenen átmentem, sőt, de ez a szonettnek álcázott dekadens kriptoburzsoá versezet még nekem is durva!” /Dr. Jahn Ferenc (1902-1945), orvos, publicista és a róla elnevezett kórház első két szava)

„Ez az aljas indokból, különös kegyetlenségből elkövetett és előre megfontolt szándékkal végrehajtott szonett megcsúfolás olyan botrányosan gyomorforgató, hogy már az első versszak olvastán telehánytam a költők lelkébe taposásra használt vasalt munkabakancsomat, a továbbiaknál előbb a tehetségkutató zsűriben savazáskor hordott gumicsizmámat, végül a Mikulás lábáról tavalyelőtt leordított, majd tavaly kitett és ottfelejtett piros bundacsizmát, bár utóbbiban a rengeteg virgács miatt alig volt hely! Követelem a költő betoncsizmával előre történő beúsztatását a Pó folyó egy magas hypotartalmú mély örvényébe, alacsony vízállás esetén pedig a hypotalamuszának ütlegelését egy fajsúlyos célszerszámmal!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki olyan ványadt satnyapuding, hogy nem tudja kiinni még a Pó folyót sem, az annyit is ér! Az emberiség génállományának egészsége érdekében az ilyen nyomoroncokat meg szoktam rágni és ki szoktam köpni a világűrbe. Utána százszázalékos hypóval kimosom a számat, majd a legyengült hypót veszélytelenített hulladékként belehányom egy épp kitörni készülő izlandi vulkánba, hogy lenyugodjon!” /Chuck Norris/

Stop Karácsony!

Jézuska lát gigaplakát*:

Stop Karácsony?!?! – esik álla,

S esett állon botlik vak át,

Ki előbb még talpon álla.

Felsegítik szorgos kezek,

Blőd hírt Jézuska míg emészt

S rájön, leosztáskor ezek

Közpénzt kaptak csupán, nem észt.

„Keresztények börtönében

Mikor nyújtsunk át a rácson

Bejglit, melyben mákszín ében,

Atyám, hogyha Stop Karácson-

-y?!”

*automatikus tárgyeset

„Hát rólam már nem írnak verset?! Engem már senki sem akar megállítani?! Engem már be sem betiltani?! Én már ne is monnyakle?!” /Stop Gyurcsány!/

„Nyugi Fletó, nyugi! Te is ott leszel túl a rácson, amikor benyújtják nektek a nyomokban ébenfekete színű mákot tartalmazó bejglit, de te monnyálle róla, mert te olyat kapsz, ami után a fal adja a másikat!!!” /Igazságosztó Hapci Benő, az Avítt Cirkuszok Haragját Tartó Ultraradikális Népnemzeti Galeri (ACHTUNG) ideológiai ökle/

„Zseniális! Marketing okokból most piacra dobjuk a Stop Karácsony! c. CD-nket, majd látványosan feloszlunk, és évenként tartunk telt hasas sonkazabáló emlékkoncerteket a betiltott Karácsony évfordulóin! Dőlni fog a lé és mákosodni fog a bejgli! Köszönjük!” /Beatle Ham együttes/

„Mindeközben tudd, hogy lesz, akit majd picit idegesít, ahogy megverseled, hogy Téged kissé idegesít, ahogy kiplakátolják, hogy őket mennyire idegesíti, ahogy az ellenlábasaik hirdetik, hogy őket felettébb idegesíti, hogy…” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Á, akit ez idegesítene, az úgyis csak a címet olvassa el és kezdi el skandálni, mert nincs hozzászokva egy-két szónál hosszabb hívóüzenetekhez!” /F. Endre, a humán végzettségű mérnökkolléga költőgigász vénájú mérnökkollégája/

„Nem lehetne inkább Stop Húsvét?! Utálom, amikor részeg fajankók összebüdösítenek a pacsuli kölnijükkel és nekem úgy kell csinálnom, mintha örülnék ennek és etetnem-itatnom kell őket, míg el nem húzzák végre a tele belüket! Abcúg hímnem! A férfiak a teremtés koronavírusai!” /özv. Emanci Pálné Brün Hilda, a Dühös Asszonyok Feminista Kiáltványozó Egyesülete (DAFKE) sodrófakezelője/

