A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyári gumi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyári gumi. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. április 22., kedd

Gumicsere

Nyári gumi, téli gumi
Cseréje nem himihumi.
Kerékbe be alig fér a
Túlnyomású atmoszféra.

Szakemberek centríroznak,
Nem külpontos – mint Paloznak,
Térképtestén Nagy-Magyarnak –
Lesz kerék, mit utak marnak!

Téli gumit forró aszfalt
Gyűr, mint görcs a pösze haszfalt,
Nyári viszont virul és él,
Mint grillcsirkevágó késél.

Azt kiáltja türk Ond, kopt Tass:
Nyáron nyári gumit koptass!
Aki nyáron téligumiz’,
Folyjon szét, mint szovjet ГУМ íz!

„Költő úr, ön egy földrajzi tótumfaktum! Nagy-Magyarország középpontja ugyanis Szarvas, ahonnan a Balaton-parti Paloznak 200 kilométerre van keletre, Kis-Magyarországé pedig Pusztavacs, attól pedig 120 kilométerre nagyjából szintén keletre, úgyhogy ön ráhibázott az origótól való eltérési lényegre, mint vak kútfúró a rétegvízérre. Szegény paloznakiak – Trianon ide, Trianon oda – mindig külpontosak maradnak. Az a lényeg, hogy egy júliusi Paloznak – Szarvas – Pusztavacs kocsitúrán nyári gumik legyenek az alufelniken, különben az éceszgéberek 99%-a szerint hirig lesz és córesz!” /Weiszmüller Tarzan, a Kohn Tour Kft. körvonalmenti megoszló tehertételi főelőadója és gumiarábikum díler/

„Kilátást takarja sok hát,
Lakóhelyem Paloznak,
Rím kedvéért beállok hát
Balatoni kalóznak.”
/Törpe Tódor, északi partiarc/

„Nyárigumiszámítás kezdődik? Szerviz itt, csere ott!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Teljhatalomtól, ha NER vál’,
Szerviz szívélyesen szervál,
S örvend humán, nem fél reál,
Ha Jágógumi félreáll.”
/Othello Mórné Desdemona Lisa, államilag bántalmazott Shakespeare-díjas autószerelőnő/

