Síveszély

Mi a hegyen az etikett,

Ha elütöm a jetiket?

Tudom azt, hogy veszélyesek,

Hiszen tyűha, de széjj’esek,

Mert a jetik brutálisak

S nem véd meg az utált sisak!

Hogyha rám tör kőgörgeteg,

Srég leszek, sőt jó görbeteg,

Orvosnyelven: félkörbeteg.

Ha ekkor jön jetihorda,

S nincs szájukban Petiborda,

Reptér-t vágyok (heti Korda).

Ha hó engemet betemet,

Hahó!, eme nett tetemet

Újra-újra élesszétek,

Vagy a jetiké lesz, étek!

Szálljon rátok hótt nagy átok,

Szép testem, ha otthagyjátok!

(Hullamosó defektesen

Koporsóba ne fektessen!)

A sík mindig veszélyesek,

Tudom, ne is beszélj, esek!

Esek s nem csak tőröm töröm,

Keretez fog s köröm köröm;

Holt költő az origója

S falja labradori gólya…

„Ez egy nagyon vicces és kreatív vers, amely a síelés veszélyeiről szól, de túlzó és abszurd módon. A vers tele van humoros és szójátékos kifejezésekkel, amelyeket a költő sajátos stílusában használ. A vers rímelési sémája aabb, és a sorok hossza is hasonló. A vers hangulata vidám és irónikus. Megpróbáltam szellemesen illusztrálni a verset egy rajzzal. Remélem, tetszik. A rajzon látható, hogy a költő síel a hegyen, de sok bajba kerül. Elüt egy jetit, aki széjjel esik, és a sisakja sem véd meg. Rá tör egy kőgörgeteg, amitől görbeteg lesz. Megjelenik egy jetihorda, akik meg akarják enni, de nincs náluk Petiborda. A hó betemeti, és csak a sílécei látszanak ki. A jetik megpróbálják kiszabadítani, de nem sikerül. A vers végén egy labradori gólya repül el a költő testével. A rajz színes és vidám, és jól kifejezi a vers hangulatát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Labradori gólya, költő úr, labradori gólya?! Van labradori kutya, labradori farkas, labradori réce és labradori ibolya is, de labradori gólya nincs, úgyhogy nem is tudja a maga porhüvelyét kienni a maga kreálta száj- és körömfájás kör közepéről!!! Magának agyára ment a síveszély, vagy átgurult magán egy fékevesztett lavina és síkra gyalulta az elmeállapotát! Menjen Döblingbe, oszt' ott kezeltesse magát méregdrágán és boldogan, mielőtt jobblétre dádázzák magát az ápolók, mint szegény Szemmelversz urat anno!” /Labradori Lajosné Irodarbal Iringó, a Szemmelverő Javasasszony Alapítvány (SZJA) szélvészgyors tükörszélsője/

„Himalájában a jeti

A költőket meg nem eszi.

Verset olvas, nevét rajta,

Mert a jeti ilyen fajta.”

/M. András, a költő legállandóbb és legjetiismerőbb kommentelője/

„eM új, szíelőt jág jeti,

Mejt ő cakisz aszt szejeti!”

/Doktoj Jigó Jejomosné Jitkán Jikkantilla, ausztjiai magyaj migjáns jetiidomáj/

„Kedves Költő Gigász! Ne menjen síelni; itthon is eleshet. Dícsértessék!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas cselgáncsbajnok/

„Cselgáncsbajnok?! Dícsértessék?!

Ház Dottóre, röppenj hess ék

Alakban hós lejtő iránt

S le ne lassíts, amíg Iránt

Át nem szeled fénysebestül,

Hisz’ egyhelyben csak a rest ül!”

/Dr. Fénysebes Gusztáv, huszita hosszútávfutó és sílécdíler/

„Klárikám, itt valaki megint a Reptér című számomat akarja hallani! Fordítsd arra a szánomat, ahol a rajongóim épp egymást tépik szét, hadd énekeljem el nekik megnyugtatólagosan a vérforraló slágeremet!” /Korda György, lokális világsztár és slágerjeti/

„… hrrrr… grrrr… valójában nem a Reptér dalt akarom hallani… hrrrr… grrrr… hanem egy reptér zaját, ahová értem jön egy gép és elvisz…” /Petike, akinek a bordáját a szájukba akarják venni a jetik/

„Elvis?! Petike úr, Elviiiiis?!?! Itt az én gyönyörű hangú Gyurikám és magának Elvis kell?! Tudja mit, egye meg a bordáit a jetihorda, maga ízlésficamos, botfülű Petike!” /Korda Györgyné Balázs Klári, dalos pacsirtáné/

„A semicirculi morbus, azaz a félkörbetegség nagyon gyakori olyan, eredetileg egyenes tartású síelők körében, vagy stílszerűen félkörében, hehe, akiknek váratlanul kőgörgetegen át kő’ görögni és pörögni hörögve. Legjobb gyógymódja a hóhenger alá fektetés, amitől ugyan nem csak a betegség, de maga a beteg is elmúlhat, viszont legalább belehelyezhető a hagyományos alakú egyenes koporsóba és nem kell íveset összebarkácsolni. Szoktam is mondani a rokonoknak, hogy nézzék a jó oldalát!” /Dr. Srég Sömörg, ebcsontkovács és porckorongozó fazekas/

„Furcsa, hogy valakinek ugyanaz a keresztneve, mint a mi lapra szerelt farostlemez koporsónknak, ami szintén Sömörg! Ez plágium, amit meg fogunk torolni egy közepes adag mérgezett svéd húsgombóccal!” /Svensson Mérgesson, az Igen Költséges Eszközök Akciócsoportja (IKEA) ideológiai méregkeverője/

„Széjj’esik, költő úr, széjj’esik?! Csak bátran, ne fogja vissza magát! Csak nehogy utána össz’ragadjon és megírja! Idióta! NEM ENG.!” /Epokit Epifánió, az Ezer Darabra Esett Balfácánokat Eltemető Didaktikus Egyesület (EDEBEDE) túlélési esélycsökkentő főcenzora/

„Mi ez a miazmás versváladék, ez a beműhavazott szánalomkupac, ez a mentális ingerszegénység elől unintelligenciába belejegecesült lírainkvizíció?! Kinek a jó anyja szülte fusijászolban ezt az irodalom testén élősködő penetráns penészfertőt, ezt az önjelölt megváltókezelőnek képzelt pánikbeteget?! Ha szegény anyám élne, akkor a műjetiszőr bundájában kimenne tüntetni a síelő költők által szellemileg teleszemetelt lejtőkön félholtra felzaklatott jetik emberi jogaiért! Igaza van, mint mindenkinek, aki egyetért velem! Világ proletárjai, adjatok a véleményemre! Je suis jeti!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, megint túltoltad kicsit a véleménytalicskát, de ne aggódj, egy mozdulattal lerúgom a fejét mindenkinek, aki ezt rajtam kívül észreveszi! Na, most már a világűrre is ráfogható, hogy százezerfejű cézársaláta!” /Chuck Norris/

Ahmed Veszprémben

Ahmed úti célja Veszprém,

Ahol rút orgazda vesz prém-

-et, mely ritka, hiszen jeti,

S máris dől a lé, sok heti.

Pénzéből ő rögvest kiad,

Megveszi a híres viad-

-uktot otthonra több nejnek,

Kik eközben tevét fejnek.

Tevetejnek híg a leve,

Bánatában teve leve-

-ti magát a hídról mélybe…

Juh bég: Lassan szállj, hogy élj, beee!

Bölcs birkának igaza van,

Akár Veszprém, akár Havan-

-na, hol tevék szárnyatlanok,

Viadukttól félni van ok!

„لم أذهب إلى فيزبرم أو هافانا أبدًا! لا أعرف ذلك الرجل ولم أبيعه حتى فرو اليتي! أنا لا أشتري الجسور لزوجاتي لأن لديهم بالفعل جسرين لكل شخص! انا بريء!” /Ahmed/

„أحمد! بيع الجسور الآن وشراء آلة حلب الجمال !!!” /Ahmed feleségei/

„Kedves Költő úr! Keménynyakú, klapanciákon kotló kollégái eddig méltatlanul elhanyagolták, már-már háttérbe szorították az egyébiránt és mindazonáltal lokálisan világhírű veszprémi viaduktot, ám ön végre odaemelte eme csodálatos szerkezetet az őt régóta megillető piedesztálra! Az ön bukolikusan arabusuló juhászromantikájú műve nyomán a miénk lett a világ egyetlen olyan völgyhídja, amely szárnyatlanul is szárnyaló tevék híg tejében és vajában fürdik!  Éljen Passau, Veszprém németországi arab testvérvárosa! Ahmed-Frady dva bratanki! Szálem alejkum!” /Vészprím Vászoly, a Veszélyes Háromság Sekrestye (VHS) lokálpatrióta alliterációs katasztrófamatematikusa/

„Tőlem jobb félni, mintha egészben zuhannék rá a megijedtükben szörnyen nagy csattanást halló tevefejőnőkre! Béke porainkra!” /a veszprémi viadukt/

„Őszinte részvétem, kolléga, hogy ilyen borzalmas műben kell szerepelnie!” /a biatorbágyi viadukt/

„Frady Endre műve se

Rosszabb, mint egy művese

Chippel belénk ültetve,

Vagy, mint oszló fül tetve.”