„Jézuska és a Karácsony a múlt, a közpénzt legeslegoptimálisabban felhasználó gigaplakát a jelen, a bejglire éhes keresztények börtöne és az automatikus tárgyeset a szomorú jövő – időzavart érzek az Erőben! E súlyos anakronizmusok teszik az egyébként jellegtelenül középszerű verset szélsőségesen sehovátehetetlenné! NEM ENG.!” /Pecsétőr Pacsuli, az Ótvargyenge Verseket Okvetlenül Degradáló Alapítvány (ÓVODA) betanított főcenzora és Krasznaja Moszkva díler/

„Ajtonyéknál a Jézuska hozza az ajándékot, Gergőéknél az angyalka, Marciéknál a Télapó, Dönciéknél pedig a Mikulás. Nálunk bezzeg nincs semmi misztikum, csak a nevelőapám dugdossa a fa alá a szajrét, míg anyám megpróbálja elterelni a figyelmemet! Ezt a vircsaftot!!! Tényleg jó ötlet ez a Stop Karácsony!” /Éleslátó Éliás, középső csoportos óvodás/

„Ki nem állhatom az automatikus tárgyeset! Stop Liscipő!” /Simatalpú Sebő, síkideg síkidomár/

„Keresztényüldözést vizionál, költő polgártárs?! Tele börtönök és stop karácsonyi száraz bejgli?! A rakás máglya nem ugyanaz ám, mint a máglyarakás! Szeretné, ha ürgebőrbe varrt búvárként vetnénk oroszlánfókák elé a Colosseum nagymedencéjében?! Na, most átnevelési célzattal kap egy makarenkói pofont, majd a magához térése után tartsa ide a másik pofáját is, oszt’ tűnés közmunkára, míg szépen beszélek!” /Csávás Kálmán arcnagy, az Óriási Tökfejeket Véraláfutásosra Agyabugyáló Rendészet (ÓTVAR) reklámarca/

„Egyetértek Frady Endrével abban, hogy meg kell szólalni, de abban nem, hogy pont neki! Igazság szerint bárkinek, aki nem ő! Ő annyira kontraproduktív, hogy ha fa lenne egy erdőben, akkor a déli oldalán nőne a moha, de még az is befelé! A közéleti irodalomnak pont akkora szüksége van Frady Endre szánalmas médiahisztijére, mint egykének a mérleghintára! Ahogy anyám mondaná: Stop Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„El a kezekkel a Jézuskától, mert vállból letöröm az összest az aurámmal! Ettől függetlenül szerencsére nem kell Karácsony ahhoz, hogy megajándékozzam az emberiséget önmagammal.” /Chuck Norris/

Birsalmasajtos börtönballada

Be ennélek, be falnálak

Drága birsalmasajt, ó!,

Ám üresek kint a tálak,

S zárva van a vasajtó!

Jaj, ejtettek, jaj, tartanak

Konyhán téged rabul ám,

S kezemben csak üres csanak…

Megrázó e fabulám!

Tanmesémben nincs bár mese,

Tan se tán, csak egy eset,

S olvastán ne rágódj te se,

Csupán köpj egy hegyeset!

Ajánlás:

Herceg, hogyha zárt a vasajt-

-ó,

Te se egyél birsalmasajt,

jó?!

„Jó, de én is ajánlok magának valamit költő úr! Meg ne próbáljon még egyszer letegezni, mert nyíllal van tele a tegezem és a végén még a vasajtóhoz szegezem! Ajánlom magamat!” /Herceg Huba, potenciális diktátor/

„Költő úr, a befejezésből úgy látszik, hogy elsajátította az automatikus tárgyeset. Kár, hogy mást nem! Mindenesetre fölöttébb sajnálatos, hogy nem választott valami sokkal jobb alternatív befejezést, ami kevésbé beletörődő, miáltal jobban visszaadná lovasnemzetünk visszafelé nyilazó virtusát, valahogy így:

          Gyerünk Béci, Julcsi, Miki,

          Törjük be a súlyos vasajt,

          S szabadítsuk rögvest mi ki

          Azt a bús rab birsalmasajt!

Na, ez talán megmentette volna az egyébként menthetetlen versét attól, amit hivatali kötelességemnél fogva most reagálni vagyok kénytelen: NEM ENG.! Ja, és köpök magára egy hegyeset!”

