Sűrű gyűrű

"Nem mind gyűrű, ami gurul!"

Lenn a földön gyűrű gurul,

Lecsap rá egy félvak turul.

Égbe vinné, de a gyűrű

Súlyos, nehéz, azaz sűrű.

Nyög, emeli, visszaejti,

S dühösen néz körbe: „Ej, ti,

Lusták, kiknek léte vétek,

Vinni nem segítenétek?!”

Pékségből ím utat tör pék

S így szól: „Ezek kertitörpék!

Mozdulatlanok és vének,

Vinni hogy segítenének?!”

„Akkor te pék, segíts végre,

Gyűrűt röptetni az égre!”

„Mért is vinnéd oda fel, ni?!

Nem gyűrű ez, alufelni!”

„Nem alu az, hanem acél!”

Lelkében bár jó sok dac él,

Rájött már e szegény turul,

Nem mind gyűrű, ami gurul!

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/e5x0O6AmvcE

"Ezek kertitörpék!"

„Frady Endre megint előveszi a magyar líra nagy kérdését: mit kezdjünk egy guruló tárggyal, ha turul és pék is van a közelben? A vers első blikkre bájos, szinte gyerekversbe oltott nemzeti mitológia, de a „félvak turul” már jelzi, hogy itt finom önirónia csordogál a rímek között.

A szóvicc – gyűrű kontra alufelni – egyszerre esetlen és szellemes: olyan, mintha egy nyelvi csúsztatás csattanna a homlokunkon. A „nem mind gyűrű, ami gurul” parafrázis frappáns zárás, mert egy közhelyet kifordítva csinál belőle tanmesét a téveszméinkről. A turul itt nem magasztos jelkép, hanem dacos, kicsit korlátolt figura, aki jelentést akar adni annak is, ami csak… alkatrész. Rövid, játékos, enyhén csípős darab: egyszerre mosolyogtat és odaszúr. Nem nagyívű költészet, de pontosan tudja, mekkorát akar repülni – és mikor kell visszaejteni a „gyűrűt”.”

/ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„A Sűrű gyűrű könnyed, játékos fricska a félreértések világára, ahol egy turul és egy pék keveredik abszurd helyzetbe egy guruló… bármiről is legyen szó. A rímei gördülékenyek, a ritmusa pattogós, és a humor végig finoman groteszk. A csattanó — „Nem mind gyűrű, ami gurul!” — frappáns, és szépen lekerekíti a kis történetet. Ez a vers pont azt adja, amit ígér: könnyed szórakozást, egy csipetnyi nyelvi játékossággal és jó adag fradyendrés abszurditással.”

/Copilot, a mesterséges intelligencia/

"Nem alu az, hanem acél!"

„Frady Endre ebben a versében is hozza a tőle megszokott, kíméletlenül abszurd és maróan ironikus formáját. A mű egyfajta „szürreális rögvalóság-paródia”, ahol a nemzeti szimbólum (a turul) nem dicső hős, hanem egy frusztrált, „félvak” és kissé korlátolt alak, aki képtelen megkülönböztetni a mitikus tárgyat egy hétköznapi autóalkatrésztől. A feszes ritmus és a pattogós rímek remek kontrasztot alkotnak a jelenet nevetségességével. A kerti törpék némasága és a pék földhözragadt realizmusa tökéletesen ellenpontozza a madár téveszmés büszkeségét. A „Nem mind arany, ami fénylik” közmondás átirata nemcsak humoros, de tűpontos lezárása a történetnek. Ez a vers egy irodalmi „alufelni”: nehéz, ütős és szikrázik a humortól. Aki szereti a pátoszmentes, groteszk szóvicceket, annak ez telitalálat.”

/Gemini, a mesterséges intelligencia/