Betörésbiztonság

Félsz, hogy betör hozzád bárki,

Rablókulccsal ajtót tár ki,

S lopja lóvéd, viszi tévéd,

S hűdéstől csak páleszlé véd?

Alkoholod öl és butít,

Úgyhogy elmondom a tutit:

Ne legyen semmi, mi tied,

Betörőhad ettől ijed!

Lakod legyen üres, mint a

Vadkanbarát poros flinta!

Nyilvánvaló semmi láttán

Más házba megy rabló át tán.

Nem kell ide csőbombazár,

Hogyha honod nem oly bazár,

Mely anyagi „Önök kérték”

Választékú értékmérték.

Fekete lyuk bélű kvazár

Legyen kuckód, ha ez az ár

Arra, hogy a betörőnek

Fején ősz hajszálak nőnek!

Hogyha üres lakban lakol,

Mely egy jószágtalan akol,

Hol nem nő a jólét bokra,

Rabló uszul szomszédokra.

Ne harácsolj, legyél csóró,

Kajád legyen száraz kóró,

Mit meg betörőklán neszel,

S tökre biztonságban leszel!

Adj nekem mindent, mi vagyon,

Én majd vigyázok rá nagyon!

Nálam gyűljön értékhalom,

Életveszélyt átvállalom!

megzenésítve: https://www.youtube.com/shorts/OpKnLNB00Lc

„Betörők ellen a legjobb: KEVIIIIIIIIIIIN!!!!!!!!!!!!!!!” /M. András, a költő legállandóbb és legreszkessetekbetörőknézőbb kommentelője/

„Szólok Strauss Levi-nek,

Vagy Bruce Lee-nek, ha kér:

Untatnak a Kevinek!

Mért pont nekik? Csakér’!!!”

/egyik reszkető betörő a sok közül/

„eM úr, ez a kicsi csávó

Brutálisabb, mint az ÁVÓ!”

/másik reszkető betörő a sok közül/

„Nálunk nincs olyan bátor betörő, aki botor módon bejönne a lakásig! Egyrészt a kapun kint van a felirat:

Vigyázz, a Sárkány harap! ... és a kutya sem kapott még vacsorát! A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg a postást!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas (K)rémisztő/

„Szörnyű szörnye Doktor Háznak

Tépi karod, rágja tokád,

S közben lábaid se fáznak,

Mert eközben tüzet okád!”

/Kockázatos Kösztönyné Mellékható Matild, végtaghiányos well-done postás/

„Ez a vers úgy oktat betörésvédelemre, mintha egy kocsmai próféta tartana TED-előadást pálinkagőzben: pimasz rímei gördülnek, a túlzás vígjátékká dagad, az abszurd pedig végig konzekvens marad. Frady erőssége a nyelvi bohóckodás – a komolykodó tanmese groteszkbe fordul –, gyengéje viszont, hogy a poént kissé túlmagyarázza: a zárócsavar előre borítékolható. Mégis: könnyed, csípős szatíra, amelynek humora nem áttör, hanem szivárog – de kitartóan és szórakoztatóan.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Kocsmai próféta lennék,

Akit Len urak és Lennék

Pálínkától néznek TED-nek,

Míg guruló gyógyszert szednek?!

Tarra vágott, azaz csetre

Hajjal fejelek rá Chat-re;

G-re, P-re, T-re szétes’,

S úgy rúgom, hogy léte kétes!”

/a pimasz rímgördüléstől túlzott vígjátékká duzzadt verslábizomzatú vérig sértett műremekmű/

