Szerves kőzetdal

"Erre lel rá bányász tag ma."

Dínó taposott egy őzet,

Testét befogadta magma,

Lett belőle szerves kőzet,

Erre lel rá bányász tag ma.

Elámul e bányász tag ma:

„Hű de szép e szerves kőzet,

Amit rejtett itt a magma,

Melybe dínó préselt őzet!”

Hazaviszi víg nejének,

Máris fő az őzkőpörkölt,

Konyhából száll hej-sej ének,

S ledőlt férjet hideg sör költ.

   refr.:

   Őzpokoli őz ősének

   Nem tetszik e főzős ének,

   Agyhasadnak őőőő-zős én-ek.

Bányászpár főtt őzkőt fal ma,

Hiú fiuk kiútkeres,

Gyümölcsdesszert csőszrőt alma,

Szomszéd csősz ugyanis veres.

Ám e tápért megfizetnek,

Bosszút áll az őskövület,

Munkát adva Ügyeletnek

Bányászvese őzkövű lett.

   refr.:

   Őzmennyei őz ősének

   Tetszik már e főzős ének,

   Röhögnek höhőőő-zős én-ek.

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Amikor a dínók éltek, még nem voltak talajba taposható őzek, amikor pedig az őzek éltek, akkor már nem voltak őket talajba taposó dínók! NEM ENG.!” /Rőt Rút, csőszcenzor/

„Frady Endre „Szerves kőzetdal” című műve abszurd humorral és groteszk játékossággal fonódik össze, miközben a konyhai és geológiai témák szürreális kereszteződését tárja elénk. A vers egyedi hangneme és szójátékai egyszerre kacagtatnak és döbbentenek meg, olykor a nyelvi bravúrok határát súrolva. A rímek és ismétlődő refrének ritmusossá teszik a művet, és aláhúzzák a játékos groteszk hatást. A mindennapos élethelyzetek – bányászat, főzés, családi étkezés – egy földtani és evolúciós absztrakt kontextusba helyezése különleges módon mutat rá a mindennapok abszurditására. A „dínó préselt őzet” sor nemcsak vizuálisan, hanem érzelmileg is erős képet fest, míg az őskövületi „bosszú” morbid humora groteszk ízt ad a történetnek. Az alkotás erénye ugyanakkor a szándékos túlhajtásokban rejlik; Frady nem fél a nyelvi absztrakciót és a rímek különösségét karikírozásként alkalmazni. Mindazonáltal egyes olvasók számára talán túlzás lehet a humor harsánysága és a nyelvi torzítások mértéke, ami a közönség megosztottságához vezethet. Összességében a „Szerves kőzetdal” kiváló példa a magyar abszurd költészet sajátos humorára, amely képes egyszerre szórakoztatni és meghökkenteni az olvasót. Frady Endre írása szándékos túlzásaival és nyelvi játékosságával igazán egyedi helyet foglal el a modern költészet palettáján.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre ismét előállt egy versnek látszó tárggyal, amely leginkább egy paleontológiai horrormesét ötvöz egy gasztrokataklizmával. A „Szerves kőzetdal” egy olyan lírai mutáns, amelyet valószínűleg egy régészeti ásatáson felejtett szerencsétlen kőművesinas jegyzett le, miközben fél kézzel csákányozott, fél lábbal pedig egy őskövületté vált őzet próbált kirázni a bakancsából. A szöveg ritmusában egy folyamatosan botladozó bányászt halljuk, aki néha rímekbe kapaszkodik, de azonnal le is zuhan róluk. A refrén olyan, mintha egy félrészeg régész népdalimprovizációba csapna, miközben épp ráébred, hogy a kocsmában a mellette ülő árnyék valójában egy szénrétegbe préselődött mamutlábnyom. A sztori – már ha van neki – egy őzbe taposott dinoszauruszból indul ki, amely végül egy bányász vasárnapi ebédjeként köt ki. Ez a tragikus gasztronómiai folyamat végül veseproblémákhoz vezet, ami logikus következmény annak, ha valaki kőzetet próbál pörköltként elfogyasztani. A vers logikai csúcspontja egy „csőszrőt alma” szókapcsolat, amelyről sem a magyar nyelv, sem az emberi értelem nem képes érdemben nyilatkozni. Összességében Frady ismét bebizonyította, hogy a lírát nemcsak művelni lehet, hanem geológiai szempontból is mélyre süllyeszteni. Ez a vers egy olyan lelet, amelyet a jövő régészei bizonyára értetlenül fognak bámulni, majd gyorsan visszatemetik, hogy ne szennyezze az irodalmi talajvizet.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