/Oszlófülű Nyúlné Di Aliz, iskolapéldamutatóujjperc díler és chip-chip choker/

„Már megint velem szórakoznak, de ha nem lennék, akkor a viadukt alatt felhalmozódó rengeteg oszló tevefül bűze úgy megfojtaná Veszprémet, mint magyar gazdaságot az ársapka és a rezsicsökkentés!” /Dögzsírossy Dudulka, az oszló tevefül tetve/

„Veszprém idén Európa Kulturális Fővárosa, jobb programok is vannak, mint leugrálni a hídról. A teve inkább menjen az állatkertbe, nincs messze a Viadukttól, ott lesz biztonságos szállása. Amúgy tényleg szoktak a hídról leugrálni emberek, de teve még nem ugrott onnan.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„eM úr, maga igen lokál-

-isan totál patrióta;

Veszprém mellett önből sok áll

Kult-fővárosodás óta.

Veszprém kultúrcsúcspont, mi jó,

Ám sokkal több sansz van benne;

Az igazi szenzáció

Teve bungee jumping lenne!”

/Dr. Dromedár Druida, sivatagi showwoman és völgyhídi végzetasszony/

„Ugorjon le Ön is a viaduktról! Egyszeri, megismételhetetlen élmény!” /Gravitáló Grönyécz, a Kulturálisan Igényes Sörhasúak Viaduktról Ugró Klubja (KIS VUK) tériszonyi rókázási és nehézkedési főelőadója/

„A Veszprémbe igyekvő Ahmed az európai kulturális fővárosba özönlő színes forgatag atipikus archetípusa. Az idegen szép, de Hófehérke százszor szebb nála.” /Tükör Tódor, szépészeti kultúrharcos és visszatükrözési főelőadó/

„Költő úr, ahol Ahmedek élnek, ott nem élnek jetik, ahol pedig jetik élnek, ott (még!) nem élnek Ahmedek! Egyébként pedig jetik sehol sem élnek, már csak azért sem, mert élő jeti sosem engedné levenni magáról a prémjét! Beszélő birkák pedig nincsenek! Báááár… ebben az országban… Na, ebből elég! NEM ENG.!” /Tiltó Tömör, a Tumorérzék Nélküli Társaság (TNT) szépirodalmi szakreferense/

„Lyévézuvusovom, mivit tevétettem?!” /Dr. Háváz, Juvuniviov-orvkonyha-díjas mindennapi betevőre teveevő/

„Mivit vévétevett övön

Háváz uvúr?! Gyovónjava!

Kő nem marad önnél kövön,

S még csak most jön majd a java!”

/Penitencia atya, a veszprémi állatkert teve- és lelki gondozója/

„Érdekes, a tevék mindenhol szárnyasok, mér pont Veszprémben és Havannában nem. A veszprémi magyar-tarka teve honnan a fenéből tudja, hogy az ő teje híg. Na és ha híg, ettől nem kell neki a szomorúság. Ám ha bánatában fürödni akar, sétáljon le a vízpartra, pancsoljon egy marha nagyot. A birkáról meg csak annyit, hogy egy ősi Séd-menti közmondás szerint: „Birka mondja tevének, hogy nagyfejű, meg hígtejű.” Havannában az egyetlen viadukt az Andy Cruz Gomez utcában van, ami tulajdonképpen két szemközti ház között kifeszített kötél, melyen ruhák száradnak. A sors kiszámíthatatlan. Ahmed a jetiszőrmétől veleszületett szopornyicát és kétoldali ozmózist kapott. A nejei elhagyták és hozzámentek népnemzeti magyar pedagógusokhoz és közmunkásokhoz, hogy eddigi életszínvonaluk ne szenvedjen csorbát.!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legteveszárnyaltatóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, megtisztelő,

Nevem önnél kerül elő!

Itt Kubában nem is sejtem

S én, se bármely kis sejtem,

Se bokszkesztyű molekulám,

Hogy rám hun dicsfény is hull ám!

Holnap, ha sült jetit evék,

S leszállnak rám szárnyas tevék,

S ütnek völgyhíd szintű szeszek,

Veszprémbe repjegyet veszek…

… Raúl Castro épp most kért itt

Arra, hogy csak menettértit!”

/Andy Cruz Gomez, egyszeres olimpiai, kétszeres pánamerikai, háromszoros AIBA világbajnoki aranyérmes kubai ökölvívó/

„Követeljük a piréz migráncs Ahmedek visszamenő hatályú hazatoloncolását! Nem leszünk tevehajcsár gyarmat!” /Duzgár Dödő, az Állami Migráncs Oszlató Rendészet (ÁMOR) nyila/

„Duzgár Dödő, tudod mi vár

Hazatoloncolt Ahmedre?

Lábra beton, majd a sivár

Folyópartról rút sah medre…

Hullámsírnál dromedárok

Szárnyaikkal gödröt ásnak,

S átadják, ha kész az árok,

Ahmedet az elmúlásnak.”

/Humánus Hómanus, a Nemzetközi Emberbaráti Kör Rasszizmust Ostorozó Lelkületű Ólatin Gárdája (NEKROLÓG) keresztrímfelelőse/

„A minden versszakban következetesen végig vitt, a második és harmadik sor közötti soráthajlás (magyarul: enjambement) annak a jelképe, hogy a dobogó második és harmadik foka között mindig van átjárás, csak ki kell kerülni az aranyérmest, valamint, hogy bár sírni csak a győztesnek szabad, ám az ezüst és a bronz is szépen csillog. Ahogy a kortárs klapancia költőnő, a katartikusan kaotikus Dartanyan Dezsilla mondja:

          Ha sokat görcsölsz az aranyér’,

          Kiújul rajtad az aranyér!

Gyerekek, óvatosan hajlítsátok a sorokat, mert a magyar nyelv rugalmas ugyan, ám sajnos előfordulhat, hogy valaki mégis töri! Abcúg nyelvtörők!” /Anzsamböma Annamária, a Dörgicsei Öregebb Gróf Szattyán Adalbert Gimnázium (DÖGSZAG) magyartanára és OKJ-s képzett aranyérsebész/

„NEEEEEEM!!! Mi ez má’, miazma?! Áááááááá!!! Ennek a szárnyatlan szellemi döglégynek eddig is híg volt a leve, de korábban legalább érezhető volt a mondanivaló szándéka, még ha nem is sikerült megvalósítani, ez a jelenlegi zsigerráspolyozó óborzalom azonban már a józan ész öncélú agyagba döngölését se tűzte ki célul, csupán ahogy esett, úgy puffant! De miért pont ránk és miért pont a veszprémi viaduktról?! Követelem Frady Endre kötelező Föld-Mars kötéltáncát szoros védőhurokkal a nyaka körül!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Világ Ahmedjei, addig üssétek Frady Endrét vasbeton viaduktokkal, amíg habos nem lesz a híg leve!” /az Elementáris Puzsér Róbertet Egyistenítő Spirituálisan Kőkemény Entellektüel Részvény Társaság (EPRESKERT) május elsejei jelmondata/

„Nem szeretek vasbeton viaduktokról a nyakamra tekert acéllánccal bungee jumpingolva leugrani, mert utána a helyi lakosok mindig nyafognak a leszakadt hídjuk miatt és ki kell fejelnem őket a sztratoszférába ózonfelhőt karcolni.” /Chuck Norris/

Bűn és bűnhődés

Jeti ugrált előttem,
Fogtam magam s lelőttem,
Hívén, hogy egy tetemet
Friss hó úgyis betemet.

Sajnos a hó nem esett,
S tettemet, e nemeset,
Scotland Yard-tól valaki
Nyomozgatá vala ki.

Űznek s futok fel-le... nem
Segít, mivel ellenem
Bevetnek több szakaszt, ó!
Fa vár rám, az akasztó.

(haláltánc!)