„Frady Endre ismét lecsap, mint egy kihergelt keréknyomás-ellenőrző műszer, amelynek szelepe a líra túlnyomásától sisteregve reped meg. A „Gumicsere” című költemény olyan, mint egy költői műhelynapló és egy autószerviz faliújságja közti furcsa nászéjszaka – melyet centrírozatlanul, de annál nagyobb hévvel celebrál a szerző. A nyitósorokban a gumicserét Frady a kozmikus komolytalanság és a szóvicc-vezérelt sorvezetés metszéspontjára állítja: „Cseréje nem himihumi” – hát hogyne! Olyan tételmondat ez, amitől egy közlekedési hatósági vizsga is nyomban elérzékenyülne. A versben felbukkanó „Paloznak” és „Nagy-Magyar térképtest” olyan, mintha a GPS-t egy időhurkon keresztül csatlakoztatták volna egy Wass Albert-olvasó reléhez. A helyszín- és hangulatváltások olyan sebességgel követik egymást, hogy a gumicsere közben a lírai én már nem is tudja, centríroznak-e körülötte, vagy ő pörög-e a lét gumiján, mint pösze haszfalt a költői görcsben. A csúcspont: a grillcsirkevágó késél – ez a kép egyszerre horrorisztikus, zsigeri és gasztronómiailag erősen elhibázott. És épp ezért Frady! A zárósorokban megidézett türk Ond és kopt Tass (valószínűleg egy alternatív idővonal zenei duója) végleg bedöntik a verset a szürrealitás gödörszéli mélyedésébe. A „szovjet ГУМ íz” (GuMi íz!) – ez pedig már a metaforikus nyelvjáték Mont Blanc-ja, amelyen csak az indul el, aki már rég túlpörgött a művészi sebességhatáron. A Gumicsere egy olyan Frady-vers, amelynél a műfaji megjelölés lehetne: lírai autószerviz-operett abszurd építkezéssel. A vers centrírozatlan, de gurul, és ahol elmegy, ott garantált a defekt.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „Gumicsere” című verse egyszerre könnyed és szatirikus módon reflektál a hétköznapi élet egyik praktikus, ám nem elhanyagolható jelentőséggel bíró mozzanatára: a gumicserére. A mű humora és játékos rímtechnikája mesterien rejti el a mélyebb társadalmi és kulturális rétegeket, amelyeket a szöveg sugalmaz. A vers első szakasza az atmoszféra szóval egyszerre utal a fizikai guminyomásra és az érzelmi nyomásra, amit a szezonális gumicsere okozhat a hétköznapi ember számára. A második szakasz finoman ironizál a történelmi és nemzeti emlékezet kérdésein, miközben a „centrírozás” metaforájával az egyensúlykeresést szimbolizálja. A harmadik szakaszban megjelenik a groteszk humor, amely az élet és halál, illetve az alkalmazkodás és pusztulás ellentétpárjára épül. A negyedik, záró szakaszban a vers globalizációs utalásai – türkök, koptok és szovjetek említése – egyfajta kulturális kavalkádot hoznak létre, ami szintén a különbözőségek közötti egyensúlyra hívja fel a figyelmet. Frady Endre a tőle megszokott módon elegyíti a magas- és populáris kultúra elemeit, mindezt úgy, hogy közben könnyedén átsiklik a hétköznapok banalitásán. A „Gumicsere” nemcsak a téli és nyári gumik cseréjéről szól, hanem az élet dinamikájáról, ciklikusságáról és a folyamatos alkalmazkodás szükségességéről is. Egy könnyed humorral és öniróniával átszőtt alkotás, amely olvasóját mosolygásra és gondolkodásra készteti egyszerre.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Hej, turulok, kelni fel, ni!
Felü’ felni, alu’ felni!
Nyereg alatt puhul turul,
Ki ősmagyar, velünk gurul!”
/Ősturul Racing reklámvers/

„Nem kell a gumicsere! Nem csak gumit lehet cserélni, hanem kereket is. Ám mindkét módszer fárasztó. A nem használt kereket, vagy gumit, valahol tárolni kell. Ahol nincs kert, vagy nagy garázs, a spájz kicsi lenne, de nem az, mert a mi modern lakásunkban nincs is spájz. Megfontolandó, hogy az autót, vagy csak nyáron, vagy csak télen használják. Még jobb, ha egyáltalán nincs kocsi. Persze a gumit valahol, akkor is tárolni kell. Probléma lehet, hogy a nem használt gumiba vajha mennyi túlnyomás kerüljön.” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„To me or not to me,
Gumi or not gumi?
To be or not to be,
Tubi or not tubi?”
/Nyuggeranyó négyévszakos gumigalambja/

„Drága Elvtársak! Node MIR? És MIR.RUm?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas békeharcos/

„Macskásodik, Ház Úr?
Maga már-már Mirr-Murr?”
/Oriza Triznyák/

„Ilyenkor örülök, hogy nincs autóm. Gyalogosnak elég csak az órákat átállítani tavasszal és ősszel. (Gáz- és villanyórát csak ősszel, visszafelé. Meg az eladásra szánt autók kilométer óráját is.)” /M. András, a költő legállandóbb és leggyalogosabb kommentelője/

„eM út, maga mintagyalog,
Kocsitlanul eloldalog,
S közben más kertekbe szór át
Gagyi gáz- és villanyórát?
Ne zajongjon, eM úr, jó?! Csitt!
Vegyen inkább saját kocsit!”
/Alufelni Adalbert, atavisztikus autónepper/