/Lektorkai Lajos, a Költészeti Öntevékenységtől Példastatuálással Elrettentő Társaság (KÖPET) betanított főcenzora/

„Ki ez a költészetileg kontraszelektált kakadu, aki beleböfög a balladámba?! Ez az alternatív befejezés egyrészt nem illene bele a ritmusképletembe, másrészt agresszíven feloszlatná a balladai homályomat! Lükepék!” /F. Endre, költőgigász/

„Csanak, mi?! Fabula, he?! Csak nem gondolja, hogy minden verséhez elő fogom venni a néprajzi és a kultúrtörténeti nagyszótáramat?! Még jó, hogy itt a Google! A böllér cakkozza ki a lepcses etetőjét! Tudálékos idióta!” /Kortárs Kenéz, a Szürke Állományt Jelentősen Színesítő Alapítványi Gimnázium (SZÁJSZAG) rendszeridegensége miatt kirúgott rendszergazdája/

„Sose gondoltam volna, hogy valaha is verset írnak majd rólam, de azt se, hogyha egyszer mégis, akkor pont ilyet. Hát... nem is tudom, szeretném-e, hogy kinyíljon az a vasajtó...” /a bebörtönzött birsalmasajt/

„Sajt? Pipa. Karcer? Pipa. Homály? Pipa.

De vajon mi köze mindezeknek egymáshoz? Pipa. 

És milyen lesz egy felkészületlen kolléga, ha elolvassa? Pipa.”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Két tehén ultizik az út szélén. Arra repül két mókus, mondják nekik:

- Vigyázzatok, mindjárt jön a vonat!

- Nem baj, tudunk úszni.

A tanulság: térdig érő szélben nem lehet cseresznyefát hegeszteni.

...

Mi van, ha én csinálom, trollkodás, ha a Költő úr, akkor meg művészet?!”

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Rendesek ezek a mérnökkollégák, akik inkább felfalazzák a köntört, minthogy tűzokádó vehemenciával nyíltan elmondják a költő úrnak, hogy hová menjen, de ízibe!” /egy magát megnevezni nem kívánó ismeretlen olvasótábortűzoltóautóvezető/

„Bár a költő szemmel láthatóan nem gondolt arra, hogy érettségi tétellé válása esetén a diákoknak fel kell tenniük és meg is kell válaszolniuk az obligát ’Mit gondolt a költő?’ kérdést, ám ettől eltekintve a mű önmaga helyett beszél, csak azt nehéz megállapítani, hogy pontosan mi mellé is, de hát ezt teszi talányossá a mindent befedő balladai homály. A versből ugyan nem derül ki, de a kíváncsi olvasótábor minden tagját személyesen ismerő ravasz költő által kerülő úton sugallt internetes keresésből már igen, hogy a birsalmasajt a világ legegészségesebb sajtja annak ellenére, hogy nem is sajt. Nem csoda, hogy ekkora titok birtokában fogságban tartják. Gyerekek, jövő órára szabadítsatok ki és egyetek meg egy birsalmasajt!!!” /Csofolák Csabáné Csupacsont Csilla, középiskolai magyartanár/

„Nekiúszván hegyes csőnek,

Kilyukadt a szlovák csónak,

S vizet meregetnek cseh nők,

Kezeikben egy-egy csanak.”

/balladai homályú kancsalrímes falfirka egy csehszlovák börtön tök távoli tengerpartra néző ablakában, ahová soha nem süt be a Nap/

„Mi ez a semmi létezőhöz sem hasonlító értelemmentes miafene?! Mennyire fertőző?! Van-e rá ellenméreg?! Mit gondolt és miért semmit sem, az, aki megírta?! Egyáltalán miért kellett megírnia?! Lehet, hogy Frady Endre nem is létezik, hanem ő is csak egy kínai laboratóriumból ránk szabadított mesterséges algoritmus, amelyik számítógépes vírusként teleírja az internetet versnek látszó szellemi koronavírussal és traumatikus agyzsugorítással visszasüllyeszti az emberiséget a barlangrajz feltalálása előtti állapotába?! Anyám, fogadj vissza a méhedbe, magzat akarok maradni, míg a világ felől elvonul a fradyendreizmus viharfellege!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hé, Puzsér úr, maga eléggé lenézi a mi szellemi színvonalunkat csak azért, mert nem firkáljuk össze a barlangjainkat! Mindenesetre, ha legközelebb időgépbe ül, ne hozzánk jöjjön, mert úgy ledorongoljuk, mint egy sebzett mamutot!” /egy barlangrajz feltalálása előtti ember/

„Én gyerekkoromban a mamutot nem dorongoltam, hanem felrúgtam a légtérbe, ahol a légsúrlódástól leégett a szőre és olyan omlósra sült a húsa, hogy készételként hullott bele a tátott számba és simán lecsúszott az emésztőrendszerembe a birsalmasajttal csúszóssá tett nyelőcsövemen át. Csak az agyarát kellett péppé zúznom a gyomorizmaimmal.” /Chuck Norris/