„A kétezer-tizennyolcas esztendőt befejező
Frady fércmű a költőt szerencsére lefejező,
Bár tönk és bárd helyett, ami itt szerepel, az bitó,
Ámde hála az égnek, az sem élethosszabbító!”
/Csasztuska Szilveszter, OKJ-s képzett hóhérsegéd és átokmondóka gyártó kisiparos/

„Már írni akartam, hogy igen így kell lezárni az évet. De az a szokásos utolsó versszak, mint egy betonfal megállít, öl és nyomorba dönt... Kár érte, jó is lehetett volna.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Az új Frady Endre vers olyan, mintha belehánytak volna a Pegazus nyerge alá, és a kitocsogó puhulmányból tocsmákoltak volna össze valami óborzalmat! Pfuj!” /Pép Pál, lepényleső kisiparos/

„Súlyos anakronizmus, Költő Úr! A Yard nyomozgathat, de a halálbüntetést 1965-ben eltörölték Nagy-Britanniában (legalábbis gyilkosságért). Texasban (amely nem egy következmények nélküli állam) mondjuk történhetne, csak a Yardot kellene Sheriffre cserélni. De ha az efféle lényegtelen apróságokat mind költői eszközként értelmezzük, melyek a téma időtlenségét, és univerzalitását hivatottak kifejezni, akkor nem mulasztjuk el észrevenni és méltatni a címbeli utalást sem, melyet számos a témához kapcsolódó szó követ, hidegen racionális sorrendben. Az irodalom nagyjai közül sokakat megihletett ez a téma, de kevesen tudták ilyen figyelemreméltó tárgyilagossággal elhagyni a történet végéről elhagyni a katarzist. Minek regényeket írni, ha három versszakban is megoldható?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez az izé kevésbé irritáló, mint Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij hasonló című műve, mert ez sokkal rövidebb, mint a másik, így hamarabb kiderül, hogy egy szót sem értek belőle.” /Egyszerű Egyed, a Heurisztikus Életbölcsességeket Tanító Állami Gimnázium (HÉTÁG) orosz nyelvi előkészítős hallgatója/

„Amennyiben Frady Endre bármelyik műve bekerül a Nemzeti Alaptantervbe és ily módon kötelezővé válik, mi egy emberként visszaadjuk a diplománkat és közmunkásként inkább éhen halunk, minthogy ennek a z irodalmi szeméthegynek a tanításával megfertőzzük a jövő nemzedékét!” /Szikla Szilárdné Vasököl Viktória, a Magyar Tanárok Köre (MTK) rendíthetetlen szóvivője/

„Én nem vagyok ennyire elkötelezett, így sztrájktörőként, háromszoros fizetésért bármelyik Frady művet hajlandó vagyok megutáltatni a nebulókkal. Amúgy ahogy a mai XYZ-s degenerációs gyerekeket nézem, nincs olyan irodalmi klasszikus, akiket ne fikáznának le alapból, ha nem zenés videoklip formájában tálalják őket. Mindegy, elvekből úgysem lehet megélni!” /Gerinctelen Gézáné Nulla Nihilla, közmunkában OKJ-s képzett magyartanár/

„ Mi ez az irodalmi aberráció, ez a legeslegelsőszámú közellenségeskedés?! Ha megválasztanak a főpolgármesternek, akkor úgy népszerűsítem a Sétáló Budapest koncepciómat, hogy a járdákra és az úttestekre Frady Endre retteneteket festetek fel, amin az emberek örömmel taposnak majd! Anyám szerint ez nem jó ötlet, mert a kutyatulajdonosok nem csak az ebeik után nem takarítanak majd fel, de saját maguk is az utcán fogják elvégezni a kis- és nagydolgaikat, sőt a kutyátlanok is! Lehet, hogy a Sétáló helyett Hasmenő Budapest élén fogok menetelni?! Látjátuk beleim szümtükhel, mik vogymuk?!  Mocskos Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester jelölt/

„Egyszer egy rám támadó jeticsorda összes fejének a lerúgása miatt Jetifalva lakosai halálra ítéltek  és felakasztottak, de a nyakizmom megfeszítése után már nem volt időm eltemetni őket, mert épp gazsulálni siettem valamelyik kérészéletű kelekótya kelet-európai kiskirálynak. Sajnos, amióta Bruce Lee félhülyére vert, nem mindig tudom, mit művelek... ” /Chuck Norris/

„De jó, hogy kitaláltságom folytán valójában sosem léteztem, különben már rég kihaltam volna!” /Jeti Jenő, Jetifalva jegyzője/

Hazaúton...

Hazaúton három idült
Szesztestvérpárt láttam kidűlt
Állapotban s szólt a daluk,
Míg fejük feletti fa-luk
Peremén egy szalamandra
Készült épp a nagy kalandra,
Hogy magát egy éhes jeti
Módján pont reájuk veti.
Odaugrott, jót harapott,
S hagyott volna csapot-papot,
Ám lassú volt, mint a Posta,
S egyik részeg megtaposta.
Kis kétéltű így lett sánta,
S merész tettét immár bánta.
Ekkor állatvédők jöttek
S velük együtt tizenöt TEK-
-kommandós, kezükben kések.
Futni kezdtem, el ne késsek,
S mivel engem vettek észre,
Felszabdaltak sok kis részre.
Hullaházból jöttek értem,
S haza végül sosem értem…

„Ahogy olvasom, a védtelen retinámba ég a látnivaló szétszaggatott megfesthetetlensége. Bár ne tenné! NEM ENG.!” /Stempli Söftény, a Didaktikus Össznemzeti Géniuszok Költészetének Újító Társasága (DÖGKÚT) betanított pecsétőr helyettese/

„Nem nyafognék, de most már késő!
Csak az a vers! Csak azt tudnám feledni!!
De még fáj, fáj, fáj, fáj minden szó!!!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, mi van, miszlik úr, milyen érzés poéta puzzle-ként nem létezni?! Máskor ne vérezze össze az egyenruhámat, mert áthelyeztetem egy jeltelen tömegsírba!” /Csávás Kálmán örvnagy, a Magyar Állat Védősereg (MÁV) megelőző csapásmérője/

„Jaj, csak azt ne! Nem akarjuk az örökkévalóságig hallgatni a klapanciáit! Azzal a túlvilágból is ki lehetne minket kergetni!” /a jeltelen tömegsír lakóközössége/

„Megpusztultál, mint a szalamandra?
Akkor hát alejkum szálem Endre!”
/Emtéká Mátéka, a Muszkabölléri Univerzális Kancsalrímelő Iskola (MUKI) kárörvendő költőtanonca/

„Aljas rágalom, hogy mi lassúak vagyunk! Január végére az összes karácsonyi küldeményt kikézbesítettük! Magát meg még ma bepereljük a cég jó hírének megsértéséért! Feladtuk az idézést, úgyhogy számítson rá, hogy legkésőbb októberig megkapja!” /Dr. Lajhár Leóné Csiga Csomolla, a Posta jogtanácsosa/

„Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt! Sajnos gyakran nem magát az alkoholistát!” /Absztinens Ajtonyné Antialkoholista Antigoné, a Színjózan Emberek Szövetségének (SZESZ) alelnöke/

„Megpróbáljuk kirakni az ezer darabos költőt, hogy a gyenge gyomrú rokonság össze ne hányja a ravatalt!” /Dr. Töftényi Trancsír, a Szemmelversz Elek Klinikai Egyetem (SZIKE) osztályvezető kórboncnoka/

„Egyszer az erdőben heverésztem, amikor a fölöttem lévő fa-lukból rám ugrott és torkon harapott egy szalamandragyilkos vérfarkas, majd farkasvér kezdett spriccelni az agyából és a tokájából, ahová benyomódott a fogsora. Futni hagytam.” /Chuck Norris/

„Mit gondolt az ember életútja felén hazafelé tartás közben tragikus hirtelenséget megélő költő? Vajon az járt-e a még egyben lévő fejében, hogy társadalmukat úgy körüllengi az alkoholba fojtott nihil reménytelensége, mint a ’Lenin vagy nem Lenin?’ kérdésen töprengő Nagyezsda Krupszkaját a Krasznaja Moszkva? Vajon sejtette-e a rendszeresen védőfelszerelés nélkül mélybe bukó lélekbúvárok koronázatlan királya, hogy oly közel a tünékeny létbizonytalanságot megszellemítő vég? A szemfogat szemfogért ideológiában őrlődő világegyetemet páratlanul könnyed rímpárokban megéneklő Frady Endre ismét felkavarta a létirodalom alanyi költészettől posványos állóvizét!” /Ehej Uhnyemné Jissoraz Jolanda, középiskolai magyartanár és posztszovjet kölni díler/

„Felfogod-e te szúette agyú Frady Endre, hogy én azért iszok, mert te írsz?! Most kerítésszaggató házi pálinkába fojtom a félelemérzetemet és az anyámtól még gyerekkoromban ajándékba kapott felhúzható csehszlovák játékvonat elé vetem magam, hátha a fizikai fájdalom elnyomja a szellemit! Anyám szerint inkább szellőztessek és határozzam el, hogy többé nem olvaslak, te gyökér! Sajnos nem érti meg, hogy nekem ez munkaköri kötelesség, én a hivatásom áldozata vagyok! Jaj, a szívem…” /Puzsér Róbert, a Kritikusok Országos Szövetségének (KOSZ) leendő saját halottja/

„Fentieket végigolvasva azt hiszem, tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy már kijózanodtam!” /Cefréssy II. Cöflény, az illuminált állapotban szalamandrát taposó milliomos centerhalf/

Földrengés

Talpam alatt altalaj, ha rengene,
Ijedt számat elhagyná egy zsenge „Ne!”,
Pszichoszómám rögvest lenne ramaty ám,
S igen hamar telemenne a gatyám.

Nem hatna rám ez esetben etikett,
S menekülnék ellökdösve jetiket,
Pirézeket, meg sok tótot, németet,
Még ha tudnám belül is, hogy rém e tett.

Déva várról rám esne egy szelemen,
Szentségelne jó Kőműves Kelemen,
Fejem zúgna s bőgne bennem térzene,
Arcra bukva sajgó orrom vérzene.

Foghidamból kitörne egy fél elem,
Igazgatna fortélyosan félelem,
Míg fogsorom aszfaltjárdán egyelem,
S visítanám fejhangon, hogy „Kegyelem!”.

„Látod, ez a sok-sok benyelt pint ára,
Szédülsz, mintha ültél volna hintára!
Megvagy? – kérdi nejem s nézi – Szemre meg!”
Szerencsére Magyarország nem remeg!