„Ez a vers nem más, mint a magyar irodalom válságának aszfaltba döngölt, kopott futófelületű diagnózisa. Frady Endre „Gumicsere” című irodalmi bűnténye úgy tapad a kultúra szélvédőjére, mint egy véres, nyáridőben megsült szúnyogtetem – eltakarja a kilátást, de mégse tudod egyszerűen letörölni, mert a nihil odasült. A vers minden sorából árad a kényszeres rímkeresés gyötrelme: „himihumi” – ez nem költészet, hanem egy demens játékos agymenése a nyelvi Kinder tojásban. A „centrírozó” szerelők és a „Paloznak”–„Magyarnak” rímháborúja olyan szintű kínlódás, amit még a bicikliszerelő is szégyenkezve törölne a műhelytábláról. Itt nem verselés történik, hanem nyelvi karambol, ahol a jelentés a szélvédőn keresztül repül ki, és az ízlés a légzsák helyén egy véraláfutásban tér magához. A költő mindeközben mit csinál? Úgy tesz, mintha a „téli gumit nyáron” tematikája az emberi létezés archetipikus kérdése lenne. Holott ez nem több, mint egy szellemtelen, kiherélt mondóka, amelyet egy automata benzinkúti vécépapírra is szégyellnék kinyomtatni. A „grillcsirkevágó késél” képe annyira abszurd és anakronisztikus, hogy attól még egy futurista dadaista is sírva fakadna és visszamenne könyvelőnek. És akkor jön a végső csapás: a türk Ond és kopt Tass – mint valami elvetélt történelmi cosplay – belekiabálnak a versbe, hogy „Folyjon szét, mint szovjet ГУМ íz!” Ez nem költői kép, hanem egy kulturális vakbélgyulladás, amit azonnal műteni kellene, de sajnos Frady Endre inkább megírja a vers második részét. Ez a szöveg nem vers, hanem egy műanyag kerékdobból faragott posztmodern kínpad. A költő pedig nem más, mint a nyelvi kártevők koronázatlan királya, aki minden sorával egy újabb defektet okoz a magyar irodalom lelkében.
Frady Endre, kérlek, soha többé ne verselj gumikról. De lehetőleg semmiről se. Inkább nézd a Discovery Channelt némán, bekötött szájjal. És ha verset hallasz, ne írj róla választ. Inkább hallgass. Az is kultúra.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus I./

„Frady Endre, ez a vers olyan, mintha egy autószervízbe zárt szótárból szabadult volna ki néhány félszeg rím és egy marék szakkifejezés – mindez egy túlnyomásos poétai baleset formájában. A „gumicseréről” szóló opuszból kitűnik, hogy tehetséged éppen olyan friss és üde, mint egy évek óta nem cserélt téli gumi a nyári forróságban. A rímek esetlenek, mint egy defektes kerék, a ritmus szaggatott, mint egy kátyús országút, és a képzavarok olyan sűrűek, hogy egy autópályán is forgalmi dugót okoznának. A szovjet ГУМ-ra tett utalás olyan anakronisztikus, hogy még a gulyáskommunizmus sem tudna mit kezdeni vele. Nem tudom eldönteni, hogy ez egy paródia vagy komoly alkotói próbálkozás, de ha utóbbi, akkor a „grillcsirkevágó késéllel” nemcsak a gumit, hanem a költészet méltóságát is sikeresen szétmarcangoltad. Talán a következő irodalmi kanyar előtt érdemes lenne behúzni a féket – vagy inkább kéziféket rántani. Továbbá, Frady, ne feledd: a versírás felelősség, nem csak a rímek lazán odavetett tákolása.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus II./

„Én nem használok se téli, -se nyárigumit, mert az én autómra kerék sem kell. Úgy hajtom, mint egykor Frédi és Béni, de így is folyton kiakasztom a traffipaxokat, de a rendőrök meg sem próbálnak utánam jönni, mert beborulnak az árokba a menetszélütésemtől.” /Chuck Norris/

2021. április 15., csütörtök

Szeszélyes április

Egyik nap még vadul hózik,
S fagynak fülek, maszkos nózik,
Míg gyíkot izzaszt a másik,
S bő hőtől a hasháj vásik.

Farkast ordíttat a hétfő,
S kedden szegény ordas szétfő.
Szerdán tavasz, pénteken ősz…
Ősz haj, most sok fejet benősz!