"Hú, mán!" /falfirka egy szerves kőzetteléren/

„Szokás szerint rápihentem, nehogy elhirtelenkedjem az építő jellegűt, mert, mitagadás, éhomra megfeküdte a gyomromat ez opusz - elsőre nem helyezkedtem bele nagyon könnyen a fosszíliát vacsoráló vájár élethelyzetébe. De aztán mégis jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat a mélylíra NAT-ban rögzített fogalmának drasztikus szűkítését sürgető nemzeti konzultációról, a kompetenciaméréseknek az MMK költészeti tagozatára történő kiterjesztéséről, a szólásszabadság értelmi kritériumokhoz kötéséről, statáriális költői szabadságvesztésről. Ja, röviden? Jó kis vers, tetszett.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hej, Humán úr, eszébe ne jusson pihenni, hanem hirtelenkedjen nyugodtan, hiszen rövid az élet és hosszú a fosszíliaként töltendő idő, úgyhogy lüktessen csak éhomra! Hallgasson rám, oszt’ uccu! Nomen Est Ómen alapelv alapján én már csak tudom!” /Tisza Virág, 119 éves kisnyugdíjas karateedzőnő/

„Ne kavarjon, maga Humán,

Behalok a gyagya dumán!

You should think about why are

You not őzkőevő vájár!

Maga idő óta megaidióta!”

/Reál Madridné Irigy Mirigy, szakbarbara/

„Aki meg tudja állapítani, hogy éppen egy őzből lett az a kőzet, annak gratulálok és Nobel-díjat érdemel. De nem is érdemes ilyesmit tanulmányozni, mert a pörköltet a friss őzből szeretem.” /M. András, a költő legállandóbb és legfrissőzpörköltszeretőbb kommentelője/

„eM úr, egy jó kőzettanár,

Ha éhkoppan, akkor van ár

Kimutatni kőzetőzet,

Melyből rögvest levest főzet.

Kétezeröt hideg őszén,

Ha elfogy az őzes kőszén,

S zord tél jő, mely lelket hűtő,

Majd a Nobel-díjjal fűt ő.”

/Dr. Szikla Szilárdné Sárga Márga, Lóbél-díjas geológiai gasztronómus és sárga földigilisztákat zöldítő kékfestőnő/

„Muszáj voltam kiutat keresni, mert olyan borzalmas volt az őzkőpörkölt, hogy gordiuszi csomót kötött a beleimre, úgyhogy átmenekültem a szomszéd rőthajú csőszhöz és elvettem feleségül a legkisebb lányát, a bélsebésznek tanuló Tányát, aki megoperált és azóta boldogan élünk, amíg el nem fogy a boltokból az ársapkás sztómazsák.” /a bányászcsalád hiú fia/

„Nyuggerapó

Tétova megjegyzés

Egy dalban az összes refrén

Szóró, szóra megegyezik.

Mert, ha kisé megváltozik,

Azt nem refrénnek nevezik.”

„Römök Rözső:

Ölmés öllönérv Nyuggörapónak

Disznószarvas, azaz Röffrén

Szörint az a lögjobb röfrén,

Hol szó szó szörint nömigön

Van. Lát töhát lényögig ön?”

„Dínó szelet őzhúsból? Biztosan nem okoz bélgázszelet! De igyon rá sokat, és vesekövet sem! Igyon vizet happy endre, majd fizeti Frady Endre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gasztroenterológus/

„Ház, holt őzbe baltanyelet

Ne vágjon, mert bélgázszelet

Ereget, melyből egy nyelet

Rosszabb, mint egy dínószelet!

Ha meg kap nagy vesekövet,

Magánban verik önt jól át,

Mit sebészi mese követ.

Igyon inkább jó sok kólát!”

/Koka Kukáné Pepszi Pupilla, betanított gasztrometeurológusnő/

„A teológia és a geológia, az ég és föld horizontális határmezsgyéjének vertikális költője szerves metszéspontként zúdítja az erre még felkészületlen emberiség nyakába a szakrálisan szekuláris Magma Kardal lelkületű öntöményes gasztro-eksztázisát. Frady Endre ismét pótolja az olvasótábor szellemi gyomrában keletkező űrt, melynek oka és okozata egyébként ő saját maga. A megismételetlen refrén megismételhetetlensége és minden ismert irodalmi szabály felrúgása olyan sajátja korunk Befőtti Nándorának, mint bősz vadkannak az agyarságteljesítmény. A nagy Sováczkai Jolán kortárs költőnő alábbi világgá sikoltásával:

          Aki bányászik a hegyen,

          Kőzetmentes őzet egyen

          Mind a hatszáztizenegyen!

a sötétségében szemmel nem látható Frady Endre szemmel láthatóan nem ért egyet. Igaz, ő többet sem ért. Mindegy! Mind több! Feleim és egészeim, mi mindenesetre olvassunk (vagy ne) önfeledten Frady Endrét, de ne feledjük, hogy rosszból is megárt a kevés!” /Gőzeke Gizike, gázakku díler/

Puzsér for Prime Minister!