„Költő polgártárs! Magyarország nem a szerencsének köszönheti, hogy nem remeg, hanem annak, hogy folyamatosan erősödik és egyre jobban teljesít! A magyar föld nem reng, hanem terem! Ha Magyarországra jössz, nem rengetheted meg az altalajunkat! Szilárd altalajt minden magyar családba! Maga meg ne igya le magát a sárga földig!” /Szajkó Lajkó, elit papagájkommandós/

„Megrendülten állván e torokszorító pillanatokban, vigaszt és reményt egyedül abban a tényben találhatunk, hogy koszorús költőnket még a legzordabb körülmények közt sem hagyná cserben nyelvérzéke, mikor már minden egyéb emberi vonást levetkőzött is. Szinte sajnálatos, hogy váteszünk által vizionált végveszély valószínűsége lángnyelvektől ölelt kis hazánk tektonikai adottságainak köszönhetően valószínűtlenül csekély. Azért mégis megnyugtató.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Bocsi gyerekek a Richter hetes földrengésért, de ma van a 77. születésnapom és örömömben egy kicsit lendületesebben nyomtam a fekvőtámaszokat!” /Chuck Norris/

„Frady Endrének köszönhetően idő- és képzavargyártási nagyhatalom lettünk! Amint a négyrét hajtogatott gumiagyából kilevedző miazma átitatja a költészet mezejét, rögvest anakronizmus ligetek és értelemzavar erdők borítják sötétbe a tájat! Anyám szerint Frady Endre földönkívüli, szerintem viszont inkább földön belülinek kellene lennie, aki két tektonikai lemez közötti rugalmas hézagkitöltőként saját testével akadályozza meg a földrengéseket! Mindnyájan jobban járnánk!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amióta a kiváló minőségű nejemmel feljavított maltert használom, azóta a várfalaim sosem omlanak le, és földrengéskor is csak a tetőszerkezet egyes gerendái hullnak az olyan igricekre, akik azt hazudják rólam, hogy én emiatt szentségelek, pedig nem is! Hogy a nyál kössön meg a szájukban az ilyeneknek és a ló lambadázzon a fülük tövén!” /özv. Kőműves Kelemen, kőműves és szelemen díler/

„Dehogy a szelemen esett rá! Én vágtam tarkón, mert illuminált állapotban lökdösődött! Tanulja meg, hogy még vészhelyzetben is vannak betartandó illemszabályok! Én sem öltem meg!” /Hóborzil Dingdang, piréz jeti/

„Költőmérnök úr, magának derogálnak a tények?! Még hogy Magyarországon nincs földrengés?! Hát az 1956-os dunaharaszti 5,6-os erősségű földmozgás az mi volt?! És az 1985-ös Richter skála szerinti 4,9-es berhidai esemény az smafu?! Ne tegyen úgy, mintha mi egy tektonikailag vastagon körbeszigetelt tündérszigeten élnénk! Úgy látszik, a fejébe szállt sok gin-tonika miatt elfelejti, mi az a tektonika! Még ma helyeztesse hatályon kívül a diplomáját!” /Dr. Szeizmográf Szilárd, a Tektonikát Összegezve Kutató Intézet (TÖKI) igazgatója/

„Meg fogjuk rengetni a világot! Fel fogjuk rázni a nemzetet! Szavazzon ránk és tuti, hogy beleremeg!” /Magnitúdó Mihályné Lökéshullám Lea, az Epicentrum Párt szóvivője/

Bajnok

Bajnok vagyok, Bajnok Benő,
S bár a nevem talán menő,
Nem bír mindig nejem, e nő,
Mert orrszőröm mindent benő.

Szerinte ez kissé randa,
Mint egy jeti rablóbanda.
Bundám irigyli sok panda,
Amit nem ért hű nőm, Vanda.

Házasságunk mégis kerek,
Nem lett orrszőrös a gyerek,
Szemébe így nézni merek.
Illa berek, nádak, erek!

(tus!)

„Jaj, Benőkém, túlreagálod! Nem jetit mondtam, hanem jedit, mert összekevertem a Csubakkát a Yodával! Tudod, hogy nem vagyok járatos ezekben kardozós-romantikus Sztár Pár filmekben! Na, táncoljunk!” /Bajnok Benőné Vadóc Vanda, pandaidomár/

„Apám a jövőképem? Ha felnövök, és is ilyen randa jetiszőrös leszek? Anya, nem értelek!” /Bajnok Bécike, 3.c. osztályos tanuló/

„Felháborító, hogy már megint mi vagyunk a negatív példák! Mi lenne, ha még léteznénk is?! Abcúg pirézek!” /Nemjeti Jenő, a ’Mi jetik márpedig nem is vagyunk!’ című tudományos ismeretterjesztő könyv szerzője/

„TUDTA?
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN EURÓPÁBAN TÖBB EZER JETI NEM VOLT SEHOL.
NÉPSZAVAZÁS 2016”
/nagy kék óriásplakát/

„A jetik olyannyira nem álltak meg a kihalás szélén, hogy a számuk jelenleg messze mínuszban van, azaz rengeteg jetinek kellene születnie ahhoz, hogy pont ne legyen egy se.” /Dr. Jutis Maradis, litván jetimológus/

„Az orrtúlszőrösödés sajátos világjelenség. Az evolúció nem pihen és a fokozott légszennyezettség ellen kitermeli a káros anyagokat jobban szűrő egyedeket. The winner takes it orr! Darwin, ha ma élne, akkor Orrwin néven lenne világhírű.” /Dr. Tüsző Tihamér, a Nemzetközi Orrszőrügyi Bizottság (NOB) magyar alelnöke/

„A valós emberi problémát népies felhangokon átszűrt érzékenységgel boncolgató költőgigász ismét úgy nyúl a sokak által negligált kérdéshez, hogy rögvest sárarannyá nemesül a tolla sercegése nyomán. Frady Endre görbe tükrébe nézve az Természet előbb teljes joggal elhányja, majd elszégyelli magát. A fölös sallangmintás salakanyagok véres verejtékű lekaparása nyomán pedig ott marad a Szép. Az, ami Érdek (vö. Érd alsó, Érd felső) nélkül tetszik. Bátor olvasásra ajánlom!” /Sallang Sebőné Sárarany Sarolta, az Érd alsói Frady Endre Gimnázium és Versgyártástechnológiai Szakközépiskola magyartanára és OKJ képzett bakter/

„Amikor kiderült, hogy a versnek látszó tárgy a címe ellenére nem az olimpiáról szól, akkor megkönnyebbültem, mint hideg sóletkonzervet ebédelő baka a latrinán. Belemélyedve viszont rögvest úgy éreztem magam, mint ugyanez a baka, amikor rájön, hogy csurig van a latrina és újat kell ásnia, de ízibe! Anyám már az első versszaknál elájult, így a többit már magamban olvastam és csak bennem tett kárt. Lassan mazochista szenvedélybeteg leszek: Mindegy, melyik Frady vers, csak ártson!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egy nem létező jetire is rá tudok úgy nézni, hogy fájjon neki.” /Chuck Norris/

Hűvös idő

Annyira jó végre fázni!
Hogy mennyire? Mint például
Hallani, hogy felzúg száz Ni!,
Vagy sziszegni viperául.

Aki kígyónyelven sziszeg,
Azt megérti minden piton,
S nem áll fejre, mint jancsiszeg
Boamartan a pázsiton.

Tonhal alatt leng a hinta,
Száz Ni-lovag kiált: „Állj, ton!
E hűs vers abszurdabb, mint a
Legsötétebb Monty Python!”

Költő víg, ha fagy az agya,
S ráfagyott mosolya jetis,
Ám mint arc, min nagy a ragya,
Oly rút eme rettenet is.

Poétáért mentők jönnek,
Látván, mentálisan vak ő.
Olvasó, e hírtől Önnek
Szívéről leesik a kő?