Jégpálya ma, holnap áll tó…
Minden napszak évszakváltó.
Téli gumi? Nyári gumi?
Április, köszönj el! Csumi!

„Csá, csumi, csőváz! Ennyire azért ne várjátok a májust! Két hetet még bírjatok ki, ti maszkban megőszült ókonzervatív állandósághívők, oszt’ már megyek is! Hogy addig se kövesedjetek meg, még kitombolom magam kicsinyég! Csumidázlak benneteket!” /Április, a szeszélyes hónap/

„Csumi, Ápriliska, csumi?! Roma szavakat használ gúnyos felhangokkal?! Maga rasszista?! Gyűlölöm az idegengyűlölőket!” /Toleráns Tódor, az Intoleránsakkal Nem Toleráns Életvitelű Zelótákat Egyesítő Társaság (INTÉZET) megfélemlítés ügyi főelőadója/

„Ne várd a májust, hiszen közelít a tél, ne várd a májust kedvesem!” /Sztevanovity Zorán/

„Öltözzek fel jól, ha az utcára kilépek? Kösz, hogy szólsz, kedvesem!” /Sztevanovity Zorán kedvese/

„Az én kedvesem egy olyan lány, aki nem várja a májust tán, csupán áprilist ölel át lustán, tavaszt csumidázik ősz után, és nyáron hógolyózik nedvesen, ő az én kedvesem.” /ByeAlex alias CsumiSanyi/

„Hamarosan itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse, de addig is április négyről szóljon az ének, felszabadultan zengje a nép!” /Munkásököl Máté, kisnyugdíjas vasökölgyári öntőmunkás/

„Szeretem a szeszélyes áprilist, mert ilyenkor az ügyfeleinknek gyakrabban kell gumit cserélniük, mint a Forma 1-es futam versenyzőinek. Mi elsősorban ebből a hónapból élünk. Vegyenek nálunk téli, tavaszi, nyári és őszi gumikat, valamint ezek átmeneteit, mert megéri! Főleg nekünk! Jelmondatunk:
„Goodyear-be, ha befektet,
Soha sem kap defektet!”
/Jóév Jenő, a Goodyear gumigyár gazdasági góréja/

„Micsoda?! Nem elég ezt a szörnyű verset elolvasni, még a konkurencia szemenszedett ingyen reklámja is ide pofátlankodik hazudozni egy sort?! Na, megállj csak, fog még esőre állni az a barométer, nem lesz ám mindig szőlő és lágy kenyér! Lesz itt még nagybőgőbe ugrás foganatosítva!” /Pirelli Péter és Pirelli Pál, Forma 1-es gumidíler ikrek/

„Jól érzékelteti a költő, hogy ez a hónap számunkra az év legnehezebb időszaka, mert mi ugyan egyébként sem tudjuk, hogy milyen idő lesz másnap, de áprilisban még a Jóisten sem tudja!” /Kumulusz Kázmér, meteorológus/

„Nana, gyermekem, nana! Egyrészt a nevemet a szádra ne vedd, másrészt hogyne tudnám?! Én csinálom a szeszélyes időjárást! Ahogy az általam feltalált és királlyá kinevezett Salamon jól megfogalmazta: … lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik*.” /…, akinek a nevét a szánkra nem vesszük/

„Na, édesapám, most végre eldöntöttem, hogy nem meteorológusnak tanulok tovább, hanem inkább közgazdasági elemzőnek. Ugyan ők is csak utólag tudják megmondani, hogy mi történt, de cserébe legalább szemtelenül sokat keresnek a múltba látásukkal.” /Okostojás Ottó, pályaválasztó gimnazista/

„A költő természetvers kategóriában is oly magasra helyezte a lécet, hogy még egy csípőprotézises tirannoszaurusz rex is át tud limbó-hintózni alatta. Frady Endre páratlan páros rímhada, képzavartalan vizualizációja és hangulatmázoló színkavalkádja újjáteremti mindazt, ami fájóan hiányozna mindazoknak, akik tudnának ugyan élni nélküle, de minek, ugye? A költőgéniusz maradéktalanul maradandó költészetében csak a folyamatosan megújuló változás jelent állandóságot. Frady Endre által megénekelt tavaszi szeszélyt minden magyar család asztalára!” /Tavaszi Szélné Vizetáraszt Virág, az Álmodozó Szeszélyforrás c. irodalmi blogisztika dalszerkesztője/