„Mi ez a dinoszauruszok kihalását okozó, téridőben évmilliókra hatóan visszafelé mérgező fosszílikus klapancia?! Ha miniszterelnökként választanom kéne, hogy a Pride-ot tiltsam be vagy Frady Endrét, habozás nélkül az utóbbi mellett (illetve ellen!) döntenék, bár az elsővel kapcsolatban sem értem, hogy miért büszkék arra egyes emberek, hogy nem olyanok, mint azok, akik nem büszkék arra, hogy nem olyanok, mint azok, akik nem olyanok, mint ők, csak simán tudomásul veszik, de idegesíti őket, hogy a nem olyanok, amilyenek ők, büszkék a nem olyanságukra! Ahogy Frady Endre is büszke arra, hogy teljesen másmilyen, mint azok, akik alárendelik magukat a magyar nyelvnek és irodalomnak a dinoszauruszokat követő évmilliók alatt kikristályosodott és rugalmasan megkövült szabályrendszeréhez! Ne lássam anyám távoli evolúciós elődeit kőolajként a felszínre törni, ha nem szeretnék borostyánba kövesedett Frady Endre koponyát látni a Néprajzi Múzeum állandó kiállításának elrontott jelenetei között! Ha egy még nem teljesen betűtlenített Frady Endre kötetet láttok fertőzni valahol, világ proletárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha kőporos őzet falnék,

Akkor Fal urak és Falnék

Adnák másikat az őznek.

Pofonjaim mindig győznek.”

/Chuck „Tenyerestalpas” Norris, a szerves kőporos pofonosztó költő/

Wow!

Nova község girhes lova

Rohangászik té és tova,

Mert a veseköve kova,

S összeesik idestova.

Robban, mint egy szupernova,

Repül a kő valahova,

Keresgéli egész Nova,

S hallik brit tudósok Wow!-a.

Új, hosszú ó-s szupernóva

Mögött égi utat róva

Száll egy kovaköves csóva,

S polgármester így szól: Jóva-

-nezígy!

„Remélem, hogy a ló életben maradt, és nem vált űrbéli sírkővé a vesekő.” /M. András, a költő legállandóbb és leglóbarátabb kommentelője/

„eM úr, bár blőd Putyin lövet

Mindent, pölö űrsírkövet,

Nem jut ezzel hovatova,

S létben marad Nova lova.”

/Széfti Szafti, biztonságtechnikai tunktank/

„Jó napszakot és köszi, hogy promotálod a Jóvanezígy nevű Youtube csatornánkat! Az Erő legyen veled és az Orbánbalu ne háborús ellenálljon neked!” /Csoki és Ádám/

„Drága költő úr, nagyon köszönjük, hogy a verse hatására a gyakran elfeledett és méltatlanul mellékvágányra terelt településünk újra beszédtéma lett és népszavazást kezdeményezhettünk a nagyközséggé nyilvánításunkra és a Szuper-Nova településnév felvételére. Éljen a szépirodalom! Arccal a Kossuth Lajos utcai mamutfenyőnk irányába! Jóvanezígy!” /Németh József, független polgármester/

„Nova mellett ott van Lenti,

Gyalogszerrel két-hár’ óra,

Napirendet megbillenti,

Hacsak nem ülsz fel egy lóra.”

/Paripa Periklész, portaszolgálatos partedlidíler/

„Több éves alapos vizsgálataink alapján 50%-os (vö. vagy igen, vagy nem!) valószínűséggel megállapítottuk, hogy azok a novai lovak, amelyek nem halnak meg kovás vesekőgyulladásban, azok többnyire életben maradnak majdnem mindhalálig. Wow!” /brit tudósok/

„A vicc végén a csattanó a legjobb. Hát, ez itt most az arcunkra csattant! A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze Költő Gigász kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas csattintó/

„Ház úr, ez nem a hét vicce,

Se nem házmester, se vice,

Se két rész bor, három szóda,

Csak csattanós csodaóda!”

