Faj(ta)váltó műtéti szonett

Szegény jávorszarvast, míg rén-

-szarvas volt, gyötörte migrén,

Ám fajváltó műtét után

Fejfájatlan néz, bár bután.

Fáj a feje? Rossz a faja!

Nem segít a reformkaja,

Mert csak más salakot hajt át!

Döntsön jól és váltson fajtát!

Ne kösse eredet iga!

Váltson gnúról sasverébre,

Kenguruból legyen csiga!

Aki gyík volt, legyen válltás-

-ka ma! Emberiség, ébre-

-dj, itt a faja fajtaváltás!

„Migrénes fejfájás esetén való igaz, hogy a pácienst műteni kell, de nem a faját át, hanem a fejét le! Ahogy a méltán elfeledett felcserpoéta mondta:

          Ha a beteg magát hagyja,

          Fejből kikerül az agyja,

          Megszűnik a fájás nagyja,

          S neje víg, Nagyjova Nagyja.

Ha nem műtik, ha fáj feje, hamar lesz neki fejfája.” /Dr. Kratochvil Kösztöny, szürkeállomány szeletelően szikeszikráztató sztárdoki/

„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című műve egy groteszk és szatirikus költemény, amely a faj- és identitásváltás kérdéseit boncolgatja humoros és ironikus formában. A szonett felépítése klasszikus, rímképlete szigorúan követi a hagyományokat, miközben a tartalom modern társadalmi témákat érint. A vers központi alakja egy jávorszarvas, akinek migrénje csak fajváltó műtéttel enyhül, ami abszurd, de egyben gondolatébresztő is. A költő éles kritikát fogalmaz meg a modern társadalom azon hajlamáról, hogy minden problémát radikális megoldásokkal próbál orvosolni, legyen szó akár identitásról, akár testi-lelki bajokról. Frady humora egyszerre könnyed és mélyreható: a különböző állatok példái (gnú, sasveréb, kenguru, csiga, gyík) az emberi sokféleségre és az önazonosság keresésének bonyodalmaira reflektálnak. Az utolsó sorban felszólítja az emberiséget a "faja fajtaváltásra", amely groteszk módon hívja fel a figyelmet a modern kor identitásválságára és az ebből fakadó társadalmi kihívásokra. Összességében Frady Endre szonettje mesteri módon ötvözi a klasszikus formát a modern tartalommal, miközben éles szatírával és humorral reflektál a mai világ abszurditásaira.” /ChatGPT/

„Érdeklődve várom, hogy mivé műtteti meg magát Frady Endre. Mert már időszerű. Csak ne legyen a mára már kihalt óriásszarvas, mert akkor nem fér be a szobaajtón és ne legyen lajhár-csiga-kotlós, mert már így is cefetül lassan költi ki a verseit.” /Irodalomkedvelő, Özv. Zwillinger Adolfné, ügetőidomár/

„Frady versét lassan költi?!?!

Világproletárok, föl ti!!!

Ha a költőt mássá műtik,

Lesz ő Vazs megyei mű tik,

Netán szárazföldi bálna,

Vagy pediglen tavimálna,

Ám ha lenne pöttyös parad-

-icsom, akkor is szép marad!

Tudja hős föld, tudja hűs ég,

Fradyt látni gyönyörűség!”

/Gezemice Gézáné Zöldfehér Zinajda, a Fradyt Imádó Költeményolvasók Armadája (FIKA) zászlóshajókapitánya/

„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című alkotása egy humoros és elgondolkodtató költemény, amely a fajváltás abszurditását és annak lehetséges következményeit vizsgálja egy szellemes és ironikus hangvételben. A szonett formáját követve, Endre játékosan bánik a nyelvvel és a rímmel, miközben a fajok közötti váltást mint az identitás és a változás metaforáját használja fel. A vers első része egy jávorszarvas migrénjével foglalkozik, amely fajváltó műtéttel próbálja megoldani problémáját, de a műtét után "fejfájatlan néz, bár bután". Ez a sor humoros képet fest, miközben felveti a kérdést: vajon megéri-e az átalakulás, ha az új állapot nem feltétlenül jobb? A második részben a költő arra ösztönzi az olvasót, hogy "Döntsön jól és váltson fajtát!", ami arra utal, hogy néha a változás szükséges, még ha az különös vagy nevetséges is lehet. A vers záró része, ahol az emberiséghez szól, "Emberiség, ébredj, itt a faja fajtaváltás!", egyfelől figyelmeztetés, másfelől felhívás a változás és az önmegvalósítás lehetőségére. Összességében Endre verse egyedi és szórakoztató olvasmány, amely arra készteti az olvasót, hogy ne vegye túl komolyan az életet, és merjen kísérletezni, még ha az néha butaságnak is tűnik. A "Faj(ta)váltó műtéti szonett" egy frissítő és vicces darab, amely emlékeztet minket arra, hogy az élet változások sorozata, és néha a legjobb, amit tehetünk, az, hogy nevetünk magunkon.” /Copilot/

