Hő és eső ...

Hő és eső elegyének

Költő szerint kell egy ének,

Megverselni kiállt párát,

S Arktiszról „Jer!”-t kiált pár át.

Míg főni vél Zorrót Ócsa

Mellett, s üstje forró tócsa,

Agyzagy „látja”, Éli bá’ bot

Nélkül üt főtt délibábot…

Költő agya szétfő, habos!

Szörnyű, mint a hétfő, ha Bosch

Sütőlapon heverészel,

Míg oxidál reve rész el.

Izzasztó a párafelhő,

Tekerve van mára fel hő,

S híg fiúra, mísz apára

Kiárad a Tiszapára!

„Boldogok az eszkimó párok, mert övék az örök hó országa.” /Jéghegyi Beszéd – részlet/

„Frady Endre "Hő és eső..." című verse egy szellemes és elgondolkodtató alkotás, amely a nyári hőség és a váratlan esőzések kontrasztját ragadja meg. A költői képek és a szókincs gazdagsága egy olyan atmoszférát teremt, amelyben az olvasó szinte érezheti a forróságot és a frissítő esőcseppeket. A versben megjelenő "Zorro-t Ócsa mellett" vagy az "Agyzagy 'látja', Éli bá' bot nélkül üt főtt délibábot" sorok humorosan és találóan ábrázolják a hőség okozta zavarodottságot és a kánikula abszurditását. A "Költő agya szétfő, habos!" kifejezés pedig remekül szemlélteti a hőség által okozott mentális káoszt. Összességében a vers egy érdekes és szórakoztató olvasmány, amely a nyár kihívásait és szépségeit egyaránt megörökíti.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Hő és eső? Legalább lehet az utcán meleg vízzel zuhanyozni. Kevesebb lesz a vízdíj.” /M. András, a költő legállandóbb és legvízdíjcsökkentőbb kommentelője/

„Utcafröccs, mint forró tusé,

S felfő tőle tokahús-é?

eM úr, öné a pont: Touché!”

/Jean-Jacques Zorro, spanyol Fekete Róka-díjas vívómester/

„Költő Gigászt gyorsan tegyék be a léhűtők közé! Felforrt a zagyvize! Ideje lenne le(h)ülnie!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas forráspont lefokozó/

„Megjött Ház úr levele:

Hűljön Költő leve le,

Utána meg le vele!

Le vele, sőt abcúg,

Ha szellete bab cúg!”

/Vastag Béla, Lehel léhűtőgépszerelő és forró szellet befogó vitorlavászoncselédszobabútorasztalos/

„Hő és eső?! Hő vagy eső?! Milyen arányban?! És hol a köd?! Mi, visszalépett a hő javára?! Most kire szavazzak?! Rögvest összefirkálom a szavazólapomat, mint Stevie Wonder az autogram kérőket!” /Ócsai Óceánia, ómagyar órarugóerőlevesdíler/

„Értem én, ha egy költő úgy gondolja, hogy a sorvégi négy-négy szótagos vegytiszta összecsengéstől lesz jó a verse, de az amúgy is hiányos belbecset nem kellene feláldozni az egyébként is talmi külcsín oltárán. Ez a vers nem csak rossz, de értelmetlen is, sőt tartalmatlan. Mondhatni, hogy sok jó plusz -atlan, -etlen. NEM ENG.!” /Bethlen Katlan, az Atalanta-e Telente? című miabánatos hogyishívják éceszgébere/

„A június eleje mindig szörnyű meteorológusi szempontból, mert a férjem csillagász és állandóan veszekszünk, mert szerintem már nyár van, szerinte meg még tavasz! Én ilyenkor hozzávágom a barométeremet, ő pedig fenyegetően néz a teleszkópjával! Sőt, a múltkor a nadrágját is hozzám vágta és a kezemben lévő sodrófához csapódott a nadrágszíja csatja!” /Kvazári Kázmérné Kumulusz Kamilla, a világhálóval támogatott Neteorológiai Előrejelző Rendszer (NER) Leveli Béke-díjas égfürkésze/