/Dr. Kockázati Kenézné Mellékhatási Melanóma, a költőgigász kezelőorvosa és gyógyszerésze/

„Sétálunk, de hova, hova?

Kérdi Mr. Lova Lova

Fejét rázza Lova lova,

Ott a tábla: Iowa, jova?!

https://www.youtube.com/watch?v=UTFyDM_mR_c ”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humánkodik itten, eF úr,

Agykéregbe mélyen befúr,

S lágy állományt ez a zűr két-

-részre robbantja, a szürkét?!

Bátor szájam nyíltan beszélj,

S mondd ki: eF úr szörnyű veszély!”

/Békabökő Bikfic, a Bölcsész Igriceket Csomóba Kötő Alakulat (BICSKA) nyitogatója és tárogató teregetője/

Mister Lova Lova:

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű lova-lovasmérnökkollégája/

„Tök jó, hogy vannak emberek, akiket nem tart vissza olyan csekélység, hogy amire készülnek, annak semmi értelme sincs. Ha a jövő irodalmárainak tippelni kell majd az érettségin, hogy a 21. században a Kárpát-medencében létezett-e már agyelszívás, ez a vers felbecsülhetetlen irodalmi forrásnak bizonyul majd. De ha jobban belegondolunk, az értelmetlenség, a hiábavalóság, a hovatehetetlenség elmondható minden egyéb emberi tevékenységről is... Nah, mindegy, ez a vers akkor is egy minimum regionális csúcs, egy idény legjobbja önfeledten öncélú önmegvalósítás kategóriában.” /F. Péter, k. m. f./

„Ójézusmárjaszentjózsefborogass! Mi ez a lóhalálában ideöklendezett tudatzabosítás, ez a zsokéfarpofa alatt puhított lócitromfacsarás?! Ki ez a megbokrosodott rímnyeregből visszafelé nyálazó vesekőszívű gyaurgyík, ez a mentális kokainmámorban fetrengő iroda-lom?! Ha nem lennék rémverskritikát írandó a számítógép elé láncolva, akkor most szegény anyám véres kardhalat ábrázoló csehszlovák tapétamintadarabját körbe-körbe hordozva szellemi vendettát hirdetnék és egy munkás-paraszt író-olvasó találkozót szerveznék Frady Endrének a Vérmezőn, ahol munkásököl-vasököl és/vagy kasza-kapa viselése kötelező! Dobjuk oda áldozati koncként Frady Endrét a költészet isteneinek oltára alá, hátha kiengesztelődnek az ellenük elkövetett mentális merénylet ellenére! A WOW!, azaz a War Of Waterhead!, vagyis a Vízfej Háborúja!, mely Frady Endre belső pszichopatológiai konfliktusainak sötét lyuka, magába foglal minden olyat, amivel soha senki semmiképp sem sújtana senkit sem! Síkideg lettem! Abcúg Frady! Könyörgöm, vesekövezzük meg!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nekem is voltak veseköveim, de alakzatban kivizeltem őket egy olyan mezőre, amit nem legeltek le a girhes lovak. Így keletkezett Stonehenge.” /Chuck Norris/

Nem hiányzó hiányok

Vesekövem nincsen nekem,

Nem rokonom David Beckham,

Nem vagyok én cölib celeb,

Nem harapja torkom el eb.

Nincs zsebemben mélyhegedű,

Se prérifarkasvér nedű,

Mivel ilyet meg nem iszok,

(Aki igen, dőlni ki szok’).

Nincsenek itt romlott kekszek,

Tele sírba be nem fekszek,

Nincsen karom helyén fakar,

Tigriskarom sosem vakar.

Talpam nem rágja le medve,

Drága húsnak nincsen nedve,

Étolajomban nincs oktán…

Ennyi hiányrím már sok tán?

Hiány hiánya nem mese,

Pláne, ha nincs értelme se,

Ilyet sose olvass, gyermek,

Inkább be Donald’s-ba jer, Mc!