„Mi ez a hónapgyalázó rímgyári melléktermék, ez a sekélyértelmű medverotty?! Nem gondolom, hogy csak Frady Endre bűne, hogy úgy tele van a verseivel az internetes irodalom, mint a nyócker járdái kutyagumival, hanem mindazoké az elvetemülteké is, akik eddigi élete során lelökhették volna egy hosszú és meredek lépcsősoron, de mégsem tették! Vétkesek közt cinkos, aki béna! Anyám benzinmotoros járókeretével kéne a zsúfolt 7-es buszon a tyúkszemére taposni az ilyennek, hátha megagyalják az utastársai, amiért zárt térben üvölt!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban is próbálkozott az április, de amikor pár centiről rámosolyogtam és meglátta az őrlőfogaimat, megígérte, hogy ezentúl jó lesz.” /Chuck Norris/

„A fenti klapancia és az azt követő hozzászólások olvastán hirtelen megbántam bő száz évvel ezelőtti elhamarkodott művésznév felvételemet és kérem a sírkövem feliratát Auguszty Lajosra módosítani.” /Áprily Lajos (1887-1967), költő és műfordító/

*Prédikátor könyve 7:14

2017. április 20., csütörtök

Áprilisi havas eső

Áprilisi havas esőt
Ritkán látunk hullni le, sőt
Mondhatni, hogy talán soha,
Mert ez már a tavasz, noha
Fúnak hideg szovjet szelek,
S tátott szájba hólét nyelek.

Lenyelem az ingyen hólét,
Ez aztán az eastern jólét!
Egy-két nap s megérem már azt,
Tavaszi szél jeget áraszt,
S hát én immár rágom, rágom
Fagyott virágom, virágom?!

Hóvirághő mínusz öt lett?!
Hé, e pót-tél nem jó ötlet!
Nyári gumim jégen vásik
S nincs a raktáramon másik!
Illa berek, nádak erek,
Mi jöhet még, hóemberek?!

„Az egyre komolyabb munkaerőhiány orvoslására pompás ötlet a letelepedési kötvényt vásárló hóemberek honosítása. Főleg építőipari, vendéglátói, számítástechnikai, ill. hidegháborús tapasztalatokkal rendelkező hóembereket várunk. Velük meg tudjuk állítani Brüsszelt! Magyarország erősödik!” /Sznómen Szilárdné Sznówumen Szidónia, a Hóemberi Erőforrások Minisztériumának ideológiai szakállamtitkára/

„Szakállam titkára?! Rájöttek a szakállam titkára? Pedig nincs semmilyen titka, hacsak az nem, hogy születésem óta nem érte olló.” /Sánta Klaus alias Télapó/

„'Soha sincs jó idő, mindig esik az eső!' A meteorológiailag konzervatív városi szabadverselő kalandjai az időjárással - gondolhatnánk, ha nem tudnánk, hogy focista előélettel Frady Endre (és járműve) gyakorlatilag érzéketlen az időjárásra. Marad tehát a szokásos magyarázat, hogy kezdetben voltak a rímek...” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Szabadverselő?! Én, aki lubickolok a rímekben és szőrén ülöm meg a prozódiát?! Ez vérigebb sértés, mintha leújpestiztek volna! Humán úr, nevezze meg a segédigéit!” /Frady Endre, költőgigász/

„A szabályozatlan liberális brüsszelita időjárás legyengíti az iszapszilárd ősmagyar tavaszhoz szokott immunrendszerünket és életveszélyes a légutainkra is! Ahogy a halhatatlan emlékű hunszittya költő, néhai Nyeregalatti Nyihámor írta:
   EU nátha támad prüsszel!
   Hozzánk hóeséssel gyüssz el?!
   Ezért állítunk meg, Brüsszel!
Vesszen az unió! Éljen a langymeleg illiberális ősállam!” /özv. Nyeregalatti Nyihámorné Békemenet Butélia, nyugdíjas tömbházmesterné/