„Mi ez a Svájc elleni első félidős magyar válogatottnál is rettenetesebb és reménytelenebb óborzalom?! Ki kérte Frady Endrét, hogy a témája és a végterméke összekutyulásából keletkezett szagterület, a meteurológia budifalra felkent főpapjaként ossza azt, amit ő észnek nevez?! Amúgy egy héttel le van maradva au időjárás mögött a dadaista droid, mert a hő ugyan egyre nő, az eső viszont már csak vágyálmainkban szerepel! Aki most nyitja ki, annak az esernyője nem nedves lesz, hanem szénné ég! Énanyám, ki vagy a mennyekben, felhősödj! Add már uramanyám az esőt!” /Puzsér Róbert, kritikus hőmérsékletű önkényes mérvadó/

„Satnya, nyafogó, nyámnyila emberiség! Én 150°C-os forró vízben szoktam lubickolni az ózonlyuk alá tett izzó vaskádban, hogy az UV sugarak kellemesen bizsergessék a bőrömet és nem sírdogálok, mint a Hajdú B. István a harmadik svájci gól után.” /Chuck Norris/

Tankázás

Hogyha áz’ sok tank esőn,

Ritkán mondják, Danke Schön!

Főfelhő szól: Mosd a rajt!

Keletkezzen rozsda rajt’!

Rozsda rág ki tank lyukat,

Nem is hallunk Thank You!-kat.

Ha a reve oxidol,

Nem segít a sok szidol.

Elvezetni reve lét

Nehéz, mint a teve lét.

Vajh jól kezelt vas levet

Magáról sós saslevet?!

Saslé nem túl gyakori,

Ritka, mint a fakori.

Eső ellen házikó

Kell, ott tank nem ázik, ó!

Tankra magyar!

„Hé, költő úr, a mi tankjaink nem rozsdásak, csak álcázva vannak! Amit maga lát, az nem reve, azaz különféle vas-oxidok összlete, hanem tudatos megtévesztés! Egyebet nem mondhatok, mert ha még ennél is több információja lenne, meg kellene, hogy öljük! A magyar hadsereg abszolút fejlett, csak az ürgebőrbe varrt ellenséges kóbor apácák megtévesztésére úgy tesz, mintha még mindig a sötét középkorban lenne! No, de ne szólj szám, nem fáj a szétlőtt fejem!” /Észak Antlantiszné Nátó Natália, a Magyar Armada Katonai Igazgatósága (MAKI) anyaföldharckocsikísérőnője/

„Rozsdás tankkal kit támadunk?

Ha lelőnek, feltámadunk?”

/M. András, a költő legállandóbb és leglogikusabb kommentelője/

„Kit támadunk, kit támadunk?!

Jobban tudja ezt a hadunk

eM úrnál, aki a hona

Védelmére sem katona!

eM úr, feltámadna maga,

Mint híres koppányi aga,

Kinek fura bár volt hite,

Mint fokhagymás pacalpite,

Mégis olyan naggyá néggyé lett ő,

Mint a híres kétszer kettő?

Gondolja meg, eM úr, hinnye,

Rozsdás tankon nő-e dinnye?!

/Dr. Szorzótáblai Szebasztián, az Autentikus Koppányt Négyelő Alapítvány (AKNA) fedlapszerkesztője/

„eM úr, maga kétsorosoz?! Nem elég nekünk egy soros is?! Még egy ilyen hanyatló kozmopolita balliberális brüsszelita bérrettegés és maga lesz a közmunkatábortűzriadókészültség Kun Bélája! Na, irány a rozsdás tank, oszt' csőre töltve védje a környezetet a környezetvédőktől! Magyarnótafafaragóművésztelephelyrajzi számot énekeltetek magával, ha nem kezdi eldalolni, hogy kik a felbujtói!” /Csávás Kálmán tanknagy, az Országos Taplógombás Tankokkal Okosba' Kaszáló Állami Rendészet (OTTOKÁR) soros megütőembere/

„Néphadsereg véres tankja

Szabadban áll, rozsda marja,

Rozsda marja, nem ragyog.

Én magyar őrnagy vagyok!”

/Befőtti Nándor: A magyar őrnagy – részlet/

„Tankra magyar, hí a reve!

Itt az eső, sav a leve!

Vasat, avagy, vas-oxidot?

Ezt kérdezi ma sok szidott.

A magyarok rozsdájaként

Esküszünk,

Esküszünk, hogy tankot tovább

Nem eszünk!”