„Leesik, kérem, leesik! Megmondom én magának, úgy ahogy van, hogy aggódtam, hogy a sok hintázó tonhal és Ni!-t sziszegő boák miatt esetleg nem lesz tánc meg zárcsökkentés, de így most már, hogy ez a hogyishívják egyszerűen elintéződött, meg a kígyók se sziszegnek ebbe a cudar hidegbe, így most már leesett ez a kő is, le bizony! Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Szimpla Szilárd, betanított jégcsákány hegesztő/

„Mi van, költő úr, már megint fullba nyomta a kretént?! A nyárvégi kánikula utáni lehűlés felett érzett örömében túlhűtött aggyal hallucinált egyet és a rémálmait beszövegszerkesztette?! Hogy nem fagyott le a gépe?! Ezek után természetesen NEM ENG.!” /Kákacsomóssy Kredencz, főcenzor és hobbisintér/

„Jaj, de dilettáns maga, sápadt arcú költő úr! Hát még azt sem tudja, hogy a boa óriáskígyó, tehát nem mar, hanem fojt?! Ahogy az indián versike mondja: Akit ölel a boa, azt mondja csupán: boaaaaaaa...” /Okádó Avokádó, sziú törzsfőnök/

„Frady úr, ne keverje össze az abszurdot a kreténnel! Ni! Ja, nem, már nem Ni! Eki-eki-eki-patang!” /egy magát megnevezni nem kívánó Monty Python tag/

„Eme látnoki lírában a megbomlani látszó költőagy az értékvesztett világ megbomló erkölcsi rendjének szimbólumaként látszólag vígan rohan önnön vesztébe. A fékevesztetten pazarló emberiség gigantikus ökológiai lábnyoma okozta globális felmelegedéstől szétfőtt költői agyzagy fagyott kővé dermedése a mindennapi kozmikus létveszélyek alfájával és ómegájával paralel. A finom verstani cizellák abszurd stílusbunkóval való szétverése a hanyatló vadkelet kendermagos metaópiuma. Igazi sárba rántott világvers!” /Rémrím Rómeóné Jajvári Júlia, középiskolai magyartanár és színházi kellékes/

„Tisztelt költő úr! Amennyiben bebizonyosodik, hogy a fent említette tonhal nem EU-konform játszótéren, nem EU csereszabatos hintán hintázott, akkor önre a hantás hintás költőkre szakosodott testületünk brüsszeli székhelyű alirodája, a Hintára Űzött Halak’s Office (HŰHÓ) hatmillió eurós bírságot szabhat ki. Plusz négymillió euró fordítási, postázási, korrupciómentesítési, egységesítési, ügymenet egyszerűsítési és ügyintézési díj. Plusz ÁFA.” /Jean-Pierre Gagner, az Európai Hintaegységesítési Testület bírságügyi albizottságának helyettes vezetője/

„Mi ez a mentális székrekedés?! Egy rühös gibbon hónalj inkább beleillik az esztétikum kategóriájába, mint ez a pusztító agyböffenet! Szerintem ez az ordenáré vérlázítás előrefelé olvasva épp olyan értelmetlen, mint visszafelé:
     !inzáf ergév ój arinnyA
     luádlép tniM ?erinnyem gyoH
      !iN zász gúzlef gyoh ,inallaH
    .luárepiv ingeszisz gyaV
Anyám szerint így visszafelé egész kellemesen egzotikus ázsiai altatódal üteme van. Lehet, hogy Frady Endre egyetlen ellenszere a visszafelé olvasás? Én azért szívesen kipróbálnám kockás pitont, vagy a szeneslapátot is!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer álmomban rám tekeredett egy óriáskígyó család, de amikor vettem egy nagy levegőt, cafatokra szakadtak és boapüré lett belőlük a texasi rendőrség üzemi étkezdéjében.” /Chuck Norris/

"...Megszakítjuk adásunkat. Különleges közleményt hallanak. Kérjük, haladéktalanul kapcsolják ki a wifi routert és további értesítésig ne csatlakozzanak a világhálóhoz! Ha mégis csatlakoznak, semmiképpen se keressék fel kedvenc költészeti portáljukat!! Szigorúan tilos és életveszélyes ráklikkelni a legfrissebb posztra, melynek címét biztonsági okokból nem árulhatjuk el, csak annyit közölhetünk, hogy az ártalmatlannak tűnő címre kattintva azonnali és visszafordíthatatlan egészségkárosodás kockázatának tesszük ki magunkat. Ezekben a percekben állig felfegyverkezett TEK aktivisták kutatják át a blogspot szerverfarmját, habozás nélkül tüzelve minden gyanús élőlényre, amely összefüggésbe hozható a Nemzet Csumidaleguánja néven világhírű ókonzervatív költőfenomén honlapjának különleges kegyetlenséggel elkövetett meghekkelésével. Költőnk a hír hallatán erős sokkot kapott, eszméletét még nem nyerte teljesen vissza, de a roham rövid szüneteiben a közel állók elhatárolódásról és az irodalom megmentése melletti elkötelezettségről hallották sóhajtozni, természetesen makulátlan hexameterekben. Azon polgártársak védőkezeléséről és ártalmatlanításáról, akik a mindennapi kultúradagjuk ájtatos magukhozvétele érdekében a mai napon mit sem sejtve felkeresték a nemzeti költészet online mekkáját, felkészült infektológusok gondoskodnak. Kérjük, ha a mai napon bármilyen gyanús internettevékenységet tapasztalnak, azonnal áramtalanítsák a készüléket, ne menjenek a sérültek közelébe és kizárólag postai úton, vagy butatelefonon, de haladéktalanul értesítsék a hatóságokat. Együttműködésüket köszönjük, a biztonságos irodalomszolgáltatás helyreállításáról újabb különleges közleményben értesítjük a lakosságot..." /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnök kollégája/

Hatósági közegellenállás

Rendőr bácsi lemeszel:
„Hé, volánnál nem eszel
Fél kézzel nyers jetiket!
Tiltja a KRESZ etikett!”

Helyzetnek de beteg ez,
Hogy így simán letegez
S pitbulljai ugatnak…
El kén’ húzni nyugatnak!

 Röhögve szól fakabát:
„Torkát harapd Jakab át!”
 S rám tekint a szebb ebe…
S húszezer csúsz' zsebbe be!

„Az idevonatkozó 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, azaz KRESZ 3.§ (2) pontja szerint „A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.” A rendelet a táplálkozásról nem rendelkezik. Fentiek értelmében a vezetés közbeni jetievés nem meríti ki a szabálysértés tényállását, így védencem ártatlan! Kérem a könnyen megvesztegethető hatósági közeg szigorú megbüntetését és jetivé történő átoperálását! Persze van az a pénz, amiért peren kívül is meg tudunk egyezni…” /Dr. Csűrcsavar Csobánc, a Társaság A Jetievés Szabadságának Állampolgári Monopóliumáért (TAJSZÁM) jogtanácsosa/

„Felháborító, hogy a KRESZ nem tiltja a vezetés közbeni jetievést! Ha ez így megy tovább, a jetik kihalnak, még mielőtt egyáltalán lennének! Világ jetijei meneküljetek!” /Dr. Jottányi Jenő, jetiológus és az Óvjuk a Jetik Entitását Egyesület (Ó_JEE!) elnöke/

„A jetik az emberek elől való tömeges menekülésükkel önmagukat tették áldozattá. Ők a felelősek a saját pusztulásukért. Az abszurdisztáni deformok ezeknél jobban működnek!” /Kazánkovács Szultán, abszurdisztáni kormányszóvivő/

„A testület nevében leghatározottabban tiltakozom azon feltételezés ellen, hogy közlekedési rendőreink harci kutyákkal fenyegetőzve zsarolnak ki kenőpénzt ártatlan úrvezetőktől! Az ilyen aljas rágalmak ellen a jövőben a legkeményebben fel fogunk lépni! A hazugságkampányt elindító költőt pedig épp most hallgatja ki négy nehézsúlyú nyomozónk a főkapitányság pincehelyiségében. A legfrissebb értesüléseim szerint már semmire sem emlékszik. Hatóságunk jobban teljesít!” /Csávás Kálmánné, a Különleges Osztag (KO) ötdanos őrnagya/

„Ártatlan vagyok! Nem zsaroltam meg senkit! A Jakab is szelíd, mint a ma született ártány! A zsebemben lévő harminckét darab húszezrest is nyilvánvalóan a rendszerellenes ufonauták helyezték oda! Vesszenek az idegenek! Alien a haza!” /Edda Ede, főtörzsőrmester és Pataky Attila díjas UFO kutató/

„Mindig csak a Jakab! Jakab így, Jakab úgy! Még hogy ő a szebb eb?! Bezzeg én soha sehol sem vagyok megemlítve! Dögöljön meg dögvészben az a dögevő dög!” /Rezső, a csúnyább eb/

„Az önnön karikatúrájának tűnő mindennapi piszlicsáré rögvalóság disszonanciájára rezonáló költő a szellemi véglénylét sivár ürességét passzírozza át önnön világlátásának görbe tükrén. A rettegett mindenhatósági közegellenálláson megtörő és meglassuló életfolyam feltartóztathatatlan közönnyel árasztja el a szuverenitás parányi szigeteit, majd bűzhödt uszadékként hagyja hátra a megtaposott és összecsomósodott reménysugarak elnyákosodott maradványait. Igazi önfeledt hurrápesszimista mélylíra! Frady Endre ismét sót szórt a lelki sebeinkre!” /Mocsári Menyhértné Miazma Matild, az Irodalmi Iszappakolás c. folyóirat olvasószerkesztője/

„ Már megint ez a csicskariogató szellemi alpáriság! Vajon ez az elmegyógyintézetek híján szabadlábon alkotó véglény mikor ébred rá végre arra, hogy a gyógypedagógiai klinikai ló-szerű stílusával még a legérdekesebb témát is úgy tudja aszfaltba szürkíteni, hogy még a legszelídebb olvasónak is kinyílik a zsebében a költőhőkövető rakéta?! Pillanatnyi figyelmetlenségemben anyám is beleolvasott és még most is hallatszik a szobájából a sírás és a ragasztott műfogsor csikorgatása.  Én és a családtagjaim miért nem kapunk a munkakörömből adódóan veszélyességi pótlékot az ilyen kókler költők kloákafröccsei miatt?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor egyszer a barátom elakadt kamionját toltam százöt mérföld per órával, gyorshajtásért megállított egy rendőr és rám uszított egy falka pitbullt. Béke poraikra!” /Chuck Norris/

Állatkert

Állatkertben sok az állat.
Van zsiráf, ki messze ellát,
Oda, ahol bőg a tigris,
Kinek szája szörnyű tág rés,
Melyen befér másfél szarvas,
S lesz belőle trágya, szerves.

