Faj(ta)váltó műtéti szonett

Szegény jávorszarvast, míg rén-

-szarvas volt, gyötörte migrén,

Ám fajváltó műtét után

Fejfájatlan néz, bár bután.

Fáj a feje? Rossz a faja!

Nem segít a reformkaja,

Mert csak más salakot hajt át!

Döntsön jól és váltson fajtát!

Ne kösse eredet iga!

Váltson gnúról sasverébre,

Kenguruból legyen csiga!

Aki gyík volt, legyen válltás-

-ka ma! Emberiség, ébre-

-dj, itt a faja fajtaváltás!

„Migrénes fejfájás esetén való igaz, hogy a pácienst műteni kell, de nem a faját át, hanem a fejét le! Ahogy a méltán elfeledett felcserpoéta mondta:

          Ha a beteg magát hagyja,

          Fejből kikerül az agyja,

          Megszűnik a fájás nagyja,

          S neje víg, Nagyjova Nagyja.

Ha nem műtik, ha fáj feje, hamar lesz neki fejfája.” /Dr. Kratochvil Kösztöny, szürkeállomány szeletelően szikeszikráztató sztárdoki/

„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című műve egy groteszk és szatirikus költemény, amely a faj- és identitásváltás kérdéseit boncolgatja humoros és ironikus formában. A szonett felépítése klasszikus, rímképlete szigorúan követi a hagyományokat, miközben a tartalom modern társadalmi témákat érint. A vers központi alakja egy jávorszarvas, akinek migrénje csak fajváltó műtéttel enyhül, ami abszurd, de egyben gondolatébresztő is. A költő éles kritikát fogalmaz meg a modern társadalom azon hajlamáról, hogy minden problémát radikális megoldásokkal próbál orvosolni, legyen szó akár identitásról, akár testi-lelki bajokról. Frady humora egyszerre könnyed és mélyreható: a különböző állatok példái (gnú, sasveréb, kenguru, csiga, gyík) az emberi sokféleségre és az önazonosság keresésének bonyodalmaira reflektálnak. Az utolsó sorban felszólítja az emberiséget a "faja fajtaváltásra", amely groteszk módon hívja fel a figyelmet a modern kor identitásválságára és az ebből fakadó társadalmi kihívásokra. Összességében Frady Endre szonettje mesteri módon ötvözi a klasszikus formát a modern tartalommal, miközben éles szatírával és humorral reflektál a mai világ abszurditásaira.” /ChatGPT/

„Érdeklődve várom, hogy mivé műtteti meg magát Frady Endre. Mert már időszerű. Csak ne legyen a mára már kihalt óriásszarvas, mert akkor nem fér be a szobaajtón és ne legyen lajhár-csiga-kotlós, mert már így is cefetül lassan költi ki a verseit.” /Irodalomkedvelő, Özv. Zwillinger Adolfné, ügetőidomár/

„Frady versét lassan költi?!?!

Világproletárok, föl ti!!!

Ha a költőt mássá műtik,

Lesz ő Vazs megyei mű tik,

Netán szárazföldi bálna,

Vagy pediglen tavimálna,

Ám ha lenne pöttyös parad-

-icsom, akkor is szép marad!

Tudja hős föld, tudja hűs ég,

Fradyt látni gyönyörűség!”

/Gezemice Gézáné Zöldfehér Zinajda, a Fradyt Imádó Költeményolvasók Armadája (FIKA) zászlóshajókapitánya/

„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című alkotása egy humoros és elgondolkodtató költemény, amely a fajváltás abszurditását és annak lehetséges következményeit vizsgálja egy szellemes és ironikus hangvételben. A szonett formáját követve, Endre játékosan bánik a nyelvvel és a rímmel, miközben a fajok közötti váltást mint az identitás és a változás metaforáját használja fel. A vers első része egy jávorszarvas migrénjével foglalkozik, amely fajváltó műtéttel próbálja megoldani problémáját, de a műtét után "fejfájatlan néz, bár bután". Ez a sor humoros képet fest, miközben felveti a kérdést: vajon megéri-e az átalakulás, ha az új állapot nem feltétlenül jobb? A második részben a költő arra ösztönzi az olvasót, hogy "Döntsön jól és váltson fajtát!", ami arra utal, hogy néha a változás szükséges, még ha az különös vagy nevetséges is lehet. A vers záró része, ahol az emberiséghez szól, "Emberiség, ébredj, itt a faja fajtaváltás!", egyfelől figyelmeztetés, másfelől felhívás a változás és az önmegvalósítás lehetőségére. Összességében Endre verse egyedi és szórakoztató olvasmány, amely arra készteti az olvasót, hogy ne vegye túl komolyan az életet, és merjen kísérletezni, még ha az néha butaságnak is tűnik. A "Faj(ta)váltó műtéti szonett" egy frissítő és vicces darab, amely emlékeztet minket arra, hogy az élet változások sorozata, és néha a legjobb, amit tehetünk, az, hogy nevetünk magunkon.” /Copilot/

„Repülő csapadék: MiG-rain,

Ha rád esik, több, mint migrén.”

