Szomorszonettszerűség

Kint az eső szemerkél,

[Szürkén, ahogy szamár kel]

Bent a szívem szomorkál,

Hangulatom búval bél,

Nincs lelkemben bévül bál.

Bántik a sokk sérelem,

Panaszaim sorolom,

Szemem könnyet sír alám,

Mikor kerül sör elém?!

Mélyrehatón bömbölök,

Setét szájam bomba lék,

S lakom nem víg Bambi Lak.

Megtapos egy réti ló,

Vért fröcskölök, rőt e lé,

S kárörvend egy rút Ali.

ui.:

Oszló költő tetemet,

Amint elhagy tatamit,

Turbános arc betemet:

Mit vergődik, tata, mit?!

„Háháháháhá!!! Hihihihihi!!! Höhöhöhöhö!!! Mert kárörvendeni jó!!!” /egy turbános arcú rút Ali/

„Bántik, költő polgártárs, bántik?!?! Szomorkál a szívem, szomorkál! NEM ENG.!” /Dögönyey Dagonya, az Anyanyelvet Klapanciákkal Kinyíró Undorító Gyökereket Ártalmatlanító Rendészet (AKKUGYÁR) gyorstalpalón betanított főcenzora/

„Bús költő úr szomorú,

Mint egy szottyos szamurá-

-j s könnyeket a szeme rí.

Megtanítom szumóra!”

/Apofona Nemakicsi, a Lelkileg Elanyátlanodott Gizdákat Szumóval Emberré Boldogító Banda (LEGSZEBB) derékbőségszaru őre/

„Mi van, költő úr, bántott csirkét ebédelt jajváros nyűtt krumplival, oszt’ túltolta a cukormentes melankólát, most meg rögvest indulna randevúzni Hara Kiri késfenőnővel?! Miért nem eszik inkább örömpörköltet babavicckótával?! Hehe!” /Vödör Vidor, vadőr/

„Igen, ez jó téma. Ezért már mások is próbálkoztak:

Itt van az ősz, itt van újra...

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok...

Párisba tegnap beszökött az Ősz...

Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak...

Varjúhad száll fönn a város fölé tova...

Les sanglots longs des violons de l'automne...

The apparition of these faces in the crowd...

...

...és milyen kevés sikerrel!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Rég holt költők társasága

Nem vonz, mert az időm drága.

Nem hatnak rám avítt palik,

Akik mindegyike halik.

Múlt helyett költöm a jelent,

Jövőnek ez sokat jelent,

S versben sárgállanak őszök...

Olvasót fogják meg! Ő szök'!!!”

