A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kommandó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kommandó. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. január 10., hétfő

Huszonnyolc soros akcióvers

Egy: Figyelem felkeltése.
Kettő: Vág a gyilkos kése.
Három: Ismeretlen hulla.
Négy: Szemtanú szinte nulla.
Öt: A padlón véres süti.
Hat: Rendőrség bottal üti.
Hét: Szóvicc jön, ami muris!:
Nyolc: Kés nemcsak vág, de szúr is.
Kilenc: Sajtó hörög: úris-
-Ten!, azaz Tíz: Szóvicc oké!
Tizenegy: Egy halott zsoké!
Tizenkettő: Lovon vérnyom.
Tizenhárom: Időt tér nyom.
Tizennégy: A határ idő!
Tizenöt: Nyomozó kidő’.
Tizenhat: E rendőr dőre?
Tizenhét: Vajh’ álrendőr-e?
Tizennyolc: Rém újra lecsap.
Tizenkilenc: Vér és ketchup!
Húsz: Túszdráma, ketchupgyári.
Huszonegy: Nem lárifári!
Huszonkettő: Túsz van jó sok.
Huszonhárom: Kommandósok.
Huszonnégy: Több tankkal falnak.
Huszonöt: Túszok mind halnak.
Huszonhat: A költőt verik.
Huszonhét: Rábólint Derrick.
Huszonnyolc: Vége a dalnak.

„Kértek tőlem egy 28 soros verset. Nem utasíthattam vissza…” /F. Endre, a kaszával-kapával agyba-főbe dicsért költőgigász a traumatológián/

„Nem lehet, hogy T. Megrendelő 28 db Soros-verset szeretett volna?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mindig a Soros, humán polgártárs, mindig a Soros! Hát rám már senki se gyanakszik?! Velem már nem riogatnak senkit?! Hát énvelem már senki szerint sem működnek együtt a tudjukkik?! Piha!” /Párhuzamos György alias George Parallel, háttérhatalmi játszmaelemző és világhatalmi mellékszereplő/

„Huszonkilenc: kommentelek
Harminc: fújnak bolond szelek”
/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Éljenezhet hörgő gége,
Hogy a dalnak még sincs vége!
Kívánjuk azt szívből, mélyen,
B. Ádám úr soká éljen!”
/Agyatlan Angyalka, a világegyetem adminisztrációs csoportjának betanított titkárnője/

„A totális értelmetlenségben a matematika mutatja az utat. A számok ismeretében én ki merem mondani, amitől más fél. A válasz a nagy kérdésre az életről, a világmindenségről, meg mindenről, vagyis a megoldás huszonnyolcszor másfél, azaz negyvenkettő!” /Bölcs Elme, minden idők legszuperebb szuperszámítógépe/

„Helló, költő úr! Magát joggal verték agyon, ha tőlem plagizált! Ez a 42 az én poénom! Idióta!” /Douglas Adams (1952-2001) angol író, a Galaxis útikalaus stopposoknak szerzője/

„Költő úr, ha eladja nekem a forgatókönyvet ingyen, szívesen forgatok belőle egy nagyon-nagyon kis költségvetésű filmet! Magán kívül minden szerepet én játszanék. Maga alakítaná sajátmagát és maga hozná a kellékvéres ketchupöt. Na, mit szól? Mennyivel tudna beszállni?” /Tarha Tódor, OKJ-s képzett filmrendező/

„Többen kérdezik döbbenten, hogy Harryval hogyan nézhettük tétlenül egy ártatlan ember ütlegelését. Nos, nem egy ártatlan ember volt, hanem Frady Endre, és a vers olvastán nem is néztük tétlenül, hanem mi is bekapcsolódtunk. Én például lefejeltem, mert megérdemelte. Na, ezt értelmezhette valaki rábólintásnak.” /Derrick felügyelő, magyar hangja Szabó Ottó/

„Izgalmas akcióvers, elmehetnél krimiírónak is. A tettes persze megúszta...” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Nana, M. úr, nana! Ha Frady Endre krimiíró, akkor én marinírozott kardfogú csótánylepke vagyok kandírozott iszapmártásban békanyálsodóval! Rettenet!” /Agatha Christie (1890-1976), a krimi koronázatlan királynője/

„Háháhá! Ezzel a sátáni kacajjal tudatom önnel M. úr, hogy én mindig megúszom! Mindig csak az általam felbujtott kétkezi tetteseket kapja csak el a rendőrség, úgyhogy a bűnüldözés nem más, mint tüneti kezelés! Háháhá!” /az ördög/

„Jaj, kisunokám, fogd már vissza magadat, mert lassan több lesz a vér, mint a ketchup a hollywoodi Vampire State Building kellék-makett körül, és nem győzök utánad takarítani!” /az ördög öreganyja/

„Követelem, hogy ezentúl minden év szökőév legyen! A vers olvastán nem bírnám elviselni, hogy huszonnyolc napom és ezáltal bármilyen kapcsolódási pontom legyen ennek ketchupbe fojtandó a mániákus fűzfapoétának a beteges klapanciájához!” /Február, a legrövidebb hónap/

„Mi ez a szemenszedett számmisztikai kriminális ketchuptócsa?! Ó, anyám, küld odafentről delejt, hogy ne mételyezzen meg ez a selejt! Igaza van Jézusnak, hogy boldog, aki felejt! Eddig nem voltam vallásos, de most megígérem, hogy egyrészt jó leszek, másrészt gyertyát gyújtok Szent Antalnak és minden öreg nénit átkísérek minden zebrán – akár át akar menni, akár nem – csak megszabaduljak ettől az irodalmi kis sertéstől, aki röfögve feltúrja a költészet veteményeskertjét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bár ma csak fejben edzettem, mert ott dől el minden, de lehet, hogy egy kicsit túltoltam és a gondolatcsapongásomnak lett pár száz halálos áldozata. Szerencsére mind bűnös emberek voltak, hiszen mindenki vétkezett. Bűnhődni emberi dolog, én csak az igazságot szolgáltatom.” /Chuck Norris/

„Ööö… fentiek olvastán azt hiszem, már megbántam, hogy kértem egy huszonnyolc soros verset. Legközelebb kétszer is meggondolom. Én kérek elnézést!” /a neve elhallgatását kérő titokzatos versrendelő/

2018. január 23., kedd

Hazaúton...