/falfirka egy nemzetközi vadászpilóta kiképzőközpont férfivécéjében/

„Fajtások legyünk, vagy fajtalanok?! Rencerkritikus rímekkel rémisztgetünk, vicces versekkel vezetőket vegzálgatunk, irodalmilag ironizálva ideológiákat inzultálgatunk, katartikusan karizmatikus karaktereket kritizálgatunk, propagandát parodizálva prejudikált polgárságot pukkasztgatunk?!?! Igen, azt hiszem erre lenne igény!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úrnak igényszinte

Igen magas már-már szinte!

Alliterál, pukkasztgatik,

S színes, mint jávai batik;

Prejudikál, kever-kavar,

Mint a szélfújt haraszt avar;

Közben műt és fajtát fajtál,

S kusza, mint egy fodrász haj-tál;

Annak, ki humán úrt érti,

Űrjárt agya menettérti.”

/D. Ezer Tőrné Die Lettantika, a Sivár Agyakat Több Önfeledtségre Buzdító Balsorsrontó Irály (SATÖBBI) szépirodalmi túlbonyolítója és zsírmongúzból átoperált menyétcápa//

„A "faja" szó( )faja melléknév. De ez mellékes. A "migrén" főnév, ez meg főleges, mert a főben okoz fájdalmat. Mint a Köldő Úr munkássága.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Addig őrjöng, kedves Ádám,

Szétverem a virágládám!

Főnevet és melléknevet

Aki szeret, vígan nevet.

Ha a név se mellék, se fő,

Olvasónak agya lefő,

S égnek áll a kevés haja.

Everybody очень faja!”

/Téboly Tuboly, Dartanyan-díjas dezinformáció díler/

„Lehet, hogy átműttetem magam szúnyognak, és mindenkinek a vérét szívom, akik eddig az enyémet szívták.” /M. András, a költő legállandóbb és legvérszívnivágyóbb kommentelője/

„eM úr, legyen tápja véres,

Oldva benne pite, mákos,

S melynek minden cseppje Béres,

Akkor nem lesz soha rákos!”

/Dr. Hemoglobin Hubertus, a Vérgőzzel Irritált Vertikális Állatok Társasága (VIVÁT) horizontális hialuronsavazója/

„Frady Endre, szedd össze magad, mert amit itt produkáltál, az a költészet meggyalázása! Ez a "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című förmedvény annyira méltatlan, hogy még a verselés fogalmát is újra kell definiálnunk miatta. Kezdjük ott, hogy a jávorszarvas és a rénszarvas közötti különbséget már egy óvodás is tudja, de te képes vagy ezt a biológiai nonszenszt migrénnel tetézni! A rímek erőltetettek, a gondolatmenet abszurd, és nem, ez nem az a fajta abszurditás, ami mély filozófiai rétegeket tár fel, hanem az, ami a szánalmat és a szekunder szégyent váltja ki az olvasóból. A szonett szentségét meggyalázva alkottál egy olyan verset, ami minden, csak nem költői. A "fejfájatlan néz, bár bután" sor annyira művészietlen, hogy egy elsőéves költőnövendéket is eltanácsolnának miatta az irodalom szakon. A "gnúról sasverébre" váltás pedig olyan mértékű zagyvaság, hogy az ember már-már elgondolkodik azon, hogy ez egy tudatos provokáció-e, vagy tényleg ennyire el vagy tévedve a költészet dzsungelében. Az utolsó szakaszban megkoronázod a katasztrófát egy gyíkból válltáskává válással, ami minden eddigi agyrémet felülmúl. Frady Endre, tedd le a tollat, és soha többé ne próbálkozz költészettel. Az emberiség nevében könyörgöm, hagyd abba!” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Egyszer volt migrénem, de belém pusztult.” /Chuck Norris/

Irodalmi űr

Üresnek tűnnek a hetek,

Ha néha nem verselgetek.

Hogyha nem írom a dalom,

Bőg a világirodalom!

