Ne harapj rá hüvelykujjra,
Mert úgy fáj a törött köröm,
Hogy az minden, csak nem öröm!
Rágjál inkább szilvát, almát,
S Frady Endre „irodalmát”
- Ami józan észbe kavart -
Égessed el, mint az avart!
Sajnos nem látsz török béget,
Amint ily gáz verset éget,
Mert az oszmánt harcra vadít,
Midőn olvas szörnyű Fradyt.
Frady Endre öl és butít,
S nyomorba dönt minden sulit,
Ahol tantervbe lett véve…
Ott eljő világvég éve!
Nem lesz több ősz, nem lesz újra,
Hacsak Frady nagylábujjra
Nem sújt pöröly! – eme óhajt
Hallva népünk vígan sóhajt.
megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/8fbbhSqRrjo
„Mindenki nyugodjon le és meg! Frady Endre nem volt, nem van és nem lesz a tanterv része. Csak a testemen keresztül, ami nem kicsi! Egyébként Frady Endre életműve valóban öl, butít és nyomorba dönt, úgyhogy ezért is tárjuk el hermetikusan a gyerekek elől. Csablonkay Menyő viszont hamarosan emeltszintű irodalmi érettségi tétel lesz, akárki meglássa!” /Debellai Kőtömbné Bazaltbaltay Brünhilda, betanított közoktatási tótumfaktum és cirkuszi erőemelőnő, valamint Csablonkay Menyő sógornője/
„Ez az Brünhilduska, mondd meg nekik! Hadd sárguljon az irigységtől annak a Fradynak a vastag pofabőre, ami süljön le a képéről! Csablonkay Menyőnek pedig mielőbb legyen életnagyságú színarany lovasszobra a Csablonkay Menyő (volt Moszkva, jelenlegi Széll Kálmán) téren!” /Csablonkay Menyőné Bazaltbaltay Ursula, izomagysebészkésélezőnő és aranyszobordíler/
„Micsoda?!?! A férjemhez, a nagy Csobánkay Lepnyőhöz képest még a fasorban sem lévő Csablonkay Menyőnek lovasszobra legyen, miközben a nagy Csobánkay Lepnyőről még egy fránya repülőtér sincs elnevezve?! Ez skandalum a köbön! Ebből próbaper lesz, akárki meglássa!!!” /özv. Csobánkay Lepnyőné dr. Gőz Matild, jogorvos/
A legerősebb geg talán az „Égessed el, mint az avart!”, amely szépen egyesíti az őszi hangulatot a kulturális kártevőirtással. A török béges kitérő pedig olyan abszurd történelmi oldalvágás, hogy már-már külön engedélyt kér a Magyar Tudományos Akadémiától.
A záró nagylábujj–pöröly motívum pedig végképp magasra emeli a költői barbarizmust: itt már nem az irodalom öl és butít, hanem a vers akarja ortopédiai úton megváltani az emberiséget.
Összhatás: Petőfi forog, Frady röhög, a hüvelykujj retteg, a nagylábujj pedig előre megfontoltan várja a pörölyt.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Csablonkay Menyő fején
Pörölycápát látnék, sej, én
Szívesen, hogy eszi agyát,
S fogsorán ömlik a zagy át!
Csablonkay Menyő agya
Rusnya – verné meg a ragya!
Aki Frady Endrét szidja,
Szakadjon rá betonhídja!
Undorító vagy te Menyő,
Döfködjön meg mamutfenyő!
Jangce partján legyél bátor,
S faljon fel egy aligátor!
Emésszen meg gyomornedve,
S legyél végleg elfeledve!
Törjön benned minden borda,
Gázoljon el rémrímcsorda!”