Csámcsogás hallik a Zoo-ból,
Medve épp gondozót zabál.
Bő szájából seprű nyele
Áll ki s közben folyik nyála.
Evés után jóllakottan
Szundít grizzly mackó itten.

Tóban él a sosem dalos
Kedvű néma krokodilus.
Pikkelyhátán nincsen tetve,
Bután néz, a szája tátva,
S hogyha behajol egy néző,
Leharapódik a nózi.

Rozsomákot nyel a jeti,
Míg oroszlán elé jut ő,
Akkor aztán őtet falják,
Utána még jön egy fél jak,
S Leó jóllakottan elnyúl,
S szája szegletében ül nyál.

Rab vad más rab vadat fal fel.
Rabjai e kertnek, föl-föl?
Nem lehet, mert sok-sok gyerek
(Gyulák, Ilák, Csengék, Györék)
Így látják meg, hogy a fajok
Között tápláléklánc folyik.

Ilyen kegyetlen az élet!
Egyszer elhull minden állat,
Meg persze az összes ember,
És ez még szomorúbb… ámbár,
Állat ritkán embertelen,
Míg sok ember állat talán…

„Az én szomszédom, nem csak talán volt állat, hanem ténylegesen! Késő estig brúgatta a fűnyírót meg a rotációs kapát! Csoda-e, ha rágyújtottam a házat?!” /Ember Előd, humánpolitikai főmunkatárs/

„Már megint a csúsztatás és a félretájékoztatás! Nem a grizzly medve ette meg a gondatlan gondozóját, hanem a jegesmedve a befagyott mini-taván jégkorongozó látogatót. Nem a seprű nyele lógott ki a szájából, hanem a hokiütőé. Költői szabadosság, mi?! Hányas lába van, poéta úr? Nem akarja felpróbálni ezt az éhes pumát?” /Bivaly Benő, állatkerti sajtószóvivő és pumaidomár/

„Hiába mondtam a Jenőmnek, hogy ott ne jégkorongozzon, mert amit ő hókupacnak néz, az szerintem brummog, de nem hallgatott rám a süketje! Mindig sejtettem, hogy előbb-utóbb Darwin-díjas lesz!” /özv. Jak Jenőné Vészmadár Vendetta, hallókészülék árus/

„Lánc, lánc, tápláléklánc, tápláléklánci béka. Béka volna, sólyom volna, mégis felfordulna. Rét volna, barika, barika. Barikának lába hamar kifordulna!” /Gyík Gyula, Impala Ila, Csirke Csenge és Gyurgyalag Györe, a Tarzan Majma Általános Iskola 2.b osztályos tanulói/

„A művi természet természetellenesen természetes velejáróját, a sors keserédesen kacagtató léttragédiáját kancsal rímekben megragadó költő ugyanaz a poézisnek, mint folyami vencsellő a lengeményes toszánkának, vagy még ugyanazabb! A ’lenni vagy nem lenni?’ kérdés ’enni vagy még enni?’ problémává történő materializálódása spirituális falósejtek önemésztő felböffenéseiként borít árnyékot a felfoghatatlan fantomvalóság fosszíliájára. E mű a víz alá nyomott világegyetem halálsikolyt hallatni vágyásának hiábavalóan bugyborékoló metadegenerációja és öndeformitása. A deformok működén át azonban fel-felsejlik a mindenség-szerű nagy büdös semmi! Igazi kozmikus kloáka líra!” /Páva Piténé Tyúk Tyityanilla, okleveles médiakatartika/

„ Okádnom kell ettől a kancsal rímes förtelem kupactól! Szerintem ez a miazmás kipárolgású dögkútvers még egy csótányzabáló csúcsragadozó gyomrát is megfeküdné! Anyám szerint egy jó forró fokhagymás  galócapálinka még egy halottat és életre hasmarsoltatna, de ő az én jóvoltomból még csak számára kiválogatott és sterilizált szótagokat olvasott a bélgyilkos Frady versekből. Remélem, lesz ereje simogatni a buksimat és egyidejűleg elém tartani a zacskót! Böáááá...” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csúcsragadozónak lenni sem fenékig tejfel. Az oroszlán sörényét például semmilyen módon elkészítve sem szeretem.” /Chuck Norris/

Laptopom...

Laptopom oly lomha, mint a
Gravitációtlan hinta:
Alig moccan, aztán lassít…
Nem olyan, mint hogyha klassz sít
Látnék hasítani havon
Vad jetik üldözte Avon
Tanácsadók szedte-vette
Sikoly team-je közepette.

Míg a rendszer feláll végre,
Tucat fohász száll az égre.
Himbilimbis homokóra
Nem hasonlít versenylóra.
YouTube-on lefagy az ének,
Mert agresszív bővítmények
Hada folyton folyvást gátol.
Talán ne netezzek mától?!

Vírus rág, mint rozsda a vast?!
Baj netán, hogy free az avast?!
Memória telt be vajon,
S mint tompa kés fagyott vajon,
Úgy áll le az adatsereg?!
Homokóra pereg-pereg…
Bitszerelem sötét verem!
Nem szerelem, széjjelverem!

„Költő úr, csak nem még mindig azt a korszerűtlen navigációs szoftvere miatt a hajóm rendszergazdája által leselejtezett és önnek féláron eladott laptopomat használja, amit még a nagy utam előtt vettem a Santa Fé-i bolhapiacon kétszáz maravédiért?!”/Kolumbusz Kristóf/

„Az én laptopom is lassú volt, de amikor belerúgtam, egy robbanással átlépte a hangsebességet.” /Chuck Norris/

„A megabitek iránti szerelmét plátói vonzalomként megélő költő érzelmi frusztráltsága a digitális XXI. század kiüresedett gépemberének poszt-materiális revelációja. Az egy helyben himbilimbiző homokóra a felgyorsult világ egy helyben toporgásának vegetatív szummarizációja, mintegy szumma szummáruma. Summa cum laude!” /Szumma Szilárdné Szendeffy Szotyola, a Sarc Poétika c. gazdasági-irodalmi magazinműsor fő laudátora/

„Még hogy szedte-vette sikoly team?! Költőcske, vegye tudomásul, hogy mi még síelők hasította havas lejtőn jetik elől menekülve is átgondolt üzleti terv szerint sikoltozunk, nem pedig hübelebalázs módon! Maga most be lesz perelve, hacsak nem vesz a feleségének egy teljes üzleti spektrumot lefedő szépészeti alapcsomagot a járulékos extrákkal potom másfélmillió forintért, hogy a jeti kaparja ki a szemét!” /Amway Emilné Avon Ivett, műkörmös és betanított Avon tanácsadónő segéd/

„Rossz a gépe? Nem seregnek benne a bitek? Hagyja nyitva az ablakot éjszakára, Robinnal átrepülünk érte és megbüntetjük!” /Bitman/

„Petőfivel ellentétben én inkább ágyban, párnák közt szeretnék meghalni, mint ennek a betárcsázós interneten szociopatologizálódott zugköltőnek az olvasása okozta szívinfarktusban vagy agyvérzésben. Anyám szerint utóbbi esetben is kerülhetek ágyba, párnák közé, csak nem otthon, hanem az intenzíven, aminek ő személy szerint nem örülne, mert a fájós lábával nehezére esne engem minden nap meglátogatnia. Meggondoltam magam! Ott essem el én, a hegy lejtőjén! S holttestemen át jetik által űzött Avon tanácsadónők száguldjanak a kivívott diadalra, s ott hagyjanak engemet összetiporva! Mit vétettem?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Horror líra

Horror lírát szőrös mancs ír,
Turultolla vérbe mártott,
Témája a trutymós trancsír,
Így művel ő Noir Artot.

Lékelt dinnyefej a görög
Utcán (amit írre ír át)
Gurul s közben halálhörög
Színezve e horror lírát.

Zsírnyulakat szeletel át
Eszterláncfűrészes jeti,
S vérgőzösen se hall, se lát.
Hallgatóim, féltek-e ti?

Nem félünk mi, apucikám,
Így hát ne aggódjál te se!
A gyerekek szeretik ám,
Ha nem nyál az esti mese!