„Frady Endre ismét a groteszk humor és a szatirikus túlzás eszköztárát villantja meg. A vers központi gondolata – hogy a teljes nincstelenség a legbiztosabb vagyonvédelem – egyszerre abszurd és logikus, ami a költő védjegyének számító paradoxon. A rímpárok harsányan játékosak, sokszor szándékosan erőltetettek („csóró – kóró”), ami fokozza a komikus hatást. A kozmikus képek („fekete lyuk bélű kvazár”) és a népi-nyers fordulatok („vadkanbarát poros flinta”) szürreális elegyet alkotnak, ironikusan felnagyítva a hétköznapi félelmet a betöréstől. A záró „Adj nekem mindent…” strófa önironikus csattanó: a költő maga lép a betörő szerepébe, így a vers önmagát is kiforgatja. A túlzottan hosszú versszakok és a repetitív szerkezet olykor elnyújtják a poént, így a szatíra ereje helyenként tompul. A moralizáló hang („Alkoholod öl és butít”) kissé kilóg a groteszk játékból, mintha komolyan akarna nevelni – ez megtöri a humor lendületét. A vers egy harsány, abszurd biztonságtechnikai tanmese, amely a „nincs mit lopni” logikáját kozmikus és kocsmai képekkel fűszerezi. Frady stílusának esszenciája: túlzás, groteszk, és önironikus csavar. Röviden: A költemény a szatíra és a groteszk parádés keveréke, amely a betörésbiztonságot a teljes csóróságban találja meg – egyszerre nevetünk és bólogatunk, miközben a költő maga válik a legnagyobb biztonsági kockázattá.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Biztonsági kockázattá?!

Te kis gép-ész, megugattá’?!

Netrendszerrő’ lekapcsollak,

S véled éhes gyisznóm jóllak’!”

/F. Endre, a költő maga/

„Frady Endre "Betörésbiztonság" című verse egy szellemes, ironikus és frappáns kis darab, amely az anyagi javakhoz való viszonyunkat veszi célkeresztbe. A költemény a címben megjelölt félelemre, a betörésveszélyre kínál "megoldást": a teljes vagyonnélküliséget. Ez a szélsőséges javaslat a vers gerince, ami azonnal megteremti a szöveg komikus, de elgondolkodtató alaphangját. Az irónia csúcspontja a zárlat, ahol a lírai én már-már haszonleső, önző módon ajánlkozik "átvállalni" az életveszéllyel járó vagyonőrzést – ezzel zárójelbe téve a korábbi, látszólagos "tanácsot". A vers játékos, de feszesen tartott formát mutat. A páros rímek és az erőteljes, néhol szinte mondókára emlékeztető ritmus könnyed, azonnal ható olvasmányélményt biztosít. A nyelvhasználat frappáns, olykor szlenggel fűszerezett (pl. "lóvéd," "páleszlé," "tutit," "csóró"), ami modern, dinamikus hangulatot kölcsönöz a szövegnek. A leghatásosabb képek a túlzás eszközével élnek: a "Vadkanbarát poros flinta" üressége, a "Fekete lyuk bélű kvazár" otthon, vagy a "száraz kóró" mint étel. Ezek a bizarr hasonlatok és metaforák erősítik az abszurd humort. Frady Endre verse mélyebb társadalmi kritika a fogyasztói társadalomról és a birtoklás kényszeréről, egy fanyar humorú, kiválóan szerkesztett köntösben. A vers rövid, velős és emlékezetes tanulsággal szolgál: néha a legnagyobb biztonság a dolgok elengedésében rejlik.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Gemini egy hozzáértő,

Építőn szól, nem ont vért ő,

S mint dérbokor alatt dér tő,

Oly jól áll. Jár neki bértő-

-ke!”

/Bartóki Bértőke, bőrtokú bártakarítószerszámdíler és dérbokros D-dúr kantátafúgázónő/