Ha pár napot ki-kihagyok,

Olvasótábornak nagy ok

Átbömbölni éjt és delet,

S íródik sok végrendelet.

Olyan keserű az űröm,

Mint kehelyből kortyolt üröm,

Mitől agy és gyomor is ég,

S rí az egész emberiség.

Gyehenna is engem okol,

Hogyha rímtelen a pokol,

Angyalhangon sürget menny is,

Ha versdózisom semennyis.

Bút látok bakfison, tatán;

Nő a haragtok s fáj, ha tán

Frady hiány mián öltök,

Úgyhogy inkább újra költök.

„Valamit nagyon benéztél, űragyú költőcske! Mi nem érted haragszunk, hanem ellened!” /az emberiség/

„Sajnos nem csoda, ha az olvasótáborban űr van, mert rajtam kívül nincs itt senki és már az én sátramat is kezdi feltépni a szél...” /Egyet Lenke, az olvasótábor/

„Írjon, költő úr, írjon! Nálunk a bográcsban ülve gőzerővel megteheti! Nagy szükségünk van a verseire, mert azokkal gyötörjük az egyébként már minden más kínszenvedésre immunissá vált elkárhozott lelkeket!” /Lucifer Lúciusz, a Pokolbéli Irodalmi Szeánszokat Organizáló Állati Rettenet (PISZOÁR) patás pedellusa/

„Leírhatatlan az az EGO, ami a versből árad. Csoda, hogy elfér a világegyetem sarkai között!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas versdiagnoszta/

„Kozmosz bármily tarkabarka,

Még sincs neki sehol sarka,

Olyan végtelen az, mint a-

-z örökíró tollban tinta.

Hogyha végtelen kis LEGO

Által megépített EGO

Világegyetemet feszít,

Ház doktor, akkor van fesz itt?”

/Kozmikus Kázmérné Gigantikus Galaktika, mindenbíró megmondónő és vírusos influenszer/

„Szerencsére a gólyákkal ellentétben Költő úrnak egész évben tart a költési időszaka. Álmából felköltve ébred minden nap.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé úr, költő neked idol,

S hasonlítva minket szidol?!

Terád pottyan, lia-lia,

Kloákánkból fekália!”

/a gólyák, akik már az összehasonlítás puszta tényétől is sértve érzik magukat/

„Költőcske, én azért sírok, mert te írsz! És inni is csak ugyanezért szoktam! Nem vagyok alkoholista, csak már régen voltam józan! Egészségtelenségedre!” /a világirodalom/

„Hősünk nem habozott, költött

Látván mértéket, mit öltött

Válság, s fogytán már az érték,

Emígy kiált: „Önök kérték!”

Válság dúl, de attól tartok

Belülről szóltak a hangok:

Alanyi költőnél első

Indíttatás mindig belső!

Hajrá Frady! Hajrá Frady!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Gratulálunk, Humán Petike, Ön bekerült az Év Kommentelője kereskedelmi televíziós vetélkedő kosztümös casting selejtezőjébe, melyet egy tetszőleges nap hajnalán tartunk az Északi Sarkon! Ha nem lennénk ott, szívesen látjuk egy másik tetszőleges napon! Vigyen magával többnapi meleg élelmet, mert perceken belül úgyis hideg lesz! Ha brummogást hall, ne forduljon meg, csak imádkozzon, nehogy szegény jegesmedve elrontsa Önnel a gyomrát!” /Kuszkusz Kösztönyné Plázacica Penelopé, a Celebesen Elmebeteg Televízió (CET) célcsoportfőnökségének nézőbaráti arca/

„Szóról szóra egyetértek.

Ha jönnek ezek a versek,

Vége van az ürességnek,

És kezdődnek vidám percek.”

/M. András, a költő legállandóbb és legegyetértőbb kommentelője/

„Ne örüljön, eM úr, ne örüljön! Nem látja, hogy ezzel csak további írásra buzdítja?! Sose etesse a trollt! Mi mindent elkövetünk, hogy elkedvetlenítsük, maga meg bátorítja?! Jaj, nekünk, ebből újabb versek lesznek, amiket még szerencsétlen unokáink is nyögnek majd! Reméljük, eM úr, hogy majd a maga gyerekét fogják megbuktatni irodalom érettségin Frady Endréből! Legszebb öröm lesz a káröröm!” /özv. Csofellák Csömölczné Vérgőzössy Vendetta, a Frady Endrét Gyűlölő Elementáris Nénikék Clubja (FEGYENC) irodalmi lépegetője/

„Mikor költesz hímes tojást?