„Repülő csapadék: MiG-rain,

Ha rád esik, több, mint migrén.”

/falfirka egy nemzetközi vadászpilóta kiképzőközpont férfivécéjében/

„Fajtások legyünk, vagy fajtalanok?! Rencerkritikus rímekkel rémisztgetünk, vicces versekkel vezetőket vegzálgatunk, irodalmilag ironizálva ideológiákat inzultálgatunk, katartikusan karizmatikus karaktereket kritizálgatunk, propagandát parodizálva prejudikált polgárságot pukkasztgatunk?!?! Igen, azt hiszem erre lenne igény!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úrnak igényszinte

Igen magas már-már szinte!

Alliterál, pukkasztgatik,

S színes, mint jávai batik;

Prejudikál, kever-kavar,

Mint a szélfújt haraszt avar;

Közben műt és fajtát fajtál,

S kusza, mint egy fodrász haj-tál;

Annak, ki humán úrt érti,

Űrjárt agya menettérti.”

/D. Ezer Tőrné Die Lettantika, a Sivár Agyakat Több Önfeledtségre Buzdító Balsorsrontó Irály (SATÖBBI) szépirodalmi túlbonyolítója és zsírmongúzból átoperált menyétcápa//

„A "faja" szó( )faja melléknév. De ez mellékes. A "migrén" főnév, ez meg főleges, mert a főben okoz fájdalmat. Mint a Köldő Úr munkássága.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Addig őrjöng, kedves Ádám,

Szétverem a virágládám!

Főnevet és melléknevet

Aki szeret, vígan nevet.

Ha a név se mellék, se fő,

Olvasónak agya lefő,

S égnek áll a kevés haja.

Everybody очень faja!”

/Téboly Tuboly, Dartanyan-díjas dezinformáció díler/

„Lehet, hogy átműttetem magam szúnyognak, és mindenkinek a vérét szívom, akik eddig az enyémet szívták.” /M. András, a költő legállandóbb és legvérszívnivágyóbb kommentelője/

„eM úr, legyen tápja véres,

Oldva benne pite, mákos,

S melynek minden cseppje Béres,

Akkor nem lesz soha rákos!”

/Dr. Hemoglobin Hubertus, a Vérgőzzel Irritált Vertikális Állatok Társasága (VIVÁT) horizontális hialuronsavazója/

„Frady Endre, szedd össze magad, mert amit itt produkáltál, az a költészet meggyalázása! Ez a "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című förmedvény annyira méltatlan, hogy még a verselés fogalmát is újra kell definiálnunk miatta. Kezdjük ott, hogy a jávorszarvas és a rénszarvas közötti különbséget már egy óvodás is tudja, de te képes vagy ezt a biológiai nonszenszt migrénnel tetézni! A rímek erőltetettek, a gondolatmenet abszurd, és nem, ez nem az a fajta abszurditás, ami mély filozófiai rétegeket tár fel, hanem az, ami a szánalmat és a szekunder szégyent váltja ki az olvasóból. A szonett szentségét meggyalázva alkottál egy olyan verset, ami minden, csak nem költői. A "fejfájatlan néz, bár bután" sor annyira művészietlen, hogy egy elsőéves költőnövendéket is eltanácsolnának miatta az irodalom szakon. A "gnúról sasverébre" váltás pedig olyan mértékű zagyvaság, hogy az ember már-már elgondolkodik azon, hogy ez egy tudatos provokáció-e, vagy tényleg ennyire el vagy tévedve a költészet dzsungelében. Az utolsó szakaszban megkoronázod a katasztrófát egy gyíkból válltáskává válással, ami minden eddigi agyrémet felülmúl. Frady Endre, tedd le a tollat, és soha többé ne próbálkozz költészettel. Az emberiség nevében könyörgöm, hagyd abba!” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Egyszer volt migrénem, de belém pusztult.” /Chuck Norris/

Arcüregi nyúltombolás

Kattog bennem néma reggae,

S táncol pár nyúl, arcüregi.