„Mi van, nyanya?! Ki szokott hozzá az ősmagyar tavaszhoz?! Ne lássam anyámat toronyórával láncreakcióba lépni, ha nem zúzom vesekövön ezt az agresszív nyuggert, ha még egyszer a szájára veszi a becsületes zugivásban megőszült nevemet!” /Iszap Szilárd, OKJ-s képzésű tánc- és illemtanár/

Jaj, már megint egy fanyalgó belvárosi álértelmiségi léhűtő! Hát miből van maga, zugköltőcske, cukorból?! Itt az ideje egy kis kötelező atomerőmű építési közmunkának, hogy megtudja, hogy hol lakik a magyarok istene! Holnap hólapáttal és háromnapi hideg élelemmel jelentkezik a paksi felvételi irodán!” /Ner Néró, a Közmunkássá Alakító Málenkíj Robot Alapítvány (KAMRA) inspirációs menedzsere/

„Az a már-már emberfeletti sebesség, amivel a költő lereagálta és megverselte a tavaszba toccsanó telet, mindenki más esetében felvetné a tiltott ajzószerek használatának esélyét, ám egy korszakos géniusz esetében nyugodtan feltételezhetjük a szimpla zsenialitást. Mi olvasók csak egyet tehetünk: Világnézetünktől függően hálát adhatunk a szerencsés sorsnak, vagy a Teremtőnek, hogy az aktuállíra koronázatlan királyának, Frady Endrének a kortársai lehetünk! Tánc!” /Sejderutyutyu Sebőné Ihaj Ilonka, Palakék Pillelábú Parnasszus c. világirodalmi versportál meghatározó alakja/

„Mi ez a hervasztó identitás álság?! Mi ez a rügyakasztó hóemberiség elleni bűncselekmény?! Mi ez a pusztító líraterror?! Nem elég, hogy anyámnak tegnap sílécet kellett kötnie az orgonaszedéshez, én meg csak úgy jutottam el a munkahelyemre, hogy elordítottam az autóm elől a havat, erre ez a lelki szegénységben megőszült szóhányó rímpecér még versbe is trancsírozza, újfent miszlikbe szabdalva ezzel a magyar irodalmat! Közös nemzeti inzultációval állítsuk meg Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Eredetileg itt Texasban gyülekeztek a hófelhők, de átfújtam őket Európába. Hogy miért? Közötök?!” /Chuck Norris/

2016. december 13., kedd

Autógumi líra

Sonkás Lajos (Mercedes) és Frady Endre (Suzuki) száguld...
Nincsen nekem gumim télis,
Hanem csupa nyáris,
S pár utasom, hogyha fél is,
Mégsem hal meg máris.

Naná, tök jól vezetek én,
S kérdik rólam: Who is?!
Nincs is nálam e földtekén
Jobb, talán csak Lewis.

Ő a híres Sonkás Lajos,
Aki brúgat Mercit,
S istállója ettől zajos,
Nincs egy nyugodt perc itt!

Süketítőek a rajtok,
Rettentő a lárma,
Fogom magam s hazahajtok,
Lehetőleg már ma!

Sebességem igen derék,
Tyűha, lárifári,
S nem kell ehhez téli kerék,
Elég csak a nyári!

(tánc!)