Hazaúton három idült
Szesztestvérpárt láttam kidűlt
Állapotban s szólt a daluk,
Míg fejük feletti fa-luk
Peremén egy szalamandra
Készült épp a nagy kalandra,
Hogy magát egy éhes jeti
Módján pont reájuk veti.
Odaugrott, jót harapott,
S hagyott volna csapot-papot,
Ám lassú volt, mint a Posta,
S egyik részeg megtaposta.
Kis kétéltű így lett sánta,
S merész tettét immár bánta.
Ekkor állatvédők jöttek
S velük együtt tizenöt TEK-
-kommandós, kezükben kések.
Futni kezdtem, el ne késsek,
S mivel engem vettek észre,
Felszabdaltak sok kis részre.
Hullaházból jöttek értem,
S haza végül sosem értem…

„Ahogy olvasom, a védtelen retinámba ég a látnivaló szétszaggatott megfesthetetlensége. Bár ne tenné! NEM ENG.!” /Stempli Söftény, a Didaktikus Össznemzeti Géniuszok Költészetének Újító Társasága (DÖGKÚT) betanított pecsétőr helyettese/

„Nem nyafognék, de most már késő!
Csak az a vers! Csak azt tudnám feledni!!
De még fáj, fáj, fáj, fáj minden szó!!!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, mi van, miszlik úr, milyen érzés poéta puzzle-ként nem létezni?! Máskor ne vérezze össze az egyenruhámat, mert áthelyeztetem egy jeltelen tömegsírba!” /Csávás Kálmán örvnagy, a Magyar Állat Védősereg (MÁV) megelőző csapásmérője/

„Jaj, csak azt ne! Nem akarjuk az örökkévalóságig hallgatni a klapanciáit! Azzal a túlvilágból is ki lehetne minket kergetni!” /a jeltelen tömegsír lakóközössége/

„Megpusztultál, mint a szalamandra?
Akkor hát alejkum szálem Endre!”
/Emtéká Mátéka, a Muszkabölléri Univerzális Kancsalrímelő Iskola (MUKI) kárörvendő költőtanonca/

„Aljas rágalom, hogy mi lassúak vagyunk! Január végére az összes karácsonyi küldeményt kikézbesítettük! Magát meg még ma bepereljük a cég jó hírének megsértéséért! Feladtuk az idézést, úgyhogy számítson rá, hogy legkésőbb októberig megkapja!” /Dr. Lajhár Leóné Csiga Csomolla, a Posta jogtanácsosa/

„Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt! Sajnos gyakran nem magát az alkoholistát!” /Absztinens Ajtonyné Antialkoholista Antigoné, a Színjózan Emberek Szövetségének (SZESZ) alelnöke/

„Megpróbáljuk kirakni az ezer darabos költőt, hogy a gyenge gyomrú rokonság össze ne hányja a ravatalt!” /Dr. Töftényi Trancsír, a Szemmelversz Elek Klinikai Egyetem (SZIKE) osztályvezető kórboncnoka/

„Egyszer az erdőben heverésztem, amikor a fölöttem lévő fa-lukból rám ugrott és torkon harapott egy szalamandragyilkos vérfarkas, majd farkasvér kezdett spriccelni az agyából és a tokájából, ahová benyomódott a fogsora. Futni hagytam.” /Chuck Norris/

„Mit gondolt az ember életútja felén hazafelé tartás közben tragikus hirtelenséget megélő költő? Vajon az járt-e a még egyben lévő fejében, hogy társadalmukat úgy körüllengi az alkoholba fojtott nihil reménytelensége, mint a ’Lenin vagy nem Lenin?’ kérdésen töprengő Nagyezsda Krupszkaját a Krasznaja Moszkva? Vajon sejtette-e a rendszeresen védőfelszerelés nélkül mélybe bukó lélekbúvárok koronázatlan királya, hogy oly közel a tünékeny létbizonytalanságot megszellemítő vég? A szemfogat szemfogért ideológiában őrlődő világegyetemet páratlanul könnyed rímpárokban megéneklő Frady Endre ismét felkavarta a létirodalom alanyi költészettől posványos állóvizét!” /Ehej Uhnyemné Jissoraz Jolanda, középiskolai magyartanár és posztszovjet kölni díler/

„Felfogod-e te szúette agyú Frady Endre, hogy én azért iszok, mert te írsz?! Most kerítésszaggató házi pálinkába fojtom a félelemérzetemet és az anyámtól még gyerekkoromban ajándékba kapott felhúzható csehszlovák játékvonat elé vetem magam, hátha a fizikai fájdalom elnyomja a szellemit! Anyám szerint inkább szellőztessek és határozzam el, hogy többé nem olvaslak, te gyökér! Sajnos nem érti meg, hogy nekem ez munkaköri kötelesség, én a hivatásom áldozata vagyok! Jaj, a szívem…” /Puzsér Róbert, a Kritikusok Országos Szövetségének (KOSZ) leendő saját halottja/

„Fentieket végigolvasva azt hiszem, tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy már kijózanodtam!” /Cefréssy II. Cöflény, az illuminált állapotban szalamandrát taposó milliomos centerhalf/