(meghívó gyereknevelési előadásra)
Hogyha nem boldog a család,
Rossz az, mint pofon, mit fal ád.
Gyerek tombol, rombol, bömböl,
S állatot hozza ki önből?
Úgy érzi, hogy „Rögvest ölök,
Ha nem javul meg a kölök!”?
S omlóban van az a lista,
Amely tán maximalista?
Sarja arcán gúnyos grimasz,
S nem tudja, hogy mért ily pimasz?
Töpreng, hogy ki ez az Alien?
Van megfejtés, sose féljen!
Ha ön jó programot* választ,
Megkaphat egy csomó választ,
S utódját, ki vadóc jeti,
Normálissá nevelheti.
*A versben említett jó program:
Örömteli család c. gyereknevelési előadás
2017. április 23. vasárnap 16 óra
Bp. XIV. ker. Angol utca 44.
„Ahhoz hogy elég jó szülők lehessünk, csak ne felejtsük el, hogy elég jó szülőnek lenni. Szerencsés esetben a gyerekek is segítenek emlékezni. Szerencsétlen esetben pedig emlékeztessük őket, hogy ahhoz, hogy elég jó gyerekek lehessenek, csak ne felejtsék el, hogy elég jó gyereknek lenni. Egyszerű ez, mint maga az élet.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Hej, ha nem lennék már meglehetősen régóta halott, akkor biztosan elmennék azt megtudakolandó, hogy mit kellett volna másképp tennem, hogy Káin fiam ne verje agyon az Ábelt!” /Ádám, az első ember/
„Mi ez a teljes szellemi kilátástalanság?! Mi ez a lassan ölő líraméreg?! Mivel csak a saját véleményemre adok, gyerekem meg még nincs, így előbb mennék el egy aktív tűzhányó peremére hastáncolni, mint erre az előadásra! Anyámat is eltiltottam, mert egyrészt nincs rá szüksége, hiszen engem e nélkül is jó arccá nevelt, másrészt nehogy véletlenül összefusson Frady Endrével és elkapjon tőle valami gyógyíthatatlan agykórt!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Én jó szülő vagyok. Jó szülő is! Akkor sem rúgtam le a gyerekeim fejét, amikor viccből zsilettpengéket és százas szögeket rejtettek el a kávémban. Mondjuk az is igaz, hogy evés közben fel sem tűntek, csak akkor vettem észre őket, amikor fémesen koppanva ripityára törték a piszoárom vasbetonfalát.” /Chuck Norris/
„Kár, hogy nekem a munkakörömnél fogva nem lehet gyerekem, így okafogyott az ottlétem. Meg aztán én pont vasárnaponként dolgozom, így emiatt sem tudnék odamenni. Hja, kérem, a pápák élete sem fenékig tejfel!” /Ferenc pápa/
„Úgy átejtett engem az a nyavalyás Jancsi és Juliska, hogy kíváncsian meghallgatnám, hogyan kellett volna bánnom a büdös kölkökkel! Ugye nincs túl erős mágneses tér az előadóteremben, mert ki nem állhatom, ha az orromnál fogva rángatnak!” /a vasorrú bába/
„Költő polgártárs, amit maga elkövet, az nem költészet, hanem tényállás, mégpedig igen súlyos! Ezért felelni fog! Vigyázzon a szájára, mert bármit mond, felhasználható maga ellen! Irány az előzetes! Futólépés iiiindulj! Egy-két-egy-két-egy-két…” /Csávás Kálmán főőrmester, a Csirkeagyú Irodalmároknak Csakafejét(hogymegnesántuljon) Kalapáló Alakulat (CSICSKA) ideológiai ökle/
„A költő a társadalom legkisebb egységét - amely sokak véleményével ellentétben nem a sarki italbolt, hanem a család – járja körbe öles verslábakkal. A nép- és gyereknevelő apologéta lírapápa és poétaapa a közérthetőség oltárán feláldozott kereszt- és bokorrímek helyett ezúttal a szájbarágós páros rímekkel örvendezteti meg a nép nem túl bonyolult gyermekeit és ajánlja fel a gordiuszi csomó megoldását. A vérlázító őszinteséggel átitatott mű felráz, mint az AC/DC, belesajdul az olvasó lelkébe és az emberiség lelkiismeretében hagyja pszichológiai lábnyomának bottal üthetetlenségét. Elsősorban az első sorban ott a hűlt helyem!” /Soros Sehováné Párhuzamos Piri, középiskolai magyartanár és maszek villanyszerelő/
„Amikor a legjobb barátom elvette a Pirit, én álltam hozzá legközelebb a szertartáson.” /Őrtorony Öttevény, Sehova tanúja/
„Nem tudom, hogy földönkívüliként miért kerültem bele ebbe a zavaros földönbelüli versikébe. Talán azért, mert másfél hét múlva lesz a névnapom? Alien május elseje!” /A nyolcadik utas, a Halál/
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerek. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. április 19., szerda
2016. augusztus 23., kedd
Bajnok
Bajnok vagyok, Bajnok Benő,
S bár a nevem talán menő,
Nem bír mindig nejem, e nő,
Mert orrszőröm mindent benő.
