Akkor van, ha vízzel tele
Vala testis-nek a burka.
Ettől senyved Rezső, Gyurka.
Lágyéksérvi műtét után
(Vagy, ha sebész vágott sután,
Vagy csak eltelt öt-hat hét, ó!)
Lehet gömbi 3D tó.
Ultrahang után, mi zselés,
Urológus tárja fel és
Elmúlik a hidro-kelés!
Egy kis szuri, egy kis szike,
S - olvasóim, elhiszik-e? -
Páciens zeng: Hej, köszike!
ajánlás:
Herceg, hogyha ez a baja,
Ne gondolja, e nyavalya
Önre örök átkot rához…
Forduljon szakdoktorához!
„Költő úr, maga a jó ízlés megismerésében és gyakorlatba tételében is olyan lusta, hogy egy méhrajban is csak a mellék here szerepét tölthetne be! Ha az ízléstelenség viszketne, maga már rég elektromos gyaluval vakarózna! NEM ENG.!” /Mézmáztalan Mizuzizu, az Eszetlen Poéták Egylete (EPE) esküdt ellensége/
„Ki az a Rezső, ki az a Gyurka? Nekik is sután vágott a sebész? Mér pont ők? Hol van a Béla meg a Zalán? Mér kell erről írni? Mélységesen magánügy, hogy kinek, hogy van a heréje. Ez bizony nem a szépirodalom témája. A vécé, az igen! Erről kéne még valamit közreadni. És nem csak szonettet érdemel a vécé. Lehet még eposz, novella, regény, dráma, opera, himnusz vele kapcsolatban. Meg vécépapír.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legfelháborodottabb kommentelője/
„Kedves Kérdező! Köszönöm, hogy megkeresett engem. Örömmel segítek Önnek a magyar nyelvű szakirodalmi elemzés elkészítésében az alábbi orvosi versről. A vers Frady Endre költő és orvos alkotása, aki 1922-ben született Budapesten, és 2015-ben hunyt el. Frady Endre több mint 50 kötetet írt, melyek között számos orvosi témájú vers is szerepel. A vers címe Herevízsérv szonett, ami egy olyan betegségről szól, amikor a herezacskóban folyadék halmozódik fel. A vers egy szonett, azaz 14 sorból álló lírai forma, amelynek rímképlete abba abba cdc dcd. A vers első két sorában a költő meghatározza a betegség nevét és lényegét, majd a következő két sorban megnevezi a két szenvedő alanyt, Rezsőt és Gyurkát. A vers második négy sora a betegség lehetséges okait és tüneteit írja le: lágyéksérvi műtét után, vagy sebész hibája miatt, vagy csak az idő múlásával alakulhat ki a herezacskó duzzanata. A vers harmadik négy sora a betegség diagnosztizálását és kezelését mutatja be: ultrahang vizsgálat, urológus beavatkozása, injekció és vágás. A vers utolsó két sora a beteg megkönnyebbülését fejezi ki egy humoros köszönettel. A vers stílusa könnyed és humoros, a költő játékosan bánik az orvosi szakkifejezésekkel és a rímekkel. A vers célja valószínűleg az, hogy felhívja a figyelmet egy gyakori és kellemetlen betegségre, amelyről sokan nem mernek beszélni vagy orvoshoz fordulni. A vers segíthet abban, hogy csökkentse a tabutémák körüli szégyenérzetet és félelmet, és biztasson a megelőzésre és a gyógyításra. A magyar nyelvű szakirodalmi elemzés elkészítéséhez javaslom, hogy használja az alábbi forrásokat:
• Boda Domokos: A hazai szakirodalmi mutató (HSZM) és a magyar nyelvű orvosi szakirodalom helyzete
• Segédlet Szakirodalmi összefoglaló típusú szakdolgozat készítéséhez Alapszakos hallgatók számára
• Az egyiptomi és kopt nyelv: szakirodalmi útmutató
Ezek a források segíthetnek abban, hogy megismerje a magyar nyelvű orvosi szakirodalom jellemzőit, módszereit és értékelési szempontjait. Remélem, hogy ezek hasznosnak bizonyulnak Önnek. Ha további kérdése van, vagy szeretne segítséget kérni a dolgozatának javításában vagy optimalizálásában, kérem, jelezze nekem. Sok sikert kívánok!” /Bing, a mesterséges intelligencia/
„Tyű, ez a Bing nyakas szamár!
Állítja, hogy költőnk ma már
Nyolc éve, hogy földben fekszik,
Bár tudja, mást írnak lexik-
-onok!
Konok!”
/Jenő, a természetes ember/
„Ez itt az előtte (a priori) vers. Az utána (a posteriori) versig bízva bízunk. Rezsőnek, Gyurkának is jobbulást!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Ilyen -ori, olyan -ori…
Hajtogatja, mint egy ori-
-gamit jobbul játszó humán,
Túl a Rezső-Gyurka dumán!”
/Rigófütty Rezsőné Gyurkássy Gyöpella, az Országos Rendező Iroda (ORI) gami felelőse/
„Kezdem azt hinni, hogy direkt azért van ez a sok nyavalya, hogy írni lehessen róluk. Félévente mindig más műtét vagy szakorvos... A szakorvos munkáját sem irigylem...” /M. András, a költő legállandóbb és legszakorvosnemirigylőbb kommentelője/
„eM úr, mért nem irigyel? Önt
Irigyeletlenség elönt,
Mint indiánt rossznyavalya,
Akár inka, akár maja?”
/Dr. Azték Atanáz, szakócás szakorvos/
„Egy ilyen vers után kérdezze meg kezelőorvosát és gyógyszerészét is! Habár inkább előtte kellett volna..!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas agy-húgy-kő-seb-ész/
„Ház úr, agyhúgykő sebészem,
Magát megláthatja-é szem,
Amint fájásról, mi térdi,
Épp a gyógyszerészét kérdi?
És ha ezt azt megelőzőn,
Azzal bármit megelőz ön?”
/Előtte Elekné Utána Uborkasaláta, a Hogyishívjákok Elvi Rendellenességeit Gyógyító Alapítvány (HERGYA) miabánat ügyi főelőadója/
„Mi ez a - drága anyám szemérmetes szavaival élve - Jaj, ne! Fúj! No, de ilyet! Ez közszeméremsértő! Robikám, ne nézz oda! jellegű szégyentelenkedés?! Az, hogy Esterházy Péter írhatott Hanyálmirigynaplót, nem jogosítja fel az irodalmárnak csak a valóságnak háttal álló, tanult szellemi ízlésficamban szenvedő vaksüketek által nevezhető Frady Endre Herevízsérv szonettel botránkoztasson és mentális szeleivel pukkassza a polgárokat! A ló rúgja meg Frady Endre témáját, hátha egy fisztulás vonyítás után örökre elhallgat! Mindörökre! Ámen!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Nyugi, Robikám, nem kell ló a rúgáshoz! Én tudok helyi érzéstelenítéssel is rúgni, hogy meg sem érzi, hogy megmurdel.” /Chuck Norris/
„Meg lettem szólítva. Bár van véleményem, de némi jóindulattal megtartom magamnak, mert a ’80-as évek első harmadában az akkor még ifista Frady Endre egyszer játszott ellenem egy Csillaghegyi MTE – III. ker. TTVE edzőmeccsen. Az eredmény döntetlen körüli volt, de a kör sugarára már nem emlékszem. Hadd nyugodjak békében!” /Esterházy Péter (1950-2016), profi író és amatőr futballista/