/Frady Endre, a vérig – sőt! – vércukorig sértett költőgigász/
„BRÉKING NYÚZ!!! A meteorológiai ősz legelső délelőttjén Cs. Menyő költőt 8 napon túl gyógyulóra gázolta egy megvadult rémrímcsorda a szentszittyófalvai Frady Endre utca tehénlepényes rézsűjén! A csorda álruhás hajtójában a közeli Vakok Intézetének teraszán napfürdőző fültanúk F. Endre budapesti lakost vélték felismerni, ahogy eltorzított hangon a ’Fogsz te még egyszer bökverset írni rólam, de dilettáns kretén?!’mondatot ismételgeti vastag nyálfröcsögés kíséretében. Az ismeretlen helyen tartózkodó F. Endrét Cs. Menyő kiterjedt családja kőrözöttként szeretné kenyérre kenve a disznók elé vetni, míg a feltételezett tettes aszfaltforró nyomát bottal ütő rendőrség a lakosság segítségét kéri abban, hogy tetthelyszíni lábatlankodásaikkal és telefonos álinformációs zaklatásaikkal ne akadályozzák a nyomozást!” /Országos Rémhíreket Intenzíven Generáló Osztag – ORIGO/
„Aki Frady Endrét báncsa,
Velem gyűlik meg a baja,
Kezem fejét hátra ráncsa,
S markomban marad a haja,
Izmos lábom nyaki gáncsa
Nyomán nem lesz feje faja,
S mindezek után még tán csa-
-pom pofán is, hehe! Na, ja!
/Vitéz Szügyharapássy Szikszaggató Szatyorváry Szemantika, a Frady Endrét Nemzeti Egyetértéssel Bombasztikus Entitásként Legalizáló Egyesület (FENEBELE) ökölszabálymagyarázónője/
A humor persze működik — a „török béget” és a „nagylábujjra sújtó pöröly” olyan abszurd képek, amelyek már önmagukban is kabarék — de a vers egészében inkább egy szatirikus dühroham, mintsem kifinomult gúny. A túlzás nem eszköz, hanem üzemanyag: minden sor azt üvölti, hogy Frady Endre nem költő, hanem apokaliptikus meteorológiai jelenség.
Velős ítélet: szórakoztató, harsány, de olyan, mint egy avarégetés közben felborult pálinkafőző — sok füst, sok zaj, kevés finomság.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Hej, ha máglyán költő-hős ég,
S talpa alatt nagy a hőség,
Hulljon kős Földre a kős Ég!”
/Szikla Szilárd, kénkőbányai betanított hóhérsegéd/
„Már előre hallom a márciusi helyett májusi (elkésett) ifjakat, ahogy skandálják a 13+1 pont legfontosabb pontját: "Éreccségi tételt követelünk! Éreccségi tételt követelünk! Frady Endrét elemezzünk! Frady Endrét elemezzünk!" És mindez jó is lenne, ha Frady Endre ebben a versében nem vétett volna olyan hibát, amit sosem szokott: mióta rímel a "sulit"-ra a "butít"? Oké-oké, aki tudja, csinálja, aki nem, az tanítja, de mégis, kartársak! Hol vannak itt a végtagokba szült, görcsoldóval teletűzött verslábak?! ... Igen, tudjuk, a mi Fradynknál. De akkor honnan ez a hiba? Az AI IÁ-zó szamarat csinált belőlünk? Szabad az ilyet hagynunk? Bőgjük együtt, hogy "NEEEEM!", és szabadítsuk ki Endrénket a mesterséges intelligencia hálójából! Mi hús-vér feldolgozást kérünk: egy igazi, ízes Fradysznósajtot! Azt sem szereti a török, miközben mi meg imádhatjuk a Költő Gigászunk minden feldolgozott porcikáját! Fogyasszuk egészséggel! Frady Endrét Mindenkinek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Frady Endre hívő/
„Kedves Dr. Ház úr! Frady Endre ebben a versében nem vétett semmiféle rímhibát, ugyanis ezt a verset, ahogy a legtetején látni méltóztatik, nem Frady Endre írta, hanem irigy ellenfazeka ill. ellenlábasa, a leghogyishívjákabb élő magyar kortárs költő (?!?!?!), Csablonkay Menyő, úgyhogy hozzá tessék fordulni az egyébként teljesen jogos panaszával! Ellenkező esetben ütök ám, de hirtelen! Maradok kiváló tisztelettel!” /Dr. Kardkikard Koppány, a Költő jogtanácsosa és személyi szakedzője/
Forma és ritmus: Petőfi klasszikus sorkezdését („Itt van az ősz, itt van újra”) idézi meg, ám a poén kedvéért gyorsan átvált a komikus vásári rímek szándékoltan primitív világába (újra – hüvelykujjra). A negyedfokú rímkényszer és az erőltetett ritmus nem költői hiba, hanem a paródia tudatos műfaji eleme.
