Szegény jávorszarvast, míg rén-
-szarvas volt, gyötörte migrén,
Ám fajváltó műtét után
Fejfájatlan néz, bár bután.
Fáj a feje? Rossz a faja!
Nem segít a reformkaja,
Mert csak más salakot hajt át!
Döntsön jól és váltson fajtát!
Ne kösse eredet iga!
Váltson gnúról sasverébre,
Kenguruból legyen csiga!
Aki gyík volt, legyen válltás-
-ka ma! Emberiség, ébre-
-dj, itt a faja fajtaváltás!
„Migrénes fejfájás esetén való igaz, hogy a pácienst műteni kell, de nem a faját át, hanem a fejét le! Ahogy a méltán elfeledett felcserpoéta mondta:
Ha a beteg magát hagyja,
Fejből kikerül az agyja,
Megszűnik a fájás nagyja,
S neje víg, Nagyjova Nagyja.
Ha nem műtik, ha fáj feje, hamar lesz neki fejfája.” /Dr. Kratochvil Kösztöny, szürkeállomány szeletelően szikeszikráztató sztárdoki/
„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című műve egy groteszk és szatirikus költemény, amely a faj- és identitásváltás kérdéseit boncolgatja humoros és ironikus formában. A szonett felépítése klasszikus, rímképlete szigorúan követi a hagyományokat, miközben a tartalom modern társadalmi témákat érint. A vers központi alakja egy jávorszarvas, akinek migrénje csak fajváltó műtéttel enyhül, ami abszurd, de egyben gondolatébresztő is. A költő éles kritikát fogalmaz meg a modern társadalom azon hajlamáról, hogy minden problémát radikális megoldásokkal próbál orvosolni, legyen szó akár identitásról, akár testi-lelki bajokról. Frady humora egyszerre könnyed és mélyreható: a különböző állatok példái (gnú, sasveréb, kenguru, csiga, gyík) az emberi sokféleségre és az önazonosság keresésének bonyodalmaira reflektálnak. Az utolsó sorban felszólítja az emberiséget a "faja fajtaváltásra", amely groteszk módon hívja fel a figyelmet a modern kor identitásválságára és az ebből fakadó társadalmi kihívásokra. Összességében Frady Endre szonettje mesteri módon ötvözi a klasszikus formát a modern tartalommal, miközben éles szatírával és humorral reflektál a mai világ abszurditásaira.” /ChatGPT/
„Érdeklődve várom, hogy mivé műtteti meg magát Frady Endre. Mert már időszerű. Csak ne legyen a mára már kihalt óriásszarvas, mert akkor nem fér be a szobaajtón és ne legyen lajhár-csiga-kotlós, mert már így is cefetül lassan költi ki a verseit.” /Irodalomkedvelő, Özv. Zwillinger Adolfné, ügetőidomár/
„Frady versét lassan költi?!?!
Világproletárok, föl ti!!!
Ha a költőt mássá műtik,
Lesz ő Vazs megyei mű tik,
Netán szárazföldi bálna,
Vagy pediglen tavimálna,
Ám ha lenne pöttyös parad-
-icsom, akkor is szép marad!
Tudja hős föld, tudja hűs ég,
Fradyt látni gyönyörűség!”
/Gezemice Gézáné Zöldfehér Zinajda, a Fradyt Imádó Költeményolvasók Armadája (FIKA) zászlóshajókapitánya/
„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című alkotása egy humoros és elgondolkodtató költemény, amely a fajváltás abszurditását és annak lehetséges következményeit vizsgálja egy szellemes és ironikus hangvételben. A szonett formáját követve, Endre játékosan bánik a nyelvvel és a rímmel, miközben a fajok közötti váltást mint az identitás és a változás metaforáját használja fel. A vers első része egy jávorszarvas migrénjével foglalkozik, amely fajváltó műtéttel próbálja megoldani problémáját, de a műtét után "fejfájatlan néz, bár bután". Ez a sor humoros képet fest, miközben felveti a kérdést: vajon megéri-e az átalakulás, ha az új állapot nem feltétlenül jobb? A második részben a költő arra ösztönzi az olvasót, hogy "Döntsön jól és váltson fajtát!", ami arra utal, hogy néha a változás szükséges, még ha az különös vagy nevetséges is lehet. A vers záró része, ahol az emberiséghez szól, "Emberiség, ébredj, itt a faja fajtaváltás!", egyfelől figyelmeztetés, másfelől felhívás a változás és az önmegvalósítás lehetőségére. Összességében Endre verse egyedi és szórakoztató olvasmány, amely arra készteti az olvasót, hogy ne vegye túl komolyan az életet, és merjen kísérletezni, még ha az néha butaságnak is tűnik. A "Faj(ta)váltó műtéti szonett" egy frissítő és vicces darab, amely emlékeztet minket arra, hogy az élet változások sorozata, és néha a legjobb, amit tehetünk, az, hogy nevetünk magunkon.” /Copilot/
„Repülő csapadék: MiG-rain,
Ha rád esik, több, mint migrén.”