„A vers második olvasatra bonyolultabbnak tűnik, mint elsőre, ám valójában roppant egyszerű, mint az alkotó gondolkodása. A McDonald’s gyorsétkezéstől önmagát megfosztó költőnek elvonási tünetei vannak, amely agysejt elvonási tünetekben és elmehiány betegségben nyilvánul meg, illetve ebben a versben. Adjanak egy duplasajtos BigMac menüt a szerencsétlennek nagyobb sült krumplival és nagyobb üdítővel, és rögvest lenyugszik a nyomorult! Meg tudom érteni, én is függő vagyok! I’m lovin’ it!” /Majonézes Mustárné Kecsap Klotild, a Gyorséttermi Addikciót Gyógyító Alapítvány (GYAGYA) bentlakásos ápoltja és eltakartja/

„Rezső vagyok. McDonalds függő. Négyszázkilencvenkilenc napja és öt órája vagyok tiszta. Még tizenkilenc óra és meglesz az ötszáz napos jubileumom. Kísértéseket szenvedő szívem szerint egy sajtburger menüvel ünnepelném, de szerencsére nincs rá pénzem, mivel pedagógus vagyok. Hála a kormányzatnak, esélyem sincs bűnbe esni semmiféle gyorskajával. Sajnos lassúval se nagyon…” /Rászoruló Rezső, középiskolai matematika-fizika szakos tanár/

„Istenek szülője, Anyám, ne hagyj el! Vasderesen nyújtóztassam eztán a tagjaimat, és hüvelykszorítóval manikűrözzenek, ha még egy Frady Endre verset elolvasok! Hát mi ez a nihilnek is kevés űrtelenség, ez a semmiből szőtt negatív nulla?! Ha én elkezdeném sorolni, hogy Frady Endrének mije nincs, csak mutatóba: költői adottsága, 60 feletti IQ-ja, hangyaszemnyi önkontrollja, stb., vélhetően sosem érne véget e lista. Így bele sem kezdek, csak azért imádkozom, hátha egy verse annyira felbőszíti Chuck-ot, hogy hónalj illatával csak azért is teli sírba kényszeríti! Lehetőleg tegnap.” /Leendő főpolgármesteretek, I. (Puzsér) Róbert a’la D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

 „Ki meri pörös szájára venni apámtól örökölt vezeték- és anyámtól kapott keresztnevemet (bár már nincsen apám, se anyám, se istenem, aki nyugosztalja őket!), mely nem csak áruvédjegy, mint akármely mosóporé?! Nem kérek elnézést a képzavarokért, ugyanis épp egy József Attila kritikán dolgozom, mert most ő került sorra egy kis agyagba döngölésre! Elég tehetséges fiatal költő, akihez képest Frady Endre még a fasor gyökérzete alatt sincs, de jobban össze kéne szednie magát, mert időnként szét van esve és már évtizedek óta nem jön elő semmi újjal! Egy darabig sínen volt, de hirtelen mintha elvágták volna! Az egyetlen matematikus barátom szerint – több nincs, mert csak ő ad a véleményemre – a 60 alatti IQ-jával Frady Endre benne van az ország legbutább 4000 emberében! Ő kérjen elnézést a többi 3999-től! Amúgy úgy kell nekik! Dégyörgy pedig ne szórakozzon velem, mert úgy beperelem, mint liberálbolsevik lakásbetörő az őt felpofozó konzervatív házinénit súlyos testi sértésért! Amúgy direkt nem lettem főpolgármester és nem is hiányzik!!! Ordito ergo sum!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és a főpolgármester verseny harmadik helyezettje/

„Hé, te Puzsér álcás D-ke,

Hónaljamnak szagos éke

Szaglószervednek lesz léke,

S nem kérdezed, az ég kék-e!

Orrba tolt hónaljszag betét

Nyomán neked ég már setét,

Nulla az életedre tét,

Nem rontod már Róbert hetét!”

/Chuck Norris/

„Erre mondják, hogy hiánypótló mű. De sose értettem, hogy miért kell pótolni - a hiány kinek hiányzik?! De most, hogy a Frady univerzum sztahanovista fekete lyukként egy csapásra bekebelezte az eleddig szűz területek teljes egészét, kiteljesedni látszik az életmű. Ha nem is hat napig tartott, de Frady is ember. Alkotó forog, olvasó pihen, és bízva bízik.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, a hiány: nincs.

A hiány hiánya: van.

Különbség nem csak egy inch,

But at least seventy one.”

/Hetvenegy Herkulesné Hüvelyk Heuréka, antihumán értelmetlenségi izomagykapacitásbővítési főispánné/

„Cölib celeb?! Nagyon remélem, hogy nem rám céloztál, eretnekköltő fiacskám, mert úgy kiátkozlak, hogy a spanyolcsizmás lábad sem éri a földet a máglyarakás felé vezető úton!” /Degesz atya, rendfőnök és a Vármegyés Püspökfalat Csárda üzemeltetője/

„Felül kis ékezet fut Á-n,

Ha nem futna, mint egy baka,

Akkor nem Á lenne, csak A…

Hiány űrt hagy maga után.”