Csak verset tucc és semmi mást?!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtucctucctuccabb kommentelője/

„Nyuggerapó, mire uszít?

Költőt lát vagy csoki nyuszit?

Mit szeretne, cvikipuszit?

A kiköltött tojás hímes,

A költött költemény rímes,

Aki fejest ugrik, ím es’.”

/Batman Balga Béla, bokorugró balladista és OKJ-s képzett húsvéti szabadeső/

„Ahonnan ma leeshetsz, meghalaszt holnapra!” /özv. Batman Balga Béláné Batwoman Butélia, űrbéli víg özvegy/

„Nem értettem, miért sírok,

s támad bennem ezer sír ok,

most már tudom: Frady hiány,

dőljön rím, mit Endre kihány!”

/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Ezer sírban ezer tetem,

Mindet meg is könnyeztetem.

Lelkükbe mar líra horog,

S csontvázuk a sírban forog.

Ki nem forog, az csak állik,

De az nem sír, csupán ál lik.”

/F. Endre, költőgigász és önnön űrjének azonos formájú betöltője/

„Mi ez a fékevesztett agyrenyheség, ez az abszolút semmitmondó ámokfutás?! Ki ez a saját űrje által kiütött árnyékbokszoló?! Frady Endre meglátta a saját tükörképét és ijedtében maga alá költött! Egy szürke átlagköltő szürke átlagverse úgy viszonylik ennek az elmeroggyant rímszatócsnak a végtermékéhez, mint a Burger King frissensült cheeseburgere a Bőregér King alvadt penészes batburgeréhez! Az első egyszer elfogyasztható, a másodiktól viszont még egy szibériai kényszermunkatábor málenkíj robotosai is öklendezni kezdenének! Inkább nyaraljak egy ismeretlen katona sírjában, minthogy ez a förmedvény még egyszer a szemem elé kerüljön! Követelem Frady Endre azonnali kilövését a saját maga teremtette űrjébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én mint minden (minden IS!) űrt hagynék magam után, akkor az abszolút semmi lenne, ami nem lenne semmi, úgyhogy én egy személyben vagyok oximoron és paradoxon. Oximoron és paradoxon IS! Nagy szerencséje a világegyetemnek, hogy én egy dologra nem vagyok csak képes, nem lenni!” /Chuck Norris/

Veszélyforrásvidék

Itt van például az aszály,

Megfeneklik minden uszály,

Termés kiég, éhes a száj,

S haldoklunk, mert enni muszáj.

Űrből jönnek meteorok,

Sikoltoznak metoo arák,

S pszichoszomatikus torok

Hörgi: Jaj-jaj, támad a rák!

Mindeközben dúl a Covid,

Vesédben gyötör a köved,

Karanténoz bölcsid, ovid,

S reklám bombáz: Gyorsteszt kő’, vedd!

Lehull néhány atombomba,

Erdőn lesz sok mutáns Bambi,

Mi meg nyomba’ dőlünk romba

S szájban keseredik hambi.

Árhullámok, földrengések,

Fejvesztetten futó gésák:

Harakiri, jaj, elkések!

S ut’só szóként Jaj!-ok és Á!-k…

Föld vádakat nem csak kohol,

S bűnös emberiség kihal!

E jó hírrel csótány lohol,

S ujjong minden folyami hal…

„Mit adtak nekünk a rómaiak?!” /a szemétheggyé szennyezett Tiberis alias Tevere folyami halai/

„Tiberis olaszul Tevere s

Lebeg rajt’ sok hulla táváris,

Fuldoklik fenekén kanyi cet…

Táváris, hadd mondjunk konyecot!”

/Csótányhírmodó c. rovarlap címoldali vezércikk verse/

„Buli vaaaaaaan!!!” /a Föld/

„Mi ez az önfeledt hurrápesszimizmus, mi ez a mindent sötét szemüvegen át látás, költő úr? Miért gondolja, hogy az elsüllyeszthetetlen Atlantisz valaha is elsüllyed?! Miért gondolja, hogy a verhetetlen Aranycsapat valaha is kikap?! Miért tart attól, hogy a gránit szilárdságú Alaptörvényt módosítani kell, vagy, hogy valaha is összeomlik az illiberális unortodox feudálkapitalizmus?! El tudja képzelni, hogy lesz olyan idő, amikor fű-fa-virág és ingyom-bingyom növi be a Pancho Arénát?! Ugye, nem?! Ugye, hogy a remény hal meg utoljára?! Ugye?! NEM ENG.!” /Vitéz Zakkant Zakariás, az Őrlángot Sötétségen Keresztül Átmentő Országispánok Szövetsége (ŐSKÁOSZ) jövőképmutatássy fősámánja/