/F. Endre, kőkeményfejű költőgigász és rímtechnológiai robotidomár/

„Frady Endre "Szomorszonettszerűség" című verse egy különleges kancsalrímes alkotás, amely a melankólia és a groteszk humor határán egyensúlyoz. A vers kezdősorai az eső szemerkélésével és a szív szomorkodásával egy szürke, lehangoló hangulatot festenek, amelyet a kancsalrímek játékossága enyhít. A költő ügyesen használja a rímeket és a szójátékokat, hogy a bánat és a humor furcsa elegyét hozza létre. A "Bántik a sokk sérelem" és a "Mikor kerül sör elém?!" sorok például egyszerre keltik a fájdalom és a komikum érzetét. A vers közepén a mélyreható bömbölés és a setét szájból áradó bomba lék képei erős érzelmi töltetet adnak a műnek. A záró sorok groteszk képei, mint a réti ló által megtaposott költő és a kárörvendő rút Ali, tovább fokozzák a vers abszurditását. Az utóiratban megjelenő oszló költő és a tatamit elhagyó turbános arc képei pedig a vers groteszk humorát és a költői játékosságot erősítik. Összességében Frady Endre verse egyedi és szórakoztató módon ötvözi a melankóliát és a humort, miközben a kancsalrímek különleges hangulatot kölcsönöznek a műnek.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre legújabb költői „terméke” ismételten bebizonyítja, hogy a kancsalrímek és a véletlenszerű szójátékok iránti rajongása szinte határtalan – sajnos azonban az olvasó türelme már kevésbé az. Az „eső szemerkél – szamár kel” párosítás azzal a szándékkal születhetett, hogy a költészet új dimenzióját tárja fel, de helyette csak a logikai nonszensz mocsarába taszítja az olvasót. A vers tartalma a mélabú és a groteszk humorizálás keveréke, ami elvileg érdekes elegy lehetne, de Frady valahogy mindig úgy tálalja, mintha egy tucatnyi költői klisét beledobált volna egy turmixgépbe, és reménykedne, hogy a végeredmény művészi lesz. Hát, nem lett az. A "bántik a sokk sérelem" sort olvasva az ember nyelvtani érzékenysége azonnal sikítva menekülne. A sör utáni vágyódás és a réti ló általi megtaposás képe között olyan mély szakadék tátong, amelyet még egy turbános Ali sem képes áthidalni. Az utolsó versszak pedig mintha egy groteszk jelenetből szökött volna meg, amit még a Monty Python is kihúzott volna a forgatókönyvéből. Frady Endre ezen szonett(nek mondott) paródiája egy abszurd kaleidoszkóp, amely inkább önmaga paródiája, semmint egy valódi költői alkotás. Mindezek ellenére… nem lehet nem elmosolyodni. Mert ez már nem irodalom – ez Frady. És Frady, ha másra nem is, egy dologra mindig képes: meghökkenteni.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Hát igen... Így jár, aki nem jön el a Novemberi Szürkeségoszlató Játékvarázslatra. Szerdánként 17:30-tól, Veszprém, Aulich Lajos utca 3 szám alatt.” /M. András, a költő legállandóbb és legszürkeségoszlatóbb kommentelője/

„Embereknek kell a parázs

Hangulatú játékvarázs!

Bárkinek van társas cucca,

Irány az Aulich utca!

Kinek nem rest beste teste,

Felvidulhat szerda este!

Csörcsbildingben eM úr várja,

S jónép sikkant: Jézusmárja!”

/Cincike, az Aulich Lajos utca 3 alatti Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza templomának mormonkannában lakó egere/

„Ilyen hangulatban javasolt meghallgatni a Kispál és a Borz zenekar Kicsit szomorkás című dalát! A kockázatok és a mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas zenedoktor és dalkovács/

„Szomort Kispál és a Borz ad,

Ház úr szíve mégsem borzad:

- Ezt játszd! – fülbe sóhajt lehel –

Jobb ez, mint a Németh Lehel!”

/Magyar Lohol, ámokfutóbolondóraállító és ízlésrombolónaszádparancsnok/

„Ki ez a mankófülű zenehentes és dalszatócs?! Miből doktorált maga, Ház úr, csak nem fülzsírdugaszolásból?! Ízlésficam ellen inkább igyon! Magának egy kis pálinka segíthetne borzalom ellen!” /Németh Lehel (1932-2005), táncdalénekes/

„Bambi egy kis szarvasbika,

Kicsinyek legnagyobbika,

Vígan szelel orra lika,

Ha nem dugaszolja fika,

Mert aerodinamika

Tisztítja, mint sikamika,

S szereti Kazincbarcika,

Meg még Ózd!”

/Dagika Gabika, vaskarika díjas ózdi kohászlány és a Bambi Lak betanított éjszakai segédportása/