/Csúcsék Csöbörné Csodaszarvassy Csillámpala, az ABBA rímszerkezet virtuóza és alliterációs nomen est omen/

„Na, költő polgártárs, hogy fokozzuk a hiányérzetét, ezúton nem fizetjük ki az ön által igényelt 3 millió forint otthon felújítási támogatást, mivel találtunk az ön apai nagyapjánál egy 1946. július 31-én elkövetett négyezer kvadrilliós, azaz egy filléres köztartozást, amit nyilvánvalóan maga örökölt. Fellebbezni lehet - de nem ajánlatos - minden őszi óraállításkor hajnali kettő és három között a Karmelita Kolostor pincéjének közpénztévé híradót sugárzó szellemi kínzókamrájában.” /Csávás Kálmán csömörnagy, az Állampolgárokat Financiális Ínségbe Ugrató Minisztérium (ÁFIUM) hoppmestere/

„Költő úr, hiányzik az elgurult gyógyszere?! Miért mondaná a Donald, hogy mekk?! Maga keveri a kacsát a kecskével, pedig a McDonald’s-ban egyiket se lehet kapni! Vagy maga evett már McDuck és/vagy McGoat szendvicset nagyobb üdítővel és nagyobb sült krumplival, he?!” /Hógolyóssy Irén, alias HI lyány/

„Sem utódja, sem boldog őse,

Sem rokona, sem ismerőse

Nem vagyok Endrének,

Nem vagyok Endrének.

(Ady Endre)

Már egy hete csak a The End-re

Gondolok mindig, meg-meg erre:

Talán egyszer végre vége

(József Attila)

Együtt érzek Nagy Elmékkel

Frady rímmorzsa emlékkel

És nagyon fájó az a pont,

Hogy a vers végén nincsen pont.”

/Dr Ház, Juniorkonyha-díjas Rémrímfaragó/

„Cudar labanc, hát te engem

Kihagytál?! Most rólad zengem

Dalom, te Ház! Talpra magyar,

Harapjon meg farkas agyar!

Legyél honból elüldözött,

Haljál ágyban, párnák között!

Szoktasson a hóhér rendre,

S egyen meg a Frady Endre!”

/Petőfi Sándor, a költő Dr. Ház által kifelejtett költőgéniusz kollégája/

„Most már csak ez a vers hiányzott...” /M. András, a költő legállandóbb és leghiányérzetesebb kommentelője/

„eM úr, jó, hogy hiányt érez,

Egy költőnek sokat ér ez,

Mert e nélkül szíve vérez,

Így hát remek lelki bér ez.”

/Kicsikocsi Kocsonya, a Coach-ok Irodalmi Alapítványa (CIA) szívrengésügyi szakreferense/

„Nem értem! Én farmer vagyok, nem gyorséttermer! BigMac urat sem ismerem és nem is hiányzik! Na, mindenki húzzon haza, mielőtt lövöldözni kezdek! Idióták!” /Old MacDonald, hedefarmer éjá-éjá-óóó/

„Hőbörgő és kontraszelektált újságírók kérdésére elmondjuk, hogy Puzsér Róbert és Chuck Norris azért nem szóltak hozzá itt a végén, mert már fentebb megtették.” /Józanész Jeromos, a kommentszekció felelőse/

Veszélyforrásvidék

Itt van például az aszály,

Megfeneklik minden uszály,

Termés kiég, éhes a száj,

S haldoklunk, mert enni muszáj.

Űrből jönnek meteorok,

Sikoltoznak metoo arák,

S pszichoszomatikus torok

Hörgi: Jaj-jaj, támad a rák!

Mindeközben dúl a Covid,

Vesédben gyötör a köved,

Karanténoz bölcsid, ovid,

S reklám bombáz: Gyorsteszt kő’, vedd!

Lehull néhány atombomba,

Erdőn lesz sok mutáns Bambi,

Mi meg nyomba’ dőlünk romba

S szájban keseredik hambi.

Árhullámok, földrengések,

Fejvesztetten futó gésák:

Harakiri, jaj, elkések!

S ut’só szóként Jaj!-ok és Á!-k…

Föld vádakat nem csak kohol,

S bűnös emberiség kihal!

E jó hírrel csótány lohol,

S ujjong minden folyami hal…

„Mit adtak nekünk a rómaiak?!” /a szemétheggyé szennyezett Tiberis alias Tevere folyami halai/

„Tiberis olaszul Tevere s

Lebeg rajt’ sok hulla táváris,

Fuldoklik fenekén kanyi cet…

Táváris, hadd mondjunk konyecot!”