„…nekem nem kell a maguk reménye. Nem akarom, hogy reménykedjenek. Azt akarom, hogy pánikoljanak! Azt akarom, hogy úgy érezzenek, ahogy én érzem magam mindennap. Ezután pedig azt akarom, hogy cselekedjenek… Azt akarom, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a házuk. Merthogy ég is.” /Greta Thunberg - részlet a svéd éghajlatváltozás aktivista 2019-es davosi világgazdasági fórumon elhangzott beszédéből/

„A BÉKE HUN SZIGETE:

Itt nincs veszély, nagy a béke,

Véd minket a csúti Bika,

Ki Magyarhon legfőbb éke,

Minden bikák legjobbika!”

/Dicsfény Dezső, veszélyforrásvidékfejlesztési, fatálerrorelhárítási és szentbékejobbítási főispán/

„Annyival értelmesebb és morálisabb lények vagyunk, mint a dínók, hogy sokkal, de sokkal rövidebb idő alatt, és külső segítség nélkül önkritikusan eltüntetjük magunkat a Föld felszínéről. Minden jövőbeli kizsákmányoló faj vegyen rólunk példát.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Herr Humann, eine kleine donnerwetter oder das ist überdanke schön?!” /Die Nosaurus, Nostradamus-őslénydíjas ó-germán ősállat/

„Ezek szerint a karintiai viharnak Magyarországon is voltak hatásai, hogy Költő Gigász erről is verset írt. Köszönjük.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas turista/

„Ember küzd, míg égből Kar inti a

Jelet s lőn, megremeg Karintia!”

/Dr. Előkert, Seniorkonyha-díjtalan futurista/

„Aszály, járvány és háború a középkorban is volt, sokszor mind egyszerre, mégis túlélte az emberiség. Most is így lesz, legfeljebb kevesebben leszünk a Földön. Persze így csökken majd a 8 milliárd fős Frady Endre rajongótábor, de így is marad még elég sok műértő, akik élvezik a kiváló költeményeket.” /M. András, a költő legállandóbb és leghozzáértőbb kommentelője/

„eM úr, önben él a remény?!

Maga ilyen betonkemény

Szuperoptimista csávó,

Kitől tart a TEK s az ÁVÓ?!

Én azt mondom: Emberiség,

Ha tüzeltek s minden is ég,

S olvasótábort mind öltök,

Max a csótányoknak költök”

/Frady Endre, traumatizáltan posztnihilista és pszeudo-optimista költőgigász/

„Mi ez a ványadt vészmadárkodás, ez a gyalázatosnál is gyengébb gyerekriogatás?! A világvége persze eljön, az emberiség persze megszűnik létezni, de ezek közel sem akkora tragédiák, mint Frady Endre erről szóló verse! Hogy lehet, hogy ez ellen a szellemi métely ellen még nincs védőoltás?! Vagy van, csak eltitkolják, és csak az arra érdemesek kaphatnak belőle?! Nem lehetséges, hogy a csótányok és a folyami halak nem az emberiség en bloc kihalásának örülnek, hanem annak, hogy ez Frady Endre kihalását is magába foglalja?! És mi van, ha kiderül, hogy azok a fajok, amelyeknek evolúciós zsákutcája lett Frady Endre, maguk is legalább olyan kártékonyak, mint az önimádó kivagyiságában még a közutálatnak is örvendő korcs leszármazott, a két lábon járó fajkeveredett mutáns?! Mindezt figyelembe véve a tippmixen kötéses kombinációban a Juventusra, a folyami halakra és a csótányokra fogadok! Abcúg emberiség!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám és emberiség! Ne féljetek, amíg engem láttok! Vakokra és csökkentlátókra átvitt értelemben vonatkozik. Természetesen a költészethez is értek, úgyhogy megverseltem:

     Nowhere can be seen destruction,

     Where people can see Chuck’s action!

Mivel magyarul is tudok, úgyhogy rögvest leműfordítottam:

     Nincs pusztulás sehol, csak ott,

     Ahol nem láthatják Chuck-ot!

Szóval ne attól féljetek, aki el tud titeket pusztítani, hanem attól, aki olyan gyorsan, hogy észre sem veszitek! Tőlem!” /Chuck Norris/

Föld napja

Ádám-Éva óta ős tény,
Ha az ember éppen nőstény,
Utódokat csakis ő szül,
Míg a férje hízik s őszül,

No meg kopaszodik is tán,
Ami látszik Jenőn, Pistán…
Ám nincs ilyen tünet Imrén,
Mivel ő egy hajszolt hím rén,

Neje pediglen egy nő rén.
Ember mivel nem él pőrén,
Takarandó magát s babát,
Vadászik s lőn rénszőrkabát.