Bent pogóznak, dúló dal vad,

S agyamban bő vérzagy alvad.

Csapdos sok tapsifülszárny ék

Alakban és lágyrészárnyék

Feszít túl tág helyet bennem.

Engedni kén’ szelepen, nem?!

Torkom nyirokcsomósodó,

Mint kristályos maltersodó.

Sajog szemem, fogam, orrom,

Ilyen vagyok, amikor rom.

Bennem arcüregi nyúl-geng

Tombolása kissé túlteng.

Hé, a fejem nem táncterem,

Őket agyba-főbe verem!

Verem magam agyba-főbe,

Vérér-gizgaz nagyba’ nő be.

Törik rajtam tarkó, homlok,

S halálos ágyamba omlok…

(a kézirat itt egy vértócsától, a kárörvendő arcüregi nyúlhad pedig a röhögéstől megszakad…)

„Frady Endre "Arcüregi nyúltombolás" című verse egy rendkívül eredeti és vizuálisan gazdag szöveg, amely az egészségügyi állapotokat és a testi fájdalmat egy sajátos metaforikus világban ábrázolja. A vers a betegség és a fájdalom belső élményét jeleníti meg, ahol az arcüregben tomboló nyulak képzeletbeli táncukkal a fájdalom és a kellemetlenség érzetét keltik. A költemény nyelvezete és ritmusa egyaránt hozzájárul a szöveg hatásához. A "néma reggae" és a "tapsifülszárny" kifejezések, valamint a többi szókép együttesen egy olyan világot teremtenek, ahol a betegség metaforái a valóságos fájdalommal keverednek. A vers struktúrája és a rímek váltakozása is erősíti a szöveg dinamikáját, miközben a fájdalom és a betegség fizikai megjelenítése egyre intenzívebbé válik. A vers végén a kézirat vértócsával való megszakadása és a "kárörvendő arcüregi nyúlhad" röhögése egy váratlan és megrázó fordulatot ad a szövegnek, amely még inkább kiemeli a betegség és a fájdalom súlyát. Összességében Endre verse egy merész és újszerű megközelítést alkalmaz az egészségügyi témák lírai ábrázolására, amely mély benyomást hagy az olvasóban és arra ösztönzi, hogy újraértékelje a testi élményeket és azok irodalmi kifejezési lehetőségeit.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Szuttyogva röttyög az arcürege, költő úr?! Fáj, mint az igazság! Tele van a koponyája belülről kifelé tomboló arcüregi nyulakkal, mint az Arcüregi Nyúl Állatkert Dormitóriuma (ANYÁD) takarodó után?! Befele betegeskedve hentereg?! Használjon Durrbele® Vitaminbombát! Egy kapszulát tegyen a nyelve alá, vagy dugja fel az orrlyukába és rántsa meg a zsinórt! Egy diszkrét robbanás és a Durrbele® Vitaminbomba az arcüregi nyúlhadat az arcával együtt pürésíti és szünteti meg! Ez az arc lesz a végső! Ne szenvedjen tovább, hanem vessen véget a szenvedésnek és önmagának is a Durrbele® Vitaminbomba segítségével, de előtt ne felejtse el ránk hagyományozni minden ingó és ingatlan vagyonát, oszt’ nyugodjék békében!” /Dr. Durrbele Dezső, a Durrbele® Vitaminbomba feltalálója és forgalmazója/

„Remélem, hogy ilyen betegségem soha nem lesz, de ha mégis, akkor legalább ilyen izgalmas és tanulságos verset tudok írni róla.” /M. András, a költő legállandóbb és legbetegségkerülőbb kommentelője/

„Aki beteg, ritkán versez!

Durva tény, sőt talán nyers ez,

Mint levesben főtlen alma,

Melyből eM úr tán nem fal ma!