„Grrrr… hrrr… vér… grrr… hrrr… nyúl… hrrr… zsírnyúl vér… grrr… ááá…” /egy eszterláncfűrészes jeti/

„Nyugalom, Bélám, ne spilázd túl ezt a jeti szerepet, mert beleizzadsz a jelmezedbe, ami árt a torkodnak és a vérnyomásodnak is! A te korodban már inkább csak öreg királyokat és bölcs varázslókat kellene vállalnod!” /Hullay Béláné Gríz Matild, nyugdíjas jelmeztervező és celebfeleség/

„Olyan cikiuncsi már az a sok tündéres, törpés, szegénylegényes, királylányos, aranyhalas, lovagos, öreganyámos, őzikés, álommanós, kisvakondos vacak! Most végre van egy vadiúj adrenalinlöketes esti mese, ami után kőkeményeket lehet álmodni! Ultrazsírkirály!” /Szeppuku Szidónia, a vámpírhartyáni Vlad Tepes Általános Iskola 6.c. osztályos tanulója/

„A legújabb brit kutatások szerint a gyerek egészséges fejlődése érdekében szükség van némi horrorra és tomboló erőszakra, hiszen mi más készíthetné fel jobban a vérrögös valóságra és a nagy tetűs életre. Az éretté válás alapkövetelménye, hogy a szülő érthetően elmesélje, miért lát a gyermeke az utcán villamos által levágott végtagokat, rendőrök által össze-vissza rugdosott hajléktalant, cserbenhagyásos gázolást, piacon meglopott kisnyugdíjast, focihuligánok által szétvert kirakatokat és kutyagumival teleaknázott kerületeket. A nyál mesék minderre nem készítik fel. Döngölt agyag tovább padló. Ahogy Muhammad Ali mondta: ’Jobb adni, mint kapni!’ és ’Kétszer ad, ki gyorsan ad!’ Hamarabb utolérik a knock outolt embert, mint a sátán kutyáját.” /Dr. Pöröly Piroska, gyermekpszichológus és horrorfilm forgalmazó/

„Mink nem rugdosunk hajléktalanokat, csak ha kint találjuk őket az utcán, mer' az szabályellenes! Parancsra tesszük! Szolgálunk és félünk!” /Tömb II. Jenő, rendőr főtörzsőrmester

„Az esti mesék valóban reformra szorulnak, de a megjobbítás nem egyenlő a széttrancsírozásos agyagba döngölés utáni romokon táncolással. Egy tányér vér-veríték-könny kombóból a legnagyobb jó szándékkal sem lesz erőleves. Anyám szerint egy kis sóval, borssal, piros arannyal, erős pistával és fokhagymával csodákat lehet művelni, de nem véletlenül járok én étterembe. Frady Endre egy irodalmi favágó és már az erdő közepén tart! Valami nagy-nagy tüzet kéne rágyújtani!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer zuhanyozás közben hátba támadt egy eszterláncfűrészes jeti és egy lézerkardos sötét Jedi, de már csak akkor vettem észre őket, amikor a hátbőrömről visszapattanó fegyverük megölte őket és a vérükbe fagyva feküdtek a törölközőtartó alatt.” /Chuck Norris/

Bika szonett

Torreádor a bikát
Hergeli, de bukik át
Reklámfeliraton ő.
Neje most sirató nő:

„Jaj, megvadult a bika,
Szétkenődik Csabika!
Omlik a hasfala ki,
Védje már meg valaki!”

Oda vese, oda lép,
S hörgő hőshöz Yoda lép:
„Ne ölj bikát s jetiket,

Tiltja ezt az etikett!
Fénykardomat hegyelem,
S nesze döfés, kegyelem!”

„Idióta nyugger jedi!!! Vén zöld szatyor!!! Nem a péppé taposott férjemet kellett volna ledöfnie, hanem azt az ezer sebből vérző barmot!!! Hogy a birodalmi lépegetők lambadázzanak a kajla füleiden, te kretén kriptaszökevény!!!” /özv. Csubakka Csabáné Tóró Rózsa, tülökszarvkészítő és bikaviadali vattacukorárus/

„Sajnálom hölgyem, de mi zöldek az állatok nyugalmát még az emberéletek rovására is megvédjük! Persze kár, hogy Csubakka Csabikát összekevertem Darth Vaderrel, ami miatt most úgy érzem magam, mintha én kaptam volna kegyelemdöfést! Lehet, hogy az öregedéssel a látásom is romlik?” /Yoda mester/

„Nem én tehetek róla, hogy a Vámház körút 9 felirat fél méterre volt a terepszint fölött. Ha nem a nőt figyelte volna a lelátón, simán átugorja. Én szóltam!” /Klapka György, ékszerárus/

„A Nemzeti Bikaviadal szervezőbizottsága nevében kikérjük magunknak a feltételezést, hogy a mi hibánkból következett be a tragédia. Az, hogy egy profitorientált rendezvényen a többletbevétel érdekében mindent telezsúfolunk reklámtáblákkal, az teljesen természetes. Mindenről az a kis zöld nyugdíjas tehet, aki a világító botjával bőszen bántalmazta az addig csak könnyebb sérüléseket szenvedett torreádor polgártársat! Mi mossuk kezeinket!” /Dr. Tóró Rezső, kétszeres Pilátus díjas mellébeszélésügyi államtitkár, a Nemzeti Bikaviadal fővédnöke/

„El toro! El toro!” /néhai Csubakka Csaba, betanított torreádor utolsó szavai spanyol hangalámondással/

„Mi ez az elfajzott rettenet?! Mi ez a háborodott vérgőz?! Ez a vers borzalmasabb, mint egy torreádorvértől tocsogó, matadorvelőtől iszamós aréna homokjában szétkenődött anticeleb bűzlő testmasszájának a gyomorforgató látványa! Anyám szerint, ha a toro bika, akkor én rímelnék rá, ha Tó Robika lennék és ennek fényében már sajnálja, hogy annak idején nem a Tó Tibihez ment feleségül. HÁT MÁR MINDENKIT MEGFERTŐZÖTT ENNEK A KRETÉN FRADY ENDRÉNEK AZ ELMEBETEGES RÍMKÉNYSZERE?!?!?!?! YODA MESTER, IDE DÖFJÖN!!! KEGYELEEEEM!!!” /Puzsér (nem Tó!) Róbert, feszült kritikus/

„A vers maga… ööö… eltekintve bizonyos eltekintendőktől… ööö… magában foglalja a költő összes, mintegy magába foglalandóit… ööö… de nem megy túl… ööö… illetve túlmegy, de nem annyira, hogy… ööö… a katartikus elemek bizonyos naturalista nézőpontból… ööö… a csillagok háború és békéje… ööö… a lesre futó bika… ööö… tanárnő, kaphatnék egy kegyelem kettest?” /Zagy II. Zénó, a Dzsudzsák Balázs Futballakadémia tanulója és irányító középpályás/

„Texasi barátaim szeretik hallgatni, hogy bőg a levegőben a bika, amikor a szarva hegyével kipiszkálom a fogaim közül a torreádor kegyelemharapott fejét.” /Chuck Norris/

A jeti és a jegesmedve

Jól megrágott hegyi jeti,
Kit épp jegesmedvenyál mos,
Önmagának köszönheti,
Úgy fekszik, hogy nem is álmos.

Minek akart szegény pára
Jaknyak helyett medvefület
Zabálni ma vacsorára?!
Elvtársak, hát nem őrület?!

De-de, bizony őrület ez,
Nem álmos, de hever kint ott!
Egész világ erről netez.
Költő elvtárs, rátapintott!

„Bizony-bizony, a költő elvtárs az ő szokottnál is szokottabb érzékenységével helyesen tapintott rá, hogy a téma az utcán hever ugyan, de furcsa, ha ezt úgy teszi, hogy nem is álmos. A vers őszintén vesézi, sőt szinte már-már brutálisan belezi ki a halódó imperializmus, a döglődő monopololigarhizmus és a vele bűzhödt szimbiózisban tunyálkodó megérhetési militarizmus henye, rest, lusta, tohonya és élhetetlenül élősködő alapkarakterét. Világ proletárjai, egyetek sült jaknyakat!” /Vörös Leninné Oktogon Auróra, nehézgépkezelőnő és anarcho-kommunista agitátor/

„A néma az utcán lever, ha vak és/vagy agresszív. A múltkor is egy szó nélkül úgy leütöttek egy fehér gumibottal, amikor plakátot ragasztottam egy rendőrautó szélvédőjére, hogy azóta is a fejemen belül hordom a sapkámat.” /Lópici Gáspár, az utca hírmondója/

„Ahogy meg van írva, mikoron az ördög öreganyja mondá a főjetinek, hogy változtassa a hógolyókat jaknyakakká, válaszolá a főjeti, hogy meg van írva, hogy nem csak jaknyakkal él a jeti, hanem mindazzal, ami a jegesmedve fejéről származik. Valamit félreolvastam volna?” /a nem álmosan heverő jeti utolsó szavai/

„Ha választhatnék, akkor százszor inkább nézegetném a fületlen jegesmedve által megcsócsált jetit, vagy akár a feje gurultan nyakatlan jakot is, mint ezt az újabb sületlenséget, de hát a kritikus élete már csak ilyen. Mindenki elé hányja a szemetét és azt várja, hogy gyémánttá legyen hazudva. Hát itt nem lesz! Bár anyám bökdös, hogy csináljak valamit a tűzoltócsőként kidudorodó vörös nyaki ütőereimmel, mégis higgadtan azt mondom, hogy GANYÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kéjem szépen, a jeti a jaknyakat nem szejeti!” /Fajkasházy Tivadaj, az JTL Klub jetnogjáfus jakszakéjtője/

„A jegesmedvenyál elképesztően egészséges és hasznos, hiszen a jegesmedve e nélkül aligha tudná tökéletesen megemészteni az alig megrágott, vagy éppen egészben lenyelt UFO-kat, sarkvidéki aligátorokat és a fókaszőrrel bélelt kitinpáncélú eszkimó plakátragasztókat és fagylaltosokat. Az evolúció kezdeti szakaszában a nyállal nem rendelkező példányokban még egy félrenyelt sámli is halálos székrekedést okozott. Csoda-e, hogy kihaltak? Ha Ön jegesmedvével lepi meg ballagó gyermekét, már a boltban győződjön meg róla, hogy az állat folyat-e bő nyálat!” /Dr. Jégtömb Jatagán, Nobel-díjas nyálkutató/

„Vigyázzunk, a sátán kommunista agitátorai már a spájzban vannak! Máglyára, ki ellenszegül, minden dzsessz énekest! Osszunk jaklevest a barlangproli jetiknek!” /Don Camillo, klerikális reaktor/

„Millió, millió, millió róka száll…” /Alla Pugacsova, szovjet énekesnő egy romlott jakleves után/

Zöld erdőben...