Nem csak rént irt emberiség,
Máglyán néha ember is ég,
S gyakran tele van a bitó,
Mely nem élethosszabbító.

„Sapiens” öl halat-vadat
Számolatlan – nincsen adat.
Sarkot olvaszt, tengert szennyez,
Más fajok szerint: De genny ez!

Ha majd egyszer e faj kihal,
Rénszarvas és folyami hal,
Medve, fóka, fű és csalán
Földdel együtt örvend talán…

„Mélységes írás, tele gondolattal. Utolsó két versszak határozottan jó, hát a többi... F. Endre költeményeit nevezhetjük lassan visszatérő természeti csapásnak az emberiség ellen. De egész jó rím párok is megbújnak az erőltettetek között.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Vegán versenyzőként értem én az elhatárolódást az emberi faj ökológiai lábnyomától, csakhogy G. B. Shaw-val is egyet kell, hogy értsek, aki szerint hitelesen csak a pusztából lehet kritizálni a társadalmat, belülről nemigen. Ami a verset illeti, ha a hibáitól nagyvonalúan, innen a pusztából nézve, eltekintünk, tökéletes.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hát igen! Ilyen egy tárgyilagos mélylíra: tárgyilagos és mély. No és mindeközben még líra is, persze!” /Frady Endre, költőgigász/

„Olvasótársak, mondjunk dicséretet! Nagy bátorság kell ahhoz, hogy amit alkottunk, el tudjuk engedni! Így félkészen.” /ismét F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Köszönöm, költő úr, hogy megírta az igazat! Elegem van az emberiségből! Teljesen lelaktak!” /a Föld/

„Nem támadunk. Hamarosan kiirtják egymást és akkor harc nélkül elfoglaljuk az egész bolygót. Csak ne lenne ennyire lelakva!” /Xbr05zzz_HgrJx, marslakó marsall/

„Forrón és sugárzó arccal üdvözlöm a verset, csak azt nem értem, hogy miért vagyok a címben kis kezdőbetűvel írva?!” /a Föld Napja/

„Az emberesen elembertelenedett emberiség emberellenes embertelenségeit embertelenül jól megfogalmazó költő, aki bár maga is ember, mégis állati jól ír, elénk tette az elénktehetetlenséget a maga pőrére állatiasodott rögvalóságában. Az emberiség vélhetően legutolsó évszázadának szellemóriása ismét ellenpontozta az ellenpontozhatatlant és nem ígér se vért, se verítéket, se könnyeket, csak a mindent felszabadító végpusztulást. Végtelenül derűs apokalipszis líra!” /Armageddon Atamánné Humanista Hortenzia, a Nulla Néző Tévén folyó Nyakló Nélküli Lónyak c. késő esti irodalmi rétegműsor házigazdája/

„Nehogy már a Jenők és a Pisták legyenek kopaszként és kövérként pellengérre állítva! Jöjjön csak ide a kozmopolita költőcske egy író-olvasó találkozóra, oszt’ előbb dagadtra verjük, oszt’ kap két akkora sallert, hogy leég a maradék haja!” /Jeti Jenő és Pacal Pista, a Keresztény Férfiak Clubja (KFC) jobb és balszárnya/

„Minden Imre nevében kikérjük magunknak, hogy egy kabátszőrnek való rénszarvast egy nyilvánvalóan ittas zugpoéta Imrének nevezzenek el! Elegünk van a költői szabadosságból! Máglyára, ki ellenszegül, minden szesz énekest!” /Irtó Imre, a Magyar Imrék Vérkomoly Alapítványának (MIVA’) főimréje/

„Brit tudósok bevonásával sikerült a rénszarvasok DNS láncát hódokéval összekombinálnunk és egy a talajok víztelenítésére alkalmas nagytestű fajt előállítanunk. A kutatás vezetőjeként az ily módon génmanipulált lényt drénszarvasnak neveztem el.” /Dr. Én Teő, a Génállományt Unikálisan Mutáltató Intézet (GUMI) permutációs igazgatója/

„Kizárt dolog, hogy kihaljon az emberi faj! Félnivalójuk csak a szegényeknek, a demokratáknak, a nőknek, a négereknek, az indiánoknak és a mexikói bevándorlóknak van! A sárgákkal és a komcsikkal még tárgyalunk! A sarki jég sem probléma, mert télen minden utcasarkot jégmentesítünk!” /Donald Trump, amerikai elnök/