Szerinte ez kissé randa,
Mint egy jeti rablóbanda.
Bundám irigyli sok panda,
Amit nem ért hű nőm, Vanda.
Házasságunk mégis kerek,
Nem lett orrszőrös a gyerek,
Szemébe így nézni merek.
Illa berek, nádak, erek!
(tus!)
„Jaj, Benőkém, túlreagálod! Nem jetit mondtam, hanem jedit, mert összekevertem a Csubakkát a Yodával! Tudod, hogy nem vagyok járatos ezekben kardozós-romantikus Sztár Pár filmekben! Na, táncoljunk!” /Bajnok Benőné Vadóc Vanda, pandaidomár/
„Apám a jövőképem? Ha felnövök, és is ilyen randa jetiszőrös leszek? Anya, nem értelek!” /Bajnok Bécike, 3.c. osztályos tanuló/
„Felháborító, hogy már megint mi vagyunk a negatív példák! Mi lenne, ha még léteznénk is?! Abcúg pirézek!” /Nemjeti Jenő, a ’Mi jetik márpedig nem is vagyunk!’ című tudományos ismeretterjesztő könyv szerzője/
„TUDTA?
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN EURÓPÁBAN TÖBB EZER JETI NEM VOLT SEHOL.
NÉPSZAVAZÁS 2016”
/nagy kék óriásplakát/
„A jetik olyannyira nem álltak meg a kihalás szélén, hogy a számuk jelenleg messze mínuszban van, azaz rengeteg jetinek kellene születnie ahhoz, hogy pont ne legyen egy se.” /Dr. Jutis Maradis, litván jetimológus/
„Az orrtúlszőrösödés sajátos világjelenség. Az evolúció nem pihen és a fokozott légszennyezettség ellen kitermeli a káros anyagokat jobban szűrő egyedeket. The winner takes it orr! Darwin, ha ma élne, akkor Orrwin néven lenne világhírű.” /Dr. Tüsző Tihamér, a Nemzetközi Orrszőrügyi Bizottság (NOB) magyar alelnöke/
„A valós emberi problémát népies felhangokon átszűrt érzékenységgel boncolgató költőgigász ismét úgy nyúl a sokak által negligált kérdéshez, hogy rögvest sárarannyá nemesül a tolla sercegése nyomán. Frady Endre görbe tükrébe nézve az Természet előbb teljes joggal elhányja, majd elszégyelli magát. A fölös sallangmintás salakanyagok véres verejtékű lekaparása nyomán pedig ott marad a Szép. Az, ami Érdek (vö. Érd alsó, Érd felső) nélkül tetszik. Bátor olvasásra ajánlom!” /Sallang Sebőné Sárarany Sarolta, az Érd alsói Frady Endre Gimnázium és Versgyártástechnológiai Szakközépiskola magyartanára és OKJ képzett bakter/
„Amikor kiderült, hogy a versnek látszó tárgy a címe ellenére nem az olimpiáról szól, akkor megkönnyebbültem, mint hideg sóletkonzervet ebédelő baka a latrinán. Belemélyedve viszont rögvest úgy éreztem magam, mint ugyanez a baka, amikor rájön, hogy csurig van a latrina és újat kell ásnia, de ízibe! Anyám már az első versszaknál elájult, így a többit már magamban olvastam és csak bennem tett kárt. Lassan mazochista szenvedélybeteg leszek: Mindegy, melyik Frady vers, csak ártson!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Én egy nem létező jetire is rá tudok úgy nézni, hogy fájjon neki.” /Chuck Norris/
S bár a nevem talán menő,
Nem bír mindig nejem, e nő,
Mert orrszőröm mindent benő.