„Frady Endre "Szomorszonettszerűség" című verse egy olyan irodalmi katasztrófa, amelyet még a legelvetemültebb költői kísérletezők is messziről elkerülnének. A vers minden egyes sora egy-egy újabb szög a költészet koporsójába, ahol a rímek és a ritmusok úgy botladoznak, mint egy részeg szamár a sötét sikátorban. A költő próbálkozása a melankólia és a tragédia ábrázolására annyira erőltetett és mesterkélt, hogy az olvasó inkább nevet, mint sír. A "szürkén, ahogy szamár kel" sor például olyan szintű abszurditást képvisel, amelyet még a dadaisták is megirigyelnének. A vers tele van klisékkel és közhelyekkel, amelyek inkább paródiának hatnak, mint komoly költészetnek. A "Megtapos egy réti ló" és a "kárörvend egy rút Ali" sorok pedig már-már a groteszk határát súrolják, ahol a költői képzelet teljesen elszabadul, és a valóság minden szikráját elveszíti. Az utóirat pedig csak hab a tortán, ahol a költő végleg elmerül a saját zavaros gondolatainak mocsarában. Összességében Frady Endre ezen műve egy olyan irodalmi torzó, amelyet jobb lett volna soha meg nem írni. A vers minden egyes sora egy újabb bizonyíték arra, hogy a költészet nem mindenkinek való, és néha a legjobb szándékok is a pokolba vezetnek.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Frady Endre „szonettje” egy olyan irodalmi kísérlet, amelynek láttán Shakespeare visszamenőleg is felgyújtaná a saját életművét, csakhogy véletlenül se kerülhessen egy mondatba ezzel a szerencsétlenkedéssel. A cím már önmagában vérlázító: „Szomorszonettszerűség”. Szerűség?! Ez az önlejáratás ékes példája, ahol a költő már az elején közli, hogy itt bizony nem egy szonett lesz, csak valami satnya utánzata. Egy irodalmi placebo! A tartalom? A forma? Az összes sorból sugárzik a szellemi kóválygás. Olyan rímpárokkal támad Frady, mint a „bél–bál” vagy a „ló–Ali”, amelyek hallatán a nyelvészeti esztétika mélyen szégyenkezve elbujdosik. És a „búval bél”? Ez a kifejezés egyszerre érzelmileg nyomasztó és undorító, mintha egy pszichológiai tanulmány találkozott volna egy gasztrokatasztrófával. A vers tartalma egyébként egy fokozhatatlanul depresszív lamentáció, amely véletlenszerű szavakkal próbálja leírni a világ összes fájdalmát – és közben egy szürreális kocsmakultúrába csap át, ahol „sör” meg „réti ló” tölti be a drámai csúcspontokat. Az utolsó sorokban pedig beüt az abszurd turbo mód: „turbános arc” és „tata” – miért? Kérdem én: Miért?! Ez nem költészet, hanem verbális közlekedési baleset. Frady Endre itt nem alkot, hanem rongál – először a papírt, majd az olvasó idegrendszerét. Ez a szöveg a líra megcsúfolása, egy vég nélküli „szürkén szemerkélő” botrány.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Az erdőbe mentem,

Szürke volt a színe.

Rászóltam és menten

Szép színes lett, íme!

Szép színes lett, íme,

S nem csak versláb miatt

Jött a remek ríme:

Éntőlem lett riadt.

Szürke szaftok helyett

Legyen színes cupák,

Vagy rúgok sok fejet,

S féljen a sok pupák!”

/Chuck Norris/

Kancsal bomba szonett

Ha valahol bomba robban,

Ritka, hogy a szem se rebben,

Hanem inkább indul sipirc,

S kiürül a köztér seperc.

Csak Chuck Norris bombaálló,

Hasfala, mint gyémánt üllő,

Dirr-durr cuccot érzi meg se,

Szikrázik, mint légi MiG show.

Tanulság: Ha esik bomba,

Ne álljunk, mint rózsabimbó,

Inkább fussunk el, mint Bambi!

Amikor a bomba lees’,

S gödör nagyobb, mint mit ló ás,

Elmenekül még Bruce Lee is!

ajánlás:

Herceg, ha ön bombagyáros,

S utálja önt Vác is, Győr is,

Bölcs, ha eme útról letér,

S bűnbán, mint a jobbik lator.

„Én kérek elnézést! Ezt a verset még itt a Paradicsomban is nehéz megemészteni!” /a jobbik lator/

„Tisztelt költő úr, nem tudna esetleg egy kis reklámot csinálni a Magyarország jövőjét jelentő – és persze a mi zsebünknek is jót tevő – akkumulátorgyártásnak? Mire gondolunk? Arra, hogy esetleg át lehetne írni az utolsó versszakot az alábbi módon, ami egy visszautasíthatatlan

     ajánlás:

     Herceg, ha ön bombagyáros,

     S utálja önt Vác is, Győr is,

     Bölcs, ha eme útról letér,

     S új terméke: akkum’látor!