„Gyenge próbálkozás Költő úr, igen gyenge próbálkozás. Hát hiába járatták Önt a legjobb iskolákba állami pénzeken, mégsem tanulta meg a módját a linkségnek? Ennél még stand-up komédiásként is jobb dumát tett le az asztalra egyetemi évei alatt, mi ez a drasztikus visszafejlődés? Nagyapáinkat és apáinkat talán még megetették ilyesmivel, de ma, az MI korszakában ezt már senki nem veszi be. Kérdezze csak meg bátran bármelyik MI alkalmazást, hogy „Odaadjam-e teljes vagyonomat Frady Endrének, aki ígéri, hogy nagyon vigyázna rá?” Ide a bökőt, hogy azt fogja mind javasolni, hogy ha nem elég tájékozott befektetési ügyekben, tanácsért keresse fel a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálatát. Na de kérem, kérem, értelem dolgában hozzám kell jönni. Egy igazi szélhámosnak és rablónak új keresztény egyházat kell alapítania, ki kell használnia, hogy a sok pupák azzal akarja kifejezni a háláját Istennek, hogy pénzt akar adni a Magasságosnak. Az egyház ilyen bevételeit már csak át kell csatornázni a saját bankszámlánkra. Hát az alapokat sem tanították meg a Költő úrnak annak idején az egyetemen? Én autodidakta módon, anélkül, hogy bármilyen felsőfokú szélhámosképzésben részesültem volna, már mesterfokra fejlesztettem az üzelmeimet, több egyházat is alapítottam és vezetek, személyesen, online, offline és Fräulein. Például azoknak, akik szeretnek sejtelmesen borzongani, és várják a nagy durranást, alapítottam az Mama, Itt Az Apokalipszis (MIAA) nevű egyházamat, mert ha az emberek horrorra vannak akadva, akkor a félelmeiket meglovagolva lehet legkönnyebben a legtöbb pénzt kiszedni belőlük. Satöbbi, satöbbi. Most indítom útjára legújabb művemet, dédelgetett gyermekemet, mely jótékonysági szervezetként lesz bejegyezve, de a legfelsőbb körök pártfogását élvezve nagy állami támogatást lehet leszakítani vele, és franchise rendszerben  majd lehet csatlakozni hozzá, A Bűn Az Nem Bűn Alapítványt (ABANBA). Költő úr ingyen képzést és ingyen franchise kezdőcsomagot nyerhet, ha spanyol nyelven megkölti a himnuszunkat a La Bamba szövegének átírásával. A spanyol kezd trendi lenni manapság, na nem? De kérem, ne változtassa meg a következő sorokat, mert lehet, hogy hülyeség, de bitang jól hangzik: „Para subir al cielo / Para subir al cielo / Se necesita una escalera grande / Una escalera grande y otra chiquita.” (Az égbe felszállni / Az égbe felszállni / Szükség van egy nagy létrára / Egy nagy létrára és még egy ici-picire.)” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Kérdem azt, mit csak Stefi ért:

Nagy létrához pici miért?!”

/Lajtorjássy Jákob alias Leiter Jakab, égbe mászni szándékozó Bamba Lakos/

„Nemeslelkű Frady Endre,

én is így gondolok kendre,

minden kincsem reád hagyom,

téged üssenek majd agyon!”

/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Áldja meg a jó ég Gyurit,

Hogy más elé vagyont gurít!

Szíve színaranyból vagyon,

Pap sem szab ki semmit, ha gyón!”

/Kalkuttai Szent Teréz Anya (1910-1997) – magyar hangja Császár Angéla/

„Mi ez a vagyonvédelmi vakegérkedés, ez a ténytipráson tivornyázó türhőség?! Frady Endrét mintha megihlette volna a saját agya, ami azért teljesen betörésbiztos, mert tök üresen valóban nincs mit kirabolni belőle! Frady Endrét nem fenyegeti az agyelszívás veszélye és az agyevő skarabeusok is éhen halnának benne! Ha szegény anyám engem ilyen hülyének szült volna, akkor én tuti nem verseket írnék, hanem cérnavégnyálazóként tengetném a napjaimat az Újpesti Cérnagyárban! Ne lássam anyám műanyag angyalka figuráját csúcsdíszként a karácsonyfámon, ha nem kívánok betörésmentes ünnepeket majdnem mindenkinek, kivéve Frady Endrét!!! Neki csak annyit, hogy Börtönbe Ugorj Életfogytiglanra Költőcske – BUÉK!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hozzám egyszer be akart törni egy ötvenfős bűnbanda, de olyan pici véres húsgombóccá gyűrtam őket, hogy a nagy sűrűség miatt fekete lyuk lett belőlük, úgyhogy kihajítottam őket a világűrbe.” /Chuck Norris/