Szerinte ez kissé randa,
Mint egy jeti rablóbanda.
Bundám irigyli sok panda,
Amit nem ért hű nőm, Vanda.
Házasságunk mégis kerek,
Nem lett orrszőrös a gyerek,
Szemébe így nézni merek.
Illa berek, nádak, erek!
(tus!)
„Jaj, Benőkém, túlreagálod! Nem jetit mondtam, hanem jedit, mert összekevertem a Csubakkát a Yodával! Tudod, hogy nem vagyok járatos ezekben kardozós-romantikus Sztár Pár filmekben! Na, táncoljunk!” /Bajnok Benőné Vadóc Vanda, pandaidomár/
„Apám a jövőképem? Ha felnövök, és is ilyen randa jetiszőrös leszek? Anya, nem értelek!” /Bajnok Bécike, 3.c. osztályos tanuló/
„Felháborító, hogy már megint mi vagyunk a negatív példák! Mi lenne, ha még léteznénk is?! Abcúg pirézek!” /Nemjeti Jenő, a ’Mi jetik márpedig nem is vagyunk!’ című tudományos ismeretterjesztő könyv szerzője/
„TUDTA?
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN EURÓPÁBAN TÖBB EZER JETI NEM VOLT SEHOL.
NÉPSZAVAZÁS 2016”
/nagy kék óriásplakát/
„A jetik olyannyira nem álltak meg a kihalás szélén, hogy a számuk jelenleg messze mínuszban van, azaz rengeteg jetinek kellene születnie ahhoz, hogy pont ne legyen egy se.” /Dr. Jutis Maradis, litván jetimológus/
„Az orrtúlszőrösödés sajátos világjelenség. Az evolúció nem pihen és a fokozott légszennyezettség ellen kitermeli a káros anyagokat jobban szűrő egyedeket. The winner takes it orr! Darwin, ha ma élne, akkor Orrwin néven lenne világhírű.” /Dr. Tüsző Tihamér, a Nemzetközi Orrszőrügyi Bizottság (NOB) magyar alelnöke/
„A valós emberi problémát népies felhangokon átszűrt érzékenységgel boncolgató költőgigász ismét úgy nyúl a sokak által negligált kérdéshez, hogy rögvest sárarannyá nemesül a tolla sercegése nyomán. Frady Endre görbe tükrébe nézve az Természet előbb teljes joggal elhányja, majd elszégyelli magát. A fölös sallangmintás salakanyagok véres verejtékű lekaparása nyomán pedig ott marad a Szép. Az, ami Érdek (vö. Érd alsó, Érd felső) nélkül tetszik. Bátor olvasásra ajánlom!” /Sallang Sebőné Sárarany Sarolta, az Érd alsói Frady Endre Gimnázium és Versgyártástechnológiai Szakközépiskola magyartanára és OKJ képzett bakter/
„Amikor kiderült, hogy a versnek látszó tárgy a címe ellenére nem az olimpiáról szól, akkor megkönnyebbültem, mint hideg sóletkonzervet ebédelő baka a latrinán. Belemélyedve viszont rögvest úgy éreztem magam, mint ugyanez a baka, amikor rájön, hogy csurig van a latrina és újat kell ásnia, de ízibe! Anyám már az első versszaknál elájult, így a többit már magamban olvastam és csak bennem tett kárt. Lassan mazochista szenvedélybeteg leszek: Mindegy, melyik Frady vers, csak ártson!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Én egy nem létező jetire is rá tudok úgy nézni, hogy fájjon neki.” /Chuck Norris/
2015. május 27., szerda
Játszótér
Játszótéren játszó Jenci
Megdöbben, hogy mennyien ci-
-garettáznak dédik, nagyik,
Meg a napos padon a gyík.
Mialatt a hüllő szmókol,
Pad sarkában ég a pók ól,
Keresztesék menekülnek,
Sercegésük rossz a fülnek.
Fut Jenci s a tüzet oltja,
Bőszen fröcsköl vízi-coltja,
Szomszéd padon áznak vének,
S pofont adnak Jencikének.