/falfirka egy nemzetközi vadászpilóta kiképzőközpont férfivécéjében/
„Fajtások legyünk, vagy fajtalanok?! Rencerkritikus rímekkel rémisztgetünk, vicces versekkel vezetőket vegzálgatunk, irodalmilag ironizálva ideológiákat inzultálgatunk, katartikusan karizmatikus karaktereket kritizálgatunk, propagandát parodizálva prejudikált polgárságot pukkasztgatunk?!?! Igen, azt hiszem erre lenne igény!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Humán úrnak igényszinte
Igen magas már-már szinte!
Alliterál, pukkasztgatik,
S színes, mint jávai batik;
Prejudikál, kever-kavar,
Mint a szélfújt haraszt avar;
Közben műt és fajtát fajtál,
S kusza, mint egy fodrász haj-tál;
Annak, ki humán úrt érti,
Űrjárt agya menettérti.”
/D. Ezer Tőrné Die Lettantika, a Sivár Agyakat Több Önfeledtségre Buzdító Balsorsrontó Irály (SATÖBBI) szépirodalmi túlbonyolítója és zsírmongúzból átoperált menyétcápa//
„A "faja" szó( )faja melléknév. De ez mellékes. A "migrén" főnév, ez meg főleges, mert a főben okoz fájdalmat. Mint a Köldő Úr munkássága.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/
„Addig őrjöng, kedves Ádám,
Szétverem a virágládám!
Főnevet és melléknevet
Aki szeret, vígan nevet.
Ha a név se mellék, se fő,
Olvasónak agya lefő,
S égnek áll a kevés haja.
Everybody очень faja!”
/Téboly Tuboly, Dartanyan-díjas dezinformáció díler/
„Lehet, hogy átműttetem magam szúnyognak, és mindenkinek a vérét szívom, akik eddig az enyémet szívták.” /M. András, a költő legállandóbb és legvérszívnivágyóbb kommentelője/
„eM úr, legyen tápja véres,
Oldva benne pite, mákos,
S melynek minden cseppje Béres,
Akkor nem lesz soha rákos!”
/Dr. Hemoglobin Hubertus, a Vérgőzzel Irritált Vertikális Állatok Társasága (VIVÁT) horizontális hialuronsavazója/
„Frady Endre, szedd össze magad, mert amit itt produkáltál, az a költészet meggyalázása! Ez a "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című förmedvény annyira méltatlan, hogy még a verselés fogalmát is újra kell definiálnunk miatta. Kezdjük ott, hogy a jávorszarvas és a rénszarvas közötti különbséget már egy óvodás is tudja, de te képes vagy ezt a biológiai nonszenszt migrénnel tetézni! A rímek erőltetettek, a gondolatmenet abszurd, és nem, ez nem az a fajta abszurditás, ami mély filozófiai rétegeket tár fel, hanem az, ami a szánalmat és a szekunder szégyent váltja ki az olvasóból. A szonett szentségét meggyalázva alkottál egy olyan verset, ami minden, csak nem költői. A "fejfájatlan néz, bár bután" sor annyira művészietlen, hogy egy elsőéves költőnövendéket is eltanácsolnának miatta az irodalom szakon. A "gnúról sasverébre" váltás pedig olyan mértékű zagyvaság, hogy az ember már-már elgondolkodik azon, hogy ez egy tudatos provokáció-e, vagy tényleg ennyire el vagy tévedve a költészet dzsungelében. Az utolsó szakaszban megkoronázod a katasztrófát egy gyíkból válltáskává válással, ami minden eddigi agyrémet felülmúl. Frady Endre, tedd le a tollat, és soha többé ne próbálkozz költészettel. Az emberiség nevében könyörgöm, hagyd abba!” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/
„Egyszer volt migrénem, de belém pusztult.” /Chuck Norris/