/Csótányhírmodó c. rovarlap címoldali vezércikk verse/

„Buli vaaaaaaan!!!” /a Föld/

„Mi ez az önfeledt hurrápesszimizmus, mi ez a mindent sötét szemüvegen át látás, költő úr? Miért gondolja, hogy az elsüllyeszthetetlen Atlantisz valaha is elsüllyed?! Miért gondolja, hogy a verhetetlen Aranycsapat valaha is kikap?! Miért tart attól, hogy a gránit szilárdságú Alaptörvényt módosítani kell, vagy, hogy valaha is összeomlik az illiberális unortodox feudálkapitalizmus?! El tudja képzelni, hogy lesz olyan idő, amikor fű-fa-virág és ingyom-bingyom növi be a Pancho Arénát?! Ugye, nem?! Ugye, hogy a remény hal meg utoljára?! Ugye?! NEM ENG.!” /Vitéz Zakkant Zakariás, az Őrlángot Sötétségen Keresztül Átmentő Országispánok Szövetsége (ŐSKÁOSZ) jövőképmutatássy fősámánja/

„…nekem nem kell a maguk reménye. Nem akarom, hogy reménykedjenek. Azt akarom, hogy pánikoljanak! Azt akarom, hogy úgy érezzenek, ahogy én érzem magam mindennap. Ezután pedig azt akarom, hogy cselekedjenek… Azt akarom, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a házuk. Merthogy ég is.” /Greta Thunberg - részlet a svéd éghajlatváltozás aktivista 2019-es davosi világgazdasági fórumon elhangzott beszédéből/

„A BÉKE HUN SZIGETE:

Itt nincs veszély, nagy a béke,

Véd minket a csúti Bika,

Ki Magyarhon legfőbb éke,

Minden bikák legjobbika!”

/Dicsfény Dezső, veszélyforrásvidékfejlesztési, fatálerrorelhárítási és szentbékejobbítási főispán/

„Annyival értelmesebb és morálisabb lények vagyunk, mint a dínók, hogy sokkal, de sokkal rövidebb idő alatt, és külső segítség nélkül önkritikusan eltüntetjük magunkat a Föld felszínéről. Minden jövőbeli kizsákmányoló faj vegyen rólunk példát.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Herr Humann, eine kleine donnerwetter oder das ist überdanke schön?!” /Die Nosaurus, Nostradamus-őslénydíjas ó-germán ősállat/

„Ezek szerint a karintiai viharnak Magyarországon is voltak hatásai, hogy Költő Gigász erről is verset írt. Köszönjük.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas turista/

„Ember küzd, míg égből Kar inti a

Jelet s lőn, megremeg Karintia!”

/Dr. Előkert, Seniorkonyha-díjtalan futurista/

„Aszály, járvány és háború a középkorban is volt, sokszor mind egyszerre, mégis túlélte az emberiség. Most is így lesz, legfeljebb kevesebben leszünk a Földön. Persze így csökken majd a 8 milliárd fős Frady Endre rajongótábor, de így is marad még elég sok műértő, akik élvezik a kiváló költeményeket.” /M. András, a költő legállandóbb és leghozzáértőbb kommentelője/

„eM úr, önben él a remény?!

Maga ilyen betonkemény

Szuperoptimista csávó,

Kitől tart a TEK s az ÁVÓ?!

Én azt mondom: Emberiség,

Ha tüzeltek s minden is ég,

S olvasótábort mind öltök,

Max a csótányoknak költök”

/Frady Endre, traumatizáltan posztnihilista és pszeudo-optimista költőgigász/

„Mi ez a ványadt vészmadárkodás, ez a gyalázatosnál is gyengébb gyerekriogatás?! A világvége persze eljön, az emberiség persze megszűnik létezni, de ezek közel sem akkora tragédiák, mint Frady Endre erről szóló verse! Hogy lehet, hogy ez ellen a szellemi métely ellen még nincs védőoltás?! Vagy van, csak eltitkolják, és csak az arra érdemesek kaphatnak belőle?! Nem lehetséges, hogy a csótányok és a folyami halak nem az emberiség en bloc kihalásának örülnek, hanem annak, hogy ez Frady Endre kihalását is magába foglalja?! És mi van, ha kiderül, hogy azok a fajok, amelyeknek evolúciós zsákutcája lett Frady Endre, maguk is legalább olyan kártékonyak, mint az önimádó kivagyiságában még a közutálatnak is örvendő korcs leszármazott, a két lábon járó fajkeveredett mutáns?! Mindezt figyelembe véve a tippmixen kötéses kombinációban a Juventusra, a folyami halakra és a csótányokra fogadok! Abcúg emberiség!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám és emberiség! Ne féljetek, amíg engem láttok! Vakokra és csökkentlátókra átvitt értelemben vonatkozik. Természetesen a költészethez is értek, úgyhogy megverseltem:

     Nowhere can be seen destruction,

     Where people can see Chuck’s action!