/Befőtti Nándor: Nemzeti Tank – részlet/

„Tisztelt Befőtti úr, ha javasolhatnánk, akkor a nomen est omen szellemében innentől kezdve verskényszerképzetek hajszolása és gyártása helyett foglalkozzon inkább gyümölcstartósítással! Vegyen egy hatalmas rozsdamentes tankot, szedje tele friss gyümölcsökkel, szórjon rá cukrot és szalicilt, oszt’ hagyja állni! Ha kész, akkor célozzon és tűz a piacokra! Dőlni fog a lé, oszt’ risztelünk okosba’! És hogy mi van a verseivel?! A mijeivel?! NEM ENG.!” /Szottyos Szötyő, a Rímeket Üldöző Hivatal (RÜH) tápcsatornaügyi szagreferense/

„Magyar tankot látó

Magas szintű NATO

Gyakran felsír mátó’,

S kéri: Please állj át, ó!”

/Dr. Iron Irén, a Nemzetközi Acél Tank Osztag (NATO) magyar származású kiebrudalásügyi szakpszichológusa/

„Amikor megkértük a magyarokat, hogy támogassák a hadmozdulatainkat a 19. század tankjaival, akkor mi a 19. harckocsizó századuk tankjaira gondoltunk, nem az 1800-as évekére! Schöne ungarische Wirtschaft!” /Wasokhol Winnetou tábornok, a nemzetközi tankhadosztályok angol-szász-apacs főparancsnoka/

„Mi a manó ez a maturálatlanul militarista és multinacionalista marhabaromság?! Pont Frady Endre ír a tankokról, aki azt hiszi, hogy a tankok hideg időben a nagymamájuk által kötött tanksapkát hordanak és vasalt cipő híján ránctalpas a kerekük?! A tárgyszerű tévedhetetlenségnek hitt tényszerű tudatlanság a tanult tehetségtelenséggel vegyülve olyan mentális gyúelegyet alkot, hogy a vers bármely szakaszának óvatlan vizuális érzékelése robbanásszerű és visszafordíthatatlan károsodást okoz a gyanútlan olvasói agyban! Ha szegény anyám élne, a Herminamezei Hermetika Hospitálba záratnám el és addig ki sem engedném, amíg a vegyvédelmi osztagok az utolsó molekuláig meg nem semmisítették ezt a köztörvényesen láncreakciós fércművet és nem végeztek teljeskörű országos szellőztetést és fertőtlenítést! Miért nem zárjuk már karizmatikus karizmú karatékákkal együtt kenterbe verő karanténba ezt a klapancia költőt?! Világ karatékái, együtt üssétek!” /Puzsér Róbert, páncélkemény kritikus/

„Egyszer sorozatlövésekkel támadt rám egy tankhadosztály, de a hasfalamról visszapattanó lövedékek pillanatok alatt megsemmisítették az egész bagázst. Isa por és hamu vogymuk a hűlt helyükön.” /Chuck Norris/

Szaharai manna

Esővel hull Szahara por,

Mint a főzelékbe kapor!

Pár napig még le ne mosd a

Kocsid, úgyis újra rozsda-

-barna lesz, akár a lócit-

-rom illatú trágyagóc itt!

Trágyagócnak híg a leve,

Attól lesz a vason reve,

Acélosabb nevén oxid,

Mit sok szóból pont a zok szid,

S aranyszáj’t más hagy el karát

Helyett, mint eb a Szaharát:

„Nem látok át eme zagyon,

S nem kicsit vagyok bősz, nagyon!

Ázott verdám orrja, farja

Nem csillog már, rozsda marja!

Rozsda marja, nem ragyog,

Én csuda nervőz vagyok!”