- „Kölök, nem volt jó e tett ám,
Szétázott a cigarettám!”
- „Ne játsszál, te gaz lelenc, itt!”
S elhajtják a térről Jencit…
„Még szép, hogy elhajtottuk a büdös kölköt! Hát ebben a trágya országban sehol sem lehet már rágyújtani?! Se a buszon, se a villamoson, se a megállóban, se az étteremben, se a munkahelyen, se a templomban, sehol?! Most meg már a nyavalyás játszótéren sem?! Hát hol élünk, gyerekdiktatúrában?!” /Gőz Gyula, nyugdíjas kocsmáros/
„Brühühü… én csak… én csak… jót… brühühü… akartam… én csak… johót… brühühü…” /Joó Jenci, 3.c. osztályos tanuló/
„Micsoda, azok az agg alkeszok megütötték a kisfiamat és kizavarták a játszótérről?! Asszony, azonnal add ide a nagyapád féltve őrzött, fel nem robbant világháborús kézigránátját! Megyek és igazságot osztok!” /Joó Jeromos, főkönyvelő/
„Ejnye-bejnye Joó felebarát úr! Egy keresztény országban a bosszú nem etikus magatartásforma. Önnek vissza kellene vinnie a fiát a játszótérre és odatartania a gyerek másik arcát is, hogy arra is kaphasson egy-két jobbító szándékú pofont, melyekre felnőve majd bölcs hálával fog visszaemlékezni.” /Dr. Tömjéni Malaszt, a Nemzeti Kenet- és Dohánygyár vezérigazgatója és a Népnemzeti Ájtatos Párt országgyűlési képviselője/
„Egy keresztény országban pogromokat hajtanak végre keresztes pókok ellen?! Hálóikat felgyújtják, őket magukat kifüstölik?! Ez már a vég! Halál az idegenszívűekre! Vesszen a Triatlon! Mi? Ja, hogy az Trianon? Mindegy! Ki tudja megkülönböztetni ezeket a Brüsszel környéki kastélyokat?! Abcúg EU! Vissza Ázsiába! Mindent vissza! Mindenki monnyonle!” /vitéz Rozsdáskardossy Rezső, nyugdíjas tömbházmester/
„Hé, a szmókol szót én dobtam be a köztudatba, úgyhogy itt plágium fennforgása van, öcsém! Na, gyorsan küldjed a zsét jogdíjra, különben a haverjaim letépik a fejedet és kiszögelik az Avas lakótelep legmagasabb pontjára!” /Mr. Klausz, a KiMitTube? győztes rappere/
„Sütkéreztem, unatkoztam, rágyújtottam! Közöd?!” /a gyík/
„Ugatsz, te gyík?! Nesze! Most persze lapulsz, mi?! Tyű, amióta leszoktam a dohányzásról, folyton feszült vagyok! Régen azért kergettem ki a gyerekeket a játszótérről, mert zavartak a nyugodt cigizésben, ma meg csak úgy idegességből! Ki nem állhatom ezeket az izgága zajgépeket! Remeg a kezem, mit tehetek, ütnöm kell!” /Tahóvári Tobold, nyugdíjas betanított parkőr és ítéletvégrehajtó/
„Jaj, már megint egy vers! Frady Endre ezúttal egy akár fontosnak is tekinthető témát állít megszokhatatlan dilettantizmusával az őt körülvevő totális érdektelenség középpontjába, és így bagatellizálja el önnön bárgyúságával az elbagatellizálhatatlant. Kár, hogy nem a padon szmókoló gyík írta ezt a verset, úgy érdekesebb lett volna! Anyám szerint a gyíkok nem is tudnak cigarettázni, mert a békákhoz hasonlóan felrobbannak, de ő csak annyiban tudja megkülönböztetni a kétéltűeket a hüllőktől, hogy egyik gusztustalanabb, mint a másik. Akárcsak bármelyik Frady mű.” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ha az én fiamat valaki megütné a játszótéren, agyonverném a csúszdával.” /Chuck Norris/
Megdöbben, hogy mennyien ci-
-garettáznak dédik, nagyik,
Meg a napos padon a gyík.
Mialatt a hüllő szmókol,
Pad sarkában ég a pók ól,
Keresztesék menekülnek,
Sercegésük rossz a fülnek.