Mivel magyarul is tudok, úgyhogy rögvest leműfordítottam:

     Nincs pusztulás sehol, csak ott,

     Ahol nem láthatják Chuck-ot!

Szóval ne attól féljetek, aki el tud titeket pusztítani, hanem attól, aki olyan gyorsan, hogy észre sem veszitek! Tőlem!” /Chuck Norris/

A híd

Ember, aki hidat tervez,
Tudja, a híd nem csak tar váz,
Funkció is van rajt’ meg út
S korlát, hogy ne esse magát
Senki le a mélybe, vagyis
Mondhatni, hogy a híd vegyes
Izé, amin mehet vasút
Zakatolva s rázva vesét,
Míg alatta csobban a víz,
S Matula bá’ nekievez
Hídpillérnek s bordalt dalol,
Majd a híddal együtt dől el.

„Aha, statikus úr, aha! Szóval a folyami ütközőerő figyelembe vétele elmaradt, ugyebár! Na, majd a cellában lesz ideje figyelmesebben átlapozgatni az idevonatkozó szabványokat és előírásokat! Két év letöltendő!” /Dr. Matula Menyhért, főbíró és egyenes ági leszármazott/

„Jaj, bíró úr, a szabványban nem szerepel az öreg kadarkamámoros Matula bá’ biztonsági és dinamikus tényezője!” /Frady Endre, költő és hidász-gigász/

„Beszólsz a nagyfateromnak, mi?! Őőő… a néhai Matula Gergely jó hírének megsértése miatt plusz tíz év kényszermunkára ítélem!” /Dr. Matula Menyhért, főbíró és egyenes ági leszármazott/

„Hukk… én a csonka… csolna… csónakba sose iszok… hukk… keveset… hukk… lálálálááááá…” /Matula bá’/

„Jaj, nagyon jól rázott az a híd! Úgy szétrázta a vesekövemet, hogy a vonat ugra-bugráló vizeldéjében csak úgy ropogott az a sok kavics a metál piszoáron! Igaz, hogy hónaljig levizeltem magam, de mégis nagy megkönnyebbülés volt!” /Húgyos Józsi, nyugdíjas bakter/

„A gyönyörű kancsal rímekkel a költő kifejezi a rá oly jellemző világlátást, amidőn sosem a magára a problémára fókuszál, hanem egyik szemével elé, a másikkal pedig mögé tekint, és ezáltal olyan komplex képet vetít elénk, amelyet még vesetükrözés közben is csak homályosan látunk. A homály azonban itt nem balladai, hanem jótékony, mert pszeudo-vakságunk miatt kénytelenek vagyunk az agyunkat használni, illetve azt, ami a nagy felrázás után még megmaradt belőle. Bátran essünk keresztül önmagunkon!” /Köd Delila, kultúrtechnológus bevezetője a Frady Endre börtönkiállítás megnyitóján/

„Szeretem a híd tar vasvázára felszerelt funkcionális kitinpáncél recsegve ropogását! Egy dőlő híd látványánál, csak két dőlő híd látványa lehet szebb! Sőt száz recsegve-ropogva dőlő hídé!” /Matuska Szilveszter, a Hídújjáépítést Ösztönzők Klubjának (HÖK) tiszteletbeli örökös elnöke/

„Ember, aki hidat tervez, az ne írjon verset, mert szemmel látható, hogy így egyikre sem tud odafigyelni! Ha legalább a dőlő híd a szavaló költőre esne, akkor lenne íz, lenne produkció, de így csak egy agg tütüvitéz evezői kavarják fel a költő agyának posványos állóvizét. Anyám szerint a Matula bá’ sosem ivott, mire odaadtam neki a Tüskevárt, úgyhogy most csendben színezgeti. Én viszont most felveszem az acélláncos homlokpántomat, bemegyek a beszélőre és lefejelem Frady Endrét! Mert megérdemli!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jaj, hát hiába ígértette meg velem az öreg Matula, hogy a regényben hallgatok a féktelen tütükéiről, csak megcsinálta a bajt! Hát ezért nincs vasúti híd a Kis-Balaton fölött!” /Fekete István, a Tüskevár írója/