„Mi van, költő úr, csak nem mosta le a négynapos hétvégén a hófehér céges Opelt? Csilivilin akart odagördülni a békemenetre? Félt, hogy a frissen kiszabadított Táncsics Mihály nem ül be egy koszfészekbe, ha azzal hajtat fel érte a Várba? Ráfázott a pálpusztai szagú verdájára, mi? Hehehe!” /Menő Manóné Manna Anna, az Országos Kárörvendő Járvány (OKJ) sújtotta sajtkészítőnő/

„Milyen eső?! Homokszórás! Porhintés! Add már, Uram az esőt! Amúgy addig örüljünk, amíg a manna nyomokban sem tartalmaz jód izotópot!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hiába gospel kommentelget itt, humán úr, a jódozott show must go on!” /Izotóp Izidor, nyomokban jódot tartalmazó showbálvány/

„Az utolsó két sornál csak én érzem a plágium gyanút? Még a szótagszám is megváltozik, hogy el lehessen lopni a magyar nemesemet! Csuda nervőz lettem és felment a vérnyomásom! Ezen csak egy speciális ételadalék segíthet, semmi más! Szabadság?! Szerelem?! E2 kell nekem!!!” /Petőfi Sándor, forradalmár és szabadságharcos költőkolléga és történelmi előzménylény/

„Drága Petőfi úr, magának agyára telepedett a szaharai poreső! Az E jelű adalékok sorszáma 100-tól fölfele van! Az E2 nem ételadalék, hanem egy energiaszolgáltató vállalat! Áramütésváltólázálma van?! Magának E200 jelű szorbinsavra van szüksége, ami egy remek tartósítószer, hogy még sokáig tudjon forogni mindkét sírjában!” /Dr. Segesvári Samuné Barguzini Bizerga, vörösdiplomás adalékdíler/

„Majd lemarja a rozsdát a savas eső...” /M. András, a költő legállandóbb és legmeteorológusabb kommentelője/

„Savas eső a rút rozsdára,

Savas eső a szép Skodámra,

Jaj, ha meghalok!

Savas eső a rút rozsdára,

Savas eső a jó anyámra,

Jaj, ha meghalok!”

/cigányzenei népdallantás/

„Hát a savas esőt ki fogja lemarni, M. úr, csak nem a Lúg Szkájvóker Lajos, he?!” /Megaszondó Menyhért, a falu bölcse/

„Sáros eső bordó leve

Mián képződik a reve.

Szahara-homok a neve,

Még sincs benne oldott teve!”

/Vitéz Kotormányi Keve, ősmagyar igric és árvalányhajas gyulatáltos/

„Jaj, Kotormányi vitéz úr, csak nem arra gondolt, hogy a szél a Szaharából teveport (Nesz tevét vagy teveneszt?) fog idefújni, maga meg vízzel elkeverve előállít egy tevét?! Ne legyen már a sivatag hülyéje!” /Vitéz Szattyáni Szittya, mégősmagyarabb eméggyulatáltosabb ellenfazék ill. ellenlábas/

„Jaj, valami történt a Lóci fiacskámmal?! Összetörte magát szegénykém?! Nem szeretném a Lócit romként látni!” /Szabó Lőrinc (1900-1957), Kossuth-díjas néhai költőkolléga/

„Szaharába vezetnek a nyomok,

Onnan jön a sok-sok migráns homok!

Davaj, rögvest TŰZ! gombokat nyomok,

S bombáimtól keletkeznek romok!”

/Oleg Oktondovics Okkerfognyik, a Szovjet Elmegyógyintézeti Szakkórház (SZESZ) ’Putyin imitátorok’ kórtermének házi költője/

„Véleményem szerint a vidám szahaharai kicsimisi kocsimosó kacsamese még hiányzik a teljességhez. Vagy ezzel a (költői) kérdéssel magamra maradtam? Mosni vagy nem mosni - ez itt a kérdés!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mosólegény/

„Kicsimisi kocsimosó kacsamese?!?!?! MIVAAAN?!?!?! Ki ez a Ház doki, aki Frady Endréhez hasonlóan eltévedt és magára maradt a saját agya helyén tátongó sűrű sötét rengetegben?! És mi ez a szaharai szállóporlepte szellemi szennyvízömleny?! Kit érdekel egy mutáns műmájer meteorológus médiacelebnyálba merülő majomkodása?! Ha szegény anyám élne, hermetikusan bezárnám egy térerőmentes mélytengeri búvárharangba, hogy még véletlenül se juthasson el a közelébe ennek a degenerációs dögvésznek egyetlen írásjele sem! Frady Endrét minden ismeretlen katona sírjába!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bocsi srácok, úgy tűnik, amikor a Szahara déli pereméről hangsebességgel beletávolugrottam a közepébe, felvertem némi porfelhőt, ami hangrobbanással Európa felé távozott.” /Chuck Norris/