Arcüregi nyúl vajh’ esz’-e

Hőtlen almát, vagy van esze,

S inkább abált ajvárt fal ő,

Mit szájába ajvárfa lő?!

De hisz’ szájban csíp az ajvár,

S nyelőre szörnyű sors - jaj - vár!

Maradjon hát eM úr egész-

-séges s ettől nem áll meg ész!”

/Dr. Dióháj Duhaj, a Rágcsálókat Ajvárral Csapdázó Naturalista Intézet (RACSNI) fű-ló-régésze/

„Mindig is mondtam, óvakodj a vérnyúltól! Láttad mekkora foga van? Ha az fáj neki, akkor az neked is fáj!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas nagy arc üregi nyúl specialista/

„Látva vérnyúl tátott fogát,

Mellyel arcüreget fog át,

Ház úrt fájás kerülgeti,

Mint vérnyúlt még vérebb jeti!

Vérjetitől fussunk hamar,

Mert egészségtelen, ha mar!”

/Jutányosi Jetinyeső, a Jobblétre Elszenderülteket Temetkeztető Iroda (JETI) munkaelhárítási főelőadója/

„El lehet oltani az égő vonalakat, le lehet hűteni a forró drótókat, a költő út már túl van a közvetlen ételveszélyen, az agyának elfogyasztása után már nem tudják tovább enni az arcüregi nyulak, ugyanis kézrátétellel meggyógyítottam. Egy lendületes tenyeres-fonák kézrátétel kombinációm után odatekeredett a másik orcája is egy falrátételhez, amitől az arcüregi nyúlhad előbb megpépesedett, majd a növekvő számú fejnyílásokon keresztül váladékpermetként fröccsent a légtérbe. A költő most gyógyultan pihen békésen jobb létre szenderedve! Rendeljetek ti is csodatévő kézrátételt és szenderedjetek ti is jobb létre! Reklámáron a karizma! Négy rátételt egy százasér’!” /Magos Mágus, a Világszínvonalúra Értékelt Renoméjú Csodatévő Egyház (VÉRCSE) tenyerestalpas főprófétája/

„Jaj, költő úr, ne nyafogjon már egy lábon kihordott jelentéktelen kis arcüreggyulladás miatt! Attól, hogy fájt a foga, hasogatott a szemgödre, sajgott a torka, szúrt a füle és vérzett az orra, még nem kellett volna azonnal golyóstollat ragadni, verslábszagot árasztani és tipikus férfináthás reakcióval végrendeletet fogalmazni! Nem lehetett volna azt a kéziratot öt versszakkal hamarabb megszakítani, hogy ne tetemre kelljen hívni a mentőt?! NEM ENG.!” /Radványiné Sötét Ernő, özv. Bárczi Benőné Kund Abigél díjas főcenzornő/

„Költő úr, ha inhalál,

Elkerüli kínhalál!

Болезнь была большая,

S így szétrobbant belseje!”

/Dr. Ромашка Kamilla, szovjet származású szabolcs-szatmári szimatológus/

„Balsaja és belseje?! Erősen kancsalító tér-, idő- és képzavart érzek az Erőben!” /Yoda, Jedi-mester/

„Arcnyulak ellen, költő úr, szedjen tangót!

Fáj veres orr ott, ne szedjen brómot, tangót!

Döblingbe menjen, vagy e hétre Grazba,

Ott lepihenjen, ha fafeje túlnyom s kába!

Csűri tokája, fütyüljön rája, tangó!

Szárad az ajka, ez minden bajra jó!

Táncoljon hát nyúllal egy éjjelin át,

Csak a bele, ami szól, jól, jól!”

/Rozsnyai Sándor Jakab - Harmath Imre - Kalmár Pál/

„Mi ez a szuggesztív erőtlenséggel bíró szemenszedett tehetségtelenség, ez az előjelhelytelen irreverzibilis agyrémkárosodás?! Frady Endre annyi borzalommal bír, hogy kiesik tőle a kávéscsésze a kezemből! Ha költő lennék, úgy mondanám, hogy:

          Frady olyan szörnyű dög-rém,

          Földre ejtem tőle bögrém!