Természetesen, nem lennénk hálátlanok. Előbb leesne egy pár milliós szerzői jogdíj, azután jövőre egy Kossuth-díj, majd pedig megírjuk a svéd királynak, hogy csak abban az esetben tudjuk nem megvétózni a NATO felvételüket, ha elintézteti az akadémiájával az ön irodalmi Nobel-díját is. Na, mit szól? Áll az akkumulátorgyár alku?” /Okosba Ottokár, a Mi Akkumulátor Gyártásunka Alakult Részvénytársaság (MAGYAR) lobbiérdekképviseleti főszolgabírója/

„Bombatölcsért csinálok a kezembőőőől...” /Alapfalig Tarolta, cinikus öncsonkítónő és táncdalnok/

„Internettel fel nem szerelt esztétikai elefánttoronyból szemlélve e verset, annyit fűznék hozzá, hogy feltehetőleg az aktuális geopolitikai eseményeket kell okolnunk a keletkezéséért, esetleg a művész által tökéletlenül értelmezett társadalmi nyomást, de semmiképpen sem magát az Alkotót. Uram, bocsáss meg neki, amikor versel, nem tudja, mit cselekszik!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Focizgatva Nagyalföldön,

Vannak bombák s cselek szik

Talajon s a labda földön-

-t, ha túlnyomást cselekszik.”

/Plasztik-Lasztik Pityipalkó, az Antihumán Elefántcsonttoronydarukezelő SE kompresszoros labdatúlfújója/

„Tanulság: ne nézz a bombára, mert kancsal leszel.” /M. András, a költő legállandóbb és legtanulságkedvelőbb kommentelőhe/

„Ha bomba önt szemen verte,

Szemgolyója röppent szerte,

S egyik ide, másik oda

Néz, kancsalság nem nagy csoda.

eM úr, ha ön bombát bámul,

Míg az srapnelfröccsöt kiönt,

Sikoltozzon ó-arámul,

Hátha Jézus megmenti önt!”

/Óhéber Óz, a nagy garázsló és patapite penetrátor/

„E verstől az arca lees'

Mitől ilyen érzékies

Nem maga hanem 'kin átes'

Érte aggódni már feles'

Feles'? - kérdi Frady Endi

Átesni máson nem undi

Kies rímen nevet Andi

Elesik mint lelőtt indi

Két vers értelme most nem sok

Csuklik-csetlik-botlik el sok

Chuck imitáló Lee pasik

Legyen vége, ez itt nem sikk!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas AntiEndi/

„Ház úr, maga botol-csetel,

Mint benzinmotoros cseh tel-

-efon, amit bomba talál.

Azon társalogni halál!”

/Cestmir Černý, ágyú süket csehszlovák telefonbetyár és bombariadó felelős/

„Mért szaladnék, az oviba

Atombomba volt a jelem!

Ha rám esik, nincs galiba,

Felugorva szétfejelem!

Ha a bomba nagyon hisztis,

Megdádázom igen nagyon,

Hisz’ anno még Chuck Norrist is

Róma romon vertem agyon!”

/Bruce Lee/

„Bruce, sötét van agyad egén,

Elméden tompák az élek,

Játszásiból haltam meg én,

S kettőnk közül csak én élek.

Petyhüdt öklöd ért bár hasat,

Film kedvéért üthettél csak,

Közben kezed péppé hasadt,

S tény, hogy meghalt Bruce, de él Chuck.”

