Hogyha nem boldog a család,
Rossz az, mint pofon, mit fal ád.
Gyerek tombol, rombol, bömböl,
S állatot hozza ki önből?
Úgy érzi, hogy „Rögvest ölök,
Ha nem javul meg a kölök!”?
S omlóban van az a lista,
Amely tán maximalista?
Sarja arcán gúnyos grimasz,
S nem tudja, hogy mért ily pimasz?
Töpreng, hogy ki ez az Alien?
Van megfejtés, sose féljen!
Ha ön jó programot* választ,
Megkaphat egy csomó választ,
S utódját, ki vadóc jeti,
Normálissá nevelheti.
*A versben említett jó program:
Örömteli család c. gyereknevelési előadás
2017. április 23. vasárnap 16 óra
Bp. XIV. ker. Angol utca 44.
„Ahhoz hogy elég jó szülők lehessünk, csak ne felejtsük el, hogy elég jó szülőnek lenni. Szerencsés esetben a gyerekek is segítenek emlékezni. Szerencsétlen esetben pedig emlékeztessük őket, hogy ahhoz, hogy elég jó gyerekek lehessenek, csak ne felejtsék el, hogy elég jó gyereknek lenni. Egyszerű ez, mint maga az élet.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Hej, ha nem lennék már meglehetősen régóta halott, akkor biztosan elmennék azt megtudakolandó, hogy mit kellett volna másképp tennem, hogy Káin fiam ne verje agyon az Ábelt!” /Ádám, az első ember/
„Mi ez a teljes szellemi kilátástalanság?! Mi ez a lassan ölő líraméreg?! Mivel csak a saját véleményemre adok, gyerekem meg még nincs, így előbb mennék el egy aktív tűzhányó peremére hastáncolni, mint erre az előadásra! Anyámat is eltiltottam, mert egyrészt nincs rá szüksége, hiszen engem e nélkül is jó arccá nevelt, másrészt nehogy véletlenül összefusson Frady Endrével és elkapjon tőle valami gyógyíthatatlan agykórt!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Én jó szülő vagyok. Jó szülő is! Akkor sem rúgtam le a gyerekeim fejét, amikor viccből zsilettpengéket és százas szögeket rejtettek el a kávémban. Mondjuk az is igaz, hogy evés közben fel sem tűntek, csak akkor vettem észre őket, amikor fémesen koppanva ripityára törték a piszoárom vasbetonfalát.” /Chuck Norris/
„Kár, hogy nekem a munkakörömnél fogva nem lehet gyerekem, így okafogyott az ottlétem. Meg aztán én pont vasárnaponként dolgozom, így emiatt sem tudnék odamenni. Hja, kérem, a pápák élete sem fenékig tejfel!” /Ferenc pápa/
„Úgy átejtett engem az a nyavalyás Jancsi és Juliska, hogy kíváncsian meghallgatnám, hogyan kellett volna bánnom a büdös kölkökkel! Ugye nincs túl erős mágneses tér az előadóteremben, mert ki nem állhatom, ha az orromnál fogva rángatnak!” /a vasorrú bába/
„Költő polgártárs, amit maga elkövet, az nem költészet, hanem tényállás, mégpedig igen súlyos! Ezért felelni fog! Vigyázzon a szájára, mert bármit mond, felhasználható maga ellen! Irány az előzetes! Futólépés iiiindulj! Egy-két-egy-két-egy-két…” /Csávás Kálmán főőrmester, a Csirkeagyú Irodalmároknak Csakafejét(hogymegnesántuljon) Kalapáló Alakulat (CSICSKA) ideológiai ökle/
„A költő a társadalom legkisebb egységét - amely sokak véleményével ellentétben nem a sarki italbolt, hanem a család – járja körbe öles verslábakkal. A nép- és gyereknevelő apologéta lírapápa és poétaapa a közérthetőség oltárán feláldozott kereszt- és bokorrímek helyett ezúttal a szájbarágós páros rímekkel örvendezteti meg a nép nem túl bonyolult gyermekeit és ajánlja fel a gordiuszi csomó megoldását. A vérlázító őszinteséggel átitatott mű felráz, mint az AC/DC, belesajdul az olvasó lelkébe és az emberiség lelkiismeretében hagyja pszichológiai lábnyomának bottal üthetetlenségét. Elsősorban az első sorban ott a hűlt helyem!” /Soros Sehováné Párhuzamos Piri, középiskolai magyartanár és maszek villanyszerelő/
„Amikor a legjobb barátom elvette a Pirit, én álltam hozzá legközelebb a szertartáson.” /Őrtorony Öttevény, Sehova tanúja/
„Nem tudom, hogy földönkívüliként miért kerültem bele ebbe a zavaros földönbelüli versikébe. Talán azért, mert másfél hét múlva lesz a névnapom? Alien május elseje!” /A nyolcadik utas, a Halál/