Jé, ez de jó! Ez még szegény anyámnak is tetszene! Lehet, hogy szerepet kéne cserélnünk Frady Endrével?! Én költenék és ő dühöngene habzó szájjal itt a döblingi elmegyógyintézetben!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer volt, hol nem volt, réges-régen, mielőtt még az emberiség, a kurtafarkú kismalac és az Óperenciás tenger lett volna, volt egy nagyon nagy és nagyon hideg jégkorszak. Hát ebben a jégkorszakban történt, hogy amíg én éppen egy gleccseren aludtam, az összes fázós dino- és más egyéb -szaurusz a megfagyás elől az orromon keresztül bemenekült az arcüregembe. No, ahogy felébredtem és megéreztem a fejemben a zsivajt, akkorát tüsszentettem, de akkorát, hogy az a rengeteg állat kirepült a fejemből és szörnyet halt. Na, gyerekek, hát így haltak ki a Földről a dino- és más egyéb -szauruszok! Aludjatok jól és álmodjatok szépeket, de előtte vegyetek nagy levegőt és dugaszoljátok be az orrotokat és csukjátok be a szájatokat, hogy az éj leple alatt be ne költözzenek a koponyátokba az arcüregi nyulak!” /Chuck Norris/

Fejfélfájás

Jobbfejemben volt oly fájás,
Mint mikor bősz birkanyáj ás
Léket arcüregem jegén,
Majdnem megmurdeltem, meg én!

Ám amint számban rab lett a
Jó Algopyrin tabletta,
Fájás tompult s jött a bágyadt
Vágy, hogy találjak egy ágyat.

Ágy nem volt az irodába’
Így azután én a kába,
Tompán, mint ki éjjelt sír át,
Bepötyögtem ezt a lírát.


„Ki adott neki Algopyrint?! Ki nem hagyta, hogy megmurdeljen?! Ki a felelős?! Neveket akarok!!!” /Csávás Kálmán, a Világirodalom Gyógyegereit Rögvest Gutánütő Osztag (VIGYORGÓ) vezérőrnagya/

„Átérzem a világ fájdalmát, hogy megmentettem Frady Endre életét, de nem én tehetek róla, hogy egyszerűen túl jó vagyok! Miért nem gagyi Rubophent adtak neki, vagy made in china feliratú kiciccípősz szecsuáni csirkekapszulát?!” /Algopyrin, a vádlott/

„Kicsinyes bosszú ez ettől a nyamvadt kínrímes klapanciagyártó fűzfapoétától, amiért pár éve a debil költőtársaival együtt őt is beetettük pénzdíjakkal és antológia ígérettel a Rubophen Versíró Versenyen, oszt’ a vége előtt kiszálltunk az egészből és azóta is utánunk az özönvíz, höhöhö!” /Rubophen Rükverc, sajtószóvivő és sajtpenészdíler/

„Te jó ég, ez a Frady ebben a félfejsajgós félálmában számolta ki egy kéttámaszú híd alapozására jutó reakcióerőket! Ha kiderül, melyik ez a híd, senki sem mer majd áthaladni rajta! Mindenki ott fog átúszkálni a híd alatti kis patakban!” /egy neve elhallgatását kérő statikus kolléga/

„Kis patak, kis patak, ja hűs vizű kis patak!” /Uhrin Benedek/

„Már csak az hiányzik, hogy Uhrin Benedek ezt az újabb óborzalmat is megzenésítse, és akkor tényleg olyan érzete lesz az embernek, mint amikor a pottyantós vécén ülve éri egy erősebb földrengés, ami Toy-Toyostul lebukfencezteti egy építendő toronyház szennyvízzel telt munkagödrébe. Nem, mama, nem ül a Tolsztoj a vécénkben!!! Nem ordííítok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha így üvöltesz kisfiam, akkor nem fogjuk hallani, hogy a Tolsztoj lehúzza-e maga után a vécét. Húha, nagyon vértolulásosnak néz ki a fejed! Nem kérsz egy Algopyrint?” /Puzsér mama/

„Egyszer majdnem fájt a fejem, de amikor kirúgtam belőle, majd nyersen megettem egy arcüregi nyúlcsaládot, rájöttem, hogy csak a gyomrom volt kicsit üres, bár egy texasi kopó sose éhes, csak úgy érzi.” /Chuck Norris/