„Az amúgy erkölcsi dögkútként miazmásan mételyező Frady Endrének igaza van abban, hogy az emberiséget a teljes pusztulás fenyegeti, de a fő veszélyfaktor nem az ökológia lábnyomunk, hanem a költő maga! Hát hogy lehet egy ilyen fontos témáról ennyire igénytelen slendriánsággal, ilyen öntetszelgő elmeháborodottsággal írni?! Anyámnak mindenesetre megtiltottam, hogy a következő farsangon rénszarvasnak öltözzön, nehogy ez a szellemi orvvadász verset röpítsen a fejébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az emberiségnek nem kell félnie, amíg engem lát, úgyhogy senki se fordítson nekem hátat!” /Chuck Norris/

Lélekemelő líra

Eme líra lélekemel,
Szépség felé hajt most, nem el,
S átmelegít, mint a konyak,
Ha a szívek fogékonyak.

Ölelve a Mindenséget
Szívbe szívet beleéget,
Közjót segít elő e mű,
S repeshet a Nagyérdemű.

Egekben száll már a lélek,
Özönlenek hála-mailek,
Víg hőtől Napkorong is ég
S körtáncol az Emberiség.

Olvasván e lelki lírát,
Angolhoz megy inni ír át,
S létmetamorfózis nyomán
Békés lesz magyar-román.

„Hogy lehetne békés a magyar-román, amikor egy közös Stasi-Securitate aljadék akció eredményeképpen a mi Dárdai Palinkat túszul tartják a háborús bűnök fővárosában, a berlini stadion bunkerében! De majd mi, igazi turultudatú ultrák odatesszük magunkat és nagymagyar tenyérrel lesújtunk! Kiszabadítjuk a Palit és az ő vezetésével visszafoglaljuk Trianont! Még egy sört!” /Hun Huba, futballhuligán és sámándob köbölöző kisiparos/

„Jó látnom, hogy immár magyar-román két jó barát, együtt isszák egymás borát! Legalább nem kell külön-külön hajkurásznom őket, ha vért akarok szipolyozni!” /Vlad Tepes alias Drakula gróf, havasalföldi fejedelem/

„… Nehéz megszólalnom… költő úr… tokáig a könnytócsában… látva, hogy az angol James Smith és az ír Patrick O’Henry együtt hánytak a kertem végében… és most… most egymást átölelve alszanak a disznóólban… Köszönöm ezt a lélekemelő pillanatot!” /George McDonald, skót viszkidíler és kertszomszéd/

„Amint felszállt közénk e mű, megszférákzenésítettük és az angyalok kara már gyakorolja, hogy elindulhasson ezzel az új kozmikus slágerrel az Intergalaktikus Dalfesztiválon és elnyerjék vele a Mennyei Giga címet.” /Líria, lantangyal és mennyei slágergyártó lény/

„Röpdösök, repesek! Ez a vers-hidegzuhany-injekció kombó nekem nagyon bejön…” /özv. Nagyérdemű Nándorné Mindenség Margit, döblingi elmegyógyintézeti ápolt/

„Nem körtáncolok, csak menet közben emigrált a hintáslegény és nincs, aki leállítsa ezt az átkozott ringlispílt! A légsúrlódástól már a kontyom is ég! Segítsééééég!!! Ki akarok száááááá…” /Emberiség Elemérné Napkorong Nutella, műkörmös és műkontyos/

„A lélek húrjait mesterien pengető költő mesés mennybemeneteli metaforájával a profán rögvalóságból mintegy az éterbe emelkedik. A népek közötti megbékélés látomása a művet kozmikus patinával vonja be. A páros rímek összetartozást kifejező ereje teremt kohéziót az eldologiasodás mételyétől széteső ének közös világegyetemi katarzisához. Igazi lélekemelő univerzumlíra!” /Erdei Farkasné Vadász Piroska, nagymama és kisnyugdíjas magyartanár/

„Két dolgot találtam fel, a konyakot meg a Waterpoloo-t, és ezek a kedves magyarok mindkettőért szeretnek. Ha egyszer száműznek, Magyarországon fogok letelepedni.” /Napóleon/

HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, NEM IHATOD EL A KONYAKUNKAT! Nemzeti Alkoholizáció /kék óriásplakát/