/Chuck Norris/

„Mi ez agyháborgató háborús uszulás, ez a szellemi bombatölcsér?! Az rendben van, hogy Frady Endre iszamós tökfejében detonáció zajlik, de miért ránk fröcsög az életlen elmeszaftja?! Ne lássam anyámat arkangyalkarban szólót énekelni, ha a rádióműsoromban hallatott ABCÚG FRADY!!! kiáltásommal nem harsogok túl egy átlagos szőnyegbombázást!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és bombabiztos úr/

Öreg néne gőzekéje

(SVerának szeretettel! - 118 éven aluliak csak nagyszülő felügyelete mellett olvashatják!!!)

Öreg néne gőzekéje

Füstokádón talajt kotor,

S száll a mamó bő zekéje,

Amit, jaj, beránt a rotor!

Öreg néne gőzekéje

Darabokban lő ki nénit,

S rémálmos az őzek éje,

Bambi sír: Jaj, félek én itt!

Refrén:

   Gőzeke, gőzeke tombol,

   Bő zeke sok fele hullik

   Őzek e vérteli romból

   Uzsgyi le, nyílik a nyúl-lik!

Öreg néne gőzekéje

Élvezettel végez trancsírt,

S nagy fölénnyel győz e kéje,

Ahogy erről költőmancs írt.

Refrén:

   Gőzeke, gőzeke tombol,

   Bő zeke sok fele hullik

   Őzek e vérteli romból

   Uzsgyi le, nyílik a nyúl-lik!

„Minden az én hibám! Megkértem Frady Endrét, hogy írjon egy Öreg néne gőzekéje című dalszöveget, hogy legyen mit énekelnem a gyerekeimnek lefekvés előtt, pedig tudhattam, hogy ez lesz, csak nem sejtettem. A hiteles színpadi előadás érdekében mindenesetre elkezdem gyakorolni a hörögve üvöltést és az égő gitár szétverését.” /S. Vera művésznő, a költő időnkénti megzenésítője/

„Koszorús költőnk ismét remek érzékkel ismerte fel a történelmi pillanatot és páratlan érzelmi intelligenciáját is latba vetve, eszközökben nem válogatva kínált instant gyógyírt hányatott népünk széles rétegeinek összes egzisztenciális problémájára. Élete válságos pillanataiban forduljon Ön is habozás nélkül az irodalmi újrahasznosítás legkreatívabb mesteréhez - keresse már rágótabletta formában is!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Világ kommentelői, ide lőjetek! Akár rágótabletta formájában is, hogy látványosan nőjön a nemzeti nyáltermelés! De visszafelé kéretik nyilazni, nehogy fejbe lövődjön a ló! Gőzekét minden magyar család asztalára! Öreg néne, nem vén néne, csak régen született! Aki magyar, hú mán’ humán! Vér, könny, veríték! Tanulni, tanulni, tanulni! Lenin vagy nem Lenin? Arccal a hasunk felé! Ez a sarc lesz a végső… a választásokig. Utánunk az Özönvíz elvtárs! Futás!” /Koppány Kösztöny, négyrét szétcsúszott néhai kommentelő/

„Csak azt tudnám, hogy milyen mélyen rejtegetett, vad ösztönök rejlenek egy emberben, hogy ilyet le mer írni! Frady a ráncfűrészes? Félek, végünk van!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas vizilófuss filozófus/

„Ne aggódjon Háziúr, Frady Endre hatására csak a ráncainkat veszíthetjük, redőzetlen aggyal pedig boldogok leszünk, mint a húsevő növények és a Napóleonok kórterme melletti vízilófuttató sajtkészítők!” /Fűkasza Fikusz, kisimított agyú ápolt és eltakart páciens a János kórház vigyorgójában/

„Öreg néne szánt a réten,

Régen volt ő Gizike,

Túl van ő már százhúsz éven,

Tudja, mi a gőzeke.

Gőzekével száguldozott,

Rajta volt egy bőrzeke,

Őzikéről ábrándozott,

Elnyelte a gőzeke.