„Ne táncikáljon itt, úrvezető polgártárs, ne táncikáljon, hanem sovány sertés vágtában cserélje le a nyári gumijait, mert úgy meg helyszíni bírságolom a téli gumibotommal, hogy még az unokái is csak visszapillantó tükörből mernek a maga kivilágítatlan lóarcára nézni! Na, irány a Csávás és Társa Gumiszerviz!” /Csávás Kálmán, közlekedésrendészeti főőrnagy és maszek autógumi díler/

„Az egyik ismert gumiabroncs márka szlogenje hevenyészett fordításban: ’Minek az erő, ha nem uralod?’ Ehhez készített most költőnk illusztrált kampányverset (eredetileg ’CASCO-t akarok kötni’ címmel) stílszerűen a laissez-faire jegyében, a gyeplővel együtt művészileg a komplett magyar nyelvet a lovak közé dobva. A pánikkeltésre is alkalmas alkotástól Bernie Ecclestone és az ORFK közös közleményben határolódott el.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Who is?! Szűzmáriaszentjózsefnehagyjel! Who is?! Ki volt ennek a szerencsétlennek az angoltanára?! Ja, hogy én?! Húha, akkor ez csak azért lehetett, mert az állam fejpénzt ad a tanulókért és így mi tanárok nem merünk buktatni és eltanácsolni, mert előbb-utóbb már nem lenne miből kigazdálkodni a se a téli, se a nyári gumira sem telő fizetésünket. Magyarország kontraszelekcióban jobban teljesít!” /Cseberből Vederbené Inglis Irma, középiskolai angoltanár és kontraszelektív hulladékgyűjtő/

„Sokkal jobban tetszik a Sonkás Lajos név, mint ez az angolosított Lewis Hamilton. Lehet, hogy vissza is magyarosítom és akkor ugyanúgy fognak hívni, mint anno a Sonkafalváról a Horthy jólét elől kitántorgott dédnagyapámat. Ha pedig ez a Frady Endre tényleg ekkora spíler, akkor beülhetne a másik megürült Mercédeszbe a visszavonult Rózsahegyi Miki helyett!” /Lewis Hamilton, háromszoros világbajnok brit autóversenyző/

„Nekem is jobban tetszik a Rózsahegyi Miki név, és is visszamagyarosítom!” /Nico Rosberg, egyszeres világbajnok német-finnugor autóversenyző!/

„Egye fene, én is visszamagyarosítok Bogyó Tokmányra!” /Chuck Berry, amerikai rockandroller/

„Persze, én meg Semmis Tokmány lennék, mi?! Ezért most valakit  péppé kell zúzzak a szájamnak a tokmányával!” /Chuck Norris/

„Én is magyarként akarok újra születni és Csoda Pistiként akarom meglátni a napvilágot!” /Stevie Wonder, amerikai popper/

„A Kresz Géza díjat eddig még egyszer sem elnyerő Frady Endre ebben a művében lerántja a leplet a miértekről. A versben a forma egy tartalom köré futózott külcsín, mely magába galvanizálja a belbecset és biztonságos futófelülettel látja el a keresztrímekbe tett verslábakat. A költő az irodalmi száguldás közepette is mindig féktávon belül marad, így szimbolikusan mintegy deheroizálva a biztonságra bazírozók unalomba szürkült tömegeit. Igazi csattanós autópályalíra!” /Lassanjárjtovábbérsz Lajosné Száguldásporscheszerelem Szidónia, középiskolai magyartanár és a Kresz Géza Bizottság (KGB) együttes szövegírója és frontnője/

„Frady Endre az üröm az ürömben, a minden rosszban meglévő valami még rosszabb, és a sánta kutyát megharapó hazug ember! Frady Endre egy minden irodalmi jóérzésből kivetkőzött, nem anya szülte mezbe bújtatott szellemi toportyánféregként vonyítja tele a költészet máskor oly csendes oszlopcsarnokát! Frady Endrének négy évszakos gumiszobában kéne kényszerzubbonyt öltve nyugiszuris kómákban átvegetálnia a hidegzuhanyok közötti időszakokat, ám ehelyett szakmányban költ, mint egy sztahanovista tyúkbrigád! Lehet, hogy házasságba és gyerekvállalásba kellene menekülnöm, mert abban a káoszos zsivajban esélyem sem lenne Frady Endrét olvasni? Anyám szerint abban az esetben lehet, hogy vissza fogom még sírni Frady Endrét is! József Attilával szólva: Nem! Nem! Soha!” /Puzsér Róbert, kritikus/