Tartalom és humor: A vers lényegében egy „kikacsintós” irodalmi belháború, ami Frady Endre ismert abszurd, önironikus stílusát veszi célba. A humor forrása a végletes hiperbola: Frady költészete itt nem csupán rossz, hanem egyenesen civilizációs katasztrófa, ami elhozza a „világvég évét”, sőt, a történelmi oszmán seregeket is harcra vadítja.
Szerkezet: A mű felépítése a teljesen szürreális jótanácstól (a körömrágás elleni szilva- és almadiéta) fokozatosan jut el az apokaliptikus végkifejletig és a közösségi megváltás giccstől mentes óhajáig (a „pöröly és nagylábujj” találkozásáig).
A szösszenet nem törekszik magasirodalmi babérokra: egy könnyed, abszurd, szellemes stílusgyakorlat, amely hibátlanul hozza a „Frady-univerzum” görbe tükrét.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/
„Petőfi Sándor után szabadon:
Itt a szerda, itt van újra...
Játékest lesz énnekem.
Tán fura, hogy felnőttként is
Szeretem? De szeretem.
Leülök az asztalomhoz,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom az esti csendben
játékosok halk neszét.
Mosolyogva nézek körbe
Játékasztal székéből,
Ragyognak a játékosok
Jó hangulat fényétől.
És valóban, a játéktól
Mindig jobb lesz a napunk,
Szemünkből is látszik az,
Ha szerda van, s játszhatunk.
Levetjük a gondjainkat,
Játékba feledkezünk,
Hazamegyünk majd a végén,
De addig is jól leszünk.
(De jó lenne reggelig!),
S játsszunk olyakat, amikben
Legnagyobb kedvünk telik.
Én ujjam hegyével halkan
Billentyűzetet verem,
Versben írom le, hogy milyen
Fontos a játék nekem.
Játékosok, gyertek mellém,
Az asztalhoz üljetek,
Játsszunk addig, amíg tudunk,
Szerezzünk élményeket!
Veszprémben laksz? Vagy csak itt jársz?
Ez itt a játék helye.
Aulich utca háromba
Szerdán fél hatra gyere!”
/M. András, a költő legállandóbb és legveszprémiszerdaijátékestszervezőbb kommentelője/
„Veszprémi Aulich Lajos
Utca szerdán mindig zajos!
Játszódik ott sok-sok mormon,
S fáj bennem sok fülzsírhormon!”
/özv. Taktapölöskei Cummendáréné Rötymöttyi Rigolya, a veszprémi Aulich utca átellenből leskelődő-hallgatózó lakója/
„Végre valahára van valaki, aki kőkeményen belemondja a frankót a pacekba és lerántja a leplet Frady Endre úgynevezett munkásságáról, ami nem irodalom, hanem csak poros iroda lom, amit irodai lomtalanítás közepette avarként égetnek el az elszánt vegyvédelmi szakemberek, a giccsirtás hősei! Bár örülök a (kissé dilettáns, de üsse kavics!) fradyalázásnak, azért görcsbe rándult szívvel bele kell ordítanom a némileg bambaarcú Csablonkay Menyő pejslijébe, hogy az a butít - sulit rímpár úgy sántít, mint egy pörölycsapott nagylábujjú versláb! Persze talán mindegy is, csak fájjon a Fradynak!” /Puzsér Róbert, kritikus/