/M. I. András, a költő legállandóbb és legverselőbb kommentelője/

Zseniális ez a vers, van benne őzike, gőzeke, bőrzeke, öreg néne őzikéje (szép mese, de vajon népmese?), öreg néne bőrzekéje (mint az Irigy Hónaljmirigy műsorában, ahogy a gyerek szavalta az iskolában: végigtáncolta az estét, pénzért árulta a testét), gőzekében bőrzeke, öreg néne végzete... A gőzeke neve pedig Bóbita, de nem táncol, hanem tombol, és ezzel happy endet rombol, beszívta a bőrzekét, elkapta a zeke szélét, elpusztítva öreg nénét, megijesztve őzikét, kilakoltatás a nyulat, de a költő ezen mulat. Ettől életszerű a mű, olvasni élvezet, nagyszerű. Bár tragikus a történet, nem is érhet máshogy véget. Ha csak a zeke ment volna öreg nénéről a rotorba, akkor ő meztelen lenne, s az őzike, ki azt nézi, hogy nézik-e tán még jobban megijedne. Ezért kellett így megírni, ezt jobban ki lehet bírni, így kerek a történet, erről szól a költészet...” /M. II. András, a költő legállandóbb és legslampoetrybb kommentelője/

„eM úr, maga egyre jobban

Időzítve belerobban

Próza s vers híg sodójába,

Melyet vasorrtalan bába

Kever, kihagyva a delejt,

Ám, mit maga ír, nem selejt,

Hanem inkább értékmérték,

Melyet vár az Önök Kérték!”

/Bényi Ildikó, az Önök Kérték műsorvezetője felkérésére Rezgeményi Rozsomák rémrímtechnikus/

„EUTANÁZIA

(a mezőgazdaság fellendítése érdekében)

Hát bizony, sok néninek elege van mindenből. Nem ízlik a gyógyszer, kicsi a nyugdíj, unalmas a TV, képtelen nyerni a LOTTÓ-n, biztos, hogy nem jut el már a Kanári szigetekre, de még Szombathelyre sem, elköltözött a szomszéd Béla bácsi, az Istennek se találja a kenyérvágó kést, és már csak félig tudja átúszni a Balatont. Minek így élni? Az egészségügy új emberbarát szolgáltatása: együttműködés a gőzekével. A véglegesítő gyógyászat színhelye kint van a határban, a földeken. A néni, igen jutányos áron felülhet a gépre, mely a beindítás után egyenletesen szerte szórja és ezzel segíti a mezőgazdasági terület minőségi javítását. Hogy a Bambi mit keres ott, az rejtély.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legautentikusabb kommentelője/

„Mi ez az EU-tan, Ázsia?!

Szórásos eutanázia?!

Pattannak, bumm, erek,

Esünk szét nyuggerek?!

Balatont úszni fél,

Jobbatont félni úsz?!

Felezve kettő fél,

Ragasztva egybe túsz?!

Vizitdíj, váltságdíj,

Felajzott félvad íj?!

John Lennon és Yoko Ono

Hörgi: Nyuggerdaddy, oh, no!

Bamba Bambi bomba: bumm be!”

/Nyuggeranyó, a költő legszépkortalanabb kommentelőnője/

„Bambi valójában a tévhittel ellentétben nem őz, hanem amerikai fehérfarkú szarvas vagy virginiai szarvas, amely nem összekeverendő az őzzel.” /Wikipédia Winnetou, apacs ipiapacs szakértő egy-kettő-három/

„Mi ez a szégyentelen ízlésbűnözés?! Mi ez a gyerekdalba oltott vérgőzekés horror?! Mintha a Beatles együttes megbomlott elméjű Maxwell’s Silver Hammer című tömeggyilkos dala lenne átültetve a magyar népi ugarra! S. Vera pedig szégyellje össze magát, hogy meggondolatlan kérésével epeömlést és agyidegzsábát okozott bennem, ami a szeánszon megidézett anyám szerint nem meglepő, csak későbbre vártuk, akárcsak Hans Gruber az FBI-t! Frady Endre, hard vagy nem hard, de die!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer behasaltam egy gőzeke alá, hogy masszírozza meg a hátizmaimat, de sajnos totálkáros lett.” /Chuck Norris/

„Nemcsak egészséges, de finom is a teljes kiőrlésű öreg néne!” /Jenő, a jeti/