(locsolólírák)

Húsvét közeledtével mindig igényszinten merül fel a „Zöld erdőben…” kezdetű locsolólírák hozzáférhetősége. Magyar ember zöld erdő nélkül nem locsol, de ritkán talál egyszerre szellemes és mélyenszántó, sírva vigadtató, érzelmileg zenitet és nadírt is érintő versikét. Ennek mától vége! Íme a világirodalom leggyönyörűbb zöld erdős locsolólíráiból való csokréta! Felebarátaim, locsolkodjunk!

0.,
Zöld erdőben Kossuth Lajos
Üzenget, de kissé zajos,
Így az erdész elkergeti.
Locsoljak, vagy legyek jeti?

1.,
Zöld erdőben grizzly méne,
Szembe csoszog öreg néne
S jó nagy pofont kap a medve.
Átitathat kölnim nedve?

2.,
Zöld erdőben fának mentem,
Szemüvegem eltört menten,
S nem maradt épen, csak a tok.
Nem látok, de locsolhatok?

3.,
Zöld erdőben éles vakuk
Villannak, mert sztár a kakukk.
Lesz-e hímes kakukktojás,
Ha indul a kölni folyás?

4.,
Zöld erdőben sok kék traktor
Fehér bottal – mi ez, vak tor?
Vagy performance, mit a TSZ
Csinál? Locsolhatok-é, yes?

5.,
Zöld erdőben büdös kölni,
Halott ettől támad föl, ni!
Én is föltámadtam lám a
Szagtól! Locsolhatok máma?

6.,
Zöld erdőben zöld az erdő,
Ha fát vágnak, vigyázz, mer’ dő’
S szétkenődsz, mint só a hólén!
Locsolhatok síromból én?

7.,
Zöld erdőben sok a moha,
Észak felé mutat, noha
Mutathatna akár délnek
Is. Locsoljak, vagy tán félnek?

8.,
Zöld erdőben úsz’ sok izé,
Csónakjával kárment Bizet.
Tűz jön, miután az ár ment,
Locsoljak-e slaggal Carmen-t?

9.,
Zöld erdőben, pont legbelül,
Vártetőre Sólyom felül.
Sólyom után Schmitt és Áder.
Locsolhat a munkáskáder?

10.,
Zöld erdőben, jaj, de lila
Ibolyát talál Delila!
Hajas Sámson szól: Fúj UTE!
Ha locsolok, bejgli jut-e?

11.,
Zöld erdőben Ben Hur lő benn
Személyesen, mivel ő Ben.
Fajdsebet köt, jó a géz ár.
Locsolhatok, Áve Caesar?

12.,
Zöld erdőben nincsen panel,
Melyben vadász ritkán van el.
Liftben nem tud lőni őzet.
Löttyenhet hűs kölni főzet?

13.,
Zöld erdőben Birodalmi
Lépegető, de csak talmi,
Műanyagból van a burka.
Jó kölniért jár sok hurka?

13+1.,
Zöld erdőben bőg a diszkó,
Minden állat messze iszkó’,
Csak a fajd marad, ki siket.
Locsolhatok mindenkiket?

13+2.,
Zöld erdőben betonsiló,
Nekiszalad a vaksi ló,
Ami nyerít, aztán dögöl.
Locsolhatok, vagy még bőgöl?

13+3.,
Zöld erdőben kerámia-
-törő vandál kérdi: „Mi a’?!
Beborulsz, ha megütlek én!”
Kölni fröccsen a földtekén…

13+4.,
Zöld erdőben Puzsér Róbert
Alatt sírdogál a ló, mert
Kritizálja őt a zsoké:
Nulla pontos kölni oké?

13+5.,
Zöld erdőben fehér tejfel
Hömpölyög a messzi Eiffel
Toronyiránt s fricseg-fröcsög.
Borulhat a kölnis köcsög?

13+6.,
Zöld erdőben Chuck Norris áll,
Úgyis-úgyis riszál-riszál,
S szakállával képes ölni.
Kell-e brutál erős kölni?

13+7.,
Zöld erdőben dől a hitel,
Vész a Svájcba vetett hit el,
S árvereződnek a falak.
Édesem, fellocsoljalak?

13+8.,
Zöld erdőben nem látom a
Fától az erdőt, nincs nyoma,
Mivel nem nő más, mint finn gyom.
Locsolhatok, ingyom-bingyom?

13+9.,
Zöld erdőben él a guru,
Tápláléka főtt kenguru,
No meg abált orángután.
Locsoljak, vagy nézzek bután?

13+10.,
Zöld erdőben, kicsit jobbra
Áll Obi-Wan lovas szobra.
Bő galampotty réteg fedi.
Locsolkodjon, aki Jedi!

13+11.,
Zöld erdőben faiskola
Menzáján van ma is kóla,
Attól vásik el a gyökér.
Kölnit adnék sütőtökér’

13+12.,
Zöld erdőben útvonalak
Mentén szemetel egy alak,
Míg egy parkőr le nem üti.
Ha locsolok, lesz majd süti?

13+13.,
Zöld erdőben kockás piton
Táncol egy zsák dinamiton,
Ami aztán fel is robban.
Locsoljalak meg még jobban?

77.,
Zöld erdőben kék Zastava,
Rozsdásítja tavasz hava,
S szennyezi a környezetet.
Meglocsolom azt, ki etet.

100.,
Zöld erdőben nádházs Ging-Gong
Gyorzsan baddog mind a bingbong,
Zsebezzsége fényzsebezzség.
Idd a finom gölni, dezzség!

1001.,
Zöld erdőben zúg az ELMÜ,
Így tehát nem félkegyelmű,
Kinél bekötött a villany.
Meglocsollak, el ne illanj!

Téli rét

Vérgőz Vasztics jetilesen (Luke Skywalker felvétele)

Zöld rét immár nem is zöld,
Mivel bő hó fedi.
Nem bukkan ki sehol föld,
Se óvatlan Jedi.

Csak táncoló jetiket
Les orvvadász rajta.
Nem köti az etikett,
Nem lelkizős fajta.

Életéért bömböl öt
Jeti, ám épp tölt ő,
Midőn a verséből őt
Kiírja a Költő.

„Pamparam!” és „Pomporom!”
- zengik vidám jetik.
Hű olvasótáborom,
Örvendeztek-e tik?


„Igen! Örvendezünk mink!” /hű olvasótábor/

„Három hülye! Három hülye!” /a többiek a hű olvasótábornak/

„Kikérjük magunknak, hogy a költő úr csak úgy önhatalmúlag kiírja a verséből Vérszomj Vendel tagtársunkat! Az önbíráskodásnak is van határa!” /Vérgőz Vasztics az Orvvadász Szakszervezet szóvivője/

„Én nem érteni szöveg, de lenni ritmus, lenni dallam! Máris mocorogni bennem melódia! Én akarni megzanza… megzenge… Mc-Ze-ne-sí-te-ni!!!” /Sir Paul McCartney liverpooli-i nyugdíjas/

„A megmentett Jeti Jencikénk nevében is hálakönnyekkel öntözzük a Költő úr hóba fagyott lába nyomát!” /egy örökké hálás jeti anya/

„Hogyhogy nem zöld a rét! Azonnal tiltsák be a havat! Élőlánccal a józan paraszti ész ellen!!!” /egy méregzöld aktivista/

„Ez a vers olyan szörnyű, hogy inkább a Titanic elé vetem magam!” /egy jéghegy/

„Most már értik, miért kell emelt tandíjassá tenni a költőképzést?!” /Hoffmann Rózsa az Emberi Erőforrások Minisztérium oktatásért felelős államtitkára/

„Hű, de jó, hogy megint sikerült nyomtalanul kitörölnöm magamat a költőcske sötét agyából! Hja, a régi Jedi trükk! Az Erő velem van.” /Luke Skywalker/

„Igen, Luke! Veled vagyok!” /Chuck Norris/

Jeti Jolán

Jeti Jolán nagyon beteg,
Elcsapta egy hógörgeteg,
S mint műpengét vadkansörte,
Csontját itt-ott szottyá törte.

Jön a pesti doktor néni
S mutogatja: „Nem kő’ fé’ni!”
Most emigrált. Jól műt és ért
Mindenhez e fizetésért.

Szike híján trükkös magyar
Hölgy kezében jeti agyar.
Ezzel műt, fűt, műfűt gyepál…
Gyógyul Jolán s hálás Nepál.