Fut Jenci s a tüzet oltja,
Bőszen fröcsköl vízi-coltja,
Szomszéd padon áznak vének,
S pofont adnak Jencikének.
- „Kölök, nem volt jó e tett ám,
Szétázott a cigarettám!”
- „Ne játsszál, te gaz lelenc, itt!”
S elhajtják a térről Jencit…
„Még szép, hogy elhajtottuk a büdös kölköt! Hát ebben a trágya országban sehol sem lehet már rágyújtani?! Se a buszon, se a villamoson, se a megállóban, se az étteremben, se a munkahelyen, se a templomban, sehol?! Most meg már a nyavalyás játszótéren sem?! Hát hol élünk, gyerekdiktatúrában?!” /Gőz Gyula, nyugdíjas kocsmáros/
„Brühühü… én csak… én csak… jót… brühühü… akartam… én csak… johót… brühühü…” /Joó Jenci, 3.c. osztályos tanuló/
„Micsoda, azok az agg alkeszok megütötték a kisfiamat és kizavarták a játszótérről?! Asszony, azonnal add ide a nagyapád féltve őrzött, fel nem robbant világháborús kézigránátját! Megyek és igazságot osztok!” /Joó Jeromos, főkönyvelő/
„Ejnye-bejnye Joó felebarát úr! Egy keresztény országban a bosszú nem etikus magatartásforma. Önnek vissza kellene vinnie a fiát a játszótérre és odatartania a gyerek másik arcát is, hogy arra is kaphasson egy-két jobbító szándékú pofont, melyekre felnőve majd bölcs hálával fog visszaemlékezni.” /Dr. Tömjéni Malaszt, a Nemzeti Kenet- és Dohánygyár vezérigazgatója és a Népnemzeti Ájtatos Párt országgyűlési képviselője/
„Egy keresztény országban pogromokat hajtanak végre keresztes pókok ellen?! Hálóikat felgyújtják, őket magukat kifüstölik?! Ez már a vég! Halál az idegenszívűekre! Vesszen a Triatlon! Mi? Ja, hogy az Trianon? Mindegy! Ki tudja megkülönböztetni ezeket a Brüsszel környéki kastélyokat?! Abcúg EU! Vissza Ázsiába! Mindent vissza! Mindenki monnyonle!” /vitéz Rozsdáskardossy Rezső, nyugdíjas tömbházmester/
„Hé, a szmókol szót én dobtam be a köztudatba, úgyhogy itt plágium fennforgása van, öcsém! Na, gyorsan küldjed a zsét jogdíjra, különben a haverjaim letépik a fejedet és kiszögelik az Avas lakótelep legmagasabb pontjára!” /Mr. Klausz, a KiMitTube? győztes rappere/
„Sütkéreztem, unatkoztam, rágyújtottam! Közöd?!” /a gyík/
„Ugatsz, te gyík?! Nesze! Most persze lapulsz, mi?! Tyű, amióta leszoktam a dohányzásról, folyton feszült vagyok! Régen azért kergettem ki a gyerekeket a játszótérről, mert zavartak a nyugodt cigizésben, ma meg csak úgy idegességből! Ki nem állhatom ezeket az izgága zajgépeket! Remeg a kezem, mit tehetek, ütnöm kell!” /Tahóvári Tobold, nyugdíjas betanított parkőr és ítéletvégrehajtó/
„Jaj, már megint egy vers! Frady Endre ezúttal egy akár fontosnak is tekinthető témát állít megszokhatatlan dilettantizmusával az őt körülvevő totális érdektelenség középpontjába, és így bagatellizálja el önnön bárgyúságával az elbagatellizálhatatlant. Kár, hogy nem a padon szmókoló gyík írta ezt a verset, úgy érdekesebb lett volna! Anyám szerint a gyíkok nem is tudnak cigarettázni, mert a békákhoz hasonlóan felrobbannak, de ő csak annyiban tudja megkülönböztetni a kétéltűeket a hüllőktől, hogy egyik gusztustalanabb, mint a másik. Akárcsak bármelyik Frady mű.” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Ha az én fiamat valaki megütné a játszótéren, agyonverném a csúszdával.” /Chuck Norris/
Címkék:
cigaretta,
dohányzás,
gyerek,
gyík,
játszótér,
Jenci,
keresztes pók,
pad,
vízipisztoly
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)