„Mi ez a babarózsaszín celebsziruppal leöntött lírabibircsók az irodalom testén?! Mi ez a cukrozott médiamocsárban negédesen önkellető gennyvers?! Anyám már majdnem bedőlt ennek a helyeskedő bájgúnárkodásnak, de még idejében nekitámasztottam a haraghajtású keresztvízleszedőmnek! Most meg azon siránkozik, hogy az a snájdig Pali gyerek egy Herta nevű német nő miatt cserbenhagyta az országot! Mindegy, a románokat Palival, vagy Pali nélkül, de úgy megverjük, mint ahogy a balsors minket ezzel a szakmányban verselő Frady Endrével! Ceterum censeo Fradyendrem esse delendam!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hej, hány lélektelen lélekkufár gaz lelke szállt már a szférák zenéjét túlhangrobbanva ki a világűrbe, amikor bolygótisztítás közben alájuk rúgtam!” /Chuck Norris/

Napfogyatkozás

Fogyó Nap az égen repül,
S kiharapott, mint az Apple.
Emberiség nézi s vakul,
Kérdezgetvén egymást: Na, cool?

- Kisangyalom, ne nézz oda!
- Jaj, ne parázz! Olyan hercig!
Sajnos nem tart ez a csoda
Sem tovább, mint harminc percig!

„Ez nem csoda, hanem a keményen dolgozó kisemberek számára tudományos alapossággal megtervezett Nemzeti Nép… ööö… illetve Napfogyatkozás! Eredetileg vasárnap délre akartuk tenni, a mise és a focimeccs közé, de előzetes hatástanulmányunk szerint a családok olyankor inkább együtt ebédelnek.” /Napsarlóssy Kalapács, napfogyatkozási szakállamtitkár/

„Ez a népfogyatkozás egy Frady… ööö… illetve freudi elszólás lehetett, ugyanis én épp a napfogyatkozás idején jelentkeztem be első londoni munkahelyemre, a chelsea-i csokigyárba, ahol az itt egyre nagyobb létszámban élő magyarok számára fogunk futószalagon Túró Rudit gyártani.” /Dr. Hatványi Huba, ex-kutatóorvos és betanított csokigyári futószalagmunkás/

„Persze, égen repülő kiharapott Nap mint Apple logó, mi?! Hej, de nagy szerencsém, hogy ezt a kretén klapanciát már nem kellett megérnem!” /néhai Steve Jobs, a Magyarországról egykor kitántorgó állástalan almaipari előkóstoló Állások Pista unokája/

„Mi a mankótlan ménkű ez?! Mi ez a vért izzadó kínrímek kedvéért ragyavert anglicizmusba hanyatló penetráns gyengeelméjűség?! Anyámnak meghagytam, hogy csak nap- és hegesztőszemüvegen keresztül olvashatja el ennek az első napvilágot látása óta agyi vakságban szenvedő kis hercig paragépnek a papírra vetett nyáladzásait! Ha valakinek el kéne magyaráznom, mi a katarzis, azt mondanám, hogy a Frady művek keltette hatás ellenkezője. Elnézést a szóviccért, de ennek a rímmutánsnak minden strófája katastrófa!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endrétől kaptuk a fenti borzalmat. A repül-Apple rímpárért jár a piros pont (a modoros hercigért meg a fekete).” /Stöckert Gábor, az index.hu szerkesztője/

„Ja, az a Nap volt, amiből kifejeltem egy darabot?” Sebaj, ha akarom, akkor visszanő!” /Chuck Norris/

„A páratlan természeti jelenség páros rímekkel történő megragadása, a magyar és angol szavak rímként való összecsengetése, a modern és az archaikus szavak együtt szerepeltetése olyan feszültséget kelt, mely csak egy Frady versben képes kisülni. Ez egy igazi irodalmi rövidzárlat! Hétfőre egy ötösért meg lehet tanulni!” /Struccmann Stilárné Ajtonyi Antagonisztika, középiskolai magyartanár és OKJ-s villanyszerelő/

Emberiség zöme

Emberiség zöme ???

Emberiség zöme
Tényleg ritkán Döme?
Netán több az Anti,
S tiszta eszű Kant-i
Kritikával érdek
Nélkül tetsző térdek
Remegnek, hogy ki a
Leggyakoribb? Lia?
Kevesebb a Vaszil,
Mint a fák közt a szil?
S nincs is tán oly Elek,
Kit bántanak szelek?
Van-e folyó s földje
Fő fája a tölgy-e?
Hangosak a láma
Dalai most máma?
Nos, folytassam-é nagy
Iramban ezt én, vagy
Elég már a tinta-
-pazarlás és, mint a
Zemberiség zöme,
Engem lecsap ön-e?